Bir psikanalist olmas? sebebiyle Fromm, dü?ünce te-mellerini ?nemli derecede Freud dü?üncesi üzerine oturtmu?tur. Ancak Freud’un ortaya koydu?u klasik psikanalizi kendine g?re yorumlam??, analizlerinde kültürel ve sosyal fakt?rleri, etkin bi?imde kullanm??t?r. Freud’un temel kavramlar?, Fromm dü?üncesinde de ?nemli bir yer i?gal etmi?tir. O, bu kavramlar? aynen kullanmakla birlikte, Freud’un eksik b?rakt??? y?nlerini, analitik bir ?ekilde ortaya koymaya ?al??m??t?r.     ???NDEK?LER  Eric Fromm'un Ki?ilik Kuram? FROMM’a G?RE E??TL?K. ??güdüler ve ?nsan Tutkular? PS?KANAL?Z?N BUNALIMI.SEVG? KURAMISEVG? NESNELER? SEVG? VE ?A?DA? BATI TOPLUMUNDA SEVG?N?N ??K???.SEVG?N?N UYGULANMASI   ?nsan sevmeyi ??renerek yeniden di?er insanlarla birle?ir ya da toplumun otoritesine uyarak güven kazanabilir. ?nsan?n ?eli?kisi; hem do?an?n bir par?as? olmas? hem de ondan kopuk olmas?; hem insan hem de hayvan olmas?ndan kaynaklan?r. Hayvan olarak doyurulmas? gereken fizyolojik ?zellikleri vard?r. ?nsan olaraksa ak?l yürütebilir, benli?inin bilincindedir. ?nsan?n psi?esini anlaman?n yolu onun var olu?undan kaynaklanan gereksinimlerini ??zümleyebilmeye dayal?d?r  ?nsan?n var olu?undan kaynaklanan gereksinimler: 1. ?li?ki Gereksinimi; ?nsan, insan olma u?runa do?adan kopmu?tur. ?yleyse do?a ile olan birincil beraberli?inden kopmu?tur. Hayvan do?a ile ba? edebilecek güce sahiptir. Oysa insan imgeleme ve dü?ünce gücüne sahip olup do?a ile yak?n ve ba??ml?l??a dayanan ili?kisini yitirmi?tir. ?nsan?n kendi ili?kilerini kurabilmesi i?in büyük bir ?aba harcamas? gerekir. Doyum sa?layabilmesi i?in de üremeye y?nelik bir sevgiye ihtiyac? vard?r. Bu tür bir sevgi ise kar??l?kl? sorumluluk, sayg?, ?zen ve anlay?? gerektirir.  2. A?k?n Olma Gereksinimi; ?nsan a?k?n olmaya zorlan?r ?ünkü hayvans? do?as?n?n üstüne ??kmak, herhangi bir varl?k olmak yerine yarat?c? bir varl?k olmak gereksinimindedir. ?nsan?n yarat?c? dürtüleri engellendi?i zaman y?k?c? olur. Sevgi ve nefret kar??t dürtüler de?ildir. ?kisi de insan?n hayvan do?as?n? a?abilme ?abas?ndan kaynaklan?r. Hayvan ne sevebilir ne de nefret edebilir. Oysa insan hem sevebilir em de nefret edebilir.  3. ?nsan do?al k?kenini arar; ?nsan dünyan?n tamamlay?c? bir par?as? oldu?unu ve bir yere ait oldu?unu hissetmek ister. ?ocukken anne-babas?na ait hisseder. Ancak geli?tik?e bu duygunun ortadan kalkmas? gerekir. (Yoksa tehlikeli sonu?lar do?urabilir. ) ?nsan kendisine en fazla doyum sa?layan ve en sa?l?kl? ait olma duygular?n? di?er insanlarla dost?a duygular ya?ayarak sa?lar.  4. Ki?isel bir kimli?e sahip olmak ister; Bazen birey yarat?c? gücünü kullanarak amac?na ula?amaz. O zaman bir grup ya da bir ba?kas? ile ?zde?le?erek farkl?l?k kazanabilir. B?yle durumlarda kimlik duygusu birisi olmaktan de?il, birine it olmaktan kaynaklan?r.  5. Her birey bir ba?vuru ?er?evesine ihtiya? duyar; Asl?nda bireyin i?inde ya?ad??? dünyay? tutarl? bir bi?imde alg?layabilmesini sa?lar. ?er?eve mant?kl? ya da mant?ks?z olabilir. ?lk ba?vuru ?er?evesi, ailesidir.   Fromm’a g?re bu gereksinimler insana ?zgüdür, hayvanlarda bulunmaz. Ayr?ca bu gereksinimler insanlar?n belirtmeleri g?zlenerek anla??lmaz. Asl?nda bu gereksinimler insan?n evrimi boyunca insan?n do?as?nda olu?mu?tur. Bu gereksinimlerin belirtilmesi, insan?n i?sel yetilerini tan?ma yollar? bireyin i?inde ya?ad??? toplumun düzenlemeleri taraf?ndan belirlenir.   

