Lehet házunk a hegytet?n, men? kocsink a garázsban, drága holmikkal telet?m?tt gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keser? tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelel? tanulságot a t?rténtekb?l. Akár így, akár úgy, el?sz?r ismerkedjünk meg ?nmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jókép? idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul k?z?s utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mit?l vonzó egy n? a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az els? randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak ?rül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA D?RA párkapcsolati kisokosa a pszichológia t?rténetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gy?jti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és t?rténetekben b?velked? bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó k?vetkeztetéseket, és az els? randitól a gyerekvállalásig a legt?bb nehéz helyzetet csillagos ?t?sre oldjuk meg – hiszen az élet párban szép!

Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i Aceast? inscrip?ie reliefat? pe frontonul templului lui Apolo din Delfi a devenit principiul fundamental al filosofiei lui Socrate. Remarc?m de altfel c? majoritatea religiilor ?i ?nv???turilor antice ne ?ndeamn? c?tre aceea?i cunoa?tere fundamental?. ?Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i!” s-a transformat ?ntr-o maxim? ?i un ?ndemn de urmat pentru majoritatea oamenilor, fiecare urm?ndu-?i propria cale. Ce ?nseamn? s? ne cunoa?tem? Ce suntem noi ?n realitate ?i ce este de (re)cunoscut referitor la fiin?a noastr?? Care este numitorul comun al tuturor ac?iunilor noastre? Care este aspira?ia l?untric? a fiec?ruia dintre noi, pentru ce facem tot ce facem ?i care este natura adev?ratei fericiri? Toat? c?utarea noastr? se rezum? la un lucru foarte simplu: g?sirea propriei identit??i. Poate fi adev?rata noastr? identitate o stare, o manifestare sau o experien??? Toate acestea sunt trec?toare, astfel c? dac? am fi fost una din ele, am fi disp?rut odat? cu ea. Nimic din ceea ce este supus schimb?rii, nimic din ceea ce apare ?i dispare nu poate constitui esen?a noastr?. Ceea ce suntem ?n realitate este permanent aici, percep?nd schimb?rile, apari?iile ?i dispari?iile experien?elor ?i a obiectelor din ele.

Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

Annyit már most nyugodtan elmondhatok, hogy akárcsak A n? cím? k?nyvnél - amely alapjában véve nem csupán a n?r?l szólt -, menet k?zben már itt is tudtam, láttam, hogy ez a k?nyv sem tisztán csak a férfiról fog szólni. Szerettem volna sok mindent beletenni a férfiasság kérdésér?l, a b?ntudat megoldásának az elkezdésér?l, a gyászról, halálról, búcsúról, elengedésr?l, virágokról, ?nmagamról. Tényleg sok mindent. Válaszokat egy sor kérdésre. Felvetéseket a pasikkal kapcsolatosan. Hogy például "miért élt a párom nyolc hónapig egy másik csajjal párhuzamos életet mellettem, mik?zben azt bizonygatta, hogy mennyire szerelmes belém?" A minap kaptam egy ilyen e-mailt! ?pp karácsonykor robbant szét a dolog... Amikor ez a k?nyv készült, k?rbetelefonáltam egy csomó pasit, akit ismerek. A tinédzserekt?l kezdve az ?tvenesekig valamennyiüknek ugyanazt a kérdést tettem fel: mit?l érzik magukat férfinak. A kérdésre, hogy mit?l érzik magukat férfinak, a pasik egy jelent?s része azt felelte, hogy ezen ?k még soha nem gondolkodtak, és ez a kérdés eléggé meglepetésszer?en érte ?ket... Holott a n?k esetében az utóbbi ?t-tíz év másról sem szólt, mint hogy definiálják, mi az, hogy n?... ?gy t?nik, ezek olyan dolgok, amelyekr?l a pasik általában nem beszélnek. Vagy csak nagyon felületesen. Magáról a férfilétr?l... Azért nem, mert "ez teljesen magától értet?d?", hogy az illet? férfi. Fel sem merül, hogy ezt bármi megkérd?jelezhetné..."

