“Goodbye, said the fox. And now here is my secret, a very simple secret. It is only with the heart that one can see rightly. What is essential is invisible to the eye.” Antoine de Saint-Exupéry, The Little Prince The Little Prince first published in 1943, is a novella and the most famous work of the French aristocrat, writer, poet and pioneering aviator Antoine de Saint-Exupéry. The novella is both the most read and most translated book in the French language, and was voted the best book of the 20th century in France. Translated into more than 250 languages and dialects selling over a million copies per year with sales totalling more than 140 million copies worldwide, it has become one of the best-selling books ever published. Saint-Exupéry, a laureate of several of France's highest literary awards and a reserve military pilot at the start of the Second World War, wrote and illustrated the manuscript while exiled in the United States after the Fall of France. He had travelled there on a personal mission to persuade its government to quickly enter the war against Nazi Germany. In the midst of personal upheavals and failing health he produced almost half of the writings he would be remembered for, including a tender tale of loneliness, friendship, love and loss, in the form of a young prince fallen to Earth.

Great Expectations is Charles Dickens's thirteenth novel. It is his second novel, after David Copperfield, to be fully narrated in the first person. Great Expectations is abildungsroman, or a coming-of-age novel, and it is a classic work of Victorian literature. It depicts the growth and personal development of an orphan named Pip. The novel was first published in serial form in Dickens' weekly periodical All the Year Round, from 1 December 1860 to August 1861. In October 1861, Chapman and Hall published the novel in three volumes. Great Expectations was to be twice as long, but constraints imposed by the management of All the Year Round limited the novel's length. Collected and dense, with a conciseness unusual for Dickens, the novel represents Dickens' peak and maturity as an author. According to G. K. Chesterton, Dickens penned Great Expectations in "the afternoon of [his] life and fame." It was the penultimate novel Dickens completed, preceding Our Mutual Friend. It is set among the marshes of Kent and in London in the early to mid-1800s. From the outset, the reader is "treated" by the terrifying encounter between Pip, the protagonist, and the escaped convict, Abel Magwitch. Great Expectations is a graphic book, full of extreme imagery, poverty, prison ships, "the hulks," barriers and chains, and fights to the death. It therefore combines intrigue and unexpected twists of autobiographical detail in different tones. Regardless of its narrative technique, the novel reflects the events of the time, Dickens' concerns, and the relationship between society and man. The novel has received mixed reviews from critics: Thomas Carlyle speaks of "All that Pip's nonsense," while George Bernard Shaw praised the novel as "All of one piece and Consistently truthfull." Dickens felt Great Expectations was his best work, calling it "a very fine idea," and was very sensitive to compliments from his friends: "Bulwer, who has been, as I think you know, extraordinarily taken by the book." ABOUT AUTHOR: Charles John Huffam Dickens (1812 – 1870) was an English writer and social critic. He created some of the world's most memorable fictional characters and is generally regarded as the greatest novelist of the Victorian period. During his life, his works enjoyed unprecedented fame, and by the twentieth century his literary genius was broadly acknowledged by critics and scholars. His novels and short stories continue to be widely popular. Born in Portsmouth, England, Dickens was forced to leave school to work in a factory when his father was thrown into debtors' prison. Although he had little formal education, his early impoverishment drove him to succeed. Over his career he edited a weekly journal for 20 years, wrote 15 novels, 5 novellas and hundreds of short stories and non-fiction articles, lectured and performed extensively, was an indefatigable letter writer, and campaigned vigorously for children's rights, education, and other social reforms. Dickens sprang to fame with the 1836 serial publication of The Pickwick Papers. Within a few years he had become an international literary celebrity, famous for his humour, satire, and keen observation of character and society. His novels, most published in monthly or weekly instalments, pioneered the serial publication of narrative fiction, which became the dominant Victorian mode for novel publication. The instalment format allowed Dickens to evaluate his audience's reaction, and he often modified his plot and character development based on such feedback. For example, when his wife's chiropodistexpressed distress at the way Miss Mowcher in David Copperfield seemed to reflect her disabilities, Dickens went on to improve the character with positive features. Fagin inOliver Twist apparently mirrors the famous fence Ikey Solomon; His caricature of Leigh Hunt in the figure of Mr Skimpole in Bleak House was likewise toned down on advice from some of his friends, as they read episodes. In the same novel, both Lawrence Boythorne and Mooney the beadle are drawn from real life – Boythorne from Walter Savage Landorand Mooney from 'Looney', a beadle at Salisbury Square. His plots were carefully constructed, and Dickens often wove in elements from topical events into his narratives. Masses of the illiterate poor chipped in ha'pennies to have each new monthly episode read to them, opening up and inspiring a new class of readers.

