Gyermekkor a vásznakon: A dualizmus kori gyermekszemlélet az alf?ldi iskola fest电子书

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ

1. A TÉMA KÖRÜLHATÁROLÁSA, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA

2. ELMÉLETI MEGFONTOLÁSOK A GYERMEKSZEMLÉLET TÖRTÉNETI KUTATÁSÁHOZ

2.1. Gyermekszemlélet és megismerés

2.1.1. Bennünk élő mintázatok

2.1.2. A fejlődéselvű pedagógiától a megismerés misztériumáig

2.2. Gyermekszemlélet és gyermekkornarratívák

2.2.1. Gyermekkép és gyermekfelfogás

2.2.2. Gyermekmitológiai szólamok és kritikai attitűd a pedagógiában

2.3. A gyermekkortörténeti megközelítés

3. GYERMEKNEVELÉS ÉS GYERMEKSZEMLÉLET A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN MAGYARORSZÁGON

3.1. A szegényparaszti társadalom a polgári átalakulás idején

3.1.1. A jobbágyfelszabadítást követő társadalmi viszonyok a szegényparasztság körében

3.1.2. Az archaikus paraszti létállapottól a polgárosult állapotig. A puritán etika problémája

3.2. A paraszti társadalom mentalitása és értékvilága a paraszti polgárosulás idején

3.2.1. A paraszti társadalom mentalitása a polgári átalakulás idején

3.2.2. Mentalitás és időfelfogás a polgári modernizáció korában

3.2.3. A falu erkölcse

3.3. Gyermekkép és nevelési értékek a paraszti társadalomban

3.3.1. A gyermek mint közösségi lény

3.3.2. Nevelési értékek és célok

3.3.3. Visszafogott leánykák és életrevaló fiúk

3.3.4. Vallásos nevelés

3.4. Gyermekfelfogás, nevelői attitűd és gyermekélet falun

3.5. Az anya-gyermek kapcsolat és az anyai nevelés gyakorlatai az archaikus paraszti társadalomban

3.5.1. Szeretetkapcsolat anya és gyermeke között

3.5.2. Anyai szeretetkapcsolat az első életévekben

3.5.3. Az anyai nevelés gyakorlatai a leválást követően

3.6. Az édesapa szerepe a nevelés gyakorlatában

3.7. A testvérkapcsolat pedagógiai jelentősége faluhelyen

3.8. Gyermekcsoporti interakciók és gyermekkori szocializáció a paraszti közösségekben

3.9. Az iskola és a tanulás kapcsolatának neveléstörténeti problémája a paraszti társadalomban

3.10. Munkatevékenység, belenevelődés és szocializáció az archaikus paraszti társadalomban

3.10.1. A munkába nevelődés jellemzői és jelentősége a paraszttársadalomban

3.10.2. A munkatevékenység nemenkénti elkülönülése

3.10.3. Munkatevékenység a szegény gyermekek körében. A gyermekmunka megítélése

3.11. Puritán vonások a nyugat-európai pedagógiai praxisban és a magyarországi paraszti nevelés gyakorlatában

3.12. A paraszti és a polgári nevelés összehasonlítása. Összegzés

4. KÉPTUDOMÁNYI MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS KUTATÁSMETODOLÓGIAI MEGFONTOLÁSOK A NEVELÉSTUDOMÁNYI KUTATÁS GYAKORLATÁBAN

