Seul et triste, Sanine voit approcher la vieillesse et se souvient. Il avait vingt ans quand il fit étape à Francfort, au retour d'un voyage en Europe. La première fois qu'il vit Gemma, dans la confiserie de sa mère, il en tomba follement amoureux. Gemma est belle, brune, parée de toutes les vertus et, très vite, partage son inclination. Pour elle, Sanine est prêt à tout: il se bat en duel, il l'arrache à son fiancé, un premier commis infatué de lui-même, obtient sa main et décide de vendre ses terres pour assurer à sa belle une vie confortable. S?r de régler l'affaire en trois jours, il part à Wiesbaden où se trouve en villégiature la femme - riche - d'un de ses amis. C'est là que le destin dérape. Sanine ne reviendra jamais à Francfort, pris dans un piège grossier qui lui co?tera son bonheur...

Never had he felt such weariness of body and of spirit. He had passed the whole evening in the company of charming ladies and cultivated men; some of the ladies were beautiful, almost all the men were distinguished by intellect or talent; he himself had talked with great success, even with brilliance… and, for all that, never yet had the taedium vitae of which the Romans talked of old, the 'disgust for life,' taken hold of him with such irresistible, such suffocating force.

Sense and Sensibility (Gevoel en verstand) is de eerste, in 1811 anoniem uitgegeven roman van de Engelse schrijfster Jane Austen. Het verhaal is gebaseerd op de briefroman Elinor and Marianne die ze in 1794, op 19-jarige leeftijd, schreef. Het vertelt het verhaal van de zusters Dashwood, Elinor en Marianne. In het boek beschrijft Austen een milieu (Engelse landadel) waarin niet alleen vrouwen, maar ook mannen het slachtoffer kunnen zijn van regels over familiebanden, eigendommen en het huwelijk. De titel verwijst naar de verschillende wijze waarop de hoofdpersonages tegen hun situatie aankijken: Elinor Dashwood baseert zich op gezond verstand (sense) en haar jongere zus Marianne gaat in eerste instantie meer uit van haar gevoel (sensibility).

Chéri-Bibi réussit à s'évader du bagne de Cayenne en compagnie d'un autre condamné, Palas. Ce dernier prend l'identité de Raoul de Saint Dalmas pour regagner l'Europe. Là, il épouse Fran?oise de la Boulays. Un certain Casimir veille sur le couple qui n'est autre que Chéri-Bibi...

Suite du roman De la Terre à la Lune. Michel Ardan, Nicholl et Barbicane ont survécu à la terrible déflagration qui les a envoyés dans l'espace. Malgré la frayeur causée par un astéro?de qui manque de les pulvériser, ils fêtent dignement la réussite de leur départ. Cependant, les fantaisies de l'aventurier fran?ais n'empêchent pas l'esprit pratique et scientifique de ses compagnons américains de reprendre le dessus. Nicholl et Barbicane multiplient les observations les plus intéressantes sur la température de l'espace, la gravitation ou les effets de l'apesanteur. Mais ils constatent aussi que leur course a été déviée par leur rencontre avec le corps errant et qu'ils manqueront la Lune...

When four siblings journey to the seashore for a holiday, one of them unwittingly summons the sister of a mermaid who is captured by a circus, and the children set out to save the imprisoned being. After a daring midnight rescue, the children's reward is an incredible journey beneath the waves and into the hidden kingdom of the mermaids. But they soon find themselves in a race against time as they struggle to prevent a war and save their new underwater companions...

