A t?kéletes lány. A t?kéletes barátn?. A t?kéletes gyilkosság? Jenna nagyon beteg. Minden reményét elvesztette egy új szívre, amellyel tovább élhet. Már kihunyna bel?le az élet, amikor megkapja egy Callie nev? lány szívét. Vajon ki volt a donor, és hogyan halt meg? Jenna elhatározza, hogy utána jár a dolognak. Minél k?zelebb kerül azokhoz, akik szerették Callie-t, annál t?bb kérdés merül fel a lány korai halálával kapcsolatban. Valaki biztosan tudja, mi t?rtént. Miért hallgatnak, miért nem beszél senki? Jenna k?zel jár az igazság felderítéséhez, de cserébe elveszítheti mindenét a szeretteit, a józan eszét, s?t az életét. Louise Jensen, A n?vér világsiker? szerz?je újabb lebilincsel?en izgalmas, és félelmetes pszichológiai thrillert alkotott..

O poveste de dragoste se înfirip? între un soldat ?i o tân?r? turist?, într?un ora? de pe litoralul albanez. Numai c? nimic nu este ceea ce pare în acest minunat decor estival. Pe fundalul ruinelor unui teatru antic, regimul comunist monteaz? o înscenare grotesc? pentru a??i ?ine sub teroare propriul popor, iar protagoni?tii devin, cu sau f?r? voia lor, actori.

Strumming a harp while floating on a white cloud might be Paradise for some people, but it would bore others stiff. Given an unlimited chance to choose your ideal world, what would you specify—palaces or log cabins? I'll take beer, son, and thanks again for the offer. As you can see, I'm kinda down on my luck. I know what you're thinking, but I'm not really on the bum. I usually make out all right—nothing fancy, mind you, but it's a living. Odd jobs in the winter and spring, follow the harvests in the summer and fall. Things are slack right now.You? Electronics, huh? Used to know a fellow in electronics.... His name was Joe Shannon, used to work for Stellar Electric up in Fremont. Young fellow, not more'n twenty-five or so. Rail thin, wispy hair, serious look—you know, the one suit, absent-minded type. Joe was a brain. A triple-A, gold-plated, genuine genius. Had a wife named Marge. Not beautiful but pretty and a nice figure and a cook you never saw the likes of. Like I say, she was married to Joe but Joe was married to his work and after you'd been around a while, you could tell there was friction. But that ain't the beginning.

Egy kép ezer hazug szóval is felér. Amikor Autumn Carpenter az interneten véletlenül rátalál egy család profiljára, megfordul vele a világ. A képeken szerepl? egyik gyerek ugyanis a saját, ?r?kbe adott kislánya. Egyre megszállottabban k?veti a befogadó családot: gy?ny?r? emberek, szép ház, irigylésre méltó élet. Amikor egyik pillanatról a másikra t?rl?dik a profil, Autumn bébiszitternek jelentkezik, hogy a lánya k?zelében maradhasson. Ekkor szembesül vele, hogy semmi sem az, aminek látszik. ?s hogy néha a legszebb embereknek vannak a legb?n?sebb titkaik. Minka Kent amerikai írón? bemutatkozó pszichológiai thrillere a tavalyi év egyik nagy k?nyvpiaci sikere, amely most a magyar olvasókat is kész elvarázsolni váratlan fordulataival és elképeszt? végkifejletével. A filmjogokat szinte azonnal megvette a Universal Studios.

The series, St Andrews Studies in Philosophy and Public Life originates in the Centre for Ethics, Philosophy and Public Affairs, University of St Andrews and is under the general editorship of John Haldane. The series includes monographs, collections of essays and occasional anthologies of source material representing study in those areas of philosophy most relevant to topics of public importance, with the aim of advancing the contribution of philosophy in the discussion of these topics. In this volume, the author sets aside the usual division between theories of punishment that do or do not focus on retribution. In its place he proposes and explores the distinction between internalist and externalist theories. The final chapter discusses the deterrent value of punishment.

