Ce este dragostea? Cum poate fi explicat ceva at?t de intim, de misterios, de minunat? Autorul nu ??i propune s? ne dezv?luie vreun mare adev?r filosofic, nici s? ne ofere sfaturi practice. Nu ne ?nva?? cum s? avem orgasm sau cum s? sc?p?m de gelozie. Nu ne spune c? femeile g?ndesc cu o alt? parte a creierului dec?t b?rba?ii, nici nu ne arat? cum s? ne salv?m rela?ia. ?n schimb, ne ajut? s? ?n?elegem comportamentul sexual ?i social, dar ?i mecanismele din spatele unor reac?ii pe care le consider?m normale ?i fire?ti.?n c?utarea r?spunsului la ?ntrebarea Ce este dragostea?, Richard David Precht exploreaz? discipline dintre cele mai diverse: biologia, psihologia, sociologia, filosofia, chiar ?i chimia. De la fiecare vom afla c?te ceva despre dragoste: c?t de egoiste sunt genele noastre ?i c?t de mult ne influen?eaz?; ce este tipic comportamentului sexual feminin ?i celui masculin; c?t de mare este aportul culturii la capacitatea noastr? de a ne ?n?elege pe noi ?n?ine ?i de a ?n?elege lumea, ca femeie sau ca b?rbat; ce se ?nt?mpl?, de fapt, ?n creierul nostru c?nd iubim; care este diferen?a dintre dragoste ?i sex; de ce a devenit at?t de important? pentru noi dragostea romantic?.?n final, afl?m c? dragostea nu are explica?ie. Ea nu poate fi dec?t tr?it?!

Via?a fiec?ruia dintre noi se desf??oar? pe fundalul unor nara?iuni?sau teorii filosofice discrete ?i insesizabile, care ne ofer? sens ?i ne ?ndrum? ?n momentele de cump?n?.Au o istorie fascinant? ?i uneori extrem de agitat?, care st? m?rturie?pentru str?daniile noastre de a ?n?elege lumea ?i de a o transforma ?ntr-un mediu familiar.Cartea de fa?? ne prezint? istoriile a trei dintre aceste nara?iuni,?cunoscute mai mult filosofilor, cu toate c? ele ?ncearc? s? ofere r?spuns?la ?ntreb?ri tulbur?toare ?i de?o importan?? cov?r?itoare pentru?noi to?i: de ce exist? lumea, ?n ce const? identitatea persoanei, ce?este realitatea.

Charles Sanders Peirce (1839-1914) este o figur? important? a filosofiei secolului XIX ?i unul dintre prefa?atorii principalelor curente de g?ndire din secolul XX, fiind considerat fondatorul pragmatismului american. Cele dou? eseuri prezentate aici, primele din seria cunoscut? sub numele Ilustr?ri ale logicii ?tiin?ei, sunt reprezentative pentru opera sa, caracterizat? de profunzimi ?i subtilit??i specifice unui g?nditor care beneficiaz? ?i de preg?tirea unui om de ?tiin?a.Cu toate c? sunt uneori pur abstracte, observa?iile privitoare la convingeri ?i idei r?m?n, indiferent de sistem, puncte principale de sprijin pentru distinc?ia ?ntre g?ndirea s?n?toas? ?i cea viciat?.“ Este groaznic s? vezi cum o singur? idee neclar?, o singur? formul? f?r? ?n?eles, care se furi?eaz? ?n capul unui t?n?r, va ac?iona uneori ca un obstacol de materie inert? ?ntr-o arter?, ?mpiedic?nd circula?ia ?n creier ?i condamn?ndu-?i victima spre ofilire ?n plenitudinea vigorii intelectuale ?i ?n mijlocul abunden?ei intelectuale.“ - Charles Sanders Peirce

Critic erudit ?i pamfletar de for??, Paul Zarifopol (1874-1934) a fost un fin observator al omului ?i al fibrei care alc?tuie?te ?es?turile sociale profunde. Volumul de fa?? cuprinde eseuri care au r?mas de o actualitate acut?, chiar ?i la aproape un secol dup? ce au fost scrise.Coroziv ?i doct, discursul aduce ?n fa?a cititorului concepte esen?iale pentru morala ?i politica mai mult sau mai pu?in balcanice ale Rom?niei interbelice. Lumina ?n care ne sunt prezentate tipul politic ?i geniul organizator, de pild?, ne ofer? at?t senza?ia unei glacia?iuni temporale, c?t ?i pe aceea a unei familiarit??i inefabile.

