A book of love poems.? I Have Loved You Through the yearsI have loved youSince the painting of the skyEmerald, redStratus cloudsThe horse's maneCreated for you on that beautiful day Let the scroll of the heavens unwrapShowing an approbation for you and I;Let not the rays of the sun obstruct our viewWhen it is displayed Then, I will know the time has comeFor us to marry

Cafeaua fierbinte coboar i urc n acelai timp, ceaca se umple, pereii rotunzi se nclzesc, Tante Dante (din prun) simte cldura i se trezete, Nea Tza simte n nri aburul cafelei i deschide ochii, midiile snt deja fierbini, Tante Dante ateapt cuminte, n prun, s fie servit. De ani de zile, n fiecare diminea, mblnzitorul privete amuzat cum cafeaua fierbinte readuce la via imaginea inscripionat pe ceaca de cafea, mblnzitorul privete cum, simind cldura cafelei, Tante Dante i Nea Tza ncep s se mite de fiecare dat dup acelai scenariu, adresndu-i din fotografia aceea fierbinte aceleai cuvinte, de ani i ani de zile:— Bun dimineaa, Tante Dante!— Bune midii, Nea Tza!“

O sut? cincizeci de mii la peluze e una dintre cele mai puternice c?r?i scrise ?n perioada postsocialist?. E o carte care, la fel ca ?i Tratat de Tanatofobie sau ?oboloniada (de Steliana Grama) va bulversa, cu siguran??, clasamentele literaturii contemporane. Doar c?, spre deosebire de celelalte dou? c?r?i, tragem n?dejdea c? cei care fac critic? literar? nu vor str?mba din nas ?i o vor citi acum. Iar dac? acest lucru nu se va ?nt?mpla, suntem siguri c? peste ani se va g?si cineva care o va descoperi ?i o va aprecia la justa valoare. (Dumitru Crudu)Diana Iepure e o poet? matur? ?i complet?, textele ei sunt scrise bine ?i controlate, iar cartea unitar? adun? ?i formeaz? o lume proprie, ceea ce e foarte important pentru un poet, o lume contradictorie ?n raport cu titlul c?r?ii. Un experiment interesant, cu r?d?cini ad?nci ?n .md, care m? face curios ?n leg?tur? cu urm?torul proiect al Dianei Iepure. (Mihail Vakulovski)Poezii ca ni?te scrisorele sau file de jurnal simulat adolescentin. Cele mai bune mostre, ?lefuite ?i frizate exact c?t s? nu par? prea aranjate, sunt parc? inspirate de noua sinceritate sau, ?i mai bine, de experien?ele holistice, intime ale performatismului. Diana Iepure este valoroas? pentru c? reu?e?te s? scape influen?elor. Uneori, e bine ca poe?ii s? stea mai mult ?n cas?, s? c?nte la pian, s? vad? c?t mai rar al?i poe?i. (Felix Nicolau)

Romanul e captivant, bine scris, n ciuda unor efuziuni retorice prea lungi pe alocuri, care puteau fi scurtate. Un text elaborat de ctre un crturar, cu lecturi din Schopenhauer, Nietzsche, Jung sau Dostoievski fcute n profunzime, temeinic. n consecin, e un roman n care simbolurile apar la tot pasul, incifrate n text, n tehnica unui modernism hermeneutic care nu poate fi scos din ecuaie (…). Strict tehnic, ne aflm n faa unui Bildungsroman construit pe un scenariu clasic, de iniiere: tnrul Matei (toate numele sunt luate din Biblie…) interiorizeaz sfietor, dramatic moartea prematur a tatlui su, David, pierdut ntr-un accident de main pe Valea Oltului, se afl n conflict deschis cu mama sa, Riri, femeie pragmatic, dar intrat n faza unui deficit de cldura uman, mascat prin nervozitate, i i fixeaz ntreaga afeciune pe fiina compensativ a bunicului, Grig, mort i el spre sfritul romanului, i pe aceea a profesorului universitar Semion Ruda, stilat, elevat, aristorcatic, un concitadin de ocazie i tat-surogat, cruia, n cele din urm, protagonistul romanului i datoreaz relansarea intelectuala – viitor student n filosofie – i formarea literar, ca romancier, talentul compensativ al scrisului descoperindu-i-l oarecum fr premeditare sau ndemnuri din afar, ca pe o efervescen intern a propriei sale fiine. (tefan Borbély)Viaa cotidian este transferat n interioritate, iar tensiunile generatoare de suspans sunt direcionate ctre aceeai nevoie urgent de a deveni. Eroii Aurei Christi sunt fpturi aflate ntre lumi, ntre vrste, ntre maluri. (Irina Ciobotaru)Intenia vdit a autoarei este aceea de a explora personajele pn n adncul firii lor, astfel nct nu aciunea s stea n prim-plan, ci caracterele. (Bogdan Mihai Dasclu)