The world's most famous storyteller, the Danish Hans Christian Andersen (1805-1875) and his wonderful fairy tales are loved all over the globe. Besides being a master of the written word, he was also a very talented illustrator. No doubt, had he lived today he would probably have tried his hand on cartooning as well and maybe created some of his fairy tales as comic strips. All in all he wrote 157 fairy tales. Here is the comic strip version of The Princess on the Pea, The Fir Tree and The Little Matchgirl - three of his most famous and beloved fairy tales re-created by the Danish cartoonist Werner Wejp-Olsen.

Although Oakeshott's philosophy has received considerable attention, the vision which underlies it has been almost completely ignored. This vision, which is rooted in the intellectual debates of his epoch, cements his ideas into a coherent whole and provides a compelling defence of modernity.The main feature of Oakeshott's vision of modernity is seen here as radical plurality resulting from 'fragmentation' of experience and society. On the level of experience, modernity denies the existence of the hierarchical medieval scheme and argues that there exist independent ways of understanding our world, such as science and history, which cannot be reduced to each other. On the level of society, modernity finds expression in liberal doctrine, according to which society is an aggregate of individuals each pursuing his or her own choices. For Oakeshott, to be modern means not only to recognise this condition of radical plurality but also to learn to appreciate and enjoy it.Oakeshott did not think that it was possible to find a comprehensive philosophical justification for modernity, therefore the only way to preserve modern civilisation seemed to be an appeal to sentiment. As a consequence he was a passionate defender of liberal education as the best way to underwrite the 'conversation of mankind.'

The Discovery of the Future is a philosophical lecture by H. G. Wells that argues for the knowability of the future. It was originally delivered to the Royal Institution on January 24, 1902. Before appearing in book form. Wells begins by distinguishing between “two divergent types of mind,” one that judges and attaches importance principally to what has happened in the past and one that judges and attaches importance principally to what will happen in the future. To the former he attributes the adjectives “legal or submissive,” “passive,” and “oriental,” and to the latter the adjectives “legislative, creative, organizing, or masterful,” and “active,” calling it “a more modern and much less abundant type of mind.” ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?*** It will lead into my subject most conveniently to contrast and separate two divergent types of mind, types which are to be distinguished chiefly by their attitude toward time, and more particularly by the relative importance they attach and the relative amount of thought they give to the future. The first of these two types of mind, and it is, I think, the predominant type, the type of the majority of living people, is that which seems scarcely to think of the future at all, which regards it as a sort of blank non-existence upon which the advancing present will presently write events. The second type, which is, I think, a more modern and much less abundant type of mind, thinks constantly and by preference of things to come, and of present things mainly in relation to the results that must arise from them. The former type of mind, when one gets it in its purity, is retrospective in habit, and it interprets the things of the present, and gives value to this and denies it to that, entirely with relation to the past. The latter type of mind is constructive in habit, it interprets the things of the present and gives value to this or that, entirely in relation to things designed or foreseen. While from that former point of view our life is simply to reap the consequences of the past, from this our life is to prepare the future. The former type one might speak of as the legal or submissive type of mind, because the business, the practice, and the training of a lawyer dispose him toward it; he of all men must constantly refer to the law made, the right established, the precedent set, and consistently ignore or condemn the thing that is only seeking to establish itself. The latter type of mind I might for contrast call the legislative, creative, organizing, or masterful type, because it is perpetually attacking and altering the established order of things, perpetually falling away from respect for what the past has given us. It sees the world as one great workshop, and the present is no more than material for the future, for the thing that is yet destined to be. It is in the active mood of thought, while the former is in the passive; it is the mind of youth, it is the mind more manifest among the western nations, while the former is the mind of age, the mind of the oriental. Things have been, says the legal mind, and so we are here. The creative mind says we are here because things have yet to be. Now I do not wish to suggest that the great mass of people belong to either of these two types. Indeed, I speak of them as two distinct and distinguishable types mainly for convenience and in order to accentuate their distinction. There are probably very few people who brood constantly upon the past without any thought of the future at all, and there are probably scarcely any who live and think consistently in relation to the future. The great mass of people occupy an intermediate position between these extremes, they pass daily and hourly from the passive mood to the active, they see this thing in relation to its associations and that thing in relation to its consequences, and they do not even suspect that they are using two distinct methods in their minds.