Avei probleme cu drogurile Citii aceast carte i vei avea motivaia de a scpa de ele. Cunoatei pe cineva care are probleme cu drogurile Facei-i cadou aceast carte i mai mult ca sigur c i vei salva viaa. Dorii s-i ferii pe copiii, fraii, veriorii, nepoii, vecinii, prietenii dumneavoastr de droguri Cumprai pentru ei aceast carte. Aceasta e o carte unic n Romnia! Autoarea crii a fost dependent de droguri timp de 5 ani. Cnd a publicat cartea Goana dup iluzii, trecuser 5 ani de cnd se salvase din agonia dependenei. Ct de jos poi s ajungi odat intrat n lumea drogurilor Ct suferin nduri Exist scpare O poveste adevrat, impresionant, emoionant, povestea Georgianei Drgan.“ – Vasile Poenaru Cartea Georgianei A. Drgan este o autobiografie scris n termenii suferinei, dezndejdii, regretelor i viciilor, dar care n final prinde conturul unei lecii de via al crei lait-motiv este ideea c orice problem are o rezolvare atunci cnd exist voin i speran.“ – Horia Laureniu Tiseanu, primar, Municipiului Cmpina De multe ori am auzit zicala viaa bate filmul, dar prin prisma experienei mele de via, mi-a fost greu s cred. Cartea Georgianei ns m-a convins. Felul n care descrie ea suferinele diverse prin care a trecut de-a lungul vieii este att de real, nct te face s simi c eti acolo i c ar trebui s intervii cumva. Iar uneori chiar s uii c e viaa real i s preferi s crezi c e doar un film urt. Pe de alt parte, este o poveste a speranei, a credinei c nu exist o groap prea mare din care Dumnezeu s nu te poat scoate. Dup tot ce vei citi n paginile ce urmeaz, faptul c Georgiana a ajuns n punctul n care a scris aceast carte, este n sine un miracol.“ – Violeta Frgu,psiholog n adicii, Asociaia Preventis, Cluj

Ferenczi Sándor egyik kedves gondolata volt: a magyar k?z?nség számára megírni a pszichoanalizis r?vid ?sszefoglalását. Tudtuk, hogy el is készült ez az írás. Tervezgette, hogy megjelenteti k?nyvalakban, de mindig k?zbej?tt valami akadály. A k?nyv nagyobbik felének kéziratát, hátrahagyott írásai k?z?tt készen találtuk. Noha ez a m? nem mai kelet?, ma sincs az egész világirodalomban a lélekelemzésnek jobb, nagyszer?bb, világosabb ?sszefoglalása. Hozzácsatoltuk még három kés?bbi el?adását; ezek a lélekelemzés újabban felmerült kérdéseivel foglalkoznak. ?gy ez a kis munka a mai pszichoanalizis teljes ismertetését adja.

Experienele extracorporale reprezint un subiect fierbinte n zilele noastre i Anthony Peake a acoperit pe larg diversele domenii de cercetare care pot, cel puin, s ne ajute s nelegem acest fenomen neobinuit. Este prima carte care prinde n plasa ei visele, amanismul, gndirea oriental i fizica cuantic, fenomenele extracorporale fiind tema spre care converg toate.“ – Stanely Krippner, coautor al crii Personal MythologyUnul dintre cele mai mari mistere ale experienei umane este senzaia prsirii propriului corp i a descoperirii unui alt nivel al realitii. n cartea de fa Anthony Peake sugereaz c visul lucid, experienele extracorporale, vizualizarea la distan i cltoriile astrale constituie, toate, elemente ale aceluiai fenomen, un fenomen care poate da omenirii o idee despre un univers care este cu mult mai complex dect ne-am fi putut imagina vreodat. Peake face o trecere n revist a acestui subiect fascinant i apoi, folosind descoperirile recente din domeniul neurologiei, studiului contiinei i fizicii cuantice, sugereaz un nou model foarte provocator al interaciunii percepiei omului cu realitatea“.

