Va putea frumuse?ea s? salveze lumea? este ?ntrebarea ?n jurul c?reia Monique Proulx construie?te pove?tile personajelor sale. ?inutul s?lbatic al Canadei nu va fi doar fundalul ?n care se mi?c? protagoni?tii, ci le va fi refugiul ?i martorul confrunt?rilor furtunoase. Lila Szach este ecoul unui timp trecut ?i simbolul posesiunii. Simon este ?ntruchiparea entuziasmului incurabil, iar Claire p?streaz? echilibrul fragil ?ntre idealism ?i scepticism. Cu aceea?i precizie, Monique Proulx surprinde statornicia naturii ?i instabilitatea emo?iilor umane, trec?nd cu u?urin?? de la triste?e la umor. Champagne ?n titlul s?u original, duc?nd cu g?ndul la vechea form? a fran?uzescului ?campagne“, romanul este un tribut adus naturii, dar ?i un tablou ?n mi?care al rela?iilor dintre oameni.

O t?n?r? care ??i pune prietenul s-o ?ncuie ?ntr-o cu?c? ?n propria ei buc?t?rie; un b?rbat locuind singur pe o planet? ?ndep?rtat? dintr-o galaxie necunosct?; un scriitor ?nc?run?it, ?ntr-un pat cu gratii, devenit piesa principal? a arhivei propriei sale opere postume; ?i mai e ?i Lilly, care, ?dup? o zi lung? ?i grea la birou, a constatat c? i-au crescut aripi pe omopla?i: ni?te excrescen?e de piele roz murdar, cu un aspect vulnerabil, care-i d?deau m?nc?rimi ca acelea ale ?n?ep?turilor de ??n?ar“. Sunt doar c?teva dintre personajele stranii ale acestui volum de proz? scurt? al t?n?rului scriitor austriac Clemens J. Setz. La apari?ie, Dragostea ?n vremea Copilului din Mahlstadt a fost o revela?ie pentru critic? ?i public deopotriv?, prin fine?ea ?i rafinamentul limbajului, prin iscusin?a cu care scriitorul ??i pune personajele s? se descurce ?n situa?ii bizare sau de-a dreptul grote?ti, prin inser?iile nea?teptate de fantastic ?i comic ?ntr-un cotidian marcat de banalitatea ?i stresul obliga?iilor sociale.

De la autorul bestsellerului Zi dup? zi. Pentru Rhiannon fiecare zi este la fel. S-a resemnat cu via?a ei, convins? fiind c? ?l merit? pe Justin, iubitul ei distant ?i temperamental. P?n? ?ntr-o diminea?? c?nd totul se schimb?. Pentru prima dat?, Justin pare s? o vad? cu adev?rat, s? fie ?mpreun? cu ea – ?i petrec o zi perfect? – o zi pe care Justin nu ?i-o mai aminte?te ?n diminea?a urm?toare. Trist? ?i confuz?, Rhiannon pune totul la ?ndoial?. Pe nea?teptate, un str?in ?i spune c? acel Justin cu care a petrecut o zi perfect? ?i care a f?cut-o s? se simt? special?... nu e deloc Justin. ?nc? o zi, cartea-pereche a bestsellerului New York Times Zi dup? zi, spune povestea din perspectiva lui Rhiannon, care ?ncearc? s? descopere adev?rul despre dragoste ?i felul cum acest adev?r te poate schimba pentru totdeauna. ?O poveste ce ne face s? p?trundem ad?nc ?n min?ile personajelor. De?i Levithan consider? c? ?nc? o zi e geam?nul romanului s?u precedent, Zi dup? zi, noua sa carte are o identitate separat?, bine definit? ?i poate fi citit? independent.“ – Booklist ?Nu simt nicio ?ntrebare – doar r?spunsuri. Nu simt fric?, ci ?mplinire. ?l s?rut ?i balansul nostru perfect continu?, r?sufl?rile noastre se fac una. ?nchid ochii ?i simt ap?sarea familiar? a buzelor lui, gustul familiar al gurii lui. ?nsa acum ceva e altfel. Nu doar ne s?rut?m cu trupurile noastre ?ntregi, ci ?i cu ceva mai mare dec?t trupurile, cu ceea ce suntem ?i cu ceea ce vom fi.“