Acestea-s cuvintele, Petra. Am aternut copertele peste ele, lsndu-le s se limpezeasc. Timpul trecea, cartea nu-mi mai ncpea n trup. ntr-o zi, mi plimbam ochii peste literele ei. Dup aceea, am rspuns ctorva e-mailuri. Printre tirile care nsoesc n mod obinuit o csu electronic, mi-a atras atenia una. Plasa pianjenului se lsa peste mine, dar cui s-i strig mirarea i bucuria mea Eram singur i ngheat, n biroul pustiu. Atunci, m-am repezit s-i atern aceste nimicuri despre Shaun Higgins, specialistul ce a reuit s rezolve misterul insulei-fantom din Pacific. Aprea pe mai toate hrile, dar nu a fost gsit de cercettorii care au plecat s o caute cu vreo lun n urm. Din 1876 s-a strecurat eroarea. Atunci, comandantul balenierei Velocity a raportat n jurnal o serie de stnci mari i nite insulie de nisip, marcnd poriunea de pmnt pe o hart. Informaiile lui au tot fost copiate i recopiate, postulnd drept insul un probabil i posibil recif. Cineva din lumea aceasta, cu un veac n urm, s-a mai gndit la Plasterca. i dai seama ce lucru minunat i s-ar putea ca lumea despre care am zis odat c nu am gsit-o, aceea ce spuneam c i se cuvine, alturi de aceast carte care abia mai ncape n colivie, s se afle undeva, pe-aproape.“ – Clin Torsan

Gond van a paradicsomban... Jemma, amióta csak az eszét tudja, a t?kéletes nászutat tervezi. Kéthetes menedék egy ?tcsillagos üdül?helyen a Maldív-szigeteken, luxus villákkal, személyi inassal és teljes visszavonultságban. Paradicsominak kellene lennie, de rémálommá válik. A férfi ugyanis, akihez egy héttel ezel?tt feleségül ment, nyomtalanul elt?nt a szigetr?l, és a t?kéletes új élet épp ilyen gyorsan t?nik el Jemma szeme el?l. Ez hogy t?rténhet meg mindazok után, amin együtt keresztülmentek? Létezik valaki a szigeten, akiben a fiatal n? megbízhat? ?s mindenekel?tt - hová ment a férje? ?rzelmekkel teli és lebilincsel? világsiker? pszichológiai thriller.

Míg Tompa Andrea el?z? k?nyve, A hóhér háza egy magányos leány huszadik századvégi bildungsromanja, addig az új regény egy magányos férfi és egy magányos leány kül?n?s kett?sét rajzolja meg száz évvel kés?bb. Felváltva beszélnek hozzánk: a Brassó k?zeli aljegyz? fia és az enyedi zsidó keresked? lánya. Lehetne e k?nyv romantikus példázat, de nem az. H?seink els? találkozásának emlékét kiradírozza az ?sszeomlás, az új id?számításban mellékesen, véletlenszer?en sodródnak megint egymás mellé. Az igazi nagy, szenvedélyes találkozás a tudásra és hasznos m?k?désre szomjas lelkeké Kolozsvárral, a polgári Erdély kultúrájával, szellemi potenciáljával, a fejl?dés igézetével.

