La ce v?rst? pot s?-i d?ruiesc celui mic o tablet?? Peste c??i ani va avea nevoie de un telefon mobil? Jocurile video ?l agit? ?i-l fac oare "dependent" pe b?iatul meu? Ce fel de fotografii poate afi?a pe internet fiica mea adolescent? ?i cu cine se poate "?mprieteni" pe Facebook? Specializat? ?n psihiatria copilului ?i mam? a trei b?ie?i, Jodi Gold puncteaz?, pe un ton echilibrat, at?t beneficiile educa?ionale ?i cognitive ale tehnologiilor digitale, c?t ?i numeroasele capcane. Astfel, p?rin?ii noii genera?ii de "copii digitali" vor afla ce aplica?ii ?i jocuri ?ncurajeaz? creativitatea ?i inteligen?a copilului sau adolescentului, dar ?i ce limite trebuie impuse (ca durat?, dar ?i la nivel de con?inut), pentru a evita h?r?uirea online, refugierea nes?n?toas? ?n lumea vitual? ori dezinteresul pentru ?coal? ?i rela?iile sociale din real?.

ase din zece angajai romni sunt nefericii la locul de munc, dezvluie un recent Eurobarometru. Tu ct de satisfcut eti de slujba pe care o ai Te simi motivat la serviciu sau jobul a devenit o corvoad pentru care strngi din dini Un sfert din via l petreci la munc“, aa c merit s faci tot ce e cu putin pentru a regsi bucuria de a lucra Plecnd de la noi cercetri despre cauzele nemulumirilor angajailor, cartea de fa ofer o serie de explicaii i sugestii practice pentru cei ce vor s-i regseasc pofta de a munci. Volumul include chestionare de autoevaluare, tehnici pentru creterea satisfaciei la serviciu, dar i ndrumri legate de momentul cnd e cazul s schimbi jobul sau s-i remaniezi stilul de a gndi, dac vrei s fii mai eficient i s te nelegi mai bine cu efii i colegii. Utiliznd o serie de instrumente i teorii din psihologia organizaional, cartea se adreseaz inclusiv specialitilor n resurse umane.

Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

Din Antichitate, c?nd visele erau considerate mesaje transmise de zei, profe?ii sau solu?ii oferite problemelor muritorilor, ?i p?n? ?n ziua de azi, visele au continuat s? fascineze mintea uman?. Oamenii ?i le povestesc unii altora ?i le ofer? ?interpret?ri“ populare, transmise din b?tr?ni. ?ns? odat? cu apari?ia psihanalizei la finele secolului al XIX-lea, visele au ?nceput s? suscite interesul mediului academic. ?Calea regal? spre incon?tient“, a?a cum a numit Freud visul, ne poart? spre profunzimile min?ii noastre, dezv?luindu-ne comori neb?nuite. Dic?ionarul interpret?rii viselor, singurul dic?ionar psihanalitic de vise disponibil pe pia?? ?n acest moment, cuprinde peste o mie de vise, apar?in?nd fie oamenilor simpli, pacien?i ai autorului, fie unor personalit??i precum Napoleon, Henry Miller sau Dali. Alte materiale provin din literatur?, mituri, basme, picturi, ?tiut fiind c? produsele culturii umane pot fi interpretate asemenea viselor. Cartea de fa?? reprezint? o lucrare de referin?? at?t pentru speciali?ti, c?t ?i pentru to?i cei dornici s? cunoasc? mai bine psihicul uman. Interpretarea modern? a viselor ?ncearc? s? aduc? oamenii ?napoi, la simplitatea pe care o aveau str?mo?ii no?tri, ?nainte ca societatea s? fie cotropit? de tehnologie ?i suprapopulare. Visele sunt ele ?nsele un limbaj primitiv. Freud numea limbajul din vise ?proces primar“, iar limba pe care o ?nv???m la ?coal?, ?proces secundar“. Din nefericire, pe m?sur? ce oamenii moderni au devenit mai educa?i ?i mai cultiva?i, ei ?i-au pierdut leg?tura cu procesele primare. Multe dintre bolile omului modern pot fi puse pe seama acestui factor. -- Gerald Schoenewolf

