The book's protagonist is an English scientist and gentleman inventor living in Richmond, Surrey in Victorian England, and identified by a narrator simply as the Time Traveller. The narrator recounts the Traveller's lecture to his weekly dinner guests that time is simply a fourth dimension, and his demonstration of a tabletop model machine for travelling through it. He reveals that he has built a machine capable of carrying a person, and returns at dinner the following week to recount a remarkable tale, becoming the new narrator.In the new narrative, the Time Traveller tests his device with a journey that takes him to A.D. 802,701, where he meets the Eloi, a society of small, elegant, childlike adults. They live in small communities within large and futuristic yet slowly deteriorating buildings, doing no work and having a frugivorous diet. His efforts to communicate with them are hampered by their lack of curiosity or discipline, and he speculates that they are a peaceful communist society, the result of humanity conquering nature with technology, and subsequently evolving to adapt to an environment in which strength and intellect are no longer advantageous to survival. Returning to the site where he arrived, the Time Traveller is shocked to find his time machine missing, and eventually works out that it has been dragged by some unknown party into a nearby structure with heavy doors, locked from the inside, which resembles a Sphinx. Later in the dark, he is approached menacingly by the Morlocks, ape-like troglodytes who live in darkness underground and surface only at night. Within their dwellings he discovers the machinery and industry that makes the above-ground paradise possible. He alters his theory, speculating that the human race has evolved into two species: the leisured classes have become the ineffectual Eloi, and the downtrodden working classes have become the brutish light-fearing Morlocks. Deducing that the Morlocks have taken his time machine, he explores the Morlock tunnels, learning that they feed on the Eloi. His revised analysis is that their relationship is not one of lords and servants but of livestock and ranchers. The Time Traveller theorizes that intelligence is the result of and response to danger; with no real challenges facing the Eloi, they have lost the spirit, intelligence, and physical fitness of humanity at its peak. Meanwhile, he saves an Eloi named Weena from drowning as none of the other Eloi take any notice of her plight, and they develop an innocently affectionate relationship over the course of several days. He takes Weena with him on an expedition to a distant structure that turns out to be the remains of a museum, where he finds a fresh supply of matches and fashions a crude weapon against Morlocks, whom he fears he must fight to get back his machine. He plans to take Weena back to his own time. Because the long and tiring journey back to Weena's home is too much for them, they stop in the forest, and they are then overcome by Morlocks in the night, and Weena faints. The Traveller escapes only when a small fire he had left behind them to distract the Morlocks catches up to them as a forest fire; Weena is presumably lost in the fire, as are the Morlocks. The Morlocks use the time machine as bait to ensnare the Traveller, not understanding that he will use it to escape. He travels further ahead to roughly 30 million years from his own time. There he sees some of the last living things on a dying Earth, menacing reddish crab-like creatures slowly wandering the blood-red beaches chasing butterflies in a world covered in simple lichenous vegetation. He continues to make short jumps through time, seeing Earth's rotation gradually cease and the sun grow larger, redder, and dimmer, and the world falling silent and freezing as the last degenerate living things die out.

