Rendhagyó útinapló egy egzotikus világról és a n?i lélekr?l Akkor kezdtem ábrándozni a ?sz?késr?l”, amikor gyerekkoromban beszereztem egy már akkor is ciki pálmafás-tengerpartos posztert a zsebpénzemb?l, és felragasztottam a gyerekszobám falára, nem zavartatva magam szüleim d?bbent pillantásától. Attól kezdve a téli estéken odaképzeltem magam a kókuszpálma alá, ahol h?ség van, és – bár akkor még nem jártam tengerparton – szinte hallottam a tenger zúgását, egészen elalvásig. Elérkezett az id?, hogy beváltsam a magamnak tett ígéretet, és teljesülj?n a gyerekkori álmom: néhány éve télen ?megsz?ktem” kedvenc városomba, Bangkokba, és k?rbeutaztam Délkelet-?zsiát. Találkozásokról, naplementékr?l, ázsiai mesékr?l és elképeszt? sorsokról, egzotikus nagyvárosi lüktetésr?l, lakatlan szigetekr?l és egy másfajta életszemléletr?l szól ez a k?nyv, amit egy thai pálma alatt kezdtem írni. ?t forró, napsütéses téli hónap alatt sokat tanultam, és szinte minden megváltozott bennem és k?rül?ttem: a sors akaratából megtanultam elengedni, sorsfordító d?ntéseket hoztam, szembenéztem ?nmagammal, az újságíróval, a n?vel, az emberrel, mint talán még soha azel?tt. Ez a k?nyv nem a képzelet szüleménye, de ahányszor beleolvasok, a képzeletemben újra utazom, újra ott vagyok azok k?z?tt az emberek k?z?tt, akikt?l meg lehet tanulni ?LNI. Csupa nagybet?vel. Fej?s ?va

Agatha Raisin lázasan tervezgeti karácsonyát, amelyet ezúttal igazi mesebeli ünnepként szeretne megülni. Titokban reménykedik volt férje, James Lacey felbukkanásában is. Várakozása közben különös levelet kap egy eldugott falu gazdag birtokosn?jét?l, aki arra gyanakszik, hogy a családjából valaki meg akarja ölni. Agatha boldogan hagyja ott unalmas eseteit, és egykori kollégájával, Roy-jal elautózik az ódon udvarház tulajdonosához. Kapóra jön segítségként egy új gyakornoklány, Toni, akit nemcsak a szerencse kedvel különösképpen, de a szimata is páratlan. Agathát elfogja a féltékenység, mert úgy t?nik, felbukkant a színen egy nála is ígéretesebb tehetség, aki ráadásul rendkívül csinos is…A titkokkal teli udvarházban összegy?lik a család, és hamarosan bekövetkezik a gyilkosság. Nem egyszer? megfejteni a rejtélyt, mert a rokonokon kívül a faluban mindenki gyanús, aki él, hiszen az áldozat szinte tálcán kínálta magát, hogy végezzenek vele.A nagy siker? sorozat korábbi darabjaihoz hasonlóan Agatha Raisin ezúttal is kacagtató kalandok során át jut el a megoldásig, amelyben régi barátai mellett új ismeretségek is segítik. A vidéki Anglia hangulatos helyszínein játszódó krimi felh?tlen szórakozást ígér a sorozat régi és új olvasóinak egyaránt.Fej?s Éva

Iustopia este o insul?-stat ?n care forma de guvern?m?nt este iusocra?ia, bazat? pe suprema?ia Legii. De aceea, pre?edintele Cur?ii Supreme de Justi?ie este ?i pre?edintele Iustopiei. C?nd Lidia Staicu, cea care ocup? aceste dou? func?ii este ?antajat?, Robi Ciobanu (avocat ?n Societatea de avocatur? ?Ciobanii ?n Rob? ?i Asocia?ii“, dar ?i redactor ?ef al e-tabloidului de scandal juridic ?L’oierii“) ?mpreun? cu echipa lui sunt angaja?i s? o apere pe presupusa ?antajist?. De aici ?ncep adev?ratele problemele ale lui Robi ?i ale echipei sale. Vor renun?a la cauz? c?nd vor fi pu?i ?n situa?ia s? aleag? ?ntre L’oierii ?i client?? Vor crede ?n varianta clientei? Care va fi solu?ia final? dat? de Ma?in?ria Justi?iei Iustopiene?

