A magyar turanizmus jellegzetesen magyar és teljességgel elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek még a nyomait is eltüntetni. Pedig a magyar k?zvéleményt a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintak?vetése k?zti ellentmondás. Vissza kell-e fordulnunk keletre? Létrej?het-e a ?turáni népek” ?sszefogása? Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten? Vagy éppen Nyugaton? Száz évvel ezel?tt magyar expedíciók rótták Anatólia, a Balkán és Dél-Oroszország útjait, a magyar kormány hatalmas ?sszegeket áldozott, hogy keleti ?szt?ndíjasokat hozzon Magyarországra, magyar üzletemberek próbáltak piacot találni a K?zel-Keleten, és a turanizmus divatjának k?sz?nhet? az els? külf?ldi magyar intézet megnyitása is. A két világháború k?z?tt az eszmeáramlat számos befolyásos értelmiségit kísértett meg, majd 1945 után elhallgattatták. Ennek ellenére túlélte az államszocializmus éveit, és újra teret nyert a rendszerváltozás után. Ez a k?nyv nemcsak a turanizmus, hanem a Keletr?l való gondolkodás és politikai konzekvenciáinak t?rténete is. Izgalmas, másfél évszázados utazás Tibett?l Argentínáig, Tartutól Isztambulig. Felbukkan benne a turáni egyistenhív? rádióm?szerész, a feministából lett vércsoportkutató f?ldbirtokosleány, a monoklis múzeumalapító, aki egyszerre találta ki a világbékét és a l?vészárokásó gépet, néhány pénzhamisító, illetve a mérn?k, aki megállapította a magyar–maori rokonságot. Turanista emlékek k?z?tt élünk – csak nem tudunk róluk. Ablonczy Balázs (1974) t?rténész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK T?rténettudományi Intézetének tudományos f?munkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte, tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az Egyesült ?llamokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 k?z?tt a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA Lendület-pályázatán támogatott Trianon 100 kutatócsoport vezet?je, Budapesten él.