A Magánügyb?l megismert magánnyomozó, Dave Bexley ismét úgy érzi, minek elvállalni egy ügyet, ha kett?t is lehet - aztán j?n a t?bbi magától. El?sz?r egy bánatos víg ?zvegy orvul meggyilkolt férjének gyilkosát kell el?keríteni, majd egy bájakkal er?sen megáldott h?lgy zsarolóit megállítani. Tetejében még megtalálja a titkosszolgálat is, hogy elveszett biológiai fegyverek után kutasson. ?s, mivel a nap 24 órából áll, képbe kerül a korábban elt?ntnek hitt, titokzatos Leslie Morton is, és az általa hajszolt mágnesfegyver.Bár Dave néha úgy érzi, csupán gyalog a sakktáblán - de tudjuk jól, akár egy gyalog is képes játékokat eld?nteni.

Tényleg azt hitted, hogy kamasznak lenni k?nny?? Bár a tizen?t éves Pataki Emma élete igen távol áll a t?kéletest?l, hiszen anya nélkül kell feln?nie alkoholista apukája és nagymamája szigorú kontrollja alatt, ? mégis megpróbálja élni a tinik szokásos mindennapjait. Bulizik a barátaival, mindent megbeszél b?lcs barátn?jével és még szerelmes is az elb?v?l? mosolyú osztálytársába. Az eszes kaposvári lány ügyesen lavíroz az ellentmondást nem t?r? apa elvárásai és a barátok napról napra féktelenebbé váló kicsapongásai k?z?tt. Az élet azonban nem t?ri sokáig ezt a t?rékeny egyensúlyt, szemberohan Emmával, hogy minél hamarabb g?rdíthessen elé megoldhatatlannak t?n? nehézségeket. A méretes akadályok k?z?tt botladozó lány mindinkább kétségbeesik, és kérdéses, hogy sikerülhet-e átverekednie magát az ?t elgáncsolni látszó problémákon. Vajon meg tud birkózni Emma az emberfeletti er?t kívánó kihívásokkal? Képes helytállni és feln?ttként viselkedni olyan helyzetekben, amik még sok valódi feln?ttnek is feladnák a leckét? ?s vajon ráj?n, hogy milyen súlyos titkot rejteget el?le a családja? Gombos Tünde a Margó-díjra jel?lt Szerelemtánc után megint egy embert próbáló helyzetbe került fiatal t?rténetét meséli el a t?le már megszokott stílusban, hol humorosan, hol szívhez szólóan.

Alice was beginning to get very tired of sitting by her sister on the bank, and of having nothing to do: once or twice she had peeped into the book her sister was reading, but it had no pictures or conversations in it, 'and what is the use of a book,' thought Alice 'without pictures or conversation?'So she was considering in her own mind (as well as she could, for the hot day made her feel very sleepy and stupid), whether the pleasure of making a daisy-chain would be worth the trouble of getting up and picking the daisies, when suddenly a White Rabbit with pink eyes ran close by her. There was nothing so VERY remarkable in that; nor did Alice think it so VERY much out of the way to hear the Rabbit say to itself, 'Oh dear! Oh dear! I shall be late!' (when she thought it over afterwards, it occurred to her that she ought to have wondered at this, but at the time it all seemed quite natural); but when the Rabbit actually TOOK A WATCH OUT OF ITS WAISTCOAT-POCKET, and looked at it, and then hurried on, Alice started to her feet, for it flashed across her mind that she had never before seen a rabbit with either a waistcoat-pocket, or a watch to take out of it, and burning with curiosity, she ran across the field after it, and fortunately was just in time to see it pop down a large rabbit-hole under the hedge. In another moment down went Alice after it, never once considering how in the world she was to get out again. The rabbit-hole went straight on like a tunnel for some way, and then dipped suddenly down, so suddenly that Alice had not a moment to think about stopping herself before she found herself falling down a very deep well. Either the well was very deep, or she fell very slowly, for she had plenty of time as she went down to look about her and to wonder what was going to happen next. First, she tried to look down and make out what she was coming to, but it was too dark to see anything; then she looked at the sides of the well, and noticed that they were filled with cupboards and book-shelves; here and there she saw maps and pictures hung upon pegs. She took down a jar from one of the shelves as she passed; it was labelled 'ORANGE MARMALADE', but to her great disappointment it was empty: she did not like to drop the jar for fear of killing somebody, so managed to put it into one of the cupboards as she fell past it. 'Well!' thought Alice to herself, 'after such a fall as this, I shall think nothing of tumbling down stairs! How brave they'll all think me at home! Why, I wouldn't say anything about it, even if I fell off the top of the house!' (Which was very likely true.) Down, down, down. Would the fall NEVER come to an end! 'I wonder how many miles I've fallen by this time?' she said aloud. 'I must be getting somewhere near the centre of the earth. Let me see: that would be four thousand miles down, I think—' (for, you see, Alice had learnt several things of this sort in her lessons in the schoolroom, and though this was not a VERY good opportunity for showing off her knowledge, as there was no one to listen to her, still it was good practice to say it over) '—yes, that's about the right distance—but then I wonder what Latitude or Longitude I've got to?' (Alice had no idea what Latitude was, or Longitude either, but thought they were nice grand words to say.) ? ? ABOUT AUTHOR: ??Charles Lutwidge Dodgson (1832 – 1898), better known by his pen name, as “Lewis Carroll”, was an English writer, mathematician, logician, Anglican deacon and photographer. His most famous writings are Alice's Adventures in Wonderland and its sequel Through the Looking-Glass, as well as the poems "The Hunting of the Snark" and "Jabberwocky", all examples of the genre of literary nonsense.

