A b?v?s sziget

Bianca 248. (Szóbeszéd)

A varázsló elt?ri pálcáját

Szívhang kül?nszám 32. k?tet

Kevin Poulsen exhacker az elmúlt tíz évben az egyik legjobb oknyomozó újságíróvá vált a cyberb?n?zés területén. A Kingpin az els? alkalom, hogy egyedülálló szakértelmét és kapcsolatait k?nyv formájában is élvezhetjük. A macska–egér harc t?rténetének lebilincsel? leírása eddig példátlan bepillantást enged a 21. századi szervezett b?n?zés legjellemz?bb formájába. A cyber-alvilágban futót?zként terjedt a hír: valaki – egy briliáns és vakmer? szélhámos – átvette az uralmat egy online b?n?z?i hálózat felett, amely dollármilliókat szivattyúzott ki az amerikai gazdaságból. Az FBI azonnal titkos akciót indított, hogy az új nagyf?n?k nyomára bukkanjon. ?gyn?kségek a világ minden tájáról beépített emberek és kett?s ügyn?k?k tucatjait állították csatasorba. A cyber-zsaruk együttes er?vel számos gyanútlan hackert csaltak t?rbe, legfontosabb célpontjuknak azonban megvan az a nyugtalanító tulajdonsága, hogy lépten-nyomon kiszagolja besúgóikat, és átlát a terveiken. A létez? legvalószín?tlenebb b?n?z?t keresték: egy hippi értékrendjével és egy f?gonosz kett?s személyiségével felruházott zseniális programozót. ?lvonalbeli fehérkalapos hackerként Max ?Vision” Butler egyfajta celeb volt a programozói berkekben, aki még az FBI-nak is dolgozott tanácsadóként. ?m feketekalapos ?Icemanként” az adathalászok világában kihagyhatatlan lehet?séget látott, amivel próbára tehette rendkívüli képességeit. Országszerte ezer meg ezer számítógépbe hatolt be, és t?bb millió hitelkártyaadatot lopott el. K?nny?szerrel felt?rte hackertársai gépét is, és az orruk el?l csaklizta el csalással szerzett javaikat. Egy sima beszéd? szélhámossal kar?ltve hatalmas b?nszervezetet hozott létre. ?s ezt éveken át képes volt látszólag büntetlenül fenntartani, mik?zben riválisainak folyamatosan ott volt a nyakán a rend?rség. Ahogy figyelte a folytonos civakodást a csalók besúgók fert?zte k?z?sségben, és látta módszereik hatástalanságát is, épp e b?n?z?i k?r?k m?k?désképtelenségében kezdte meglátni a végs? kihívást: magához ragadja az irányítást, kijavítja a hibákat, és úgy fogja irányítani a dolgokat, ahogy kell – még akkor is, ha ezzel a saját homlokára fest célkeresztet. Bár a t?rténet voltaképpen egy b?n?z? figyelemre méltó felemelkedésér?l és a rendfenntartó er?k hajtóvadászatáról szól, a Kingpin feltárja egy titokban zajló b?n?zési hullám bels? m?k?dését, amely t?bb millió amerikai életére van hatással. A k?nyv lapjai bepillantást engednek az online csalás hatalmas szupermarketjeibe, ahol halmokban állnak a hitelkártyaszámok, a hamis csekkek, a felt?rt bankszámlák, a titkos ?postaládák” és a hamis útlevelek. Képet kapunk a hackelés módszereir?l – a b?ngész? biztonsági réseinek kihasználásától, az adathalászaton át a trójai vírusokig, s?t még azon is túl –, amelyeket ezek a csalók mindennapi munkájuk során alkalmaznak, valamint nyomon k?vethetjük a bonyolult utat, amelyet bejárva a lopott adatokból dollármilliók lesznek. Poulsen mind rend?r?kkel, mind pedig b?n?z?kkel ápolt figyelemre méltó kapcsolatrendszerének k?sz?nhet?en beléphetünk a csendes, elszánt fegyverkezési versenybe, amelyet a rendfenntartó er?k a mai napig folytatnak a csalók ellen. A Kingpin végs? soron egy megd?bbent? erej? és széles látók?r? utazás az alvilágba, ahol hétk?znapi amerikai tinédzserek gyilkos orosz maffiózókkal dolgoznak együtt, és ahol egy egyszer? wifi-kapcsolat t?bb millió dollár érték? aranyat eredményezhet.

