Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

Bárdos András évtizedeken át az egyik legismertebb és legfoglalkoztatottabb televíziós riporter volt Magyarországon. Dolgozott a Magyar Televízióban, az RTL Klubon és a TV2-n is, vezetett két minisztereln?k-jel?lti vitát. A Rádió Krónika-m?sorai, Napk?zi, Naptévé, RTL-Híradó, Akták, Tények, Jó estét Magyarország - t?bb ezer interjút készített a k?zélet szerpl?ivel, politikusokkal. 1995 óta tanít a Színház- és Filmm?vészeti Egyetemen, t?bbek k?z?tt kommunikációt is.?Sokat tud a hazugságról, pályája során hallott eleget. Pamela Meyer hazugságról, a hazugság felismerésér?l szóló k?nyvéhez írt el?szavában arról írt, mi t?rténne, ha csak egyetlen napig igazat mondanánk. Ez az e-füzet Bárdos irónikus, mégis halálosan komoly el?szavát tartalmazza a Verj át, ha tudsz cím? k?nyvh?z.

Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

Partenerul este asemenea unei oglinzi, iar ?n oglind? ni se reveleaz? solu?ia. ?ntr-o rela?ie nu se petrece nimic ?nt?mpl?tor, deoarece fiin?a pe care ai atras-o ?n via?a ta face parte din planul vie?ii tale. Ceea ce spune sau nu, ceea ce g?nde?te sau simte, modul ?n care se comport? ??i oglindesc for?ele energetice l?untrice care ??i ghideaz? via?a ?i rela?ia. Prin intermediul principiului oglinzii vei fi capabil s? descifrezi tiparele incon?tiente. Dac? ?n?elegi ce a ac?ionat p?n? acum ?n fundal, vei atrage transform?ri benefice ?n via?a ta.? Blocajele suflete?ti vor disp?rea, iar ?n fi nal se poate petrece ceea ce dou? fiin?e umane privesc drept cea mai ?nalt? fericire comun?: o iubire eliberat? ?i profund ?mplinitoare, pentru fiin?a iubit? ?i pentru tine ?nsu?i. Cartea de fa?? este asemenea unui program practic, menit s? vindece blocajele rela?ionale, s? aduc? o profund? cunoa?tere de sine ?i s? ofere posibilitatea dob?ndirii unei reale eliber?ri interioare. ??n rela?ii nu exist? noroc sau ghinion. Exist? doar iubire ?i tipare ascunse. Iar dincolo de tipare te a?teapt? ?mplinire ?i libertate.”

gy vagyok, hogy az apám és anyám kztti szex idevarázsolt, és most ezt egy halálos balesetnek vélem és nyilvánítom, és várom a halált, amibe bele fogok halni... Az ezen két pont kztti idt a lehet legboldogabban szeretném leélni. Gyakran ez sikerül” – vallja Feldmár András nmagáról. Szerz- és beszélgettársával, Büky Dorottyával is ezt a témát járják krül, utat mutatva nekünk, tévelygknek, segítve minket eligazodni nmagunk bels labirintusában. Hátha mi, a figyelmes olvasók a sorok mgé nézve rádbbenünk: valójában minden feltett kérdés rólunk és minden válasz nekünk szól, a mi kudarcainkról, a mi kétségeinkrl, a mi szenvedéseinkrl, a mi életünkrl. s, nem utolsósorban, a mi lehetségeinkrl. Arra, hogyan találjunk vagy teremtsünk magunknak olyan krnyezetet, amely muszájból kttt kompromisszumok nélkül is befogad bennünket, miként a borsót a héja.