Sasha are aproape treisprezece ani si viata ei este pe cale sa se complice. Mai intai, problema cu Lily si Priti – cum pot fi ambele cele mai bune prietene ale Sashei si, cu toate astea, sa nu se inteleaga deloc una cu alta? Pe urma, mai e si Raffy, fratele mai mare al lui Lily, cea mai buna prietena a Sashei, pe care, dintr-odata, eroina noastra il vede cu alti ochi… Si, colac peste pupaza, mama Sashei si-a gasit in sfarsit marea dragoste – nimeni altul decat Leo, profesor de engleza la scoala unde invata Sasha si cu zece ani mai tanar decat mama ei! Sasha evadeaza in ascunzatoarea ei secreta – Casa Florilor – un conac pustiu, perfect pentru a visa cu ochii deschisi, la umbra ciresilor in floare. Dar Casa Florilor are propriile ei secrete.

O c?rticic? de poezii pentru suflete de copii, ilustrate ?i concepute de M?d?lina Rotaru. ?Poeziile acestea sunt precum copiii mei. ?i-mi doresc pentru ele, ca mam? ce le sunt, s? nu deranjeze pe nimeni, s? nu r?neasc? ?i s? ?nve?e, pe m?sur? ce vor fi cresc?nd, s? nu se lase r?nite. S? se bucure de cei ce se bucur? de ele, s? fie demne ?i ?n?eleg?toare fa?? de cei care ar putea vreodat? s? doreasc? s? le fac? un r?u sau care, pentru c? e firesc s? fie ?i a?a, nu le pot iubi. ?i, ca mam? ce le sunt, de?i n-am eu a?tept?ri de la ele, pentru c? am ?nv??at c? trebuie s? ne l?s?m copiii s?-?i ?n?eleag? propriile lor a?tept?ri, m? bucur, totu?i, de tot ceea ce frumos li se ?nt?mpl?.“

Te milyennek képzeled a t?kéletes randit? ?lmodoztál már arról, hogy egyszer valaki kitalálja a legdédelgetettebb álmod? Szeretted a D.A.C. els? részét, és türelmetlenül várod, hogy megjelenjen a második? Akkor ezt el kell olvasnod! Kalapos ?va ebben a novellában kis bepillantást enged Márk fejébe, és azt is megtudhatjuk, hogy sikerül-e a fiúnak ?sszehoznia egy bénázásoktól és félreértésekt?l mentes randit Flórával. Lépj be te is a D.A.C. világába, és éld át velünk A t?kéletes randit! NOVELLA kizárólag e-k?nyvben!

Az el?kel? bentlakásos iskola borostyánnal borított falai k?z?tt korrupció, botrány és egy ?sszeesküvés baljós hálózata rejt?zik. Az Amerikából j?tt Raven Stone-nak felt?nik, hogy valami nagyon nem stimmel. El?sz?r is ott vannak a titokzatos elt?nések. Aztán a tanárok hazugságai. ?s most pedig a halálos fenyegetések... A nyugtalanító t?rténéseket csak tovább bonyolítja a rejtélyes Kieran Storm felt?nése, akinek nemcsak az agya penge, de a teste is d?gleszt?. Raven érzi, hogy beleszeret a fiúba, de megbízhat olyasvalakiben, akir?l szinte semmit sem tud?

A nem túl távoli j?v?ben az emberek látszólag t?kéletes társadalomban élnek. A mindent és mindenkit irányító politikai elit a média, illetve kül?nféle pszichoaktív szerek segítségével mossa át az emberek tudatát. A vezet? elit és a hadsereg k?z?tti ellentét a hatalom birtoklásáért kiélesedik. A konfliktus polgárháborúhoz, majd a rendszer teljes ?sszeomlásához vezet. A hadsereg által kidolgozott terv, az Armageddon-teória, mely az új társadalmi berendezkedést hivatott volna megszervezni, kudarcba fulladt. A harcokban milliók pusztulnak el és visszafordíthatatlan károkat szenved a F?ld is. A túlél?k reménytelensége egyre csak n?, persze tudják, hamarosan az embereknél egy sokkal kegyetlenebb ellenséggel kell szembenézniük... Novák Andor poszt-apokaliptikus t?rténetének els? k?tete a Háborút megel?z? eseményekr?l szól. Egy olyan kegyetlen, nyomasztó világot ábrázol, mely talán már a mi életünkben elj?het. Vagy észre sem vettük, de mi magunk is már ebben a világban élünk?