This book contains 66 original tales collected by the brothers Grimm. The exact print source is unknown. The etext appears to be based on the translation by Edgar Taylor and Marian Edwardes called Grimm's Household Tales, and it is identical to her edition. -The Frog King, or Iron Henry-The Good Bargain-The Twelve Brothers-Rapunzel-Hansel and Grethel-The White Snake-Cinderella ..and More The Brothers Grimm Fairy Tales: The Golden BirdHans In LuckJorinda And JorindelThe Travelling MusiciansOld SultanThe Straw, The Coal, And The BeanBriar RoseThe Dog And The SparrowThe Twelve Dancing PrincessesThe Fisherman And His WifeThe Willow-Wren And The BearThe Frog-PrinceCat And Mouse In PartnershipThe Goose-GirlThe Adventures Of Chanticleer And PartletRapunzelFundevogelThe Valiant Little TailorHansel And GretelThe Mouse, The Bird, And The SausageMother HolleLittle Red-Cap [Little Red Riding Hood]The Robber BridegroomTom ThumbRumpelstiltskinClever GretelThe Old Man And His GrandsonThe Little PeasantFrederick And CatherineSweetheart RolandSnowdropThe PinkClever ElsieThe Miser In The BushAshputtelThe White SnakeThe Wolf And The Seven Little KidsThe Queen BeeThe Elves And The ShoemakerThe Juniper-TreeThe TurnipClever HansThe Three LanguagesThe Fox And The CatThe Four Clever BrothersLily And The LionThe Fox And The HorseThe Blue LightThe RavenThe Golden GooseThe Water Of LifeThe Twelve HuntsmenThe King Of The Golden MountainDoctor KnowallThe Seven RavensThe Wedding Of Mrs FoxThe SaladThe Story Of The Youth Who Went Forth To Learn What Fear WasKing Grisly-BeardIron HansCat-SkinSnow-White And Rose-Red.. About Author: Wilhelm Grimm or The Brothers Grimm, Jacob (1785-1863) and Wilhelm (1786-1859), were born in Hanau, near Frankfurt, in the German state of Hesse. Throughout their lives they remained close friends, and both studied law at Marburg University. Jacob was a pioneer in the study of German philology, and although Wilhelm's work was hampered by poor health the brothers collaborated in the creation of a German dictionary, not completed until a century after their deaths. But they were best (and universally) known for the collection of over two hundred folk tales they made from oral sources and published in two volumes of 'Nursery and Household Tales' in 1812 and 1814. Although their intention was to preserve such material as part of German cultural and literary history, and their collection was first published with scholarly notes and no illustration, the tales soon came into the possession of young readers. This was in part due to Edgar Taylor, who made the first English translation in 1823, selecting about fifty stories 'with the amusement of some young friends principally in view.' They have been an essential ingredient of children's reading ever since.

These Essays, or rather Lectures, contain the first-fruits of the earliest systematic attempt to apply the theory of Evolution to the products of human handiwork. In their original form they have long been difficult to obtain; and they are reprinted now to supply the needs of candidates for the Oxford Diploma in Anthropology, and of the numerous visitors to the Pitt-Rivers Museum in Oxford. But they will certainly appeal to a far wider public also, as a brief and authentic statement of their author’s discoveries. The four Essays are reprinted substantially as they were first delivered and published. But verbal errors and actual misquotations have been corrected; and allusions to specimens or diagrams exhibited during the original discourses, but not published, have been replaced so far as possible by references to similar objects figured in the Plates. The Plates are photographic reproductions of the original illustrations, with the exception of Plates V, XIII, XVII, XVIII. Of these, Plate XIII has simply been re-drawn, from a faded original; Plates XVII and XVIII have been translated, without loss of detail, from colours to monochrome shading; Plate V has been reconstituted from illustrations quoted in the text, with the permission of their publisher, Mr. Murray. Plate XXI is reproduced, by permission of Sir John Evans, from the paper which it illustrated originally. The footnotes demand a word of explanation. The author, as the original publications show, was not precise in indicating his sources: he frequently gave, as a quotation, the general sense rather than the exact words of his authority; and occasionally his memory played him false. In the reprint, the precise references have been identified, and are given in full, and obvious errors in the text have been either amended or corrected in a footnote. The editor desires to acknowledge much valuable help in the search for references from Miss C. M. Prior, of Headington.