Bárdos András évtizedeken át az egyik legismertebb és legfoglalkoztatottabb televíziós riporter volt Magyarországon. Dolgozott a Magyar Televízióban, az RTL Klubon és a TV2-n is, vezetett két minisztereln?k-jel?lti vitát. A Rádió Krónika-m?sorai, Napk?zi, Naptévé, RTL-Híradó, Akták, Tények, Jó estét Magyarország - t?bb ezer interjút készített a k?zélet szerpl?ivel, politikusokkal. 1995 óta tanít a Színház- és Filmm?vészeti Egyetemen, t?bbek k?z?tt kommunikációt is.?Sokat tud a hazugságról, pályája során hallott eleget. Pamela Meyer hazugságról, a hazugság felismerésér?l szóló k?nyvéhez írt el?szavában arról írt, mi t?rténne, ha csak egyetlen napig igazat mondanánk. Ez az e-füzet Bárdos irónikus, mégis halálosan komoly el?szavát tartalmazza a Verj át, ha tudsz cím? k?nyvh?z.

Partenerul este asemenea unei oglinzi, iar ?n oglind? ni se reveleaz? solu?ia. ?ntr-o rela?ie nu se petrece nimic ?nt?mpl?tor, deoarece fiin?a pe care ai atras-o ?n via?a ta face parte din planul vie?ii tale. Ceea ce spune sau nu, ceea ce g?nde?te sau simte, modul ?n care se comport? ??i oglindesc for?ele energetice l?untrice care ??i ghideaz? via?a ?i rela?ia. Prin intermediul principiului oglinzii vei fi capabil s? descifrezi tiparele incon?tiente. Dac? ?n?elegi ce a ac?ionat p?n? acum ?n fundal, vei atrage transform?ri benefice ?n via?a ta.? Blocajele suflete?ti vor disp?rea, iar ?n fi nal se poate petrece ceea ce dou? fiin?e umane privesc drept cea mai ?nalt? fericire comun?: o iubire eliberat? ?i profund ?mplinitoare, pentru fiin?a iubit? ?i pentru tine ?nsu?i. Cartea de fa?? este asemenea unui program practic, menit s? vindece blocajele rela?ionale, s? aduc? o profund? cunoa?tere de sine ?i s? ofere posibilitatea dob?ndirii unei reale eliber?ri interioare. ??n rela?ii nu exist? noroc sau ghinion. Exist? doar iubire ?i tipare ascunse. Iar dincolo de tipare te a?teapt? ?mplinire ?i libertate.”

Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

Lehet házunk a hegytet?n, men? kocsink a garázsban, drága holmikkal telet?m?tt gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keser? tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelel? tanulságot a t?rténtekb?l. Akár így, akár úgy, el?sz?r ismerkedjünk meg ?nmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jókép? idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul k?z?s utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mit?l vonzó egy n? a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az els? randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak ?rül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA D?RA párkapcsolati kisokosa a pszichológia t?rténetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gy?jti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és t?rténetekben b?velked? bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó k?vetkeztetéseket, és az els? randitól a gyerekvállalásig a legt?bb nehéz helyzetet csillagos ?t?sre oldjuk meg – hiszen az élet párban szép!

