Дарону Аджемо?лу ? Джеймсу Роб?нсону вдалося, здавалося б, неможливе — в?дпов?сти на питання, яке до них безрезультатно вивчали стол?ттями: чому одн? кра?ни багат?, а ?нш? — б?дн?????рунтуючись на п’ятнадцятир?чних досл?дженнях у галузях ?стор??, пол?толог?? та економ?ки, автори легко ? доступно пояснюють, чому економ?чний усп?х держав не залежить в?д культури, кл?мату чи географ?чного положення.??Аджемо?лу та Роб?нсон переконан?: кра?ни стали найусп?шн?шими через те, що ?хн? громадяни повалили владну ел?ту ? створили сусп?льства, де головною ц?нн?стю стали р?вн? економ?чн? та пол?тичн? права кожного. На ?хню думку, саме свобода робить св?т багатшим.??Книга ?Чому нац?? занепадають? — сво?р?дний пос?бник, який допоможе краще зрозум?ти причини, що сприяють процв?танню держав та ?хньому занепаду.

...Того страшного спекотного л?та 61-го в?н не забуде н?коли, й нав?ть сорок рок?в по тому все сказане ? вчинене тод? спливатиме в пам’ят? так, наче трапилося т?льки вчора. Тод?, йому було тринадцять, безтурботний п?дл?ток, що зростав у благопристойн?й родин? (тато – священик Методистсько? церкви, мама – творча ? талановита регентка хору, ген?альна сестра – майбутня студентка ? молодший братик-школяр), упродовж тих трьох л?тн?х м?сяц?в пройде жорстоку школу доросл?шання. Через вервечку загадкових смертей, що матимуть р?зн? прояви — нещасний випадок, природна смерть, авар?я, вбивство — йому доведеться сповна п?знати життя, сповнене драматизму, та?мниць, брехн? та зради, в?дданост? та перелюбства.??Але звичайн?с?нький хлопчисько у траг?чний для його родини час, коли звичний йому св?т в одну мить зруйнувався, здавалося б, назавжди, виявив дива розважливост? та км?тливост?, навчився втрачати ? в?днаходити, ненавид?ти ? прощати та п?знав ц?ну любов?.??Пронизливий роман про г?рку ц?ну мудрост?, про нев?дворотну Божу мил?сть ? про те, що нас в?д в?чност? в?докремлю? лише подих, один останн?й подув в?тру...??

Két év telt el ,,a nap", vagyis a világ t?bb országát egyszerre sújtó ?sszehangolt, elektromágneses hullámokat (EMP) gerjeszt? támadás óta. ?ramszolgáltatás híján az Egyesült ?llamok kontinentális területeinek nagy részén k?zépkori állapotok uralkodnak, s becslések szerint az offenzívát, valamint az azt k?vet? káoszt az ország lakosságának csupán húsz százaléka élte túl. Az észak-karolinai Black Mountain városa - lakóinak h?sies helytállása folytán - nem semmisült meg teljesen, de a halál és az emberfeletti megpróbáltatások ?ket sem kímélték. Vezet?jük, John Matherson otthona porig égett, és az inzulinkészletek kiapadása miatt a férfi elveszítette egyik lányát, a cukorbeteg Jennifert is. A Bluemontban újjászervez?d?tt amerikai kormány látszólag mindent megtesz annak érdekében, hogy feltartóztassa az országba humanitárius segítségnyújtásra hivatkozva benyomuló idegen katonai er?ket. Az új vezetés tervének részeként John egyetlen életben maradt lánya, a tizennyolc éves Elizabeth is megkapja a katonai behívóját...

Marianela este varianta spaniol? a pove?tii din copil?rie R??u?ca cea ur?t?. Satul Socartes este locul unde se petrece trista poveste de iubire a protagoni?tilor lui Pérez Galdós; numele localit??ii nu este ?nt?mpl?tor, romanul dezvolt?nd epic teoriile despre frumuse?e ale lui Socrate. Marianela, o feti?? orfan?, s?rac? ?i ur?t?, se ?ndr?goste?te de Pablo, un b?iat orb din na?tere. Fermecat de vocea ei, Pablo nu ?i-o poate imagina dec?t frumoas?, fapt pentru care ?i va ?mp?rt??i dragostea. Magia se risipe?te atunci c?nd medicul Teodoro Golfin ?i red? t?n?rului vederea. Dac? ?n basmul lui Andersen frumuse?ea este ?n final dezv?luit?, aici leb?da ?nt?rzie s? apar?, Marianela ascunz?ndu-se de privirea lui Pablo. A?a c? happy-end-ul se las? a?teptat. Va trece Pablo peste aceast? piedic? sau iubirea pentru Marianela se va risipi precum c?ntecele fetei purtate de v?nt? Ve?i afla din finalul romanului lui Pérez Galdós.