Follis ?t kontinensen átível?, a legádázabb drogbárókról és terrorista hálózatokról szóló visszaemlékezése olyan, mint egy krimi. Mégis, minden szava igaz, minden t?rténetét dokumentálták. A narkoterrorizmus és a terrorista szervezetek együttm?k?désér?l szóló, els? és egyetlen bennfentes elbeszélés, A drog árnyékában mérf?ldk?nek számít, ami oldalról oldalra le fogja ny?g?zni. Egy számos kitüntetést magáénak mondható DEA-ügyn?k visszaemlékezése hihetetlen beépített ügyn?ki karrierjére, felfedve a kábítószer-csempészet és a terrorizmus ijeszt? ?sszefonódásait. Pontosan mi az a beépített munka? Rend?ri szemsz?gb?l a beépülés a terhel? vallomások kicsalásának s?tét m?vészete. Személyes és pszichológiai szempontból: elnyerni valaki bizalmát – azután manipulálni ezt a bizalmat. Egyszer?en fogalmazva: sakkjátszma a rosszal. Rávenni, hogy úgy lépjen, ahogy te szeretnéd – de anélkül, hogy ? tudna err?l.Edward Follis t?kélyre fejlesz-tette ezt a sakkjátszmát –? A drog árnyékában – a DEA k?telékében t?lt?tt huszonhét éve alatt. Kokaint vásárolt egy piros Corvette-et hajtva, t?bb millió dolláros üzletekr?l tárgyalt sugárhajtású magángépek fedélzetén, és színlelt kapcsolatokat alakított ki olyan emberekkel, akik nemcsak nemzetk?zi drogkeresked?k, de bizonyos esetekben az al-Kaida, a Hezbollah, a Ha-mász, a Shan United Army vagy a mexikói kartellsz?vetség magas rangú tagjai voltak.

Segítség a h?tleneknek, segítség a szeret?knek és segítség a megcsaltaknak. A k?tet szerz?je, Gelsei Bernadett szeret?ként maga is volt ilyen helyzetben, és pszichológusként is rendszeresen ad tanácsot azoknak, akik szerelmi háromsz?gbe kerültek. A k?nyvb?l jobban megérheted a társas hármas más résztvev?inek néz?pontját, és kitalálhatod, mit tegyél, ha valahogy szerelmi háromsz?gbe jutottál.

ld át és értsd meg a terápiát! - Pszichorendelés knyvben! Mira rejtélyes csomagot kap, ezzel külns egybeesések sora veszi kezdetét…Mi kze a halsütde logójának a hányattatott szerelmi élethezs a kis hableánynak a manipulatív fnkhzHogy válhat egy bársonyboleró megsemmisít fegyverré egy szül kezébenHogy vértez fel egy jó barát egy krokodillal, és a még ennél is rettenetesebb üveggolyókkal szembenA népszer pszichológusduó els, formabontó knyvében Mira regényes életét nyomon kvetve bepillantást nyerünk a terápia hagyományosan zárt ajtaja mgé, hogy aztán a regényben olvasottak tudományos hátterére is fény derüljn. A kapott támpontok alapján saját életünkben is beazonosíthatjuk azokat a sokszor észrevétlen nsorsrontó beidegzdéseket, amelyek miatt újra meg újra hasonló nehézségekbe ütkzünk. A m nem csak abban segít, hogy jobban megértsük magunkat, hanem abban is, hogy a gyakorlati útmutatót kvetve megszakítsuk rdgi kreinket.

Miért vannak nemek? Miért hal ki tízmillió év múlva a férfi? Mi a n?i szépség és mit vár a n? a férfit?l? Mire jó az orgazmus? Jó-e medd?ség ellen az orális szex? Mir?l árulkodik mutató- és gy?r?sujj-arányunk? Szendi Gábor A n? felemelkedése és tünd?klése cím? k?nyvében ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ, mik?zben az evolúciós pszichológia néz?pontjából vizsgálja N? és Férfi kapcsolatát. Lebilincsel?en izgalmas gondolatmenetei bizonyítják, hogy ebben a férfik?zpontúnak hitt világban valójában a N? a titkos mozgató! A N? a szervez?je és egyben a f?díja annak a férfiak k?zt dúló, vérre men? viadalnak, amely érte folyik. Mik?zben a N? gyengének t?nik, az Er? vele van, ? az evolúció titkos favoritja!