F?szerepl?nk Kópé, egy erdei manó, aki kirándulók fogságábae sik, majd az erd?b?l egy f?városi lakótelepre kerül. A manó megsz?kik a rabságból, és meghúzódik egy limlommal zsúfolter kélyen. Nem esik kétségbe, hanem kényelmes kuckót alakít ki a kacatok k?z?tt. Kópé az épület el?tt magasodó akácfán k?zlekedik az erkélyek k?z?tt. ?gy talál egy barátot, Dórit, aki egyedül él az anyukájával, és soha nem járt erd?ben. A manó mesélni kezd az otthonáról, az odvas t?lgyrol, a barátairól. A mesékhez Dóri rajzokat készít. A rideg lakótelepen nem ismerik egymást az emberek, és éppen Kópé kalandozása, kíváncsisága hozza ?ket ?szsze. Dóri megismerkedik Olga nénivel, akit?l kertész kedni tanul,virágokat nevel az erkélyen, másoktól cicát kap. A k?nyvben az izgalmas kalandokat, mint például amikor Kópét majdnem elüti egy autó, vagy amikor lepottyan egyik erkélyrol a másikra, mulatságos részek gazdagítják. Az erdei él?világ valóságh? bemutatása keveredik a fantáziavilágbeli lények, tündérek és manók jellemzésével. Megtudhatjuk például, milyen is egy manó esküv?! Ajánlott korosztály: 5 és 10 év k?z?tt.

When does life begin?... A well-known book says "forty". A well-known radio program says "eighty". Some folks say it's mental, others say it's physical. But take the strange case of Mel Carlson who gave a lot of thought to the matter. Mel felt as if he were floating on clouds in the deepest, most intense dark he had ever experienced. He tried opening his eyes but nothing happened, only a sharp pain. Little bits of memory flashed back and he tried to figure out what could have happened, where he was. The last thing he could remember was the little lab hidden back in the mountains in an old mine tunnel. Remote, but only an hour's drive from the city. What had he been doing? Oh yes, arguing with Neil again. He even recalled the exact words."Damn it, Mel," his partner had said. "We've gone about as far as possible working with animal brains. We've got to get a human one." "We can't," Mel had disagreed. "There'd be enough of an uproar if the papers got hold of what we've been doing with animals. If we did get someone in a hospital to agree to let us use his brain on death, they would close us up tighter than a drum.""But our lab's too well hidden, they'd never know." "It wouldn't work anyway. The brain might be damaged for lack of oxygen and all of our work would go for nothing. Worse, it might indicate failure where a fresh, healthy brain would mean success.""We'll never know unless we try," said Neil almost violently, dark eyes glittering. "Our funds aren't going to last forever."