EFSANELERE G?RE ?STANBUL’UN KURULU?U "Bu ?ehr-i Sitambul ki, bi mi?l-u behad?r, Bir sengine, yekpare Acem mülkü fedad?r" ?air Nedim Yeryüzünde, bu kadar ?ok ada ve sana sahip kent ?ok ender bulunur. Her ulus, ?stanbul'u ba?ka bir adla and?. Ayr?ca, fetihten ?nceki adlar? ba?kayd?, fetihten sonrakiler ba?ka... Tarih sahnesine, Byzas, Buzis, Byse, Bysante gibi adlarla ??kt?. Roma d?nemine kadar da en ?ok Byzant?on olarak an?ld?. Romal?lar Antoneia, Anthu?a, Deutera Rome dediler. Sonra, uzun bir d?nem boyunca Konstantinopolis olarak kald?. Kuzeylilerin verdikleri adlar?n bir k?sm? kentin gücünü vurguluyordu: Tsar??rad (Slav kaynaklar?nda imparator kenti) ve M?klegard (Vikinglerde ?mparator Mikhael’?n kenti) gibi. Ruslar Tekfuriye ve Zavegorod, Macarlar Vizenduvar, Polonyal?lar Kanatorya, ?ekler Aylana, ?sve?liler Herakl?yan, Hollandal?lar ?stefanya, Franklar Agrandone, Portekizliler Ko?tiye, Araplar Konstantiniyye-i Kübra, Acemler Kayser-i Zemin, Hintliler Taht-i Rum, Mo?ollar ?akdüryan demi?lerdi bir zamanlar Osmanl?'n?n "Asitane"sine. ?te yandan, ?stanbul'a yak??t?r?lan sanlar da en az kendisi kadar g?rkemliydi: Asitane-i Saadet (Sültan Saray?), Dar-ül Hilafe (Halife'nin evi), Darü's Saltana (Saltanat?n evi), Dergah-? Selat?n (Sultanlar kap?s?)... Ve sonunda bizim kentimiz, ?stanbul. Bilinen tarihi 2600 y?ldan daha eskilere uzanan bu ya?l?, ama muhte?em kent, zaman?n ak??? i?inde büyük uygarl?klar?n y?k?l??lar?m da g?rdü, yenilerinin nas?l kurulduklar?na da... ?mparatorluklar?n bu herkesi k?skand?ran g?rkemli ba?kentinin k??e buca??, birbiriyle ilgisi olmayan kültürlerin miras?yla süslendi. Ve sonu?ta, tüm üslup ve kültürler i? i?e ge?erek, birbirini ?zümseyerek, ?stanbul'un an?tsal tarihini olu?turdu. Kentin kurulu?u üzerine rivayet muhtelif. En ünlüsü ve bilineni Megaral? g??menlerinin yolculu?u. Bir de Evliya ?elebi'nin anlatt??? var ki, tad?na doyum olmuyor... Efsaneye g?re, Koressa'n?n o?lu, Yunanistan'?n Megara kentinden gen? Byzas, yanda?lar?yla birlikte, b?lgedeki bask?lardan kurtulmak, yeni bir kent kurmak ve ?zgürlü?ünü ilan etmek i?in yola ??kt?. Her ?ey iyiydi de, kent nerede kurulacakt?? O ?a?da, bilinmeyenleri bilinir k?lan birisine, Delfoi kentindeki kahine dan??t? gen? adam. Delfoi kahini gidece?i yeri tarif etti; "Kentini kuraca??n yer, k?rler ülkesinin tam kar??s?nda olacak." Byzas yola ??kt?, arad? tarad?, k?rler ülkesi diye bir yer yoktu. Sonunda, mola verdikleri bir deniz k?y?s?nda, kar?? sahile bakt? ve ba??rd?: "Bu insanlar k?r mü, buras? varken orada oturulur mu?". Delfoi kahinini hat?rlad? gen? adam; "K?rler ülkesinin kar??s?nda kuracaks?n kentini." K?rler ülkesi, günümüzün Kad?k?y'üdür! ?stanbul'dan ?ok y?llar ?nce kurulmu?tur "Khalkedonia", yani Kad?k?y. Byzas; ordusuyla gelip soluklanmak i?in durdu?u ?imdiki Sarayburnu'nda, manzaran?n muhte?em g?rüntüsünden adeta büyülenmi?ti. Khalkedonia'n?n neden "K?rler ?lkesi" tan?mlamas?n? hak etti?ini anlam??t? art?k. ?ünkü, b?yle cennet benzeri bir yer dururken, tam kar??da ve korumas?z bir yerde kent kuranlar, ancak k?r olabilirlerdi! Ol hikaye b?yle. Temelleri Sarayburnu s?rtlar?nda at?lan kente, kurucusunun ad? olan Byzas'tan dolay?, "Byzas'?n kenti" anlam?nda "Byzant?on" dendi...

Mary Lennox is a sour-faced 10-year-old girl, who is born in India to selfish wealthy British parents who had not wanted her and were too wrapped up in their own lives. She was taken care of primarily by servants, who pacify her as much as possible to keep her out of the way. Spoiled and with a temper, she is unaffectionate, angry, rude and obstinate. Later, there is a cholera epidemic which hits India and kills her mother, father and all the servants. She is discovered alone but alive after the house is empty. She is sent to Yorkshire, England to live with her uncle, Archibald Craven at his home called Misselthwaite Manor.