Aceasta nu este o arc? a salv?rii, a speran?ei, a regener?rii suflete?ti, nici locul ?n care personaje-kamikaze arunc? ?n jur ?n timpul sacrificiului lor, bun?tate, generozitate, bl?nde?e, ?n?elepciune, cump?tare. E o arc? simbolic?. Fictiv?, sau e chiar lumea noastr? condamnat? s? pluteasc? ?n deriv? pe un ocean sub care p?nde?te un tzunami apocaliptic? Da, ?ntr-adev?r, Breban nu neglijeaz? nici o specie, sunt toate conservate aici, e destul s? ?nl?turi dificila, fragila ?i totu?i rezistenta perdea ?esut? din mii de pagini de carte, ca s? descoperi o umanitate crud?, pe care mul?i dintre noi, dintre cititori sau autori avem tendin?a de a o evita, tendin?a de a o machia, de a-i face opera?ii estetice… Arca are capaciatatea de a re?nvia din cenu?a ?i de a ne propune o c?l?torie imaginar? spre o alt? dimensiune, ?ncerc?nd s?-i salveze deopotriv? pe credincio?i ?i pe atei, pe puternici ?i pe cei slabi, pe victime ?i pe c?l?i, pe mae?tri ?i pe discipoli, pe slugi ?i pe st?p?ni. Tu alegi de care parte vrei s? te afli, ?n afara arcei, pe arc? sau ?n structura ei intim? fragil? ?i totu?i rezistent?, capabil? s? te duc? spre cele mai insolite teritorii care ?nc? nu au fost inventate ?i pe care doar acul busolei lui Breban le indic? ?i le plaseaz? pe o hart? altfel inaccesibil?.

Fegyverek lehetnek-e pusztítóbb, gyilkos fegyverek, Mint a ragyogó n?i szemek? Lágy természet sátrába bekuporodva, A nap csak mécsesként pislákolva, ?rzi szerelmedet. Hallottál még annyi árulásról, Mit egy szép h?lgy magába tárol? ?szi es?ként patakba folyt a k?nny, F?ld anyánk méhében új gy?trelem k?sz?n. Burkában fogva vagy. Menekültél már asszonyi kacagás el?l, Mi kíméletlenül, hátadba t?rként kerül? Ha igen, keress meg engem kedvesem, ?n már régen letettem fegyverem. Szeg?dj társamul. Ajánlások... ?Els?re nagyon szép! Azok a k?lt?i képek, hasonlatok. Tudom, nem lehet egy m?b?l kiragadni részeket /nem is illik/, de mégis... ?Ha igen, keress meg engem kedvesem, ?n már régen letettem fegyverem.” Nem gy?ny?r?? A hangulata is tetszik.” - Szabó Mihály ?Fantasztikusan szép vers!” - Lehoczky Judit ?nekesn? ?Mária versei a mindennapi emberhez szólnak. Helyettünk fogalmazza meg az ?r?m?t, bánatot, érzéseket, melyek olyan ismer?sek számunkra. Hiszen mindenki volt szerelmes, a szerencséseknek még van szeretett ?desanyja, és mindenki találkozik élete során azzal a kérdéssel, mi végre is született erre a világra. Ezért olyan k?zeliek számunkra Mária sorai, hiszen az életünk legfontosabb gondolatait formálja meg k?lteményeiben.” - Geberle Zsóka