Annyit már most nyugodtan elmondhatok, hogy akárcsak A n? cím? k?nyvnél - amely alapjában véve nem csupán a n?r?l szólt -, menet k?zben már itt is tudtam, láttam, hogy ez a k?nyv sem tisztán csak a férfiról fog szólni. Szerettem volna sok mindent beletenni a férfiasság kérdésér?l, a b?ntudat megoldásának az elkezdésér?l, a gyászról, halálról, búcsúról, elengedésr?l, virágokról, ?nmagamról. Tényleg sok mindent. Válaszokat egy sor kérdésre. Felvetéseket a pasikkal kapcsolatosan. Hogy például "miért élt a párom nyolc hónapig egy másik csajjal párhuzamos életet mellettem, mik?zben azt bizonygatta, hogy mennyire szerelmes belém?" A minap kaptam egy ilyen e-mailt! ?pp karácsonykor robbant szét a dolog... Amikor ez a k?nyv készült, k?rbetelefonáltam egy csomó pasit, akit ismerek. A tinédzserekt?l kezdve az ?tvenesekig valamennyiüknek ugyanazt a kérdést tettem fel: mit?l érzik magukat férfinak. A kérdésre, hogy mit?l érzik magukat férfinak, a pasik egy jelent?s része azt felelte, hogy ezen ?k még soha nem gondolkodtak, és ez a kérdés eléggé meglepetésszer?en érte ?ket... Holott a n?k esetében az utóbbi ?t-tíz év másról sem szólt, mint hogy definiálják, mi az, hogy n?... ?gy t?nik, ezek olyan dolgok, amelyekr?l a pasik általában nem beszélnek. Vagy csak nagyon felületesen. Magáról a férfilétr?l... Azért nem, mert "ez teljesen magától értet?d?", hogy az illet? férfi. Fel sem merül, hogy ezt bármi megkérd?jelezhetné..."

Interven?ii de natur? extraterestr? ?n armat?, guvernare ?i tehnologiePrezen?a extraterestr? pe P?m?nt este tot mai extins? ?i, pe m?sur? ce intr?m ?n Era V?rs?torului, va fi recunoscut? oficial, produc?nd ?oc ?i o nevoie stringent? de a ?n?elege schimb?rile sociale ?i tehnologice cauzate de ?fra?ii“ no?tri din spa?iu. O carte de c?p?t?i ?n ceea ce prive?te progresele uimitoare pe care le va ?nregistra omenirea pe plan ?tiin?ific ?i spiritual ?n anii urm?tori, acest compendiu exploreaz? influen?a extratere?trilor asupra istoriei noastre trecute ?i prezente.Cartea relateaz? pove?ti despre r?piri ?i ?nt?lniri cu extratere?trii, ridic? problema tehnologiilor inexplicabile, de origine extrap?m?ntean?, folosite ?n domeniul public ?i militar, precum ?i a dispozitivelor antigravita?ie, analizeaz? exopolitica (influen?a prezen?ei extraterestre asupra politicii), Stargate-ul din Irak, Proiectul Hibrid de ?ncruci?are rasial?, leg?turile nazi?tilor cu OZN-urile ?i baza lor subteran? secret? din Antarctica, t?inuirea de c?tre guvernul american a ac?iunilor extraterestre, printre care cazul Roswell, ?i transformarea declan?at? de cometa Hale-Bopp. Volumul cuprinde interviuri cu speciali?ti afla?i ?n prima linie a mi?c?rii New Science derivat? din ?tiin?a extraterestr?.

