1944. május k?zepét?l sz?k két hónap leforgása alatt a magyar csend?r?k, rend?r?k és hivatalnokok hatékony k?zrem?k?désével t?bb mint 430 ezer, zsidónak min?sített magyar állampolgárt deportáltak. Túlnyomó t?bbségüket Auschwitz-Birkenauba vitték és meg?lték. Vajon az események milyen láncolata vezetett ehhez a holokauszt t?rténetében is példátlan méret? és gyorsaságú akcióhoz? Hol határoztak a magyarországi ?végs? megoldásról”? Berlinben vagy Budapesten? Kik, mikor és milyen k?rülmények k?z?tt hoztak végs? d?ntést a magyar zsidók deportálásáról? K?D?R G?BOR és V?GI ZOLT?N az etnikai tisztogatásokat és népirtásokat, valamint a világháborús német és magyar d?ntéshozatali mechanizmust elemezve keres válaszokat a kérdésekre. ?gy vélik, hogy a tragédia hátterében két er?, két szándék találkozása állt. Az egyik a német népirtási program volt, amelynek gy?kerei Hitler és a nácik radikális antiszemitizmusában, fajhigiéniai és etnopolitikai elképzeléseiben lelhet?k fel. A másik pedig az a mára szinte elfelejtett magyar t?rténeti attit?d, amely évszázadok óta az ?idegennek” tekintett népcsoportok beolvasztására, kiszorítására és el?zésére t?rekedett, és amely rabul ejtette a hazai fajvéd?k és a politikai elit gondolkodását. A t?rténészpáros szerint 1944-ben e két t?rekvést leginkább megszemélyesít? szerepl?k, a német Adolf Eichmann és a magyar Endre László végzetes találkozása radikalizálta tovább azt a folyamatot, amely az európai zsidóüld?zés egyik leggyilkosabb d?ntéséhez vezetett.

Németh Miklós és Pozsgay Imre egy k?tetben! Mellettük pedig Mayer Péter, Markovics Ferenc, Arató István, Kajli Béla, Kerezsi István és még sokan mások. Ismert, k?zismert és kevésbé ismert nevek egy beszélget?k?nyvben, amely a munkás?rség t?rténetét ?leli fel. A szerz?k megfogalmazásában: t?bb szempontból sem hagyományos interjúk?tetet készítettünk, vállalva ennek el?nyeit és hátrányait egyaránt. K?sz?nhet? volt ez annak is, hogy a k?nyv megírását megel?zte egy, a testület teljes t?rténetét feldolgozó kétrészes, ?sszesen k?zel egyórás dokumentumfilm elkészítése a Munkás?rség - Egy párthadsereg t?rténete címmel. A munkás?r?k nehéz ládát cipelnek. Amikor letették, hogy megpihenjenek, épp arra j?n János bácsi, a téesz juhásza és megkérdi: Mit cipelnek fiaim? Hadititok!, feleli az egyik munkás?r. ?s nagyon nehéz a láda? Már hogyne lenne nehéz, mikor tele van kézigránáttal?, válaszol az egyik munkás?r. A korabeli viccben és t?bbek emlékezetében is úgy él a Munkás?rség, mint egy kissé esetlen, sokszor id?s embereknek a gy?jt?helye vagy klubja. De a valóságban ez egyáltalán nem így volt. Az '56-os forradalom leverését k?vet?en létrehozott szervezet feladata sokáig kizárólag a rend(szer) védelmének a biztosítása volt. A kádári állam kiépülését k?vet?en kidolgozták háborús, határ?rizeti és polgári védelmi feladataikat is. A kezdetben harminc-, majd hatvanezer f?s párthadsereg létszámát tekintve a korabeli Magyar Néphadseregéhez képest is jelent?s volt! A rendszerváltás során a hatalom részér?l felmerült a testület átmentése is, de erre végül nem került sor. A Munkás?rség felszámolását 1989-ben a teljes ellenzék k?vetelte, leszerelésük jelent?s izgalommal t?lt?tte el a magyar társadalmat. De hogy látták mindezt a korabeli vezet? politikusok, katonák, és nem utolsó sorban maguk a munkás?r?k? Az interjúk?tet erre próbál választ találni.