Through the Looking-Glass, and What Alice Found There (1871) is a novel by Lewis Carroll (Charles Lutwidge Dodgson), the sequel to Alice's Adventures in Wonderland (1865). The themes and settings of Through the Looking-Glass make it a kind of mirror image of Wonderland: the first book begins outdoors, in the warm month of May (4 May), uses frequent changes in size as a plot device, and draws on the imagery of playing cards; the second opens indoors on a snowy, wintry night exactly six months later, on 4 November (the day before Guy Fawkes Night), uses frequent changes in time and spatial directions as a plot device, and draws on the imagery of chess. In it, there are many mirror themes, including opposites, time running backwards, and so on. Short Summary: Alice is playing with a white kitten (whom she calls "Snowdrop") and a black kitten (whom she calls "Kitty")—the offspring of Dinah, Alice's cat in Alice's Adventures in Wonderland—when she ponders what the world is like on the other side of a mirror's reflection. Climbing up on the fireplace mantel, she pokes at the wall-hung mirror behind the fireplace and discovers, to her surprise, that she is able to step through it to an alternative world. In this reflected version of her own house, she finds a book with looking-glass poetry, "Jabberwocky", whose reversed printing she can read only by holding it up to the mirror. She also observes that the chess pieces have come to life, though they remain small enough for her to pick up. Upon leaving the house (where it had been a cold, snowy night), she enters a sunny spring garden where the flowers have the power of human speech; they perceive Alice as being a "flower that can move about." Elsewhere in the garden, Alice meets the Red Queen, who is now human-sized, and who impresses Alice with her ability to run at breathtaking speeds. This is a reference to the chess rule that queens are able to move any number of vacant squares at once, in any direction, which makes them the most "agile" of pieces. The Red Queen reveals to Alice that the entire countryside is laid out in squares, like a gigantic chessboard, and offers to make Alice a queen if she can move all the way to the eighth rank/row in a chess match. This is a reference to the chess rule of Promotion. Alice is placed in the second rank as one of the White Queen's pawns, and begins her journey across the chessboard by boarding a train that literally jumps over the third row and directly into the fourth rank, thus acting on the rule that pawns can advance two spaces on their first move.

Think about all the tasks you will need to do when you are your own boss

This is a small book on a large subject: What is special about human beings? Hamlet mused, 'What a piece of work is man! How noble in reason! how like a god!' but went on to speak of 'this quintessence of dust'. Helen Oppenheimer prefers to start with the dust and move to the glory: we really are animals - and from these animals has come Shakespeare. People are indeed 'miserable sinners' - and also magnificent creatures.The author does not disguise that she is a Christian theologian whose subject is ethics, but she writes equally for non-Christians. Her invitation to the reader is: Here is a way of looking at things that I find exciting and convincing - I hope you do too.

Interven?ii de natur? extraterestr? ?n armat?, guvernare ?i tehnologiePrezen?a extraterestr? pe P?m?nt este tot mai extins? ?i, pe m?sur? ce intr?m ?n Era V?rs?torului, va fi recunoscut? oficial, produc?nd ?oc ?i o nevoie stringent? de a ?n?elege schimb?rile sociale ?i tehnologice cauzate de ?fra?ii“ no?tri din spa?iu. O carte de c?p?t?i ?n ceea ce prive?te progresele uimitoare pe care le va ?nregistra omenirea pe plan ?tiin?ific ?i spiritual ?n anii urm?tori, acest compendiu exploreaz? influen?a extratere?trilor asupra istoriei noastre trecute ?i prezente.Cartea relateaz? pove?ti despre r?piri ?i ?nt?lniri cu extratere?trii, ridic? problema tehnologiilor inexplicabile, de origine extrap?m?ntean?, folosite ?n domeniul public ?i militar, precum ?i a dispozitivelor antigravita?ie, analizeaz? exopolitica (influen?a prezen?ei extraterestre asupra politicii), Stargate-ul din Irak, Proiectul Hibrid de ?ncruci?are rasial?, leg?turile nazi?tilor cu OZN-urile ?i baza lor subteran? secret? din Antarctica, t?inuirea de c?tre guvernul american a ac?iunilor extraterestre, printre care cazul Roswell, ?i transformarea declan?at? de cometa Hale-Bopp. Volumul cuprinde interviuri cu speciali?ti afla?i ?n prima linie a mi?c?rii New Science derivat? din ?tiin?a extraterestr?.

