ngerii i rsu-plnsu reprezint un caleidoscop de proze scurte, diverse ca registru narativ i plasament tipologic, realiste sau misterioase n explorarea unor universuri afective imprevizibile n dezvoltarea ideaiei. n mare, e aici ceea ce s-ar numi Active Fictions Show. Naraiunile sunt de un laconism galo-latin, dar, n anumite pasaje, sintagme, discursuri ceva mai ample, dndu-i drumul“ spre o fantazare lingvistic, verbocreatorie, sau cvasiverbocreatorie, n descrierea existenei uor surdinizate, interiorizate, spre vis, spre supra-realitate a posibilitii noastre de a ne imagina cu ochii nchii, mijii sau chiar larg deschii. n diversitatea textelor s-ar ntmpla parc o multipl deschidere de ui, dar i plasare de antene pentru captarea semnalelor din psihocosmicitatea existenei n fantastic, n basm (intelectual, modern), n vis. E o concomiten (i interaciune) a cercetrii prin art i a intuiiei, a veridicului i a inefabilului. Leo Butnaru este un diavol cu barb care scapr din copite de sidef la mijloc de ru i de bine, adic ntr-o lume din scoar de mr domnesc plutind pe creasta valurilor ce le nal Prutul. Se vrea gladiator de destine, dar nu tie s i-l pzeasc pe al su, ceea ce nseamn c este un poet adevrat.Leo, ridic vslele i las vntul s te poarte spre limanul Nistrului romnesc, spre Delta uimirilor ce le adun Europa lng Ceatalul Ismail, spre misterele Carpailor. (Fnu Neagu) Dei tritor n lumea Prutului de dincolo, Leo aparine organic literaturii romne. Ai spune c triete la Bucureti, Rduti sau Rmnicu Srat... (Mihail Glanu)

Tr?ind de azi pe m?ine ?ntr-un Bucure?ti plin de tenta?ii, dar consumator de resurse, studentul la Drept Mihnea B?iatu nu ?i-a dat examenele, iar ob?inerea licen?ei ?ncepe s? semene cu un vis imposibil. A ?nv??at ?ns? cum s? c??tige ?ncrederea cet??enilor s?raci cu duhul – ?i nu e pu?in lucru. Plasat ?ntr-un decor suburban, cu personaje caragialiene, Mihnea B?iatu se ?nscrie ?ns?, f?r? doar ?i poate, ?n tipologia eroilor lui Gib I. Mih?escu, urm?ri?i de idealul femeii absolute. Expert ?n practicile ?amorului democrat“ ?i ?n escrocarea cu sistem – erotic? ?i financiar? – a propriet?reselor de mahala, eternul student d? nas ?n nas pe culoarele universit??ii cu femeia perfect?, care-l scruteaz? ?i ea, cu acela?i interes, prin lentila unui lornion de aur…

It was the third week in September when the Fairfields left the seashore and returned to their Vernondale home.??“Now, my child,” said Mr. Fairfield, as they sat on the veranda after dinner, “I will unfold to you my plans for the coming winter, and you may accept, or reject, or amend them as you please.”??“Proceed,” said Patty, settling herself comfortably in her wicker chair; “I feel in an amiable mood this evening, and will probably agree to anything you may suggest.”??“I’ve been thinking for some time,” went on her father, “that I don’t want to spend the coming winter in Vernondale. I would much rather be in New York.”??“Reason number one—Nan,” said Patty, checking it off on her forefinger and smiling at her father.?“Yes,” he responded, with an answering smile, “she is reason number one, but there are others.”?To readers who are unfamiliar with Patty’s earlier history we may say right here that her mother had died when Patty was but three years old. ??At present she lived with her father in their little home in Vernondale, an establishment of which Patty greatly prided herself on her management.?Recently Mr. Fairfield had become engaged to Miss Nan Allen, a young lady who lived in Philadelphia, and who was a dear friend of Patty’s.