To the irreverent—and which of us will claim entire exemption from that comfortable classification—there is something very amusing in the attitude of the orthodox criticism toward Bernard Shaw. He so obviously disregards all the canons and unities and other things which every well-bred dramatist is bound to respect that his work is really unworthy of serious criticism (orthodox). Indeed he knows no more about the dramatic art than, according to his own story in "The Man of Destiny," Napoleon at Tavazzano knew of the Art of War. But both men were successes each in his way—the latter won victories and the former gained audiences, in the very teeth of the accepted theories of war and the theatre. Shaw does not know that it is unpardonable sin to have his characters make long speeches at one another, apparently thinking that this embargo applies only to long speeches which consist mainly of bombast and rhetoric. There never was an author who showed less predilection for a specific medium by which to accomplish his results. He recognized, early in his days, many things awry in the world and he assumed the task of mundane reformation with a confident spirit. It seems such a small job at twenty to set the times aright. He began as an Essayist, but who reads essays now-a-days—he then turned novelist with no better success, for no one would read such preposterous stuff as he chose to emit. He only succeeded in proving that absolutely rational men and women—although he has created few of the latter—can be most extremely disagreeable to our conventional way of thinking. As a last resort, he turned to the stage, not that he cared for the dramatic art, for no man seems to care less about "Art for Art's sake," being in this a perfect foil to his brilliant compatriot and contemporary, Wilde. He cast his theories in dramatic forms merely because no other course except silence or physical revolt was open to him. For a long time it seemed as if this resource too was doomed to fail him. But finally he has attained a hearing and now attempts at suppression merely serve to advertise their victim. It will repay those who seek analogies in literature to compare Shaw with Cervantes. After a life of heroic endeavor, disappointment, slavery, and poverty, the author of "Don Quixote" gave the world a serious work which caused to be laughed off the world's stage forever the final vestiges of decadent chivalry. The institution had long been outgrown, but its vernacular continued to be the speech and to express the thought "of the world and among the vulgar," as the quaint, old novelist puts it, just as to-day the novel intended for the consumption of the unenlightened must deal with peers and millionaires and be dressed in stilted language. Marvellously he succeeded, but in a way he least intended. We have not yet, after so many years, determined whether it is a work to laugh or cry over. "It is our joyfullest modern book," says Carlyle, while Landor thinks that "readers who see nothing more than a burlesque in 'Don Quixote' have but shallow appreciation of the work." Shaw in like manner comes upon the scene when many of our social usages are outworn. He sees the fact, announces it, and we burst into guffaws. The continuous laughter which greets Shaw's plays arises from a real contrast in the point of view of the dramatist and his audiences. When Pinero or Jones describes a whimsical situation we never doubt for a moment that the author's point of view is our own and that the abnormal predicament of his characters appeals to him in the same light as to his audience. With Shaw this sense of community of feeling is wholly lacking. He describes things as he sees them, and the house is in a roar. Who is right If we were really using our own senses and not gazing through the glasses of convention and romance and make-believe, should we see things as Shaw does Must it not cause Shaw to doubt his own or the public's sanity to hear audiences laughing boisterously over tragic situations And yet, if they did not come to laugh, they would not come at all. Mockery is the price he must pay for a hearing. Or has he calculated to a nicety the power of reaction Does he seek to drive us to aspiration by the portrayal of sordidness, to disinterestedness by the picture of selfishness, to illusion by disillusionment It is impossible to believe that he is unconscious of the humor of his dramatic situations, yet he stoically gives no sign. He even dares the charge, terrible in proportion to its truth, which the most serious of us shrinks from—the lack of a sense of humor. Men would rather have their integrity impugned. In "Arms and the Man" the subject which occupies the dramatist's attention is that survival of barbarity—militarism—which raises its horrid head from time to time to cast a doubt on the reality of our civilization. No more hoary superstition survives than that the donning of a uniform changes the nature of the wearer. This

