ld át és értsd meg a terápiát! - Pszichorendelés knyvben! Mira rejtélyes csomagot kap, ezzel külns egybeesések sora veszi kezdetét…Mi kze a halsütde logójának a hányattatott szerelmi élethezs a kis hableánynak a manipulatív fnkhzHogy válhat egy bársonyboleró megsemmisít fegyverré egy szül kezébenHogy vértez fel egy jó barát egy krokodillal, és a még ennél is rettenetesebb üveggolyókkal szembenA népszer pszichológusduó els, formabontó knyvében Mira regényes életét nyomon kvetve bepillantást nyerünk a terápia hagyományosan zárt ajtaja mgé, hogy aztán a regényben olvasottak tudományos hátterére is fény derüljn. A kapott támpontok alapján saját életünkben is beazonosíthatjuk azokat a sokszor észrevétlen nsorsrontó beidegzdéseket, amelyek miatt újra meg újra hasonló nehézségekbe ütkzünk. A m nem csak abban segít, hogy jobban megértsük magunkat, hanem abban is, hogy a gyakorlati útmutatót kvetve megszakítsuk rdgi kreinket.

Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

Ai ?ntreb?ri pe care ai vrut mereu s? i le pui medicului t?u? Nu ai sim?it niciodat? c? e momentul oportun? Medic generalist, cercet?tor medical ?i redactor al ziaruluiGuardian, dr. Tom Smith se inspir? din experien?a sa medical? pentru a r?spunde ?ntreb?rilor pentru care doctorii obi?nui?i par a nu avea timp.? Exist? vreo dovad? c? vaccinul antigripal actual e bun de ceva?? E adev?rat c?, dac? fumezi canabis, e?ti mai pu?in expus riscurilor dec?t dac? ai fuma tutun sau ai bea alcool?? Sunt deprimat?, dar nu vreau s? iau antidepresive. Care sunt alternativele?? Usturoiul face ?ntr-adev?r bine la inim?? Dac? da, de ce?? C?t de cur?nd dup? opera?ie pot s? c?l?toresc cu avionul?? Jenant?, ?nsp?im?nt?toare sau neobi?nuit?, oricum ar fi ?ntrebarea, sunt ?anse mari ca dr. Tom s? cunoasc? r?spunsul!

Ce ne determin? s? alegem un anumit b?rbat, o anumit? femeie? Exist? oare o alegere potrivit? sau totul e hazard? Si oare cum eroii unor romane at?t de ?ndr?gite, precum?Amantul doamnei Chatterley?sau?M?n?stirea din Parma, au ajuns s?-?i ?eas? pove?tile de dragoste?S? ne imagin?m rela?ia noastr? de iubire ca pe o cas?. ?i, construind-o, avem libertatea de a ?ncepe de oriunde dorim: de la funda?ia s?pat? ad?nc ?n p?m?nt, de la acoperi? sau de la parterul confortabil, trec?nd apoi la alte etaje, mai mult sau mai pu?in atr?g?toare ini?ial. ?n arhitectura unui cuplu, aceste planuri au o semnifica?ie proprie ?i spun c?te ceva despre cei care le cl?desc. Chestionarele ?i testele pe care le ve?i g?si ?n acest volum v? vor ajuta s? v? evalua?i compatibilitatea cu cel?lalt ?ntr-o rela?ie incipient? ?i s? v? cunoa?te?i mai bine "casa" propriului cuplu, pentru a v? putea bucura ?mpreun? de ea c?t mai deplin. E o carte pentru oameni singuri, ce ?nc? ??i caut? perechea, dar ?i pentru cuplurile deschise spre autoexplorare.?

