ld át és értsd meg a terápiát! - Pszichorendelés knyvben! Mira rejtélyes csomagot kap, ezzel külns egybeesések sora veszi kezdetét…Mi kze a halsütde logójának a hányattatott szerelmi élethezs a kis hableánynak a manipulatív fnkhzHogy válhat egy bársonyboleró megsemmisít fegyverré egy szül kezébenHogy vértez fel egy jó barát egy krokodillal, és a még ennél is rettenetesebb üveggolyókkal szembenA népszer pszichológusduó els, formabontó knyvében Mira regényes életét nyomon kvetve bepillantást nyerünk a terápia hagyományosan zárt ajtaja mgé, hogy aztán a regényben olvasottak tudományos hátterére is fény derüljn. A kapott támpontok alapján saját életünkben is beazonosíthatjuk azokat a sokszor észrevétlen nsorsrontó beidegzdéseket, amelyek miatt újra meg újra hasonló nehézségekbe ütkzünk. A m nem csak abban segít, hogy jobban megértsük magunkat, hanem abban is, hogy a gyakorlati útmutatót kvetve megszakítsuk rdgi kreinket.

Din Antichitate, c?nd visele erau considerate mesaje transmise de zei, profe?ii sau solu?ii oferite problemelor muritorilor, ?i p?n? ?n ziua de azi, visele au continuat s? fascineze mintea uman?. Oamenii ?i le povestesc unii altora ?i le ofer? ?interpret?ri“ populare, transmise din b?tr?ni. ?ns? odat? cu apari?ia psihanalizei la finele secolului al XIX-lea, visele au ?nceput s? suscite interesul mediului academic. ?Calea regal? spre incon?tient“, a?a cum a numit Freud visul, ne poart? spre profunzimile min?ii noastre, dezv?luindu-ne comori neb?nuite. Dic?ionarul interpret?rii viselor, singurul dic?ionar psihanalitic de vise disponibil pe pia?? ?n acest moment, cuprinde peste o mie de vise, apar?in?nd fie oamenilor simpli, pacien?i ai autorului, fie unor personalit??i precum Napoleon, Henry Miller sau Dali. Alte materiale provin din literatur?, mituri, basme, picturi, ?tiut fiind c? produsele culturii umane pot fi interpretate asemenea viselor. Cartea de fa?? reprezint? o lucrare de referin?? at?t pentru speciali?ti, c?t ?i pentru to?i cei dornici s? cunoasc? mai bine psihicul uman. Interpretarea modern? a viselor ?ncearc? s? aduc? oamenii ?napoi, la simplitatea pe care o aveau str?mo?ii no?tri, ?nainte ca societatea s? fie cotropit? de tehnologie ?i suprapopulare. Visele sunt ele ?nsele un limbaj primitiv. Freud numea limbajul din vise ?proces primar“, iar limba pe care o ?nv???m la ?coal?, ?proces secundar“. Din nefericire, pe m?sur? ce oamenii moderni au devenit mai educa?i ?i mai cultiva?i, ei ?i-au pierdut leg?tura cu procesele primare. Multe dintre bolile omului modern pot fi puse pe seama acestui factor. -- Gerald Schoenewolf

Exist? numeroase idei preconcepute cu privire la psihanaliz? – c? este opera unui singur om, Sigmund Freud, ?i se practic? la fel ca acum un secol, psihanaliza este preocupat? doar de sexualitate, s-a demodat, c? este un fel de cult ezoteric ?n care trebuie s? fii ini?iat, ?i lista ar putea continua. ?n lucrarea de fa?? autorii prezint? ideile centrale ale celor mai reprezentativi psihanali?ti contemporani, oferind at?t o perspectiv? istoric? asupra ideilor psihanalitice, c?t ?i o compara?ie ?ntre diferitele curente. Plec?nd de la presupozi?ia c? cititorul nu este deloc familiarizat cu aceste teme, cartea ofer? o introducere ?n diferitele ?coli teoretice, explic?nd aspectele clinice la care acestea au fost receptive ?i c?teva dintre conceptele lor de baz?, precum ?i ilustr?ri clinice ale suferin?elor umane pe care aceste curente teoretice ?ncearc? s? le clarifice. Astfel, cititorul reu?e?te s? ?ntrevad? fragmentul de experien?? uman? ascuns ?n spatele conceptelor psihanalitice. Formul?rile ?n termeni psihanalitici devin formul?ri despre oameni reali, despre modul lor de a??i organiza experien?ele, despre dificult??ile pe care le ?nt?mpin? ?n via??.