Cum func?ioneaz? mintea noastr?? De ce facem unele alegeri ?i nu altele? Ce rol are plictiseala? Este moralitatea ?nn?scut?, sau este nevoie s? o ?nv???m? C?t de mult corupe puterea? C??tigul la loterie aduce fericirea? Dar z?mbetul? Sunt ?ntreb?ri pe care fiecare dintre noi ?i le-a pus la un moment dat, dar c?rora psihologii le-au dat un r?spuns fundamentat ?tiin?ific. ?n 15 minute psiholog este o lectur? u?oar? ?i pl?cut?, care te introduce ?n lumea fascinant? a psihicului uman, a?a cum este ea v?zut? ?i descifrat? de speciali?ti. Prin aceast? carte, autoarea realizeaz? un parcurs captivant, reu?ind s? prezinte studii ?i teorii ?tiin?ifice ?ntr-o manier? antrenant? ?i marcat? de umor. Bogatul s?u con?inut informa?ional este atent structurat ?i ?nso?it de numeroase imagini atractive, care au darul de a te ajuta s?-l re?ii mai u?or. C?nd Albert Einstein a murit, ?n 1955, creierul lui a fost scos, examinat, fotografiat ?i conservat, disp?r?nd timp de dou?zeci de ani, p?n? ?n 1978, c?nd a fost redescoperit. A fost t?iat ?n 240 de buc??i pentru examinare microscopic?, ceea ce a ?nsemnat o pacoste pentru cercet?rile ulterioare. Nu exist? nicio deosebire de m?rime ?ntre creierul lui Einstein ?i un creier ?normal". Sunt ?ns? deosebiri structurale. Lobul parietal inferior al creierului lui Einstein era cu 15% mai bine dezvoltat dec?t la al?ii [...] existau, de asemenea, mai multe conexiuni ?ntre p?r?ile creierului s?u dec?t sunt ?n mod obi?nuit.Anne Rooney I-ai administra ?ocuri electrice altei persoane, care nu e vinovat? de nicio crim?, doar pentru c? a?a ??i spune cineva s? faci? Nu? E?ti sigur? Suntem cu mult mai slabi ?n fa?a autorit??ii dec?t ne-ar pl?cea s? credem. Stanley Milgram, un psiholog de la Universitatea Yale, a fost interesat de disculparea invocat? de mul?i fo?ti nazi?ti, care au sus?inut c? ei doar s-au supus ordinelor. Psihologul a fost curios s? vad? p?n? unde ar merge oamenii supun?ndu-se ordinelor. A?adar, s-a decis s? afle.

Experienele extracorporale reprezint un subiect fierbinte n zilele noastre i Anthony Peake a acoperit pe larg diversele domenii de cercetare care pot, cel puin, s ne ajute s nelegem acest fenomen neobinuit. Este prima carte care prinde n plasa ei visele, amanismul, gndirea oriental i fizica cuantic, fenomenele extracorporale fiind tema spre care converg toate.“ – Stanely Krippner, coautor al crii Personal MythologyUnul dintre cele mai mari mistere ale experienei umane este senzaia prsirii propriului corp i a descoperirii unui alt nivel al realitii. n cartea de fa Anthony Peake sugereaz c visul lucid, experienele extracorporale, vizualizarea la distan i cltoriile astrale constituie, toate, elemente ale aceluiai fenomen, un fenomen care poate da omenirii o idee despre un univers care este cu mult mai complex dect ne-am fi putut imagina vreodat. Peake face o trecere n revist a acestui subiect fascinant i apoi, folosind descoperirile recente din domeniul neurologiei, studiului contiinei i fizicii cuantice, sugereaz un nou model foarte provocator al interaciunii percepiei omului cu realitatea“.

Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

V-a?i ?ntrebat vreodat? ce face ca z?mbetul unui bebelu? s? fie at?t de mi?c?tor? Ce resorturi invizibile ne leag? unii de al?ii astfel ?nc?t, ?nc? de la na?tere, cei mai mul?i dintre noi s? aib? ?ansa de a fi primi?i de ni?te bra?e iubitoare? Descoperirea ata?amentului de c?tre John Bowlby, ?n a doua jum?tate a secolului XX, a fost revolu?ionar? pentru ?n?elegerea primei etape a vie?ii, dar ?i pentru psihopatologie ?i pentru reprezentarea reac?iilor ?n fa?a doliului, pierderii, separ?rii.Pentru ca puiul de om s? supravie?uiasc? ?i s?-?i dezvolte poten?ialul cu care a venit pe lume, e necesar? prezen?a afectiv? a unei persoane, de regul? mama, care ?n mod ideal ofer? siguran?? ?i ?ncredere. Pierderea acesteia deregleaz? echilibrul at?t de fragil al copilului ?i are consecin?e ?n via?a sa de adult.?n aceste prelegeri, John Bowlby ??i face cunoscut? ?i ??i sus?ine teoria cu exemple din munca sa clinic? ?i cu un limbaj accesibil, adres?ndu-se deopotriv? speciali?tilor, p?rin?ilor ?i tuturor celor care doresc s? p?trund? dedesubturile psihicului omenesc.