Kijárat az Adriára cím? nagysiker? munkája után Lovas Ildikó újabb regénye a mai divatos n?irodalommal száll szembe, a test, az érzékiség nyelvét nem radikalizálja tovább, hanem ?visszavesz” bel?le, mivel rendkívüli tudatossággal újra és újra az ártatlanság nyelvén akar szólni. A Spanyol menyasszony az erotikus krimi és a klasszikus lányregény mesteri ?tv?zete. A regény két síkon játszódik, az egyik az én-elbeszél? kiskamaszkoráig vezet vissza, míg a másik a neves orvos-író Csáth Géza feleségének, Jónás Olgának az utolsó napját beszéli el, abból próbálja megfejteni az író és felesége kegyetlenül túlf?t?tt, és tragédiába torkolló kapcsolatát.

1974-ben az Emmanuelle meghódította a francia mozikat, és r?vid id?n belül az egész világon hatalmas sikert aratott. A korabeli plakátokról egy húsz év k?rüli, r?vid hajú, félmeztelen szépség nézett kihívóan egy fonott karosszékéb?l. Ekkor még senki sem sejtette, hogy SYLVIA KRISTEL, ez az akkor még ismeretlen holland lány hamarosan a szexuális forradalom egyik emblematikus alakjává válik. A hírnévt?l és a sikert?l megrészegült színészn? egy csapásra a nemzetk?zi filmvilág ünnepelt sztárja lett, azonban nem kapott elég id?t, hogy feldolgozza a hirtelen j?tt népszer?séget, sem pedig a gyermekkorában ?t ért sérelmeket. A sztárok fény?z? és gondtalan életét élte, udvarlók seregei hevertek a lába el?tt, bejáratos volt a legcsillogóbb hollywoodi fogadásokra. Magánéletében azonban már k?zel sem volt ilyen szerencsés. Házasságai zátonyra futottak, a sorozatos sorscsapások és a múlt démonai el?l az alkoholba és drogokba menekült. Kicsapongásainak végül egy súlyos betegség vetett véget. Visszaemlékezéseiben ?szintén tárja elénk egy olyan asszony felemel? és megrendít? t?rténetét, akinek nem csak meztelen teste érdemel figyelmet.

A rock and roll nem csupán egy zenei m?faj, ?nem egy tánc”: maga az ?r?k fiatalság. Alkotás és feloldódás, amit nem magányos farkasoknak találtak ki. Csapatmunka, melyben zenész és hallgatósága egyaránt részt vesz. ?Mindenki itt van?” – kiáltja a sztár a színpadról, a t?meg pedig harsogva feleli: ?Mindenki!” Mert ahhoz, hogy egy dal megszülessen, hogy ezernyi torok visszhangozza az énekes mágikus szavait, valóban mindenkire szükség van. Az Azok a régi csibészek a hazai pop és rock legendáinak arcképcsarnoka. Csatári Bence t?rténész és Poós Zoltán író faggatja a popkultúra olyan ikonikus alakjait és nagyágyúit, mint Bródy János, Nagy Feró, Sz?rényi Levente, T?r?k ?dám, Pataky Attila, Zalatnay Sarolta és még sokan mások. Az interjúkból kirajzolódik a magyarországi rock and roll els? negyedszázadának íve Nógrádver?cét?l Londonig. A megszólalók mesélnek és mesélnek – a legvidámabb barakk k?nny?zenei szcénájáról, ?rületes bulikról, rend?rpofonokról és persze a rock and roll iránti olthatatlan szerelemr?l...