Annyit már most nyugodtan elmondhatok, hogy akárcsak A n? cím? k?nyvnél - amely alapjában véve nem csupán a n?r?l szólt -, menet k?zben már itt is tudtam, láttam, hogy ez a k?nyv sem tisztán csak a férfiról fog szólni. Szerettem volna sok mindent beletenni a férfiasság kérdésér?l, a b?ntudat megoldásának az elkezdésér?l, a gyászról, halálról, búcsúról, elengedésr?l, virágokról, ?nmagamról. Tényleg sok mindent. Válaszokat egy sor kérdésre. Felvetéseket a pasikkal kapcsolatosan. Hogy például "miért élt a párom nyolc hónapig egy másik csajjal párhuzamos életet mellettem, mik?zben azt bizonygatta, hogy mennyire szerelmes belém?" A minap kaptam egy ilyen e-mailt! ?pp karácsonykor robbant szét a dolog... Amikor ez a k?nyv készült, k?rbetelefonáltam egy csomó pasit, akit ismerek. A tinédzserekt?l kezdve az ?tvenesekig valamennyiüknek ugyanazt a kérdést tettem fel: mit?l érzik magukat férfinak. A kérdésre, hogy mit?l érzik magukat férfinak, a pasik egy jelent?s része azt felelte, hogy ezen ?k még soha nem gondolkodtak, és ez a kérdés eléggé meglepetésszer?en érte ?ket... Holott a n?k esetében az utóbbi ?t-tíz év másról sem szólt, mint hogy definiálják, mi az, hogy n?... ?gy t?nik, ezek olyan dolgok, amelyekr?l a pasik általában nem beszélnek. Vagy csak nagyon felületesen. Magáról a férfilétr?l... Azért nem, mert "ez teljesen magától értet?d?", hogy az illet? férfi. Fel sem merül, hogy ezt bármi megkérd?jelezhetné..."

Experienele extracorporale reprezint un subiect fierbinte n zilele noastre i Anthony Peake a acoperit pe larg diversele domenii de cercetare care pot, cel puin, s ne ajute s nelegem acest fenomen neobinuit. Este prima carte care prinde n plasa ei visele, amanismul, gndirea oriental i fizica cuantic, fenomenele extracorporale fiind tema spre care converg toate.“ – Stanely Krippner, coautor al crii Personal MythologyUnul dintre cele mai mari mistere ale experienei umane este senzaia prsirii propriului corp i a descoperirii unui alt nivel al realitii. n cartea de fa Anthony Peake sugereaz c visul lucid, experienele extracorporale, vizualizarea la distan i cltoriile astrale constituie, toate, elemente ale aceluiai fenomen, un fenomen care poate da omenirii o idee despre un univers care este cu mult mai complex dect ne-am fi putut imagina vreodat. Peake face o trecere n revist a acestui subiect fascinant i apoi, folosind descoperirile recente din domeniul neurologiei, studiului contiinei i fizicii cuantice, sugereaz un nou model foarte provocator al interaciunii percepiei omului cu realitatea“.

Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

Lehet házunk a hegytet?n, men? kocsink a garázsban, drága holmikkal telet?m?tt gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keser? tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelel? tanulságot a t?rténtekb?l. Akár így, akár úgy, el?sz?r ismerkedjünk meg ?nmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jókép? idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul k?z?s utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mit?l vonzó egy n? a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az els? randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak ?rül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA D?RA párkapcsolati kisokosa a pszichológia t?rténetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gy?jti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és t?rténetekben b?velked? bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó k?vetkeztetéseket, és az els? randitól a gyerekvállalásig a legt?bb nehéz helyzetet csillagos ?t?sre oldjuk meg – hiszen az élet párban szép!