De acela?i autor, bestsellerul Re?ete de jocuriMul?i p?rin?i se simt neputincio?i c?nd copiii lor devin anxio?i, mai ales c?nd ?ncerc?rile de a-i lini?ti nu dau rezultat. Re?ete ?mpotriva ?ngrijor?rii ofer? numeroase idei pentru a-i ajuta pe copii s? se simt? ?n siguran?? ?i plini de ?ncredere. Autorul descrie cauzele ?i simptomele anxiet??ii copiilor ?i explic? modul ?n care copiii ??i pot dep??i chiar ?i cele mai ?ngrozitoare frici, ?n cadrul unei rela?ii ?n care iubirea ?i grija p?rin?ilor se ?mbin? cu empatia, relaxarea ?i jocul. Pe l?ng? crearea ?i ?ntre?inerea conexiunii, tehnica a?ez?rii pe podea ?i cea a umplerii paharului gol, deja cunoscute, dr. Cohen ne ofer? aici alte tehnici ?i jocuri pe care le ve?i g?si foarte folositoare: Num?r?toarea invers?, M?ini-?mpinse, Sfoara sau Misiunea secret? sunt doar c?teva dintre ele. ?A? vrea s? ?ncerc ?i eu asta!“ ve?i spune dup? ce ve?i termina de citit aceast? carte.

De ce at?t de mul?i b?rba?i le agreseaz? pe femeile pe care le iubesc ?i, mai ales, de ce partenerele maltratate se ?ntorc, totu?i, la b?t?u?ii lor? S? fie doar o consecin?? a diferen?elor de gen? Sau doar un efect al ?neputin?ei ?nv??ate“ ?i al terorii cople?itoare din sufletul victimei? Cu o experien?? clinic? de peste 25 de ani ?n psihoterapia persoanelor abuzate, David Celani eviden?iaz? caren?ele teoriilor actuale asupra agresivit??ii ?n cuplu ?i reg?nde?te, la un nivel mai profund, sensibila tem? a violen?ei domestice.Psihologul american aplic? teoria rela?iilor de obiect (Fairbairn), pentru a demonstra c? femeile b?tute se simt incon?tient atrase de partenerii b?t?u?i. Aceast? atrac?ie paradoxal? este explicat? prin tulbur?rile de personalitate care ?i-au pus amprenta asupra victimelor abuzate ?i neglijate ?n copil?rie. Complementar, cartea analizeaz? ?i personalit??ile narcisice ale abuzatorilor care ??i acoper? teama de abandon prin controlul excesiv ?i brutal al consoartelor.?n fine, Celani ofer? o serie de repere utile pentru psihoterapia pacientelor maltratate. Un tratament eficient va trebui s? ?nl?ture, cu mult tact, tiparele autodistructive ale victimelor, adic? acele ?patternuri“ bazate pe teama de abandon ?i pe fascina?ia fa?? de promisiunea unei viitoare iubiri oferite de agresorul care pare s?-?i regrete fapta sau de noi parteneri la fel de violen?i.

Miért vannak nemek? Miért hal ki tízmillió év múlva a férfi? Mi a n?i szépség és mit vár a n? a férfit?l? Mire jó az orgazmus? Jó-e medd?ség ellen az orális szex? Mir?l árulkodik mutató- és gy?r?sujj-arányunk? Szendi Gábor A n? felemelkedése és tünd?klése cím? k?nyvében ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ, mik?zben az evolúciós pszichológia néz?pontjából vizsgálja N? és Férfi kapcsolatát. Lebilincsel?en izgalmas gondolatmenetei bizonyítják, hogy ebben a férfik?zpontúnak hitt világban valójában a N? a titkos mozgató! A N? a szervez?je és egyben a f?díja annak a férfiak k?zt dúló, vérre men? viadalnak, amely érte folyik. Mik?zben a N? gyengének t?nik, az Er? vele van, ? az evolúció titkos favoritja!

