Lucrarea Cum s? fii un bun p?rinte ne ?nva?? cum s? ne cre?tem copiii frumos, f?r? s? ?ip?m la ei, f?r? s?-i agres?m fizic, verbal ori psihic.Totodat?, ea ne pune ?n fa?? o oglind? pentru a ne vedea ?i a ne ?n?elege pe noi ?n?ine (copiii p?rin?ilor no?tri!), pentru a ?i ?n?elege pe p?rin?i, dar ?i pentru a afla cum s? ne construim o leg?tur? sufleteasc? adev?rat? cu copiii, bazat? pe iubire, pe respect ?i pre?uire.Cartea a ap?rut anterior sub titlul Eu te-am f?cut, eu te omor, autoarea renun??nd la acest titlu la sugestia cititorilor c?r?ii.

O que poderá talvez deixar mais intrigado o leitor que pela primeira vez se depare com o título Travessias pela Literatura Portuguesa: estudos críticos de Saramago a Vieira é a aparente anomalia na disposi??o dos nomes que aparecem em subtítulo: de Saramago a Vieira. N?o faria mais lógica de Vieira a Saramago? No entanto, quando percorremos o conjunto de oito artigos que comp?em este volume, compreendemos que eles n?o est?o dispostos por ordem cronológica.

Osnovu svake pri?e ove zbirke ?ini istra?ivanje emotivnog i erotskog u odnosu dve ?ene, ali ovo ?tivo nije samo to; Ana Kala se poigrava sa ?anrovima, pa je njena osnovna tema nekada obra?ena kao romansa, nekada kao triler, a nekad kao nau?na fantastika.Knjiga sadr?i veoma eksplicitne opise erotskih scena i nije namenjena maloletnicima, kao ni onima koji su neskloni kvir literaturi.

Il libro della giungla di Rudyard Kipling è tra i romanzi per ragazzi più amati. Si presenta come una raccolta di racconti a cui ha fatto seguito Il secondo libro della giungla nel 1895. Le storie del libro della giungla narrano del piccolo Mowgli, "il cucciolo d’uomo" rapito da una tigre, Shere Khan, e poi adottato dai lupi che lo educano insegnandogli come riuscire a sopravvivere nella giungla.

Disciplina affascinante e misteriosa, la Selfica permette di realizzare oggetti in metallo, inchiostri e colori in grado di interagire positivamente con l’ambiente e permettono a chi li possiede di aumentare il benessere personale, la sensibilità, l’equilibrio psicofisico. Le “self”– siano esse gioielli, strutture per l’ambiente o quadri – aiutano chi le usa a conoscere meglio se stessi e a entrare in contatto con dimensioni energetiche e campi di informazioni differenti da quelli in cui siamo normalmente immersi. La Selfica – sviluppata attraverso le ricerche e gli insegnamenti di Oberto Airaudi, Falco Tarassaco, ispiratore di Damanhur, Federazione di Comunità – è in realtà un’arte-scienza antichissima, già conosciuta da molti popoli del passato. Questo libro racconta le sperimentazioni di numerosi ricercatori e appassionati, raccolte dall’Autrice, protagonista a sua volta di molte esperienze appassionanti. ? un viaggio in una nuova dimensione dove tempo, spazio, emozione e memoria rispondono a leggi molto diverse da quelle a cui siamo abituati...

Quaranta anni di storia di Damanhur, raccontati da chi li ha vissuti di persona. Il racconto della giornata di un damanhuriano, per comprendere come si vive, si pensa, si cresce in quella che oggi è la comunità spirituale laica più grande in Italia.

n Morile lui Quincas Berro Dágua i Btrnii marinari sau Cpitanul de curs lung, Jorge Amado ofer o adevrat mostr de magie literar, rescriind, dea lungul unor pagini memorabile prin dureroasele adevruri umane coninute, destine sau, alteori, pur i simplu frnturi de existen ntrun fel carel apropie de maetrii prozei latinoamericane de secol XX, dar i i fixeaz identitatea inconfundabil.

n secolul XXI, omenirea, devastat de cium, se afl n pragul extinciei. i, pentru c nu exist leac, evenimentele se precipit, iar protagonitii, n ncercarea de ai salva vieile, pleac n cutarea unui trm iluzoriu, a unui nou eden care s prezerve umanitatea. n final, rmas singur, naratorul triete cu sperana c undeva, ntrun col al planetei, exist mcar un supravieuitor i pornete n cutarea lui.