De la primul pas f?cut ?n aceast? lume, purt?m cu noi, f?r? s? ?tim, un ?sac" de poveri ale familiei: drame nespuse, doliuri ne?ncheiate, pove?ti ru?inoase. Motiv?nd c? ?este spre binele nostru" s? nu ne vorbeasc? despre secretele de familie, p?rin?ii ?i bunicii ne condamn?, incon?tient, la a repeta ciclul de traume suferite de str?mo?i. ?n acest ghid practic de psihogenealogie, suntem ajuta?i s? punem ordine ?n ??antierul" mo?tenit de la genera?iile anterioare, s? ne asum?m familia, cu bune ?i rele, ?i s? detension?m (prin iertare, nu prin uitare) conflictele care ne b?ntuie de genera?ii. Cartea clarific? principalele no?iuni de psihogenealogie ?i ofer? instrumentele necesare (?atomul social", ?gensociograma") pentru ?mp?carea cu sine, dar ?i cu str?mo?ii.

Atunci c?nd adolescentul sufer? din dragoste, p?rin?ii lui se gr?besc s?-l aline cu replici de genul ?Nu merit? s? te nec?je?ti pentru at?ta lucru!" sau ?O s? ?nt?lne?ti persoane mult mai bune ?i mai dr?gu?e dec?t fosta ta iubire". ?n ciuda dorin?ei bine inten?ionate a p?rin?ilor de a-?i proteja adolescen?ii de orice fel de suferin?e, sindromul ?inimii fr?nte" trebuie v?zut ca un proces c?t se poate de util pentru o bun? maturizare a adolescentului, sus?ine psihopedagogul belgian Bruno Humbeeck. Suferin?a din dragoste nu e o boal? ?i nici un motiv de ru?ine. Din contr?, este un prilej pentru a ?nv??a s? iube?ti, s?-l respec?i pe cel?lalt ?i s?-?i redefine?ti identitatea. Misiunea esen?ial? a p?rin?ilor va fi aceea de a oferi un mediu sigur ?i empatic ?n care copilul s? poat? da un sens nefericirii sale, s?-?i poat? asuma ?i integra suferin?a ?n scenariul propriei cre?teri afective. L?muririle psihologice viz?nd ata?amentul, pasiunea fuzional?, a?tept?rile ?i necesitatea revizuirii propriei imagini asupra lumii pot fi extrem de folositoare ?i ?n gestionarea dramelor pasionale din cuplurile adulte.

n aceast carte de referin pentru psihologia dezvoltrii umane, Erik Erikson combin profundele intuiii ale psihanalizei cu datele empirice ale antropologiei culturale, pentru a evidenia legturile strnse dintre educaia copilului i constrngerile socioculturale. Publicat n 1950 i reeditat n mai multe rnduri, cartea de fa are meritul de a fi aplicat cu succes teoria freudian a sexualitii infantile la munca de teren" a antropologiei. Astfel, autorul a studiat dou triburi amerindiene, comparndule diversele moduri de educaie i socializare ale copiilor. Plecnd de aici, a elaborat teoria celor opt stadii ale dezvoltrii Eului, concepie care a rmas extrem de influent pn n prezent. Cartea ofer analize revelatorii asupra civilizaiei nordamericane, la care se adaug dou inedite psihobiografii dedicate lui Hitler i Maxim Gorki.

O stare de s?n?tate bun? este asociat? cu un sistem imunitar ce func?ioneaz? corespunz?tor. Dar aceast? func?ionare este independent? de via?a psihic?, organismul nostru se protejeaz? automat? Acest volum ofer? at?t o introducere bine documentat? ?n imunologie, c?t ?i o perspectiv? de ansamblu asupra rela?iilor dintre comportamentul uman, procesele neurologice ?i endocrine ?i func?ia imunitar? bazat? pe cercet?ri recente din domeniu. Sunt abordate diferite subiecte importante precum: modul ?n care stresul influen?eaz? func?ia imunitar?, modific?rile func?iei imunitare induse psihosocial, influen?a puternic? a depresiei asupra bolilor cardiovasculare ?i autoimune, rolul precum ?i efectele benefice ale ?n?elegerii ?i exprim?rii emo?iilor asupra func?ion?rii sistemului imunitar. De asemenea, un loc important ?n acest volum ?l ocup? prezentarea unor modele explicative ale rolului benefic al interven?iilor comportamentale ?i al diferitelor forme de psihoterapie asupra func?ion?rii sistemului imunitar. Cartea se adreseaz? medicilor, psihologilor ?i tuturor celor interesa?i de interac?iunea minte–corp.