Pornind de la leg?tura natural? care se creeaz? ?ntre mam? ?i copil, D.W. Winnicott exploreaz? o serie de probleme cotidiene din via?a unui bebelu? ?i a mamei lui, cum ar fi hr?nirea, pl?nsul ?i joaca, grijile, primele mi?c?ri spre independen??, precum ?i, mai t?rziu, probleme serioase, cum sunt furtul ?i minciuna. Importan?a mamei la ?nceputul vie?ii, timiditatea, educa?ia sexual? ?n ?coal? ?i r?d?cinile agresivit??ii sunt expuse ?ntr-o manier? direct?, accesibil? ?i prietenoas?. Pe parcursul fiec?rui capitol, Winnicott scoate ?n eviden?? abilit??ile ?nn?scute ale mamei ?i ale p?rin?ilor ?n general ?i face diferen?a ?ntre acestea ?i deprinderile care trebuie achizi?ionate de-a lungul timpului de c?tre cei care cresc ?i educ? un copil. Capacitatea voastr? de a ?ti ceea ce este real ?i ceea ce nu este real ?i este de mare ajutor copilului din toate punctele de vedere, pentru c? el nu reu?e?te s? ?n?eleag? dec?t treptat c? lumea nu este a?a cum ne o imagin?m ?i c? imagina?ia nu este chiar ca lumea real?. Dar fiecare are nevoie de cealalt?. ?ti?i prea bine c? primul obiect pe care ?l iube?te bebelu?ul – o buc??ic? de p?tur? sau o juc?rie moale –?nseamn? pentru el o parte din propria persoan? ?i, dac? i o lua?i sau o da?i la sp?lat, este o tragedie. C?nd bebelu?ul ?ncepe s? arunce obiectul iubit ?i alte obiecte (a?tept?ndu-se, desigur, s? le ridice cineva ?i s? i le dea ?napoi), atunci ?ti?i c? a venit momentul ?n care ave?i ?i voi permisiunea de a pleca ?i a v? ?ntoarce. Unele persoane cred c? un copil este ca lutul ?n m?inile unui olar. Ele ?ncep s? ?l modeleze ?i se simt responsabile de ceea ce vor ob?ine. Total gre?it. Dac? asta este ceea ce sim?i?i, ve?i fi cople?i?i de o responsabilitate pe care nu trebuie s? v-o asuma?i. Dac? accepta?i ideea c? bebelu?ul con?ine ?n el tot ce ?i trebuie pentru a tr?i, atunci ve?i putea acorda mai mult? aten?ie procesului de dezvoltare ?i ve?i fi ferici?i s? r?spunde?i nevoilor lui.

Are femeia vreun rol ?n evolu?ia spiritual? a b?rbatului? Ce anume, ?n iubire ?i ?n erotism, declan?eaz? intui?ii ?i tr?iri care dep??esc datul, ordinarul, norma? Otto Weininger, un g?nditor catalogat drept misogin ?i antisemit, repune ?n discu?ie opera Peer Gynt al lui Ibsen, st?ruind asupra temelor sale favorite: superioritatea masculinului, asociat spiritului, fa?? cu femininul, asociat instinctualit??ii oarbe, lipsite de spirit, de perspectiv?, deci ?i de valoare. Aforistica acestui autor, deopotriv? prezent? ?n volumul de fa??, abordeaz? problematica sadismului ?i a masochismului, imoralitatea dus? p?n? la ilegalitate ?i crim?, culmin?nd cu – sau decurg?nd din – p?catul originar.