4.1. A műalkotás mint a szemlélődés médiuma

4.2. Hermeneutika – Bolyongás az igazság nyomában

4.3. Ikonográfia és ikonológia

4.3.1. Értelemtartományok az ikonográfiai-ikonológiai modellben

4.3.2. Az ikonográfiai-ikonológiai módszer

4.3.3. Rendszerező táblázatok

4.3.4. A kép mint jelentések szövete

4.4. Jel, kód, szöveg, intertextuális tér – a szemiotikai modell

4.5. Vizuális kommunikáció

4.6. Társadalmi jelentés a képen

4.6.1. A műalkotások szociális és világnézeti tartalma

4.6.2. A vizuális szociológia és a társadalmi tér elemzése

4.6.3. Dramaturgiai koncepció

4.6.4. A képek, a nyelv és a társadalom

4.7. Antropológiai jelentés a képen

4.8. A gyermekkortörténeti ikonográfiai kutatás előzményei

4.9. Módszertani megfontolások a gyermekkortörténeti ikonográfiai kutatás során

4.9.1. A jelen kutatás keretei

4.9.2. Az alkotó társadalmi attitűdje és gyermekideológiája

4.9.3. A jelen kutatás elemzéseinek szerkezeti felépítése

4.9.4. Az elemzések tartalmi elemei

4.9.5. Az elemzési szempontok rendszerezése általános és neveléstörténeti szempontból

4.10. A kutatás irányadó kérdései

4.10.1. Gyermekkép

4.10.2. Gyermekfelfogás és nevelői attitűdök

4.10.3. Gyermekmitológiák, gyermekségretorikák, gyermekkortörténeti paradigmák

4.10.4. A gyermekélet, gyermeknevelés és gyermekkori szocializáció témakörei az alföldi iskola gyermekábrázolásain

4.10.5. A gyermekábrázolás sajátosságai

5. STÍLUSOK ÉS KÉPKONCEPCIÓK: A REALIZMUS, A NATURALIZMUS, AZ IMPRESSZIONIZMUS ÉS AZ ALFÖLDI ISKOLA FESTÉSZETE

5.1. Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus

5.1.1. Ikonográfiai fordulat a festészetben

5.1.2. Nyomorgó emberek a vásznakon – Realizmus és naturalizmus

5.1.2.1. Realizmus

5.1.2.2. Naturalizmus

5.1.3. Az impresszionizmus – „Egy demokratikus kor demokratikus művészete”

5.1.3.1. Az impresszionizmus képkoncepciója

5.1.3.2. A „befejezetlenség” esztétikája – kompozíciós eszközök

5.1.3.3. A modern élet atmoszférája a fények és színek festészetében

5.1.3.4. „Minden mozog, minden változik…”