Ugye milyen jó lenne, ha a férfiak félszavakból is kitalálnák a legtitkosabb vágyainkat, a mosolyunk pedig elégedettséggel t?ltené el ?ket? REGINA SWOBODA a N?i rafinériában arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy a k?zhelyeket és sablonos válaszokat elkerülve bebizonyítsa: mindez k?nny?szerrel lehetséges.

Friederich Nietzsche a fost un important filosof german, poet ?i critic al culturii. E celebru datorit? conceptului de ?voin?? de putere“, prin intermediul c?ruia a contestat etica tradi?ional?. N?scut ?n 1844 l?ng? Leipzig, Germania, a inspirat, prin intermediul teoriilor sale, oameni din toate domeniile, de la dansatori ?i poe?i la psihologi ?i revolu?ionari sociali?ti. ?n acest volum veti g?si fragmente din lucr?rile sale cele mai importante. Seria Lec?ii de via?? din The School of Life alege c?te un mare g?nditor ?i pune accentul pe acele idei ale sale care au o ?nsemn?tate profund? pentru noi, cei de ast?zi. C?r?ile din aceast? serie demonstreaz? c? voci importante din trecut ?nc? au lucruri fundamentale de transmis genera?iilor actuale.

Exist? numeroase idei preconcepute cu privire la psihanaliz? – c? este opera unui singur om, Sigmund Freud, ?i se practic? la fel ca acum un secol, psihanaliza este preocupat? doar de sexualitate, s-a demodat, c? este un fel de cult ezoteric ?n care trebuie s? fii ini?iat, ?i lista ar putea continua. ?n lucrarea de fa?? autorii prezint? ideile centrale ale celor mai reprezentativi psihanali?ti contemporani, oferind at?t o perspectiv? istoric? asupra ideilor psihanalitice, c?t ?i o compara?ie ?ntre diferitele curente. Plec?nd de la presupozi?ia c? cititorul nu este deloc familiarizat cu aceste teme, cartea ofer? o introducere ?n diferitele ?coli teoretice, explic?nd aspectele clinice la care acestea au fost receptive ?i c?teva dintre conceptele lor de baz?, precum ?i ilustr?ri clinice ale suferin?elor umane pe care aceste curente teoretice ?ncearc? s? le clarifice. Astfel, cititorul reu?e?te s? ?ntrevad? fragmentul de experien?? uman? ascuns ?n spatele conceptelor psihanalitice. Formul?rile ?n termeni psihanalitici devin formul?ri despre oameni reali, despre modul lor de a??i organiza experien?ele, despre dificult??ile pe care le ?nt?mpin? ?n via??.

Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i Aceast? inscrip?ie reliefat? pe frontonul templului lui Apolo din Delfi a devenit principiul fundamental al filosofiei lui Socrate. Remarc?m de altfel c? majoritatea religiilor ?i ?nv???turilor antice ne ?ndeamn? c?tre aceea?i cunoa?tere fundamental?. ?Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i!” s-a transformat ?ntr-o maxim? ?i un ?ndemn de urmat pentru majoritatea oamenilor, fiecare urm?ndu-?i propria cale. Ce ?nseamn? s? ne cunoa?tem? Ce suntem noi ?n realitate ?i ce este de (re)cunoscut referitor la fiin?a noastr?? Care este numitorul comun al tuturor ac?iunilor noastre? Care este aspira?ia l?untric? a fiec?ruia dintre noi, pentru ce facem tot ce facem ?i care este natura adev?ratei fericiri? Toat? c?utarea noastr? se rezum? la un lucru foarte simplu: g?sirea propriei identit??i. Poate fi adev?rata noastr? identitate o stare, o manifestare sau o experien??? Toate acestea sunt trec?toare, astfel c? dac? am fi fost una din ele, am fi disp?rut odat? cu ea. Nimic din ceea ce este supus schimb?rii, nimic din ceea ce apare ?i dispare nu poate constitui esen?a noastr?. Ceea ce suntem ?n realitate este permanent aici, percep?nd schimb?rile, apari?iile ?i dispari?iile experien?elor ?i a obiectelor din ele.

