…ránézett az el?tte terpeszked? hatalmas faóriásra. Milyen méltóságteljes, és milyen dunyha vastagságú, hófehér palást borítja f?ldig ér? ágait. Mint valami sátor, akár meg is éjszakázhat alatta. Elfedi az, megvédi az erd? minden veszélyét?l. K?zben kitisztult az ég, s csillagok milliárdjai gyújtották meg kis lámpásaikat. A hókristályok csillagszóróként sziporkáztak a nagy feny? ágain. Aztán a fa csúcsán megjelent a ragyogó hold, és az arany sarló megkoronázta az amúgy is fényárban tünd?kl? fát. Ez lehet az erd? karácsonyfája – gondolta. ?gy karácsonyozik az erd?, és én most vendégségben vagyok nála. ?s még bejglim is van – jutott eszébe. Csak a szerettei hiányoztak. Hogy ?k nem lehettek részesei ennek a látványnak, nem gy?ny?rk?dhettek vele együtt az óriás karácsonyfa szépségében…