Vera Maria Rosenberg a fost, probabil, cea mai important? femeie spion din al Doilea R?zboi Mondial. N?scut? ?n 1908 la Gala?i, a emigrat ?n Marea Britanie ?n 1933, fiind recrutat? ?n tinere?e de serviciile de informa?ii britanice. Ulterior ?i-a schimbat numele, pentru a-?i ascunde originea evreiasc?, iar dup? stabilirea ?n Marea Britanie a participat la nenum?rate misiuni secrete, ajung?nd ?n fruntea SOE, serviciul de opera?iuni speciale creat de Winston Churchill. Agen?ii ei au participat la nenum?rate opera?iuni vitale, inclusiv la preg?tirea debarc?rii ?n Normandia. ?n 1987, Fran?ois Mitterand i-a acordat Legiunea de Onoare, pentru aportul ei la eliberarea Fran?ei. Dup? r?zboi, Vera Atkins s-a retras ?ntr-un sat din Anglia, unde a r?mas p?n? la moarte, ?n 2000. Via?a i-a fost ?nconjurat? de mister, ?i pu?ini au ?tiut cine este cu adev?rat. Biografia lui Sarah Helm dezv?luie secretele celei despre care Ian Fleming, creatorul celebrului James Bond, spunea ??n adev?rata lume a spionilor, Vera Atkins a fost ?eful.“

O nuan autobiografic, perfect ntemeiat, irizeaz concepia lui Breban de la acest nivel, miza mare a ideii fiind aceea de a demonstra – ceea ce romancierul a mai fcut… – c generaia din care face el nsui parte (Nichita Stnescu, Matei Clinescu etc.) a transformat literatura ntr-un asemenea mediu germinativ de excelene, prin intermediul promovrii esteticului ca replic alternativ sublim la grotescul ideologic din jur. Trebuie s recunoatem c Breban rmne seniorial i impecabil de fiecare dat cnd enun aceast dihotomie: de pild, nu trebuie uitat faptul c Istoria dramatic a prezentului s-a zamislit cnd mpotriva autorului se trgea cu tunul, pe motivul orchestratei acuze de colaborare cu Securitatea. Nici un raspuns n volum, nimic insidios, revanard sau resentimentar: doar idei i fapte, nu psihologie. Jos plria!“ (tefan Borbély)Numai cultura, carevaszica, ne poate lecui de aceast nesiguran identitar i numai ea poate nnobila istoria noastr de care, s-a putut constata, prozatorul maramureean nu-i mulumit… Face i alte profeii, atunci cnd n capitolul final vorbete despre specificul naional, dar despre toate acestea vom putea discuta cu alt prilej. Este o tem pe care noi, romnii, o aducem mereu n discuie fie pentru a o sataniza, fie pentru a o apra. Observ c N. Breban n-o respinge, de plano, cum fac globalitii, nici n-o smintete cu un discurs encomiastic, cum fac localitii. El procedeaz corect, aa cum procedeaz orice intelectual lucid i responsabil, adic analizeaz un concept (un concept esenial) i ncearc s-i vad viitorul… Este trist, i are de ce, cnd se gndete la lumea politic de azi i la retorica resentimentului i a rzbunrii care domin lumea intelectual… S mai spun c are i n acest caz dreptate, c dup douzeci de ani de libertate intelectualii romni, cu precdere scriitorii (ei, care s-au inut bine sub regimul totalitar), se detest cu o grea sinceritate mi amintesc de o propoziie din Eminescu (reproduc din memorie): Nu eti liber, dac nu eti drept. Se poate spune i invers: Nu eti drept, dac nu eti liber. Liber, n cazul oamenilor de litere, de prejudeci, de complexe i idiosincrazii, de eecurile i vexaiunile pe care i le-a provocat istoria i pe care spiritul nu poate s le stpneasc.“ (Eugen Simion)