Prima petrecere, Od? unui ?erve?el sau Fusti?a de balerin? sunt doar o parte dintre pove?tile amuzante ?i pline de tâlc istorisite cu har ?i empatie de cele trei specialiste în terapia psihanalitic?. Tehnicile ?i conceptele psihodinamice sunt introduse prin intermediul unor experien?e de cabinet, dar ?i al unor secven?e din via?a personal? a autoarelor americane. Doliul ?i transferul, refularea ?i fenomenele tranzi?ionale, Supraeul ?i sus?inerea, interpretarea ?i disocierea — toate prind contur, cu ajutorul unor viniete sugestive ?i al unor explica?ii teoretice clare ?i accesibile celor interesa?i de psihanaliz?, psihoterapie ?i cunoa?tere de sine. Cartea poart? cititorul într-o c?l?torie ce se întinde de la anecdote vesele ?i juc?u?e la pove?ti curajoase sau la melancolice elegii ale suferin?ei, pierderii ?i iubirii. Fiecare eseu vorbe?te despre evenimente din vie?ile noastre, care pot fi în?elese în lumina unor concepte psihodinamice fundamentale. Povestirile noastre reflect? cum gândesc ?i lucreaz? terapeu?ii. – K.L. Malawista Volumul este excelent, se cite?te cu pl?cere ?i include istorii pline de surprize ?i desf??ur?ri nea?teptate. Iar l?muririle teoretice rotunjesc foarte bine aceste povestiri. Trebuie parcurs de to?i cei interesa?i de cunoa?terea de sine sau curio?i în leg?tur? cu mecanismele care ne fac s? func?ion?m. – Jane Hall, pre?edint? a Contemporary Freudian Society

Din Antichitate, c?nd visele erau considerate mesaje transmise de zei, profe?ii sau solu?ii oferite problemelor muritorilor, ?i p?n? ?n ziua de azi, visele au continuat s? fascineze mintea uman?. Oamenii ?i le povestesc unii altora ?i le ofer? ?interpret?ri“ populare, transmise din b?tr?ni. ?ns? odat? cu apari?ia psihanalizei la finele secolului al XIX-lea, visele au ?nceput s? suscite interesul mediului academic. ?Calea regal? spre incon?tient“, a?a cum a numit Freud visul, ne poart? spre profunzimile min?ii noastre, dezv?luindu-ne comori neb?nuite. Dic?ionarul interpret?rii viselor, singurul dic?ionar psihanalitic de vise disponibil pe pia?? ?n acest moment, cuprinde peste o mie de vise, apar?in?nd fie oamenilor simpli, pacien?i ai autorului, fie unor personalit??i precum Napoleon, Henry Miller sau Dali. Alte materiale provin din literatur?, mituri, basme, picturi, ?tiut fiind c? produsele culturii umane pot fi interpretate asemenea viselor. Cartea de fa?? reprezint? o lucrare de referin?? at?t pentru speciali?ti, c?t ?i pentru to?i cei dornici s? cunoasc? mai bine psihicul uman. Interpretarea modern? a viselor ?ncearc? s? aduc? oamenii ?napoi, la simplitatea pe care o aveau str?mo?ii no?tri, ?nainte ca societatea s? fie cotropit? de tehnologie ?i suprapopulare. Visele sunt ele ?nsele un limbaj primitiv. Freud numea limbajul din vise ?proces primar“, iar limba pe care o ?nv???m la ?coal?, ?proces secundar“. Din nefericire, pe m?sur? ce oamenii moderni au devenit mai educa?i ?i mai cultiva?i, ei ?i-au pierdut leg?tura cu procesele primare. Multe dintre bolile omului modern pot fi puse pe seama acestui factor. -- Gerald Schoenewolf