El?sz?r futni tanítanak meg. Ez mindennek az alapja minden hadseregben szerte a világon. Megtanulsz futni, megtanulod bírni. Hegynek fel-le. Futsz erd?ben, tó- és folyóparton, futsz sportpályán. Együtt a szakasszal, és amikor valaki nem bírja és lemarad, nyomod a fekv?támaszt. Majd ha megérkezett, újra futsz.Ha már tudsz futni, van mire építeni a t?bbit. Megtanítanak, hogy bánj a fegyverrel, hogyan élesítsd a gránátot, vezess harcjárm?vet és telepíts m?szaki akadályt. De arra nem tanítanak meg, hogy amikor évekkel kés?bb a háború után, emlékeidt?l verejtékben úszva egyedül ébredsz jéghideg ágyadban, azt hogyan dolgozd fel. Amikor olyan s?tét az éj hajnali háromkor, hogy még az utcáról besz?r?d? lámpa fénye se hoz világosságot, amikor már rég kialudt az a mécses, amit a halott bajtársaid emlékére gyújtasz minden este. Akkor hiába tanítottak meg futni. Amikor arra ébredsz, hogy skorpiók vannak az ágyadban, és hallod az ellenség suttogását, mintha csak méterekre lennének t?led a l?vészárokban. Amikor minden olyan csendes, hogy már mar ez a hangtalanság. Akkor már nincs hova futnod. ?vek után rád?bbensz, hogy meg kell állnod és szembenézned a múltaddal. Mindennel, amit tettél, vagy nem tettél. ?n, mintha gyóntam volna, megírtam ezt a k?nyvet. Elszámoltam magammal, mert megtanultam egy fontos dolgot: a lelkedért csak te felelsz! Ezt senkinek se tanították meg. Erre nekünk kellett ráj?nnünk.

A New York Times bestseller életrajzírójának, J. Randy Taraborrellinek minden részletet felvillantó, briliánsan megírt k?tete nem egyszer?en a legsikeresebb popsztárok egyikének, Beyoncénak az életrajza. Bepillantás egy olyan világba, ahová szinte mindenki vágyik, de csak nagyon kevesen juthatnak el; az amerikai show-business világába. A végtelenül tehetséges Beyoncé Knowles már nyolcéves korában ebben a világban él, gyerek szépségversenyek és tehetségkutató vetélked?k résztvev?je. Egy pillanatra sem szakad el a színpadtól, és tizenhat évesen a Destiny's Child énekeseként már világsztár. Ontja a slágereket, 2014-ben a Forbes magazin szerint a világ leggazdagabb és legkeresettebb sztárja, az ? fényképével jelenik meg a híres Time magazin. Ez a k?nyv megmutatja a sikereket, de az emberfeletti er?feszítést is, az ?r?k?s harcot az érvényesülésért, az áskálódásokat, pletykákat; beszámol viharos és vad szerelmér?l a híres rapperrel, Jay-Z-vel, a csalódásokról és a meghatározó pillanatokról. ?s mik?zben olvassuk ezt a nyílt, olykor szívszorító, olykor felemel? beszámolót, ?r?kre megváltozik a véleményünk Beyoncéról és a távoli és csillogó show-businessr?l. A szerz?r?l J. Randy Taraborrelli a New York Times bestseller szerz?je, írt már k?nyvet Michael Jacksonról, Marilyn Monroe-ról, Madonnáról, és a Kennedy famíliáról is. K?ztiszteletben álló író, újságíró, a szórakoztatóipar jó nev? és állandó szerepl?je, és jó néhány televízióm?sor, k?ztük a Today, a Good Morning America, a CBS This Morning, az Entertainment Tonight és a CNN Headline News s?r?n felt?n? vendégszerepl?je.

E textul pe baza cruia am fcut spectacolul Habemus bebe, n primvara lui 2014, mpreun cu soul meu, regizorul Robert Blan. Iniial nu-l voiam publicat, apoi m-am rzgndit, publicarea i d o via textului pe care scena nu i-o poate da (i invers cred c e la fel de valabil). Non Stress Test va fi un poem mai lung, pe o tem care nu a fost i nici nu este la mod: maternitatea. E nsoit i de un set de fotografii, sper s fie o carte mito. i de data asta m-am jucat cu limitele genului: o variant a textului a aprut deja n traducere (n bulgar i n maghiar) ca text de teatru”. (Elena Vldreanu)

Доля ж?нки в Пакистан? визначена наперед: бути пок?рною дружиною, догоджати чолов?ков? й виховувати д?тей. Але 1997 року народилася ??накша? д?вчинка. Вона хот?ла ходити в школу, носити яскравий одяг ? не ховати обличчя. В цей час владу в ?? р?дних краях, в долин? Сват, захопив ?Тал?бан?. За найменшу провину перед ?законом? терористи карали людей побоями ? нав?ть смертю. Геро?ня ? авторка ц??? книжки розум?ла важлив?сть осв?ти ? боронила права ж?нок, за що й отримала кулю в голову... ?? звуть Малала. ? це т?льки початок ?? ?стор??...