Johann Wolfgang von Goethe's Faust is a tragic play in two parts: Faust. Der Trag?die erster Teil translated as: Faust: The First Part of the Tragedy) and Faust. Der Trag?die zweiter Teil (Faust: The Second Part of the Tragedy). Although rarely staged in its entirety, it is the play with the largest audience numbers on German-language stages. Faust is Goethe's most famous work and considered by many to be one of the greatest works of German literature. The principal characters of Faust Part One include:Heinrich Faust, a scholar, sometimes said to be based on the real life of Johann Georg Faust, or on Jacob Bidermann's dramatized account of the Legend of the Doctor of Paris, CenodoxusMephistopheles, a Devil (Demon)Gretchen, Faust's love (short for Margaret; Goethe uses both forms)Marthe, Gretchen's neighbourValentin, Gretchen's brotherWagner, Faust's famulus Faust Part One takes place in multiple settings, the first of which is heaven. Mephistopheles makes a bet with God: he says that he can lure God's favourite human being (Faust), who is striving to learn everything that can be known, away from righteous pursuits. The next scene takes place in Faust's study where Faust, despairing at the vanity of scientific, humanitarian and religious learning, turns to magic for the showering of infinite knowledge. He suspects, however, that his attempts are failing. Frustrated, he ponders suicide, but rejects it as he hears the echo of nearby Easter celebrations begin. He goes for a walk with his assistant Wagner and is followed home by a stray poodle (the term then meant a medium-to-big-size dog, similar to a sheep dog).In Faust's study, the poodle transforms into the devil (Mephistopheles). Faust makes an arrangement with the devil: the devil will do everything that Faust wants while he is here on Earth, and in exchange Faust will serve the devil in Hell. Faust's arrangement is that if he is pleased enough with anything the devil gives him that he wants to stay in that moment forever, then he will die in that moment.When the devil tells Faust to sign the pact with blood, Faust complains that the devil does not trust Faust's word of honor. In the end, Mephistopheles wins the argument and Faust signs the contract with a drop of his own blood. Faust has a few excursions and then meets Margaret (also known as Gretchen). He is attracted to her and with jewellery and help from a neighbor, Martha, the devil draws Gretchen into Faust's arms. With influence from the devil, Faust seduces Gretchen. Gretchen's mother dies from a sleeping potion, administered by Gretchen to obtain privacy so that Faust could visit her. Gretchen discovers she is pregnant. Gretchen's brother condemns Faust, challenges him and falls dead at the hands of Faust and Mephistopheles. Gretchen drowns her illegitimate child and is convicted of the murder. Faust tries to save Gretchen from death by attempting to free her from prison. Finding that she refuses to escape, Faust and the devil flee the dungeon, while voices from Heaven announce that Gretchen shall be saved – "Sie ist gerettet" – this differs from the harsher ending of Urfaust – "Sie ist gerichtet!" – "she is condemned." It was reported that members of the first-night audience familiar with the original Urfaust version cheered on hearing the amendment.

The book begins with a short preamble in which Lemuel Gulliver, in the style of books of the time, gives a brief outline of his life and history before his voyages. He enjoys travelling, although it is that love of travel that is his downfall. During his first voyage, Gulliver is washed ashore after a shipwreck and finds himself a prisoner of a race of tiny people, less than 6 inches tall, who are inhabitants of the island country of Lilliput. After giving assurances of his good behaviour, he is given a residence in Lilliput and becomes a favourite of the court. From there, the book follows Gulliver's observations on the Court of Lilliput. He is also given the permission to roam around the city on a condition that he must not harm their subjects. Gulliver assists the Lilliputians to subdue their neighbours, the Blefuscudians, by stealing their fleet. However, he refuses to reduce the island nation of Blefuscu to a province of Lilliput, displeasing the King and the court. Gulliver is charged with treason for, among other "crimes", "making water" in the capital (even though he was putting out a fire and saving countless lives). He is convicted and sentenced to be blinded, but with the assistance of a kind friend, he escapes to Blefuscu. Here he spots and retrieves an abandoned boat and sails out to be rescued by a passing ship, which safely takes him back home. This book of the Travels is a topical political satire. ABOUT AUTHOR: Jonathan Swift (1667 – 1745) was an Anglo-Irish satirist, essayist, political pamphleteer, poet and cleric who became Dean of St Patrick's Cathedral, Dublin. He is remembered for works such as Gulliver's Travels, A Modest Proposal, A Journal to Stella, Drapier's Letters, The Battle of the Books, An Argument Against Abolishing Christianity, and A Tale of a Tub. Swift originally published all of his works under pseudonyms – such as Lemuel Gulliver, Isaac Bickerstaff, MB Drapier – or anonymously. He is also known for being a master of two styles of satire: the Horatian and Juvenalian styles.YouthJonathan Swift was born in Dublin, Ireland. He was the second child and only son of Jonathan Swift (1640–1667) and his wife Abigail Erick (or Herrick), of Frisby on the Wreake. His father, a native of Goodrich, Herefordshire, accompanied his brothers to Ireland to seek their fortunes in law after their Royalist father's estate was brought to ruin during the English Civil War. Swift's father died in Dublin before he was born, and his mother returned to England. He was left in the care of his influential uncle, Godwin, a close friend and confidant of Sir John Temple, whose son later employed Swift as his secretary. Swift's family had several interesting literary connections: His grandmother, Elizabeth (Dryden) Swift, was the niece of Sir Erasmus Dryden, grandfather of the poet John Dryden. The same grandmother's aunt, Katherine (Throckmorton) Dryden, was a first cousin of Elizabeth, wife of Sir Walter Raleigh. His great-great grandmother, Margaret (Godwin) Swift, was the sister of Francis Godwin, author of The Man in the Moone which influenced parts of Swift's Gulliver's Travels. His uncle, Thomas Swift, married a daughter of the poet and playwright Sir William Davenant, a godson of William Shakespeare.WriterIn February 1702, Swift received his Doctor of Divinity degree from Trinity College, Dublin. That spring he travelled to England and returned to Ireland in October, accompanied by Esther Johnson—now 20—and his friend Rebecca Dingley, another member of William Temple's household. There is a great mystery and controversy over Swift's relationship with Esther Johnson nicknamed "Stella". Many, notably his close friend Thomas Sheridan believed that they were secretly married in 1716; others, like Swift's housekeeper Mrs Brent, and Rebecca Dingley (who lived with Stella all through her years in Ireland) dismissed the story as absurd.