Cum se face c? atât de mul?i dintre cei care ?in diete nu reu?esc s? sl?beasc?? Ba din contr?, tind chiar s? dep??easc? greutatea avut? ini?ial. Ce-i deosebe?te pe oamenii care totu?i reu?esc, de ceilal?i? Dar pe cei gra?i de cei slabi? În cartea sa bazat? pe cuno?tin?e din diverse domenii de specialitate ?i pe studii ?tiin?ifice, Sara Gilbert demonteaz? mituri, ar?tând c? succesul pe termen lung al unei diete nu ?ine de voin??, ci de factori personali precum a?tept?ri ?i încredere în sine, sau de circumstan?e sociale ?i familiale. Cititorului i se ofer? strategii de monitorizare a dietei, astfel încât s? fie preg?tit dintru început pentru dificult??ile inevitabile ap?rute atunci când se încearc? schimbarea unor vechi obiceiuri. Este înv??at cum s? recunoasc? emo?iile ?i situa?iile care stau la baza unui comportament alimentar nedorit sau chiar periculos pentru propria s?n?tate ?i s? utilizeze tehnici cognitive ?i comportamentale de gestionare a acestora. Cartea Sarei Gilbert nu propune diete miracol, fiind în schimb un instrument cât se poate de util pentru to?i cei care doresc s? ating? ?i s? p?streze o greutate ideal?.

Reunind extrase din lucr?rile scrise de Albert Ellis pe parcursul a cincizeci de ani, exemple ?i prezent?ri de caz, aceast? carte surprinde evolu?ia g?ndirii p?rintelui terapiei comportamentale ra?ional-emotive, numit totodat? ?i bunicul psihoterapiei cognitiv-comportamentale. Focalizat? ini?ial asupra educa?iei sexuale ?i a libert??ii sexuale, ?n contextul unei societ??i americane destul de stricte la acea vreme ?n ceea ce prive?te nuditatea sau sexul ?n afara c?s?toriei, munca lui Albert Ellis s-a extins treptat asupra unor domenii mai largi ale psihicului uman.Este o lucrare inedit?, interesant? ?i util? pentru psihologii ?i psihoterapeu?ii din indiferent ce orientare, dar ?i pentru nespeciali?ti, care pot avea ocazia s? se familiarizeze astfel cu opera unuia dintre cei mai mari deschiz?tori de drumuri ai secolului XX.

Psihologii, formatorii ?i educatorii au acum la ?ndem?n? 103 instrumente pentru diversele activit??i de grup – fie c? este vorba despre terapii de grup, despre ?ntruniri de formare profesional?, fie c? vorbim despre ateliere psihoeducative ?i ?edin?e de dezvoltare personal?. Av?nd 30 de ani de experien?? clinic?, autoarea a str?ns ?n acest volum cele mai eficiente tehnici ?i exerci?ii pentru ?mbun?t??irea abilit??ilor adaptative, asertive ?i de comunicare ale participan?ilor la experien?a de grup. Printre obiectivele urm?rite de cele 103 activit??i se num?r?: adaptarea la stres, autodescoperirea prin jocurile de rol, relaxarea prin medita?ie (mindfulness), ?mbun?t??irea stimei de sine, cre?terea personal?, con?tientizarea imaginii corporale, rezilien?a ?i flexi-bilitatea empatic?.