Márta, a fiatal grafikuslány váratlan küldeményt kap Németországból, és ezzel az élete egy szempillantás alatt a feje tetejére áll. A levél visszarepíti ?t a múltba, tíz évvel korábbra, amikor fest?n?vendékként Drezdába érkezve egyszerre szeretett bele a városba, a királyi kincstár barokk gy?ngyfiguráiba, és az egyik n?s tanárába. A férfi azóta elt?nt az életéb?l, most azonban arra kéri, fordítson le neki egy 18. századi, magyar nyelven született útinaplót. A napló lapjain kibontakozó t?rténet nemcsak a gy?ngyfigurák alkotójának kilétére derít fényt, hanem arra is, kit ábrázol a titokzatos festmény, amelyet Márta tíz évvel korábban Drezdából hozott magával. Egy kül?nleges lány alakja ?lt testet a szemünk láttára a napló lapjain, aki szembemegy minden szabállyal és k?t?ttséggel, aki a saját útját járja, ezáltal nemcsak ?nmagát, hanem az általa szeretett férfit is veszélybe sodorva. Mire a kézirat végére ér, Mártának még egy kérdésre választ kell találnia: létezik-e második esély a szerelemben? M?rk Leonóra újságíró, szerkeszt?, fordító, írásai t?bbek k?z?tt az Elle-ben és a N?k Lapjában olvashatók. ?jságírói élményei nyomán született meg els? regénye, Az utolérhetetlen Mr. Yorke, melyet azóta két újabb k?vetett, A Hellinger-Madonna és a Holdfény szonáta. Olyan k?nyveket szeret írni, amilyeneket olvasni is: t?bb id?síkon játszódó t?rténeteket, amelyek során a múlt és a jelen egymásba játszik, és a hasonlóságok nyomán magunkra ismerünk.

Kevin Poulsen exhacker az elmúlt tíz évben az egyik legjobb oknyomozó újságíróvá vált a cyberb?n?zés területén. A Kingpin az els? alkalom, hogy egyedülálló szakértelmét és kapcsolatait k?nyv formájában is élvezhetjük. A macska–egér harc t?rténetének lebilincsel? leírása eddig példátlan bepillantást enged a 21. századi szervezett b?n?zés legjellemz?bb formájába. A cyber-alvilágban futót?zként terjedt a hír: valaki – egy briliáns és vakmer? szélhámos – átvette az uralmat egy online b?n?z?i hálózat felett, amely dollármilliókat szivattyúzott ki az amerikai gazdaságból. Az FBI azonnal titkos akciót indított, hogy az új nagyf?n?k nyomára bukkanjon. ?gyn?kségek a világ minden tájáról beépített emberek és kett?s ügyn?k?k tucatjait állították csatasorba. A cyber-zsaruk együttes er?vel számos gyanútlan hackert csaltak t?rbe, legfontosabb célpontjuknak azonban megvan az a nyugtalanító tulajdonsága, hogy lépten-nyomon kiszagolja besúgóikat, és átlát a terveiken. A létez? legvalószín?tlenebb b?n?z?t keresték: egy hippi értékrendjével és egy f?gonosz kett?s személyiségével felruházott zseniális programozót. ?lvonalbeli fehérkalapos hackerként Max ?Vision” Butler egyfajta celeb volt a programozói berkekben, aki még az FBI-nak is dolgozott tanácsadóként. ?m feketekalapos ?Icemanként” az adathalászok világában kihagyhatatlan lehet?séget látott, amivel próbára tehette rendkívüli képességeit. Országszerte ezer meg ezer számítógépbe hatolt be, és t?bb millió hitelkártyaadatot lopott el. K?nny?szerrel felt?rte hackertársai gépét is, és az orruk el?l csaklizta el csalással szerzett javaikat. Egy sima beszéd? szélhámossal kar?ltve hatalmas b?nszervezetet hozott létre. ?s ezt éveken át képes volt látszólag büntetlenül fenntartani, mik?zben riválisainak folyamatosan ott volt a nyakán a rend?rség. Ahogy figyelte a folytonos civakodást a csalók besúgók fert?zte k?z?sségben, és látta módszereik hatástalanságát is, épp e b?n?z?i k?r?k m?k?désképtelenségében kezdte meglátni a végs? kihívást: magához ragadja az irányítást, kijavítja a hibákat, és úgy fogja irányítani a dolgokat, ahogy kell – még akkor is, ha ezzel a saját homlokára fest célkeresztet. Bár a t?rténet voltaképpen egy b?n?z? figyelemre méltó felemelkedésér?l és a rendfenntartó er?k hajtóvadászatáról szól, a Kingpin feltárja egy titokban zajló b?n?zési hullám bels? m?k?dését, amely t?bb millió amerikai életére van hatással. A k?nyv lapjai bepillantást engednek az online csalás hatalmas szupermarketjeibe, ahol halmokban állnak a hitelkártyaszámok, a hamis csekkek, a felt?rt bankszámlák, a titkos ?postaládák” és a hamis útlevelek. Képet kapunk a hackelés módszereir?l – a b?ngész? biztonsági réseinek kihasználásától, az adathalászaton át a trójai vírusokig, s?t még azon is túl –, amelyeket ezek a csalók mindennapi munkájuk során alkalmaznak, valamint nyomon k?vethetjük a bonyolult utat, amelyet bejárva a lopott adatokból dollármilliók lesznek. Poulsen mind rend?r?kkel, mind pedig b?n?z?kkel ápolt figyelemre méltó kapcsolatrendszerének k?sz?nhet?en beléphetünk a csendes, elszánt fegyverkezési versenybe, amelyet a rendfenntartó er?k a mai napig folytatnak a csalók ellen. A Kingpin végs? soron egy megd?bbent? erej? és széles látók?r? utazás az alvilágba, ahol hétk?znapi amerikai tinédzserek gyilkos orosz maffiózókkal dolgoznak együtt, és ahol egy egyszer? wifi-kapcsolat t?bb millió dollár érték? aranyat eredményezhet.