Volumul cuprinde o culegere de eseuri scrise de un filosof despre c?teva teme fierbin?i ale actualit??ii. Este un exerci?iu de ?angajare“ ?n cotidian, explor?nd statutul ?i ?utilitatea“ abord?rii filosofice ?ntr-o lume care pare s? -?i fi pierdut direc?ia. Valentin Mure?an scrie despre criza filosofiei, despre felul ?n care ar trebui reformat sistemul de ?nv???m?nt, despre anomaliile culturale ale dragostei ori despre secretul construirii unor institu?ii morale. Reflec?iile, amare ?n constat?ri, dar entuziaste ?n construirea solu?iilor, sunt completate de c?teva portrete sentimentale ale unor colegi.

Un mare vinovat f?r? vin?, sihastrul de la Sils-Maria a dinamitat g?ndirea secolului al XIX-lea, figur?nd – al?turi de Dostoievski – printre uria?ii profe?i ai omenirii, care au proorocit nenorocirile ce-au urmat, crimele ?n numele unei idei, rasismul, precum ?i devastatorul totalitarism ro?u. Dincolo de bine ?i de r?u e una dintre capodoperele g?nditorului de la na?terea c?ruia se va s?rb?tori ?n toamna anului 2014 (15 octombrie) 170 de ani.

...a knyvet ne tekintsük úgy, mint amelynek a fejldése már befejezdtt, és amin már nincs is mit tkéletesíteni... azzal mintha nem foglalkozna senki, hogy a knyvet miként lehetne az olvasó számára használhatóbbá tenni... nagyon is el tudnék képzelni ergonomikusabban megtervezett és knnyebben kézben tartható knyvet is (amelyet nem ejtek el, ha a mobilom után kezdek kotorászni a 6-os villamoson. Ha egyszer vehetünk jobban kézbe ill tollat, akkor talán ez sem képtelenség).”

...amikor apaként elmegyek az óvodába, hogy elhozzam a kisfiamat, akkor milyen alapon választom ki, hogy kit viszek haza Talán megkérdezem az óvóntl, hogy melyik gyerek viselkedett a legjobban Vagy krülnézek, hogy melyik klyk a legszebb s ha az óvón azzal fogad, hogy az én gyerekem elpáholta t csoporttársát, és egy pohár kefirt nttt a takarító néni fejére, akkor ott hagyom, és választok egy normális gyereket Nem. Minden krülmények kzt a sajátomat viszem haza. Azért, mert az enyém! Ez a vele való kapcsolatom alapja. s ha ez az alap megvan, hazaviszem t, és otthon elbeszélgetek vele a pohár kefirrl, az ovistársakról, a takarító nénirl és a verekedésrl. Milyen egyszernek és természetesnek tnik mindez, ha a saját gyermekeinkrl van szó, de ha Jézus mondja ugyanezt az Atyáról, akkor zavarba jvünk, mert a szégyen és a félelem által belénk vésdtt kalmárszellem olyan mélyen járja át a lelkünket, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy csak úgy, minden feltétel nélkül szeretni való emberek vagyunk...” BOLYKI LSZL 1973-ban született Budapesten. Zenész (Bolyki Brothers, Budapesti Fesztiválzenekar, Erkel Ferenc Kamarazenekar), spirituális szemlélet lelkigondozó, párkapcsolati és nismereti témákra szakosodott tréner, a Milyen zenét szeret Isten cím ktet szerzje. Bolyki László munkája azt tanítja nekünk, hogy a múlt si kultúrájának szimbolikus értékei a mai ember problémáiban is eleven lélektani, spirituális útmutatást tudnak nyújtani.” dr. SLE FERENC, a volt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Valláslélektani Osztályának forvosa A Kegyelem és kalmárszellem nem csak egy knyv a sok kzül; fontos, hogy minél tbb olvasóhoz eljusson! Mindenkinek ajánlom szeretettel.” SZENCZY SNDOR a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány vezetje