Lucrarea aduce in dezbaterile istoricilor si economistilor evolutia economica si politica a Romaniei in perioada 1859-1900, marcand o contributie insemnata in acest domeniu destul de putin studiat, analizat si dezbatut.Tema centrala a lucrarii o constituie necesitatea crearii unei industrii romanesti inca de la inceputul secolului al XIX-lea, pledand in favoarea protectionismului, a independentei capitalurilor si a mainii de lucru calificata.De asemenea, autorul analizeaza dezbaterile care au avut loc in epoca pe tema industrializarii si protectionismului intre cele doua partide mari existente in a doua jumatate a secolului XIX: Conservator si Liberal, precum si cele dintre economistii de conceptie din acea vreme: D.P. Martian, I. Ghica, Ionica Tautu, P.S. Aurelian.

The work represents a synthesis published and printed in two volumes (the 1st volume in 2002, the second one, in 2004) under the aegis of Mica Valahie Publishing House in Bucharest. Being elaborated on the basis of some documents discovered in the Romanian and foreign archives, the two volumes cover the period up to 1929 in the first volume and the period from 1929 to 2005 in the second one. The paper reveals the role and place of Romanian oil in the evolution of the national and worldwide history, especially during the World War between 1939 and 1945 and in the development of the so-called “cold war”. The book insists upon the prospects of the specific “black gold” evolution.In the addendum there are to be found some interesting documents and the complete bibliography of oil.

Demagóg, ?rült, gazember? Népvezér, próféta, mártír? E két véglet k?z?tt ingadozott Szálasi Ferenc megítélése kortársai szemében. Az utókor azonban k?zel sem ilyen megosztott személyét illet?en, Szálasi a 20. századi magyar t?rténelem talán legelutasítottabb alakja. K?tetünkben arra keressük a választ, miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól számos egykori dokumentum vall, ami lehet?séget ad, hogy t?bb, olykor lényegesen eltér? néz?pontokból vizsgálhassuk ugyanazt az eseményt. K?nyvünkben megkíséreljük a sok esetben részrehajló – vagy éppen elfogult – kortársak írásai alapján áttekinteni Szálasi életútját: a katonáét, az ideológusét, a politikusét – gyermekkorától egészen haláláig. Végül pedig azt is bemutatjuk, miként viszonyul hozzá az utókor. A k?tetet életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé. PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA BTK T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

"Romeo and Juliet" is a tragic play written early in the career of William Shakespeare about two teenage "star-cross'd lovers" whose untimely deaths ultimately unite their feuding households. It was among Shakespeare's most popular plays during his lifetime and, along with Hamlet, is one of his most frequently performed plays. Today, the title characters are regarded as archetypal "young lovers"??PROLOGUE:?Two households, both alike in dignity,?In fair Verona, where we lay our scene,?From ancient grudge break to new mutiny,?Where civil blood makes civil hands unclean.?From forth the fatal loins of these two foes?A pair of star-cross'd lovers take their life;?Whole misadventured piteous overthrows?Do with their death bury their parents' strife.?The fearful passage of their death-mark'd love,?And the continuance of their parents' rage,?Which, but their children's end, nought could remove,?Is now the two hours' traffic of our stage;?The which if you with patient ears attend,?What here shall miss, our toil shall strive to mend.

A fantastic look at the life of seven historical singers: Faustino Bordoni Catarina Gabrielli Sophie Arnould Elizabeth Billington and Her Contemporaries Angelica Catalani Giuditta Pasta Henrietta Sontag

„Într-o pres? care nu prea mai pune pre? pe reportaje, Liliana Nicolae persevereaz? cu inteligen?? ?i har. La radio ?i în Dilema veche, subiectele ?i cuvintele ei bine m?surate reconstituie lumea din frînturi, în toat? normalitatea ei. Ascultate sau citite, reportajele sale ne pun pe gînduri în fa?a Vie?ii pe care, gr?bi?i, uit?m uneori s-o contempl?m ori s-o în?elegem.“ – Mircea Vasilescu (Dilema veche)

Eseuri ?i cronici teatrale structurate simultan ?n dou? planuri, ?nc?t se reconstituie panorama artei spectacolului ?n Rom?nia ?i par?ial ?n lume, ?n perioada 1993-2003, ?i se realizeaz? o privire din unghiul zilei de azi a artei dramatice, ?n evolu?ia ei, de la antici la contemporani.