Riduri deschide colec?ia ?Falanga basarabean?“ (coordonator Dumitru Crudu). Un volum al tinere?ii vitaliste care ?ncepe s? se obi?nuiasc? treptat ?i sigur cu ridurile societ??ii cu o speran?? de via?? din ce ?n ce mai exact stabilit?. Un volum de versuri care sfideaz? moartea prin chiar urmele pe care le las? ?n urm?, ca ni?te tatuaje, amintirea poeziei vie?ii celor dragi.

ficiune nseamn poate c.poate c o gaur de vierme este i existena uman.mcar pentru c omul o resimte ca parcurs, mai rapid dect ar fi de dorit, dintr-o zon necunoscut n alta la fel de necunoscut.poate c ntr-o gaur de vierme prezentul e singurul timp posibil.ce este prezentul fr contiin nimic.contiina o amprent de identificare pe care sinele o numete eu, iar ceilali el.criminalitii presar peste amprente un praf, o substan destinat scoaterii lor n relief. poezia lucreaz i ea cu asemenea prafuri, limbajul expresiv sau alte trucuri.trebuie s se poat i altfel.personajul volumului gaura de vierme transfer materialul livrat de contiin printr-un loc ngust, o fant. timpul prezent din gaura de vierme: oameni, lucruri i ntmplri la care, din motivele lui, eu nu a renunat, care sunt vii, active.trecerea prin fant presupune comprimare i tensiune i totui proba trecerii trebuie s fie firescul, normalitatea spunerii. exist un punct unde sunetul nu e alterat de efectele distanei n timp sau spaiu.ce spunem firesc poate fi important, poate interesa cel puin.“ – g.g.

C eti un artist dramatic care se zbate s supravieuiasc sau c eti un om care nu se identific cu sexul cu care a fost nzestrat i ncearc disperat s remedieze aceast problem, c eti un geniu ajuns n zdrene, care cerete ansa de a-i spune povestea, c eti un ndrgostit iremediabil, care ncaseaz doar indiferen, c eti un nimeni urmrit venic de autoriti, de probleme i eecuri, c eti captiv n lumea ta, singurul loc n care nu eti perceput ca fiind nebun tocmai fiindc sfideaz noiunea unanim acceptat de normalitate, c eti un scriitor care i aterne realitatea bidimensional, pe foaie, n replici, n didascalii, n uniti de msur a emoiei – numite cuvinte –, i ridic n alii realiti tridimensionale, c eti o ntmplare care citete aceste rnduri, tii foarte bine c orice fapt consumat d singur startul la o continuare i c exist mereu o a doua ans, la fel cum Moartea tie cnd trebuie s lase ceva s continue, cnd s-i spun stop sau cnd s nchid ochii, fiindc intervenia ar descalifica-o. Totul poart eticheta cu va urma i depinde doar de noi s lsm eticheta acolo i s urmm indicaia.Teatrul prelungete viaa fiindc este o prelungire a vieii. Nu e att parte a ei, ct o extensie, ca o pereche de aripi cu care plonjm ntr-un bar supraaglomerat, ntr-un dormitor n care ncap fix dou persoane, ntr-un vis policrom cu iz de psihotrope, sau ntr-o scen care ne va marca fiindc urmeaz s se petreac n acel interval de timp pe care niciodat nu suntem n stare s-l dibuim, dar tim atunci cnd se ntmpl c nu putea fi altcndva.Trei piese care ne zguduie, ne las simurile bulversate, creierii bruscai, inima n aritmie, dar sufletul cumva ridicat. Trei piese de prelungit viaa, chiar i a celor care cred c aceasta urmeaz abia dup ce vor muri. Moartea strig: Bis!“ cnd se vede aplaudnd de una singur, fiindc nu are de ales dect s lase spectacolul s continue n momentul n care tocmai se dezintegreaz.ndrznete i citete!“ – Andrei Vornicu

