Eseuri ?i cronici teatrale structurate simultan ?n dou? planuri, ?nc?t se reconstituie panorama artei spectacolului ?n Rom?nia ?i par?ial ?n lume, ?n perioada 1993-2003, ?i se realizeaz? o privire din unghiul zilei de azi a artei dramatice, ?n evolu?ia ei, de la antici la contemporani.

Comandorul Sablin are ca subiect principal activitatea fostului ofi?er al Marinei Ruse Imperiale reflectat? ?n dosarele Siguran?ei ?i ale Securit??ii. Documentele publicate sub egida Institutului de Istorie ?George Bari?iu“ al Academiei Rom?ne acoper? perioada interbelic? ?i cea postbelic?. Nikolai Vasilievici Sablin a activat pe vasul ?arului Nikolai al II-lea al Rusiei, ??tandart“, iar dup? 1918 – ca ?ef al Cifrului Statului Major al Flotei Militare din Marea Baltic?. ?n Rom?nia a fost reprezentant al Marelui Duce Kiril Vladimirovici, pre?edinte al filialei Uniunii Militare Navale Ruse, vicepre?edinte al Societ??ii de Ajutor a Fo?tilor Combatan?i Ru?i de pe Frontul Rom?n, director al ziarului Golos Buharesta, a participat la r?zboiul antisovietic.Din nota agentului Securit??ii ?Alexandru Popescu“, casa ?Paula“, 19 octombrie 1956:?Urmare notelor anterioare referitoare la emigrantul rus, fost reprezentant pentru Rom?nia al organiza?iei emigran?ilor ru?i Mi?carea Monarhist? Rus?, ?inut ?n observa?ie, comunic:Despre leg?tura lui Sablin N. cu organele informative militare rom?ne ?nainte de 23 august 1944 am auzit din timpul vechiului meu serviciu, ?ns? nu am avut preciziuni. ?n prezent semnalez urm?toarele:Dup? cum s-a comunicat prin nota din 10 octombrie a.c., ?n ziua de 4 octombrie a.c., Sablin Nikolai a f?cut o vizit? lui Baikov Andrei (str. Sl?ve?ti 3), c?nd s-a discutat cu acesta chestiunea cu pensia lui Sablin N., sistat?.?n timpul convorbirii (am asistat ?n camer? ?i eu) Sablin N. a povestit c? el s-a ?nt?lnit cu un fost colonel rom?n (numele n-am putut re?ine) pe care Sablin N. l-a cunoscut ?nainte de 23 august 1944 ?i cu care a avut ni?te leg?turi.Sablin N. a spus c? el sper? c? la cererea lui acest colonel va ajuta lui ?n chestia pensiei sale, deoarece el ?n trecut a colaborat cu acesta ?n domeniul informativ, privitor la URSS. Sablin Nikolai a specificat c? acest material el c?p?ta de la fratele s?u Sablin Eugen, din Londra (Sablin Eugen ?n ultimul an al regimului ?arist a fost ministrul Rusiei ?n Anglia, iar apoi a fost conduc?torul emigra?iei ruse din Londra ?i unul din activi?tii principali din Mi?carea Monarhist? Rus?).“

Exila?i este singura pies? scris? de Joyce, unde ??i face manifest?, prin regulile speciei, predilec?ia pentru m??tile puse fiec?rui personaj. Citit? ca o trecere ?n ordine cronologic? de la Portret al artistului ?n tinere?e la Ulise, piesa con?ine m?rci clare ale obsesiilor scriitorului ?i urme vizibile ale experien?ei omului James Joyce. Rela?iile de dragoste, parentale sau de prietenie sunt cele care dezechilibreaz? personajele, exilul temporar ?n Italia fiind doar o alt? form? a ?nstr?in?rii din Irlanda natal?.