n finalul romanului Donna Alba mtile personajelor cad. Mihai Aspru a vrut doar s-o stpneasc“ pe trufaa aristocrat, mbrcndu-i dorina n podoabe strlucitoare luate din cri. n schimb, Georges Radu erban, soul nelat, boier rigid taxat maliios de ctre narator, se dovedete un veritabil erou tragic, sinucigndu-se din dragoste, ca personajul lui Dostoievski.Ct o privete pe Alba, obiectul obsesiei ndelung elaborate, ea e un personaj de film din anii ‘30: femeia fatal, provocatoare de nenorociri pentru brbaii care o iubesc. Intriga dinamic, colorat de suspans, ajunge la o rezolvare cu happy end, care ar fi putut prea facil dac naratorul n-ar fi introdus un accent original de autoironie i umor negru, chiar n legtur cu ultima apariie a Albei. Foarte frumoas n valurile negre de mare doliu, dar deloc ndurerat, ea i apare brbatului ca un nger al morii, promindu-i o primejdioas fericire.

PREFACE?All the stories about Princes and Princesses in this book are true stories, and were written by Mrs. Lang, out of old books of history. There are some children who make life difficult by saying, first that stories about fairies are true, and that they like fairies; and next that they do not like true stories about real people, who lived long ago. I am quite ready to grant that there really are such things as fairies, because, though I never saw a fairy, any more than I have seen the little animals which lecturers call molecules and ions, still I have seen people who have seen fairies—truthful people. ??This book about Princes and Princesses is not one which a child is obliged to read. Indeed the stories are not put in order, beginning with the princes who lived longest ago and coming down gradually to people who lived nearest our own time. The book opens with the great Napoleon Bonaparte, who died when some very old people still living were alive. Napoleon was not born a prince, far from it; his father was only a poor gentleman on a wild rough little island. But he made himself not merely a king, but the greatest of all emperors and generals in war. He is not held up as a person whom every boy should try to imitate, but it is a truth that Napoleon always remained a boy in his heart. He liked to make up stories of himself, doing wonderful things which even he was unable to do. When he was a boy he played at being a general, making snow fortresses and besieging them, just as many boys do. And when he was a man he dreamed of conquering all the East, Asia, and India, and Australia; and he tried to do all that, but it was too much even for him.

Dup? cum din Golanii nu se putea prevedea Ion, tot a?a nici din La Grandiflora nu se putea prevedea Rusoaica sau Donna Alba, cu toat? prezen?a elementelor prezumtive ale talentului lui Gib I. Mih?escu. Scriitorul a ?tiut s? se organizeze ?n crea?ii de care critica e bucuroas? s? ?in? seama, ca de produc?ii reprezentative ale literaturii noastre ultime. (Eugen Lovinescu)

Iubire sete de via?? Tu e?ti puterea creatoare Sub care inimile noastre Renasc ca ???orile ?n soare ??i ?mb?tate de-al t?u farmec Ce peste lume se a?terne ?n tremurarea lor de-o clip? Viseaz? fericiri eterne. Din haos ?i din ?ntuneric Te-ai smuls fecund? ?i senin?: Al t?u sur?s de alma parens Fu prima raz? de lumin?. ??i de c?ldura ta plane?ii Treptat se dezmor?esc ?nvie... Pe to?i ca ?ntr-o mreaj?-i leag? Universala simpatie. Tu faci s? circule ?n lume Puterea ta de z?mislire. ??i miliardele de forme De-a lungul vremii s? se-n?ire. Alexandru Vlahuta - Iubire

Los trabajos de Persiles y Sigismunda es la última obra de Miguel de Cervantes. Pertenece al subgénero de la novela bizantina. El propio autor la consideró su mejor obra; sin embargo la crítica da este título unánimemente a Don Quijote de la Mancha. En ella escribió la dedicatoria al Conde de Lemos el 19 de abril de 1616, cuatro días antes de morir, donde se despide de la vida citando estos versos: Puesto ya el pie en el estribo, con las ansias de la muerte, gran se?or, esta te escribo.