John Holt - Promotorul educa?iei la domiciliu - homeschooling ?Tot ce spun eu ?n cartea acesta poate afi rezumat ?n patru cuvinte: Ave?i ?ncredere ?n copii!“ – John Holt Copiii ?nva?? cel mai bine ?nainte de a merge la ?coal?, c?nd ??nv??atul este precum respiratul“, atrage aten?ia celebrul reformator educa?ional John Holt. Odat? intra?i ?n sistemul clasic de ?nv???m?nt, micii ?colari ajung repede s? fie umili?i, speria?i ?i descuraja?i. V?duvi?i de dorin?a fireasc? de a explora, ei se vor sim?i cople?i?i de cerin?e f?r? noim? ?i de test?ri care ignor? punctele lor forte. Vor c?uta strategii de a p?c?li profesorii sau se vor limita la a ?nv??a strict ?pentru examene“. Plec?nd de la observarea procesului natural ?i fascinant ?n care copiii mici ?nva?? pe cont propriu s? mearg?, s? vorbeasc? sau s? rezolve jocuri complicate, autorul ?ndeamn? p?rin?ii ?i educatorii s? creeze un mediu de ?nv??are bazat pe ?ncredere ?i deschidere, care s? ?ncurajeze nu doar achizi?ia unor fragmente din diverse teorii, dar ?i dezvoltarea ?ncrederii, r?bd?rii ?i autonomiei elevilor afla?i la v?rste fragede. Miza c?r?ii const? ?n transformarea ?colii (dar ?i a c?minului familial) ?ntr-un loc unde copiii s?-?i poat? ?mbun?t??i stilul natural de g?ndire ?i ?nv??are.

Sigmund Freud este considerat p?rintele psihanalizei. N?scut ?n 1856, a profesat ca fiziolog, medic ?i psiholog ?i ?i-a petrecut cea mai mare parte a vie?ii la Viena. Ideile sale inovatoare sunt legate de incon?tient, refulare, interpretarea viselor ?i metoda clinic? de tratament prin dialog. ?n acest volum ve?i g?si fragmente relevante din cele mai importante lucr?ri ale sale. Seria Lec?ii de via?? din The School of Life alege c?te un mare g?nditor ?i pune accentul pe acele idei ale sale care au o ?nsemn?tate profund? pentru noi, cei de ast?zi. C?r?ile din aceast? serie demonstreaz? c? voci importante din trecut ?nc? au lucruri fundamentale de transmis genera?iilor actuale.

Imediat ce ai anunat c eti nsrcinat, rudele, prietenii, cunoscuii, chiar i persoanele strine se grbesc s-i dea sfaturi. Pe internet gseti tot felul de informaii despre natere i creterea copiilor, unele verificate, altele mai puin, dar care adesea se bat cap n cap. Cum s-o scoi la capt n tot acest hi informaional Mari mituri despre dezvoltarea copiilor este o carte ce-i propune s demoleze ideile preconcepute, bazndu-se pe rezultatele cercetrilor tiinifice, pe dovezi, pe date statistice. Cartea dezbate fr menajamente 50 de mituri, rspunznd la ntrebri precum: Se poate prezice sexul bebeluului uitndu-te la forma corpului matern Genereaz anestezia epidural complicaii la natere S lai copilul s plng sau s-l iei n brae la cel mai mic semn de suferin S l aezi n premergtor ori s-l lai s se ridice singur n poziie biped Poate vaccinarea s induc autismul Dar consumul de zahr mi va agita copilul Pn la ce vrst este indicat alptarea mi traumatizez copilul pe via dac-i dau o palm Divorul prinilor poate distruge viaa copiilor Cu exemple din filme i seriale cunoscute, cu trimiteri la referine bibliografice de ncredere, cartea de fa reprezint un mic ghid pentru prini, extrem de util n numeroasele momente de cumpn cu care se confrunt pe parcursul creterii unui copil. Totodat, ea poate fi i un excelent suport de curs pentru cei ce se pregtesc n psihologia copilului. Ideea c un copil singur la prini este rsfat dateaz de peste un secol… cercetrile sugereaz c aceasta nu este n realitate dect un mit… Copiii singuri la prini […] au o motivaie de realizare nalt, un nivel mai ridicat al stimei de sine i relaii mai pozitive cu prinii […] i sunt similari tuturor celorlalte grupuri familiale n ceea ce privete maturitatea, spiritul de cooperare, autocontrolul, stabilitatea emoional, participarea social, extraversia i popularitatea n grupul lor de vrst.“ – Stephen Hupp i Jeremy Jewell Gemenii identici nu sunt identici din punct de vedere genetic O femeie poate rmne nsrcinat n timpul sarcinii Nu toate fetele au cromozomi sexuali XX i nu toi bieii au cromozomi XY Taii nu folosesc pedeapsa corporal mai des dect mamele Acestea i multe alte mituri sunt discutate prin prisma cercetrilor tiinifice de cea mai nalt calitate, i nu aa cum obinuim s facem noi, majoritatea prinilor, atunci cnd recurgem la intuiii, zvonuri i preri transmise din gur-n gur. Aceast carte ar trebui s se afle pe noptiera oricrui printe i consultat ori de cte ori ai dubii c faci ceea ce trebuie.“ – Michael Shermer, redactor al revistei Skeptic, editorialist la Scientific American, autor al crilor: Why People Believe Weird Things, The Believing Brain i The Moral Arc.

