本书通过对历史上日本文化与外来文化交集关系的研究，总结出这种触过程中的特征和日本文化研究中的理论问题。在对日本吸收外来文化文化的历史做宏观整体考察的同时，还对大化改新、日本佛教、日本与渤海国关系等诸多重要案例行了专门研究。

本书*主要的特色在于作者通过研究梁启超关于权利义务论、法治主义、国体、国家结构、司法独立等方面的法学著述与实践，展示了梁启超思想中广阔而幽深的法学世界，描述了中国现代法学兴起的复杂而立体的过程，回顾了在那个中华文明不断寻找方向、校正方向的时代，中国知识分子对于“中国向何处去”这个紧迫的、根本性的问题不断求索的历程。

本书研究内容包括琉球问题、近代日本大陆政策等，对近代日本外交行了系统梳理和深分析，具有重要历史意义和现实意义。

本书沿着西方空间社会学理论，梳理社会学重要代表性学者学术思想当中的空间社会学思想，系统地评述和分析了现代、当代及西方马克思主义的西方空间社会学理论，阐述了其理论渊源、基本观、方法原则、流派分化和演化线索。

本书介绍了战前日本政党的概况（政党的起源、发展、衰退与崩溃），战后日本自民党的兴衰过程及其在战后日本的地位和作用，以及日本在野党的相关情况。

本书在认真解读日本政府有关教育的决策、法令、统计资料的基础上，对日本近现代教育体制的演变，以及各个时期教育的实际发展情况行了综合考察。揭示了其近代“皇国主义”“军国主义”教育的发展脉络和特征，并阐释了其教育现代化的内容及当代教育改革的新方向、新举措。

　　《文化与人生》是哲学家贺麟撰写于抗战时期的论文集，是贺麟先生前期思想的代表作。《文化与人生》中每一篇文字都是为中国当时迫切的文化问题、伦理问题和人生问题所引起，而根据贺麟先生读书思想体验所得去加以适当的解答。这些解答所取的途径，如从学派的分野来看，似乎比较近中国的儒家思想，和西洋康德、费希特、黑格尔所代表的理想主义。《文化与人生》中大都系亲切地自道所思所感和所体察到的新意思，以与青年朋友们谈心论学。 　　《文化与人生》涉及人生、道德、教育、法制、宗教、中西文化与哲学各个方面，贺麟先生针对当时的现实问题行了思考与解答。贺麟先生注重将中国传统文化与西方哲学融合在一起，相互吸收、补充。同时，拒绝空谈自由、民主、平等等口号，而是讨论在现实生活中，如何使人们树立起自由、民主、平等的精神。

　　《交往理性与权力批判》既是作者对法兰克福学派发展沿革的小记、对哈贝马斯个人及其思想关键词的剖析，也同时阐明了作者自身如何从理论和思想上向哈贝马斯靠近，涵盖作者同哈贝马斯的个人交往、哈贝马斯与中国学界的交往、国人对哈贝马斯思想理论的受过程，等等；此外作者还专门梳理了著名的“1968”学生运动的历史细节，重凸显了在此运动中法兰克福学派与学生的各种互动及交锋。

◇?1851年创刊，1896年被阿道夫·奥克斯以7万5千美金收，《纽约时报》用一期期报道奠定了自己影响美国、影响世界的首席大报的地位。它记录了世界近现代历史中几乎所有重大的事件，而记录这些事件的《纽约时报》和《纽约时报》人则往往隐居幕后。 ◇?作者特立斯从1953年始在《纽约时报》工作了十余年。当他离时报后，立刻就是回过头去采访自己曾经的同事，试图以时报不鼓励、不允许的方式刻画描述这个庞大的、能影响全美乃至全世界局势的机构。特立斯眼光犀利，笔触细腻，不仅在书中回溯了《纽约时报》的历史，还生动地再现了近百名时报人，以及他们在时报这个大机构中的庞杂关系，向读者展现了一幅上世纪五六十年代一流媒体从业者的群像。 ◇《王国与权力》初版于1969年，至今仍是关于《纽约时报》历史及运作方式首屈一指的参考书，启了当时写作、出版媒体著作的潮流。

