E versesk?tet egy színes, izgalmas, változatos gy?jtemény, amely valójában nem más, mint egy lélek kalandos bels? útkeresése. Az utazás hétk?znapi helyszíneken zajlik, mégis megannyi érzelem, élmény és izgalmas felfedezés vár arra az olvasóra, aki sze?ret gondolatban elmerülni a lélek tengerében, s partot érni egy rejtélyes szigeten, hogy bejárja a Lélektérképet.Milyen lehet az éjjeli napsütés, milyen csodák rejt?znek s?tét erd?k, padlások mélyén, milyen szép és dallamos lehet a csend hangja? Hogyan képes a világjáró vándor meg?birkózni az útjába kerül? akadályokkal, és milyen harcok árán vívja ki végül a végs? gy?zelmet? Hogyan lehet képes egy lélektelen buszmegálló k?nnyeket csalni az em?ber szemébe? Sok-sok érdekes kérdés vár megválaszolásra, ebben az id?nként szé?dít? magasságokat és ijeszt? mélységeket sem nélkül?z? gy?jteményben, melyben megtalálhatóak k?nnyed, dallamos, már-már mesés versek, de mély lelki tartalma?kat mutató írások is.Tartson velem! Kísérje el útján a világjáró vándort, aki valójában a szobából sem mozdult ki, mégis kalandok ezreit élte át...

Bihari Péternek láthatóan az a szándéka, hogy ?személyes t?rténeteken” keresztül mondja el, milyen is volt a világháború. Tudja és érti, hogy a háború t?rténete nem csak hadt?rténet, hanem társadalomt?rténet. Ezért nagyon sok oldalról ad pillanatfelvételeket a háborús létr?l – arról, hogyan élte meg az emberiség egy bizonyos része a háború állapotát.

„Bagdad, capitala devastat? a Irakului. ?i «Bagdad» – capitala unei combustii ontologice care pare a urm?ri, prin arheologia poeziei, ipostazierea întro stare de maxim? vulnerabilitate, splendoare ?i vinov??ie a acelor lucruri care sunt la limita vizibilit??ii, amalgamând realit??ile (sociale, istorice, existen?iale, memoriale etc.) întrun nod al autodemol?rilor ?i al infrarealit??ilor beligerante. Index de ecouri instinctive: tropismele lui Nathalie Sarraute ?i antiescapismul via Aktionsgruppe Banat. Iulia Modiga debuteaz? puternic ?i tran?ant, cu transfigur?ri germanice pe linie experimental?, cu rigoare lingvistic? ?i cu o atitudine imagistic? cu totul extrateritorial? în contextul actualelor poetici române?ti.“ (Liviu G. Stan) „Miar fi greu s? detectez motivele care au conduso pe Iulia Modiga spre poezie. Datele ei oficiale – doctorand? în sociologie, ma?tera unui site unionist ?i mama unui b?iat crescut frumos – nu l?sau loc b?nuielii c? Iulia ar avea ?i preocup?ri lirice. Uite îns? c? un sâmbure, ascuns bine pân? acum, a irumpt întrun volum de poezie care, sunt convins, va stârni interesul criticilor literari, pe care, îns?, îi desfid de pe acum dac? vor accesa tagul «poezie feminin?» ?i nu vor recunoa?te c? în «Bagdad» e poezie pur? ?i simpl?, scris? nu din ambi?ia de a încropi vreun manifest sau de a promova, în subsidiar, cine mai ?tie ce idei, ci din pl?cerea de a imagina ?i a formula tot cei trece prin minte Iuliei. Au f?cut vreodat? poe?ii altceva?“ (Dumitru B?di?a) „Poezia Iuliei Modiga din acest volum se na?te din nota?ii frânte ?i rapide, din înregistr?ri neutre ale unor st?ri acute de disperare ?i revolt?, din jocuri lingvistice, din ambiguit??i c?utate, din ciocnirea unei sensibilit??i exacerbate cu un cotidian agresiv, dintro luciditate sentimental? ie?it? din comun, din mici ilumin?ri personale, dar ?i din fel de fel de expresii scânteietoare memorabile, precum «u?ile se deschid în exterior»; «oameni în c?ma?? alb? de z?pad?»; «respir?m ca sub ap?»; «din cre?tet în t?lpi sârm? ghimpat?»; «deatunci ritmul cardiac î?i strânge genunchii la piept în slow motion/ precum troleele care trec pe bd. ?tefan cel Mare când efectueaz? o vizit? Merkel sau Biden»; «m? a?ez în praf întro prelungire de mesteac?n/ alt?dat? ai fi suflat ?i ar fi disp?rut tot». Dac? ar fi s?i caut un nume acestei poezii r?scolitoare, ia? spune c? e o poezie a a?tept?rii dup? ce nu mai ai niciun fel de a?tept?ri.“ (Dumitru Crudu) „Iulia Modiga scrie o poezie în care detaliile cotidiene primesc profiluri ferme, fundamentale, privind mereu spre un cel?lalt absent. Dar acest cel?lalt din volumul «Bagdad» este pentru poem o ocazie de a contura deopotriv? st?ri politice ?i personale. Uneori cel?lalt este poezia («copiii etnobotanici ?i masca?ii o conduc pe ultimul drum»), alteori cel?lalt este partenerul unei plastice discu?ii despre putere ?i istorie (unde «pe?ti?orii înoat? cu ciocane s? sparg?», iar «Bruce Lee plânge pentru c? ?i regii plâng câteodat?»). Versurile Iuliei nu cunosc ambiguitatea: «m?car am crescut un câine/ care nu te cunoa?te/ care tear sfâ?ia/ la o simpl? comand?». Reu?ita cea mai de seam? în «Bagdad» ?ine de claritatea cu care este decupat un spa?iu personal între atâtea detalii care au preten?ia c? sunt mai importante decât noi. ?i, de acolo, poezia Iuliei Modiga organizeaz? ap?rarea f?r? s? cedeze.“ (R?zvan ?upa)