Bárdos András évtizedeken át az egyik legismertebb és legfoglalkoztatottabb televíziós riporter volt Magyarországon. Dolgozott a Magyar Televízióban, az RTL Klubon és a TV2-n is, vezetett két minisztereln?k-jel?lti vitát. A Rádió Krónika-m?sorai, Napk?zi, Naptévé, RTL-Híradó, Akták, Tények, Jó estét Magyarország - t?bb ezer interjút készített a k?zélet szerpl?ivel, politikusokkal. 1995 óta tanít a Színház- és Filmm?vészeti Egyetemen, t?bbek k?z?tt kommunikációt is.?Sokat tud a hazugságról, pályája során hallott eleget. Pamela Meyer hazugságról, a hazugság felismerésér?l szóló k?nyvéhez írt el?szavában arról írt, mi t?rténne, ha csak egyetlen napig igazat mondanánk. Ez az e-füzet Bárdos irónikus, mégis halálosan komoly el?szavát tartalmazza a Verj át, ha tudsz cím? k?nyvh?z.

gy vagyok, hogy az apám és anyám kztti szex idevarázsolt, és most ezt egy halálos balesetnek vélem és nyilvánítom, és várom a halált, amibe bele fogok halni... Az ezen két pont kztti idt a lehet legboldogabban szeretném leélni. Gyakran ez sikerül” – vallja Feldmár András nmagáról. Szerz- és beszélgettársával, Büky Dorottyával is ezt a témát járják krül, utat mutatva nekünk, tévelygknek, segítve minket eligazodni nmagunk bels labirintusában. Hátha mi, a figyelmes olvasók a sorok mgé nézve rádbbenünk: valójában minden feltett kérdés rólunk és minden válasz nekünk szól, a mi kudarcainkról, a mi kétségeinkrl, a mi szenvedéseinkrl, a mi életünkrl. s, nem utolsósorban, a mi lehetségeinkrl. Arra, hogyan találjunk vagy teremtsünk magunknak olyan krnyezetet, amely muszájból kttt kompromisszumok nélkül is befogad bennünket, miként a borsót a héja.

SZENDI G?BOR új k?tetében az egyéni és a párkapcsolati problémákat elemzi. Részletesen szól az akarat szerepének túlértékelésér?l, gondolkodásunk paradoxonairól, a szokások kialakulásáról és elhagyásának módjairól, valamint mindennek fényében a kapcsolati konfliktusokról és lehetséges, ?másodfokú” megoldásaikról. Szendi az evolúciós gondolkodás mellett ezúttal a modern viselkedésterápiás szemléletet hívja segítségül, és állítja: cselekedeteinket folyamatosan általunk nem ismert és nem is megismerhet? tényez?k – rejtett tanulás, genetikailag ?r?k?lt vonások, nem érzékelhet? ingerek, hamis emlékek, ?nigazoló értelmezések, téves észlelések stb. – irányítják. Vagyis a problémákat maga az ember teremti, az emberi gondolkodás hozza létre azáltal, hogy értelmezi ?nmagát, sorsát, k?rnyezetét. A szerz? szerint az emberi problémák lényege, hogy korlátozott információk alapján akarunk sokkal szélesebb alapokon nyugvó jelenségeket értelmezni. Ilyenkor általában túl nagy jelent?séget tulajdonítunk az okoknak, és a magyarázatokhoz az emberi tudatból és emlékezésb?l nyert információk rendszerint kevésnek bizonyulnak. Szendi Gábor gyakorlati tanácsokban b?velked? k?nyvében ugyanakkor rámutat: ha nem az okokat akarjuk tisztázni, hanem a megoldást keressük, sokkal hatékonyabban kezelhetjük egyéni és társas problémáinkat is.