Exerci?ii de Traducere gramatical? ?i Teste pentru examenele de admitere ?i orele de englez?, cu rezolvare.

A felh?k f?l?tt minden más. Még a szerelem is. Ki tudná ezt a legjobban, ha nem a négy légiutas-kísér?: a Szende, a Szórakozott, a D?g és a Sárm?r? Anna, Szonja, Dia és Dani – akiknek barátsága akkor kezd?d?tt, amikor mindannyian kezd?ként csatlakoztak az Air Budapest csapatához – mostanra igazi profivá váltak: átéltek majdnem katasztrófával végz?d? repül?utat és fedélzeti temetést, volt részük távol-keleti szexkalandokban és dermeszt? kultúrsokkban, megbirkóztak kihívó utasokkal és féltékeny kollégákkal. Sok mindent láttak, és még t?bbet tanultak. De vajon eleget-e ahhoz, hogy megtalálják a boldogságot? A Légikisasszonyok folytatásában továbbkísérhetjük az elválaszthatatlan négyes sorsát: mik?zben Anna még most sem hajlandó szembenézni a démonaival, Szonja álomesküv?r?l álmodozik, és ezzel majdnem kockára teszi a j?v?jét, Dia pedig újabban már nemcsak a ?Szexisten” becenévre hallgató rejtélyes utassal, hanem egy egész vízilabdacsapattal csalja egyébként kiváló férjnek ígérkez?, h?séges udvarlóját. ?s végül ott van Dani, aki saját múltja titkainak felkutatására indul – ám ezzel olyan útra lép, amelyr?l senki sem tudhatja, pontosan hová vezet…

What do Nightcreatures do? They fly from the South to the North. They tell stories in English on the way. They draw what you cannot see. They make friends. Don't you want to join them?

A felh?k f?l?tt csupa kaland az élet! A Légikisasszonyok és a Két út k?z?tt cím? regényb?l ismert négy légiutas-kísér?, Anna, Dia, Szonja és Dani ezúttal hadat üzennek a katonáknak, megbirkóznak egy kitoloncolttal, levezetnek egy szülést, s?t, ha a szükség úgy hozza, alkalmi bébiszitterré válnak a fedélzeten. Sugárhajtással gy?jtik a tapasztalatokat, a repülés varázslatos világában szárnyalnak, mik?zben az élet próbára teszi ?ket. Vajon Anna megtalálja a módját, hogy legy?zze a félelmeit? Szonja megérti a jeleket, melyek folyton az útjába kerülnek? Dia pedig saját magának keresi a bajt, de szabad ítélkeznünk felette? ?s ott van még Dani… ?t egy titok tartja lázban.

Sam Capra álmodni sem tudna magának boldogabb életet. A CIA nagy j?v? el?tt álló, fiatal ügyn?keként Londonban dolgozik. Feleségével, Lucyvel els? gyermeküket várják, van egy csodálatos otthonuk, és halálosan szerelmesek egymásba. Mindenük megvan – hogy aztán egyetlen pillanat alatt mindent elveszítsenek… Egy napsüt?tte ?szi reggelen az idillinek tetsz? londoni hétk?znapok váratlan fordulatot vesznek: Lucyt elrabolják, a fiatal ügyn?k pedig egy véres merénylet els? számú gyanúsítottjává válik a CIA szemében. Miután sikerül megsz?knie, Sam az id?vel versenyt futva próbálja megmenteni elrabolt feleségét. ?m nincs k?nny? dolga. Ahhoz, hogy k?zelebb tudjon férk?zni titokzatos és k?ny?rtelen ellenségéhez, be kell épülnie egy nemzetk?zi b?nszervezetbe. Sam hamarosan ráj?n, hogy mindaz, ami t?rtént, csupán a kezdete volt egy ?rd?gi tervnek, és nincs más választása, h?ssé kell válnia, ha meg akarja akadályozni, hogy ártatlan emberek tucatjai haljanak meg.