BOW-WOW AND MEW-MEW is one of the few books for beginners in reading that may be classed as literature. Written in words of mostly one syllable, it has a story to tell, which is related in so attractive a manner as to immediately win the favor of young children. It teaches English and English literature to the child in the natural way: through a love for the reading matter. It is the character of story that will, in the not distant future, replace the ordinary primer or reader with detached sentences, and which seldom possesses any relation to literature.The ultimate objects of any story can only be effected through the love for a story. The prominent point in this story is development of good character, which may well be regarded as the highest purpose of education. The transformation from bad to good traits in the dog and cat cannot but have a desirable effect on every child that reads the story. Bow-Wow and Mew-Mew become dissatisfied with their home and their surroundings, and ungrateful toward their benefactress. As the story tells, "They did not find good in any thing." But after running away and suffering hunger, neglect, and bad treatment, their characters begin to change. They naturally come to reflect their mistress's goodness. They learn the value of companionship and friendship, and the appreciation of a home. However, the ethical thoughts in the story are presented without a moral. The child really lives the scenes described. He has the emotions of the characters and feels their convictions. And this determines the worth of a story as an agent in character development.The narrative furnishes, further, the proper kind of exercise for the imagination. It affords abundant opportunity for the play of the dramatic instinct in the child, and effects a happy union of the "home world" and the "school world." The illustrations, drawn by Miss Hodge, have been planned and executed with considerable care.

Кра?на, яку залишили ?? творц?, винах?дники та мислител?, приречена на в?йну, голод ? смерть. Владу захоплюють нев?гласи, корупц?онери й мародери. ?стор?я трива? бодай тому, що одна вольова ж?нка на ?м’я Да?н? Та??арт переконана, що досконалий св?т справжн?х ц?нностей ?сну?. Вона намага?ться зламати сценар?й неминучо? катастрофи. ?? Атлантида не м?ф. У св?т? ще ? см?ливц?, спроможн? створити сусп?льний лад, де нема? конфл?кт?в, не виника? потреби в самопожертв?, жодна людина не становить загрози для мети ?нших. Бунт?вн? атланти знають, що розум таки переможе. Риторичне питання, хто такий Джон ?олт, насправд? ма? в?дпов?дь, а неймов?рн? ?де? — сво? вт?лення, яке проголомшу? людську уяву. В останн?й частин? свого фундаментального роману ?дей Айн Ренд змальову? ц?л?сну ф?лософську систему, яка дос? виклика? палк? дискус??, де в?д захвату до обурення — один крок.

jabb külnleges világba nyerhetnek betekintést azok, akik Kordos Szabolccsal tartanak ezen a kontinenseken átível utazáson. A hatalmas siker Luxushotel, Hungary szerzjének új knyvében elárulják titkaikat a magánrepülgépeken dolgozó magyar légiutas-kísérk, valamint megszólalnak a diszkont- és a hagyományos légitársaságok sokat látott alkalmazottai. Megosztják a szerzvel így az olvasóval is trténeteiket a fldi kiszolgáló személyzet tagjai és a mindent elnyel gyomrú tehergépek magányos pilótái.Szeretné tudni, miért éri meg 20 millió forintot klteni egyetlen repülútra, ha mindssze négy percet tlt a helyszínen az ember Kíváncsi rá, hogyan reagált a magyar legénység egy máig titokban tartott gépeltérítési kísérletre Megismerné, milyen krülmények kztt élnek a pilóták és a légiutas-kísérk a Kzel-Keleten Mi az igazság a Mile High ClubrólHa érdeklik a mindennapok 10 kilométerrel a fld felett, és a repültéri élet valósága, akkor az Airport, Hungaryt rmmel forgatja majd.