A meg?zvegyült Szilvai professzornak az a terve, hogy a gyámsága alá tartozó unoka?ccséhez feleségül adja titokban nevelt gyámleányát, Mariskát. A fiú k?zben a professzor tudta nélkül Liliomfi néven vándorszínésznek áll, és meghódítja Mariska szívét. A professzor ellenzi a házasságot, éppen attól a férfit?l félti a lányt, akihez egyébként feleségül szeretné adni. Liliomfi pedig azt hiszi, hogy a nagybátyja hitvesének akarja Mariskát. A h? barát és színésztárs, Szellemfi segít Szilvai megtévesztésében, Liliomfinak adva ki magát. Egy másik - társadalmi kül?nbségek miatti - reménytelennek látszó szerelem (Gyuri, a pincér és Erzsi, a gazdag Kányai fogadós uram lánya) t?rténete ?sszefonódik Liliomfi és Mariska sorsával.

O carte spectaculoas?, care ??i asum? nu pu?ine riscuri, intr?nd pe terenurile pu?in explorate ale romanului. Cercetarea ?n care ne-am angajat este analitic? ?i speculativ?, o ipotez? pe care ne-o ?nchipuim ?n anticamera adev?rurilor simple ?i general-consim?ite despre romanul secolului XX, fiindc? aceste adev?ruri sunt a?teptate ?nc? spre a fi spuse. Istoriile sistematice, studiile exhaustive despre romanul secolului abia ?ncheiat lipsesc deocamdat?. Este ?i prima dificultate majora pe care a trebuit s? o ignoram pur ?i simplu. Risc?m propria noastr? ipoteza ?ntr-un spa?iu ?nc? insuficient ordonat ?i tocmai de aceea ispititor pentru orice c?l?torie critic?.

Cititorul va g?si ?n cartea mea un Bucure?ti al scriitorilor, un Bucure?ti al oamenilor politici ?i al gazetarilor, un Bucure?ti al dueli?tilor de ocazie ?i al fan?ilor de salon, al boierilor risipitori ?i sibari?i, al briganzilor de felul unor Tunsu, Grozea sau Iancu Jianu, al domnitorilor cu sau f?r? noroc, al pasiunilor amoroase, al dramelor ?i comediilor vie?ii, o adev?rat? surs? de subiecte pentru scenari?tii care vor s?-?i ?ncerce norocul ?n produc?ia unor seriale TV, ca s? nu spun ?telenovele“. Exist? oameni care merit? aminti?i cu p?r?ile lor bune ?i rele, domnitori ca Mircea Ciobanul, Matei Basarab, Br?ncoveanu, Mavrocorda?ii, Nicolae Mavrogheni, Ioan Gheorghe Caragea, Gheoghe Bibescu, Barbu ?tirbei, Alexandru Ioan Cuza, Carol I sau boieri ca Mihai Cantacuzino, Kre?ule?tii, V?c?re?tii, logof?tul Dudescu, Ion C?mpineanu, Ion Ghica, Nicolae B?lcescu, arhitec?i ca Alexandru Or?scu ?i al?ii. Am pornit ?n scrierea acestei c?r?i av?nd ?n fata ochilor r?ndurile scriitorului Mircea Constantinescu, foarte inspirat atunci c?nd afirma ?n romanul sau documentar ?C?nd toca la Radu Voda“ ca ?Bucure?tii nasc pove?ti de amor ca o mam? eroin?“.

Manifesto of the Communist Party (German: Manifest der Kommunistischen Partei), often referred to as The Communist Manifesto, was first published on February 21, 1848, and is one of the world's most influential political manuscripts. Commissioned by the Communist League and written by communist theorists Karl Marx and Friedrich Engels, it laid out the League's purposes and program. The Manifesto suggested a course of action for a proletarian (working class) revolution to overthrow the bourgeois social order and to eventually bring about a classless and stateless society, and the abolition of private property.