A m?vek világa Mikszáth gyermekkorát idézi f?l egyszer? t?rténetekkel, falusi alakokkal, háttérben a gy?ny?r? tájjal, a fenséges természettel" – írja az el?szóban Kaiser László. Mikszáth korai elbeszél? m?vészetének két tünd?kletes darabja A tót atyafiakban (1880) a népélet tragikus és m?vészi szemlélése Arany János balladak?ltészetéhez hasonlítja Mikszáth stílusát, akit a legnagyobb magyar írok sorában tartunk számon. A jó palócok (1881) kis t?rténetek tudatos kompozíciójából áll ?ssze. Számos forrásból ered?, t?bb helyszínhez k?thet? valós t?rténetek (zsánerképek) szervez?dnek ciklussá a k?tet lapjain, azt az írói meggy?z?dést sugallva, hogy a halál nem egyenl? a pusztulással, de azt is, hogy a sors független az emberi akarattól. A palóc t?rténetek gy?jteménye a romantikus népiesség záró darabja. H?sei: Olej bacsa és Lapaj, a híres dudás, Bede Anna és a pogány Filcsik feledhetetlenek. T?rténeteiknek babonás modernségét Mikszáth a józan megfigyelés, a csaknem pozitivista kriticizmussal ellenpontozza.

A nem túl távoli j?v?ben az emberek látszólag t?kéletes társadalomban élnek. A mindent és mindenkit irányító politikai elit a média, illetve kül?nféle pszichoaktív szerek segítségével mossa át az emberek tudatát. A vezet? elit és a hadsereg k?z?tti ellentét a hatalom birtoklásáért kiélesedik. A konfliktus polgárháborúhoz, majd a rendszer teljes ?sszeomlásához vezet. A hadsereg által kidolgozott terv, az Armageddon-teória, mely az új társadalmi berendezkedést hivatott volna megszervezni, kudarcba fulladt. A harcokban milliók pusztulnak el és visszafordíthatatlan károkat szenved a F?ld is. A túlél?k reménytelensége egyre csak n?, persze tudják, hamarosan az embereknél egy sokkal kegyetlenebb ellenséggel kell szembenézniük... Novák Andor poszt-apokaliptikus t?rténetének els? k?tete a Háborút megel?z? eseményekr?l szól. Egy olyan kegyetlen, nyomasztó világot ábrázol, mely talán már a mi életünkben elj?het. Vagy észre sem vettük, de mi magunk is már ebben a világban élünk?

A Nagy Kaland cím? valóságshow?folytatódik; a F?ldk?zi-tenger partvidékén nem csak a hullámok csapnak ?ssze. Arabella és mindenre elszánt játékostársai már új helyszíneken küzdenek a nyereményért. A m?sor szervez?i úgy d?ntenek: a víz mellett a szárazf?ld?n is meg kell állniuk a helyüket. Az érzelmek felkorbácsolódnak, a játék eldurvul. Arabella és társai küzdelme a végéhez k?zeledik... A nem várt helyzetek nem várt érzelmeket váltanak ki a szerepl?kb?l. Vajon a szerelem vagy az intrika játssza majd a f?szerepet? BORB?S EDINA els? regénye 2013 nyarának meglepetés sikerk?nyve volt, gyorsan sokak kedvence lett. A második részben még t?bb szenvedély, szex és izgalom vár Arabellára és az olvasóra.

Milyen lenne egy regénye, ha Rejt? Jen? napjainkban írná meg? Talán ilyen: Csodálatos dolog egy ?r?kség! F?leg akkor, ha van kinek átadni. De ha nincs, az sem baj. Egy tévútra tévedt magánnyomozó, és egy nyugdíjazás címén félreállított detektív csatasorba áll az ?r?k?s felkutatásával megbízott lelkes ifjú titánnal, hogy végül - egy észbontóan észbontó n?vel kiegészülve - gy?kerestül felforgassák a világ ellen sz?vetkez? b?n?s elemek életét. K?nyvünk h?sei - vérfarkas és vámpír rokonok híján - súlyosan sebezhet?k, legyen szó akár szerelemr?l, akár egyszer? ólomgolyókról, nem laknak koporsóban, és a napvilágnál sem porladnak el hideglel?s sikoltozás k?zepette. Jól bánnak a szavakkal, tudnak kávézaccból jósolni, és kis szerencsével bármit képesek túlélni, ami nem halálos. Figyelem! A k?nyv klasszikusokat is feldolgozó író tollából került ki, ezért nyomokban mondanivalót is tartalmazhat. Kizárólag olvasni tudóknak!