Senki nem felejthet el egy olyan nyarat, amelyet a Casa D’Orban t?lt?tt… A Casa D’Or, a titokzatos ültetvényes ház a Naplemente-tó partján, t?bb mint ?tven éve a Wyatt család tulajdonában van. Jennifer Wyatt ide tér vissza az egyetem elvégzése után reményekkel telve, várja a tóparti nyár. ?m mire elj?n az ?sz, szíve ?sszet?rik, családja szétesik, álmai semmibe vesznek. Húsz évvel kés?bb a Casa D’Or, tragikus események áldozataként, elhanyagoltan áll. Jennifer rácsapta az ajtót a múltjára. Aztán Jim, a férfi, akit megismert, és akibe beleszeretett azon a varázslatos nyáron, újra megjelenik az életében. Azt tervezi, hogy visszaszerzi a Casa D’Or egykori dics?ségét. Találkozásuk felzavarja mindkettejük régi kísérteteit, és felfedi a s?tét titkokat, amelyeket a ház még mindig rejteget. ?Elvesztett szerelem és rég eltemetett titkok… T?kéletes vasárnapi olvasmány.” (Marie Claire) ?Ezzel a csábító és titokzatos regénnyel kit?n?en elmúlathatunk egy nyári délutánt.” (Daily Express) ?Megragadó… Szurkolni fognak Jimnek és Jennifernek. Az elbeszélés nagy sebességgel száguld el?re, és briliáns a stílusa. ?n imádtam.” (Daily Mail) ?Románc izgalommal f?szerezve.” (Glamour) ?Titokzatosság, cselsz?vés és románc találkozik egyetlen varázslatos olvasmányban.” (Fabulous Magazine) ?Hangulatot teremt és lek?ti a figyelmet.” (Sunday Mirror) A szerz?r?l TASMINA PERRY a Sunday Times Top Ten bestseller szerz?inek egyike. Jogi karriert hagyott el azért, hogy belépjen a n?i magazinok kiadói világába. Díjnyertes író és olyan lapok munkatársa lett, mint az Elle, a Glamour és a Marie Claire. 2004-ben elindította saját utazási és divatmagazinját Jaunt címen, és az In Style lapot szerkesztette, amikor elhagyta ezt az iparágat, hogy minden idejét a k?nyvírásnak szentelje. Regényei tizenhét országban jelentek meg. Tasmina férjével és fiával Londonban él, ahol a k?vetkez? regényén dolgozik.

Egy lány. Egy fiú. ?s egy hazugság, ami mindent megváltoztat. Laurának mindene megvan. Sikeres karrier, hosszú, boldog házasság egy gazdag férfival, és huszonéves fia, a kedves, jókép? és tehetséges Daniel. ?mde Daniel találkozik Cherryvel. A lány fiatal, gy?ny?r? és okos, de lehet?ségei k?zel sem érnek fel azzal, amit barátjának tud adni a családja. ?gy aztán mindennél jobban vágyik arra, hogy új családja befogadja. De Laura gyanút fog - úgy érzi, Cherry nem az, akinek látszik. ?s milyen igaza van... Michelle Frances bemutatkozó thrillere napok alatt az Amazon No1 bestsellere lett, a kritikák pedig, mint a thriller m?faj j?v?beli klasszikusáról beszélnek az írón?r?l.

Neked talán sikerül, mert fiatal vagy, én nem fogok visszatérni.” Marceline Loridan-Ivens édesapjának szavai ezek, amelyeket 1944 tavaszán a franciaországi Drancyban mondott az akkor 16 éves lányának, mieltt az auschwitzi, illetve a birkenaui haláltáborba deportálták volna ket. A férfinak igaza lett, lányát pedig azóta is kísértik ezek a szavak. Soha nem tudta feldolgozni, ami trtént, így most megírta, egyszeren, szikár stílusban annak az embernek, akit a világon a legjobban szeretett: haláltáborban meggyilkolt édesapjának. Loridan-Ivens gynyr vallomása az elmúlt évek egyik legnagyobb irodalmi sikere volt. Loridan-Ivens az apa-lánya kapcsolat legmélyére hatol. Precíz, visszafogott mesterm…” - Financial Times Mély, megragadó, és mégis knnyed. Mintha minden egyes mondat az emberi szenvedés és túlélés gondolatát sugározná.” - Sunday Times Hátborzongató és gynyr knyv.” - Independent Az egyik legremekebb, legknyrtelenebb knyv, amit valaha írtak.” - Guardian

Rū?ītis ?ī skaistā pasaka ir mazā elfa dzīves stāsts. Vi?? mitinājās bagāta tirgotāja mājā un vienmēr bija pārticis.? ?ajā mājā dzīvoja arī kāds trūcīgs students, kur? bie?i cieta badu, jo visu naudu tērēja grāmatām. Kādu dienu Rū?ītis ieskatījās studenta istabi?ā pa atslēgas caurumu. Ko vi?? tur ieraudzīja? Kas notika tālāk? Lasiet pa?i! ?ajā burvju pasakā ir daudzas svarīgas patiesības un morāles vērtības. Tās saturs, noska?a un krāsainās ilustrācijas noteikti iepriecinās visus bērnus