Acestea-s cuvintele, Petra. Am aternut copertele peste ele, lsndu-le s se limpezeasc. Timpul trecea, cartea nu-mi mai ncpea n trup. ntr-o zi, mi plimbam ochii peste literele ei. Dup aceea, am rspuns ctorva e-mailuri. Printre tirile care nsoesc n mod obinuit o csu electronic, mi-a atras atenia una. Plasa pianjenului se lsa peste mine, dar cui s-i strig mirarea i bucuria mea Eram singur i ngheat, n biroul pustiu. Atunci, m-am repezit s-i atern aceste nimicuri despre Shaun Higgins, specialistul ce a reuit s rezolve misterul insulei-fantom din Pacific. Aprea pe mai toate hrile, dar nu a fost gsit de cercettorii care au plecat s o caute cu vreo lun n urm. Din 1876 s-a strecurat eroarea. Atunci, comandantul balenierei Velocity a raportat n jurnal o serie de stnci mari i nite insulie de nisip, marcnd poriunea de pmnt pe o hart. Informaiile lui au tot fost copiate i recopiate, postulnd drept insul un probabil i posibil recif. Cineva din lumea aceasta, cu un veac n urm, s-a mai gndit la Plasterca. i dai seama ce lucru minunat i s-ar putea ca lumea despre care am zis odat c nu am gsit-o, aceea ce spuneam c i se cuvine, alturi de aceast carte care abia mai ncape n colivie, s se afle undeva, pe-aproape.“ – Clin Torsan

Amikor Vicky Firenzébe érkezik, hogy olaszul tanuljon és megmerítkezzen az ottani kultúrában, nem számít arra, hogy eltalálja ?mor nyila. A szerelem a jókép? és sármos, ám kissé rusztikus modorú talján séf, Gianfranco személyében érkezik. Gianfranco éttermében Vicky megismerkedik a toszkán konyham?vészettel is. Hétvégén a szerelmespár autóba pattan és felfedezi Toszkána gy?ny?r? tájait és a hegyekben megbújó k?zépkori városkákat. A színes leírásokban b?velked? gasztromemoár becsempészi az olvasót Toszkána, Umbria, Elba és Perugia romantikus éttermeinek és bárjainak színfalai m?gé. Remek olasz receptek szakítják meg hébe-hóba a sz?veget, mely nincs híján humornak, szerelemnek és szerelmi csalódásnak. ?Toszkán mese szerelemr?l és ételekr?l” – az alcím magáért beszél, de mesénél t?bbet kapunk: az írón? ironikus és olykor lírai stílusa igazi olvasási élményt is nyújt.

Maszumé hétk?znapi kamaszlány a 60-as évek Iránjában. Iskolába menet meglát egy fiatalembert, akivel egymásba szeretnek. Maszumé bátyjai megtalálják ártatlan levelezésüket, húgukat megverik, majd máshoz kényszerítik feleségül. A lánynak fel kell adnia álmait, és el kell indulnia egy g?r?ngy?s úton, melyet a sors rendelt neki. Az ?tven évet fel?lel? regény a hazáját jól ismer? szerz? szemével k?veti végig Irán viharos t?rténelmét: a 60-as évek a sah elnyomó uralma alatt, majd az iszlám forradalom, mely visszahozta Iránba a k?zépkort, az iraki–iráni háború. A regényt, mely az utóbbi évtized legnagyobb bestsellere lett Iránban, kétszer is betiltották, azonban nem politikai tartalma miatt, hanem mert egy olyan független és er?s n? sorsát állítja példaképül, aki a sorscsapások és nehézségek ellenére sosem adja fel a reményt, s bár csendesen, mégis határozottan tiltakozik társadalmának elnyomó hagyományai ellen. Parinoush Saniee szociológus és pszichológus, t?bb regény szerz?je. A sors k?nyve els? regénye, melyet t?bb nyelvre fordítottak le, Olaszországban elnyerte a Boccaccio-díjat, Németországban bestseller lett. Az iráni írón? 1949-ben született, férjnél van, két fia külf?ld?n él.