Lehet házunk a hegytet?n, men? kocsink a garázsban, drága holmikkal telet?m?tt gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keser? tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelel? tanulságot a t?rténtekb?l. Akár így, akár úgy, el?sz?r ismerkedjünk meg ?nmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jókép? idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul k?z?s utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mit?l vonzó egy n? a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az els? randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak ?rül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA D?RA párkapcsolati kisokosa a pszichológia t?rténetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gy?jti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és t?rténetekben b?velked? bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó k?vetkeztetéseket, és az els? randitól a gyerekvállalásig a legt?bb nehéz helyzetet csillagos ?t?sre oldjuk meg – hiszen az élet párban szép!

Volumul cuprinde prima pies? a lui Boris Vian tradus? ?n rom?ne?te, Ecarisajul pentru to?i, urmat? de seria de Cronici roman?ate ap?rut? ?n volumul de opere complete. Ecarisajul pentru to?i este una dintre cele mai cunoscute piese ale lui Vian, ?n care umorul negru, absurdul ?i jocurile de cuvinte amintesc teatrul lui Eugène Ionesco. C?t despre Cronicile roman?ate, acestea fac parte dintr?o categorie de texte aparte scrise de Vian ?i ap?rute ini?ial ?n publica?ii periodice precum s?pt?m?nalul La Rue: colorate, incisive, ciudate sau sobre, Cronicile sunt un dublu portret, al epocii lui Vian ?i al preocup?rilor autorului: via?a monden?, jazz?ul, automobilele, literatura, stilul de via?? american.

Mit jelent az, hogy széls?jobboldal? Kikkel szimpatizálnak és mit képviselnek az újhungaristák? Mit jelképez a 88-as szám? Miféle ideológia áll a széls?jobboldali irányzatok hátterében? Mikor és miért válnak sikeressé a radikálisok? K?tetünk ezeken a kérdéseken kívül arra is választ ad, hogy melyek voltak a magyar széls?jobboldali mozgalmak megszületésének hazai el?zményei, külf?ldi szellemi el?képei és testvérmozgalmai. Mindemellett rávilágít a széls?jobboldaliság kritériumaira az irányzat 1919-es születését?l napjainkig, és feltárja a széls?jobboldali szubkultúrák változatos, markáns ismertet?jegyeit. A Jobbik és a Magyar Gárda tevékenységéig ível? áttekintés azt is megmutatja, milyen sokszín? jelenség a magyarországi széls?jobboldal, pontosabban az a radikális politikai mozgalmakat t?m?rít? gy?jt?fogalom, amelyet ma így szokás nevezni. A szerz?, PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

T?bb mint egy év tel el azóta, hogy hazaértem. Akik kívülr?l néznek, aligha észlelnek kül?n?sebb változást. De nekem már csak k?d?sen rémlik egy n?, aki egykor én voltam, aki mindig felhúzva tartotta a vállát a feszültségt?l, mert másoknak akart megfelelni. Két hónappal hazatértem után eladtam elegáns, nagypolgári lakásomat, és bek?lt?ztem egy kisebbe, szerényebbe. Az autómat lecseréltem egy olcsóbb, alacsonyabb fogyasztásúra. Az addig igénybe vett szolgáltatások nagy részét lemondtam, megváltam a k?ltséges biztosítások t?bbségét?l, a giga-csomagoktól, az ilyen-olyan el?fizetésekt?l, és egy lényegesen egyszer?bb életvitelre rendezkedtem be. A ruháimat is kiválogattam, a felesleget elajándékoztam vagy áruba bocsátottam. Az maradt csak meg, és mindenb?l csak annyi, amire valóban szükségem van. Olykor gyertyával világítok, órákig bámulom, hogyan táncol a láng a s?tétben. Vagy ücs?rg?k a teraszon, és nézem az égboltot, amelynek addig ismeretlen szépségeit az ?ton fedeztem csak fel… Amíg ezt a boldogságot nem éltem át, elképzelni sem tudtam, hogy egyszer úgy fogom gondolni: ha mindenemet elveszíteném, akkor is maradna egy csomó dolog, ami boldoggá tesz. Látom a k?rnyezetemben él?ket, amint fáradtan hajszolnak valamit, amit már megnevezni sem tudok, annyira távolinak t?nik, hogy magam is így éltem. Nem tehetek t?bbet értük, mint hogy elmondom a magam t?rténetét, amely így kezd?dik: van esély! Csak a békességnek el?bb helyet kell készíteni, kell egy nagytakarítás. Amíg a beidegz?dések, el?ítéletek foglalják a helyet, addig a cs?nd nem ver tanyát odabent. Pedig ahhoz, hogy meghalljam a saját hangomat, cs?ndre volt szükség. Ilyen az életem a Camino után.