Welcome! Come on in! Take part in the project launch of ArtWorks, the new back to work initiative created and run by your friend and ours, the one, the only, the most fantastic… Vince Fine! And so begins the project launch from hell… Exploring issues of how society views those living on benefits, the ‘creative industries’ and what we should value in life, this dark comedy (running in real time) charts the fall from grace of the central comedic hero, Vince Fine, as he watches everything he’s ever dreamed of slip from his fingers. Includes some audience participation and interaction.

Prometheus, a Titan who defies the gods and gives fire to mankind, acts for which he is subjected to perpetual punishment. The Oceanids appear and attempt to comfort Prometheus by conversing with him. Prometheus cryptically tells them that he knows of a potential marriage that would lead to Zeus's downfall. A Titan named Oceanus commiserates with Prometheus and urges him to make peace with Zeus.

The Frogs tells the story of the god Dionysus, who, despairing of the state of Athens' tragedians, travels to the underworld to bring the playwright Euripides back from the dead. He brings along his slave Xanthias, who is smarter and braver than Dionysus. As the play opens, Xanthias and Dionysus argue over what kind of jokes Xanthias can use to open the play.

A group of women, led by the wise and redoubtable Praxagora, has decided that the women of Athens must convince the men to give them control of the city, as they are convinced they can do a better job. Disguised as men, the women sneak into the assembly and command the majority of votes needed to carry their series of revolutionary proposals, even convincing some of the men to vote for it on the grounds that it is the only thing they have not tried.

This book will save you money—guaranteed.? Want to know who to use for your print books? Want to know how to get the widest distribution for your book while earning the most money? It’s difficult to get your books into the brick-and-mortar stores but with this strategy it’s possible. Possible, but not probable. You will get into all the online stores, though, as well as libraries. Don’t leave money on the table, get Print on Demand—Who to Use Print Your Books now. You get a free promotion code for half off IngramSpark’s title set-up fees and revision fees. Minimum of twenty-five dollar value. ?

Cititorul va redescoperi, citind aceast? carte, istoriile, uneori-adeseori, scandaloase ale celebrelor cupluri bucure?tene, inclusiv c?teva din pove?tile de dragoste care s-au legat ?ntre domni?ele noastre ?i str?inii ajun?i la Bucure?ti, fie ?n calitate de diploma?i, fie de militari. Nu lipsesc din aceste pagini nici arti?tii din galeria ?aman?ilor magnifici“ ai Bucure?tilor de odinioar?. Un exemplu este povestea rivalit??ii Eminescu – Caragiale ?n ceea ce-o prive?te pe Veronica Micle sau povestea dublei pasiuni a arhitectului Alexandru Orascu – pentru so?ia sa Elena Marcovici ?i pentru ora?ul natal pe care visa s?-l ridice din cenu?? ?i ruine. Un Bucure?ti al Afroditei ?i al lui Eros (cum ?i mergea vestea ?nca din veacul fanariot, potrivit calug?rului grec Daponte), nu era de ?nchipuit f?r? evocarea vestitelor baluri din palatul ?u?u ?i nici f?r? evocarea cuplului Grigore ?i Irina ?u?u, arbitri ai elegan?ei, ospitalit??ii ?i curtoaziei specifice secolului al XIX-lea.

Cartea constituie un foarte dens ?i interesant manual indirect de istorie a Americii, adres?ndu-se elevilor, studen?ilor, precum ?i publicului larg de cititori. O carte despre fragmentele cele mai controversate ale istoriei Americii.

Un fascinant discurs despre unul dintre cei mai celebri ?i cei mai disputa?i actori ?i regizori, cu istorii scandaloase al c?ror personaj atipic a fost, cu via?? – nu totdeauna lipsit? de r?sp?ntii ?i suspans – de culise a acestui filosof al scenei ?i bufon metafizic al existen?ei. Autoarei i s-a decernat pentru aceast? carte Premiul Uniunii Cinea?tilor din Rom?nia.