Fiatal, gy?ny?r?, gazdag és tehetséges, ráadásul a világ egyik legnépszer?bb színészn?je. Kell ennél t?bb a boldogsághoz? Bizony kell! Ha valaki, hát a huszonnyolc éves Connie pontosan tudja, hogy a jó adag csillámporral beszórt hollywoodi álomgyár valójában darálógép, ami szép lassan kizsigereli az embert. De egy nap betelik a pohár! Amerika üdv?skéje fogja magát, és elsz?kik Los Angelesb?l. Nagy titokban egy aprócska skót faluba utazik, mert cs?ndre és nyugalomra vágyik. Lochnabrae tényleg képeslapra kívánkozóan idilli hely, na de hogy békés lenne? Ugyan! Az amerikai sztár nem számolt a végletekig szókimondó és pletykás helyiekkel, akiket hosszú távon szinte lehetetlen elviselni, mik?zben jóval szerethet?bbek, mint a lány által túl jól ismert sztárok. Színpadra vinni a falubeli amat?r társulattal a Vízkeresztet egyszerre vicces és ideg?rl? feladat Connie számára. Persze valószín?leg k?nnyebben boldogulna, ha a szívd?gleszt? rendez? – aki megfogadta, hogy soha t?bbet nem kezd színészn?kkel ? nem lenne annyira undok vele. ?s f?leg, ha kevésbé szikrázna a leveg?, valahányszor egymásra néznek… ?Kiugrani a sajátunkból, hogy kipróbáljunk egy másik életet? Ki ne játszott volna még el a gondolattal? Hiszen ?másnak mindig k?nnyebb?... Sz?kés, szerelem, újrakezdés – err?l szól Victoria Connelly romantikus regénye. Akinek tetszett a Bárcsak itt lennél, vagy rajong Cecelia Ahern regényeiért, az ezt a k?nyvet is szeretni fogja!” Fej?s ?va

Csak szenvedélyes erd?járóknak! Filozófikus eszmefuttatások erd?r?l, madarakról, fegyverekr?l, vadászírókról és veszend? értékekr?l. Harmincegy állatmese a mátyásmadárról, a ravasz nyúlról, az Apró Vadászok Egyesületér?l - és persze az erd?r?l. A népszer? vadászíró (Az id?r?l és az erd?r?l, Az erd?r?l és az elt?nt id?r?l, Az elveszett erd?r?l és a megtalált id?r?l) újabb párbeszéde a természettel.

Dina Kane számára a szépség több mint vonzer?. Több mint üzlet. A szépség hatalom. Ám Dinának keményen meg kell küzdenie ezért a hatalomért, míg eljut a szegénységb?l és a kiszolgáltatottságból a leggazdagabb New York-i n?k szívéig. Kezdeti naivitásával csúnyán visszaél egy férfi, aki akkor még nem sejti: Dina Kane személyében nem egy eltaposható, buta fruskát gyalázott meg. A lány nem mindennapi képességekkel rendelkezik, ami a kereskedelmet illeti, és egy kis kozmetikai üzletben felfedezi azt, ami igazán érdekli: a szépségipart. Csakhogy a sikert senki nem garantálja. Egy kallódó testvér, egy gonosz anya, a pénztelenség és túl fiatal kora mellett még egy akadály az útjába áll: egykori megszégyenít?je, az aranyifjú Edward Johnson is kemény ellenfélnek bizonyul. Dinának azonban nemcsak szépsége különleges, de kitartása is. Felveszi a keszty?t, hogy megküzdjön mindazokkal, akik útjába állnak. Er?, kreativitás és kitartás – ez Dina mottója.   Nem véletlenül mondják, hogy egy szép n?nek mindig nehezebb érvényesülnie a pályáján, hát még akkor, ha az ötleteivel felülmúlja a kollégáit és a versenytársait. Dina er?s n?, aki akkor sem adja fel, amikor már mindenki más feladná a helyében... Fej?s Éva

1609 októberében?Fabricius Flóra, egy pozsonyi orvos lánya?Báthori Erzsébet ?udvarába érkezik, hogy megkeresse elt?nt n?vérét. Ha tudta volna, mi vár rá, talán útnak sem indul. Hamarosan megtanulja, semmi sem az, aminek látszik, és semmi sem biztos, csak a halál. Ki mozgatja vajon a szálakat? Ki az, aki befolyásolja az eseményeket, és a gyilkolástól sem riad vissza?? Minden erejére szüksége van, hogy legy?zze az akadályokat és kibogozza a s?tét titkot, melyet a csejtei vár falai rejtenek.? Egyetlen emberre számíthat csupán, az Itáliából érkezett, kétes jellem?, mégis rendkívül vonzó férfira, akir?l azt sem tudja pontosan, hogy kicsoda, és azt sem, miért segít neki.? R.?Kelényi Angelika, Terézanyu-díjas írón??17. század elején játszódóregénye kalandos, izgalmas, és vérfagyasztó t?rténetet mesél el, korh? t?rténelmi háttérbe helyezve.? Ahogy azt már megszokhattuk t?le, írása nem nélkül?zi a romantikát és a politikai cselsz?vést sem.?