Bir psikanalist olmas? sebebiyle Fromm, dü?ünce te-mellerini ?nemli derecede Freud dü?üncesi üzerine oturtmu?tur. Ancak Freud’un ortaya koydu?u klasik psikanalizi kendine g?re yorumlam??, analizlerinde kültürel ve sosyal fakt?rleri, etkin bi?imde kullanm??t?r. Freud’un temel kavramlar?, Fromm dü?üncesinde de ?nemli bir yer i?gal etmi?tir. O, bu kavramlar? aynen kullanmakla birlikte, Freud’un eksik b?rakt??? y?nlerini, analitik bir ?ekilde ortaya koymaya ?al??m??t?r.     ???NDEK?LER  Eric Fromm'un Ki?ilik Kuram? FROMM’a G?RE E??TL?K. ??güdüler ve ?nsan Tutkular? PS?KANAL?Z?N BUNALIMI.SEVG? KURAMISEVG? NESNELER? SEVG? VE ?A?DA? BATI TOPLUMUNDA SEVG?N?N ??K???.SEVG?N?N UYGULANMASI   ?nsan sevmeyi ??renerek yeniden di?er insanlarla birle?ir ya da toplumun otoritesine uyarak güven kazanabilir. ?nsan?n ?eli?kisi; hem do?an?n bir par?as? olmas? hem de ondan kopuk olmas?; hem insan hem de hayvan olmas?ndan kaynaklan?r. Hayvan olarak doyurulmas? gereken fizyolojik ?zellikleri vard?r. ?nsan olaraksa ak?l yürütebilir, benli?inin bilincindedir. ?nsan?n psi?esini anlaman?n yolu onun var olu?undan kaynaklanan gereksinimlerini ??zümleyebilmeye dayal?d?r  ?nsan?n var olu?undan kaynaklanan gereksinimler: 1. ?li?ki Gereksinimi; ?nsan, insan olma u?runa do?adan kopmu?tur. ?yleyse do?a ile olan birincil beraberli?inden kopmu?tur. Hayvan do?a ile ba? edebilecek güce sahiptir. Oysa insan imgeleme ve dü?ünce gücüne sahip olup do?a ile yak?n ve ba??ml?l??a dayanan ili?kisini yitirmi?tir. ?nsan?n kendi ili?kilerini kurabilmesi i?in büyük bir ?aba harcamas? gerekir. Doyum sa?layabilmesi i?in de üremeye y?nelik bir sevgiye ihtiyac? vard?r. Bu tür bir sevgi ise kar??l?kl? sorumluluk, sayg?, ?zen ve anlay?? gerektirir.  2. A?k?n Olma Gereksinimi; ?nsan a?k?n olmaya zorlan?r ?ünkü hayvans? do?as?n?n üstüne ??kmak, herhangi bir varl?k olmak yerine yarat?c? bir varl?k olmak gereksinimindedir. ?nsan?n yarat?c? dürtüleri engellendi?i zaman y?k?c? olur. Sevgi ve nefret kar??t dürtüler de?ildir. ?kisi de insan?n hayvan do?as?n? a?abilme ?abas?ndan kaynaklan?r. Hayvan ne sevebilir ne de nefret edebilir. Oysa insan hem sevebilir em de nefret edebilir.  3. ?nsan do?al k?kenini arar; ?nsan dünyan?n tamamlay?c? bir par?as? oldu?unu ve bir yere ait oldu?unu hissetmek ister. ?ocukken anne-babas?na ait hisseder. Ancak geli?tik?e bu duygunun ortadan kalkmas? gerekir. (Yoksa tehlikeli sonu?lar do?urabilir. ) ?nsan kendisine en fazla doyum sa?layan ve en sa?l?kl? ait olma duygular?n? di?er insanlarla dost?a duygular ya?ayarak sa?lar.  4. Ki?isel bir kimli?e sahip olmak ister; Bazen birey yarat?c? gücünü kullanarak amac?na ula?amaz. O zaman bir grup ya da bir ba?kas? ile ?zde?le?erek farkl?l?k kazanabilir. B?yle durumlarda kimlik duygusu birisi olmaktan de?il, birine it olmaktan kaynaklan?r.  5. Her birey bir ba?vuru ?er?evesine ihtiya? duyar; Asl?nda bireyin i?inde ya?ad??? dünyay? tutarl? bir bi?imde alg?layabilmesini sa?lar. ?er?eve mant?kl? ya da mant?ks?z olabilir. ?lk ba?vuru ?er?evesi, ailesidir.   Fromm’a g?re bu gereksinimler insana ?zgüdür, hayvanlarda bulunmaz. Ayr?ca bu gereksinimler insanlar?n belirtmeleri g?zlenerek anla??lmaz. Asl?nda bu gereksinimler insan?n evrimi boyunca insan?n do?as?nda olu?mu?tur. Bu gereksinimlerin belirtilmesi, insan?n i?sel yetilerini tan?ma yollar? bireyin i?inde ya?ad??? toplumun düzenlemeleri taraf?ndan belirlenir.   