Medicina modern? a f?cut progrese imense. Cu toate acestea, nu a reu?it s? ?nving? cancerul, boala nemiloas? care face milioane de victime ?n fiecare an, la nivel mondial. ?i totu?i, dr. Max Gerson (1881-1959) ne-a oferit o raz? de speran??, prin terapia alternativ? care ?i poart? numele. ?n 1958, el a fost primul medic din lume care a spus despre cancer c? ar fi cauzat de mai mul?i factori independen?i. Dintre cei 49 de astfel de factori identifica?i p?n? ?n prezent (deficien?ele de nutri?ie, radia?iile de diverse tipuri, ingerarea aditivilor alimentari, stresul cronic, consumul de tutun ?i de alcool etc.), ?n mod surprinz?tor, alimentele toxice fac cel mai mare r?u. Peste 70% dintre tumorile maligne sunt cauzate, ?ntr-un fel sau altul, de ceea ce m?nc?m. Tocmai de aceea, Terapia Gerson are la baz? o diet? care include fructe ?i legume proaspete, cultivate organic, ?i 13 pahare de sucuri proaspete pe zi, la intervale fixe. Dup? 70 de ani de la apari?ia terapiei, timp ?n care mii de pacien?i au fost trata?i cu succes, fiica dr. Gerson, Charlotte, ea ?ns??i terapeut ?n medicina alternativ?, ?mpreun? cu dr. Morton Walker ofer? ?i mai multe informa?ii despre efectele puternice de vindecare ale fructelor ?i legumelor organice. Afl?: cum s? ?nvingi cancerul schimb?nd chimia organismului;cum s? prepari sucuri prin tehnici speciale pentru a le maximiza puterea de vindecare;cum s? scapi de alergii, obezitate, hipertensiune, SIDA, lupus ?i alte boli;ce suplimente ?nt?resc sistemul imunitar. Terapia Gerson – cea mai bun? metod? pentru oricine a spus vreodat? ?Vreau s? m? fac bine. Ar?ta-mi cum“ A func?ionat ?i pentru al?ii, va func?iona ?i pentru tine! ?nvinge boala cu ajutorul Terapiei Gerson!

Scriitorul George Colpit a publicat pan? in prezent cinci romane, un volum de reportaje ?i eseuri publicistice, un volum de poezii ?i prezenta culegere de nuvele.Cartea de fa?? demonstreaz? c? deosebitul talent ale romancierului de a da via?? unor personaje vii, pregnante, cu o prezen?? aproape material?, palpabil?, ?n situa?ii cotidiene veridice, duce, ?i ?n cazul ?n care scrie proz? scurt?, la realizarea unor mini-capodopere literare, dovedind un talent deosebit.V? invit?m s? citi?i ?i celelalte opere ale acestui talentat scriitor: Judecata de pe urm?. Despre Opera?iunea Psi ?i Laboratorul Psihotronic. Roman; Nebunul. Roman; Dorina tranzi?iei. Roman erotic interzis minorilor; Legionarul communist. Roman; Partidele coliba?ului. O saga arge?ean?. Roman; Articole din pia?a politic?. Despre oportuni?tii de forma?ie intelectual?. Publicistic?; Oglinda retrovizoare. Poezii

Irene Matoko, rom?nc? cu tat? congolez, scrie cu lacrimi ?n ochi ?i cu durere ?n suflet. Scurta sa relatare ne impresioneaz? profund ?i ne face s? ne ?ntreb?m cum este posibil ca, ?n secolul XXI, s? persiste ?n sufletele unor oameni ura de ras? ?i prejudec??ile ?n fa?a tr?s?turilor fizice native ale semenilor no?tri.Din p?cate, profesori ?i colegi, persoane la care ne-am a?tepta cel mai pu?in s? prigoneasc? o fiin?? uman? pentru simplul fapt c? are pielea de alt? culoare, ac?ioneaz? brutal ?i inuman ?mpotriva unor copii nevinova?i.Citi?i cartea aceasta ?i pl?nge?i. Citi?i cartea aceasta ?i privi?i-v? ?n oglind?. Citi?i aceast? carte ?i aminti?i-v? de cele dou? porunci ale lui Isus: iube?te-l cu toat? fiin?a pe Dumnezeu (acesta, care a creat rasele umane) ?i iube?te-l pe semenul t?u ca pe tine ?nsu?i.Chiar dac? semenul t?u are alt? culoare.