Modul de via?? ne influen?eaz? performan?ele creierului? Zeci de studii de specialitate citate ?n aceast? carte o demonstreaz?: ?mpletirea activit??ilor intelectuale, fizice ?i sociale este cea mai bun? arm? ?mpotriva uzurii cerebrale normale. Nu suntem lipsi?i de resurse ?n fa?a ?naint?rii ?n v?rst? ?i a bolilor. Da: memoria, aten?ia, func?iile executive, emo?iile, performan?ele cognitive pot fi ?mbun?t??ite prin alimenta?ie, sport, muzic? ?i cultivarea rela?iilor sociale. Muzica amelioreaz? judecata, ne face mai altrui?ti ?i diminueaz? durerea. Unele activit??i individuale, precum lectura sau c?utarea activ? de informa?ii pe internet pot fi foarte stimulante. Iar o alimenta?ie echilibrat?, bogat? ?n vitamina E, care are o important? ac?iune antioxidant?, este indispensabil?. Nu uita?i: ?i creierul are nevoie s? fie antrenat!

Credin?a poate face via?a ta exact a?a cum tu o visezi! Crede ?n Dumnezeu ?i ?n tine a?a cum deschizi ochii ?n zori, cum vezi lumina zilei... ?i spune: ?e at?t de bine c? pot privi lumina acestei zile ?i e at?t de bine c? Dumnezeu este ?ntotdeauna cu mine“. Credin?a ??i poate schimba via?a ?i tot ce te ?nconjoar? pe tine ?n acest moment al vie?ii tale...Aceast? carte ?ncearc? s? aduc? lumin? ?n existen?a noastr?, s? produc? o mai mare deschidere c?tre credin?? ?i spiritualitate, s? ne fac? s? ne ?n?elegem prezentul; dar mai cu seam? ne ?nva?? s? ne f?urim viitorul.O carte scris? ?ntr-un limbaj accesibil tuturor, care nu trateaz? ?n mod special teme religioase, ci ne ?nva?? s? vedem credin?a care trebuie s? ne c?l?uzeasc? ?n via?? mai mult dec?t auzim ?n biserici, citim ?n c?r?ile religioase sau urm?rim ?n exemplele ?nal?ilor clerici.

Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

Frica de boal? este resim?it? acut de 15% dintre rom?ni ?i doar teama de ?omaj o dep??e?te ?ntrun top autohton al ?ngrijor?rilor, arat? o anchet? sociologic? din 2014. O dovad? ?n plus a relevan?ei grijii pentru s?n?tate o constituie preocuparea actual? pentru alimenta?ia ?eco" ?i diete, dar ?i cultul corpului s?n?tos ?i zvelt. Totu?i, c?nd grija fireasc? pentru s?n?tate ajunge s? ne domine g?ndurile, tulbur?ndune cursul normal al vie?ii, e semn c? am putea suferi de o ?tulburare hipocondriac?". Mersul frecvent de la un doctor la altul (dublat de ne?ncrederea fa?? de diagnosticul primit), izolarea social?, interpretarea gre?it? semnelor corpului, igiena compulsiv? ?i suspiciunea fa?? de toxicitatea alimentelor afecteaz? considerabil via?a ipohondrului, dar ?i a rudelor sale. Cartea de fa?? arat? cum ia na?tere frica patologic? de boal?, ce consecin?e are ?i cum poate fi dep??it? prin autoanaliz?, sugestii pozitive, tehnici de relaxare, vizualizare ?i gestionare a stresului, ?i, mai ales, prin restructurarea g?ndirii ira?ionale ?i ?magice".