Part 1: Logic (Organon) Categories, translated by E. M. Edghill On Interpretation, translated by E. M. Edghill Prior Analytics (2 Books), translated by A. J. Jenkinson Posterior Analytics (2 Books), translated by G. R. G. Mure Topics (8 Books), translated by W. A. Pickard-Cambridge Sophistical Refutations, translated by W. A. Pickard-Cambridge Part 2: Universal Physics Physics (8 Books), translated by R. P. Hardie and R. K. Gaye On the Heavens (4 Books), translated by J. L. Stocks On Gerneration and Corruption (2 Books), translated by H. H. Joachim Meteorology (4 Books), translated by E. W. Webster Part 3: Human Physics On the Soul (3 Books), translated by J. A. Smith On Sense and the Sensible, translated by J. I. Beare On Memory and Reminiscence, translated by J. I. Beare On Sleep and Sleeplessness, translated by J. I. Beare On Dreams, translated by J. I. Beare On Prophesying by Dreams, translated by J. I. Beare On Longevity and Shortness of Life, translated by G. R. T. Ross On Youth, Old Age, Life and Death, and Respiration, translated by G. R. T. Ross Part 4: Animal Physics The History of Animals (9 Books), translated by D'Arcy Wentworth Thompson On the Parts of Animals (4 Books), translated by William Ogle On the Motion of Animals, translated by A. S. L. Farquharson On the Gait of Animals, translated by A. S. L. Farquharson On the Generation of Animals (5 Books), translated by Arthur Platt Part 5: Metaphysics (15 Books), translated by W. D. Ross Part 6: Ethics and Politics Nicomachean Ethics (10 Books), translated by W. D. Ross Politics (8 Books), translated by Benjamin Jowett The Athenian Constitution, translated by Sir Frederic G. Kenyon Part 7: Aesthetic Writings Rhetoric (3 Books), translated by W. Rhys Roberts Poetics, translated by S. H. Butcher

Volumul Sublimul tr?d?rii reprezint? o incursiune ?n lumea ?multidimensional?“ a crea?iei teatrale. Convins de existen?a unor straturi rarefiate ale spiritului, ?n care reprezenta?ia a fost h?r?zit? s? existe, autorul se ?ndep?rteaz? de orice interpretare ?vulgar?“, la prima m?n?, a artei scenice. F?c?ndu-se apel la teorii ale esteticii teatrale, dar ?i ale filosofiei, psihanalizei, exegezei ?i criticii literare, ne este relevat un univers artistic complicat, complex, predispus unei analize profunde. Astfel, locul care ?i este destinat spectatorului nu mai este acela de privitor pasiv, ci de partener al actorilor.?Oper?nd alegerea de sine“, spectatorul iese din plasa esteticului nu pentru a-i desfide rostul, ci pentru a se proiecta ?n centrul ac?iunii scenice, ?ntr-un loc ?n care ??i poate afirma prezen?a. Actul ?lecturii“ teatrului implic? ?ndatoriri egale cu cele din spa?iul public, for??ndu-l pe insul aflat ?n sala de spectacol s? faca o eschiva printre imperativele vie?ii, consider?nd interpretarea ca circumscriere concret? ?n ?legea universal?“ a eticului. Doar ?n acest fel, spectatorul poate accepta responsabilit??i legate de ceea ce i se ?nt?mpl?, atent la (?i preocupat de) via?a sa superioar?, spiritual?.“