The Canterville Ghost is a popular 1887 novella by Oscar Wilde, widely adapted for the screen and stage. “The Canterville Ghost” is a parody featuring a dramatic spirit named Sir Simon and the United States minister (ambassador) to the Court of St. James's, Hiram B. Otis. Mr. Otis travels to England with his family and moves into a haunted country house. Lord Canterville, the previous owner of the house, warns Mr. Otis that the ghost of Sir Simon de Canterville has haunted it ever since he killed his wife, Eleonore, three centuries before. But Mr. Otis dismisses the ghost story as bunk and disregards Lord Canterville’s warnings. When the Otises learn that the house is indeed haunted, they succeed in victimizing the ghost and in disregarding age-old British traditions. What emerges is a satire of American materialism, a lampoon of traditional British values, and an amusing twist on the traditional gothic horror tale.

Oscar Wilde's story of a fashionable young man who sells his soul for eternal youth and beauty is one of his most popular works. Written in Wilde's characteristically dazzling manner, full of stinging epigrams and shrewd observations, the tale of Dorian Gray's moral disintegration caused something of a scandal when it first appeared in 1890. Wilde was attacked for his decadence and corrupting influence, and a few years later the book and the aesthetic/moral dilemma it presented became issues in the trials occasioned by Wilde's homosexual liaisons, trials that resulted in his imprisonment. Of the book's value as autobiography, Wilde noted in a letter, "Basil Hallward is what I think I am: Lord Henry what the world thinks me: Dorian what I would like to be--in other ages, perhaps."

Intrus n lumea umbrelor“ este un roman de sertar… care a fost scris ntre 1982-1986 i care a zcut ascuns n beci, ntr-o lad cu nisip pentru ptrunjei i morcovi de iarn, din 1986 pn n 1991. Apoi s-a mutat ntr-un sertar al biroului… pn astzi… Aciunea primului volum, CAPCANA“, se petrece n anii 1982 – 1983. Un scriitor aflat n slujba partidului comunist, un autor care semnase pactul cu diavolul“, pact n general negat, dar existent n realitate, care scria cri la comand“, dezerteaz. Un personaj deopotriv curajos i destul de la nct s fi semnat acest pact blestemat, vicios, drept i cinstit n acelai timp, afemeiat i pctos, ncpnat i realist, vntor i braconier, ducnd o via deanat, trit pe muchie de cuit, o via plin de femei i de infideliti conjugale, chefuri, prieteni la fel de vicioi, curajoi, nelinitii i realiti ca i el. Obosit de contiina care nu-l las sa adoarm, se refugiaz la ar, n nordul extrem al rii, ntre pduri i dealuri, pentru a scpa de oameni i de minciun. i descoper prieteni uitai i rude pe care n ultimii ani le ignorase. Dar, cutnd un adevr de care nc nu era contient, i descoper i dumanii. ntr-o goan parc nebun dup regsirea de sine, i rentlnete iubirile pierdute, femei care l-au iubit i pe care el le prsise cutnd mereu altceva, femei pe care le iubise i care l-au prsit, prieteni i dumani care nu l-au uitat, oameni trectori prin viaa sa. Cu incontiena omului brusc trezit la realitate, se las purtat de valul ntmplrii, aflnd adevruri mereu ntrezrite i bnuite, dar tinuite ntr-o lege a tcerii pe care n-o nelege nc. Tenace din fire i venic gata s rite totul pe o carte dintr-o nevoie aproape bolnvicioas de senzaii tari, ncepe s ntrebe, contient c fr ntrebri, nu exist nici rspunsuri. Iar ntrebrile lui trezesc brusc furia stpnilor si comuniti. Ameninrile acestora i ale securitii care, la ordin, i urmrea fiecare micare, trezete n el i curajul neamului din care se trage i care dormise n el n toi aceti ani. ncpnat i ncrncenat, ncepe s afle adevrul despre colectivizarea din nordul ndeprtat, att de apropiat sufletului su. Pas cu pas afl despre crimele, ororile, minciunile i teroarea ce se aflau n spatele mreelor realizri ale partidului cruia i slujea. Afl despre oameni pe care i cunoscuse i care erau altceva dect crezuse el ca sunt. Obosit de atta minciun, se decide sa spun, n sfrit, adevrul. Realizeaz ns c pe nevzute i negndite, czuse n CAPCANA… pentru ca ce altceva este pn la urma adevrul, dect capcana propriei tale contiine! Cnd te hotrti s spui adevrul, nu te poi ocoli pe tine nsui pentru a-l spune doar despre ceilali! Adevrul este doar unul singur, i te include i pe tine i faptele tale… alturi de ceilali i de faptele lor…