Un aspect atractiv al prezentei ediii st n capacitatea sa de a fi o lectur plcut i practic, rmnnd n acelai timp un document tiinific util deopotriv cercettorilor i publicului general. Pentru specialiti, cartea de fa poate reprezenta o schimbare agreabil de ritm (de la materialele de studiu obinuite), care, totui, nu face rabat seriozitii tiinifice. De asemenea, att pentru cercettori ct i pentru publicul larg, cartea aceasta poate fi considerat o modalitate de a demonstra c, printr-o prezentare adecvat, ceea ce pare a fi doar un text tiinific fad se poate dovedi a fi, n realitate, un text plin de via, folositor i relevant pentru toata lumea.“ – Robert B. Cialdini

Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

Linda Blair, absolvent? de psihologie la Colegiul Wellesley din Massachusetts, a lucrat ?n cadrul unit??ii de comportament animal de la Medical Research Council, Universitatea Cambridge, studiind, ?mpreun? cu profesorul Robert Hinde, rela?iile dintre mam? ?i sugar la primate. A ob?inut ulterior o burs? la Harvard pentru a studia activit??ile de joc ?i dezvoltarea limbajului la copii ?i este psiholog clinician specializat ?n terapia cognitiv?.La sf?r?itul anilor 1980 a ?nceput s? ?in? prelegeri ?n ?coli ?i universit??i, pe tema adapt?rii la stresul examenelor. Particip? la emisiuni radio ?i TV ?i a publicat articole ?n The Guardian ?i ?n revista Psychologies. ?n prezent, semneaz? rubrici ?n The Times ?i ?n revista Junior.Este membr? a comitetului media pe care British Psychological Society ?l recomand? comentatorilor de pres?, radio ?i televiziune, membr? a British Psychological Society (unde este associate fellow) ?i a fost acreditat? de British Association for Behavioral and Cognitive Psychotherapies.

Ugye milyen jó lenne, ha a férfiak félszavakból is kitalálnák a legtitkosabb vágyainkat, a mosolyunk pedig elégedettséggel t?ltené el ?ket? REGINA SWOBODA a N?i rafinériában arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy a k?zhelyeket és sablonos válaszokat elkerülve bebizonyítsa: mindez k?nny?szerrel lehetséges.