Un preot militant pentru drepturile imigran?ilor pare s???i fi ucis so?ia ?i apoi s? se fi ?mpu?cat. Un str?in pare s? fi murit ?ntr?un banal accident rutier. Dar anchetatorii din subordinea inspectorului Alex Recht trebuie s? vad? dincolo de aparen?ele ?n?el?toare ?i, pe fundalul sumbru al iernii suedeze, s? reconstituie un puzzle al dramelor sociale ?i familiale care au condus la crime. Intriga detectivistic? se ?mplete?te cu analiza psihologic? ?i thrillerul, iar rezultatul este o carte captivant? care a impus?o pe Kristina Ohlsson printre cei mai importan?i autori din literatur? poli?ist? scandinav?.

UNGV?RY KRISZTI?N és TABAJDI G?BOR rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb t?rténelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerz?páros olyan f?városi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták el?tt, a városlakók számára pedig már a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsk?ztársaság és az azt k?vet? fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüld?zés, a világháborús f?város, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott t?rténeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes t?rténelmi eseményekhez k?thet? szobrok és m?emlékek kapcsán a szerz?k múlt és jelen emlékezetpolitikai t?rekvéseit is áttekintik. A t?rténészpáros kíméletlen és fájdalmas ?szinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jel?letlenül bár, de ma is ott kísértenek a f?város utcáin – ideje lenne hát mindenkinek megismerni ?ket. UNGV?RY KRISZTI?N 1969-ben született Budapesten. Tanulmányait az ELTE BTK t?rténelem-német szakán végezte. Budapest ostromát feldolgozó doktori disszertációja k?nyv formájában is megjelent, és számos hazai, illetve külf?ldi kiadást megélt. 2001-t?l az 1956-os Intézet tudományos munkatársa, t?bb nemzetk?zi tudományos testület tagja. Kutatási területe a 20. század politika- és hadt?rténete, a széls?jobb mozgalmak, valamint az állambiztonság t?rténete. TABAJDI G?BOR 1980-ban született Budapesten. Az ELTE B?lcsészettudományi Karán t?rténelmet, politikaelméletet és filozófiát tanult. Jelenleg az Országos Széchényi K?nyvtár 1956-os Intézetének munkatársa. Eddig f?ként a 20. századi Magyarország politikat?rténetével kapcsolatos publikációi jelentek meg. F? kutatási területei: a magyar állambiztonsági szervek, illetve a pártállami rendszer m?k?désének t?rténete. A fiatal kutatókat t?m?rít? ?Fehér Hollók” munkacsoport koordinátora.

n Ferma, tnrul Daniel primete pe neateptate o vizit de la mama sa, Tilde, care i spune, cu o for de convingere i o coeren tulburtoare, o istorie ntunecat a regiunii rurale din Suedia n care se retrsese de cteva luni mpreun cu soul ei. n povestea aceasta se amestec abuzul sexual, conspiraia i crima, iar Daniel este avertizat c, dac refuz s-o cread, propria lui mam n-o s l mai considere fiul ei. Pe de alt parte, un telefon primit de la tatl lui l informeaz pe Daniel c Tilde a suferit o cdere nervoas i povestea ei e rodul unei imaginaii paranoide. Care este adevrul Tnrul va trebui s cltoreasc pn la ferm n cutarea unor rspunsuri de care acum depinde chiar viaa mamei sale.