O poveste de dragoste derulat? ?n decorul Saharei.Dintotdeauna, ?ndr?gosti?ii prefer? un loc anume pentru ?nt?lnirile lor. Fie c? este teiul lui Eminescu, Ci?migiul sau – de ce nu? – o veche, aproape uitata epopee, acel loc ?nsufle?e?te ?i coloreaz? aura iubirii. La Eneida este o frumoas? poveste cu zei ?i umbre, o poveste de dragoste derulata ?n decorul Saharei. Cei doi ?ndr?gosti?i, un b?rbat t?n?r ?i o femeie bogat?… ?n amintiri, rescriu pagini din Eneida vergilian?, retr?iesc iubirea dintre Enea, eroul troian, ?i Didona, regina Cartaginei, ad?ug?ndu-i ?ns? dimensiunea tragic? a unor evenimente recente, am?ndoi fiind marca?i, obseda?i, urm?ri?i de umbrele ?i experien?ele ultimelor zile ale Golaniei din iunie 1990.

La limita extrem? este un roman de scandal nu numai literar, o capodoper? ?n care se lupt? cu prejudec??ile morale, sexuale, sociale. O carte scris? ?n bun? tradi?ie inaugurat? de D.H. Lawrence ?i Henri Miller. Mihail Ar??ba?ev, romancier, prozator rus, este contemporan cu Nabokov ?i al?i scriitori care se formeaz? ?i se lanseaz? ?la r?scrucea“ secolelor XIX ?i XX. Moare t?n?r. Sanin, capodopera d-sale ap?ruta ?n 1907, i-a adus autorului o celebritate scandaloas?. La ini?iativa Bisericii ortodoxe ruse, lui Ar??ba?ev i s-a intentat un proces, scriitorul fiind ?nvinuit de propagarea pornografiei. ?n consecin??, Sanin ?i alte scrieri ale lui Ar??ba?ev au fost interzise ?n patria autorului r?stimp de decenii.

A tévéproducer Laurie Moran boldog, amikor A gyanú árnyékában cím?, megoldatlan b?nügyekkel foglalkozó reality-drámájának kísérleti epizódja sikert arat. ?s most megtalálta az ideális esetet, mely a k?vetkez? rész témája lehet: ez A Hamupip?ke-gyilkosság. Amikor Susan Dempsey-t, a gy?ny?r? és tehetséges Los Angeles-i egyetemistát holtan találták, a gyilkosság számos kérdést vetett fel. Miért parkolt az autója kilométerekre a holttestét?l? Megjelent egyáltalán azon a meghallgatáson, amelyre egy felt?rekv? filmrendez? várta az otthonában? Miért akarja Susan barátja elkerülni a kapcsolatukra vonatkozó kérdéseket? ?sszefüggésben volt az elt?nése egy ellentmondásos egyházzal? Ragyogó m?szaki érzéke miatt állt k?zel a számítástechnika-tanárához, vagy t?bbr?l volt szó? ?s miért hiányzott Susanr?l az egyik cip?je, amikor felfedezték a holttestét? Laurie tudja, hogy a t?rténet t?kéletesen alkalmas a képerny?re, kül?n?sen, hogy a korábbi gyanúsítottak k?z?tt ott vannak Hollywood elitjének tagjai és a technika milliárdosai. De vajon a gyilkos is így gondolja-e? Mary Higgins Clark és Alafair Burke? ?rengeteg intrikát és izgalmat” szállítanak a sorozat új, idegfeszít? darabjában. - Publishers Weekly Talán a perg? iram, talán a sokrét? karakterek miatt, de az els? oldaltól az utolsóig találgat az olvasó.? – Booklist

Szakhmáry Zoltán, a tehetséges fiatal f?ldbirtokos t?bb száz hold f?ld?n gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott f?ldm?vel?i módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy k?zben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ? dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a n?k, és ? is odavan a szerelemért, de afféle "egyasszonyos ember", mondta róla maga Móricz. Olyan ember, akinek egyszerre csak egy n? fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeret?jéért fog megveszekedni, élni és halni.