** Pamella Singh – Miss India 1982… spioan? de pat la NATO ** Frumoasele Miss, prad? u?oar? pentru trafican?ii de stupefiante ** Angela Nichitin – Miss Johannesburg, victim? a traficului de carne vie ** O Miss pentru solda?ii americani din Irak ** Miss Diaspora… uneori important poten?ial pentru spionaj ?i contraspionaj? ** Momeal? pentru pedofili ** Tita Cristescu, fost? Miss Rom?nia, ucis? cu cianur? de potasiu ** Concursurile Miss ?i reginele alese, motiv de scandal ?i crim?? ** Heather Whitestone – Miss America 1994, sub teroarea unui obsedat ** Evreica Lise Goldarbeiter – Miss Univers 1929 a supravie?uit nazismului ** C?teva regine… surpriz? **** Zsa Zsa Gabor – Miss Ungaria 1936. Nou? c?s?torii ?i scandaluri cu duiumul ** Rosemarie Frankland – Miss Univers 1961, ucis? de singur?tate? ** Imelda Marcos – Miss Leyte ?i ?Muza Manilei“ al?turi de un dictator ** Bess Myerson – Miss America 1945, de la politicieni, la mafio?i ** Plou? cu Miss-uri: Nud, Fund Mare, Jumbo ?i mai tr?snite ** Miss Penitenciar sau… Miss Pu?c?rie? ** Zig-zag ?n lumea concursurilor de frumuse?e ?i a concurentelor. Pilule dulciFiecare om, evident, are destinul s?u. Reginele au avut ?i au, ?i ele, firesc, destinul lor. Cele ?ncoronate ?i declarate ca atare datorit? frumuse?ii lor fizice ?i intelectuale sunt, de multe ori, superioare celor n?scute cu s?nge albastru, dar totodat? ele sunt expuse ?i mai mult unor pericole ce le dau t?rcoale. Tenta?iile ce apar des ?i capcanele ce li se ?ntind fostelor Miss sunt de multe ori ?irezistibile“. Din nefericire, unele tinere nu le-au sesizat la timp ?i, treptat, uneori f?r? voia lor, au c?zut ?n plasa unor servicii de spionaj sau a unor re?ele mafiote interna?ionale, implicate ?n traficul cu droguri, armament ?i fiin?e umane. Altele, ?ns?, au avut un destin ?i mai tragic, ajung?nd dup? gratii sau devenind ?inta unor asasinate care au f?cut v?lv? ?n pres?.Au fost ?ns? ?i ?Regine“ fericite. Din p?cate, pu?ine ?i pentru o perioad? scurt? de timp. Nici ?n lumea Miss-urilor n-au fost ?i nu vor fi dou? destine la fel.O carte ce cuprinde un soi de miniromane poli?iste, axate pe soarta, uneori-adeseori, dramatic? a reginelor frumuse?ii.