Bir psikanalist olmas? sebebiyle Fromm, dü?ünce te-mellerini ?nemli derecede Freud dü?üncesi üzerine oturtmu?tur. Ancak Freud’un ortaya koydu?u klasik psikanalizi kendine g?re yorumlam??, analizlerinde kültürel ve sosyal fakt?rleri, etkin bi?imde kullanm??t?r. Freud’un temel kavramlar?, Fromm dü?üncesinde de ?nemli bir yer i?gal etmi?tir. O, bu kavramlar? aynen kullanmakla birlikte, Freud’un eksik b?rakt??? y?nlerini, analitik bir ?ekilde ortaya koymaya ?al??m??t?r.     ???NDEK?LER  Eric Fromm'un Ki?ilik Kuram? FROMM’a G?RE E??TL?K. ??güdüler ve ?nsan Tutkular? PS?KANAL?Z?N BUNALIMI.SEVG? KURAMISEVG? NESNELER? SEVG? VE ?A?DA? BATI TOPLUMUNDA SEVG?N?N ??K???.SEVG?N?N UYGULANMASI   ?nsan sevmeyi ??renerek yeniden di?er insanlarla birle?ir ya da toplumun otoritesine uyarak güven kazanabilir. ?nsan?n ?eli?kisi; hem do?an?n bir par?as? olmas? hem de ondan kopuk olmas?; hem insan hem de hayvan olmas?ndan kaynaklan?r. Hayvan olarak doyurulmas? gereken fizyolojik ?zellikleri vard?r. ?nsan olaraksa ak?l yürütebilir, benli?inin bilincindedir. ?nsan?n psi?esini anlaman?n yolu onun var olu?undan kaynaklanan gereksinimlerini ??zümleyebilmeye dayal?d?r  ?nsan?n var olu?undan kaynaklanan gereksinimler: 1. ?li?ki Gereksinimi; ?nsan, insan olma u?runa do?adan kopmu?tur. ?yleyse do?a ile olan birincil beraberli?inden kopmu?tur. Hayvan do?a ile ba? edebilecek güce sahiptir. Oysa insan imgeleme ve dü?ünce gücüne sahip olup do?a ile yak?n ve ba??ml?l??a dayanan ili?kisini yitirmi?tir. ?nsan?n kendi ili?kilerini kurabilmesi i?in büyük bir ?aba harcamas? gerekir. Doyum sa?layabilmesi i?in de üremeye y?nelik bir sevgiye ihtiyac? vard?r. Bu tür bir sevgi ise kar??l?kl? sorumluluk, sayg?, ?zen ve anlay?? gerektirir.  2. A?k?n Olma Gereksinimi; ?nsan a?k?n olmaya zorlan?r ?ünkü hayvans? do?as?n?n üstüne ??kmak, herhangi bir varl?k olmak yerine yarat?c? bir varl?k olmak gereksinimindedir. ?nsan?n yarat?c? dürtüleri engellendi?i zaman y?k?c? olur. Sevgi ve nefret kar??t dürtüler de?ildir. ?kisi de insan?n hayvan do?as?n? a?abilme ?abas?ndan kaynaklan?r. Hayvan ne sevebilir ne de nefret edebilir. Oysa insan hem sevebilir em de nefret edebilir.  3. ?nsan do?al k?kenini arar; ?nsan dünyan?n tamamlay?c? bir par?as? oldu?unu ve bir yere ait oldu?unu hissetmek ister. ?ocukken anne-babas?na ait hisseder. Ancak geli?tik?e bu duygunun ortadan kalkmas? gerekir. (Yoksa tehlikeli sonu?lar do?urabilir. ) ?nsan kendisine en fazla doyum sa?layan ve en sa?l?kl? ait olma duygular?n? di?er insanlarla dost?a duygular ya?ayarak sa?lar.  4. Ki?isel bir kimli?e sahip olmak ister; Bazen birey yarat?c? gücünü kullanarak amac?na ula?amaz. O zaman bir grup ya da bir ba?kas? ile ?zde?le?erek farkl?l?k kazanabilir. B?yle durumlarda kimlik duygusu birisi olmaktan de?il, birine it olmaktan kaynaklan?r.  5. Her birey bir ba?vuru ?er?evesine ihtiya? duyar; Asl?nda bireyin i?inde ya?ad??? dünyay? tutarl? bir bi?imde alg?layabilmesini sa?lar. ?er?eve mant?kl? ya da mant?ks?z olabilir. ?lk ba?vuru ?er?evesi, ailesidir.   Fromm’a g?re bu gereksinimler insana ?zgüdür, hayvanlarda bulunmaz. Ayr?ca bu gereksinimler insanlar?n belirtmeleri g?zlenerek anla??lmaz. Asl?nda bu gereksinimler insan?n evrimi boyunca insan?n do?as?nda olu?mu?tur. Bu gereksinimlerin belirtilmesi, insan?n i?sel yetilerini tan?ma yollar? bireyin i?inde ya?ad??? toplumun düzenlemeleri taraf?ndan belirlenir.   

Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

Lehet házunk a hegytet?n, men? kocsink a garázsban, drága holmikkal telet?m?tt gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keser? tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelel? tanulságot a t?rténtekb?l. Akár így, akár úgy, el?sz?r ismerkedjünk meg ?nmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jókép? idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul k?z?s utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mit?l vonzó egy n? a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az els? randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak ?rül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA D?RA párkapcsolati kisokosa a pszichológia t?rténetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gy?jti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és t?rténetekben b?velked? bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó k?vetkeztetéseket, és az els? randitól a gyerekvállalásig a legt?bb nehéz helyzetet csillagos ?t?sre oldjuk meg – hiszen az élet párban szép!

Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i Aceast? inscrip?ie reliefat? pe frontonul templului lui Apolo din Delfi a devenit principiul fundamental al filosofiei lui Socrate. Remarc?m de altfel c? majoritatea religiilor ?i ?nv???turilor antice ne ?ndeamn? c?tre aceea?i cunoa?tere fundamental?. ?Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i!” s-a transformat ?ntr-o maxim? ?i un ?ndemn de urmat pentru majoritatea oamenilor, fiecare urm?ndu-?i propria cale. Ce ?nseamn? s? ne cunoa?tem? Ce suntem noi ?n realitate ?i ce este de (re)cunoscut referitor la fiin?a noastr?? Care este numitorul comun al tuturor ac?iunilor noastre? Care este aspira?ia l?untric? a fiec?ruia dintre noi, pentru ce facem tot ce facem ?i care este natura adev?ratei fericiri? Toat? c?utarea noastr? se rezum? la un lucru foarte simplu: g?sirea propriei identit??i. Poate fi adev?rata noastr? identitate o stare, o manifestare sau o experien??? Toate acestea sunt trec?toare, astfel c? dac? am fi fost una din ele, am fi disp?rut odat? cu ea. Nimic din ceea ce este supus schimb?rii, nimic din ceea ce apare ?i dispare nu poate constitui esen?a noastr?. Ceea ce suntem ?n realitate este permanent aici, percep?nd schimb?rile, apari?iile ?i dispari?iile experien?elor ?i a obiectelor din ele.