Prima petrecere, Od? unui ?erve?el sau Fusti?a de balerin? sunt doar o parte dintre pove?tile amuzante ?i pline de tâlc istorisite cu har ?i empatie de cele trei specialiste în terapia psihanalitic?. Tehnicile ?i conceptele psihodinamice sunt introduse prin intermediul unor experien?e de cabinet, dar ?i al unor secven?e din via?a personal? a autoarelor americane. Doliul ?i transferul, refularea ?i fenomenele tranzi?ionale, Supraeul ?i sus?inerea, interpretarea ?i disocierea — toate prind contur, cu ajutorul unor viniete sugestive ?i al unor explica?ii teoretice clare ?i accesibile celor interesa?i de psihanaliz?, psihoterapie ?i cunoa?tere de sine. Cartea poart? cititorul într-o c?l?torie ce se întinde de la anecdote vesele ?i juc?u?e la pove?ti curajoase sau la melancolice elegii ale suferin?ei, pierderii ?i iubirii. Fiecare eseu vorbe?te despre evenimente din vie?ile noastre, care pot fi în?elese în lumina unor concepte psihodinamice fundamentale. Povestirile noastre reflect? cum gândesc ?i lucreaz? terapeu?ii. – K.L. Malawista Volumul este excelent, se cite?te cu pl?cere ?i include istorii pline de surprize ?i desf??ur?ri nea?teptate. Iar l?muririle teoretice rotunjesc foarte bine aceste povestiri. Trebuie parcurs de to?i cei interesa?i de cunoa?terea de sine sau curio?i în leg?tur? cu mecanismele care ne fac s? func?ion?m. – Jane Hall, pre?edint? a Contemporary Freudian Society

Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i Aceast? inscrip?ie reliefat? pe frontonul templului lui Apolo din Delfi a devenit principiul fundamental al filosofiei lui Socrate. Remarc?m de altfel c? majoritatea religiilor ?i ?nv???turilor antice ne ?ndeamn? c?tre aceea?i cunoa?tere fundamental?. ?Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i!” s-a transformat ?ntr-o maxim? ?i un ?ndemn de urmat pentru majoritatea oamenilor, fiecare urm?ndu-?i propria cale. Ce ?nseamn? s? ne cunoa?tem? Ce suntem noi ?n realitate ?i ce este de (re)cunoscut referitor la fiin?a noastr?? Care este numitorul comun al tuturor ac?iunilor noastre? Care este aspira?ia l?untric? a fiec?ruia dintre noi, pentru ce facem tot ce facem ?i care este natura adev?ratei fericiri? Toat? c?utarea noastr? se rezum? la un lucru foarte simplu: g?sirea propriei identit??i. Poate fi adev?rata noastr? identitate o stare, o manifestare sau o experien??? Toate acestea sunt trec?toare, astfel c? dac? am fi fost una din ele, am fi disp?rut odat? cu ea. Nimic din ceea ce este supus schimb?rii, nimic din ceea ce apare ?i dispare nu poate constitui esen?a noastr?. Ceea ce suntem ?n realitate este permanent aici, percep?nd schimb?rile, apari?iile ?i dispari?iile experien?elor ?i a obiectelor din ele.