Interven?ii de natur? extraterestr? ?n armat?, guvernare ?i tehnologiePrezen?a extraterestr? pe P?m?nt este tot mai extins? ?i, pe m?sur? ce intr?m ?n Era V?rs?torului, va fi recunoscut? oficial, produc?nd ?oc ?i o nevoie stringent? de a ?n?elege schimb?rile sociale ?i tehnologice cauzate de ?fra?ii“ no?tri din spa?iu. O carte de c?p?t?i ?n ceea ce prive?te progresele uimitoare pe care le va ?nregistra omenirea pe plan ?tiin?ific ?i spiritual ?n anii urm?tori, acest compendiu exploreaz? influen?a extratere?trilor asupra istoriei noastre trecute ?i prezente.Cartea relateaz? pove?ti despre r?piri ?i ?nt?lniri cu extratere?trii, ridic? problema tehnologiilor inexplicabile, de origine extrap?m?ntean?, folosite ?n domeniul public ?i militar, precum ?i a dispozitivelor antigravita?ie, analizeaz? exopolitica (influen?a prezen?ei extraterestre asupra politicii), Stargate-ul din Irak, Proiectul Hibrid de ?ncruci?are rasial?, leg?turile nazi?tilor cu OZN-urile ?i baza lor subteran? secret? din Antarctica, t?inuirea de c?tre guvernul american a ac?iunilor extraterestre, printre care cazul Roswell, ?i transformarea declan?at? de cometa Hale-Bopp. Volumul cuprinde interviuri cu speciali?ti afla?i ?n prima linie a mi?c?rii New Science derivat? din ?tiin?a extraterestr?.

Autorul reconsider contribuia lui Velikovsky la ideile noastre despre sistemul solar i scoate n eviden care dintre prediciile acestuia ar mai putea fi confirmate n viitor.“ – Nexus Magazine, iunie 2012. De ce Lumi n coliziune scris de Immanuel Velikovsky era singura carte deschis pe masa de lucru a lui Albert Einstein, n momentul morii acestuia n anii ‘50, Immanuel Velikovsky, scriitor i psihiatru rus, provoca un adevrat scandal n mediul tiinific prin crile sale. Susinea o teorie a dezastrelor conform creia ciocnirea planetei Venus cu Marte ar fi provocat rcirea brusc a Pmntului n doar cteva clipe, modificnd radical destinul planetei noastre. Cartea de fa propune o reexaminare a controversatelor ipoteze avansate de Velikovsky referitoare la planeta Venus, n lumina noilor descoperiri astronomice i arheologice. Se pare c att recentele misiuni ale sondelor spaiale, ct i traducerile unor vechi documente din China, Coreea i Japonia despre planeta Venus confirm retroactiv viziunile celui care a fost considerat cndva un eretic al tiinei.

Autorul c?r?ii Conversa?ii cu Dumnezeu – Cartea 2 din seria Conversa?ii cu omenirea?98% dintre oameni ??i petrec 98% din timp cu lucruri lipsite de importan??.“ ...a?a ?ncepe cea mai recent? carte a lui Neale Donald Walsch, care ne ?nva?? c? aceast? imens? pierdere de vreme duce la at?tea vie?i pline de triste?e ?i zbucium, ?i lumea ?ns??i pare s? se afle mereu ?n pragul unui dezastru.Nimeni nu este de vin?, spune autorul, pentru aceast? stare de fapt. Pur ?i simplu, nu ne-am spus sau nu ne-am g?ndit la ceea ce conteaz? – sau, dac? la ?ntreb?rile noastre despre ceea ce conteaz? s-a r?spuns, r?spunsurile pe care le-am dat n-au fost potrivite.Acum ?ns?, afirm? Walsch, specia uman? prime?te o invita?ie de la Via?? ?ns??i, sub forma unei schimb?ri energetice palpabile, ce se petrece ?n 2012 ?i dup? aceea, o invita?ie de a pune ?ntrebarea ?ntr-un mod direct – iar oamenii de pretutindeni pot sim?i acest lucru.Walsch ne spune c? vie?ile noastre nu trebuie s? fie o serie de crize de ?ngrijor?ri ?i de dificult??i, implic?nd banii, rela?iile, s?n?tatea sau familia, ?i nici lumea larg? nu trebuie s? fie un loc al unui dezastru permanent.Singurul lucru care conteaz? ne ofer? o formul?, elegant? prin simplitatea sa, ce va ?nnobila de ?ndat? via?a celor ce o ?mbr??i?eaz? – ?i care poate schimba ?ntreaga lume.