tii care e pluralul corect - acali sau acai Nu V rspunde Enormitatea Sa Bérurier: e un substantiv care apare numai la singular, pentru c acalul este o pasre care triete singuratic. Dac nu suntei mulumii de rspuns i vrei s aflai de unde izvorte Guatemala sau ce culoare avea calul alb al lui Henric al IV-lea, dac suntei nedumerii aflnd c 3 ori 8 fac 22, citii n continuare. Cnd ntr-o comun de lng Lyon dispare fr urm un bieel, Bérurier ajunge nvtor la coala de loaze, iar San-Antonio pe urmele unor interlopi care se in de partuze. Nu dup mult timp, totul se accelereaz, crimele se nmulesc, iar n jurul fermectorului comisar ncepe s danseze sarabanda rposailor.Mai multe detalii pe san-antonio.ro

Te milyennek képzeled a t?kéletes randit? ?lmodoztál már arról, hogy egyszer valaki kitalálja a legdédelgetettebb álmod? Szeretted a D.A.C. els? részét, és türelmetlenül várod, hogy megjelenjen a második? Akkor ezt el kell olvasnod! Kalapos ?va ebben a novellában kis bepillantást enged Márk fejébe, és azt is megtudhatjuk, hogy sikerül-e a fiúnak ?sszehoznia egy bénázásoktól és félreértésekt?l mentes randit Flórával. Lépj be te is a D.A.C. világába, és éld át velünk A t?kéletes randit! NOVELLA kizárólag e-k?nyvben!

Az el?kel? bentlakásos iskola borostyánnal borított falai k?z?tt korrupció, botrány és egy ?sszeesküvés baljós hálózata rejt?zik. Az Amerikából j?tt Raven Stone-nak felt?nik, hogy valami nagyon nem stimmel. El?sz?r is ott vannak a titokzatos elt?nések. Aztán a tanárok hazugságai. ?s most pedig a halálos fenyegetések... A nyugtalanító t?rténéseket csak tovább bonyolítja a rejtélyes Kieran Storm felt?nése, akinek nemcsak az agya penge, de a teste is d?gleszt?. Raven érzi, hogy beleszeret a fiúba, de megbízhat olyasvalakiben, akir?l szinte semmit sem tud?

Codul vindec?rii este echipamentul vostru pentru via??: folositi-l! ?n 2001, Alexander Loyd a descoperit cum s? activeze func?ia fizic? ?ncorporat? ?n organism, care poate ?nl?tura, ?n propor?ie de p?n? la 95%, sursa tuturor bolilor ?i st?rilor de r?u. ?n acest caz, sistemul neuro-imunitar ??i poate ?ndeplini misiunea de a vindeca orice r?u din organism. Descoperirile dr. Loyd au fost validate prin teste ?i m?rturii ale oamenilor din ?ntreaga lume, care au folosit sistemul Codul vindec?rii pentru a corecta, practic, orice problem? fizic?, emo?ional? sau rela?ional?, dar ?i pentru a avea succes deosebit ?n carier?. Testele doctorului Alexander Loyd au ar?tat c? exist? un ?cod universal al vindec?rii“ care poate ajuta la vindecarea celor mai multe probleme pentru cei mai mul?i oameni. cartea cuprinde ?i: Cele ?apte secrete ale vie?ii, s?n?t??ii ?i prosperit??ii; Tehnica de 10 secunde a Impactului imediat pentru dezamorsarea stresului zilnic; Detectorul de probleme suflete?ti, singurul test care identific? problemele de baz? printr-un raport personalizat ?i succint. ?Am folosit aproape toate tehnologiile moderne, protocoale de tratament, tehnici, sisteme, filozofii ?i modalit??i de vindecare at?t din medicina alopat?, c?t ?i din cea alternativ?, dar, dac? ar fi s? aleg doar una, aceasta ar fi lucrarea dr. Loyd. Nu cunosc niciun alt proces care s? fie at?t de elegant ?n simplitatea lui, at?t de u?or de ?nv??at, de profund eficient ?i, mai ales, etern. Cea mai bun? recomandare pe care o pot face este s? spun c? ?l folosesc eu ?nsumi, ?l folosesc pentru familia ?i pacien?ii mei.“ – Merril Ken Galera, medic, director medical la Galera Center ?Aproape c? trebuie s? treci printr-un proces ca acela din Codul vindec?rii pentru a-?i schimba convingerile gre?ite care te ?mpiedic? s? ai via?a ?i s?n?tatea pe care ?i le dore?ti.“ – Dr. Bruce Lipton, fost cercet?tor ?n domeniul biologiei celulei la Stanford ?i autor al bestsellerului Biology of Belief