Türkiye’nin savata ve barta en ok konutuu konularn banda “Kürt Sorunu” geliyor. Ancak bununla ters orantl olarak Kürt toplumunun yaps, deerleri, deiimi, iliki alar vb. üzerine yaplm nitelikli alan almas bulmak zordur. almalar daha ok Kürt tarihi, dili ve kültürü üzerine yaplm incelemeler. Bunlarn genelde airet Kürtlerinin yaantsn ele alm batllarn almalarna atfla hazrland grülüyor. Dolaysyla “modern” kavram anlamszlayor. Bunun en tipik rneklerinden biri Bruinessen’in almasn yapt Kürt toplumsal düzlemini “aa, eyh, devlet” ekseninde okumas buna karn günümüzde geerliliini kaybetmekte olan bu ve benzeri okumalarn Türke almalarda sklkla tekrarlanmasdr. Oysa Türkiye’deki Kürtler 90 sonrasnda ok büyük bir sosyo-politik deiim yaamtr. alma, 1990 sonras Güneydou Kürt toplumunda dini ve geleneksel hayatn deiimini makro biimde ele alyor. Devlet, PKK, Hizbullah, zorunlu/istee bal gler, medreseler/seydalar, yerel eyhler ve modernlemenin dini-geleneksel hayata etkileri gezi, gzlem, literatür taramas ve mülakatlarla farkl ynleriyle aratrld .. *** Güneydou son 30 ylda sosyal deiimin nemli unsurlar arasnda grülen, ehirleme, modernleme, gler, terr-iddet hadiseleri ve iletiim aralarndaki gelimeler gibi hemen bütün faktrleri beraber yaad. Dolaysyla toplumsal deerlerde pozitif ya da negatif ynde nemli deiimlerin meydana geldii ngrülebilir. Cumhuriyet tarihi boyunca tartmal konularn odanda bulunan ve ülkenin geri kalanna gre daha yava bir sosyo-ekonomik deiim yaayan blge, yakn dnemde nemli yapsal deiimlere tanklk etti. Bunlarn en gze arpanlarndan birisi blge halknn büyük ounluunun son 20-30 ylda ehirlere g etmesidir. PKK ile mücadele etmek iin karlan OHAL kanunlarnn uygulanmas esnasnda yaanan maduriyetler halk ge zorlad. Halk, g sonrasnda kendini iddet eylemleri, isizlik, konut sknts ve ekonomik bunalm ierisinde buldu. Bu durumun blgede dini ve sosyal yaamda daha ok dejenerasyona sebep olduu gzleniyor. Ayn ekilde PKK ve Hizbullah’n faaliyetlerinin de toplumsal deerler sistemini etkiledii ak. 2000’li yllardan sonra yaanan hzl modernlemeyse dini ve sosyal hayatta deiimin ayr bir tetikleyicisi oldu. Bu ksmen dindarlamaya ksmen de lümpenlemeye yol aan bir süreti. Blgede yaanan sosyal deiim sonucunda, Kürt aratrmalarnda sklkla atf yaplan, “aa, eyh-seyda, devlet” eksenli analizler aklama gücünü kaybediyor. Geleneksel otoriteler tamamen etkisizlemese de modern, dini ve seküler rgütlenmeler, internet, moda ve popüler kültür gündelik yaamda, büyük lüde deerleri ekillendirme gücüne ulat. Sonu olarak gelenek-modernite, dinsel-seküler olann bir arada yaand ve Müslüman, Türk, Kürt, Diyarbakrl, Mardinli, Cizreli gibi kolektif kimlikler yerine daha modern saylabilecek senkretik kimliklerin ne kmaya balad bir toplum ortaya kyor. Bu adan yaanan gelimelerin blgenin toplumsal deerler sisteminde yapt etkilerin aratrlmas gereklilik arz etmiti. Bu alma ubat 2015 tarihinde Uluda niversitesi Sosyal Bilimler Enstitüsü tarafndan onaylanan, “DiyarbakrHalknn Geleneksel ve Dini Deerlerdeki Deiime Yaklam zerine Sosyolojik Bir nceleme (1990-2013)” isimli doktora almasnn geniletilmesiyle hazrland. Bu sürete, skc ve dolambal bulunan akademik dilin genel okuyucuya uygun hale getirilmesi hedeflendi. Maalesef konunun arl ve derinlemesine incelenmesi gereklilii almann okunmasn zorlatrd. Diyarbakr dndaki Siirt, Bitlis, Mardin, Batmanve rnakilleri daha nceki grümelere ilaveten bu tarihlerden sonra yaplan gezi, gzlem ve literatür taramalaryla tekrar incelendi.

Via?a marelui g?nditor german, supranumit sihastrul de la Sils Maria a fost plin? de str?lucire dar ?i de aspecte mai pu?in cunoscute publicului larg. ?ntre ace?tia se num?r? patima fa?? de muzic? a autorului ?tiin?ei vesele ?i A?a gr?ita Zarathustra dar ?i rela?ia de formare ?i de profund? iubire avut? cu Richard Wagner ?i so?ia sa, minunata Cosima – prezen?e vii ?n aceast? monografie eseistic?, ce con?ine fragmente din coresponden?a acestor mon?tri sacri ai culturii universale, coresponden?? ?n urma lecturii c?reia te alegi cu o imagine calda, expresiv?.