Din Antichitate, c?nd visele erau considerate mesaje transmise de zei, profe?ii sau solu?ii oferite problemelor muritorilor, ?i p?n? ?n ziua de azi, visele au continuat s? fascineze mintea uman?. Oamenii ?i le povestesc unii altora ?i le ofer? ?interpret?ri“ populare, transmise din b?tr?ni. ?ns? odat? cu apari?ia psihanalizei la finele secolului al XIX-lea, visele au ?nceput s? suscite interesul mediului academic. ?Calea regal? spre incon?tient“, a?a cum a numit Freud visul, ne poart? spre profunzimile min?ii noastre, dezv?luindu-ne comori neb?nuite. Dic?ionarul interpret?rii viselor, singurul dic?ionar psihanalitic de vise disponibil pe pia?? ?n acest moment, cuprinde peste o mie de vise, apar?in?nd fie oamenilor simpli, pacien?i ai autorului, fie unor personalit??i precum Napoleon, Henry Miller sau Dali. Alte materiale provin din literatur?, mituri, basme, picturi, ?tiut fiind c? produsele culturii umane pot fi interpretate asemenea viselor. Cartea de fa?? reprezint? o lucrare de referin?? at?t pentru speciali?ti, c?t ?i pentru to?i cei dornici s? cunoasc? mai bine psihicul uman. Interpretarea modern? a viselor ?ncearc? s? aduc? oamenii ?napoi, la simplitatea pe care o aveau str?mo?ii no?tri, ?nainte ca societatea s? fie cotropit? de tehnologie ?i suprapopulare. Visele sunt ele ?nsele un limbaj primitiv. Freud numea limbajul din vise ?proces primar“, iar limba pe care o ?nv???m la ?coal?, ?proces secundar“. Din nefericire, pe m?sur? ce oamenii moderni au devenit mai educa?i ?i mai cultiva?i, ei ?i-au pierdut leg?tura cu procesele primare. Multe dintre bolile omului modern pot fi puse pe seama acestui factor. -- Gerald Schoenewolf

Friederich Nietzsche a fost un important filosof german, poet ?i critic al culturii. E celebru datorit? conceptului de ?voin?? de putere“, prin intermediul c?ruia a contestat etica tradi?ional?. N?scut ?n 1844 l?ng? Leipzig, Germania, a inspirat, prin intermediul teoriilor sale, oameni din toate domeniile, de la dansatori ?i poe?i la psihologi ?i revolu?ionari sociali?ti. ?n acest volum veti g?si fragmente din lucr?rile sale cele mai importante. Seria Lec?ii de via?? din The School of Life alege c?te un mare g?nditor ?i pune accentul pe acele idei ale sale care au o ?nsemn?tate profund? pentru noi, cei de ast?zi. C?r?ile din aceast? serie demonstreaz? c? voci importante din trecut ?nc? au lucruri fundamentale de transmis genera?iilor actuale.

Ugye milyen jó lenne, ha a férfiak félszavakból is kitalálnák a legtitkosabb vágyainkat, a mosolyunk pedig elégedettséggel t?ltené el ?ket? REGINA SWOBODA a N?i rafinériában arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy a k?zhelyeket és sablonos válaszokat elkerülve bebizonyítsa: mindez k?nny?szerrel lehetséges.

Exist? numeroase idei preconcepute cu privire la psihanaliz? – c? este opera unui singur om, Sigmund Freud, ?i se practic? la fel ca acum un secol, psihanaliza este preocupat? doar de sexualitate, s-a demodat, c? este un fel de cult ezoteric ?n care trebuie s? fii ini?iat, ?i lista ar putea continua. ?n lucrarea de fa?? autorii prezint? ideile centrale ale celor mai reprezentativi psihanali?ti contemporani, oferind at?t o perspectiv? istoric? asupra ideilor psihanalitice, c?t ?i o compara?ie ?ntre diferitele curente. Plec?nd de la presupozi?ia c? cititorul nu este deloc familiarizat cu aceste teme, cartea ofer? o introducere ?n diferitele ?coli teoretice, explic?nd aspectele clinice la care acestea au fost receptive ?i c?teva dintre conceptele lor de baz?, precum ?i ilustr?ri clinice ale suferin?elor umane pe care aceste curente teoretice ?ncearc? s? le clarifice. Astfel, cititorul reu?e?te s? ?ntrevad? fragmentul de experien?? uman? ascuns ?n spatele conceptelor psihanalitice. Formul?rile ?n termeni psihanalitici devin formul?ri despre oameni reali, despre modul lor de a??i organiza experien?ele, despre dificult??ile pe care le ?nt?mpin? ?n via??.