Solu?ia Chopra pentru o sc?dere ?n greutate permanent?, stare de bine ?i lini?te sufleteasc? Via?a ?nseamn? ?mplinire! La ce t?nje?ti acum? La m?ncare? Iubire? Stim? de sine? Lini?te sufleteasc?? De ce m?nc?m uneori mai mult dec?t avem nevoie? Deepak Chopra ne r?spunde: fiindc? nu reu?im s? g?sim mul?umirea ?i lini?tea sufleteasc? de care avem nevoie, transform?m m?ncarea ?n substitut al satisfac?iei emo?ionale. C?nd motivele dezechilibrului emo?ional dispar, organismul se autoregleaz? ?i cere c?t ?i trebuie. Deepak Chopra identific? mai ?nt?i cauzele care ne ?mpiedic? s? ne schimb?m atitudinea: obiceiurile proaste, teama de schimbare, descurajarea de a urma ?nc? o diet? sau dimpotriv?, credin?a naiv? c? urm?toarea diet? va func?iona, al?turi de poftele cotidiene, mai ales pentru alimentele s?rate, dulci ?i grase ?i de faptul c? ritmul modern de via?? aproape c? ne impune alegerea alimentelor nes?n?toase.Solu?ia Chopra este o abordare holistic?, bazat? pe leg?tura dintre minte ?i corp. Ca s? ajungem la o stare ideal? de ?mplinire sufleteasc? ?i form? fizic? optim? trebuie s? ne hr?nim zilnic trupul cu alimente s?n?toase, inima cu bucurie, compasiune ?i iubire, mintea cu noi informa?ii, iar spiritul cu calm ?i con?tiin?? de sine.Cartea se ?ncheie cu o sec?iune de re?ete delicioase ?i s?n?toase inspirate din meniurile Centrului Chopra ?i bazate pe principiile alimentare ayurvedice, adaptate la via?a occidental? modern?.Oriunde te afli ?n via??, cartea de fa?? te va ajuta s? alegi direc?ia potrivit?.

"Miklóska nagyon boldog volt, hogy újra láthatja a cica-babát és megint játszhatik vele, Kandur bátya sem adta meg a cica-babának azt a pofont és azt a pár karmolást, amit?l a cica-baba félt. Egyébként Kandur bátya csakhamar hazautazott, a cica-baba ellenben Budapesten maradt s Miklóskával együtt megy haza nyaralni a nagymamához."