Nietzsche despre filologia clasic? – iat? un subiect cu adev?rat pasionant, prilej de satisfac?ii unice pentru amatorul de a urm?ri fascinantul spectacol al form?rii ?i al cunoa?terii de sine. C?ci acest subiect ?nseamn?, de fapt, Nietzsche despre el ?nsu?i ?i ?n acest sens pledeaz? chiar propria sa m?rturie – ?Filologii sunt asemenea oameni care folosesc sentimentul ap?s?tor pe care ?l provoac? infirmitatea proprie omului modern pentru a c??tiga cu el bani ?i p?ine. ?i cunosc, eu ?nsumi sunt unul dintre ei“ (Noi, filologii, fr. 170). Mai precis, este vorba despre o ipostaz? a personalit??ii spirituale nietzscheene considerat? din unghiul evolu?iei sale interioare; dar, nu o ipostaz? oarecare, ci una esen?ial?. ?i aceasta nu pentru simplul motiv c? este cea dint?i, ci pentru c? este cea mai profund?, cea care i-a marcat definitiv orizontul de cultur? ?i de g?ndire ?i a l?sat o amprent? durabil? ?n desf??urarea destinului personal al omului. (Vasile Musc?)

Are femeia vreun rol ?n evolu?ia spiritual? a b?rbatului? Ce anume, ?n iubire ?i ?n erotism, declan?eaz? intui?ii ?i tr?iri care dep??esc datul, ordinarul, norma? Otto Weininger, un g?nditor catalogat drept misogin ?i antisemit, repune ?n discu?ie opera Peer Gynt al lui Ibsen, st?ruind asupra temelor sale favorite: superioritatea masculinului, asociat spiritului, fa?? cu femininul, asociat instinctualit??ii oarbe, lipsite de spirit, de perspectiv?, deci ?i de valoare. Aforistica acestui autor, deopotriv? prezent? ?n volumul de fa??, abordeaz? problematica sadismului ?i a masochismului, imoralitatea dus? p?n? la ilegalitate ?i crim?, culmin?nd cu – sau decurg?nd din – p?catul originar.

O parte dintre noi au tr?it vremuri grele pe care uneori le mai vis?m, le povestim sau despre care scriem ?nc?, f?r? patima cumplit? care i-a cuprins pe profitorii de atunci, care ?i ast?zi ne fac r?u, ?i chiar mai r?u dec?t ?pe vremea aceea“, cum se zice. E drept c? noi am prev?zut-o ?ntr-un fel sau altul, spun?nd-o celor care se-ncumetau s? ne asculte, f?r? preten?ia, Doamne, fere?te!, de a ne considera ?i disiden?i, cum o f?cur? cei men?iona?i mai sus. Previziunile noastre s-au bazat pe o anume cunoa?tere a mersului istoriei, care, cum se ?tie, se tot repet?, cu mici deosebiri, fire?te. Oricum, ceva cuno?tin?e de economie politic? nu ne stric? nici ?n zilele noastre, pentru a ne da seama de jocul frecvent al trecerii de la economia politic? la politica economic? ?i, mai ales, al trecerilor de la un sistem sau or?nduire economic? la alta ?i invers, cum le-am tr?it noi: de la capitalism la socialism ?i viceversa. Ca un fel de ciud??enie, au r?mas considera?iunile despre noul eon sau noua er? (New Age) ale filosofului din Lancr?m, mai ales c? acestea s-au realizat abia dup? c?derea comunismului, pe care n-o mai prev?zuse Blaga. (Alexandru Surdu) Eseuri filosofice de acela?i autor 1. Voca?ii filosofice rom?ne?ti, Editura Aca?de?miei Rom?ne, Bucure?ti, 1995, 216 p.; edi??ia a II-a, Editura Ardealul, T?rgu-Mure?, 2003, 206 p. 2. Confluen?e cultural-filosofice, Editura Pai?de?ia, Bucure?ti, 2002, 219 p. 3. M?rturiile anamnezei, Editura Paideia, Bu?cu?re?ti, 2004, 193 p. 4. Comentarii la rostirea filosofic?, Editura Kron-Art, Bra?ov, 2009, 186 p. 5. Izvoare de filosofie rom?neasc?, Editura Biblioteca Bucure?tilor, Bucure?ti, 2010, 171 p.; edi?ia a II-a, Editura Renaissance, Bucu?re?ti, 2011, 161 p. 6. A sufletului rom?nesc cinstire, Editura Re?naissance, Bucure?ti, 2011, 197 p. 7. Pietre de poticnire, Editura Ardealul, T?r?gu-Mure?, 2014, 179 p.