Pornind de la Ioana Em. Petrescu, studiul propus urm?re?te s? probeze cu arsenalul criticii de descenden?? fenomenologic?, mereu actualizat?, o teorie referitoare la asumarea eminescianismului de c?tre cei mai importan?i poe?i ai secolului trecut. Actualitatea lui Eminescu se dovede?te astfel ?i prin ve?nica recitire ?i asumare a poeziei sale de c?tre poe?i precum Bacovia, Blaga, Barbu, Arghezi, Labi?, Nichita St?nescu. Aceast? prezen?? eminescian?, asumat? teoretic (vezi Blaga) sau topit? ?n profunzimile textelor poetice (vezi Labi? sau Nichita St?nescu), sus?ine valabilitatea canonului eminescian. Eminescu este astfel inactual doar dac? privim o parte ?nsemnat? a poeziei actuale, prea ancorat? ?ntr-o realitate golit? de semnifica?ie, o poezie s?r?cit? de profunzimea transfigurat? a Creatorului. (In)actualitatea lui Eminescu probeaz? astfel doar tragic? noastr? inactualitate./ – Florin Oprescu

Mai mult dec?t psihoz? este un roman psihologic. Ac?iunea se desf??oar? pe mai multe planuri, plec?nd de la jurnalul eroinei principale, Ynonne Daphne, care, suferind de dou? boli psihice, ?ncearc? s? fac? fa?? neajunsurilor bolii. Fundalul c?r?ii este unul al spitalului, prezent?ndu-se realitatea dur? a bolii. ?n aceast? atmosfer? se desf??oar? ac?iunea real? care se suprapune cu lumile din mintea lui Yvonne. Faptul c? Yvonne cre?te prin spitale o determina s? vad? ?n medicii reali – p?rin?i, dezvolt?nd psihopatii ?i fantasme care o vor urm?ri ?i ?n timpul facult??ii. Traseul psihologic este bine g?ndit ?i analizat de autoare, pun?nd-o pe eroin?, succesiv, ?n mijlocul vie?ii reale c?reia trebuie s?-i fac? fa??. Yvonne este ?ns?, psihologic vorbind, un copil, iar reac?iile ei vor fi de fiecare dat? tulbur?toare, nea?teptate. Scenariul c?r?ii va fi ancorat prin diferite medii, prin spitale, prin universit??i, la conferin?e, printre scriitori, pentru c? Yvonne ajunge scriitoare. Planul real cu cel imaginar se ?mplete?te cu fine?e, aduc?ndu-se ?n planul ?nt?i o discu?ie imaginar? la care particip? principalii scriitori ai lumii, mas? la care va participa ?i Yvonne. Fragilitatea existen?ei umane o va determina pe Yvone s? comit? o tentativ? de suicid c?reia ?i supravie?uie?te. ?n final, cel care o va face s? ?n?eleag? c? ?n lume nimic nu conteaz? mai mult dec?t prietenia, prietenia adev?rat? dintre oameni, este medicul Hermann, pentru mintea lui Yvonne tata Hermann.

Gabriela Crean scrie poezie cu gnoz dedesubt. Faptul a fost remarcat nc de la prima sa carte, iar modul acesta de a construi a rmas nu constant, ci neschimbat, chiar dac unele accente s-au mai mutat. Gnoza, tradus apocrif, nu e ns dect schela unei viziuni de intensitate paroxistic. Important cu adevrat e suflul imaginativ, dezlnuirea spasmatic a imaginaiei i ritmul frenetic n care sublimele se topesc n grotesc sau imnoidele se revrs n apostrofe. Gabriela Crean vede lumea oximoronic, n coincidene stupefiante i radicale, n care gramatica sacrelor nu se mai poate distinge de cea a infernalelor. Modului ei de a traduce juisarea vizionar n sarcasme i febra celest n repulsii violente i s-ar potrivi conceptul de profanare al lui Giorgio Agamben. Asta dac poezia n-ar face altceva dect filosofia; dar cum face, Gabriela Crean scrie cu o exasperare exuberant i cu o arden vitriolat despre cel mai inconfortabil mod de a fi n lume: sub un imperativ atroce.“ – Al. Cistelecan

Enigma unor crime sângeroase din secolul al XVII?lea, tradi?ii africane aduse de sclavi, o confrerie secret? – toate acestea se împletesc în firul unei pove?ti spuse de diferi?i protagoni?ti, într?un amestec de perspective ?i rase care red? îns??i esen?a Braziliei. Iar deasupra tuturor se profileaz? figura misterioasei regine Jinga.