Das Buch enth?lt drei wundersch?ne M?rchen. ?Die Hirtin und der Schornsteinfeger“ ist eine fr?hliche Geschichte über Porzellanfiguren, die eine alte Kommode bewohnen. ?Das kleine M?dchen mit den Schwefelh?lzern“ ist eine traurige Erz?hlung über ein M?dchen, das Streichh?lzer am Heiligabend verkaufen muss. “Fünf aus einer Schote“ ist eine rührende Geschichte über ein krankes M?dchen, in dessen Leben unerwartet ein kleines Erbsenkorn auftaucht. Alle Erz?hlungen sind sch?n und farbig illustriert. Die Hirtin und der Schornsteinfeger Die Helden des M?rchens sind Porzellanfiguren: eine Hirtin, ein Schornsteinfeger und ein alter? Chinese, der will, dass die hübsche Hirtin einen geschnitzten Feldwebel heiratet. Das M?dchen ist damit nicht einverstanden, weil sein kleines Herz schon lange für den?? Schornsteinfeger schl?gt. Was passiert weiter?? Das k?nnt ihr hier erfahren. Die Erz?hlung ist sch?n und farbig illustriert. Das kleine M?dchen mit den Schwefelh?lzern Dies ist eines der berühmtesten M?rchen,? das jedes Kind lesen sollte. Es ist eine berührende? Geschichte über? ein armes M?dchen, das? an einem kalten Heiligabend versucht Schwefelh?lzer an die? Passanten zu verkaufen. Was wird mit dem M?dchen weiter geschehen? Ihr k?nnt es hier lesen. Die Erz?hlung ist sch?n und farbig illustriert. Fünf aus einer Schote Es ist eine Erz?hlung über eine kleine Erbse, die durch einen Spalt im Dachgeschoss in eine Wohnung reinf?llt. Dort lebt eine Frau mit ihrer kleinen Tochter, Karolina. Das M?dchen ist? schwer krank und kann seit langem? sein Bett nicht verlassen. Karolina beobachtet mit Neugier die Pflanze, die aus dem Korn w?chst. Was passiert im Leben des M?dchens?? Lest weiter!? Die Erz?hlung ist sch?n und farbig illustriert.?

Die Hirtin und der Schornsteinfeger Die Helden des M?rchens sind Porzellanfiguren: eine Hirtin, ein Schornsteinfeger und ein alter? Chinese, der will, dass die hübsche Hirtin einen geschnitzten Feldwebel heiratet. Das M?dchen ist damit nicht einverstanden, weil sein kleines Herz schon lange für den?? Schornsteinfeger schl?gt. Was passiert weiter?? Das k?nnt ihr hier erfahren. Die Erz?hlung ist sch?n und farbig illustriert.

Tickets, Please!' was written in the year 1919 by David Herbert Lawrence. This book is one of the most popular novels of David Herbert Lawrence, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

Un incredibile tornado si abbatte sul Kansas travolgendo la fattoria della piccola Dorothy e trasportandola, insieme con il suo cagnolino Toto, in un paese lontano e sconosciuto. Qui, dopo aver schiacciato la malvagia Strega dell'est, la bambina è accolta come un'eroina dal popolo che la megera teneva in ostaggio. Ma per tornare a casa Dorothy dovrà affrontare mille avventure accompagnata da uno Spaventapasseri, un Taglialegna di Latta e un Leone Vigliacco. Insieme sperano di incontrare il potente Mago di Oz nella splendida città di Smeraldo, l'unico che si dice sarà in grado di aiutarli.