Egy teljesen átlagosnak induló napon egy gy?ny?r?, fiatal n? lép be Sam Capra San Franciscó-i bárjába, és kétségbeesetten arra kéri, hogy mentse meg üld?z?it?l. A volt CIA-ügyn?k egyetlen vágya, hogy nyugodt és békés otthont teremtsen a családjának, ám a t?kéletes életr?l sz?tt álma abban a pillanatban szertefoszlik, amint Diana Keene felt?nik a színen. Mire Sam feleszmél, máris egy kegyetlen játszma kell?s k?zepén találja magát. A lányt ugyanis egy dúsgazdag és befolyásos személyekb?l álló titkos társaság akarja elkapni. Ezekkel a mindenre elszánt b?n?z?kkel rúgja ?ssze a port Sam Capra, amikor megmenti a fiatal lányt üld?z?it?l. A bosszú pedig nem maradhat el. Sam egyetlen reménye, hogy túléli az ellene indított támadást. Ahhoz azonban, hogy visszakapja régi életét, el kell pusztítania a mindent – és mindenkit – behálózó szervezet teljhatalmú vezet?jét, a rejtélyes és kegyetlen Beliast… A Sam Capra-sorozat legújabb részében JEFF ABBOTT ismét lélegzetelállító tempót diktál. A volt CIA-ügyn?k személyében Jason Bourne igazi kihívóra talált. Thrillerfanatikusoknak k?telez? darab.

Velence, 1408. Velencében, a titkok és rejtélyek városában semmi nem az, aminek látszik, és senki nem az, akinek mutatja magát. B?báj és ármány, árulás és vesztegetés – bármilyen eszk?z bevethet? a gy?zelemért. Kül?n?sen akkor, amikor a bizánci és a német-római császár is szemet vet a szépséges Lady Giulietta di Millionira. Az sem akadály, hogy a h?lgynek már van egy nem mindennapi k?rülmények k?z?tt fogant gyermeke… A két uralkodó valódi célja a gazdag városállam megszerzése. Velence sorsa három ember kezében van. Egyikük a frissen lovaggá üt?tt Sir Tycho, az angyalarcú démon, a kegyetlen Assassini-harcos, aki megóvta a várost a mameluk támadóktól. Csak egyet nem tud elérni – hogy a n?, akit szeret, viszontszeresse. Tycho szenved a napfényt?l, irtózik a vízt?l, s nem beszélhet az ?t kínzó titkokról. Miért is mentené meg újra a gy?l?lt várost – hiszen így szerelmét is végleg elveszítené. Tycho szíve h?lgye, a mesésen gazdag Lady Giulietta a másik ember, aki eld?ntheti Velence sorsát. Anya és ?zvegy alig tizenhét évesen. Fiának mostohaapja a német-római császár egyik fia, s mindezek ellenére még sz?z… Társuk Rosalyn, a kolduslány ?rokonlelke” Tychónak, aki visszahozza ?t a sírból, hogy mindhárman sz?vetségre lépve megküzdjenek a német császár vérfarkasaival, szembeszálljanak a bizánci mágus s?tét er?ivel, és megmentsék a város – s vele Giuliettát a házasságtól…

A roast – vagyis a celebek égetése, cikizése, kikarikírozása – az amerikai tévénéz?k számára már régóta kedvelt m?faj, és a Showder Klub humoristáinak k?sz?nhet?en tavaly óta már hazánkban sem teljesen ismeretlen. S?t, az internetes kommentel?k – még ha nem is tudnak m?fajteremt? viselkedésükr?l – már régóta részt vesznek ismert emberek roastolásában… K?nyv formájában azonban eddig még nem hódított teret magának a m?faj. A nagy Roast k?nyv els?dleges célja az olvasó megnevettetése, szórakoztatása, és semmiképpen sem a gy?l?lk?dési kedv kiszolgálása, gerjesztése. A k?tet szerz?i épp ezért nem vállalnak k?z?sséget a neten névtelenül vádaskodókkal, hanem arcukat, nevüket vállalva, az irónia, a humor eszk?zeivel mutatnak rá egyes személyek, karakterek, jelenségek, kulturális termékek hibáira, fonákságaira. Ez a k?nyv tehát azért született, hogy a bosszantót mulatságossá tegye, hogy a g?rbe elé még g?rbébb tükr?t tartson, és hogy kreatív és változatos módon vessen fel olyan kérdéseket, témákat, amelyek nap mint nap foglalkoztatják a k?z?nséget.