Cum func?ioneaz? mintea noastr?? De ce facem unele alegeri ?i nu altele? Ce rol are plictiseala? Este moralitatea ?nn?scut?, sau este nevoie s? o ?nv???m? C?t de mult corupe puterea? C??tigul la loterie aduce fericirea? Dar z?mbetul? Sunt ?ntreb?ri pe care fiecare dintre noi ?i le-a pus la un moment dat, dar c?rora psihologii le-au dat un r?spuns fundamentat ?tiin?ific. ?n 15 minute psiholog este o lectur? u?oar? ?i pl?cut?, care te introduce ?n lumea fascinant? a psihicului uman, a?a cum este ea v?zut? ?i descifrat? de speciali?ti. Prin aceast? carte, autoarea realizeaz? un parcurs captivant, reu?ind s? prezinte studii ?i teorii ?tiin?ifice ?ntr-o manier? antrenant? ?i marcat? de umor. Bogatul s?u con?inut informa?ional este atent structurat ?i ?nso?it de numeroase imagini atractive, care au darul de a te ajuta s?-l re?ii mai u?or. C?nd Albert Einstein a murit, ?n 1955, creierul lui a fost scos, examinat, fotografiat ?i conservat, disp?r?nd timp de dou?zeci de ani, p?n? ?n 1978, c?nd a fost redescoperit. A fost t?iat ?n 240 de buc??i pentru examinare microscopic?, ceea ce a ?nsemnat o pacoste pentru cercet?rile ulterioare. Nu exist? nicio deosebire de m?rime ?ntre creierul lui Einstein ?i un creier ?normal". Sunt ?ns? deosebiri structurale. Lobul parietal inferior al creierului lui Einstein era cu 15% mai bine dezvoltat dec?t la al?ii [...] existau, de asemenea, mai multe conexiuni ?ntre p?r?ile creierului s?u dec?t sunt ?n mod obi?nuit.Anne Rooney I-ai administra ?ocuri electrice altei persoane, care nu e vinovat? de nicio crim?, doar pentru c? a?a ??i spune cineva s? faci? Nu? E?ti sigur? Suntem cu mult mai slabi ?n fa?a autorit??ii dec?t ne-ar pl?cea s? credem. Stanley Milgram, un psiholog de la Universitatea Yale, a fost interesat de disculparea invocat? de mul?i fo?ti nazi?ti, care au sus?inut c? ei doar s-au supus ordinelor. Psihologul a fost curios s? vad? p?n? unde ar merge oamenii supun?ndu-se ordinelor. A?adar, s-a decis s? afle.

Щороку ми д?зна?мося дедал? б?льше нових сл?в у галуз? економ?ки, комп’ютерних технолог?й ? маркетингу, натом?сть невпинно убож?? наш лексикон у сфер? етики й морал?. Дев?д Брукс б’? на сполох: очевидно, що сучасне сусп?льство у гонитв? за новац?ями нехту? усталеними етичними принципами, втрача? моральн? стимули й ?деали, руйну? св?й духовний стрижень. ?ДНК особистост?? про те, як переглянути власн? пр?оритети ? зосередитися на внутр?шн?х чеснотах. Вона покаже, як деяким людям вдалося проторувати шлях до сильного характеру ? стати г?дною особист?стю. ?хн? ?стор?? стануть для читача певними ор??нтирами у пошуках власно? стратег?? гартування характеру, допоможуть п?знати себе, в?днайти душевну гармон?ю ? щастя.

Багато людей не визначають пр?оритет?в, не формулюють мети життя ?, як насл?док, просто пливуть за теч??ю. Так? люди ризикують опинитися не там, де хот?ли. Коли житт?ва р?ка почина? кидати тебе на порогах, де шукати рят?вний круг, як не втратити весло, що допоможе повернутися на обраний шлях? Автори ц??? книжки — в?домий блогер Майкл Гаят ? б?знес-тренер Ден?ел Гаркав? — вважають, що вряту? ефективний житт?вий план. ??Книжка ?Дивись уперед? покрокова ?нструкц?я з? створення карти д?й, яка стане вашим найважлив?шим проектом. Книжка стане в нагод? ус?м, хто хоче розвиватись ? зм?нюватись, та вважа?, що життя ма? приносити рад?сть.