1610-ben, egy borzalmas évet maga m?g?tt hagyva, Fabricius Flóra kénytelen Velencébe utazni.?A ?b?n?s ?r?m?k városába érve egy ismert és az urak által gyakran látogatott házban találja magát.?Vendéglátója nem más, mint a híres kurtizán, megment?jének édesanyja. Velence urai hamarosan versengeni kezdenek az ártatlan lány kegyeiért, ám ? csupán egyetlen férfi után vágyakozik,?Lorenzo Marianit azonban nem k?nny? ?r?kre rabul ejteni.?Flóra úgy d?nt, segít neki egy gyilkosság leleplezésében, noha az áldozatot egy cseppet sem szívlelte.?A szálak a legmagasabb k?r?kbe, a Collegió tagjai k?zé vezetnek, akik k?zül a legfiatalabb consiglieri bármit megadna, hogy a szép magyar lányt a magáénak tudhassa.?Képes lesz-e Flóra ellenállni a gazdagság és a hatalom csábításának??R. Kelényi Angelika, Az ártatlan cím? k?nyve második részében, egy izgalmas, kalandos és romantikus utazásra invitálja az olvasókat a 17. század Velencéjébe.?Ahogy azt már megszokhattuk, a regény t?rténete a hatalom, a vágy, a b?n és a szerelem gyilkos kombinációja, t?rténelmi korba ágyazva.?

Te is szereted, ha lustán elnyújtózhatsz a parton, szikrázik a nap, szemed el?tt a nagy kékség, ?sszecsúszik a víz és az ég, nem szól a telefon és az sem foglalkoztat, mi t?rténik a k?z?sségi oldalakon? ?ppen kikérted a kedvenc koktélodat, koccintasz a szeretteiddel, majd belenyúlsz a strandtáskába és el?veszed azt a k?nyvet, ami elfeledtet veled minden gondot, és a nyaralásod idejére teljes kikapcsolódást ígér. Igen, ez az igazi Holiday-érzés! Fej?s ?va legújabb k?nyvében is gondoskodik arról, hogy vele utazzunk, akár ha otthon, a kedvenc karosszékünkbe ülve vesszük is kezünkbe a k?tetet. Romantika, b?nügyi szál, kaland, utazás, nosztalgia, boldogságkeresés vár ránk - akárcsak az eddigi k?tetekben.? ?s hogy mit?l más a Holiday? Ebben a k?nyvben hosszabb-r?videbb t?rténetekkel szórakoztat a szerz? - mindenki maga d?nti el az olvasási sorrendet, ahogyan a hangulata diktálja. Egy biztos: mire az olvasó a vaskos k?tet utolsó lapjához érkezik, és véget ér a "holiday", t?kéletesen felt?lt?dik - és talán ez lesz élete legmesésebb nyara.

Vajon létezik olyan szerelem, ami felülírja a bosszúvágyat is?Nathan korán árvaságra jutott. Az anyja elhagyta, az apját pedig meg?lték, amiért bosszút esküszik még kisgyerekként. Feln?ve a CIA munkatársa lesz, és beépített ügyn?kként megkapja élete legfontosabb megbízatását: egy családnál kezd dolgozni sof?rként, ahol a családf? a maffia tagja, és mint kés?bb kiderül, Nathan apjának halálához is k?ze van. Egyenesnek t?nik az út a bosszúja kivitelezésében, egyetlen problémát Jessica felbukkanása jelenti, Nathan esküdt ellenségének elviselhetetlen természet?, de ?rjít?en vonzó lánya.Nathannak és Jessicának rengeteg akadályt kell leküzdeniük ahhoz, hogy együtt lehessenek, a sors mégis elválasztja ?ket egymástól.?Minden titkukra fény derül, Nathan elveszíti élete értelmét, a szerelmét és a hitét is. Van innen visszaút??Katie Francoise erotikában és izgalmakban b?velked? regénye Nathan szemsz?géb?l mutatja be az olvasóknak, ahogy a bosszúvágy beteljesedik és végbemegy a továbblépéshez szükséges elengedés is.Választ kapunk arra is, hogy a titkok meddig maradhatnak titkok és, hogy megbocsáthatóak-e a b?n?k.?Az írón? eddig megjelent sikerk?nyvei: Egy igaz szerelem t?rténete és az Utolsó. Esély.