Apokrif evangélium vagy egyszer? imak?nyv? Hamisítvány vagy hiteles t?rténeti emlék? Elfeledett írás vagy szuperbiztos kód, esetleg mesterséges nyelv? Magyar, román, szanszkrit, latin, netalán t?r?k? A Rohonci kódex hírnevét kül?n?s kett?sség jellemzi: helyet kapott a világt?rténelem megfejtetlen írásainak illusztris társaságában, mik?zben a legutóbbi id?kig komoly kísérlet nem t?rtént rejtélyes jeleinek elolvasására. L?NG BENEDEK k?nyve egy izgalmas nyomozás t?rténete, amelyet a szerz? e Budapesten ?rz?tt, titokzatos és gazdagon illusztrált kódex megfejtése érdekében folytatott. A fiatal tudományt?rténész minden részletre kiterjed?, alapos vizsgálata során az olvasó beavatást nyerhet a máig megfejtetlen, rejtélyes k?nyvek világába, a titkosírások és a kódok t?rténetébe, valamint a rejtjelfejtés hagyományos és modern módszereibe is. Láng Benedek 1974-ben született Budapesten. T?rténészként végzett az ELTE b?lcsészkarán, jelenleg a Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oktat humán és társadalomtudományi tárgyakat. Kutatóként az elfogadott és elutasított tudomány határterületei érdeklik mind t?rténeti, mind elméleti szempontból. Ez utóbbi kérdésk?rr?l t?bb k?nyve is megjelent. Budapesten él, n?s, két gyermek apja.

THE PRINCE was written by Niccolo' Machiavelli in the 1500s. It has continued to be a best seller in many languages. Presently, it is translated into modern English, with illustrations by Benjamin Martinez and an Introduction by Adolph Cso.The Prince is a classic book that explores the attainment, maintenance, and utilization of political power in the western world. Machiavelli wrote The Prince to demonstrate his skill in the art of the state, presenting advice on how a prince might acquire and hold power. Machiavelli defended the notion of rule by force rather than by law. Accordingly, The Prince seems to rationalize a number of actions done solely to perpetuate power. It is an examination of power-its attainment, development, and successful use.

Volumul top t – festivalul rezisten?ei rock (re)aduce ?n discu?ie istoria celui mai important festival rock al Rom?niei. Ap?rut ?n seria STRATONE, cu Nelu Stratone coordonator, volumul beneficiaz? de un cuv?nt introductiv semnat de Gabi Gombo? plus o potfa?? de Florin-Silviu Ursulescu, doi grei ai istoriei rockului rom?nesc ?i prieteni ai festivalului. Structura este una cumva istoricizant?: un palmares al edi?iilor, un amplu interiviu cu Cornel Constantinescu, Tolea Po?tovei ?i Florin Artene, trei dintre artizanii organizatori, un capitol dedicat scenei rock buzoiene, impresii ale participan?ilor la festival, interviuri realizate de-a lungul timpului ?n caietele program. Ve?i reg?si ?i multe fotografii din edi?iile top t. Cartea-document este ?i o pledoarie pentru revenirea festivalului ?n circuitul na?ional, editura Casa de pariuri literare propun?nd ?n noiembrie 2016, la t?rgul Gaudeamus, un stand personalizat al festivalului.