Egy nyugtalan képzelet? koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin k?nyveket olvas, és királyokról álmodik… ?rdekl?dése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyid?s királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, kül?nféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig sz?rny? megaláztatások és szenvedések k?zt kénytelen ismereteket, emberséget és b?lcsességet gy?jteni elj?vend? országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát…

Ebben a k?nyvben semmi sem az, aminek látszik.Louise, a fiatal titkárn? talán élete férfijával találkozik egy bárban, de a csók korainak bizonyul, kül?n?sen, miután hétf?n a munkahelyén megpillantja új f?n?két, Davidet – aki persze nem más, mint a férfi a bárból. ?s naná, hogy felesége van. Ami ezután t?rténik, az minden, csak nem megjósolható. Hiába kombinál az olvasó, el?bb-utóbb leesik neki, hogy ebben a szokványosnak látszó szerelmi háromsz?gben igazából semmi sem szokványos. ?s felesleges lenne arra intenünk, hogy inkább ne kedveljen meg egyetlen szerepl?t sem – úgyis képtelen lesz ellenállni. Mígnem egy ponton, amikor a legjobban aggódik majd az illet? sorsa miatt, ráébred: nem is ?t kellett volna féltenie!Sarah Pinborough regénye nem egy szerelmes t?rténet, egy krimi és egy thriller szimpla keveréke. Sokkal félelmetesebb annál. Mert Pinborough regénye elkísér. ?s nem hagy nyugodni. Ne higgy ennek a k?nyvnek!Ne higgy a szerepl?knek!Ne higgy saját magadnak se!?s t?rténjen bármi, senkinek se áruld el a végét! Sarah Pinborough az Egyesült Királyság egyik méltán népszer?, sokszoros díjnyertes romantikust?rténet- és krimiírója, akinek neve az egész világon ismert. Ne higgy a szemének! cím? regényét 19 nyelvre fordítják le, s a magyar kiadást már hetekkel az angliai bemutató után kezükbe vehetik az olvasók.Sarah Pinborough - er? és kecsesség. Egy irodalmi kaméleon! ― Neil GaimanPinborough írása élénk és érzelmileg vibráló. Nem tudtam letenni. ― Stephen KingT?kéletesen kidolgozott karakterek, páratlan írói munka, és egy cselekmény, ami teljes bizonytalanságban tart. A vége pedig úgy fejbe vág, mint mikor a mesében rázuhan egy zongora a nyúl fejére. Engem nem k?nny? leny?g?zni, de ez a k?nyv megtette. ― Joanne HarrisA Ne higgy a szemének! egy s?tét, hátborzongató hangulatú, letehetetlen k?nyv, brilliáns befejezéssel. Hamarosan rajongani fogsz Sarah Pinboroughért! ― Harlan CobenCsavaros pszichológiai thriller. A m?faj sokat látott olvasói is csak találgatnak - az utolsó oldalig. ― Publishers Weekly

Elképeszt? lélektani thriller – a Hátsó ablak találkozása a Holtodiglannal. Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi ?ket. A pár élete t?kéletesnek t?nik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. ?s aztán lát valami megd?bbent?t. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég. A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messzir?l szemlélt.? Meglátják; sokkal t?bb ?, mint egy lány a vonaton. Paula Hawkins els? thrillere azonnal a bestsellerlisták els? helyezettje lett. Harmincnégy országban megjelent, vitathatatlan, hogy az elmúlt évek legnagyobb sikerk?nyvét tartja kezében az olvasó.