The War of the Worlds is a military science fiction novel by H. G. Wells. It first appeared in serialized form in 1897, published simultaneously in Pearson's Magazine in the UK and Cosmopolitan magazine in the US. The first appearance in book form was published by William Heinemann of London in 1898. It is the first-person narrative of the adventures of an unnamed protagonist and his brother in Surrey and London as Earth is invaded by Martians. Written between 1895 and 1897, it is one of the earliest stories that detail a conflict between mankind and an extraterrestrial race. The novel is one of the most commented-on works in the science fiction canon. The War of the Worlds has two parts, Book One: The Coming of the Martians and Book Two: The Earth under the Martians. The narrator, a philosophically-inclined author, struggles to return to his wife while seeing the Martians lay waste to southern England. Book One also imparts the experience of his brother, also unnamed, who describes events in the capital and escapes the Martians by boarding a ship near Tillingham, on the Essex coast. The plot has been related to invasion literature of the time. The novel has been variously interpreted as a commentary on evolutionary theory, British Imperialism, and generally Victorian superstitions, fears and prejudices. At the time of publication it was classified as a scientific romance, like his earlier novel The Time Machine. The War of the Worlds has been both popular (having never gone out of print) and influential, spawning half a dozen feature films, radio dramas, a record album, various comic book adaptations, a television series, and sequels or parallel stories by other authors. It has even influenced the work of scientists, notably Robert Hutchings Goddard. Plot SummaryYet across the gulf of space, minds that are to our minds as ours are to those of the beasts that perish, intellects vast and cool and unsympathetic, regarded this earth with envious eyes, and slowly and surely drew their plans against us.— H. G. Wells (1898), The War of the Worlds The Coming of the MartiansThe narrative opens in an astronomical observatory at Ottershaw where explosions are seen on the surface of the planet Mars, creating much interest in the scientific community. Later a "meteor" lands on Horsell Common, near the narrator's home in Woking, Surrey. He is among the first to discover that the object is an artificial cylinder that opens, disgorging Martians who are "big" and "greyish" with "oily brown skin," "the size, perhaps, of a bear," with "two large dark-coloured eyes," and a lipless "V-shaped mouth" surrounded by "Gorgon groups of tentacles." The narrator finds them "at once vital, intense, inhuman, crippled and monstrous." They briefly emerge, have difficulty in coping with the Earth's atmosphere, and rapidly retreat into the cylinder. A human deputation (which includes the astronomer Ogilvy) approaches the cylinder with a white flag, but the Martians incinerate them and others nearby with a heat-ray before beginning to assemble their machinery. Military forces arrive that night to surround the common, including Maxim guns. The population of Woking and the surrounding villages are reassured by the presence of the military. A tense day begins, with much anticipation of military action by the narrator.

Кра?на, яку залишили ?? творц?, винах?дники та мислител?, приречена на в?йну, голод ? смерть. Владу захоплюють нев?гласи, корупц?онери й мародери. ?стор?я трива? бодай тому, що одна вольова ж?нка на ?м’я Да?н? Та??арт переконана, що досконалий св?т справжн?х ц?нностей ?сну?. Вона намага?ться зламати сценар?й неминучо? катастрофи. ?? Атлантида не м?ф. У св?т? ще ? см?ливц?, спроможн? створити сусп?льний лад, де нема? конфл?кт?в, не виника? потреби в самопожертв?, жодна людина не становить загрози для мети ?нших. Бунт?вн? атланти знають, що розум таки переможе. Риторичне питання, хто такий Джон ?олт, насправд? ма? в?дпов?дь, а неймов?рн? ?де? — сво? вт?лення, яке проголомшу? людську уяву. В останн?й частин? свого фундаментального роману ?дей Айн Ренд змальову? ц?л?сну ф?лософську систему, яка дос? виклика? палк? дискус??, де в?д захвату до обурення — один крок.