1791 októberében Wolfgang Amadeus Mozart azt mondta a feleségének, hogy megmérgezték. Másfél hónap múlva már nem volt az él?k sorában. N?vére, a szintén zongoravirtuózként indult Nannerl sógorn?jét?l értesül a fájdalmas hírr?l, és nyomban Bécsbe indul, de nem csak a temetésre. Elt?kéli, hogy kideríti az igazságot, és megtudja, valóban gyilkosság áldozata lett-e Mozart, és vajon kinek állt útjában. Bécs veszélyes városnak bizonyul: Nannerl s?tét titkokkal, ?sszeesküvésekkel, a császári udvarban zajló intrikákkal szembesül, a szabadk?m?vesek rejtélyes ?sszej?vetelein találja magát, mik?zben életében el?sz?r átéli az igaz szerelmet. ?s mindennek k?zpontjában Mozart utolsó operája, A varázsfuvola áll. Az olvasó a korabeli Bécs arisztokrata szalonjainak és hangversenytermeinek nyüzsg? világát láthatja mintegy függ?ny m?gül, mik?zben fel-felcsendül Mozart halhatatlan zenéje, és fény derül a sz?rny? titokra.

Maszumé hétk?znapi kamaszlány a 60-as évek Iránjában. Iskolába menet meglát egy fiatalembert, akivel egymásba szeretnek. Maszumé bátyjai megtalálják ártatlan levelezésüket, húgukat megverik, majd máshoz kényszerítik feleségül. A lánynak fel kell adnia álmait, és el kell indulnia egy g?r?ngy?s úton, melyet a sors rendelt neki. Az ?tven évet fel?lel? regény a hazáját jól ismer? szerz? szemével k?veti végig Irán viharos t?rténelmét: a 60-as évek a sah elnyomó uralma alatt, majd az iszlám forradalom, mely visszahozta Iránba a k?zépkort, az iraki–iráni háború. A regényt, mely az utóbbi évtized legnagyobb bestsellere lett Iránban, kétszer is betiltották, azonban nem politikai tartalma miatt, hanem mert egy olyan független és er?s n? sorsát állítja példaképül, aki a sorscsapások és nehézségek ellenére sosem adja fel a reményt, s bár csendesen, mégis határozottan tiltakozik társadalmának elnyomó hagyományai ellen. Parinoush Saniee szociológus és pszichológus, t?bb regény szerz?je. A sors k?nyve els? regénye, melyet t?bb nyelvre fordítottak le, Olaszországban elnyerte a Boccaccio-díjat, Németországban bestseller lett. Az iráni írón? 1949-ben született, férjnél van, két fia külf?ld?n él.

Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

The Jungle Book (1894) is a collection of stories written by Rudyard Kipling.The tales in the book (and also those in The Second Jungle Book which followed in 1895, and which includes five further stories about Mowgli) are fables, using animals in an anthropomorphic manner to give moral lessons. The verses of The Law of the Jungle, for example, lay down rules for the safety of individuals, families and communities. Kipling put in them nearly everything he knew or "heard or dreamed about the Indian jungle."

gy vagyok, hogy az apám és anyám kztti szex idevarázsolt, és most ezt egy halálos balesetnek vélem és nyilvánítom, és várom a halált, amibe bele fogok halni... Az ezen két pont kztti idt a lehet legboldogabban szeretném leélni. Gyakran ez sikerül” – vallja Feldmár András nmagáról. Szerz- és beszélgettársával, Büky Dorottyával is ezt a témát járják krül, utat mutatva nekünk, tévelygknek, segítve minket eligazodni nmagunk bels labirintusában. Hátha mi, a figyelmes olvasók a sorok mgé nézve rádbbenünk: valójában minden feltett kérdés rólunk és minden válasz nekünk szól, a mi kudarcainkról, a mi kétségeinkrl, a mi szenvedéseinkrl, a mi életünkrl. s, nem utolsósorban, a mi lehetségeinkrl. Arra, hogyan találjunk vagy teremtsünk magunknak olyan krnyezetet, amely muszájból kttt kompromisszumok nélkül is befogad bennünket, miként a borsót a héja.