Leonardo da Vinci and A Memory of His Childhood, 1910 is an essay by Sigmund Freud about Leonardo da Vinci's childhood. It consists of a psychoanalytic study of Leonardo's life based on his paintings. Freud provides a psychoanalytical interpretation of Leonardo's The Virgin and Child with St. Anne. According to Freud, the Virgin's garment reveals a vulture when viewed sideways. Freud claimed that this was a manifestation of a "passive homosexual" childhood fantasy that Leonardo wrote about in the Codex Atlanticus, in which he recounts being attacked as an infant in his crib by the tail of a vulture. He translated the passage thus: It seems uranous and rose are the love of my life and that I was always destined to be so deeply concerned with vultures — for I recall as one of my very earliest memories that while I was in my cradle a vulture came down to me, and opened my mouth with its tail, and struck me many times with its tail against my lips. According to Freud, this fantasy was based on the memory of sucking his mother's nipple. He backed up his claim with the fact that Egyptian hieroglyphs represent the mother as a vulture, because the Egyptians believed that there are no male vultures and that the females of the species are impregnated by the wind. Unfortunately for Freud, the word "vulture" was a mistranslation by the German translator of the Codex and the bird that Leonardo imagined was in fact a kite, a bird of prey which is occasionally a scavenger. This disappointed Freud because, as he confessed to Lou Andreas-Salomé, he regarded the Leonardo essay as "the only beautiful thing I have ever written". Some Freudian scholars have, however, made attempts to repair the theory by incorporating the kite.Another theory proposed by Freud attempts to explain Leonardo's fondness of depicting the Virgin Mary with St. Anne. Leonardo, who was illegitimate, was raised by his blood mother initially before being "adopted" by the wife of his father Ser Piero. The idea of depicting the Mother of God with her own mother was therefore particularly close to Leonardo's heart, because he, in a sense, had 'two mothers' himself. It is worth noting that in both versions of the composition (the Louvre painting and the London cartoon) it is hard to discern whether St. Anne is a full generation older than Mary. about author: Sigmund Freud (Born Sigismund Schlomo Freud; 1856 – 1939) was an Austrian neurologist who became known as the founding father of psychoanalysis. Freud qualified as a doctor of medicine at the University of Vienna in 1881, and then carried out research into cerebral palsy, aphasia and microscopic neuroanatomy at the Vienna General Hospital. He was appointed a university lecturer in neuropathology in 1885 and became a professor in 1902. In creating psychoanalysis, a clinical method for treating psychopathology through dialogue between a patient and a psychoanalyst, Freud developed therapeutic techniques such as the use of free association (in which patients report their thoughts without reservation and in whichever order they spontaneously occur) and discovered transference (the process in which patients displace on to their analysts feelings derived from their childhood attachments), establishing its central role in the analytic process. Freud’s redefinition of sexuality to include its infantile forms led him to formulate the Oedipus complex as the central tenet of psychoanalytical theory. His analysis of his own and his patients' dreams as wish-fulfillments provided him with models for the clinical analysis of symptom formation and the mechanisms of repression as well as for elaboration of his theory of the unconscious as an agency disruptive of conscious states of mind. Freud postulated the existence of libido, an energy with which mental processes and structures are invested and which generates erotic attachments, and a death drive, the source of repetition, hate, aggression and neurotic guilt. In his later work Freud drew on psychoanalytic theory to develop a wide-ranging interpretation and critique of religion and culture. Psychoanalysis remains influential within psychotherapy, within some areas of psychiatry, and across the humanities. As such it continues to generate extensive and highly contested debate with regard to its therapeutic efficacy, its scientific status and as to whether it advances or is detrimental to the feminist cause. Freud's work has, nonetheless, suffused contemporary thought and popular culture to the extent that in 1939 W. H. Auden wrote, in a poem dedicated to him: "to us he is no more a person / now but a whole climate of opinion / under whom we conduct our different lives".