Documentele publicate sub egida Institutului de Istorie ?George Bari?iu“ al Academiei Rom?ne au fost structurate ?n dou? p?r?i: Emigra?ia albgardist? ?i Biserica Rus? din Bucure?ti. Prima parte cuprinde r?spunsul direc?iilor regionale la Ordinul Direc?iei Generale a Securit??ii Statului nr. 354/81558 privind albgardi?tii din raza acestora de competen??, iar cea de a doua – materiale ale Direc?iei Regionale a Securit??ii Bucure?ti despre personalul, emigran?ii ?i refugia?ii care frecventeaz? Biserica Rus?. Sursele relev? destinul, starea de spirit ?i material? a fo?tilor membri ai armatelor ruse ?i ucrainene stabili?i ?n Rom?nia, supravie?uitori ai celor dou? r?zboaie mondiale, liderii fiind deja aresta?i.Din sinteza informativ? a Direc?iei Regionale a Securit??ii Bac?u din 27 octombrie 1951:??n urma ac?iunilor contrarevolu?ionare desf??urate ?n t?n?rul Stat Sovietic de c?tre bandele conduse de Denikin, Kerenski ?i Vranghel, bande ce au fost distruse de c?tre t?n?ra Armat? Ro?ie Sovietic? ?i alungate peste grani?ele Statului Sovietic, ?i ?n ?ar? la noi au venit o serie de elemente ce au f?cut parte din aceste armate, care ?i-au stabilit domiciliul ?n diferite ora?e ale ??rii noastre, unde sub regimul burghezo-mo?ieresc ce se afla ?n acel timp la c?rma ??rii noastre au g?sit azil ?i ocrotire.Astfel ?i ?n regiunea Bac?u din aceste elemente identificate p?n? ?n prezent sunt ?n num?r de 6 persoane, ?i anume: Mateevski Konstantin, ?n prezent domiciliat ?n Piatra-Neam?, de profesie electrician ?i mecanic, angajat ?n aceast? func?ie la Sovromlemn Piatra-Neam?; Petrovski Vasile, fost colonel de artilerie ?i avia?ie ?n armata alb? a lui Vranghel, ?n prezent domiciliat ?n Piatra-Neam?, fiind angajat ca magazioner la fabrica Bistri?a din Piatra-Neam?; Galini?cenko Alexandru, domiciliat ?n Piatra-Neam?, f?r? ocupa?ie, ?n prezent fiind b?tr?n; Kazimirov Mark, de profesie ?ofer angajat ?n aceast? calitate la fabrica ?Reconstruc?ia“ Piatra-Neam?, fost ofi?er ?n Armata Alb? ucrainean?, ?n prezent lucreaz? ca t?mplar, ?i Babici Ifrim, fost ofi?er ?n armata lui Vranghel, actualmente domiciliat ?n comuna Tarc?u, raionul Piatra-Neam?, cu serviciul la Sovromlemn.?n leg?tur? cu susnumi?ii trebuie s? ar?t?m c? dac? ?n trecut existau unele rela?ii de prietenie ?ntre d?n?ii, ?nt?lniri ?n care ??i reaminteau cu pl?cere de trecutul lor, ast?zi, fiind elemente b?tr?ne, nu se mai observ? aceste leg?turi, mai ales c? majoritatea sunt c?s?tori?i cu cet??ence rom?ne ?i parte dintre d?n?ii au chiar ?i copii.De asemeni, din cele cunoscute de noi rezult? c? ace?tia nu ?ntre?in leg?turi prin coresponden?? cu str?in?tatea ?i nici cu elementele dubioase ?i du?m?noase din locurile unde tr?iesc ei. S-a putut constata c? aceste elemente sunt extrem de fricoase ca nu cumva s? vin? o dispozi?ie care s?-i pun? ?n situa?ia s? se ?ntoarc? ?n URSS, obliga?i. Comentarii ?n acest gen au fost extrem de multe ?n r?ndurile lor, ?n special ?ntre anii 1945-1946, c?nd ei credeau sigur c? vor fi evacua?i din ?ara noastr? ?i trimi?i ?n Uniunea Sovietic?. Totu?i ?i ?n prezent, de?i b?tr?ni, exist? ?i ?n r?ndurile lor unele comentarii ?i nemul?umiri, pe care ?ns? ?i le arat? ?n anturajul restr?ns pe care eventual ?l au.“

Poeziile lui Giorgio Baffo (1694-1768), mentor al lui Casanova, sunt de o sinceritate dezarmant?. Un limbaj poetic picant, cu un efect direct asupra cititorului. Erotismul abund? ?n rostogoliri de imagini fierbin?i, iar sonetele autorului italian par o petrecere ?n rime, care iau peste picior bunele moravuri ale epocii.?F?r? Baffo, n?am avea idee de decaden?a voluptuoas? a Serenissimei Republici. Prin el, cunoa?tem via?a sexual? a Vene?iei, cu serb?ri, cu osterii, cu cazinouri, cu jocuri de noroc, cu dansatoare ?i cu c?lug?ri?e liber?tine“ – Guillaume Apollinaire

Volumul de proz? scurt? al lui Dorin David reune?te dou?zeci ?i trei de scrieri, o parte din ele publicate ?n perioada 2001-2013 ?n revistele Calende, Vatra, Tribuna ?i Astra, restul fiind inedite.Povestirile penduleaz? ?ntre dou? universuri – cel al realit??ii imediate, cu personaje ?i situa?ii palpabile, ?i cel al fic?iunii literare, chiar al magicului –, care la un moment dat ??i confund? grani?ele, cititorul trec?nd , gra?ie ?u?ilor“ ?i ?ferestrelor“ sugerate cu subtilitate de autor, dintr-o dimensiune ?n alta.

"A lányok még viharosabban nevettek. Kelepei azonban t?prengve szítta a fogát. Azon gondolkodott, mi lenne, ha csakugyan idek?lt?zne? Lelki szeme el?tt egész csomó dolog jelent meg. A jó koszt, a dunyhás ágy, amellyel talán minden együtt jár, ingyen, ami a Háznak specialitása, ha az ember itt lakik helyben."