The Virgin and the Gipsy was written in the year 1930 by David Herbert Lawrence. This book is one of the most popular novels of David Herbert Lawrence, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

Skye a világon mindennél jobban szereti az ikertesóját, Summert. Mindig mindent együtt csinálnak, ám a Skye újabban kezdi azt érezni, teljesen elt?nik testvére árnyékában, mellette mindig csak a második legjobb lehet. Emiatt is érinti annyira fájdalmasan, mikor kiderül, Alfie is csak azért barátkozik vele, hogy meghódíthassa Summer szívét. Skye szeretne ?nmaga lenni, megmutatni saját stílusát és egyéniségét. De nem k?nny? elszánnia magát, hiszen egy t?kéletes, men? és népszer? ikertestvér mellett miért lenne bárki pont rá kíváncsi? ?t lány, ?t néz?pont, ?t k?nyv. Cherry után a Mályvacukor égboltból megismerjük Skye t?rténetét. Egy k?nyvsorozat, melyben minden testvérnek megvan a maga t?rténete Neked melyik lány lesz a kedvenced? Talán a Mályvacukor égbolt f?h?se, Skye? ? az a lány, akinek sz?ke, hullámos a haja, kék a szeme, egy kissé talán kül?nc, de mindig vidám, kedves és barátságos. Igazi egyéniség. A szerz?r?l: Cathy Cassidy nyolc-kilencéves korában írta meg els? képesk?nyvét kis?ccsének, és azóta ontja magából a t?rténeteket. Magyarul els?ként a Csajok és csokik-sorozata jelent meg (a Cseresznyés ábrándot most a második k?tet, a Mályvacukor égbolt k?veti), melynek a vagány Tanberry-n?vérek a f?h?sei. De mellettük felt?nik néhány szupermen? srác is, valamint Cathy egyik legnagyobb szerelme, a csokoládé is fontos szerepet kap. Cathy Skóciában él a családjával. Az ?sszes munka k?zül, amivel valaha megpróbálkozott, az írást szereti a legjobban hiszen amikor ír, mást sem kell csinálnia, mint ébren álmodozni egész álló nap.

Az escseppek fenn születnek az égen, egy hatalmas felhpalotában. Annak is a belsejében. Puha fehérség veszi ket krbe. A csecsem escseppek azonban gyorsan fejldnek. Megszületésük után már egy-két órával vidáman ugrándoznak, hancúroznak. Ha megszomjaznak, finom páralevet isznak, ha megéheznek, ízletes felhcipót majszolnak. Gyorsan nnek. s gondtalan életük tele van mókával, meglepetéssel. Ugyanis a felhkastély, ami lassan úszik a kék égen, nem olyan, mint az emberek által épített házak, várak, kastélyok – merthogy a szobák nem maradnak ugyanott, hanem folyton vándorolnak, de még a feladatuk is állandóan változik. Az, ami reggel még a konyha volt, délidre hálószobává alakul át, estére pedig már fürdszoba lesz. Ezért az escsepp gyerekek élete csupa izgalmas kaland. Amikor egyik helyiségbl átfutnak a másikba, még nem tudják, hogy mi vár rájuk a kvetkez szobában. Ennek az az oka, hogy maga a palota is percrl percre arrébb mozdul az égen, a szél fújja tovább, az egész épület szüntelenül gomolyog. A legkisebbek ezért a palota kzepén cseperednek fel, mert a szélek, ahol a nagyobbak és a felnttek élnek, sokszor leszakadoznak, amikbl es hull a fldre.”

A hatalmas sikert aratott Marokkói szerelem szerz?jének új k?nyve Yasmine magyar származású édesanyjával, Lillával, és muzulmán édesapjával, Abd ar-Rashid Gibrannal él az Egyesült Arab Emírségekben. A fiatal lány minden vágya, hogy megismerhesse gy?kereit, és anyja szül?hazájában tanulhasson. Apja nem támogatja a lány külf?ldi útját, de felesége unszolására végül, szigorú feltételeket szabva, elengedi ?t. Yasmine az egyetemen szoros barátságot k?t Larával. A lány bátyjával viszont k?lcs?n?s ellenszenv alakul ki, de végül kiderül számukra, hogy milyen keskeny a határ a gy?l?let és a szenvedélyes szerelem k?z?tt. Lehet-e esélyük a fiataloknak a hith? muzulmán apa támogatása nélkül? Kiállhatja-e szerelmük az id? és megannyi akadály próbáját? Dee Dumas a nagy siker? Marokkói szerelem cím? k?tete után ezúttal a mesés Emírségekbe varázsolja olvasóit, ahol kiderül, hogy mire képes egy szerelmes szív, hogy beteljesítse legh?bb vágyait.