Ai ?ntreb?ri pe care ai vrut mereu s? i le pui medicului t?u? Nu ai sim?it niciodat? c? e momentul oportun? Medic generalist, cercet?tor medical ?i redactor al ziaruluiGuardian, dr. Tom Smith se inspir? din experien?a sa medical? pentru a r?spunde ?ntreb?rilor pentru care doctorii obi?nui?i par a nu avea timp.? Exist? vreo dovad? c? vaccinul antigripal actual e bun de ceva?? E adev?rat c?, dac? fumezi canabis, e?ti mai pu?in expus riscurilor dec?t dac? ai fuma tutun sau ai bea alcool?? Sunt deprimat?, dar nu vreau s? iau antidepresive. Care sunt alternativele?? Usturoiul face ?ntr-adev?r bine la inim?? Dac? da, de ce?? C?t de cur?nd dup? opera?ie pot s? c?l?toresc cu avionul?? Jenant?, ?nsp?im?nt?toare sau neobi?nuit?, oricum ar fi ?ntrebarea, sunt ?anse mari ca dr. Tom s? cunoasc? r?spunsul!

Ce ne determin? s? alegem un anumit b?rbat, o anumit? femeie? Exist? oare o alegere potrivit? sau totul e hazard? Si oare cum eroii unor romane at?t de ?ndr?gite, precum?Amantul doamnei Chatterley?sau?M?n?stirea din Parma, au ajuns s?-?i ?eas? pove?tile de dragoste?S? ne imagin?m rela?ia noastr? de iubire ca pe o cas?. ?i, construind-o, avem libertatea de a ?ncepe de oriunde dorim: de la funda?ia s?pat? ad?nc ?n p?m?nt, de la acoperi? sau de la parterul confortabil, trec?nd apoi la alte etaje, mai mult sau mai pu?in atr?g?toare ini?ial. ?n arhitectura unui cuplu, aceste planuri au o semnifica?ie proprie ?i spun c?te ceva despre cei care le cl?desc. Chestionarele ?i testele pe care le ve?i g?si ?n acest volum v? vor ajuta s? v? evalua?i compatibilitatea cu cel?lalt ?ntr-o rela?ie incipient? ?i s? v? cunoa?te?i mai bine "casa" propriului cuplu, pentru a v? putea bucura ?mpreun? de ea c?t mai deplin. E o carte pentru oameni singuri, ce ?nc? ??i caut? perechea, dar ?i pentru cuplurile deschise spre autoexplorare.?

Lehet házunk a hegytet?n, men? kocsink a garázsban, drága holmikkal telet?m?tt gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keser? tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelel? tanulságot a t?rténtekb?l. Akár így, akár úgy, el?sz?r ismerkedjünk meg ?nmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jókép? idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul k?z?s utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mit?l vonzó egy n? a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az els? randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak ?rül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA D?RA párkapcsolati kisokosa a pszichológia t?rténetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gy?jti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és t?rténetekben b?velked? bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó k?vetkeztetéseket, és az els? randitól a gyerekvállalásig a legt?bb nehéz helyzetet csillagos ?t?sre oldjuk meg – hiszen az élet párban szép!

Miért vannak nemek? Miért hal ki tízmillió év múlva a férfi? Mi a n?i szépség és mit vár a n? a férfit?l? Mire jó az orgazmus? Jó-e medd?ség ellen az orális szex? Mir?l árulkodik mutató- és gy?r?sujj-arányunk? Szendi Gábor A n? felemelkedése és tünd?klése cím? k?nyvében ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ, mik?zben az evolúciós pszichológia néz?pontjából vizsgálja N? és Férfi kapcsolatát. Lebilincsel?en izgalmas gondolatmenetei bizonyítják, hogy ebben a férfik?zpontúnak hitt világban valójában a N? a titkos mozgató! A N? a szervez?je és egyben a f?díja annak a férfiak k?zt dúló, vérre men? viadalnak, amely érte folyik. Mik?zben a N? gyengének t?nik, az Er? vele van, ? az evolúció titkos favoritja!