Valamikor a muzsika egyszer volt, szerény és tiszteletreméltó, ma cicomás lett és zrzavaros, méltóságát és értékét veszített, gyalázatos iparrá süllyedt.” Mikor volt a muzsika egyszer, szerény és tiszteletreméltó, és vajon milyen úton-módon veszítette el méltóságát és értékét Meg tudjuk határozni, hogy melyek a zene zrzavaros és cicomás stíluselemei Tudjuk-e, hogy hogyan és miért süllyedt a zene gyalázatos iparrá Végül, de nem utolsósorban fel tudjuk-e mérni annak jelentségét, hogy a fenti idézet a 6. századból származik, a nagy keresztény gondolkodó, Boethiusz tollából E knyv a zene és a kereszténység hagyományosan feszültségektl terhelt kapcsolatát vizsgálja, a valamikor” és a ma” szakrális zenéjének tükrében. A szerz szándéka, hogy a zene a dicséret és magasztalás eszkze, és ne a feszültségek állandó forrása legyen a keresztény egyházak és gyülekezetek életében. BOLYKI LSZL 1994-ben szerezte mvész-tanári diplomáját a budapesti Zeneakadémián. A Bolyki Brothers énekegyüttes, a Budapesti Fesztiválzenekar és az Erkel Ferenc Kamarazenekar tagjaként rendszeresen fllép Európa, Amerika és zsia legjelentsebb zenei kzpontjaiban. Spirituális szemlélet lelkigondozó, párkapcsolati és nismereti témákra szakosodott tréner, a Kegyelem és kalmárszellem cím ktet szerzje.

Sri Krsna számtalan univerzum vitathatatlan Ura, akit korlátlan er?, gazdagság, hírnév, tudás és lemondás jellemez, ám ezek az ?r?kké diadalmas energiák csupán részben  tárják fel ?t. Végtelen dics?ségét csak az ismerheti meg, aki elb?v?l? szépségénél keres menedéket, ?sszes t?bbi fenséges tulajdonsága forrásánál, melynek páratlan transzcendentális teste ad otthont. Szépségének legf?bb jellemz?je az a mindenek f?l?tt álló édes íz, ami t?mény kivonata mindennek, ami édes. Minden édes dolgot túlszárnyal, és nem más, mint az édes íz megízlelésének képessége. Sri Krsna édes természete finom arany sugárzásként ragyog át transzcendentális testén. Govinda páratlanul gy?ny?r? testének legszebb és legédesebb része ragyogó arca. ?des hold-arcán rejtélyes mosolya a legédesebb, az az arcáról ragyogó ezüst holdsugár, ami nektárral árasztja el a világot. Mosolyának sugárzása nélkül keser? lenne a cukor, savanyú a méz, és a nektárnak sem lenne íze. Amikor mosolyának holdsugara elvegyül teste ragyogásával, a kett? együtt a kámfor aromájára emlékeztet. Ez a kámfor aztán ajkán keresztül a fuvolába kerül, ahonnan megfoghatatlan hangvibrációként t?r el?, és er?nek erejével rabul ejti azoknak az elméjét, akik hallják. Ahogy a szavak gondolatok mondanivalóját hordozzák, ahogy a gondolatok a szemben tükr?z?dnek, ahogy egy mosoly a szív érzelmeir?l árulkodik, úgy a fuvola hangja Sri Krsna szépségét viszi a fül?n keresztül a szív templomának oltárára.