Azt mondják, egy zuhanó gépen nincs ateista. Azt hiszem, k?rül?ttem is mindenki a maga istenét szólongatta. Már a bal szárnyból is sivító hang hallatszott. Lehet, hogy ezek életem utolsó percei? A bosnyák asszony megragadta a karomat. – Nem akarok meghalni – suttogta. – Még én sem – mondtam neki, és mosolyt er?ltettem az arcomra. – ?gy terveztem, hogy nyolcvannyolc évig élek. Hátrad?ltem az ülésen, és nagy leveg?t vettem. Az élettel nem voltam valami nagy virtuóz, nézzük, mit tudok kezdeni a halállal! Figyeltem a saját félelmemet, ahogy j?tt és ment, ha beszívtam és kifújtam a leveg?t, úgy, ahogy a guru tanította. Talán abnormálisan hangzik, de kezdtem magam jól érezni. Mindig kíváncsi voltam, milyen lesz, hát tessék. Most megtudom. Pedig eszemben sem volt Indiába menni, eszemben sem volt megint a megfoghatatlannal kerget?zni, nem kerestem misztikus kalandot. Az utóbbi id?ben folyton úton voltam – pihenni akartam kicsit. A városnév csak egy cím volt a naptáramban, nem készültem bel?le. Arepül?útra tartogattam az útik?nyvet, de elaludtam. Halvány fogalmam sem volt, hogy ahová tartok, a világ egyik leghíresebb spirituális helye, ahová a f?ldgolyó minden pontjáról zarándokolnak emberek, és sokan haza sem mennek t?bbé. Fogva tartja ?ket egy ismeretlen er?, amelyszétdúl mindent, mint a rossz gyerek a homokvárat, ?sszet?r és porrá morzsol, hogy aztán a masszából gyúrjon valami újat, ami sokkal er?sebb lesz, mint amilyen el?tte volt.

kombákom betkkel írt, néhány sornyi szveg lóg bekeretezve szobám falán: N DES NAGYIKMNAK VIRGOT CSOKORBA AZRT A SO JJ MIT RTEM TET AZTA A helyesírás hagy némi kívánnivalót maga után, de egy tévestl ugyancsak szép teljesítmény. Sokszor rápillantottam ennek a knyvnek az írása kzben, mint ahogy eszembe jutott megannyi, mindkét unokámhoz fzd – csak nekünk sokat mondó és sokat jelent – pillanat, sszekacsintás, séta, játék, esti mese, beszélgetés: a mi, együtt kialakított, kzsen megélt életdarabkáink. Minden nagyszülnek van ezernyi, ert adó pillanata, amely unokájához kti. Beletartoznak ebbe a külnleges, egyedi, de a hétkznapi élmények is, melyekbl a kapcsolatukat építgetik. Mire nagyszülk leszünk, túl vagyunk életünk apróbb-nagyobb változásainak sorozatán, amelyek formáltak, csiszoltak, gazdagítottak bennünket. Akik megtapasztalhatták, tudják, az egyik legszebb változás a nagyszülvé válás – minden nehézségével és kihívásával együtt. letünknek errl a szakaszáról, az unokavárásra való ráhangolódásról, félelmeinkrl és rmeinkrl szeretnénk átfogó képet mutatni az olvasóknak. A nagymamák és nagypapák megszületésétl” kezdve, az unokákkal együtt tlttt mindennapokon és a családi szerepek újraértelmezésének nehézségein át, egészen az unokázás” gyakorlatáig – a kzs játékoktól az együtt elkészíthet finomságokig – sok-sok minden helyet kapott e ktetben. Nem titkolt célunk, hogy személyes trténetekkel és praktikus tanácsokkal segítsük leend vagy gyakorló nagymama- és nagypapatársainkat. Veres Mária