Segítség a h?tleneknek, segítség a szeret?knek és segítség a megcsaltaknak. A k?tet szerz?je, Gelsei Bernadett szeret?ként maga is volt ilyen helyzetben, és pszichológusként is rendszeresen ad tanácsot azoknak, akik szerelmi háromsz?gbe kerültek. A k?nyvb?l jobban megérheted a társas hármas más résztvev?inek néz?pontját, és kitalálhatod, mit tegyél, ha valahogy szerelmi háromsz?gbe jutottál.

ld át és értsd meg a terápiát! - Pszichorendelés knyvben! Mira rejtélyes csomagot kap, ezzel külns egybeesések sora veszi kezdetét…Mi kze a halsütde logójának a hányattatott szerelmi élethezs a kis hableánynak a manipulatív fnkhzHogy válhat egy bársonyboleró megsemmisít fegyverré egy szül kezébenHogy vértez fel egy jó barát egy krokodillal, és a még ennél is rettenetesebb üveggolyókkal szembenA népszer pszichológusduó els, formabontó knyvében Mira regényes életét nyomon kvetve bepillantást nyerünk a terápia hagyományosan zárt ajtaja mgé, hogy aztán a regényben olvasottak tudományos hátterére is fény derüljn. A kapott támpontok alapján saját életünkben is beazonosíthatjuk azokat a sokszor észrevétlen nsorsrontó beidegzdéseket, amelyek miatt újra meg újra hasonló nehézségekbe ütkzünk. A m nem csak abban segít, hogy jobban megértsük magunkat, hanem abban is, hogy a gyakorlati útmutatót kvetve megszakítsuk rdgi kreinket.

Tényleg minden n? egy potenciális házisárkány? Mit lehet tenni egy kapcsolat ellaposodása ellen? Vajon a sors vagy a szabad akarat irányítja az ember életét? Valóban szükségünk van az illúziókra ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni? Ehhez hasonló izgalmas és húsbavágó kérdésekre keresi a választ SOMA MAMAG?SA legújabb k?tete, amely az elmúlt évek legjobb és legérdekesebb el?adásaiból válogat. Soma néha humorral, máskor szenvedéllyel, olykor elgondolkodva, de mindig nagy alapossággal járja k?rül témáit – hallgatóit és olvasóit egyaránt elragadtatva. ?Valójában mindig ugyanoda lyukadunk ki: a szeretethez. A szer-etet, a gy?l-?let. A szeretet eteti, táplálja az életer?t, a gy?l?let ki?li. Irányuljon az magunk, vagy mások felé. Amiért mi felel?sséget vállalhatunk: az saját magunk. A saját elsárkányosodásunkért. ?gyhogy kívánok mindenkinek bátor tük?rbe nézést, és sok-sok er?t!”

Elváltunk, magunkra maradtunk, esetleg soha nem is volt stabil kapcsolatunk? Egy társra vágyunk, de ez hiú ábrándnak t?nik a kizsigerel? munka, a gyerekek és a mindennapi, apróbb-nagyobb ny?g?k mellett, hiszen már az is eredmény, ha id?ben elvonszolhatjuk magunkat az ágyig? Egyáltalán: lehetünk még boldogok, vagy most j?n a feketeleves, és a legokosabb, ha azzal vigasztaljuk magunkat: az egyedüllét nem más, mint az élet más területein elért siker ára? Biztos, hogy nincs más megoldás? Dr. Bels? Nóra gyakorló pszichiáter, aki nap mint nap találkozik magányos és elkeseredett n?kkel, férfiakkal. Sosem kés? cím? k?nyvében határozottan állítja: nincs az az életkor és élethelyzet, amelyben ne volna választási lehet?ségünk. A szerz? generációról generációra haladva elemzi korunk legéget?bb emberi problémáit. Hogyan dolgozzuk fel csalódásainkat? Fellobbanhat-e még a t?z két ember k?z?tt, ha már csak alig-alig pislákolnak érzelmeik? Mit válasszunk, ha a mérleg egyik serpeny?jébe egy új és váratlan szerelem, a másikba viszont biztonságot adó és mit sem sejt? családunk kerül? Nem kínos-e negyvenen túl az interneten keresni partnert? ?s az ?r?k dilemma: karrier vagy család? A Sosem kés? hiteles, valóságból k?lcs?nz?tt példái arra biztatnak, hogy negyven felett is merjünk az ?szt?neinkre hallgatni, és használjuk er?forrásainkat, megszerzett b?lcsességünket. Dr. Bels? Nóra a gyógyító munka mellett kutató és oktató is. Szakterületei a depresszió és más hangulatzavarok, a pánik, de behatóan foglalkozik kifejezetten n?ket érint? problémákkal, mint amilyen a szülés utáni, illetve a változókori depresszió és szorongás.