Bir psikanalist olmas? sebebiyle Fromm, dü?ünce te-mellerini ?nemli derecede Freud dü?üncesi üzerine oturtmu?tur. Ancak Freud’un ortaya koydu?u klasik psikanalizi kendine g?re yorumlam??, analizlerinde kültürel ve sosyal fakt?rleri, etkin bi?imde kullanm??t?r. Freud’un temel kavramlar?, Fromm dü?üncesinde de ?nemli bir yer i?gal etmi?tir. O, bu kavramlar? aynen kullanmakla birlikte, Freud’un eksik b?rakt??? y?nlerini, analitik bir ?ekilde ortaya koymaya ?al??m??t?r.     ???NDEK?LER  Eric Fromm'un Ki?ilik Kuram? FROMM’a G?RE E??TL?K. ??güdüler ve ?nsan Tutkular? PS?KANAL?Z?N BUNALIMI.SEVG? KURAMISEVG? NESNELER? SEVG? VE ?A?DA? BATI TOPLUMUNDA SEVG?N?N ??K???.SEVG?N?N UYGULANMASI   ?nsan sevmeyi ??renerek yeniden di?er insanlarla birle?ir ya da toplumun otoritesine uyarak güven kazanabilir. ?nsan?n ?eli?kisi; hem do?an?n bir par?as? olmas? hem de ondan kopuk olmas?; hem insan hem de hayvan olmas?ndan kaynaklan?r. Hayvan olarak doyurulmas? gereken fizyolojik ?zellikleri vard?r. ?nsan olaraksa ak?l yürütebilir, benli?inin bilincindedir. ?nsan?n psi?esini anlaman?n yolu onun var olu?undan kaynaklanan gereksinimlerini ??zümleyebilmeye dayal?d?r  ?nsan?n var olu?undan kaynaklanan gereksinimler: 1. ?li?ki Gereksinimi; ?nsan, insan olma u?runa do?adan kopmu?tur. ?yleyse do?a ile olan birincil beraberli?inden kopmu?tur. Hayvan do?a ile ba? edebilecek güce sahiptir. Oysa insan imgeleme ve dü?ünce gücüne sahip olup do?a ile yak?n ve ba??ml?l??a dayanan ili?kisini yitirmi?tir. ?nsan?n kendi ili?kilerini kurabilmesi i?in büyük bir ?aba harcamas? gerekir. Doyum sa?layabilmesi i?in de üremeye y?nelik bir sevgiye ihtiyac? vard?r. Bu tür bir sevgi ise kar??l?kl? sorumluluk, sayg?, ?zen ve anlay?? gerektirir.  2. A?k?n Olma Gereksinimi; ?nsan a?k?n olmaya zorlan?r ?ünkü hayvans? do?as?n?n üstüne ??kmak, herhangi bir varl?k olmak yerine yarat?c? bir varl?k olmak gereksinimindedir. ?nsan?n yarat?c? dürtüleri engellendi?i zaman y?k?c? olur. Sevgi ve nefret kar??t dürtüler de?ildir. ?kisi de insan?n hayvan do?as?n? a?abilme ?abas?ndan kaynaklan?r. Hayvan ne sevebilir ne de nefret edebilir. Oysa insan hem sevebilir em de nefret edebilir.  3. ?nsan do?al k?kenini arar; ?nsan dünyan?n tamamlay?c? bir par?as? oldu?unu ve bir yere ait oldu?unu hissetmek ister. ?ocukken anne-babas?na ait hisseder. Ancak geli?tik?e bu duygunun ortadan kalkmas? gerekir. (Yoksa tehlikeli sonu?lar do?urabilir. ) ?nsan kendisine en fazla doyum sa?layan ve en sa?l?kl? ait olma duygular?n? di?er insanlarla dost?a duygular ya?ayarak sa?lar.  4. Ki?isel bir kimli?e sahip olmak ister; Bazen birey yarat?c? gücünü kullanarak amac?na ula?amaz. O zaman bir grup ya da bir ba?kas? ile ?zde?le?erek farkl?l?k kazanabilir. B?yle durumlarda kimlik duygusu birisi olmaktan de?il, birine it olmaktan kaynaklan?r.  5. Her birey bir ba?vuru ?er?evesine ihtiya? duyar; Asl?nda bireyin i?inde ya?ad??? dünyay? tutarl? bir bi?imde alg?layabilmesini sa?lar. ?er?eve mant?kl? ya da mant?ks?z olabilir. ?lk ba?vuru ?er?evesi, ailesidir.   Fromm’a g?re bu gereksinimler insana ?zgüdür, hayvanlarda bulunmaz. Ayr?ca bu gereksinimler insanlar?n belirtmeleri g?zlenerek anla??lmaz. Asl?nda bu gereksinimler insan?n evrimi boyunca insan?n do?as?nda olu?mu?tur. Bu gereksinimlerin belirtilmesi, insan?n i?sel yetilerini tan?ma yollar? bireyin i?inde ya?ad??? toplumun düzenlemeleri taraf?ndan belirlenir.   

A horoszkóp, az univerzum k?re, életünk kerete adott. Születésünk pillanatában megérkezünk a magunk választotta pontjára, valamilyen céllal, megoldandó feladattal. Ez a sorsunk, a karmánk, ezt kell megcselekednünk. A j?v?nk kulcsa, a megoldás abban rejlik, hogy felismerjük-e a karmánk szabta feladatot, és hogy azt hogyan teljesítjük.Az asztrológia nem jóslás, hanem a sorsfeladatunk tudatosításáról és elfogadásáról szól.Ez az asztrológiai kézik?nyv a lehet? legegyszer?bb alapokon nyugszik: elegend? ismerni a Szaturnusz, a Jupiter, valamint a Nap jegy és az uralkodó bolygójának elhelyezkedését a horoszkópban jegyek és házak szerint.A k?nyv els?sorban azoknak szól, akik alapvet? asztrológiai ismeretekkel rendelkeznek, és szeretnének k?nnyen eligazodni, esetleg másoknak is tanácsot adni, hogy miként ismerhetik fel a nekik rendelt utat.