Egy újrakezdés hihetetlen t?rténeteKori élete fordulóponthoz érkezik. Férje és szülei meghalnak, munkahelyét elveszíti, egyedül marad a világban, csak legjobb barátn?jére számíthat. Mindennapjait eddig családja szabályai szerint élte. A tragédia után minden megváltozik k?rül?tte.?Vajon hogy éli meg a hirtelen j?tt függetlenséget?Megtakarított pénzéb?l utazni szeretne, a helyszínt csukott szemmel választja ki a f?ldg?mbre b?kve. Azonban úgy t?nik, férje még a halála után is képes ezt a tervét is meghiúsítani. A lány régi életét maga m?g?tt hagyva munkát vállal egy kanadai farmon. A farm tulajdonosával, a jókép? Christopher Walkerrel, aki egyedül neveli kislányát, hamar k?lcs?n?s vonzalom alakul ki k?z?ttük.Vajon túléli kapcsolatuk a múlt szellemeinek felbukkanását? Van esély újrakezdeni egy tragédiák sokaságával telet?zdelt életet?J. K. Smith humoros jelenetekben és érzelmekben gazdag k?nyve ezekre a kérdésekre keresi a választ, és elvezeti az olvasót egy olyan világba, ahol a család és az ?sszefogás a legfontosabb érték.

***#1 nemzetk?zi bestseller*** ?Letehetetlen, élénk, drámai, túlf?t?tt, megindító, kalandos, briliáns, és még ennél is sokkal t?bb… megéri az utolsó oldalig” – Sky’s Book Corner N?vérháború Alice: Gy?ny?r?, kedves, manipulativ, hazug. Clare: Intelligens, lojális, paranoiás, féltékeny Clare úgy gondolja, Alice egy manipulatív hazudozó, aki el akarja rabolni t?le az életét.Alice úgy gondolja, Claire féltékeny, amiért hosszú id? után újra felbukkant, és a családjukban elfoglalt helye miatt. Egyikük igazat mond. Másikuk egy megszállott ?rült. Két testvér. Egy igazság Sue Fortin páratlanul izgalmas a?pszichológiai thrillereiben soha nem tudhatod mi lesz a k?vetkez? lépés. Nemzetk?zi sikerk?nyvei végre itthon is megjennek.

Since my return to liberty, I have not failed to perceive the increasing interest throughout the Northern States, in regard to the subject of Slavery. Works of fiction, professing to portray its features in their more pleasing as well as more repugnant aspects, have been circulated to an extent unprecedented, and, as I understand, have created a fruitful topic of comment and discussion.I can speak of Slavery only so far as it came under my own observation--only so far as I have known and experienced it in my own person. My object is, to give a candid and truthful statement of facts: to repeat the story of my life, without exaggeration, leaving it for others to determine, whether even the pages of fiction present a picture of more cruel wrong or a severer bondage.As far back as I have been able to ascertain, my ancestors on the paternal side were slaves in Rhode Island. They belonged to a family by the name of Northup, one of whom, removing to the State of New York, settled at Hoosic, in Rensselaer county. He brought with him Mintus Northup, my father. On the death of this gentleman, which must have occurred some fifty years ago, my father became free, having been emancipated by a direction in his will.Henry B. Northup, Esq., of Sandy Hill, a distinguished counselor at law, and the man to whom, under Providence, I am indebted for my present liberty, and my return to the society of my wife and children, is a relative of the family in which my forefathers were thus held to service, and from which they took the name I bear. To this fact may be attributed the persevering interest he has taken in my behalf.