A Nagy Kaland cím? valóságshow?folytatódik; a F?ldk?zi-tenger partvidékén nem csak a hullámok csapnak ?ssze. Arabella és mindenre elszánt játékostársai már új helyszíneken küzdenek a nyereményért. A m?sor szervez?i úgy d?ntenek: a víz mellett a szárazf?ld?n is meg kell állniuk a helyüket. Az érzelmek felkorbácsolódnak, a játék eldurvul. Arabella és társai küzdelme a végéhez k?zeledik... A nem várt helyzetek nem várt érzelmeket váltanak ki a szerepl?kb?l. Vajon a szerelem vagy az intrika játssza majd a f?szerepet? BORB?S EDINA els? regénye 2013 nyarának meglepetés sikerk?nyve volt, gyorsan sokak kedvence lett. A második részben még t?bb szenvedély, szex és izgalom vár Arabellára és az olvasóra.

"A lányok még viharosabban nevettek. Kelepei azonban t?prengve szítta a fogát. Azon gondolkodott, mi lenne, ha csakugyan idek?lt?zne? Lelki szeme el?tt egész csomó dolog jelent meg. A jó koszt, a dunyhás ágy, amellyel talán minden együtt jár, ingyen, ami a Háznak specialitása, ha az ember itt lakik helyben."

Milyen lenne egy regénye, ha Rejt? Jen? napjainkban írná meg? Talán ilyen: Csodálatos dolog egy ?r?kség! F?leg akkor, ha van kinek átadni. De ha nincs, az sem baj. Egy tévútra tévedt magánnyomozó, és egy nyugdíjazás címén félreállított detektív csatasorba áll az ?r?k?s felkutatásával megbízott lelkes ifjú titánnal, hogy végül - egy észbontóan észbontó n?vel kiegészülve - gy?kerestül felforgassák a világ ellen sz?vetkez? b?n?s elemek életét. K?nyvünk h?sei - vérfarkas és vámpír rokonok híján - súlyosan sebezhet?k, legyen szó akár szerelemr?l, akár egyszer? ólomgolyókról, nem laknak koporsóban, és a napvilágnál sem porladnak el hideglel?s sikoltozás k?zepette. Jól bánnak a szavakkal, tudnak kávézaccból jósolni, és kis szerencsével bármit képesek túlélni, ami nem halálos. Figyelem! A k?nyv klasszikusokat is feldolgozó író tollából került ki, ezért nyomokban mondanivalót is tartalmazhat. Kizárólag olvasni tudóknak!

Treasure Island is an adventure novel by Scottish author Robert Louis Stevenson, narrating a tale of "buccaneers and buried gold". First published as a book on 23 May 1883, it was originally serialized in the children's magazine Young Folks between 1881 and 1882 under the title Treasure Island or, the mutiny of the Hispaniola with Stevenson adopting the pseudonym Captain George North. Traditionally considered a coming-of-age story, Treasure Island is a tale known for its atmosphere, characters and action, and also as a wry commentary on the ambiguity of morality — as seen in Long John Silver — unusual for children's literature now and then. It is one of the most frequently dramatized of all novels. The influence of Treasure Island on popular perceptions of pirates is enormous, including treasure maps marked with an "X", schooners, the Black Spot, tropical islands, and one-legged seamen carrying parrots on their shoulders. Short Summary of the Book:The novel is divided into six parts and 34 chapters: The novel opens in the seaside village of Black Hill Cove in south-west England (to Stevenson, in his letters and in the related fictional play Admiral Guinea, near Barnstaple, Devon) in the mid-18th century. The narrator, James "Jim" Hawkins, is the young son of the owners of the Admiral Benbow Inn. An old drunken seaman named Billy Bones becomes a long-term lodger at the inn, only paying for about the first week of his stay. Jim quickly realizes that Bones is in hiding, and that he particularly dreads meeting an unidentified seafaring man with one leg. Some months later, Bones is visited by a mysterious sailor named Black Dog. Their meeting turns violent, Black Dog flees and Bones suffers a stroke. While Jim cares for him, Bones confesses that he was once the mate of a notorious late pirate, Captain Flint, and that his old crewmates want Bones' sea chest. Some time later, another of Bones' crew mates, a blind man named Pew, appears at the inn and forces Jim to lead him to Bones. Pew gives Bones a paper. After Pew leaves, Bones opens the paper to discover it is marked with the Black Spot, a pirate summons, with the warning that he has until ten o'clock to meet their demands. Bones drops dead of apoplexy (in this context, a stroke) on the spot. Jim and his mother open Bones' sea chest to collect the amount due to them for Bones' room and board, but before they can count out the money that they are owed, they hear pirates approaching the inn and are forced to flee and hide, Jim taking with him a mysterious oilskin packet from the chest. The pirates, led by Pew, find the sea chest and the money, but are frustrated that there is no sign of "Flint's fist". Customs men approach and the pirates escape to their vessel (all except for Pew, who is accidentally run down and killed by the agents' horses).