Júlia el?tt két út áll: szerelem nélküli, elrendezett házasság vagy lázadás. Az éles esz? lány, aki nemcsak rajongója Dante romantikus k?ltészetének, de maga is verseket ír, nem hajlandó fejet hajtani a hagyományok el?tt, és belet?r?dni a szül?k akaratába, mint imádott barátn?je, Lucrezia. Júlia sorsa ?r?kre megpecsétel?dik, amikor egy álarcosbálon megismeri a családjával viszálykodó Monticecco család fiát, Rómeót. Robin Maxwell, az angol t?rténelmi regények népszer? szerz?je nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy újraírja Shakespeare egyik legnépszer?bb drámáját, a Rómeó és Júliá-t. Az írón? ezúttal is t?rténelmileg hiteles regényt írt: a halhatatlan szerelmesek t?rténete Verona helyett a reneszánsz Firenzében játszódik. Mik?zben megismerhetjük a nyüzsg? város hétk?znapjait, kibontakozik el?ttünk egy ifjú pár szerelmi t?rténete, amely nem kevésbé drámai és szívszorító, mint a nagy k?lt?é, ám ezúttal azt is láthatjuk, mi zajlik a kulisszák m?g?tt.

avagy a szeretet, a megbocsátás és a szabadság ereje T?rténet egy anyáról, akinek szívéhez k?zelebb állt egyik fia, mint a másik, és b?ntudata halála után sem hagyta nyugodni. T?rténet egy fiúról, akit édesanyja nem akart a világra hozni, akinek a magány volt a legh?ségesebb társa, s akinek szíve k?vé dermedt a háború borzalmaiban. T?rténet egy lányról, aki tudta, mekkora er?vel bír a szeretet, és tudta, hogyan kell megszelídíteni, újrahangolni egy elgy?t?rt szívet. T?rténet egy n?r?l, aki háta m?g?tt hagyta a nyugati világot, hogy megtalálja, ami a legfontosabb az életben: ?nmagát. Az egymásba fonódó t?rténetekb?l egyetlen regény kerekedik, mely izgalmas emberi sorsokról mesél, mik?zben bemutatja Burma babonákkal, ugyanakkor b?lcsességgel átsz?tt kultúráját, és felnyitja szemünket egy olyan világra, melyben a szeretet, a megbocsátás és a szabadság jelentik az igazi hatalmat.

Demersul este unul curajos. n ara cu cei mai muli experi i cea mai puin expertiz, ca s citez o coleg de-a mea, cineva are curajul s scrie. Minunat. i-a asumat curajul de a fi criticat. i asta pentru a fi de folos, n definitiv. i este. Cartea de fa este un bun ndrumar pentru cineva care se gndete s fie copywriter sau care a apucat-o deja pe acest drum i nu s-a umplut nc de sine. Pentru oricine consider c mai are de nvat.“ – Felix Ttaru, Global VP. International Advertising AssociationPrimul manual romnesc de copywriting. O lectur obligatorie pentru cei care vor s intre n publicitate.“ – Marius Cristea, IQadsD-mi banii ti este un ghid pe care vor trebui s-l poarte n buzunar, de acum ncolo, deopotriv cei care i doresc o carier n meseria de copywriter, ct i cei responsabili de comunicarea mrcilor.“ – Iulian Toma, AdPlayersGabriel Brnescu este un copywriter veteran, trecut prin multe i uns cu toate alifiile. Dar dincolo de tezaurul experienei, cartea dezvluie o nelegere profund att a psihologiei consumatorului, ct i a imperativelor de business ale advertiserului.“ – Conf. univ. dr. Dan Petre, SNSPA

1588-ban vagyunk. A spanyol Armada megtámadni készül Angliát, a nemrégiben megkoronázott Erzsébet királyn? maga mellé veszi kegyencét, Robert Dudleyt, gyerekkori szerelmét, akit?l gyermeke fogan. A trón?r?k?s, Arthur Dudley, egy viharos éjszakán, titokban j?n a világra, majd egy vadászmajorban nevelkedik, anélkül, hogy sejtelme lenne arról, kicsoda is ? valójában. Nevel?apja csak halálos ágyánál árulja el igazi származását. Arthur Dudley harcol a holland-spanyol háborúban, megismeri az igaz szerelem boldogságát és szenvedéseit, a halálát várja a spanyol inkvizíció b?rt?nében, míg végül sikerül megmenekülnie és eljutnia gyerekkori példaképéhez, Robin Dudleyhoz és imádott királyn?jéhez, I. Erzsébethez, akiknek be kell bizonyítania, hogy a vérszerinti fiuk. A t?rténészeket régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon I. Erzsébet és Robert Dudley hosszú éveken át tartó szerelmi kapcsolatából született-e gyermek. Bizonyos források emlegetnek egy Arthur Dudley nev? fiatalembert, aki csak feln?tt korában bukkant fel az angol királyi udvarban.