Milyen az igazi férfi? Milyen az igazi, hiteles férfi? ?s hogyan válhat valaki azzá? El?bb-utóbb minden kamasz fiú szembe találja magát ezzel a kérdéssel, majd a problémával, hogy magára hagyatottan bolyong a feln?tté válás r?g?s útján. Hiányoznak a hiteles apai minták, mik?zben alig-alig lát túl a reklámok, a férfimagazinok, a tévém?sorok, a pornófilmek fogyasztásra buzdító, kaotikus világán. F?RFI cím? k?nyvében Dr. Csernus Imre a feln?tt olvasókat igyekezett ráébreszteni, hogyan változtathatnak az életük?n, ha nem jó irányba haladnak. A k?tet ifjúsági, srácoknak szóló kiadása, melyet kezében tart az olvasó, a 14?20 év k?z?tti korosztálynak szolgál útmutatóul. A szerz? sorra veszi mindazon problémákat, amelyekkel manapság egy fiatal fiúnak meg kell küzdenie, legyen szó a szüleihez f?z?d? kapcsolatáról, a lányokról, a szexr?l, a drogokról, a barátairól, a tanulásról, az autókról, a pénzr?l, az okostelefonokról, a média sugallta példaképekr?l vagy a Facebookról. Hogyan tanulhatnak meg hallgatni az érzéseikre? Hogyan vállalhatnak felel?sséget sorsukért? Hogyan válhat bel?lük boldog, ?nmagukhoz h? feln?tt? Dr. Csernus Imre ebben a k?nyvében sem a leveg?be beszél: tanácsai olykor mellbevágóak és provokatívak, de mindig elgondolkodtatóak. Ha van hozzá fülünk, egy ?szintébb, kiegyensúlyozottabb élet kialakításához adnak kulcsot. Dr. Csernus Imre pszichiáter Bevállalja? cím? szókimondó m?sorával robbant be a k?ztudatba. ?vekig kezelt súlyos drogfügg?ket, manapság rendelései mellett el?adásokat tart, és borászkodik. Ez a k?tete A F?RFI cím? sikerk?nyvének b?vített és a fiatalabb korosztály számára átdolgozott változata.

Kicsoda a férfi? Bátor harcos, aki minden veszélyt?l megóvja családját? Csábító macsó, a n?i szívek elrablója? Példás és odaadó apa, aki munka után a gyerekeinek él? Nagy formátumú gondolkodó, zseniális tudós? Vagy épp az ellenkez?je: er?szakos, bárdolatlan, züll?tt, ?nz? és hatalmaskodó? Esetleg, ami még rosszabb: egyszer?en csak papucs? A férfi a teremtés koronája és bukott angyal: amit felépít az egyik kezével, azt romba d?nti a másikkal. Szájkosarat visel? fenevad, aki jól-rosszul igyekszik alakítani a kultúrlény szerepét. ?nt?rvény? lázadó, aki fejjel rohan a falnak, mik?zben t?bbet kell pátyolgatni, mint egy óvodást. Igazi vezéregyéniség, aki megfutamodásra késztet a saját szennyese. Szendi Gábor a t?le megszokott szellemes stílusban, kíméletlen alapossággal mutatja be az er?sebbiknek vélt nemet. A férfi maga a rendszerhiba, az evolúció átgondolatlan, sebtiben ?sszetákolt találmánya. Gyártási folyamatának kulisszái m?gé pillantva láthatjuk, hányféle buktatón át vezet az út, mire egyáltalán megszületik – az igazi bonyodalmak pedig csak ezután k?vetkeznek. A férfit fenyeget? legnagyobb veszély ugyanis éppen saját maga. A férfi hanyatlása és bukása súlyos állításokat fogalmaz meg, és nem ígér kész recepteket, együtt gondolkodásra hív. Meglep? ?sszefüggéseivel és vadonatúj néz?pontjaival A n? felemelkedése és tünd?klése méltó párja. Szendi Gábor író és pszichológus, a paleolit táplálkozás magyarországi meghonosítója és elterjeszt?je, szabadgondolkodó. Azt vallja, hogy modern világunk fényévekre távolodott attól a létformától, amihez évmilliók során alkalmazkodtunk. Bár nagyvárosokban élünk, és szuperintelligens kütyükkel vesszük k?rül magunkat, az agyunk még mindig egy vadászó-gy?jt?get? t?rzs tagjáé. Ha teljesebb és boldogabb életre vágyunk, el?sz?r meg kell értenünk, mire is lettünk kitalálva.