The Discovery of the Future is a philosophical lecture by H. G. Wells that argues for the knowability of the future. It was originally delivered to the Royal Institution on January 24, 1902. Before appearing in book form. Wells begins by distinguishing between “two divergent types of mind,” one that judges and attaches importance principally to what has happened in the past and one that judges and attaches importance principally to what will happen in the future. To the former he attributes the adjectives “legal or submissive,” “passive,” and “oriental,” and to the latter the adjectives “legislative, creative, organizing, or masterful,” and “active,” calling it “a more modern and much less abundant type of mind.” ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?*** It will lead into my subject most conveniently to contrast and separate two divergent types of mind, types which are to be distinguished chiefly by their attitude toward time, and more particularly by the relative importance they attach and the relative amount of thought they give to the future. The first of these two types of mind, and it is, I think, the predominant type, the type of the majority of living people, is that which seems scarcely to think of the future at all, which regards it as a sort of blank non-existence upon which the advancing present will presently write events. The second type, which is, I think, a more modern and much less abundant type of mind, thinks constantly and by preference of things to come, and of present things mainly in relation to the results that must arise from them. The former type of mind, when one gets it in its purity, is retrospective in habit, and it interprets the things of the present, and gives value to this and denies it to that, entirely with relation to the past. The latter type of mind is constructive in habit, it interprets the things of the present and gives value to this or that, entirely in relation to things designed or foreseen. While from that former point of view our life is simply to reap the consequences of the past, from this our life is to prepare the future. The former type one might speak of as the legal or submissive type of mind, because the business, the practice, and the training of a lawyer dispose him toward it; he of all men must constantly refer to the law made, the right established, the precedent set, and consistently ignore or condemn the thing that is only seeking to establish itself. The latter type of mind I might for contrast call the legislative, creative, organizing, or masterful type, because it is perpetually attacking and altering the established order of things, perpetually falling away from respect for what the past has given us. It sees the world as one great workshop, and the present is no more than material for the future, for the thing that is yet destined to be. It is in the active mood of thought, while the former is in the passive; it is the mind of youth, it is the mind more manifest among the western nations, while the former is the mind of age, the mind of the oriental. Things have been, says the legal mind, and so we are here. The creative mind says we are here because things have yet to be. Now I do not wish to suggest that the great mass of people belong to either of these two types. Indeed, I speak of them as two distinct and distinguishable types mainly for convenience and in order to accentuate their distinction. There are probably very few people who brood constantly upon the past without any thought of the future at all, and there are probably scarcely any who live and think consistently in relation to the future. The great mass of people occupy an intermediate position between these extremes, they pass daily and hourly from the passive mood to the active, they see this thing in relation to its associations and that thing in relation to its consequences, and they do not even suspect that they are using two distinct methods in their minds.

Soman Chainani els? regénye, a New York Times bestseller Jók és Rosszak Iskolája folytatásában Sophie és Agatha visszatér Gavaldonba, és boldogan élnek saját világukban, ám az élet nem olyan tündérmese, amilyennek képzelték… Agatha már úgy érzi, bárcsak más boldog befejezést kívánt volna a mesének, ám ekkor véletlenül megtalálja és kinyitja a Jók és Rosszak Iskolájának kapuját. A lányok azzal szembesülnek, hogy az a világ, amit az els? tanévben tapasztaltak, megváltozott. A boszorkányok és a hercegn?k a Lányok Iskolájában laknak. Elhatározták, hogy kirekesztik életükb?l a hercegeket. Tedros és a fiúk a Rossz Iskolája régi tornyainak lakói lettek. A két iskola k?z?tt háború van kit?r?ben. Vajon Agatha és Sophie helyre tudják állítani a békét? Vajon Sophie jó tud maradni úgy, hogy Tedros állandóan üld?zi? ?s kihez húz Agatha szíve? A barátn?jéhez vagy a hercegéhez? Soman Chainani kül?nleges világot teremtett. A Newbery-díj legutóbbi jutalmazottja, Ann M. Martin ?páratlan mesének” nevezi, amely ?csupa romantika, varázslat, humor és rejtvény. Legszívesebben egyhuzamban olvasnánk végig.”