O s m tii de undeva e ca o matrioc din ppui de sticl, cu care umbli c-un fel de team, s nu le scapi i s se strice, dar apas fr fric, intr, trage, privete-le, studiaz-le, citete – au trecut prin multe, au rezistat n lumea real i au s reziste i-n varianta lor hrtioas. (…) Dup ce-o s citeti cartea ei de debut, o s exclami precum o tenismen care tocmai a ctigat un turneu foarte important – WOW! – i de aici ncolo o s tii exact de unde o cunoti.“ – Mihail Vakulovski Scrisul acestei femei frumoase din toate unghiurile de vedere i de simire nu se savureaz. Se muc, se mestec, se-nghite drag. E dulce i te ustur. Incantaie amanic este aceasta, nu scriitur. Vrjitorie curat creia n-ai cu ce s vrei s i te sustragi. Curgi cu ea, te-amesteci i te umpli de bun mireasm. Pentru c ea e bun i se d. Pentru c ea e att de bun nct te restituie ie-i. Cuvinte-flori-de-cmp care nu se adun-n mnuchiuri, ci se rsfir-n… poeme. L-am auzit pe Iulian Tnase zicnd c-aa se cheam povetile-poeme. ndat m-am gndit la Petronela, c-o tiu de undeva, din miezul nestricat al lumii, din timpurile-n care nu i se despriser apele i nici vntoasele n asta i cealalt. Pe cnd aveam noi ochi muli de heruvimi i aripi ase de serafimi.“ – Ana Barton Scrie cu pasiune, tie s rite, s-i transforme experiena de via n poeme. Este recognoscibil i nu plictisete. Petronela Rotar are toate ansele unei traiectorii literare memorabile.“ – Alexandru Petria

Az iráni írón? els? regénye máris 14 nyelven jelent meg világszerte. A t?rténet az iszlám forradalom utáni Iránban játszódik, ahol egy n? csak fejkend?ben léphet ki az utcára, és b?nnek számít, ha valaki amerikai zenét hallgat. Egy kis iráni faluban nevelkedik a kis Szába és ikertestvére, Mahtab. Szába élete egy csapásra megváltozik, amikor anyja és testvére számára felfoghatatlanul elt?nnek az életéb?l. A kislány meg van gy?z?dve róla, hogy Amerikába emigráltak nélküle.

A velencei bába népszer? szerz?je új k?nyvében a 16. századi Konstantinápolyba repíti az olvasót. Hanna és Izsák sok-sok akadályt küzdenek le, hogy új életet kezdjenek az oszmán birodalomban. Izsák selyemkészítésbe kezd, Hanna pedig, aki hamar elnyeri a f?város legjobb bábája elismerést, a szultán fény?z? háremében kap megbízatást. Egy éjszaka Hannát a szultán palotájába hívatják. Ekkor találkozik el?sz?r a gy?ny?r? Leával, akit elraboltak, hogy a szultán ágyasa legyen. ?m a lány súlyos titkot cipel magával. Ha fény derül rá, Leára sz?rny? sors vár. Hanna mindent elk?vet, hogy segítsen a lánynak, ám ezzel nem csak a saját, de a családja életét is kockára teszi. Mindennek tetejébe házukba egy elb?v?l? idegen n? állít be váratlanul, és kis híján romba d?nti Hanna családi boldogságát. Nem kevesebbet akar, mint a férjét és a szemük fényét, a kis Matteót.