Frica de boal? este resim?it? acut de 15% dintre rom?ni ?i doar teama de ?omaj o dep??e?te ?ntrun top autohton al ?ngrijor?rilor, arat? o anchet? sociologic? din 2014. O dovad? ?n plus a relevan?ei grijii pentru s?n?tate o constituie preocuparea actual? pentru alimenta?ia ?eco" ?i diete, dar ?i cultul corpului s?n?tos ?i zvelt. Totu?i, c?nd grija fireasc? pentru s?n?tate ajunge s? ne domine g?ndurile, tulbur?ndune cursul normal al vie?ii, e semn c? am putea suferi de o ?tulburare hipocondriac?". Mersul frecvent de la un doctor la altul (dublat de ne?ncrederea fa?? de diagnosticul primit), izolarea social?, interpretarea gre?it? semnelor corpului, igiena compulsiv? ?i suspiciunea fa?? de toxicitatea alimentelor afecteaz? considerabil via?a ipohondrului, dar ?i a rudelor sale. Cartea de fa?? arat? cum ia na?tere frica patologic? de boal?, ce consecin?e are ?i cum poate fi dep??it? prin autoanaliz?, sugestii pozitive, tehnici de relaxare, vizualizare ?i gestionare a stresului, ?i, mai ales, prin restructurarea g?ndirii ira?ionale ?i ?magice".

De ce at?t de mul?i b?rba?i le agreseaz? pe femeile pe care le iubesc ?i, mai ales, de ce partenerele maltratate se ?ntorc, totu?i, la b?t?u?ii lor? S? fie doar o consecin?? a diferen?elor de gen? Sau doar un efect al ?neputin?ei ?nv??ate“ ?i al terorii cople?itoare din sufletul victimei? Cu o experien?? clinic? de peste 25 de ani ?n psihoterapia persoanelor abuzate, David Celani eviden?iaz? caren?ele teoriilor actuale asupra agresivit??ii ?n cuplu ?i reg?nde?te, la un nivel mai profund, sensibila tem? a violen?ei domestice.Psihologul american aplic? teoria rela?iilor de obiect (Fairbairn), pentru a demonstra c? femeile b?tute se simt incon?tient atrase de partenerii b?t?u?i. Aceast? atrac?ie paradoxal? este explicat? prin tulbur?rile de personalitate care ?i-au pus amprenta asupra victimelor abuzate ?i neglijate ?n copil?rie. Complementar, cartea analizeaz? ?i personalit??ile narcisice ale abuzatorilor care ??i acoper? teama de abandon prin controlul excesiv ?i brutal al consoartelor.?n fine, Celani ofer? o serie de repere utile pentru psihoterapia pacientelor maltratate. Un tratament eficient va trebui s? ?nl?ture, cu mult tact, tiparele autodistructive ale victimelor, adic? acele ?patternuri“ bazate pe teama de abandon ?i pe fascina?ia fa?? de promisiunea unei viitoare iubiri oferite de agresorul care pare s?-?i regrete fapta sau de noi parteneri la fel de violen?i.

Modul de via?? ne influen?eaz? performan?ele creierului? Zeci de studii de specialitate citate ?n aceast? carte o demonstreaz?: ?mpletirea activit??ilor intelectuale, fizice ?i sociale este cea mai bun? arm? ?mpotriva uzurii cerebrale normale. Nu suntem lipsi?i de resurse ?n fa?a ?naint?rii ?n v?rst? ?i a bolilor. Da: memoria, aten?ia, func?iile executive, emo?iile, performan?ele cognitive pot fi ?mbun?t??ite prin alimenta?ie, sport, muzic? ?i cultivarea rela?iilor sociale. Muzica amelioreaz? judecata, ne face mai altrui?ti ?i diminueaz? durerea. Unele activit??i individuale, precum lectura sau c?utarea activ? de informa?ii pe internet pot fi foarte stimulante. Iar o alimenta?ie echilibrat?, bogat? ?n vitamina E, care are o important? ac?iune antioxidant?, este indispensabil?. Nu uita?i: ?i creierul are nevoie s? fie antrenat!

Prima petrecere, Od? unui ?erve?el sau Fusti?a de balerin? sunt doar o parte dintre pove?tile amuzante ?i pline de tâlc istorisite cu har ?i empatie de cele trei specialiste în terapia psihanalitic?. Tehnicile ?i conceptele psihodinamice sunt introduse prin intermediul unor experien?e de cabinet, dar ?i al unor secven?e din via?a personal? a autoarelor americane. Doliul ?i transferul, refularea ?i fenomenele tranzi?ionale, Supraeul ?i sus?inerea, interpretarea ?i disocierea — toate prind contur, cu ajutorul unor viniete sugestive ?i al unor explica?ii teoretice clare ?i accesibile celor interesa?i de psihanaliz?, psihoterapie ?i cunoa?tere de sine. Cartea poart? cititorul într-o c?l?torie ce se întinde de la anecdote vesele ?i juc?u?e la pove?ti curajoase sau la melancolice elegii ale suferin?ei, pierderii ?i iubirii. Fiecare eseu vorbe?te despre evenimente din vie?ile noastre, care pot fi în?elese în lumina unor concepte psihodinamice fundamentale. Povestirile noastre reflect? cum gândesc ?i lucreaz? terapeu?ii. – K.L. Malawista Volumul este excelent, se cite?te cu pl?cere ?i include istorii pline de surprize ?i desf??ur?ri nea?teptate. Iar l?muririle teoretice rotunjesc foarte bine aceste povestiri. Trebuie parcurs de to?i cei interesa?i de cunoa?terea de sine sau curio?i în leg?tur? cu mecanismele care ne fac s? func?ion?m. – Jane Hall, pre?edint? a Contemporary Freudian Society