Poeziile lui Giorgio Baffo (1694-1768), mentor al lui Casanova, sunt de o sinceritate dezarmant?. Un limbaj poetic picant, cu un efect direct asupra cititorului. Erotismul abund? ?n rostogoliri de imagini fierbin?i, iar sonetele autorului italian par o petrecere ?n rime, care iau peste picior bunele moravuri ale epocii.?F?r? Baffo, n?am avea idee de decaden?a voluptuoas? a Serenissimei Republici. Prin el, cunoa?tem via?a sexual? a Vene?iei, cu serb?ri, cu osterii, cu cazinouri, cu jocuri de noroc, cu dansatoare ?i cu c?lug?ri?e liber?tine“ – Guillaume Apollinaire

T?bb mint egy év tel el azóta, hogy hazaértem. Akik kívülr?l néznek, aligha észlelnek kül?n?sebb változást. De nekem már csak k?d?sen rémlik egy n?, aki egykor én voltam, aki mindig felhúzva tartotta a vállát a feszültségt?l, mert másoknak akart megfelelni. Két hónappal hazatértem után eladtam elegáns, nagypolgári lakásomat, és bek?lt?ztem egy kisebbe, szerényebbe. Az autómat lecseréltem egy olcsóbb, alacsonyabb fogyasztásúra. Az addig igénybe vett szolgáltatások nagy részét lemondtam, megváltam a k?ltséges biztosítások t?bbségét?l, a giga-csomagoktól, az ilyen-olyan el?fizetésekt?l, és egy lényegesen egyszer?bb életvitelre rendezkedtem be. A ruháimat is kiválogattam, a felesleget elajándékoztam vagy áruba bocsátottam. Az maradt csak meg, és mindenb?l csak annyi, amire valóban szükségem van. Olykor gyertyával világítok, órákig bámulom, hogyan táncol a láng a s?tétben. Vagy ücs?rg?k a teraszon, és nézem az égboltot, amelynek addig ismeretlen szépségeit az ?ton fedeztem csak fel… Amíg ezt a boldogságot nem éltem át, elképzelni sem tudtam, hogy egyszer úgy fogom gondolni: ha mindenemet elveszíteném, akkor is maradna egy csomó dolog, ami boldoggá tesz. Látom a k?rnyezetemben él?ket, amint fáradtan hajszolnak valamit, amit már megnevezni sem tudok, annyira távolinak t?nik, hogy magam is így éltem. Nem tehetek t?bbet értük, mint hogy elmondom a magam t?rténetét, amely így kezd?dik: van esély! Csak a békességnek el?bb helyet kell készíteni, kell egy nagytakarítás. Amíg a beidegz?dések, el?ítéletek foglalják a helyet, addig a cs?nd nem ver tanyát odabent. Pedig ahhoz, hogy meghalljam a saját hangomat, cs?ndre volt szükség. Ilyen az életem a Camino után.

Ha nem lennének angol kosztüm?s filmek és szürkéskék szemek, a világ is sokkal biztonságosabb hely volna. Legalábbis így vélekedik Mész?ly Dóra, a LEI magazin újságírója, amikor elhatározza, hogy interjút kér a híres angol színészt?l, Edward Yorke-tól. A feladat egyszer?nek t?nik, hiszen a férfi éppen Budapesten forgatja legújabb filmjét, ám a kezdeti biztató jelek után az ügy egyre bonyolultabbá válik… A lány váratlan akadályok sorával találja magát szemk?zt, ám az egyébként is makacs természet? Dóra nem ismer lehetetlent. Minden találékonyságát latba vetve üld?zi tovább a színészt, mik?zben kalandjai hol filmgyári díszletek k?zé, hol egy magánnyomozó irodájába, hol az éjszakai Budapest kocsmáiba, hol egy londoni szállodába sodorják. De vajon sikerül-e rátalálnia Edwardra? M?RK LEON?RA az Elle magazin f?szerkeszt?-helyettese, el?tte évekig a N?k Lapja munkatársaként dolgozott. H?sn?jével, Mész?ly Dórával szemben nem az interjú a kedvenc m?faja, de ha valaki igazán felkelti az érdekl?dését, ? sem adja fel k?nnyen… ?Vágyni, csodára várni, álmodozni: jó. Tudom, mit érezhetett a k?nyv szerz?je, amikor megszületett benne a vágy. Ismerem az érzést, ami a csoda k?zelében meglep, és az álmodozás sem áll távol t?lem. M?rk Leonóra nagyon pontosan és végtelenül ?nironikusan mutatja be a fázisokat. Egyszer én is évekig üld?ztem egy német punkénekest. Aztán, amikor elkaptam, a fülembe csengtek egy kedves versnek a sorai: ?Nem akarok elérni semmit. Nem akarom, hogy ne legyen mire vágynom.? Hogy a k?nyv újságíró f?szerepl?je mit érez a kalandok során, nem árulom el. Járjuk vele végig az utat. K?nnyen magával húz, élvezet k?vetni. A vége meg: maradjon csattanó.” Karafiáth Orsolya