Mindannyian tudjuk még, mit jelentett az ?tvenes években, ha valakir?l azt mondták: ?elvitte egy fekete autó”, ahogy a ma emberének nem csengenek ismeretlenül az ?VO vagy az ?VH bet?szavak sem. Ezt hallva mindenki tudja: a kommunista diktatúráról, és annak legfontosabb eszk?zér?l, a politikai rend?rségr?l van szó. M?LLER ROLF k?nyve e szervezet t?rténetét dolgozza fel. A második világháború végét?l az 1956-os forradalomig kalauzolja el az olvasót, mik?zben számos k?zszájon forgó fogalmat tisztáz. Sorra veszi a kül?nb?z? elnevezések alatt m?k?d? titkos nyomozó szerveket, az átalakítások m?g?tt meghúzódó okokat. Elbeszéli az államvédelem évekig els? számú vezet?jének, Péter Gábornak az élett?rténetét, bemutatja kevésbé ismert riválisát, segít?it, és pozíciójának ?r?k?seit. Szemléletes példákat hoz a Rákosi Mátyás és sz?kebb k?re által gyakorolt ?kézi irányításra”, amelynek során még a felejthetetlen helsinki olimpia és a magyar-angol labdarúgó mérk?zés is el?kerül. A k?tetb?l természetesen nem maradhatnak ki az ügyn?k?k és a besúgók sem: a hálózat m?k?désén és a titkos technikákon túl az érdekl?d? megismerheti azt is, hogy kikb?l szervezték a hivatásos állományt, bepillanthat mindennapjaikba, és végigjárhatja azokat a helyszíneket, amelyek valamilyen módon a magyar politikai rend?rség legs?tétebb évtizedéhez k?t?dtek. Müller Rolf 1974-ben született Kaposváron. A Kossuth Lajos Tudományegyetem b?lcsészkarán végzett t?rténelem-politológia szakon. 1998-tól a T?rténeti Hivatalnak, 2033 óta jogutódjának, az ?llambiztonsági Szolgálatok T?rténeti Levéltárának munkatársa. Alapító szerkeszt?je a Betekint? cím? internetes folyóiratnak, t?bb éven át a lap f?szerkeszt?je. 2007-ben védte meg doktori disszertációját. 2011 szeptemberét?l a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-?szt?ndíjasa. Kutatási területe az 1945 és 1990 k?z?tt m?k?d? magyar politikai rend?rség t?rténete, illetve a fényképek és az emlékezet kapcsolata.

Meddig él velünk a kommunista diktatúra emléke? ?s mit kezdjünk vele, ha már nem tudjuk elfelejteni? – így fogalmazhatók meg r?viden Kukorelly Endre Rom cím? k?nyvének alapkérdései. Pontosabb volna egyes szám els? személyben kérdezni, hiszen a k?nyv mindvégig így és innen beszél k?z?s t?rténetünkr?l: már ezzel elhárítva a hamis k?z?sségiség mítoszait és nyomasztó beszédmódjait. Ironikusan, ?nironikusan rákérdez arra, amit ma a térség legszívesebben elfelejtene, illetve amir?l kínzóan ostoba ?nigazoló t?rténeteket gyárt. Kukorelly Endre kikezdi ezt a fárasztó, ?nigazoló retorikát, ám a k?nyv beszél?je nem áltatja az olvasót, hogy ? kívülálló lenne, aki már akkor is átlátott a szitán. Nem, csak éppen meg?rizte ízlését és humorát, ami talán elég ahhoz, hogy hitelesen beszélhessen az ízléstelenség és kedélytelenség világáról. Ami nem csak a múlt.?

O istorie politico-sentimental? a capitalei noastre. De ce o istorie politico-sentimental?? Pentru c?, ?n evolu?ia Bucure?tiului, de-alungul secolelor, afacerile politice s-au ?mpletit adesea, inevitabil, cu b?t?ile inimii. Chiar prima perioad? a cet??ii, ca ?i capital? domneasc?, tutelat? de figu ra dominant? a doamnei Chiajna, poate fi b?nuit? de un senzualism crud care a deschis drum acelui fenomen pe care Ionescu-Gion ?l numea at?t de plastic ?ginecolatrie“, adic? ascultarea dovedit? de domnitorii valahi fa?? de so?iile lor.