Credin?a poate face via?a ta exact a?a cum tu o visezi! Crede ?n Dumnezeu ?i ?n tine a?a cum deschizi ochii ?n zori, cum vezi lumina zilei... ?i spune: ?e at?t de bine c? pot privi lumina acestei zile ?i e at?t de bine c? Dumnezeu este ?ntotdeauna cu mine“. Credin?a ??i poate schimba via?a ?i tot ce te ?nconjoar? pe tine ?n acest moment al vie?ii tale...Aceast? carte ?ncearc? s? aduc? lumin? ?n existen?a noastr?, s? produc? o mai mare deschidere c?tre credin?? ?i spiritualitate, s? ne fac? s? ne ?n?elegem prezentul; dar mai cu seam? ne ?nva?? s? ne f?urim viitorul.O carte scris? ?ntr-un limbaj accesibil tuturor, care nu trateaz? ?n mod special teme religioase, ci ne ?nva?? s? vedem credin?a care trebuie s? ne c?l?uzeasc? ?n via?? mai mult dec?t auzim ?n biserici, citim ?n c?r?ile religioase sau urm?rim ?n exemplele ?nal?ilor clerici.

tiu cu adevrat: cltoria ta ncepe cu alegerea de a te ridica, de a merge nainte i de a tri pe deplin.“ — Oprah WinfreyAcum, pentru prima oar, gndurile i ideile din leciile de via ale utoarei au fost revizuite, actualizate i adunate ntre copertele unei cri. Organizate pe teme – bucurie, rezilien, relaii, recunotin, posibilitate, veneraie, claritate, putere – aceste eseuri ne dezvluie inima i mintea unei femei extraordinare, oferind totodat cititorilor un ghid pentru a tri o via mplinit.

Povestea celui mai subestimat organ al corpuluiCheia unei vie?i mai s?n?toase ?i mai fericite se afl? ?n?untrul nostru.De?i intestinul este aproape la fel de important ca inima sau creierul, ?tim foarte pu?ine lucruri despre el. Giulia Enders ne arat? c?, departe de a fi doar acea parte utilitar? ?i – trebuie s? recunoa?tem – cam jenant? a corpului, a?a cum ne imagin?m, este unul dintre organele cele mai complexe, mai importante ?i chiar miraculoase ale anatomiei umane. Iar oamenii de ?tiin?? abia sunt pe cale s? descopere c?t de mult are acesta de oferit. Noi cercet?ri arat? c? bacteriile intestinale pot juca un rol ?ntr-o gam? larg? de afec?iuni, cum ar fi obezitatea, alergiile ?i Alzheimer.Pornind de la experien?a personal? a bolii care a inspirat munca ei de cercetare ?i continu?nd prin a explica totul de la fundamentele absorb?iei nutrimentelor la ultimele descoperiri ?tiin?ifice care leag? bacteriile intestinale de depresie, Enders a scris o carte de s?n?tate antrenant? ?i informativ?. ?armul discret al intestinului ne arat? f?r? t?gad? c? putem s? beneficiem cu to?ii de pe urma cunoa?terii minunatei lumi a func?ion?rii noastre interne.Mesajul autoarei este simplu: dac? ne trat?m bine intestinele, ?i ele ne vor trata le fel de bine. Dar cum ?i de ce trebuie s? facem asta? Putem afla citind aceast? surprinz?tor de agreabil? explorare a celui mai subestimat dintre organele noastre.?Cu entuziasm ?i un sim? al umorului foarte dezvoltat, Enders explic? tot ceea ce cititorii voiau ?i nu voiau s? ?tie despre intestinele lor... cartea aceasta sfideaz? plictiseala.“ – Publishers Weekly?Surprinz?tor, cartea se cite?te ca un thriller. Entuziasmul autoarei fa?? de subiectul tratat este contagios. Desenele alb-negru realizate de sora ei reu?esc s? aduc? un plus de informa?ii ?ntr-o manier? amuzant?. E ?mbucur?toare absen?a re?etelor ?i a limbajului tipic pentru c?r?ile de self-help.“ – Self Magazine