Bipoláris érzelmi zavar – hangzik a kórházi pszichiáter diagnózisa… Gyógyíthatatlan mentális betegség. Péceli Rita megrémül: ezek szerint élete végéig ?bolond” marad? Rita kezdetben megpróbálja ott folytatni, ahol a diagnózis el?tt abbahagyta. ?m széls?séges érzelmi hullámzásai alatt rossz d?ntéseket hoz, rossz kapcsolatokat k?t, elveszíti szerelmét, és biztos állása, megélhetése is veszélybe kerül. Egy éven belül háromszor kell befeküdnie a pszichiátriára. Rita a sok szenvedés hatására végül úgy d?nt, felveszi a keszty?t, és szembenéz a betegséggel. Vajon siker koronázza-e az er?feszítéseit, és képes lesz-e együtt élni a betegséggel, ha megfogadja segít?i tanácsait? ?lhet-e majd ezután is teljes érték? életet? S ami talán a legfontosabb: megtalálja-e a boldogságot? A regény igaz t?rténet alapján íródott. ?– Talán én nem tettem meg mindent – vallottam be halkan. – ?s félek, nem is fogok tudni megtenni. Pedig nem akarok újra kórházba kerülni. – Látja, most megfogalmazta a célját – mosolygott a szem?ld?két felhúzva Kamilla. – Higgye el, sikerülni fog. Kételkedve sóhajtottam fel, de akkor és ott megmozdult bennem valami. Elt?kéltem: mindent meg fogok tenni, nehogy megint a pszichiátrián k?ssek ki. – Az els? lépés, hogy elfogadják magukat – folytatta a pszichológus. – ?gy, ahogy vannak. A betegségüket. Ne vádolják magukat érte, ne érezzék szégyenbélyegnek, ne tagadják el saját maguk el?l, ha baj van. Maguk ugyanolyan értékes emberek, mint bárki más.”

Egy vicces, olykor megható szerelmes k?nyvet tart a kezében az olvasó. A t?rténetekb?l megtudhatjuk, hányféleképpen lehet n?ként csalódni úgy, hogy annak még a távoli Amerikában, a Szex és New York-sorozat hazájában is híre menjen. S miért a sok koppanás? Mert az ember lánya gyakran minden szerencse és f?leg ?nismeret híján halászgat a zavarosban. Ilyenkor bizony el?fordul, hogy a kiszemelt férfi nem éppen álmaink hercege, csak mi képzeltük róla, hogy ? a nagy ?. Ismer?s a szituáció? Fel a fejjel, azaz talpra, és indulás tovább! A végállomás csakis a boldogság lehet. ?…az el?szoba fel?l kulcsz?rgés hallatszott, majd nevetés harsant, amire vékonyka hang felelt. Egy n? és egy gyerek léphetett be a lakásba. Zoltán egész testében lemerevedett, majd odasúgta Helgának: – Ez Rozi a fiammal. Egy nappal el?bb hazahozta. A francba! Bújj el gyorsan, nehogy meglásson, kül?nben kikaparja a szemedet. Menj ki az erkélyre, én majd behúzom a s?tétít? függ?nyt. – Neked barátn?d van? – tátotta el a száját Helga. – Exbarátn?m, de nem hagy békét. Minden n?t elüld?z mell?lem. Na, menj már ki! Helgának azonban esze ágában sem volt az erkélyen kuksolni, amíg az ismeretlen n? el nem hagyja a terepet. Nekid?lt a konyhapultnak, karjait keresztbe fonta. – T?lem aztán megláthat – mondta kimérten. – ?n nem félek senkit?l, és senki el?l nem fogok bujkálni. – Ha neked esik, magadra vess – vetette oda a férfi idegesen. – ?n el?re szóltam.”