Volumul lui Cornel Mihai Ungureanu cuprinde interesante interviuri cu mari personalit??i ale culturii rom?ne?ti, din sfere multiple. Printre al?ii, Ana Blandiana, Gabriel Andreescu, Liviu Antonesei, Gellu Dorian, Bogdan Suceav?, Lucian Dan Teodorovici sau Daniel Cristea?Enache. Cititorul va g?si ?n paginile c?r?ii comentarii provocatoare privind operele ?i biografiile intervieva?ilor, precum ?i pagini din istoria tulbure din perioada comunist? ?i din cea contemporan?.

Volumul Marianei Damian reconstituie via?a celui mai iubit poet latin, Publius Ovidius Naso, ?n contextul istoric, politic ?i cultural al perioadei lui Augustus. Cartea este o radiografie am?nun?it? a fr?m?nt?rilor poetului roman ?n urma exil?rii sale la marginea imperiului, pe malul M?rii Negre, invit?ndu-i pe cititori la o relectur? a operei ovidiene din perspectiva motivelor ?nstr?in?rii, singur?t??ii ?i nostalgiei.

T?rténik Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erd?ben – vélhet?leg Franciaországban. Egy nagy erej? vitéz, miként nálunk majd Toldi, legy?z egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az ? homlokára kerül a gy?ztesnek kijáró koszorú. ?s ezzel kezdetét veszi vessz?futása. El?bb csak bátyja, majd uralkodója haragja el?l, utóbb egyenest a szám?zetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézb?l kapott amulett és ?reg szolgája sírig h? ragaszkodása szolgál. ?m az ardeni erd? mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és el?z?tt hercegének birodalmára talál.

Volumul Save Point e un prilej bun de ?mp?care intre cele 2 p?r?i vitale autorului, cea tehnologic? ?i cea literat?, un mediu analog ?n care se gasesc instantanee, deseori in format ludic, ale unor lumi ?n care au loc evenimente at?t de mici ?i at?t de subit ?nc?t s-ar putea spune despre ele c? aproape nu au avut loc vreodat?.

ntre crile de poezie ale autoarei, Inima ca un pumn de boxeur este una dintre cele mai interesante deveniri“, una dintre multiplele sale viei“ artistice. Prima via a acestei cri a nceput n 1982 prin publicarea volumului la Editura Cartea Romneasc, constituind mpreun cu Scrisori neexpediate i Opinii despre durere revenirea n literatur a Norei Iuga dup aproape un deceniu n care poeta a avut interdicie de publicare. (Cezar Gheorghe)

Várostrom, varázslat, lovagi torna. Mindez Balatónia szomszédságában, a fajszok f?ldjén, ahol az udvaronccá cseperedett Rév Fül?p újra fontos szerepet kap, és azt is megtudja, mi a teend?, ha j?nnek a siófok. De hova lehetett Fajszf?ld uralkodója, Hatodik (Torkos) Hollád király, aki sz?rén-szálán elt?nt?

Cred ?n sensibilitatea publicului fa?? de un teatru al ideilor, dar ?i fa?? de un teatru de ac?iune fidel formelor clasice. Cu riscul de a fi considerat un manierist, accept aceast? etichet?, dac? ?mi aleg drept modele nume ca Montherlant, Camus, Vallejo sau Camil Petrescu. Am ?ncercat s? tratez una dintre marile teme ale dramaturgiei universale, care ?ncepe cu vechii greci ?i se ?mpline?te ?n teatrul clasic francez: conflictul dintre datorie ?i pasiune. Drama apare atunci c?nd cele dou? imperative devin divergen?e ?i ea se poate reg?si ?i azi de la marii lideri politici la oamenii de r?nd. Dar pentru a o ilustra am ales varianta teatrului istoric, deoarece (pentru a-l cita pe Henri Rochefort ) ?viitorul, ?n momentul de fa??, pare at?t de sumbru, ?nc?t am sim?it s? m? hr?nesc o vreme cu trecutul". Drama personajelor mele, fie c? este vorba despre Ugo, fie c? este vorba despre printul Rudolf, este e?ecul ?nregistrat ?n ?ncercarea de a le g?si un liant, de a le ?mp?ca. Am v?zut ?n Rudolf de Habsburg un adev?rat profet al lumii moderne… care a prev?zut toate catastrofele secolului al XX-lea ?i a ?ncercat s? orienteze politica austriaca ?ntr-o alta direc?ie. Dar via?a sa privat?, departe de a fi un model, a dejucat acest plan. El dispare pentru c? nu-?i mai g?se?te locul ?n lumea lui, ?n timp ce Ugo d’Este ??i accept? sf?r?itul din acela?i motiv. (Corneliu ?enchea)