Nora Iuga mi-a spus c? scriu despre ce nu se vede. Mi-a pl?cut foarte mult formularea. De?i vorbim despre un paradox, av?nd ?n vedere c? orice carte, mai ales una de poezie, este o form? de exhibi?ionism. Cartea aceasta este a?adar despre ceea ce percepem c? exist? ?n jurul nostru. Despre o lume pe care ne-o cl?dim singuri ?i ?n care s?ntem unicii locuitori. Locul ?n care ajungem de fiecare dat? c?nd vrem s? fim doar cu noi ?n?ine. Mi-ar face mare pl?cere ca mul?i dintre cei care o vor citi s? simt? la fel.

BORNAI TIBOR ?S BORNAI TIBOR? Talán csak nem ?nmagával fog társalogni a szerz?? Nos, ezúttal másról van szó. A k?nyvet, amit most a kezében tart az olvasó, ketten írták: Bornai Tibor, az édesapa, aki hatvanéves korában, negyven évvel ezel?tt hunyt el, és fia, Bornai Tibor, aki akkor még csak tizenhét éves volt. Az apa 1912-ben született, és 1972-ben halt meg. Fia 1955-ben látta meg a napvilágot, a másik dátum még titok. Kettejük t?rténeteib?l rajzolódik ki ez a nehéz, csodákkal és tragédiákkal telezsúfolt id?szak, amelynek kezdete éppen most, a k?nyv megjelenésekor ér százéves évfordulójához. Err?l a száz évr?l mesélnek ?k ketten: a kályha mellett ülve téli estéken, a Balaton partján heverészve, egy május elsejei felvonuláson, egy Párizs felé robogó kisbuszon, a Népliget mutatványosbódéi el?tti padon vagy egy ?ll?i úti bérház konyhájában. Sírós-nevet?s k?nyv ez, dokumentumregény, minden benne szerepl? tény és adat valóságos. Apa és fia jegyzetfüzetében lapozgathatunk csodálkozva, hogy mennyire rímel egymásra ez a két sors. ?s talán sokan lesznek majd, akik a maguk életében is megtalálják az ugyanilyen rímképlet? verssorokat. ?Oroszlán az Ecseri úton? Hogy kerül egy oroszlán az Ecseri útra, ahol a használt gyerekkocsitól a hibás rádióig, a szakadozott k?nyvekt?l a molyos rókaboáig ócska tárgyakat adnak-vesznek az emberek?” Kiderül majd, ahogy az olvasók az igazi, nagy kérdésekre is választ találnak ebben az emberséggel és humorral átsz?tt k?nyvben.

