BORNAI TIBOR ?S BORNAI TIBOR? Talán csak nem ?nmagával fog társalogni a szerz?? Nos, ezúttal másról van szó. A k?nyvet, amit most a kezében tart az olvasó, ketten írták: Bornai Tibor, az édesapa, aki hatvanéves korában, negyven évvel ezel?tt hunyt el, és fia, Bornai Tibor, aki akkor még csak tizenhét éves volt. Az apa 1912-ben született, és 1972-ben halt meg. Fia 1955-ben látta meg a napvilágot, a másik dátum még titok. Kettejük t?rténeteib?l rajzolódik ki ez a nehéz, csodákkal és tragédiákkal telezsúfolt id?szak, amelynek kezdete éppen most, a k?nyv megjelenésekor ér százéves évfordulójához. Err?l a száz évr?l mesélnek ?k ketten: a kályha mellett ülve téli estéken, a Balaton partján heverészve, egy május elsejei felvonuláson, egy Párizs felé robogó kisbuszon, a Népliget mutatványosbódéi el?tti padon vagy egy ?ll?i úti bérház konyhájában. Sírós-nevet?s k?nyv ez, dokumentumregény, minden benne szerepl? tény és adat valóságos. Apa és fia jegyzetfüzetében lapozgathatunk csodálkozva, hogy mennyire rímel egymásra ez a két sors. ?s talán sokan lesznek majd, akik a maguk életében is megtalálják az ugyanilyen rímképlet? verssorokat. ?Oroszlán az Ecseri úton? Hogy kerül egy oroszlán az Ecseri útra, ahol a használt gyerekkocsitól a hibás rádióig, a szakadozott k?nyvekt?l a molyos rókaboáig ócska tárgyakat adnak-vesznek az emberek?” Kiderül majd, ahogy az olvasók az igazi, nagy kérdésekre is választ találnak ebben az emberséggel és humorral átsz?tt k?nyvben.