Ugye milyen jó lenne, ha a férfiak félszavakból is kitalálnák a legtitkosabb vágyainkat, a mosolyunk pedig elégedettséggel t?ltené el ?ket? REGINA SWOBODA a N?i rafinériában arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy a k?zhelyeket és sablonos válaszokat elkerülve bebizonyítsa: mindez k?nny?szerrel lehetséges.

Considered by many to be Dickens' finest novel, "Great Expectations" traces the growth of the book's narrator, Philip Pirrip (Pip), from a boy of shallow dreams to a man with depth of character. From its famous dramatic opening on the bleak Kentish marshes, the story abounds with some of Dickens' most memorable characters. Among them are the kindly blacksmith Joe Gargery, the mysterious convict Abel Magwitch, the eccentric Miss Haversham and her beautiful ward Estella, Pip's good-hearted room-mate Herbert Pocket and the pompous Pumblechook. As Pip unravels the truth behind his own 'great expectations' in his quest to become a gentleman, the mysteries of the past and the convolutions of fate through a series of thrilling adventures serve to steer him towards maturity and his most important discovery of all — the truth about himself.

Pornind de la Ioana Em. Petrescu, studiul propus urm?re?te s? probeze cu arsenalul criticii de descenden?? fenomenologic?, mereu actualizat?, o teorie referitoare la asumarea eminescianismului de c?tre cei mai importan?i poe?i ai secolului trecut. Actualitatea lui Eminescu se dovede?te astfel ?i prin ve?nica recitire ?i asumare a poeziei sale de c?tre poe?i precum Bacovia, Blaga, Barbu, Arghezi, Labi?, Nichita St?nescu. Aceast? prezen?? eminescian?, asumat? teoretic (vezi Blaga) sau topit? ?n profunzimile textelor poetice (vezi Labi? sau Nichita St?nescu), sus?ine valabilitatea canonului eminescian. Eminescu este astfel inactual doar dac? privim o parte ?nsemnat? a poeziei actuale, prea ancorat? ?ntr-o realitate golit? de semnifica?ie, o poezie s?r?cit? de profunzimea transfigurat? a Creatorului. (In)actualitatea lui Eminescu probeaz? astfel doar tragic? noastr? inactualitate./ – Florin Oprescu