A m?vek világa Mikszáth gyermekkorát idézi f?l egyszer? t?rténetekkel, falusi alakokkal, háttérben a gy?ny?r? tájjal, a fenséges természettel" – írja az el?szóban Kaiser László. Mikszáth korai elbeszél? m?vészetének két tünd?kletes darabja A tót atyafiakban (1880) a népélet tragikus és m?vészi szemlélése Arany János balladak?ltészetéhez hasonlítja Mikszáth stílusát, akit a legnagyobb magyar írok sorában tartunk számon. A jó palócok (1881) kis t?rténetek tudatos kompozíciójából áll ?ssze. Számos forrásból ered?, t?bb helyszínhez k?thet? valós t?rténetek (zsánerképek) szervez?dnek ciklussá a k?tet lapjain, azt az írói meggy?z?dést sugallva, hogy a halál nem egyenl? a pusztulással, de azt is, hogy a sors független az emberi akarattól. A palóc t?rténetek gy?jteménye a romantikus népiesség záró darabja. H?sei: Olej bacsa és Lapaj, a híres dudás, Bede Anna és a pogány Filcsik feledhetetlenek. T?rténeteiknek babonás modernségét Mikszáth a józan megfigyelés, a csaknem pozitivista kriticizmussal ellenpontozza.

Pride And Prejudice, the story of Mrs. Bennet's attempts to marry off her five daughters is one of the best-loved and most enduring classics in English literature. Excitement fizzes through the Bennet household at Longbourn in Hertfordshire when young, eligible Mr. Charles Bingley rents the fine house nearby. He may have sisters, but he also has male friends, and one of these—the haughty, and even wealthier, Mr. Fitzwilliam Darcy—irks the vivacious Elizabeth Bennet, the second of the Bennet girls. She annoys him. Which is how we know they must one day marry. The romantic clash between the opinionated Elizabeth and Darcy is a splendid rendition of civilized sparring. As the characters dance a delicate quadrille of flirtation and intrigue, Jane Austen's radiantly caustic wit and keen observation sparkle.

A Pulitzer-díjas Michael Chabon újabb irodalmi remekm?vel jelentkezik igazságról és hazugságról, családi legendákról és egzisztenciális kalandokról, valamint azokról az er?kr?l, amelyek el akarnak bennünket pusztítani. A regény vallomás egy ?regember halálos ágyáról. A szerz? egy egész kort zsugorít egyetlen életbe, és egyetlen életet egyetlen hétbe a háború el?tti Philadelphia zsidó nyomornegyedeit?l Németország elfoglalásáig, egy floridai nyugdíjas falutól egy New York-i b?rt?nig, az amerikai ?rprogram aranykorától ?az amerikai évszázad” alkonyáig. Egy élet sodró, megható, tragikomikus, alaposan kikutatott és abszolút fiktív átirata, egy olyan életé, amely átível a huszadik század s?tét szívén. A k?nyv egy olyan hazugság, amely igazat mond, olyan kitaláció, ami tény; Michael Chabon legmerészebb és legmegindítóbb m?ve. ? A Ragyog a hold cím? k?nyv nemzetk?zi díjai, elismerései: NEW YORK TIMES BESTSELLER Winner of the Sophie Brody Medal ? An NBCC Finalist for 2016 Award for Fiction ? ALA Carnegie Medal Finalist for Excellence in Fiction ? Wall Street Journal’s Best Novel of the Year ? A New York Times Notable Book of the Year ? A Washington Post Best Book of the Year ? An NPR Best Book of the Year ? A Slate Best Book of the Year ? A Christian Science Monitor Top 15 Fiction Book of the Year ? A New York Magazine Best Book of the Year ? A San Francisco Chronicle Book of the Year ? A Buzzfeed Best Book of the Year ? A New York Post Best Book of the Year iBooks Novel of the Year ? An Amazon Editors' Top 20 Book of the Year ? #1 Indie Next Pick ? #1 Amazon Spotlight Pick ? A New York Times Book Review Editors’ Choice ? A BookPage Top Fiction Pick of the Month ? An Indie Next Bestseller