Initial value.~~Am citit o statistic? din care reie?ea c? procentul de pelerini rom?ni pe Camino de Santiago este de 0,04%. A fost momentul ?n care s-a n?scut ideea acestei c?r?i din dorin?a de a dezv?lui faptul c? exist? ?n lume un Drum pe care miracolul este la el acas?, un Drum pe care trebuie s? ai mare grij? ce-?i dore?ti, pentru c? acolo visele se materializeaz? cu mare repeziciune. Drumul reg?sirii de sine, Drumul care ??i ofer? privilegiul de a deveni varianta ta cea mai bun?. Cei ?apte milioane de pa?i f?cu?i mi-au revelat faptul c? ?n via?? nu exist? gre?eli, doar JOCUL ?n care ?n?elegi c? e?ti Lumin? ?i ?ntuneric. El Camino de Santiago sau Drumul Sf?ntului Iacob este o rut? legendar? de pelerinaj ce porne?te din Saint Jean Pied de Port ?i se termin? ?n Santiago de Compostela, ora? din nord-vestul Spaniei. ?nsum?nd o lungime de aproximativ 800 de km, Drumul c?l?uze?te pelerinul c?tre catedrala din Santiago ?n care ??i doarme somnul de veci apostolul iubirii, Sf?ntul Iacob. Po?i str?bate drumul pe jos, cu bicicleta sau c?lare, po?i s?-l parcurgi singur sau ?n compania cuiva. Urm?nd s?ge?ile galbene, care ??i indic? direc?ia de mers, vei fi c?l?uzit c?tre un loc magic: Sinele t?u.Buen Camino!

n unele momente, mintea omeneasc depete att limitele simurilor, ct i pe cele ale gndirii obinuite, intrnd pe trmul altor realiti. Pentru minte, visele n sine constituie realiti solide, precum starea normal de veghe. n vis, ca i n starea de veghe, percepem o multitudine de sentimente i emoii, precum i situaii de o realitate de necontestat, care ne influeneaz modul de comportament i fora vital. Numai c, atunci cnd ne trezim, ne dm seama c totul a fost doar o iluzie. Mintea, care n sine este un instrument, ajunge, prin puterea pe care i-o acordm n mod incontient, s ne subjuge i s ne manevreze dup propriile nchipuiri, fcnd acest lucru inclusiv n somnul cu vise. ns, n somnul adnc mintea nu mai este prezent, iar atunci cnd ne trezim nu mai avem nimic care s ne aminteasc de acea perioad. Totui, chiar i n somnul adnc exist ceva care ne nsoete, fcndu-ne s intuim c existm chiar i n acea perioad n care mintea este absent. Dup cei 10-12 ani ghidai de o persoan a crei identitate a rmas chiar i acum necunoscut, realiznd care este adevrata noastr natur, toate aceste metode i tehnici aplicate de mine i scrise aici n carte mi se par inutile. ns mi dau seama c la acel moment dac mi-ar fi spus doar att: tii c exiti“, Eti contient c exiti“ i Ai avut vreun moment n care nu ai existat“, nu cred c a fi neles nimic i simplitatea adevratei mele naturi (care este i a voastr) ar fi fost, ca de obicei, trecut cu vederea de minte.

Lucrarea Cum s? fii un bun p?rinte ne ?nva?? cum s? ne cre?tem copiii frumos, f?r? s? ?ip?m la ei, f?r? s?-i agres?m fizic, verbal ori psihic.Totodat?, ea ne pune ?n fa?? o oglind? pentru a ne vedea ?i a ne ?n?elege pe noi ?n?ine (copiii p?rin?ilor no?tri!), pentru a ?i ?n?elege pe p?rin?i, dar ?i pentru a afla cum s? ne construim o leg?tur? sufleteasc? adev?rat? cu copiii, bazat? pe iubire, pe respect ?i pre?uire.Cartea a ap?rut anterior sub titlul Eu te-am f?cut, eu te omor, autoarea renun??nd la acest titlu la sugestia cititorilor c?r?ii.