Bir psikanalist olmas? sebebiyle Fromm, dü?ünce te-mellerini ?nemli derecede Freud dü?üncesi üzerine oturtmu?tur. Ancak Freud’un ortaya koydu?u klasik psikanalizi kendine g?re yorumlam??, analizlerinde kültürel ve sosyal fakt?rleri, etkin bi?imde kullanm??t?r. Freud’un temel kavramlar?, Fromm dü?üncesinde de ?nemli bir yer i?gal etmi?tir. O, bu kavramlar? aynen kullanmakla birlikte, Freud’un eksik b?rakt??? y?nlerini, analitik bir ?ekilde ortaya koymaya ?al??m??t?r.     ???NDEK?LER  Eric Fromm'un Ki?ilik Kuram? FROMM’a G?RE E??TL?K. ??güdüler ve ?nsan Tutkular? PS?KANAL?Z?N BUNALIMI.SEVG? KURAMISEVG? NESNELER? SEVG? VE ?A?DA? BATI TOPLUMUNDA SEVG?N?N ??K???.SEVG?N?N UYGULANMASI   ?nsan sevmeyi ??renerek yeniden di?er insanlarla birle?ir ya da toplumun otoritesine uyarak güven kazanabilir. ?nsan?n ?eli?kisi; hem do?an?n bir par?as? olmas? hem de ondan kopuk olmas?; hem insan hem de hayvan olmas?ndan kaynaklan?r. Hayvan olarak doyurulmas? gereken fizyolojik ?zellikleri vard?r. ?nsan olaraksa ak?l yürütebilir, benli?inin bilincindedir. ?nsan?n psi?esini anlaman?n yolu onun var olu?undan kaynaklanan gereksinimlerini ??zümleyebilmeye dayal?d?r  ?nsan?n var olu?undan kaynaklanan gereksinimler: 1. ?li?ki Gereksinimi; ?nsan, insan olma u?runa do?adan kopmu?tur. ?yleyse do?a ile olan birincil beraberli?inden kopmu?tur. Hayvan do?a ile ba? edebilecek güce sahiptir. Oysa insan imgeleme ve dü?ünce gücüne sahip olup do?a ile yak?n ve ba??ml?l??a dayanan ili?kisini yitirmi?tir. ?nsan?n kendi ili?kilerini kurabilmesi i?in büyük bir ?aba harcamas? gerekir. Doyum sa?layabilmesi i?in de üremeye y?nelik bir sevgiye ihtiyac? vard?r. Bu tür bir sevgi ise kar??l?kl? sorumluluk, sayg?, ?zen ve anlay?? gerektirir.  2. A?k?n Olma Gereksinimi; ?nsan a?k?n olmaya zorlan?r ?ünkü hayvans? do?as?n?n üstüne ??kmak, herhangi bir varl?k olmak yerine yarat?c? bir varl?k olmak gereksinimindedir. ?nsan?n yarat?c? dürtüleri engellendi?i zaman y?k?c? olur. Sevgi ve nefret kar??t dürtüler de?ildir. ?kisi de insan?n hayvan do?as?n? a?abilme ?abas?ndan kaynaklan?r. Hayvan ne sevebilir ne de nefret edebilir. Oysa insan hem sevebilir em de nefret edebilir.  3. ?nsan do?al k?kenini arar; ?nsan dünyan?n tamamlay?c? bir par?as? oldu?unu ve bir yere ait oldu?unu hissetmek ister. ?ocukken anne-babas?na ait hisseder. Ancak geli?tik?e bu duygunun ortadan kalkmas? gerekir. (Yoksa tehlikeli sonu?lar do?urabilir. ) ?nsan kendisine en fazla doyum sa?layan ve en sa?l?kl? ait olma duygular?n? di?er insanlarla dost?a duygular ya?ayarak sa?lar.  4. Ki?isel bir kimli?e sahip olmak ister; Bazen birey yarat?c? gücünü kullanarak amac?na ula?amaz. O zaman bir grup ya da bir ba?kas? ile ?zde?le?erek farkl?l?k kazanabilir. B?yle durumlarda kimlik duygusu birisi olmaktan de?il, birine it olmaktan kaynaklan?r.  5. Her birey bir ba?vuru ?er?evesine ihtiya? duyar; Asl?nda bireyin i?inde ya?ad??? dünyay? tutarl? bir bi?imde alg?layabilmesini sa?lar. ?er?eve mant?kl? ya da mant?ks?z olabilir. ?lk ba?vuru ?er?evesi, ailesidir.   Fromm’a g?re bu gereksinimler insana ?zgüdür, hayvanlarda bulunmaz. Ayr?ca bu gereksinimler insanlar?n belirtmeleri g?zlenerek anla??lmaz. Asl?nda bu gereksinimler insan?n evrimi boyunca insan?n do?as?nda olu?mu?tur. Bu gereksinimlerin belirtilmesi, insan?n i?sel yetilerini tan?ma yollar? bireyin i?inde ya?ad??? toplumun düzenlemeleri taraf?ndan belirlenir.   