5.2. A szegényparaszti élet témája az alföldi festészetben

5.2.1. Irányzatok és gyermekábrázolási gyakorlat a magyar festészet történetében 1870 és 1918 között

5.2.1.1. A kor uralkodó művészeti áramlatai Magyarországon

5.2.1.2. A gyermekélet és a szocializáció témái a dualizmuskori magyar festészetben

5.2.2. Szolnoki és hódmezővásárhelyi művészeti élet

5.2.2.1. Szolnoki művésztelep

5.2.2.2. Hódmezővásárhelyi művészet

5.2.3. A szegényparaszti élet témája az alföldi festészetben

5.2.4. A szegényparaszti élet témája a szolnoki művésztelep alkotóinak életművében

5.2.4.1. Deák-Ébner Lajos (1850–1934)

5.2.4.2. Bihari Sándor (1856–1906)

5.2.4.3. Fényes Adolf (1867–1945)

5.2.4.4. Tölgyessy Artúr (1852–1920)

5.2.4.5. Szüle Péter (1886–1944)

5.2.4.6. Koszta József (1861–1949)

5.2.5. A szegényparaszti élet témája a hódmezővásárhelyi iskola alkotóinak életművében

5.2.5.1. Tornyai János (1869–1936)

5.2.5.2. Endre Béla (1870–1928)

6. GYERMEKSZEMLÉLET AZ ALFÖLDI FESTÉSZETBEN. GyermekkorTÖRTÉNETI IKONOGRÁFIAI ELEMZÉSEK

6.1. A gyermek és a gyermekkori szocializáció a közösségi életben a szolnoki festők gyermekábrázolásainak tükrében

6.1.1. Deák-Ébner Lajos (1850–1934)

6.1.1.2. A gyermekkori szocializáció megjelenítése Deák-Ébner Lajos piactéri jelenetein

6.1.1.2. Pedagógiai hangsúlyok Deák-Ébner Lajos ünnepi témájú zsánerképein

6.1.1.3. Összegzés

6.1.2. Bihari Sándor (1856–1906)

6.1.3. Összegzés

6.2. A családi élet és a gyermeknevelés az alföldi iskola festészetében

6.2.1. A családi nevelés témája Bihari Sándor (1855–1906) idilljén

6.2.2. A családi diszharmónia ábrázolása Tornyai János (1869–1936) „Juss” c. képén

6.2.3. A gyermekhalál megjelenítése Endre Béla (1870–1928) zsánerjelenetén

6.2.4. Az édesapa nevelésben betöltött szerepének ábrázolása az alföldi festészetben

6.3. Az anya-gyermek kapcsolat és az anyai nevelés képi interpretációja a szolnoki és a hódmezővásárhelyi művésztelep festészetében

6.3.1. Az anya-gyermek kapcsolat témája az alföldi festészetben

6.3.2. Az inkarnációs teológiától a proletár madonnáig

6.3.2.1. A Madonna-ábrázolás hagyományai a keresztény ikonográfiában

6.3.2.2. A mindennapok madonnája

6.3.3. Anyaságkép, gyermekkép és gyermeknevelés Fényes Adolf (1867–1945) anya-gyermek kapcsolat témájú művein

6.3.3.1. Az anya-gyermek kapcsolat megjelenítése az 1898 és 1903 közötti alkotóperiódusban

6.3.3.2. Az anya-gyermek kapcsolat ábrázolása Fényes Adolf plein air-jellegű periódusában

6.3.3.3. „Bábcsalád” típusú ábrázolások

6.3.4. Az anyai gondoskodás Bihari Sándor (1855–1906) képein

6.3.5. Közösség és intimitás Deák-Ébner Lajos (1850–1934) anyaság-témájú képein

6.3.6. Koszta József (1861–1949) „Parasztmadonnája”

6.3.7. Összegzés

6.4. A testvérkapcsolat témája a szolnoki művésztelep festészetében

6.4.1. A testvérkapcsolat szocializációs jelentősége Fényes Adolf (1867–1945) képein

6.4.2. Leánytestvérek Deák-Ébner Lajos (1850–1934) képén

6.4.3. Testvércsoporti kohézió Bihari Sándor (1855–1906) művein

6.4.4. Összegzés

6.5. A gyermekcsoportok, a barátság és a legény-leány kapcsolat szocializációs szerepének megjelenítése a szolnoki festők képein

6.5.1. Gyerekek a vízparton – a gyermekcsoporti szocializáció Fényes Adolf képein

6.5.2. A leánybarátság megjelenítése

6.5.3. Játékszerek ábrázolása Fényes Adolf egyik képén a gyermektanulmányi mozgalom szempontjából

6.5.4. A legény-leány kapcsolat szocializációs hangsúlyai a szolnoki festészetben

6.5.5. Összegzés

6.6. A tanulás és az iskolás gyermek vizuális reprezentációja az alföldi piktúrában

6.6.1. A gyermektanulmányozási mozgalom áthallása Fényes Adolf (1867–1945) rajzán

6.6.2. A vándortanítási akció interpretációja Tornyai János (1869–1936) festészetében

6.6.3. Összegzés

6.7. A leánygyermeki munkavégzés és a gyermekkori szocializáció ábrázolása az alföldi iskola festészetében

6.7.1. Munkába nevelődés kora gyermekkorban Deák-Ébner Lajos (1850–1934) képén

6.7.2. A leánynevelés értékei és a munkavégzés Fényes Adolf (1867–1945) festészetében

6.7.3. A leánynevelés értékei Tölgyessy Artúr (1853–1920) festészetében

6.7.4. A leánygyermeki munkavégzés témakörei Szüle Péter (1886–1944) festészetében

6.7.5. A szorgalmas leány ideálja Tornyai János (1869–1936) művészetében

6.7.6. A közösségi és az egyéni munkavégzés nevelési értékei Koszta József (1861–1949) leányábrázolásain

6.7.7. Összegzés

6.8. A paraszti gyermeknevelés és gyermeki szocializáció meghatározó motívumai, attribútumai és metaforái az alföldi iskola egyalakos leánygyermekábrázolásain