Az Egy t?r?tt orr balladája arról szól, hogy üssünk és hogy ne üssünk. ?s hogy mi a helyzet akkor, ha az ember csak úgy tud énekelni, amikor senki más nem hallja. De leginkább mégiscsak Bartról szól, aki szerint az élet attól egy cseppet sem lesz jobb, ha negatívak vagyunk. Megismerjük a titoktartásra képtelen Adával és Geirrel, aki mindig olyan furcsán áll. Az olyan fontos napok históriája ez a k?nyv, amelyeken egyszerre t?rténik minden, és semmi sem t?bbé lesz olyan, mint azel?tt volt. Amelyeken egyszerre érezzük magunkat boldognak és egy kissé szomorúnak. Ahogy ez a k?nyv is megnevetett, mik?zben néha elszorítja a torkodat. A szerz?r?l: 1967-ben szuletett Norvégiában, Oslóban. ?jságíró, író. Gyermek- és ifjúsági irodalom kategóriában Norvégia egyik legolvasottabb szerz?je. Kul?nb?z? m?fajokkal kísérletezik. ?r riportk?nyvet, regényt és filmforgatók?nyveket is. T?bb írását megfilmesítették. Járja Norvégia iskoláit, rendhagyó irodalomórákon saját m?vei mellett a világirodalmat is népszer?síti. Célja, hogy ne csak a lányok olvassanak, hanem a fiúk is. Mégpedig értékes irodalmi m?veket. Egy sor irodalmi elismerés tulajdonosa. 2012-ben jel?lték a Brage-díjra, amit 2005-ben egyszer már megkapott.

Kijárat az Adriára cím? nagysiker? munkája után Lovas Ildikó újabb regénye a mai divatos n?irodalommal száll szembe, a test, az érzékiség nyelvét nem radikalizálja tovább, hanem ?visszavesz” bel?le, mivel rendkívüli tudatossággal újra és újra az ártatlanság nyelvén akar szólni. A Spanyol menyasszony az erotikus krimi és a klasszikus lányregény mesteri ?tv?zete. A regény két síkon játszódik, az egyik az én-elbeszél? kiskamaszkoráig vezet vissza, míg a másik a neves orvos-író Csáth Géza feleségének, Jónás Olgának az utolsó napját beszéli el, abból próbálja megfejteni az író és felesége kegyetlenül túlf?t?tt, és tragédiába torkolló kapcsolatát.

Felkavaró és provokatív m?, az új magyar próza fontos eseménye a k?nyv megjelenése. A Zsidó vagy? cím? k?nyvével Németh Gábor végre megírta azt a regényt, amit olvasói régóta várnak t?le. Az elbeszél? gyermekkora tragikusan fájdalmas pillanatait felidézve keresi leküzdhetetlen idegenségérzetének eredetét. Ezt az érzést azonban nem származása értelmezi és igazolja, hanem annak az ismétl?d? tapasztalata, ahogyan mások félreértik és stigmatizálják. A regény kivételes egyensúlyt teremt t?rténetmondás és az elbeszél?i reflexiók k?z?tt; nyelvileg rendkívül pontos és kiérlelt m?.