Riduri deschide colec?ia ?Falanga basarabean?“ (coordonator Dumitru Crudu). Un volum al tinere?ii vitaliste care ?ncepe s? se obi?nuiasc? treptat ?i sigur cu ridurile societ??ii cu o speran?? de via?? din ce ?n ce mai exact stabilit?. Un volum de versuri care sfideaz? moartea prin chiar urmele pe care le las? ?n urm?, ca ni?te tatuaje, amintirea poeziei vie?ii celor dragi.

ficiune nseamn poate c.poate c o gaur de vierme este i existena uman.mcar pentru c omul o resimte ca parcurs, mai rapid dect ar fi de dorit, dintr-o zon necunoscut n alta la fel de necunoscut.poate c ntr-o gaur de vierme prezentul e singurul timp posibil.ce este prezentul fr contiin nimic.contiina o amprent de identificare pe care sinele o numete eu, iar ceilali el.criminalitii presar peste amprente un praf, o substan destinat scoaterii lor n relief. poezia lucreaz i ea cu asemenea prafuri, limbajul expresiv sau alte trucuri.trebuie s se poat i altfel.personajul volumului gaura de vierme transfer materialul livrat de contiin printr-un loc ngust, o fant. timpul prezent din gaura de vierme: oameni, lucruri i ntmplri la care, din motivele lui, eu nu a renunat, care sunt vii, active.trecerea prin fant presupune comprimare i tensiune i totui proba trecerii trebuie s fie firescul, normalitatea spunerii. exist un punct unde sunetul nu e alterat de efectele distanei n timp sau spaiu.ce spunem firesc poate fi important, poate interesa cel puin.“ – g.g.

Irene Matoko, rom?nc? cu tat? congolez, scrie cu lacrimi ?n ochi ?i cu durere ?n suflet. Scurta sa relatare ne impresioneaz? profund ?i ne face s? ne ?ntreb?m cum este posibil ca, ?n secolul XXI, s? persiste ?n sufletele unor oameni ura de ras? ?i prejudec??ile ?n fa?a tr?s?turilor fizice native ale semenilor no?tri.Din p?cate, profesori ?i colegi, persoane la care ne-am a?tepta cel mai pu?in s? prigoneasc? o fiin?? uman? pentru simplul fapt c? are pielea de alt? culoare, ac?ioneaz? brutal ?i inuman ?mpotriva unor copii nevinova?i.Citi?i cartea aceasta ?i pl?nge?i. Citi?i cartea aceasta ?i privi?i-v? ?n oglind?. Citi?i aceast? carte ?i aminti?i-v? de cele dou? porunci ale lui Isus: iube?te-l cu toat? fiin?a pe Dumnezeu (acesta, care a creat rasele umane) ?i iube?te-l pe semenul t?u ca pe tine ?nsu?i.Chiar dac? semenul t?u are alt? culoare.

