A n?i szexualitás és a n?k saját testéhez való viszonyában kulcselem a bizonytalanság. Sosem tudhatom igazán, hogy éppen mi t?rténik bennem. A bizonytalanságból pedig egyfajta szorongás fakad: ha nem hiszek magamban, nem hiszek a testemben, akkor máshol kell keresnem a biztonságérzetet. De nincs is abban semmi meglep?, hogy nem tanulunk meg ??nállóan” viszonyulni a testünkh?z, hiszen a mindennapi élet szintjén születésünk pillanatától kezdve kül?nb?z? társadalmi intézmények gyakorolják a kontrollt a testünk felett. El?sz?r el kell sajátítanunk, mi mindent kezdhetünk a testünkkel, ha megsz?nnek az azt uraló autoritások. Azonban ez meglehet?sen bonyolult. Hiszen nem tudjuk magunkat egy csapásra függetleníteni a társadalomtól és annak intézményeit?l – az orvoslástól, a pszichológiától, a pedagógiától, a médiától – a világtól, amelyben élünk. Nem beszélve arról, hogy a szex testi vonatkozásai mellett jogos igényként merül fel bennünk az intimitás, a szerelem vagy épp az elfogadás vágya. A menstruáció, az orgazmus, a várandósság, a szülés, a gyermekágy, a szoptatás vagy a menopauza látszólag biológiai t?rténései éppúgy hatással vannak az ?nértékelésünkre, párkapcsolatunkra, mint a családi életünkre. Ráadásul a fejünkben mítoszok élnek arról, hogy mi a normális. Ahelyett, hogy a saját vágyainkat, ?r?münket, intimitásunkat élnék meg, vélt vagy valós elvárásoknak próbálunk megfelelni. Pedig a szexben nincs jó vagy rossz. Ez a k?nyv is ebben a szellemben íródott, n?k ezerféle arcát szeretné megmutatni. Mester Dóra Djamila N?, anya, szeret?, amat?r fotós, k?zgazdász, hobbikertész, társadalomkutató és szexedukátor. Egy ?szex-pozitív” misszió aktivistája. K?zépiskolákban, diákotthonokban kamaszokkal beszélget szexr?l, szerelemr?l; személyes konzultációkat tart, rádióm?sort vezet, ír és beszélget, ahol csak lehet. Ahogy magáról állítja, ?hangosan gondolkodik a szexr?l”, és minden lehetséges fórumon kísérletezik egy nyitott, el?ítélet-mentes és alapvet?en pozitív szexbeszéd megteremtésével.