Drag? cititorule,Dac? te-ai uitat ieri mai mult de dou? ore la televizor ?i nu po?i f?r? asta, las? cartea asta jos.Dac? vrei s? fii de acord cu cineva, cu oricine, nu e?ti omul meu.Dac? m? ?tii din tinere?e ?i crezi c? sunt b?iatul care se b?lb?ia la prompter, dai banii degeaba.Dac? vrei s? dai cadou cartea asta unui prieten, nu mai bine ?i iei o sticl? de vin? Eu nu ?tiu s? ame?esc a?a bine.?n general, recomand cartea doar c?torva oameni.Cei care vor s? afle cum am ajuns s? tr?im, iubim, alegem ?n social media.Dar mai ales celor care cred c? a scrie poate schimba ceva.P.S. Poate.Doar c? trebuie s? scriem cu to?ii ?n acela?i timp.Despre asta e Share! Despre for?a social media, cel mai bun amplificator de idei pe care ?l ?tiu.?ntr-un fel, dac? stai s? te g?nde?ti, ?i tu ai scris-o.

"The Spanish Tragedy", or "Hieronimo" is Mad Again is an Elizabethan tragedy written by Thomas Kyd between 1582 and 1592. Highly popular and influential in its time, The Spanish Tragedy established a new genre in English theatre, the revenge play or revenge tragedy. Its plot contains several violent murders and includes as one of its characters a personification of Revenge. "The Spanish Tragedy "was often referred to (or parodied) in works written by other Elizabethan playwrights, including William Shakespeare, Ben Jonson, and Christopher Marlowe. Many elements of The Spanish Tragedy, such as the play-within-a-play used to trap a murderer and a ghost intent on vengeance, appear in Shakespeare's Hamlet. (Thomas Kyd is frequently proposed as the author of the hypothetical Ur-Hamlet that may have been one of Shakespeare's primary sources for Hamlet.)

Como todas las mananas, el marques de Torrebianca salio tarde de su dormitorio, mostrando cierta inquietud ante la bandeja de plata con cartas y periodicos que el ayuda de camara habia dejado sobre la mesa de su biblioteca. Cuando los sellos de los sobres eran extranjeros, parecia contento, como si acabase de librarse de un peligro. Si las cartas eran de Paris, fruncia el ceno, preparandose a una lectura abundante en sinsabores y humillaciones. Ademas, el membrete impreso en muchas de ellas le anunciaba de antemano la personalidad de tenaces acreedores, haciendole adivinar su contenido. Su esposa, llamada ?la bella Elena?, por una hermosura indiscutible, que sus amigas empezaban a considerar historica a causa de su exagerada duracion, recibia con mas serenidad estas cartas, como si toda su existencia la hubiese pasado entre deudas y reclamaciones. El tenia una concepcion mas anticuada del honor, creyendo que es preferible no contraer deudas, y cuando se contraen, hay que pagarlas. ? AUTOR: Vicente Blasco Ibanez nacio el 29 de enero de 1867 en Valencia (Espana). Era hijo de Ramona Ibanez y del comerciante Gaspar Blanco. Estudio Derecho en la Universidad de Valencia. Participo en la politica uniendose al Partido Republicano". En 1894 fundo el periodico El pueblo. En el ano 1896, fue detenido y condenado a varios meses de prision. En 1889 contrajo matrimonio con Maria Blasco del Cacho, hija del magistrado Rafael Blasco y Moreno. Cuando subio al poder Canovas del Castillo, el escritor se exilio brevemente en la ciudad de Paris. Fue un autor vinculado en muchos aspectos al naturalismo frances. Por otra parte, la explicita intencion politicosocial de algunas de las novelas de Blasco Ibanez, aunada al escaso bagaje intelectual del autor, lo mantuvo alejado de los representantes de la Generacion del 98. Murio el 28 de enero de 1928 en Menton (Francia)a los 60 anos. Entre sus titulos destacan: "Arroz y Tartana" (1894), "La Barraca" (1898), "Entre Naranjos (1900), "Canas y Barro" (1902), "La Horda" (1905), "Sangre y Arena" (1908) o "Los Cuatro Jinetes Del Apocalipsis" (1916).

Avangardismul rom?nesc r?m?ne a fi unul dintre curentele literare cele mai controversate ?i, ?n ultima instanta – ne demonstreaza aceasta monografie – cele mai putin cunoscute. Monografia abunda ?n informa?ii, aspecte, ?nt?mpl?ri, evenimente, mai pu?in sau deloc cunoscute. Cartea se adreseaz? elevilor, studen?ilor, precum ?i publicului larg de cititori.