Rejtély, amelyet másfél száz éve próbálnak írók, irodalomt?rténészek, színházi szakemberek, esztéták, filozófusok megfejteni. Mese? ?rgirus királyfi és Tündér Ilona csodásan valószer?tlen t?rténete számtalan változatban létezik a magyar népmesekincsben, s olasz k?zvetít? forrásokon át g?r?g, s?t egyiptomi gy?kerekig nyúlik vissza az aranyalmát term? fa s a két szerelmes t?rténete. Szerelmi románc? Nem fontos a kor, a táj, a t?rténelmi háttér, csak az érzelmeiben egymásba gabalyodott két ember – itt és most: Csongor és Tünde – lángolása, viharzása, minden eléjük tornyosuló akadályt leromboló akarása, szerelmi szárnyalása. Színdarab? Karakteres, jó szerepek – ?rd?g?k, boszorkányok, b?lcsek, ledérek – forgataga zegzugos cselekmény, váratlan fordulatok, lehet?ség mindenféle színpadi csoda semmi nem korlátozva megvalósítására: sok alakra bomló, egy személybe olvadó boszorkány, leveg?ben r?pk?d?, láthatatlanná váló ?rd?gfiak, f?ld mélyér?l szemünk láttára kiemelked?, fényárban úszó tündérpalota. Minden pillanatban tátva maradhat a szánk. Filozófiai traktátus? ?letutak: Kalmáré a kincs, Fejedelemé a hatalom, Tudósé a b?lcsesség; Csongoré a szerelem. A kincs elpereg, a hatalom elkopik, a tudás semmivé porlad. A szerelem ?r?k. Drámai k?ltemény? ?jfélt?l éjfélig élünk: hajnalodik, felragyog az ég, dél van, alkonyodik, beesteledik, már f?lénk borul az éjszaka. Reményekkel telten, harcra készen kezdjük hajnalban, küszk?dünk reggel, boldogok vagyunk délben, szorongunk alkonyatkor, s?tétedéskor belenyugszunk az elmúlásba. De másnap újra f?lkel a nap. V?r?smarty Mihály 1830-ban fejezte be m?vét, a cím alá azt írta: színjáték ?t felvonásban. Már csak boldogan sajgó, rejtve rejtett szomorú emlék szívében reménytelen szerelme, Perczel Etelka. Mindennapi életében legf?képpen arra büszke, hogy sok kínnal keletkezett nagy m?vét, a Zalán futását a várva várt nemzeti eposzként ünneplik. Tagja az éppen szület? Magyar Tudományos Akadémiának, a legismertebb, legfontosabb szépirodalmi és m?vészeti lapok ?dolgozótársa”, szívét melenget? jóérzés: Széchenyi István a barátja. Igaz, a pénztárcája t?bbnyire lapos, gyakran kínosan lapos, de ismert és népszer? ember. Harminc éves. Férfi. Kincse nincs, hatalomra nem vágyik, a tudásról azt gondolja: valójában senki nem tudja, mennyit ér s mire jó. De Csongor boldog, amikor megpillantja Tündét, boldog, amikor át?leli, boldog, amikor elveszíti, mert hiszi, tudja: nem ?r?kre veszítette el. Küzd, harcol, verekszik: keresi a boldogságot. S boldog, amikor embert próbáló kalandok után végre megtalálja Tündét, s f?ldi létükben ?r?kre ?sszeforrnak. Csongor és Tünde számára a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthet? kincs, ?r?kre er?t adó hatalom, b?lcsességgé párlódott tudás. ?gy lesznek halandók halhatatlanok. ?s másnap újra f?lkel a nap.

Dincolo de miza succesului ?colar (examenul de Evaluare Na?ional? fiind un prag important pentru fiecare elev), studiul limbii ?i al literaturii rom?ne trebuie s? r?m?n?, ?n gimnaziu, o experien?? cultural? pertinent? ?i interesant?, care s? implice imagina?ia, gustul estetic, nevoia de autointerogare ?i de comunicare. Respect?nd programa specific?, structura oficial? a subiectelor ?i maniera de formulare a sarcinilor de lucru stabilite de Ministerul Educa?iei, volumul ??i propune s? nuan?eze preg?tirea continu? ?i sistematic? pentru Evaluarea Na?ional?, intervenind cu fi?e teoretice esen?ializate, teme de portofoliu, modele ?i sugestii de rezolvare, r?spunsuri selective ?i o cons istent? baterie de teste de antrenament. De asemenea, cartea are ?n vedere, prin selec?ia textelor (clasice sau contemporane, din autori celebri sau mai pu?in cunoscu?i ?n anii de gimnaziu), redescoperirea ?n adolescentul de 14?15 ani a cititorului pasionat sau m?car avizat, dornic s???i sus?in? punctele de vedere, s???i l?rgeasc? orizontul cultural ?i s? descopere, dincolo de informa?ii, reguli, canoane, adev?ratele provoc?ri, ierarhii, idoli, ca form? de acomodare cu specificul ?i noile problematici ale orelor de limba ?i literatura rom?n? din clasa a IX?a de liceu.

sszevissza csereberéldik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott trtett, tmérdek móka, dal, vidámság szvi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár trténetét. Oly' darab ez, amint a kznség szeret, kíván, óhajt – ami nektek kell”, mondta Szász Károly errl a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.