Emile, or On Education or ?mile, Or Treatise on Education (French: ?mile, ou De l’éducation) is a treatise on the nature of education and on the nature of man written by Jean-Jacques Rousseau, who considered it to be the “best and most important of all my writings”. Due to a section of the book entitled “Profession of Faith of the Savoyard Vicar,” Emile was banned in Paris and Geneva and was publicly burned in 1762, the year of its first publication. During the French Revolution, Emile served as the inspiration for what became a new national system of education. The work tackles fundamental political and philosophical questions about the relationship between the individual and society— how, in particular, the individual might retain what Rousseau saw as innate human goodness while remaining part of a corrupting collectivity. Its opening sentence: “Everything is good as it leaves the hands of the Author of things; everything degenerates in the hands of man.” Rousseau seeks to describe a system of education that would enable the natural man he identifies in The Social Contract (1762) to survive corrupt society. He employs the novelistic device of Emile and his tutor to illustrate how such an ideal citizen might be educated. Emile is scarcely a detailed parenting guide but it does contain some specific advice on raising children. It is regarded by some as the first philosophy of education in Western culture to have a serious claim to completeness, as well as being one of the first Bildungsroman novels, having preceded Goethe's Wilhelm Meister's Apprenticeship by more than thirty years. ? About Author: Jean-Jacques Rousseau (1712 – 1778) was a Genevan philosopher, writer, and composer of the 18th century. His political philosophy influenced the French Revolution as well as the overall development of modern political, sociological, and educational thought. Rousseau's novel ?mile, or On Education is a treatise on the education of the whole person for citizenship. His sentimental novel Julie, or the New Heloise was of importance to the development of pre-romanticism and romanticism in fiction. Rousseau's autobiographical writings — his Confessions, which initiated the modern autobiography, and his Reveries of a Solitary Walker — exemplified the late 18th-century movement known as the Age of Sensibility, and featured an increased focus on subjectivity and introspection that later characterized modern writing. His Discourse on the Origin of Inequality and his On the Social Contract are cornerstones in modern political and social thought. He argued that private property was conventional and the beginning of true civil society. Rousseau was a successful composer of music, who wrote seven operas as well as music in other forms, and made contributions to music as a theorist. As a composer, his music was a blend of the late Baroque style and the emergent Classical fashion, and he belongs to the same generation of transitional composers as Christoph Willibald Gluck and C.P.E. Bach. One of his more well-known works is the one-act opera Le devin du village, containing the duet "Non, Colette n'est point trompeuse" which was later rearranged as a standalone song by Beethoven. During the period of the French Revolution, Rousseau was the most popular of the philosophes among members of the Jacobin Club. Rousseau was interred as a national hero in the Panthéon in Paris, in 1794, 16 years after his death..

Emlékezetes nyaralásnak indult. De szerepelt a tervek k?z?tt alkalmi románc is? May, Lara és Clare a legjobb barátn?k, akik elkeseredetten vágynak egy kis kikapcsolódásra. A k?zelmúltban mindhárman nehéz id?szakon mentek keresztül, és igazán nagy szükségük van a leveg?változásra. Tíz napra foglalnak szállást egy luxusszállóban, ám amikor megérkeznek, rád?bbennek, hogy egészen máshol k?t?ttek ki, mint gondolták. Rossz faluba tévedtek... Ren Dullemben semmi sem az, aminek látszik. A bájos macskak? és a képeslapra ill? házikók k?zt rejtélyes titok lappang, melyet a falusiak hosszú évek óta ?riznek. Miért olyan barátságtalan és gyanakvó mindenki? Miért viselkedik olyan gorombán a nyaralóház tulajdonosa? ?s miért él olyan kevés n? a faluban? A kül?n?s légk?r ellenére a három barátn? úgy d?nt, hogy kihozza a helyzetb?l a lehet? legt?bbet. De valóban ilyen pihenésre volt szükségük? Vagy ez a furcsa kis falu és a sok titok életre szóló d?ntésekre kényszeríti ?ket?

Tudod, mi az a klottgatya? Múlt századi tornanadrág. ?s tudod, ki az a Klott Gatya? Nagydarab, sz?r?s szív? tesitanár, a Békés Utcai ?ltalános Iskolában. ?rülhetsz, ha még nem volt hozzá szerencséd! Vagyis inkább szerencsétlenséged. Bezzeg szegény ?t?dik dések! Nekik szeptemberben pont Klott tanár úr lett az osztályf?n?kük. Szerinted sikerült ?t kiutálniuk a Békésb?l, vagy inkább békét k?tnek az ország legfélelmetesebb pedagógusával? ?Bosnyák Viktória megint egy olyan igazi beleél?s, szórakoztató regényt írt...” – Nógrádi Gábor

Paprika Jancsi és Vitéz László azon mesterkedik, hogy fül?n csípje Torzonborzot, aki ellopta Nagymama kül?nleges kávédarálóját. ?m szerencsétlenségükre ?k maguk kerülnek a hétt?r?s rabló és varázsló barátja, a gonosz Petróniusz Pókuszhókusz karmai k?zé... A világhír? német gyerekk?nyvszerz?, Otfried Preu?ler t?rténete generációk kedvence. T?bb mint harminc nyelven olvasható – most végre magyarul is. A Kolibri Klasszikusok sorozat els? darabját Torzonborz további kalandjai és a szerz? kiváló meseregényei k?vetik.