A kis szellem minden éjjel pontban éjfélkor f?lébred. Vígan járja Bagolyk? várának ?sszes termét, és meglátogatja ?reg barátját, Uhu bácsit. De k?zben arról ábrándozik, milyen jó lenne nappal látni a világot! Csupán egyetlenegyszer… Addig nem nyugszik, míg egy ver?fényes napon a kívánsága váratlanul nem teljesül. Ekkor izgalmas kalandok sora veszi kezdetét, és nemcsak a kis szellem számára… A Kolibri Klasszikusok sorozatban a Torzonborz-t?rténetek után egy újabb Otfried Preussler meseh?s, a kis szellem válhat generációk kedvencévé.

t lány, t nézpont, t knyv. Cherry trténete, a Cseresznyés ábránd az els. Cherry Costello élete hamarosan rkre megváltozik. Somersetbe kltzik az apukájával, ahol egy új anyuka és egy csomó vadiúj testvér vár rá. Rgtn az els napon megismeri Shay Fletchert, aki annyira szívdgleszt, hogy az már kzveszélyes. Csakhogy Shay foglalt: Cherry új mostohatestvérével, Honey-val jár. Cherry pontosan tudja, milyen kockázatos Shayjel barátkoznia – hiszen ezzel mindent tnkretehet. Csakhogy ez még nem jelenti azt, hogy távol is tudja tartani magát tle… Csajok és csokik. Egy knyvsorozat, melyben minden testvérnek megvan a maga trténete… Neked melyik lány lesz a kedvenced Talán a Cseresznyés ábránd fhse, Cherry Az a lány, akinek tejeskávé szín a bre, stétbarna szeme pedig mandulavágású. Akinek élénk a képzelete, szórakoztató a társaságában lenni, és aki mindig kiáll magáért. Cathy Cassidy nyolc-kilencéves korában írta meg els képesknyvét kisccsének, és azóta ontja magából a trténeteket. Magyarul elsként a Csajok és csokik-sorozata (a Cseresznyés ábránd az 1. ktet) jelenik meg, melynek a vagány Tanberry-nvérek a fhsei, de mellettük feltnik néhány szupermen srác is, valamint Cathy egyik legnagyobb szerelme, a csokoládé is fontos szerepet kap. Cathy Skóciában él a családjával. Az sszes munka kzül, amivel valaha megpróbálkozott, az írást szereti a legjobban – hiszen amikor ír, mást sem kell csinálnia, mint ébren álmodozni egész álló nap.

36 тижн?в у списку бестселер?в The New York Times! Евел?н пережива? глибоку особисту кризу. Вона знайомиться з? старенькою Н?нн?, яка, попри важку долю, не втрача? жаги до життя. Н?нн? розпов?да? Евел?н ?стор?? ?хнього м?стечка: про д?вчину, яка п?сля загибел? брата знаходить сили жити дал?; про розбите серце красун? Рут; про мандр?вного роб?тника, який закохався в Рут; про безроб?тних, яких у кафе ?Зупинка? годували безкоштовно... Ц? ?стор?? мають таку силу, що зм?нюють на краще життя тих, хто ?х чита?. 36 tizhn?v u spisku bestseler?v The New York Times! Evel?n perezhiva? gliboku osobistu krizu. Vona znajomit'sja z? staren'koju N?nn?, jaka, popri vazhku dolju, ne vtracha? zhagi do zhittja. N?nn? rozpov?da? Evel?n ?stor?? ?hn'ogo m?stechka: pro d?vchinu, jaka p?slja zagibel? brata znahodit' sili zhiti dal?; pro rozbite serce krasun? Rut; pro mandr?vnogo rob?tnika, jakij zakohavsja v Rut; pro bezrob?tnih, jakih u kafe ?Zupinka? goduvali bezkoshtovno... C? ?stor?? majut' taku silu, shho zm?njujut' na krashhe zhittja tih, hto ?h chita?.