Sri Krsna számtalan univerzum vitathatatlan Ura, akit korlátlan er?, gazdagság, hírnév, tudás és lemondás jellemez, ám ezek az ?r?kké diadalmas energiák csupán részben  tárják fel ?t. Végtelen dics?ségét csak az ismerheti meg, aki elb?v?l? szépségénél keres menedéket, ?sszes t?bbi fenséges tulajdonsága forrásánál, melynek páratlan transzcendentális teste ad otthont. Szépségének legf?bb jellemz?je az a mindenek f?l?tt álló édes íz, ami t?mény kivonata mindennek, ami édes. Minden édes dolgot túlszárnyal, és nem más, mint az édes íz megízlelésének képessége. Sri Krsna édes természete finom arany sugárzásként ragyog át transzcendentális testén. Govinda páratlanul gy?ny?r? testének legszebb és legédesebb része ragyogó arca. ?des hold-arcán rejtélyes mosolya a legédesebb, az az arcáról ragyogó ezüst holdsugár, ami nektárral árasztja el a világot. Mosolyának sugárzása nélkül keser? lenne a cukor, savanyú a méz, és a nektárnak sem lenne íze. Amikor mosolyának holdsugara elvegyül teste ragyogásával, a kett? együtt a kámfor aromájára emlékeztet. Ez a kámfor aztán ajkán keresztül a fuvolába kerül, ahonnan megfoghatatlan hangvibrációként t?r el?, és er?nek erejével rabul ejti azoknak az elméjét, akik hallják. Ahogy a szavak gondolatok mondanivalóját hordozzák, ahogy a gondolatok a szemben tükr?z?dnek, ahogy egy mosoly a szív érzelmeir?l árulkodik, úgy a fuvola hangja Sri Krsna szépségét viszi a fül?n keresztül a szív templomának oltárára.

Volumul cuprinde o culegere de eseuri scrise de un filosof despre c?teva teme fierbin?i ale actualit??ii. Este un exerci?iu de ?angajare“ ?n cotidian, explor?nd statutul ?i ?utilitatea“ abord?rii filosofice ?ntr-o lume care pare s? -?i fi pierdut direc?ia. Valentin Mure?an scrie despre criza filosofiei, despre felul ?n care ar trebui reformat sistemul de ?nv???m?nt, despre anomaliile culturale ale dragostei ori despre secretul construirii unor institu?ii morale. Reflec?iile, amare ?n constat?ri, dar entuziaste ?n construirea solu?iilor, sunt completate de c?teva portrete sentimentale ale unor colegi.

家人对你的期待是否让你困扰？ 你的生活中充满了嫉妒、竞争或不自信等元素吗？ 与别人交往时，你是否总会陷入同一种破坏性的模式中？ 作者将多年研究成果整合成本书，将人生早的6年拆解开，为我们分别展示了一个人因何变得严厉或和善、冷淡或黏人、病态或健康。0～6个月的主题是自体感与自我界限，理应感受到自我价值和能力，否则可能自恋或产生反社会心理；0～3岁的主题是关系模式，理应养成健康的依恋模式，否则可能面临与人相处的问题；3～6岁主要涉及良心，理应学会兼顾自己和他人，否则可能过于墨守成规或叛逆。通过阅读本书，读者可以解读自己的童年经历，认清真实的自己，探索出一套更健康的模式以处理原生家庭问题。

本书是著名历史学家周策纵先生的代表作。全书分为上、下两编，上编集中细致地描述了五四运动的成因、社会支持力量和发展经过，厘清了由学生发动的“五四”事件如何一步步扩展为一场全国性的政治爱国运动；下编剖析了五四运动对政治、社会、文学和思想领域的影响，全面而系统地论述了新文化运动、文学革命以及当时的各种社会政治思潮。作者引用的资料翔实，论证客观，对新式知识分子的社会功能和历史命运行了深的分析和研究。本书呈现了一幅完整的“五四”历史图景。

《哲学是很好玩儿的》(套装共15册)包括生命哲学、心灵哲学等多种哲学思想结晶，读者可以从入门开始，通过通俗易懂的方式学会如何用哲学思维思考，感受哲学里的自我和世界，帮读者重新审视自我和我们栖居的世界，以及和这个世界的关系，捕捉心中迸发的迷惑与感悟，进而把它们锤炼为人生的智慧。

《文学大师经典作品***》（套装共34册）遴选了徐志摩、胡适、傅雷、泰戈尔、朱自清、周作人等的经典文学作品，包括散文诗歌、名画欣赏等，大师们或婉约，或温情，或浪漫，为读者们展开了一幅幅生动着迷的文学画卷。

「《孔子三字經》系學者兼詩人鄧思平所作的韻文。其開篇介紹了孔子生平和遭遇，而後從教育、道德、政治及哲學四個方面入手，以總數1428個字，意簡言賅地闡述了孔子思想的内容以及對後世的重要影響，值得向大家推薦閱讀。