A Hamlet (1601), talán legismertebb, legt?bbet játszott m?ve Shakespeare-nek. K?zéppontjában az élet kínálta, s mindenkiben f?lmerül? kérdés áll: "Lenni vagy - nem lenni?", és ha lenni - hogyan? Mi az emberi cselekvés végs? határa a vélt vagy valós hiba, netán b?n helyrehozatalához? Egyáltalán van-e igazi létezés, s ha van, az mennyire lehet veszélyes a létez?re? Vívódó, t?preng? alkotás a dráma, miként a f?szerepl? maga. Hamlet késleltetett bosszúját hosszas ?nmarcangoló kérdéselvetések, bizonyságkéresésék el?zik meg. Végül igazságot szolgáltat, de ? is belepusztul. T?rni vagy ellenszegülni? A reneszánsz ember dilemmája ?r?kérvény?! Mert a cselekvés erk?lcsileg legvitathatóbb pontja az emberi élet kioltása. Van-e joga valakinek - ha oka van is - ?lni? K?vetkezmények nélkül semmi sem vállalható, kül?n?sen nem a pusztítás. De van-e joga az embernek vélt vagy valós igaza tudatában nem cselekedni, nem vállalni a tett kockázatát? Mennyire tartozunk felel?sséggel a külvilág és saját lelkiismeretünk el?tt? Hamlet tettével válaszol a kérdésekre, ám az egész dráma nem ad egyértelm? feleletet. Nem is adhat. Remekm?vek; géniuszok és a természet sajátossága a talányosság... Nem beszélve arról, hogy a mindennapok kisebb-nagyobb d?ntéseit mindenkinek magának kell meghoznia.

Comandorul Sablin are ca subiect principal activitatea fostului ofi?er al Marinei Ruse Imperiale reflectat? ?n dosarele Siguran?ei ?i ale Securit??ii. Documentele publicate sub egida Institutului de Istorie ?George Bari?iu“ al Academiei Rom?ne acoper? perioada interbelic? ?i cea postbelic?. Nikolai Vasilievici Sablin a activat pe vasul ?arului Nikolai al II-lea al Rusiei, ??tandart“, iar dup? 1918 – ca ?ef al Cifrului Statului Major al Flotei Militare din Marea Baltic?. ?n Rom?nia a fost reprezentant al Marelui Duce Kiril Vladimirovici, pre?edinte al filialei Uniunii Militare Navale Ruse, vicepre?edinte al Societ??ii de Ajutor a Fo?tilor Combatan?i Ru?i de pe Frontul Rom?n, director al ziarului Golos Buharesta, a participat la r?zboiul antisovietic.Din nota agentului Securit??ii ?Alexandru Popescu“, casa ?Paula“, 19 octombrie 1956:?Urmare notelor anterioare referitoare la emigrantul rus, fost reprezentant pentru Rom?nia al organiza?iei emigran?ilor ru?i Mi?carea Monarhist? Rus?, ?inut ?n observa?ie, comunic:Despre leg?tura lui Sablin N. cu organele informative militare rom?ne ?nainte de 23 august 1944 am auzit din timpul vechiului meu serviciu, ?ns? nu am avut preciziuni. ?n prezent semnalez urm?toarele:Dup? cum s-a comunicat prin nota din 10 octombrie a.c., ?n ziua de 4 octombrie a.c., Sablin Nikolai a f?cut o vizit? lui Baikov Andrei (str. Sl?ve?ti 3), c?nd s-a discutat cu acesta chestiunea cu pensia lui Sablin N., sistat?.?n timpul convorbirii (am asistat ?n camer? ?i eu) Sablin N. a povestit c? el s-a ?nt?lnit cu un fost colonel rom?n (numele n-am putut re?ine) pe care Sablin N. l-a cunoscut ?nainte de 23 august 1944 ?i cu care a avut ni?te leg?turi.Sablin N. a spus c? el sper? c? la cererea lui acest colonel va ajuta lui ?n chestia pensiei sale, deoarece el ?n trecut a colaborat cu acesta ?n domeniul informativ, privitor la URSS. Sablin Nikolai a specificat c? acest material el c?p?ta de la fratele s?u Sablin Eugen, din Londra (Sablin Eugen ?n ultimul an al regimului ?arist a fost ministrul Rusiei ?n Anglia, iar apoi a fost conduc?torul emigra?iei ruse din Londra ?i unul din activi?tii principali din Mi?carea Monarhist? Rus?).“