Euthyphro (Ancient Greek: Euthuphron) is one of Plato's early dialogues, dated to after 399 BC. Taking place during the weeks leading up to Socrates' trial, the dialogue features Socrates and Euthyphro, a religious expert also mentioned at Cratylus 396a and 396d, attempting to define piety or holiness. Background The dialogue is set near the king-archon's court, where the two men encounter each other. They are both there for preliminary hearings before possible trials (2a).Euthyphro has come to lay manslaughter charges against his father, as his father had allowed one of his workers to die exposed to the elements without proper care and attention (3e–4d). This worker had killed a slave belonging to the family estate on the island of Naxos; while Euthyphro's father waited to hear from the expounders of religious law (exegetes cf. Laws 759d) about how to proceed, the worker died bound and gagged in a ditch. Socrates expresses his astonishment at the confidence of a man able to take his own father to court on such a serious charge, even when Athenian Law allows only relatives of the deceased to sue for murder. Euthyphro misses the astonishment, and merely confirms his overconfidence in his own judgment of religious/ethical matters. In an example of "Socratic irony," Socrates states that Euthyphro obviously has a clear understanding of what is pious and impious. Since Socrates himself is facing a charge of impiety, he expresses the hope to learn from Euthyphro, all the better to defend himself in his own trial. Euthyphro claims that what lies behind the charge brought against Socrates by Meletus and the other accusers is Socrates' claim that he is subjected to a daimon or divine sign which warns him of various courses of action (3b). Even more suspicious from the viewpoint of many Athenians, Socrates expresses skeptical views on the main stories about the Greek gods, which the two men briefly discuss before plunging into the main argument. Socrates expresses reservations about such accounts which show up the gods' cruelty and inconsistency. He mentions the castration of the early sky god, Uranus, by his son Cronus, saying he finds such stories very difficult to accept (6a–6c). Euthyphro, after claiming to be able to tell even more amazing such stories, spends little time or effort defending the conventional view of the gods. Instead, he is led straight to the real task at hand, as Socrates forces him to confront his ignorance, ever pressing him for a definition of 'piety'. Yet, with every definition Euthyphro proposes, Socrates very quickly finds a fatal flaw (6d ff.). At the end of the dialogue, Euthyphro is forced to admit that each definition has been a failure, but rather than correct it, he makes the excuse that it is time for him to go, and Socrates ends the dialogue with a classic example of Socratic irony: since Euthyphro has been unable to come up with a definition that will stand on its own two feet, Euthyphro has failed to teach Socrates anything at all about piety, and so he has received no aid for his own defense at his own trial (15c ff.).

美如今正处于一种矛盾的处境。 一方面，它如通货膨胀般蔓延四溢：到处都可以感受到人们对美的狂热崇拜。另一方面，美失去了一切超越性，屈服于消费的内在性：它塑造了资本的美学的一面。美以及崇高或震动所带来的对消极性的体验，完全被纯粹的快乐即赞所取代。美*终被色情化。 本书既为我们展示了那些以真理、灾难或诱惑表现出来的美的形式，也阐明了那些建立美的伦理或政治的美的维度。 阅读韩炳哲的书，意味着不断地被鞭策唤醒。……他的社会批判虽然不谙体恤之情，然而韩炳哲仍然热情地拥抱自己所处的这个时代。 ——《周刊》 ------------- 韩炳哲作品系列（见识城邦出品）（已出齐） 《精神政治学》（2019年3月） Psychopolitik 《爱欲之死》（2019年3月） Agonie des Eros 《在群中》（2019年3月） Im Schwarm 《他者的消失》（2019年6月） Die Austreibung des Anderen 《倦怠社会》（2019年6月） Müdigkeitsgesellschaft 《娱乐何为》（2019年6月） Gute Unterhaltung 《暴力拓扑学》（2019年10月） Topologie der Gewalt 《透明社会》（2019年10月） Transparenzgesellschaft 《美的救赎》（2019年10月） Die Errettung des Sch?nen

本书稿是关于《老子》的讲记，内容涉及《老子》的后半部分。南怀瑾先生以深厚的文史功底，敏锐的社会洞察力，对《老子》的内涵做了充分的阐解、辨正和引述。书内容具有深浅出，明白通畅等的特。

《列子》为道家重要典籍之一，与老庄并列。它高深莫测，易读而难懂，以故事、神话的形态，阐释道家的学术及观念。 《列子臆说》是南怀瑾先生关于《列子》的讲记，共分上中下三册。南怀瑾先生讲述列子，深浅出、生动自在，以《列子》的内容为研究重，带领读者广阔的视野、深难测的奇妙境界，并破了意识的种种局限。列子，这个御风而行的人，要我们从一切自设的框架中突围，成就天地间的自在逍遥。