Iat?, ?n cuvintele Aurei Christi, curg?nd abundent, din surse ascunse, fluidul vivifiant al poeziei, s? nu ne temem de retorica majusculelor, al marii Poezii. (Nicolae Balot?) Aura Christi a uimit critica de specialitate prin ample volute metaforice, calde, ?ndr?zne?e, abord?nd, ?n c?teva volume, printr-o splendid? frond?, clasicul sonet poetic ?i dovedind o excelent? st?p?nire a limbii, a mijloacelor specifice, ?ntr-o liric? a medita?iei grave, ad?nci, exprimat? ?n metafore, ?n care modernitatea ?i sensibilitatea secolului se confund?, cu vigoare clar?, de o marcat? originalitate, tumultuos ?i muzical aproape, ?ntr-o subtil? rezonan?? eufonic?, cu trimiteri, accente ?i imagini simbolice, cu marele torent al liricii europene de ?nalt nivel, de la Rimbaud ?i Baudelaire, la Rilke ?i Blaga. ?i, ?nc? odat?, la ?vetaieva ?i Nichita St?nescu. (Nicolae Breban) M? auzi tu, oare, ?nstr?inato? Am citit poeziile tale la ceas de sear?, pe o teras?, av?nd ?n fa?? colinele Ierusalimului. Eu nu sunt un bun comentator de poezie, cei care au scris despre poezia ta te-au ?prins“ foarte bine, ai for??, un sim? rar al tragicului ?i antene pentru transcenden??… (Leon Volovici) Ignor?nd retorica unei poezii postmoderniste intolerante, metonimice – baliz?ndu-se ?n criteriul retoricului, un trop ajunge, iat?, s? impun? un model poetic – Aura Christi continu? s? ofere un osp?? metaforic. Psalmul coexist? cu viziunea aspr?, expresionist?. Universul ?i limbajul au torsiuni tragice, ?n nara?iuni poematice deopotriv? fruste ?i fabuloase, cvasimitice. Moartea e o prezen?? familiar?, ca privirea ?i olfac?ia ?ns??i. Mitul e prezent ca joc automodelator. Calea spre mit ajunge o traversare a suferin?ei. (Marian Victor Buciu) A scrie c?derea apocaliptic? nu e u?or. E un merit al Aurei Christi faptul de a g?si singura solu?ie la aceast? c?dere fatal?, dat? din pornire: cel care o scrie o ?i ?opre?te“, ?incit?nd rigoarea/ celui din urm? frig“. Doar un fel de zeu al poeziei, o divinitate descoperit? cu greu, con?tient? de destr?marea mitului, poate s? impun? din nou mitul: instituirea ?mai viului“ este cu putin?? doar datorit? mor?ii. ?nvierea nu e posibil? dec?t datorit? ei. Sensul celei mai mari dintre taine se dezleag?, astfel, paradoxal, prin r?sturnarea negativit??ii generale a sensului. (...) Descoperirea f?cut? de poet? este c? realul ?nsu?i are origine poetic? (nu real?!), prin c?derea ?n ?emisfera cealalt?“, de parc? Dante ?nsu?i ar fi acum reeditat ?n alt? semantic?: ?Ah, calul e fiu al pega?ilor dintotdeauna“. Fiin?ele existente ??i au ob?r?ia ?n himere, iar realitatea ia fiin?? din metafor?. (...) Alt? ?descoperire“ poetic?: ?ntreg mitul temporal al omenirii poate fi ranversat. (…) Iat?, deci, cum se poate recupera mitul ?ntr-o epoc? ?n care toat? lumea postmodern? a visat la demitizare ?i dez-iluzionare pentru a se apropia de realul ca atare. (?tefania Mincu)

Toate popoarele sunt preocupate de identitatea lor, dar la rom?ni aceast? chestiune a ?mbr?cat forme speciale. Rom?nii, locuitori p?n? ?n epoca modern? ?n dou? principate autonome supuse Por?ii Otomane ?i r?vnite de mul?i al?i vecini, dar tr?itori ?i ?n vaste provincii ocupate de unguri, de austrieci, de ru?i ?i de turci, pierdu?i ?n mijlocul at?tor str?ini rapace, s-au ?ntrebat, parc? mai mult dec?t al?ii, de unde vin ?i cine sunt ei. P?n? la urm? ?ns?, toate popoarele mici, lovite de soart? ?i l?sate la cheremul celor mari, au asemenea preocup?ri, transformate uneori ?n adev?rate obsesii. (Ioan-Aurel Pop)

Imaginea Romaniei prin turism, targuri si expozitii universale, in perioada interbelica, este titlul unei noi carti extrem de interesante, adresata atat specialistilor cat si publicului larg. Lucrarea elaborata de dr. Claudiu-Alexandru Vitanos reprezinta bilantul unor eforturi sistematice ale autorului de cercetare a modului in care a fost elaborata politica nationala privind dezvoltarea turismului si, totodata, politica de promovare a Romaniei prin intermediul targurilor si expozitiilor universale de-a lungul deceniilor interbelice.