Minden bonyodalom azzal kezd?dik, hogy Ríviai Geralt kardjainak rejtélyes módon lába kél. Ezt k?veti egy démonidéz? rejtélye, egy furcsa hajóút és egy meglehet?sen fordulatos királyi esküv?. A régi barát, K?k?rcsin szokás szerint most is Geralt ?segítségére siet”, akár akarja a vaják, akár nem. Felbukkan egy varázslón? is, aki megpróbálja irányítani Geraltot, szokás szerint. ?s ismét akadnak olyanok, akik a vaják útjába állnak, szokás szerint. Ez a k?tet Sapkowski utolsó regénye a Vaják-világban, és a sagához csak k?nny? szállal kapcsolódik, de a szerz? nem okoz csalódást: ismét egyszerre szembesülünk népek sorsával és az egyes ember drámájával, de mindezt ismét olyan gazdag képzeletvilággal ?tv?zve és olyan humorral tálalva, ami letehetetlenné teszi a k?tetet. Szokás szerint.

Acestea-s cuvintele, Petra. Am aternut copertele peste ele, lsndu-le s se limpezeasc. Timpul trecea, cartea nu-mi mai ncpea n trup. ntr-o zi, mi plimbam ochii peste literele ei. Dup aceea, am rspuns ctorva e-mailuri. Printre tirile care nsoesc n mod obinuit o csu electronic, mi-a atras atenia una. Plasa pianjenului se lsa peste mine, dar cui s-i strig mirarea i bucuria mea Eram singur i ngheat, n biroul pustiu. Atunci, m-am repezit s-i atern aceste nimicuri despre Shaun Higgins, specialistul ce a reuit s rezolve misterul insulei-fantom din Pacific. Aprea pe mai toate hrile, dar nu a fost gsit de cercettorii care au plecat s o caute cu vreo lun n urm. Din 1876 s-a strecurat eroarea. Atunci, comandantul balenierei Velocity a raportat n jurnal o serie de stnci mari i nite insulie de nisip, marcnd poriunea de pmnt pe o hart. Informaiile lui au tot fost copiate i recopiate, postulnd drept insul un probabil i posibil recif. Cineva din lumea aceasta, cu un veac n urm, s-a mai gndit la Plasterca. i dai seama ce lucru minunat i s-ar putea ca lumea despre care am zis odat c nu am gsit-o, aceea ce spuneam c i se cuvine, alturi de aceast carte care abia mai ncape n colivie, s se afle undeva, pe-aproape.“ – Clin Torsan

1791 októberében Wolfgang Amadeus Mozart azt mondta a feleségének, hogy megmérgezték. Másfél hónap múlva már nem volt az él?k sorában. N?vére, a szintén zongoravirtuózként indult Nannerl sógorn?jét?l értesül a fájdalmas hírr?l, és nyomban Bécsbe indul, de nem csak a temetésre. Elt?kéli, hogy kideríti az igazságot, és megtudja, valóban gyilkosság áldozata lett-e Mozart, és vajon kinek állt útjában. Bécs veszélyes városnak bizonyul: Nannerl s?tét titkokkal, ?sszeesküvésekkel, a császári udvarban zajló intrikákkal szembesül, a szabadk?m?vesek rejtélyes ?sszej?vetelein találja magát, mik?zben életében el?sz?r átéli az igaz szerelmet. ?s mindennek k?zpontjában Mozart utolsó operája, A varázsfuvola áll. Az olvasó a korabeli Bécs arisztokrata szalonjainak és hangversenytermeinek nyüzsg? világát láthatja mintegy függ?ny m?gül, mik?zben fel-felcsendül Mozart halhatatlan zenéje, és fény derül a sz?rny? titokra.

The Jungle Book (1894) is a collection of stories written by Rudyard Kipling.The tales in the book (and also those in The Second Jungle Book which followed in 1895, and which includes five further stories about Mowgli) are fables, using animals in an anthropomorphic manner to give moral lessons. The verses of The Law of the Jungle, for example, lay down rules for the safety of individuals, families and communities. Kipling put in them nearly everything he knew or "heard or dreamed about the Indian jungle."