A New York Times bestseller életrajzírójának, J. Randy Taraborrellinek minden részletet felvillantó, briliánsan megírt k?tete nem egyszer?en a legsikeresebb popsztárok egyikének, Beyoncénak az életrajza. Bepillantás egy olyan világba, ahová szinte mindenki vágyik, de csak nagyon kevesen juthatnak el; az amerikai show-business világába. A végtelenül tehetséges Beyoncé Knowles már nyolcéves korában ebben a világban él, gyerek szépségversenyek és tehetségkutató vetélked?k résztvev?je. Egy pillanatra sem szakad el a színpadtól, és tizenhat évesen a Destiny's Child énekeseként már világsztár. Ontja a slágereket, 2014-ben a Forbes magazin szerint a világ leggazdagabb és legkeresettebb sztárja, az ? fényképével jelenik meg a híres Time magazin. Ez a k?nyv megmutatja a sikereket, de az emberfeletti er?feszítést is, az ?r?k?s harcot az érvényesülésért, az áskálódásokat, pletykákat; beszámol viharos és vad szerelmér?l a híres rapperrel, Jay-Z-vel, a csalódásokról és a meghatározó pillanatokról. ?s mik?zben olvassuk ezt a nyílt, olykor szívszorító, olykor felemel? beszámolót, ?r?kre megváltozik a véleményünk Beyoncéról és a távoli és csillogó show-businessr?l. A szerz?r?l J. Randy Taraborrelli a New York Times bestseller szerz?je, írt már k?nyvet Michael Jacksonról, Marilyn Monroe-ról, Madonnáról, és a Kennedy famíliáról is. K?ztiszteletben álló író, újságíró, a szórakoztatóipar jó nev? és állandó szerepl?je, és jó néhány televízióm?sor, k?ztük a Today, a Good Morning America, a CBS This Morning, az Entertainment Tonight és a CNN Headline News s?r?n felt?n? vendégszerepl?je.

Fegyverek lehetnek-e pusztítóbb, gyilkos fegyverek, Mint a ragyogó n?i szemek? Lágy természet sátrába bekuporodva, A nap csak mécsesként pislákolva, ?rzi szerelmedet. Hallottál még annyi árulásról, Mit egy szép h?lgy magába tárol? ?szi es?ként patakba folyt a k?nny, F?ld anyánk méhében új gy?trelem k?sz?n. Burkában fogva vagy. Menekültél már asszonyi kacagás el?l, Mi kíméletlenül, hátadba t?rként kerül? Ha igen, keress meg engem kedvesem, ?n már régen letettem fegyverem. Szeg?dj társamul. Ajánlások... ?Els?re nagyon szép! Azok a k?lt?i képek, hasonlatok. Tudom, nem lehet egy m?b?l kiragadni részeket /nem is illik/, de mégis... ?Ha igen, keress meg engem kedvesem, ?n már régen letettem fegyverem.” Nem gy?ny?r?? A hangulata is tetszik.” - Szabó Mihály ?Fantasztikusan szép vers!” - Lehoczky Judit ?nekesn? ?Mária versei a mindennapi emberhez szólnak. Helyettünk fogalmazza meg az ?r?m?t, bánatot, érzéseket, melyek olyan ismer?sek számunkra. Hiszen mindenki volt szerelmes, a szerencséseknek még van szeretett ?desanyja, és mindenki találkozik élete során azzal a kérdéssel, mi végre is született erre a világra. Ezért olyan k?zeliek számunkra Mária sorai, hiszen az életünk legfontosabb gondolatait formálja meg k?lteményeiben.” - Geberle Zsóka

E textul pe baza cruia am fcut spectacolul Habemus bebe, n primvara lui 2014, mpreun cu soul meu, regizorul Robert Blan. Iniial nu-l voiam publicat, apoi m-am rzgndit, publicarea i d o via textului pe care scena nu i-o poate da (i invers cred c e la fel de valabil). Non Stress Test va fi un poem mai lung, pe o tem care nu a fost i nici nu este la mod: maternitatea. E nsoit i de un set de fotografii, sper s fie o carte mito. i de data asta m-am jucat cu limitele genului: o variant a textului a aprut deja n traducere (n bulgar i n maghiar) ca text de teatru”. (Elena Vldreanu)

A freskó a tarbai református pap vén mindenese, Anzsu házában rejt?zik egy lenvászon leped? alatt a falon. A családját festette meg annak idején rajta Annuska, az esperes lánya. Alakjai a szemünk láttára elevenednek meg. A papné temetésére gy?lnek ?ssze a család tagjai, hazatér Annuska is, aki megsz?k?tt a szül?i házból, hogy fest? lehessen. Megkeseredett apja egyik kezében a Bibliával, a másikban nadrágszíjjal nevelte gyerekeit. A tékozló lány visszatérése felbolydítja a várost és a családot, melynek tagjai magányban, szeretetlenül élnek. Annuska megjelenése arra készteti ?ket, hogy számot vessenek ?nmagukkal. A reggeli és esti harangszó k?z?tt eltel? tizenhárom órában elevenek és holtak hazugságai, álszentsége, képmutatása és ?nzése kerül mérlegre. ?m el?bb vagy utóbb mindenkir?l lehull az álarc.

Szívhang kül?nszám 38. k?tet

Last minute v?legény, A dzsungel lánya, Az utolsó zsoldos

Bianca 242. (Apák napja)

Szívhang 415. (A hosszú fehér felh? f?ldje)

Egy igaz férfi: Clifton-krónika 7.

Kalüpszó

Romana 469. (Adósod vagyok)