n unele momente, mintea omeneasc depete att limitele simurilor, ct i pe cele ale gndirii obinuite, intrnd pe trmul altor realiti. Pentru minte, visele n sine constituie realiti solide, precum starea normal de veghe. n vis, ca i n starea de veghe, percepem o multitudine de sentimente i emoii, precum i situaii de o realitate de necontestat, care ne influeneaz modul de comportament i fora vital. Numai c, atunci cnd ne trezim, ne dm seama c totul a fost doar o iluzie. Mintea, care n sine este un instrument, ajunge, prin puterea pe care i-o acordm n mod incontient, s ne subjuge i s ne manevreze dup propriile nchipuiri, fcnd acest lucru inclusiv n somnul cu vise. ns, n somnul adnc mintea nu mai este prezent, iar atunci cnd ne trezim nu mai avem nimic care s ne aminteasc de acea perioad. Totui, chiar i n somnul adnc exist ceva care ne nsoete, fcndu-ne s intuim c existm chiar i n acea perioad n care mintea este absent. Dup cei 10-12 ani ghidai de o persoan a crei identitate a rmas chiar i acum necunoscut, realiznd care este adevrata noastr natur, toate aceste metode i tehnici aplicate de mine i scrise aici n carte mi se par inutile. ns mi dau seama c la acel moment dac mi-ar fi spus doar att: tii c exiti“, Eti contient c exiti“ i Ai avut vreun moment n care nu ai existat“, nu cred c a fi neles nimic i simplitatea adevratei mele naturi (care este i a voastr) ar fi fost, ca de obicei, trecut cu vederea de minte.

Lucrarea Cum s? fii un bun p?rinte ne ?nva?? cum s? ne cre?tem copiii frumos, f?r? s? ?ip?m la ei, f?r? s?-i agres?m fizic, verbal ori psihic.Totodat?, ea ne pune ?n fa?? o oglind? pentru a ne vedea ?i a ne ?n?elege pe noi ?n?ine (copiii p?rin?ilor no?tri!), pentru a ?i ?n?elege pe p?rin?i, dar ?i pentru a afla cum s? ne construim o leg?tur? sufleteasc? adev?rat? cu copiii, bazat? pe iubire, pe respect ?i pre?uire.Cartea a ap?rut anterior sub titlul Eu te-am f?cut, eu te omor, autoarea renun??nd la acest titlu la sugestia cititorilor c?r?ii.

tiu cu adevrat: cltoria ta ncepe cu alegerea de a te ridica, de a merge nainte i de a tri pe deplin.“ — Oprah WinfreyAcum, pentru prima oar, gndurile i ideile din leciile de via ale utoarei au fost revizuite, actualizate i adunate ntre copertele unei cri. Organizate pe teme – bucurie, rezilien, relaii, recunotin, posibilitate, veneraie, claritate, putere – aceste eseuri ne dezvluie inima i mintea unei femei extraordinare, oferind totodat cititorilor un ghid pentru a tri o via mplinit.

Povestea celui mai subestimat organ al corpuluiCheia unei vie?i mai s?n?toase ?i mai fericite se afl? ?n?untrul nostru.De?i intestinul este aproape la fel de important ca inima sau creierul, ?tim foarte pu?ine lucruri despre el. Giulia Enders ne arat? c?, departe de a fi doar acea parte utilitar? ?i – trebuie s? recunoa?tem – cam jenant? a corpului, a?a cum ne imagin?m, este unul dintre organele cele mai complexe, mai importante ?i chiar miraculoase ale anatomiei umane. Iar oamenii de ?tiin?? abia sunt pe cale s? descopere c?t de mult are acesta de oferit. Noi cercet?ri arat? c? bacteriile intestinale pot juca un rol ?ntr-o gam? larg? de afec?iuni, cum ar fi obezitatea, alergiile ?i Alzheimer.Pornind de la experien?a personal? a bolii care a inspirat munca ei de cercetare ?i continu?nd prin a explica totul de la fundamentele absorb?iei nutrimentelor la ultimele descoperiri ?tiin?ifice care leag? bacteriile intestinale de depresie, Enders a scris o carte de s?n?tate antrenant? ?i informativ?. ?armul discret al intestinului ne arat? f?r? t?gad? c? putem s? beneficiem cu to?ii de pe urma cunoa?terii minunatei lumi a func?ion?rii noastre interne.Mesajul autoarei este simplu: dac? ne trat?m bine intestinele, ?i ele ne vor trata le fel de bine. Dar cum ?i de ce trebuie s? facem asta? Putem afla citind aceast? surprinz?tor de agreabil? explorare a celui mai subestimat dintre organele noastre.?Cu entuziasm ?i un sim? al umorului foarte dezvoltat, Enders explic? tot ceea ce cititorii voiau ?i nu voiau s? ?tie despre intestinele lor... cartea aceasta sfideaz? plictiseala.“ – Publishers Weekly?Surprinz?tor, cartea se cite?te ca un thriller. Entuziasmul autoarei fa?? de subiectul tratat este contagios. Desenele alb-negru realizate de sora ei reu?esc s? aduc? un plus de informa?ii ?ntr-o manier? amuzant?. E ?mbucur?toare absen?a re?etelor ?i a limbajului tipic pentru c?r?ile de self-help.“ – Self Magazine