Meg lehet-e gyógyulni egy súlyos betegségb?l, amelynek már a puszta neve is sokakat rettegéssel t?lt el? Péceli Rita válasza: igen! S hogy mi kell hozzá? Elszántság, bátorság, bizalom és szeretet. Odafigyelés ?nmagunkra, remek orvosok, barátaink támogatása és nem utolsósorban egy h?séges társ, aki jóban-rosszban kitart mellettünk. Mert a gyógyulás lehetséges, még akkor is, ha a bajban éppen azoktól nem kapunk segítséget, akikre a leginkább számítunk. A t?rténet bizonyítja: a legnehezebb helyzetb?l is megtalálhatjuk a kiutat. Mert a szeretet és a segítség er?t ad. Ennek k?sz?nhet?en Rita felveszi a keszty?t, és a hosszú, gy?trelmes küzdelem végén megtalálja a gyógyulást, a boldogságot és igazi hivatását is. Visszakapja egészségét, normális életét, s?t a szenvedés árán egy sokkal gazdagabb, igazabb életet nyer a régi helyett. ?Hamarosan hozzám is odaj?ttek. – Ni, csak, a vicces kedv? h?lgy. – Engem is átraktak a kórtermi ágyamba. Megint elveszítettem az ?ntudatomat. Amikor végleg felébredtem, úgy éreztem, majd kicsattanok. Az ablaküvegen átfúródó napsugarak táncot jártak a szobában, minden sarokba jutott bel?lük. Az ágynem?k a korábbinál is fehérebben vakítottak. Egy darabka mennyország dicsfénnyel és felh?kkel. Valóságos eufória lett úrrá rajtam. – ?lek, élek, élek! – kiáltottam. – Micsoda boldogság!” A visszakapott élet Rados Virág második regénye, a nagy siker? Bipoláris folytatása, amely szintén igaz t?rténet alapján íródott.

vóhely, Wekerle, zsidók a vonaton, Csévharaszt, cserevilág, május elseje, tanoncotthon, Szabad Nép-félórák, VIT, munkássors, Vica, harckocsiezred, DISZ, proli esküv, nkényes lakásfoglalás, sámlis televíziónézések, irodalmi élet, koda, hétvégi telek, panelház.Egy mélyen megélt, 20. századi magántrténelem, amelyben sokan osztoztak.

Nova zbirka poezije ?arka Pai?a otkriva izvanredan autorov poetski svijet u kojem se na najneposredniji i najjasniji na?in spajaju njegova filozofska razmi?ljanja, post-punk poetika i jasna eti?ka komponenta. Poezija ?arka Pai?a ipak prije svega i nadasve progovara o slobodi i ?e?nji za njom, a Pai? u stihovima daje inovativne, sna?ne slike i ?itatelja ostavlja da nad stihovima razmi?lja, da im se vra?a i da ih iznova ?ita i citira.

Tomica Bajsi? pripada onoj skupini pisaca koja doista slavi ?ivot i razliku. Bajsi? zna da je svaki ljudski ?ivot neponovljiv. Pripada onoj izumiru?oj vrsti ljudi koja ne ?eka da svijet stigne na ekran, nego ima hrabrosti suo?iti se sa svim ?ivotnim izazovima – od najuzvi?enijih radosti do najdublje patnje.Tomica Bajsi? jedan je od rijetkih lovaca na metafore i zna?enja jer savr?eno dobro zna da negdje ipak postoji to?ka u kojoj jezik, osobito onaj pjesni?ki, jo? uvijek ima razloga postojati. Jer, mo?da negdje postoji i ona kristalna kocka vedrine o kojoj je pjevao Tin Ujevi?. Ako se i danas krije negdje u prostorima suvremene hrvatske knji?evnosti, onda je posjeduje Tomica Bajsi?. I dijeli je s nama bez ikakvoga zazora i sebi?nosti. Kako je mo?e imati netko tko je doista vidio nevidljivo more iskona? Pa i ono u kojemu ?uvamo sebe od sebe samih: to na?e nevidljivo more, sunce, sol, valovi, plime, oseke i jedno jedro, kada smo pomislili da vi?e nigdje nikoga nema.

Nekem rendelt társ (A Dante-legenda 6.), ?r?k kaland: Tiffany 315–316.

Szívhang 544–545. - A szív nem hazudik

Romana kül?nszám 78. k?tet

Júlia 544. (Bosszú és szerelem)

Júlia 541. (Alkotó-társak)

Romana 512. (Piknik a hegyen)

Arany Júlia 27. k?tet

Júlia kül?nszám 53. k?tet

Romana kül?nszám 53. k?tet

Júlia kül?nszám 52. k?tet

Szívhang 444. (Kisvárosi szívtipró)

Romana kül?nszám 50. k?tet