O s m tii de undeva e ca o matrioc din ppui de sticl, cu care umbli c-un fel de team, s nu le scapi i s se strice, dar apas fr fric, intr, trage, privete-le, studiaz-le, citete – au trecut prin multe, au rezistat n lumea real i au s reziste i-n varianta lor hrtioas. (…) Dup ce-o s citeti cartea ei de debut, o s exclami precum o tenismen care tocmai a ctigat un turneu foarte important – WOW! – i de aici ncolo o s tii exact de unde o cunoti.“ – Mihail Vakulovski Scrisul acestei femei frumoase din toate unghiurile de vedere i de simire nu se savureaz. Se muc, se mestec, se-nghite drag. E dulce i te ustur. Incantaie amanic este aceasta, nu scriitur. Vrjitorie curat creia n-ai cu ce s vrei s i te sustragi. Curgi cu ea, te-amesteci i te umpli de bun mireasm. Pentru c ea e bun i se d. Pentru c ea e att de bun nct te restituie ie-i. Cuvinte-flori-de-cmp care nu se adun-n mnuchiuri, ci se rsfir-n… poeme. L-am auzit pe Iulian Tnase zicnd c-aa se cheam povetile-poeme. ndat m-am gndit la Petronela, c-o tiu de undeva, din miezul nestricat al lumii, din timpurile-n care nu i se despriser apele i nici vntoasele n asta i cealalt. Pe cnd aveam noi ochi muli de heruvimi i aripi ase de serafimi.“ – Ana Barton Scrie cu pasiune, tie s rite, s-i transforme experiena de via n poeme. Este recognoscibil i nu plictisete. Petronela Rotar are toate ansele unei traiectorii literare memorabile.“ – Alexandru Petria

Piping down the valleys wild,?Piping songs of pleasant glee,?On a cloud I saw a child,?And he laughing said to me:??"Pipe a song about a Lamb!"?So I piped with merry cheer.?"Piper, pipe that song again;"?So I piped: he wept to hear.??"Drop thy pipe, thy happy pipe;?Sing thy songs of happy cheer!"?So I sang the same again,?While he wept with joy to hear.??"Piper, sit thee down and write?In a book, that all may read."?So he vanish'd from my sight;?And I pluck'd a hollow reed,??And I made a rural pen,?And I stain'd the water clear,?And I wrote my happy songs?Every child may joy to hear. ?

Книга объединяет два главных прижизненных издания основателя и ярчайшего представителя поэзии абсурда. Эдвард Лир (1812-1888) – прославленный английский поэт и художник, отец литературного лимерика, жанра, оказавшего заметное влияние на литературу конца XIX и всего XX века. Лимерики (216 забавных пятистиший) приведены на языке оригинала с параллельными переводами, выполненными лучшим российским интерпретатором поэзии нонсенса Борисом Архипцевым, и сопровождаются авторскими иллюстрациями. Переводчик посвятил работе более 20 лет жизни, добившись уникального результата, невиданной прежде полноты раскрытия авторского замысла в сочетании с красотой и естественностью звучания русского стиха. ?…Архипцев переводит Эдварда Лира, как благочестивый толковник – Писание: он передает и смысл, и звук. Точен – часто до мельчайших деталей. Звучен – до самой лихой эквилибристики…??Н. Горбаневская. Книга погружает читателя в атмосферу тонкого английского юмора, превосходно переданного переводчиком, в мир абсурда, делая его близким и понятным человеку любого возраста – от младшего школьного до старшего пенсионного. Издательство Animedia Company желает вам приятного чтения.