Elváltunk, magunkra maradtunk, esetleg soha nem is volt stabil kapcsolatunk? Egy társra vágyunk, de ez hiú ábrándnak t?nik a kizsigerel? munka, a gyerekek és a mindennapi, apróbb-nagyobb ny?g?k mellett, hiszen már az is eredmény, ha id?ben elvonszolhatjuk magunkat az ágyig? Egyáltalán: lehetünk még boldogok, vagy most j?n a feketeleves, és a legokosabb, ha azzal vigasztaljuk magunkat: az egyedüllét nem más, mint az élet más területein elért siker ára? Biztos, hogy nincs más megoldás? Dr. Bels? Nóra gyakorló pszichiáter, aki nap mint nap találkozik magányos és elkeseredett n?kkel, férfiakkal. Sosem kés? cím? k?nyvében határozottan állítja: nincs az az életkor és élethelyzet, amelyben ne volna választási lehet?ségünk. A szerz? generációról generációra haladva elemzi korunk legéget?bb emberi problémáit. Hogyan dolgozzuk fel csalódásainkat? Fellobbanhat-e még a t?z két ember k?z?tt, ha már csak alig-alig pislákolnak érzelmeik? Mit válasszunk, ha a mérleg egyik serpeny?jébe egy új és váratlan szerelem, a másikba viszont biztonságot adó és mit sem sejt? családunk kerül? Nem kínos-e negyvenen túl az interneten keresni partnert? ?s az ?r?k dilemma: karrier vagy család? A Sosem kés? hiteles, valóságból k?lcs?nz?tt példái arra biztatnak, hogy negyven felett is merjünk az ?szt?neinkre hallgatni, és használjuk er?forrásainkat, megszerzett b?lcsességünket. Dr. Bels? Nóra a gyógyító munka mellett kutató és oktató is. Szakterületei a depresszió és más hangulatzavarok, a pánik, de behatóan foglalkozik kifejezetten n?ket érint? problémákkal, mint amilyen a szülés utáni, illetve a változókori depresszió és szorongás.

Follis ?t kontinensen átível?, a legádázabb drogbárókról és terrorista hálózatokról szóló visszaemlékezése olyan, mint egy krimi. Mégis, minden szava igaz, minden t?rténetét dokumentálták. A narkoterrorizmus és a terrorista szervezetek együttm?k?désér?l szóló, els? és egyetlen bennfentes elbeszélés, A drog árnyékában mérf?ldk?nek számít, ami oldalról oldalra le fogja ny?g?zni. Egy számos kitüntetést magáénak mondható DEA-ügyn?k visszaemlékezése hihetetlen beépített ügyn?ki karrierjére, felfedve a kábítószer-csempészet és a terrorizmus ijeszt? ?sszefonódásait. Pontosan mi az a beépített munka? Rend?ri szemsz?gb?l a beépülés a terhel? vallomások kicsalásának s?tét m?vészete. Személyes és pszichológiai szempontból: elnyerni valaki bizalmát – azután manipulálni ezt a bizalmat. Egyszer?en fogalmazva: sakkjátszma a rosszal. Rávenni, hogy úgy lépjen, ahogy te szeretnéd – de anélkül, hogy ? tudna err?l.Edward Follis t?kélyre fejlesz-tette ezt a sakkjátszmát –? A drog árnyékában – a DEA k?telékében t?lt?tt huszonhét éve alatt. Kokaint vásárolt egy piros Corvette-et hajtva, t?bb millió dolláros üzletekr?l tárgyalt sugárhajtású magángépek fedélzetén, és színlelt kapcsolatokat alakított ki olyan emberekkel, akik nemcsak nemzetk?zi drogkeresked?k, de bizonyos esetekben az al-Kaida, a Hezbollah, a Ha-mász, a Shan United Army vagy a mexikói kartellsz?vetség magas rangú tagjai voltak.