《悦心语(南怀瑾先生*述佳句选摘)(精)》是南怀瑾先生语录集，以笔记形式呈现。取材自南先生《论语别裁》、《孟子旁通》、《老子他说》、《禅宗与道家》等*作。编者“断章取义”，稍加整理。本书内容博大精深，文字简短，通俗易懂，便于现代读者阅读。 《悦心语》是南怀瑾先生的语录集，从《论语别裁》《孟子旁通》等南怀瑾先生代表作中精选经典章句而成，浓缩南师智慧精华。 南怀瑾先生是海内外享有盛誉的儒释道大师，将中华文化各种思想融会贯通，带领国人重读中国古代儒、释、道典籍，引导人们关注人的内心，关注人伦世界，关注人文教化。 南师*作不是象牙塔里不食人间烟火的精密考校疏证，处处体现着对现实世界的深切关怀，和芸芸众生的生活与命运紧密相连。南怀瑾先生认为，人生的*高境界是：佛为心，道为骨，儒为表，大度看世界；技在手，能在身，思在脑，从容过生活。这正是夫子自道。 谨以《悦心语》一书，深切缅怀敬爱的南怀瑾先生。  

写给大忙人的喵喵漫画哲学书 不读哲学，少了文青感；想读哲学，又怕深奥难懂？ 这套书破你对哲学的认知！ 国内以猫猫形象来讲解哲学的图书，用独创的漫画形式，按时间线为横轴，融合了中西方的哲学思想，随手翻，就能轻松有趣的哲学世界。 本套书分为古代·中世纪、现代和近代三册，全部精选当时*有代表性的大咖喵！ 37位有着人类大智慧的哲学喵，例如“有哲学就够了”的苏格喵底（地球名：苏格拉底）、改变世界的大神牛顿喵（地球名：牛顿）；一统哲学江山的康德喵（地球名：康德）；“英年早疯”的尼采喵（地球名：尼采）等等。大家平时对他们耳熟能详，但未必真正了解他们的生平事迹和观主张，我们把它画出来给你看，保证你是哲学小白也能看得懂、学得会！

在人们的思维活动中，有许多种想法，却不知怎样表达。该如何形成自己清晰的观？这种观又是怎样决定人们的习惯从而影响人们的现实生活？什么样的观是有效的观？ 美国实用主义哲学创始人查尔斯·S.皮尔士（Charles Sanders Peirce）在本书中有效地回答了这些问题。他系统阐述了自己对此问题的见解：首先探讨了人们在面对纷繁复杂的世界时，是如何一步一步形成清晰的观；其次对人们在形成具体而清晰的观过程中常用的几种方法行了分析。查尔斯·S.皮尔士认为，在面对具体情形时，人们不仅仅要找到所隐藏的前提条件或原则，更要有意识地把它们表达出来，这样才有利于行分析和表达，而积极、有效地影响或改变生活和工作。 阅读本书，可以培养人们在学习和工作中科学地行深度思考、逻辑推理与准确表达。?

19世纪末20世纪初，是人类社会发生深刻变化的关键时期，也是马克思主义发展的重要时期。如何认识资本主义新变化的本质？马克思主义在时代新变化面前还有没有生命力？在新的历史条件下无产阶级面临的*紧迫任务及其实现路径是什么？以列宁为代表的马克思主义者，科学地回答了时代提出的重大问题，与各种错误思潮展了坚决斗争，有力地推了马克思主义的重大发展，为马克思主义在20世纪波澜壮阔的历史揭了精彩的序幕。 在《20世纪马克思主义发展史》（九卷本）的体系结构中，本卷具有反映历史承、时代转换和内容综合的特殊性质，总体遵循逻辑与历史相统一的思路，采用史论结合的叙述方法，着力考察19世纪末至十月革命前马克思主义发展史上的重大事件、重要人物、重著作，力图全面、准确地反映这一时期马克思主义发展的历史风貌。

本书论述了形而上学的基本含义，比较说明了中西形而上学的差异与会通，探讨了境界形而上学的内涵，主张哲学意义上的实事求是与真善美的自由人格的内在统一。本书通过境界形而上学的视角探索中国哲学中儒释道的本体、工夫、境界三者的统一，揭示了儒释道所说的本体与人的关系，即本体与人的存在内在相连，并由人的道德实践而呈现在精神境界上。