Volumul reprezint? punctul de finalizare a unor preocup?ri anterioare ale autorului, afirmat ?n c?mpul semioticii ?i al stilisticii prin studii ?i eseuri dedicate cu prec?dere poeziei rom?ne?ti de-a lungul evolu?iei ei. F?r? a-i ignora pe creatorii medii, importan?i pentru c? dau expresie continuit??ii, el ?i-a propus s? explice, cu mijloacele puse la dispozitie de progresul ?nregistrat de disciplinele umaniste ?n ultima jum?tate de secol, ?misterul“ care transforma limba ?n opera. Sunt discuta?i marii poe?i na?ionali, de la Mihai Eminescu la Nichita St?nescu, relev?ndu-i-se fiec?ruia specificitatea, a?a cum se deta?eaz? ea pe fundalul unor constante care definesc ?ns??i esen?a poeticit??ii.

Citindu-l, recitindu-l pe Nietzsche, citind i recitind nietzscheenii, dostoievskienii, m recream, m remodelam, strunjindu-m pe mine nsmi i, n acelai timp, m reapropiam altminteri, de fiecare dat, de continentul Nietzsche, iar n timp probabil, iari i iari, mai rapid – prin intermediul celui care l-a creat pe Zarathustra – de mine nsmi. Scrierile mele, romanele, poemele, eseurile se afl, volens nolens, sub auspiciile dionisiace ale acestui scriitor spre care m harponeaz, instinctiv, de bun seam, i voina de a deveni ceea ce sunt: poet. Un poet care propaga un soi de stranie religie a viului, n esen de neexprimat, o religie-mit de sorginte nietzschean, construit pe un exces de personalitate.(...) Boala, cu un pic de noroc, poate fi pintenul dat de un nesfrit zeu rutcios i perspicace n bolgiile luminoase ale destinului. ntlnirea mea cu acest spectacol de un dramatism randiose – care este Nietzsche – din ntmplare cred c s-a transformat n destin. Da. i totodat n voina de Destin“. – Aura Christi.Am terminat de citit cu nfrigurare Nietzsche i Marea Amiaz (oricum, verbul a citi nu sintetizeaz dect imperfect efortul sinestezic pe care-l necesit o carte att de complex i de bogat n idei). La un prim nivel, volumul poate fi lecturat ca un impresionant catalog al marilor teme“ din literatura european (german, francez, englez, rus, romn), aceea nrudit, direct sau indirect, cu suflul zarathustrian al fostului profesor de la Universitatea din Basel. La un nivel secund ns, mult mai profund i mai semnificativ, el este un elogiu excepional adus vitalismului injectat de solarul divin, reflectat magistral prin textele unor Berdiaev, Sestov, Kierkegaard i mai ales Nietzsche. Filiaia cea mai puternic i mai transparent care mi vine n minte dup parcurgerea paginilor tale este Rudolf Otto: dei nu are nevoie s-l citeze niciodat explicit, cartea este infuzat de conceptul de numinos, acel sacru inefabil intuit de teologul german n lucrarea sa capital, Das Heilige. Te felicit pentru acest volum, exemplar n toate sensurile, i sunt convins c oamenii crora li se adreseaz nu vor mai fi aceiai dup parcurgerea sa.“ – Ctlin Ghi.

Aproxima?ii o carte de critic? literar? ?n care autorul a ?nregistrat cele mai importante apari?ii din literatura rom?n? a ultimilor ani, ?n studii critice, cronici literare ?i eseuri care comenteaz? c?r?i, scriitori sau tendin?e ale momentului actual. Structurat? ?n trei cicluri, cartea lui Iulian Boldea se remarc? prin precizia formul?rilor, obiectivitatea enun?urilor ?i prin metodele critice adecvate valorificate. Tototdata, ea con?ine numeroase puncte de vedere, perspective ?i ipoteze critice meritorii, dup? cum v?de?te o extrem? aten?ie la nuan?ele textului, la relieful s?u subliminal. Demersul critic al autorului se caracterizeaz?, ?nainte de toate, prin rigoarea aser?iunilor ?i relevan?a demonstra?iei. ?ntre autorii comenta?i ?n aceast? carte, pot fi aminti?i Virgil Nemoianu, Al. Paleologu, Nicolae Manolescu, Gabriel Liiceanu, Adrian Marino, Ion Vartic, Marta Petreu, Mircea Muthu, Dan Culcer, ?tefan Borbély, Horia B?descu, Vasile Dan, Eugen Dorcescu, Ion Zuba?cu s.a.