6.8.1. A leánynevelés és a leánygyermeki szocializáció jellegzetes motívumai és attribútumai Koszta József (1861–1949) festészetében

6.8.1.1. Leánygyermekek egy „parasztszármazék” festészetében

6.8.1.2. A termékenység, az áldozatkészség és a beletörődés értékei a „kislány kakassal, tyúkkal” típusú Koszta-festményeken

6.8.1.3. A gondokban évődő leány

6.8.1.4. A miniatűr gyermek képe és a visszafogott leánygyermek ideálja a Katóka-képeken

6.8.1.5. Az önkontroll értéke és a szocializáció a „leány macskával” tematikájú képeken

6.8.1.6. Olvasó leány

6.8.1.7. „Kislány virággal” és más típusú ábrázolások

6.8.1.8. Összegzés

6.8.2. Szüle Péter (1886–1944) egyalakos leánygyermek-ábrázolásai

6.8.3. Nevelői attitűdök és gyermekideológiai szólamok Fényes Adolf (1867–1945) egyalakos leánygyermek-ábrázolásain

6.8.4. A visszafogott leánygyermek képe Deák-Ébner Lajos (1850–1934) festészetében

6.8.5. Bihari Sándor

6.8.6. Endre Béla (1870–1928)

6.8.7. Összegzés

6.9. Fiúgyermek-ábrázolás az alföldi festészetben

6.9.1. Liberális nevelés- és gyermekfelfogás Deák-Ébner Lajos (1850–1934) képein

6.9.2. Fiúgyermekek Bihari Sándor (1856–1906) festészetében

6.9.3. A fiúgyermeki életvilág Fényes Adolf (1867–1945) festészetében

6.9.4. A gyermekkor mint „boldog ősállapot” Tölgyessy Artúr (1853–1920) festészetében

6.9.5. Orpheuszi gyermekideológia Koszta József (1861–1949) vásznán

6.9.6. A gyermekkor megjelenítése Tornyai János (1869–1936) fiúgyermek-ábrázolásain

6.9.7. Összegzés

7. ÖSSZEGZÉS

7.1. Gyermekkép

7.1.1. Az ábrázolások problémaköre

7.1.2. A leánygyermek-ábrázolás felülreprezentáltsága

7.2. Gyermekfelfogás és nevelői attitűd

7.3. Gyermekmitológiák, gyermekségretorikák, gyermekkortörténeti paradigmák

7.4. A gyermekélet témakörei a vizsgált ábrázolásokon

7.4.1. A gyermekszemléleti mintázatok megjelenítésének arányai a képanyagban tapasztalható vizsgálati témakörök tükrében

7.4.2. A gyermeklét alulreprezentált témakörei a vizsgált képanyagban

7.5. A gyermekábrázolás sajátosságai

7.5.1. Téma, motívum, stílus

7.5.2. A gyermekeket övező környezet

8. A GYERMEKKORTÖRTÉNETI IKONOGRÁFIA GYAKORLATI VONATKOZÁSAI

9. KÉPJEGYZÉK

9.1. Szerzőnként, abc-rendben

Bihari Sándor (1855–1906)

Deák-Ébner Lajos (1850–1934)

Endre Béla (1870–1928)

Fényes Adolf (1867–1945)

Koszta József (1861–1949)

Szüle Péter (1886–1944)

Tornyai János (1869–1936)

Tölgyessy Artúr (1853–1920)

9.2. Témakörönként, a tárgyalás sorrendjében

10. BIBLIOGRÁFIA