Megsz?k?tt a dutyiból Torzonborz, a rabló! Ráadásul Nagymamát is elrabolta! Ez a fordulat ?szintén megd?bbenti Paprika Jancsit, Vitéz Lászlót és ?st?llési f?t?rzs?rmestert is. De vajon mihez kezdjenek? Azt remélik, hogy Háy asszonyság, a városka jósn?je segít nekik, hogy újra együtt lehessenek Nagymamával...

Meddig él velünk a kommunista diktatúra emléke? ?s mit kezdjünk vele, ha már nem tudjuk elfelejteni? – így fogalmazhatók meg r?viden Kukorelly Endre Rom cím? k?nyvének alapkérdései. Pontosabb volna egyes szám els? személyben kérdezni, hiszen a k?nyv mindvégig így és innen beszél k?z?s t?rténetünkr?l: már ezzel elhárítva a hamis k?z?sségiség mítoszait és nyomasztó beszédmódjait. Ironikusan, ?nironikusan rákérdez arra, amit ma a térség legszívesebben elfelejtene, illetve amir?l kínzóan ostoba ?nigazoló t?rténeteket gyárt. Kukorelly Endre kikezdi ezt a fárasztó, ?nigazoló retorikát, ám a k?nyv beszél?je nem áltatja az olvasót, hogy ? kívülálló lenne, aki már akkor is átlátott a szitán. Nem, csak éppen meg?rizte ízlését és humorát, ami talán elég ahhoz, hogy hitelesen beszélhessen az ízléstelenség és kedélytelenség világáról. Ami nem csak a múlt.?

A n?i szexualitás és a n?k saját testéhez való viszonyában kulcselem a bizonytalanság. Sosem tudhatom igazán, hogy éppen mi t?rténik bennem. A bizonytalanságból pedig egyfajta szorongás fakad: ha nem hiszek magamban, nem hiszek a testemben, akkor máshol kell keresnem a biztonságérzetet. De nincs is abban semmi meglep?, hogy nem tanulunk meg ??nállóan” viszonyulni a testünkh?z, hiszen a mindennapi élet szintjén születésünk pillanatától kezdve kül?nb?z? társadalmi intézmények gyakorolják a kontrollt a testünk felett. El?sz?r el kell sajátítanunk, mi mindent kezdhetünk a testünkkel, ha megsz?nnek az azt uraló autoritások. Azonban ez meglehet?sen bonyolult. Hiszen nem tudjuk magunkat egy csapásra függetleníteni a társadalomtól és annak intézményeit?l – az orvoslástól, a pszichológiától, a pedagógiától, a médiától – a világtól, amelyben élünk. Nem beszélve arról, hogy a szex testi vonatkozásai mellett jogos igényként merül fel bennünk az intimitás, a szerelem vagy épp az elfogadás vágya. A menstruáció, az orgazmus, a várandósság, a szülés, a gyermekágy, a szoptatás vagy a menopauza látszólag biológiai t?rténései éppúgy hatással vannak az ?nértékelésünkre, párkapcsolatunkra, mint a családi életünkre. Ráadásul a fejünkben mítoszok élnek arról, hogy mi a normális. Ahelyett, hogy a saját vágyainkat, ?r?münket, intimitásunkat élnék meg, vélt vagy valós elvárásoknak próbálunk megfelelni. Pedig a szexben nincs jó vagy rossz. Ez a k?nyv is ebben a szellemben íródott, n?k ezerféle arcát szeretné megmutatni. Mester Dóra Djamila N?, anya, szeret?, amat?r fotós, k?zgazdász, hobbikertész, társadalomkutató és szexedukátor. Egy ?szex-pozitív” misszió aktivistája. K?zépiskolákban, diákotthonokban kamaszokkal beszélget szexr?l, szerelemr?l; személyes konzultációkat tart, rádióm?sort vezet, ír és beszélget, ahol csak lehet. Ahogy magáról állítja, ?hangosan gondolkodik a szexr?l”, és minden lehetséges fórumon kísérletezik egy nyitott, el?ítélet-mentes és alapvet?en pozitív szexbeszéd megteremtésével.