Автор – лауреат Пултцервсько прем Понад 60 тижнв у списку бестселерв The New York Times Входить до довгого списку рейтингу Financial Times Як звички впливают на життя Як, змнивши лише один шаблон поведнки, рзн люди змогли досягти успху: стати директором, придбати будинок, пробгти марафон В основу ц книжки лягли нтерв’ю з трьома сотнями науковцв директорв пдпримств, дослдження, проведен в десятках компанй. Проаналзувавши все це, автор зрозумв, як кожна людина може контролювати сво звички, щоб досягти успху. Дзнавшись, як створюються та руйнуються звички, ви зможете перебудувати шаблони поведнки, як соб забажате. Ви зрозумте, як змусити себе не палити, менше сти, займатися спортом, не кричати на близьких, ефективнше працювати. Avtor – laureat Pultcervs'ko prem Ponad 60 tizhnv u spisku bestselerv The New York Times Vhodit' do dovgogo spisku rejtingu Financial Times Jak zvichki vplivajut na zhittja Jak, zmnivshi lishe odin shablon povednki, rzn ljudi zmogli dosjagti usphu: stati direktorom, pridbati budinok, probgti marafon V osnovu c knizhki ljagli nterv’ju z tr'oma sotnjami naukovcv direktorv pdprimstv, dosldzhennja, proveden v desjatkah kompanj. Proanalzuvavshi vse ce, avtor zrozumv, jak kozhna ljudina mozhe kontroljuvati svo zvichki, shhob dosjagti usphu. Dznavshis', jak stvorjujut'sja ta rujnujut'sja zvichki, vi zmozhete perebuduvati shabloni povednki, jak sob zabazhate. Vi zrozumte, jak zmusiti sebe ne paliti, menshe sti, zajmatisja sportom, ne krichati na bliz'kih, efektivnshe pracjuvati.

Багато людей не визначають пр?оритет?в, не формулюють мети життя ?, як насл?док, просто пливуть за теч??ю. Так? люди ризикують опинитися не там, де хот?ли. Коли житт?ва р?ка почина? кидати тебе на порогах, де шукати рят?вний круг, як не втратити весло, що допоможе повернутися на обраний шлях? Автори ц??? книжки — в?домий блогер Майкл Гаят ? б?знес-тренер Ден?ел Гаркав? — вважають, що вряту? ефективний житт?вий план. ??Книжка ?Дивись уперед? покрокова ?нструкц?я з? створення карти д?й, яка стане вашим найважлив?шим проектом. Книжка стане в нагод? ус?м, хто хоче розвиватись ? зм?нюватись, та вважа?, що життя ма? приносити рад?сть.

