1944. május k?zepét?l sz?k két hónap leforgása alatt a magyar csend?r?k, rend?r?k és hivatalnokok hatékony k?zrem?k?désével t?bb mint 430 ezer, zsidónak min?sített magyar állampolgárt deportáltak. Túlnyomó t?bbségüket Auschwitz-Birkenauba vitték és meg?lték. Vajon az események milyen láncolata vezetett ehhez a holokauszt t?rténetében is példátlan méret? és gyorsaságú akcióhoz? Hol határoztak a magyarországi ?végs? megoldásról”? Berlinben vagy Budapesten? Kik, mikor és milyen k?rülmények k?z?tt hoztak végs? d?ntést a magyar zsidók deportálásáról? K?D?R G?BOR és V?GI ZOLT?N az etnikai tisztogatásokat és népirtásokat, valamint a világháborús német és magyar d?ntéshozatali mechanizmust elemezve keres válaszokat a kérdésekre. ?gy vélik, hogy a tragédia hátterében két er?, két szándék találkozása állt. Az egyik a német népirtási program volt, amelynek gy?kerei Hitler és a nácik radikális antiszemitizmusában, fajhigiéniai és etnopolitikai elképzeléseiben lelhet?k fel. A másik pedig az a mára szinte elfelejtett magyar t?rténeti attit?d, amely évszázadok óta az ?idegennek” tekintett népcsoportok beolvasztására, kiszorítására és el?zésére t?rekedett, és amely rabul ejtette a hazai fajvéd?k és a politikai elit gondolkodását. A t?rténészpáros szerint 1944-ben e két t?rekvést leginkább megszemélyesít? szerepl?k, a német Adolf Eichmann és a magyar Endre László végzetes találkozása radikalizálta tovább azt a folyamatot, amely az európai zsidóüld?zés egyik leggyilkosabb d?ntéséhez vezetett.