O s m tii de undeva e ca o matrioc din ppui de sticl, cu care umbli c-un fel de team, s nu le scapi i s se strice, dar apas fr fric, intr, trage, privete-le, studiaz-le, citete – au trecut prin multe, au rezistat n lumea real i au s reziste i-n varianta lor hrtioas. (…) Dup ce-o s citeti cartea ei de debut, o s exclami precum o tenismen care tocmai a ctigat un turneu foarte important – WOW! – i de aici ncolo o s tii exact de unde o cunoti.“ – Mihail Vakulovski Scrisul acestei femei frumoase din toate unghiurile de vedere i de simire nu se savureaz. Se muc, se mestec, se-nghite drag. E dulce i te ustur. Incantaie amanic este aceasta, nu scriitur. Vrjitorie curat creia n-ai cu ce s vrei s i te sustragi. Curgi cu ea, te-amesteci i te umpli de bun mireasm. Pentru c ea e bun i se d. Pentru c ea e att de bun nct te restituie ie-i. Cuvinte-flori-de-cmp care nu se adun-n mnuchiuri, ci se rsfir-n… poeme. L-am auzit pe Iulian Tnase zicnd c-aa se cheam povetile-poeme. ndat m-am gndit la Petronela, c-o tiu de undeva, din miezul nestricat al lumii, din timpurile-n care nu i se despriser apele i nici vntoasele n asta i cealalt. Pe cnd aveam noi ochi muli de heruvimi i aripi ase de serafimi.“ – Ana Barton Scrie cu pasiune, tie s rite, s-i transforme experiena de via n poeme. Este recognoscibil i nu plictisete. Petronela Rotar are toate ansele unei traiectorii literare memorabile.“ – Alexandru Petria

Az iráni írón? els? regénye máris 14 nyelven jelent meg világszerte. A t?rténet az iszlám forradalom utáni Iránban játszódik, ahol egy n? csak fejkend?ben léphet ki az utcára, és b?nnek számít, ha valaki amerikai zenét hallgat. Egy kis iráni faluban nevelkedik a kis Szába és ikertestvére, Mahtab. Szába élete egy csapásra megváltozik, amikor anyja és testvére számára felfoghatatlanul elt?nnek az életéb?l. A kislány meg van gy?z?dve róla, hogy Amerikába emigráltak nélküle.

A velencei bába népszer? szerz?je új k?nyvében a 16. századi Konstantinápolyba repíti az olvasót. Hanna és Izsák sok-sok akadályt küzdenek le, hogy új életet kezdjenek az oszmán birodalomban. Izsák selyemkészítésbe kezd, Hanna pedig, aki hamar elnyeri a f?város legjobb bábája elismerést, a szultán fény?z? háremében kap megbízatást. Egy éjszaka Hannát a szultán palotájába hívatják. Ekkor találkozik el?sz?r a gy?ny?r? Leával, akit elraboltak, hogy a szultán ágyasa legyen. ?m a lány súlyos titkot cipel magával. Ha fény derül rá, Leára sz?rny? sors vár. Hanna mindent elk?vet, hogy segítsen a lánynak, ám ezzel nem csak a saját, de a családja életét is kockára teszi. Mindennek tetejébe házukba egy elb?v?l? idegen n? állít be váratlanul, és kis híján romba d?nti Hanna családi boldogságát. Nem kevesebbet akar, mint a férjét és a szemük fényét, a kis Matteót.

Ferenczi Sándor egyik kedves gondolata volt: a magyar k?z?nség számára megírni a pszichoanalizis r?vid ?sszefoglalását. Tudtuk, hogy el is készült ez az írás. Tervezgette, hogy megjelenteti k?nyvalakban, de mindig k?zbej?tt valami akadály. A k?nyv nagyobbik felének kéziratát, hátrahagyott írásai k?z?tt készen találtuk. Noha ez a m? nem mai kelet?, ma sincs az egész világirodalomban a lélekelemzésnek jobb, nagyszer?bb, világosabb ?sszefoglalása. Hozzácsatoltuk még három kés?bbi el?adását; ezek a lélekelemzés újabban felmerült kérdéseivel foglalkoznak. ?gy ez a kis munka a mai pszichoanalizis teljes ismertetését adja.