SZENDI G?BOR új k?tetében az egyéni és a párkapcsolati problémákat elemzi. Részletesen szól az akarat szerepének túlértékelésér?l, gondolkodásunk paradoxonairól, a szokások kialakulásáról és elhagyásának módjairól, valamint mindennek fényében a kapcsolati konfliktusokról és lehetséges, ?másodfokú” megoldásaikról. Szendi az evolúciós gondolkodás mellett ezúttal a modern viselkedésterápiás szemléletet hívja segítségül, és állítja: cselekedeteinket folyamatosan általunk nem ismert és nem is megismerhet? tényez?k – rejtett tanulás, genetikailag ?r?k?lt vonások, nem érzékelhet? ingerek, hamis emlékek, ?nigazoló értelmezések, téves észlelések stb. – irányítják. Vagyis a problémákat maga az ember teremti, az emberi gondolkodás hozza létre azáltal, hogy értelmezi ?nmagát, sorsát, k?rnyezetét. A szerz? szerint az emberi problémák lényege, hogy korlátozott információk alapján akarunk sokkal szélesebb alapokon nyugvó jelenségeket értelmezni. Ilyenkor általában túl nagy jelent?séget tulajdonítunk az okoknak, és a magyarázatokhoz az emberi tudatból és emlékezésb?l nyert információk rendszerint kevésnek bizonyulnak. Szendi Gábor gyakorlati tanácsokban b?velked? k?nyvében ugyanakkor rámutat: ha nem az okokat akarjuk tisztázni, hanem a megoldást keressük, sokkal hatékonyabban kezelhetjük egyéni és társas problémáinkat is.

Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i Aceast? inscrip?ie reliefat? pe frontonul templului lui Apolo din Delfi a devenit principiul fundamental al filosofiei lui Socrate. Remarc?m de altfel c? majoritatea religiilor ?i ?nv???turilor antice ne ?ndeamn? c?tre aceea?i cunoa?tere fundamental?. ?Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i!” s-a transformat ?ntr-o maxim? ?i un ?ndemn de urmat pentru majoritatea oamenilor, fiecare urm?ndu-?i propria cale. Ce ?nseamn? s? ne cunoa?tem? Ce suntem noi ?n realitate ?i ce este de (re)cunoscut referitor la fiin?a noastr?? Care este numitorul comun al tuturor ac?iunilor noastre? Care este aspira?ia l?untric? a fiec?ruia dintre noi, pentru ce facem tot ce facem ?i care este natura adev?ratei fericiri? Toat? c?utarea noastr? se rezum? la un lucru foarte simplu: g?sirea propriei identit??i. Poate fi adev?rata noastr? identitate o stare, o manifestare sau o experien??? Toate acestea sunt trec?toare, astfel c? dac? am fi fost una din ele, am fi disp?rut odat? cu ea. Nimic din ceea ce este supus schimb?rii, nimic din ceea ce apare ?i dispare nu poate constitui esen?a noastr?. Ceea ce suntem ?n realitate este permanent aici, percep?nd schimb?rile, apari?iile ?i dispari?iile experien?elor ?i a obiectelor din ele.