Apokrif evangélium vagy egyszer? imak?nyv? Hamisítvány vagy hiteles t?rténeti emlék? Elfeledett írás vagy szuperbiztos kód, esetleg mesterséges nyelv? Magyar, román, szanszkrit, latin, netalán t?r?k? A Rohonci kódex hírnevét kül?n?s kett?sség jellemzi: helyet kapott a világt?rténelem megfejtetlen írásainak illusztris társaságában, mik?zben a legutóbbi id?kig komoly kísérlet nem t?rtént rejtélyes jeleinek elolvasására. L?NG BENEDEK k?nyve egy izgalmas nyomozás t?rténete, amelyet a szerz? e Budapesten ?rz?tt, titokzatos és gazdagon illusztrált kódex megfejtése érdekében folytatott. A fiatal tudományt?rténész minden részletre kiterjed?, alapos vizsgálata során az olvasó beavatást nyerhet a máig megfejtetlen, rejtélyes k?nyvek világába, a titkosírások és a kódok t?rténetébe, valamint a rejtjelfejtés hagyományos és modern módszereibe is. Láng Benedek 1974-ben született Budapesten. T?rténészként végzett az ELTE b?lcsészkarán, jelenleg a Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oktat humán és társadalomtudományi tárgyakat. Kutatóként az elfogadott és elutasított tudomány határterületei érdeklik mind t?rténeti, mind elméleti szempontból. Ez utóbbi kérdésk?rr?l t?bb k?nyve is megjelent. Budapesten él, n?s, két gyermek apja.

Barnabás, a menyasszonya által kikosarazott fiatal tanár éppen szerelemi csalódásából lábadozik. Laura, a kislányát egyedül nevel? fiatal anyuka szeretne egy társat, aki a gyerekével együtt elfogadja ?t. Egy nap mindketten úgy d?ntenek, vállalják a kockázatot, és regisztrálnak egy internetes párkeres? oldalra. Hasonló elhatározásra jut a harmincas Dóra és a nagymama korú Vica is, és ezzel el?re nem látott bonyodalmak sorát indítják el. A négy társkeres? találkozik alkalmi kalandra vágyó szoknyavadásszal és luxusprostiként dolgozó egyetemista lánnyal, kicsavarodott ízlés? üzletemberrel és alibifeleséget keres? meleg férfival, furfangos pénzvadásszal és kínosan smucig úriemberrel. Kalandjaik során hol egy ?tcsillagos hotelben, hol egy Pest k?rnyéki, rossz hír? találkahelyen, hol egyenesen a rend?rségen találják magukat. Tisztességtelen ajánlatok, b?n?s szenvedélyek, vígjátékba ill? els? randik, szívszorító szakítások kísérik h?seink bolyongását a huszonegyedik század nagy kerít?jének hálójában. ?m mire kikeverednek a párkeresés útveszt?ib?l, megtanulják: érdemes esélyt adni a sorsnak, mert cserébe a sors is kínálhat egy második esélyt.

Some people complain that science is dry. That is, of course, a matter of taste. For my own part, I like my science and my champagne as dry as I can get them. But the public thinks otherwise. So I have ventured to sweeten accompanying samples as far as possible to suit the demand, and trust they will meet with the approbation of consumers. Of the specimens here selected for exhibition, my title piece originally appeared in the Fortnightly Review: 'Honey Dew' and 'The First Potter' were contributions to Longman's Magazine: and all the rest found friendly shelter between the familiar yellow covers of the good old Cornhill. My thanks are due to the proprietors and editors of those various periodicals for kind permission to reproduce them here. G.ALLEN THE NOOK, DORKING: September, 1889. Falling In Love "..An ancient and famous human institution is in pressing danger. Sir George Campbell has set his face against the time-honoured practice of Falling in Love. Parents innumerable, it is true, have set their faces against it already from immemorial antiquity; but then they only attacked the particular instance, without venturing to impugn the institution itself on general principles. An old Indian administrator, however, goes to work in all things on a different pattern. He would always like to regulate human life generally as a department of the India Office; and so Sir George Campbell would fain have husbands and wives selected for one another (perhaps on Dr. Johnson's principle, by the Lord Chancellor) with a view to the future development of the race, in the process which he not very felicitously or elegantly describes as 'man-breeding.' 'Probably,' he says, as reported in Nature, 'we have enough physiological knowledge to effect a vast improvement in the pairing of individuals of the same or allied races if we could only apply that knowledge to make fitting marriages, instead of giving way to foolish ideas about love and the tastes of young people, whom we can hardly trust to choose their own bonnets, much less to choose in a graver matter in which they are most likely to be influenced by frivolous prejudices.' He wants us, in other words, to discard the deep-seated inner physiological promptings of inherited instinct, and to substitute for them some calm and dispassionate but artificial selection of a fitting partner as the father or mother of future generations.."