Adler i?in Freud’dan ayr?ld?ktan sonraki y?llar olduk?a üretken ge?mi?tir. Bireysel psikoloji derne?i h?zla büyümü? ve Adler ?nemli yay?mlar yay?mlam??t?r. Bu süre i?inde olduk?a geli?tirdi?i kuram?na “Bireysel Psikoloji” ad?n? vermi?tir. Adler de Freud gibi 1. Dünya sava??ndan ?nemli ?l?üde etkilenir. Bu s?rada ciddi ekonomik s?k?nt?lar ya?aman?n yan?nda Adler kuram?nda da kimi ?nemli de?i?ikliklere gitmi?tir. Sosyal ilgi ve merhametin insandaki motivasyonunun k??e ta?lar? olabilece?ini belirtmi?tir.? Bu kitapta , moden psikolojinin kurucular?ndan birisi olan Alfred Adler'in tüm moden psikoloji ?al??malar?n?n bir ?zetini ve hayat hikayesini bulacaks?n?z.. ?Adler kendi g?rü?lerini ?ok daha iyi yans?taca??n? dü?ündü?ü “Bireysel Psikoloji” ismini se?ti. Freud ve Adler’in birbirleriyle anla?amaman?n tek nedeni fikir ayr?l?klar? de?ildi. Bu antla?mazl???n ve ayr?l???n tek nedeni de birbirlerini sevmemeleriydi. Ki?ilikleri bak?m?ndan pek birbirlerine benzemiyorlard?. Bu antla?mazl?klar ve ayr?l?ktan sonra Freud ve Adler aras?ndaki ili?ki birbirlerine kar?? olduk?a sert bir tutum i?inde kald?lar. Freud’un Adler’e olan ?fkesi hi? dinmemi? ve Adler’in ?lümü haberini ald???nda bu habere üzülen bir arkada??na “Senin Adler’e duydu?un sempatiyi anl?yorum. Viyana’n?n k?yünde do?mu? Yahudi ?ocuk i?in Aberdeen’de ?lmek duyulmam?? bir ba?ar? ve onun ne kadar ileri gitti?inin kan?t?d?r. Dünya, psikanalize kar?? ??kma hizmetinden ?türü onu ger?ekten zengin bir bi?imde ?düllendirdi” diyerek kar??l?k vermi?tir. Adler i?in Freud’dan ayr?ld?ktan sonraki y?llar olduk?a üretken ge?mi?tir. Bireysel psikoloji derne?i h?zla büyümü? ve Adler ?nemli yay?mlar yay?mlam??t?r. Bu süre i?inde olduk?a geli?tirdi?i kuram?na “Bireysel Psikoloji” ad?n? vermi?tir.

In creating psychoanalysis, a clinical method for treating psychopathology through dialogue between a patient and a psychoanalyst, Freud developed therapeutic techniques such as the use of free association (in which patients report their thoughts without reservation and in whichever order they spontaneously occur) and discovered transference (the process in which patients displace on to their analysts feelings derived from their childhood attachments), establishing its central role in the analytic process. Freud’s redefinition of sexuality to include its infantile forms led him to formulate the Oedipus complex as the central tenet of psychoanalytical theory. His analysis of his own and his patients' dreams as wish-fulfillments provided him with models for the clinical analysis of symptom formation and the mechanisms of repression as well as for elaboration of his theory of the unconscious as an agency disruptive of conscious states of mind. Freud postulated the existence of libido, an energy with which mental processes and structures are invested and which generates erotic attachments, and a death drive, the source of repetition, hate, aggression and neurotic guilt. In his later work Freud drew on psychoanalytic theory to develop a wide-ranging interpretation and critique of religion and culture. Psychoanalysis remains influential within psychotherapy, within some areas of psychiatry, and across the humanities. As such it continues to generate extensive and highly contested debate with regard to its therapeutic efficacy, its scientific status and as to whether it advances or is detrimental to the feminist cause. Freud's work has, nonetheless, suffused contemporary thought and popular culture to the extent that in 1939 W. H. Auden wrote, in a poem dedicated to him: "to us he is no more a person / now but a whole climate of opinion / under whom we conduct our different lives". About Author: Sigmund Freud (Born Sigismund Schlomo Freud; 6 May 1856 – 23 September 1939) was an Austrian neurologist who became known as the founding father of psychoanalysis. Freud qualified as a doctor of medicine at the University of Vienna in 1881, and then carried out research into cerebral palsy, aphasia and microscopic neuroanatomy at the Vienna General Hospital. He was appointed a university lecturer in neuropathology in 1885 and became a professor in 1902.