Kádár János és a nevével fémjelzett korszak megítélése napjainkig élesen megosztja a magyar k?zvéleményt. Ennek egyik ered?je az a hatvanas évek elején meghirdetett ?sz?vetségi politika”, amely egy újfajta kiegyezés reményében együttm?k?d?k, ?társutasok” megnyerésével igyekezett alkut k?tni a magyar társadalommal. Az ennek érdekében hozott politikai, gazdasági intézkedések a t?rténeti elemzések révén mára jól ismertek. Kádár hatalomtechnikai t?rekvéseinek mélyebb rétegei, személyes dimenziói azonban részben még ma is feltáratlanok. Kik voltak azok, akikkel a pártállami vezet?k a megújuló hatalomgyakorlási mód jegyében párbeszédet kezdtek? Milyen korábbi mintákat hasznosított az MSZMP ?sz?vetségi politikájának” kialakítása során? Milyen út vezetett addig, amíg az 1956-os forradalom leverése után ?t évvel elhangozhatott a kádárizmus jelszava, a bibliai mondást kifordító ?aki nincs ellenünk, az velünk van” mottó? TABAJDI G?BOR legújabb k?tete a ?kádárizmus” hatalomtechnikai módszereinek kialakulását mutatja be, és azt a hatalom birtokosai, a magyar kommunisták, illetve Kádár János politikája fel?l értelmezi. ?tfogó elemzéséhez a r?vid és hosszú távú, kül-, illetve belpolitikai folyamatok bemutatása mellett eddig nem publikált titkosszolgálati dokumentumokat is felhasznál.