El?sz?r futni tanítanak meg. Ez mindennek az alapja minden hadseregben szerte a világon. Megtanulsz futni, megtanulod bírni. Hegynek fel-le. Futsz erd?ben, tó- és folyóparton, futsz sportpályán. Együtt a szakasszal, és amikor valaki nem bírja és lemarad, nyomod a fekv?támaszt. Majd ha megérkezett, újra futsz.Ha már tudsz futni, van mire építeni a t?bbit. Megtanítanak, hogy bánj a fegyverrel, hogyan élesítsd a gránátot, vezess harcjárm?vet és telepíts m?szaki akadályt. De arra nem tanítanak meg, hogy amikor évekkel kés?bb a háború után, emlékeidt?l verejtékben úszva egyedül ébredsz jéghideg ágyadban, azt hogyan dolgozd fel. Amikor olyan s?tét az éj hajnali háromkor, hogy még az utcáról besz?r?d? lámpa fénye se hoz világosságot, amikor már rég kialudt az a mécses, amit a halott bajtársaid emlékére gyújtasz minden este. Akkor hiába tanítottak meg futni. Amikor arra ébredsz, hogy skorpiók vannak az ágyadban, és hallod az ellenség suttogását, mintha csak méterekre lennének t?led a l?vészárokban. Amikor minden olyan csendes, hogy már mar ez a hangtalanság. Akkor már nincs hova futnod. ?vek után rád?bbensz, hogy meg kell állnod és szembenézned a múltaddal. Mindennel, amit tettél, vagy nem tettél. ?n, mintha gyóntam volna, megírtam ezt a k?nyvet. Elszámoltam magammal, mert megtanultam egy fontos dolgot: a lelkedért csak te felelsz! Ezt senkinek se tanították meg. Erre nekünk kellett ráj?nnünk.

rk élet! Az emberiség si vágya. Mely megvalósíthatatlan - vagy mégsem Nathaniel Delinger, a látnok zseni a csillagok kztt találja meg ennek lehetségét. A neve: Endümión. Mert ugyan sokaknak vágya az rk élet - de van, aki nem akarja, hogy bárki rkké éljen. s ezért akár az rklétet is képes elpusztítani. Owen, a fiatal nyomozó, egy gyilkossági ügy kapcsán 8 feladvánnyal szembesül, mely egyre kzelebb visz Endümión titkához - és kzelebb egy hazugság leleplezdéséhez. Az elkvetk célja, hogy elutazhassanak Endümiónra, ahol az rk élet várja ket, hogy megszabaduljanak a Fld haláltól terhes világától. Vajon Endümión tényleg az az eszményi hely s mi az a szilánk, és hogyan kerül a Fldre GARZ LSZL fantáziájának sem a tér, sem az id nem szabhat határokat. A szerz fordulatokban gazdag kalandos sci-fi trténete új izgalmas világokba repíti az olvasót.

Mark Twain vonzalma a hajósélet iránt t?bb m?véb?l ismeretes. De, hogy ? maga mint hajókormányos hogyan élt, azt ebben a m?vében írja le a legrészletesebben. Beteljesült vágyairól igen mozgalmas-kalandos-humoros fejezetekben ad számot. A Nagy Szennyvízcsatornát a Mississippit érett író korában ismét végigutazta, s ennek a hajóútnak ürügyén b?bájos t?rténet-mozaikokban eleveníti fel a korabeli életet. Kifogyhatatlan mesél?kedv és kesernyés-csíp?s humor lengi át az egész k?nyvet, melynek ellenállhatatlan varázsa végig vonzásában tartja az olvasót. Ennek során aztán szondázásról, ujjlenyomatokról, viharokról, szépséges palotákról, iparkodó zsiványokról, spiritiszta szeánszokról, b?nbánó bet?r?kr?l, vérbosszúról, arkangyalokról, indián legendákról és egyebekr?l villant fel maradandó képeket.

Hans Christian Andersen began publishing his Fairy Tales in 1835. This collection of 127 of the stories was translated by Mrs. Paull in 1872.