THE Mesopotamian civilization shares with the Egyptian civilization the honour of being one of the two earliest civilizations in the world, and although M. J. de Morgan’s excavations at Susa the ruined capital of ancient Elam, have brought to light the elements of an advanced civilization which perhaps even antedates that of Mesopotamia, it must be remembered that the Sumerians who, so far as our present knowledge goes, were the first to introduce the arts of life and all that they bring with them, into the low-lying valley of the Tigris and Euphrates, probably themselves emigrated from the Elamite plateau on the east of the Tigris; at all events the Sumerians expressed both “mountain” and “country” by the same writing-sign, the two apparently being synonymous from their point of view; in support of this theory of a mountain-home for the Sumerians, we may perhaps further explain the temple-towers, the characteristic feature of most of the religious edifices in Mesopotamia, as a conscious or unconscious imitation in bricks and mortar of the hills and ridges of their native-land, due to an innate aversion to the dead-level monotony of the Babylonian plain, while it is also a significant fact that in the earliest period Shamash the Sun-god is represented with one foot resting on a mountain, or else standing between two mountains. However this may be, the history of the Elamites was intimately wrapped up with that of the dwellers on the other side of the Tigris, from the earliest times down to the sack of Susa by Ashur-bani-pal, king of Assyria, in the seventh century. Both peoples adopted the cuneiform system of writing, so-called owing to the wedge-shaped formation of the characters, the wedges being due to the material used in later times for all writing purposes—the clay of their native soil—: both spoke an agglutinative, as opposed to an inflexional language like our own, and both inherited a similar culture. A further, and in its way a more convincing argument in support of the mountain-origin theory is afforded by the early art of the Sumerians. On the most primitive seal cylinders1 we find trees and animals whose home is in the mountains, and which certainly were not native to the low-lying plain of Babylonia. The cypress and the cedar-tree are only found in mountainous districts, but a tree which must be identified with one or the other of them is represented on the early seal cylinders; it is of course true that ancient Sumerian rulers fetched cedar wood from the mountains for their building operations, and therefore the presence of such a tree on cylinder seals merely argues a certain acquaintance with the tree, but Ceteris paribus it is more reasonable to suppose that the material earthly objects depicted, were those with which the people were entirely familiar and not those with which they were merely casually acquainted. Again, on the early cylinders the mountain bull, known as the Bison bonasus, assumes the r?le played in later times by the lowland water-buffalo. This occurs with such persistent regularity that the inference that the home of the Sumerians in those days was in the mountains is almost inevitable. Again, as Ward points out, the composite man-bull Ea-bani, the companion of Gilgamesh, has always the body of a bison, never that of a buffalo. So too the frequent occurrence of the ibex, the oryx, and the deer with branching horns, all argues in the same direction, for the natural home of all these animals lay in the mountains.

Cei ce sus?in c? tr?im ?ntr-o er? a comunic?rii par s? confunde dezvoltarea telecomunica?iilor cu progresul comunic?rii interumane. Nu este c?tu?i de pu?in sigur c? suntem ast?zi mai capabili dec?t ?n trecut de solidaritate afectiv? cu semenii, de ?mp?rt??ire de tr?iri intime, de prietenie ?i dragoste. Poate chiar dimpotriv?. Ceea ce ?inea ?n trecut de normalitatea vie?ii de fiecare zi ?i, ca atare, nu mobiliza ?n mod special aten?ia celor implica?i, a devenit ast?zi obiect de analiz? tocmai pentru c? nu se mai produce spontan, ci necesit? un efort con?tient, inclusiv de natura teoretic-investigativ?.Cunoa?terea principiilor ?i a mecanismelor comunic?rii interpersonale a devenit indispensabil? pentru ameliorarea raporturilor dintre oameni ?i a ?ncetat s? mai fie numai o problem? a speciali?tilor. Dac? ?n trecut oamenii comunicau spontan, ?n felul ?n care f?cea proza ?burghezul gentilom“, ast?zi suntem tot mai mult ?n situa?ia unui domn Jourdain care, pentru a se apropia de semenii s?i, are nevoie de un ghid. Acestui imperativ ?ncearc? s?-i r?spund?, ?n felul s?u, ?i lucrarea de fa??.