Cartea abordeaz? o tem? important?, care nu a f?cut obiectul unei cercet?ri distincte ?n istoriografia rom?neasc?, mai ales perioada 1948-1955. Autorul a analizat evolu?ia elitei politice na?ional-??r?niste ?i na?ional-liberale ?n ?ntreg intervalul 1945-1955 … Ponderea cea mai mare o ocup? activitatea represiv? a guvernan?ilor care, ?n anii 1947-1950, au desf??urat o ampl? ac?iune de arestare a tuturor adversarilor regimului … Urm?rind simultan, potrivit criteriului cronologic, ?ntregul tablou al situa?iei interna?ionale, al activit??ii guvernamentale, al vie?ii interne a partidelor analizate, al ac?iunii liderilor politici etc … lucrarea se dovede?te a fi temeinic documentat? ?i realmente original?.

Lucrarea vizeaz? o tem? de actualitate – brandul de ora?, oferind un cadru teoretic al acestui nou concept de marketing, completat de o parte aplicativ? divers?, care ?i-a propus s? identifice ?i s? completeze eforturile autorit??ilor locale ?n aceast? direc?ie.

anakkale Sava üzerine zellikle son yllarda yazlan kitaplarda doru ve dürüst yaklamlara da, cehaletin, aymazln, tarihe ihanetin ve yalann bin bir türlüsüne de rastlamak mümkün… ylesine aknlk yaratacak rnekler var ki... Kimisi, deniz savalar (18 Mart) ile Gelibolu’daki kara savalarn (25 Nisan) kronolojik olarak ayrt edebilecek bilgiden bile yoksun! ünkü gerei ideolojiye kurban etmeyi kafaya koymular bir kere… Tek ama, her ne pahasna olursa olsun anakkale’den Mustafa Kemal’in adn silip atmak… Mustafa Kemal’in ad gemesin, Mustafa Kemal o baardan pay almasn yeter! Varsn verdikleri tarihler de, saylar da, ordularn muharebe düzenleri de yalan-yanl olsun, ne kar! Meydan bo zannedilmesin... te polemik konular, yalanlar, iftiralar ve tarihi gerekler... --- YAZAR ZGEM----- Tayfun AVUOLU (1964 / …) Uluda niversitesi Eitim Fakültesi Alman Dili Anabilim Dal (1985) mezunu. renciyken 1983 yl balarnda Türk Haberler Ajans (THA) Bursa Bürosu’nda muhabirlie balad. Bursa’daki yerel gazeteler Hkimiyet, Olay, Bursa hkimiyet ve Kent gazetelerinde muhabir, istihbarat efi, haber müdürü, yaz ileri müdürü olarak alt. Bursa hkimiyet ve Bursa Haber gazetelerinde genel yayn ynetmenlii grevinde bulundu. Halen Bursa yerel basnndaki almalarn sürdürüyor. ada Gazeteciler Dernei (GD) Bursa ubesi’nde iki dnem (1997-2001) bakanlk yapan Tayfun avuolu, Bursa Gazeteciler Cemiyeti’nde (BGC) bir dnem (2009-2012) ynetim kurulu üyeliinde de bulundu. Basn meslek rgütlerinden ok sayda dül de alan, sürekli basn kart sahibi Tayfun avuolu, ngilizce retmeni Nesrin avuolu ile evli olup, Altu ve Alper’in babasdr. lk kitab “anakkale 1915, ftiralar, Yalanlar, Polemikler”, 2014’ün ubatnda Kasta Yaynevi (stanbul) tarafndan yaynland.

Demagóg, ?rült, gazember? Népvezér, próféta, mártír? E két véglet k?z?tt ingadozott Szálasi Ferenc megítélése kortársai szemében. Az utókor azonban k?zel sem ilyen megosztott személyét illet?en, Szálasi a 20. századi magyar t?rténelem talán legelutasítottabb alakja. K?tetünkben arra keressük a választ, miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól számos egykori dokumentum vall, ami lehet?séget ad, hogy t?bb, olykor lényegesen eltér? néz?pontokból vizsgálhassuk ugyanazt az eseményt. K?nyvünkben megkíséreljük a sok esetben részrehajló – vagy éppen elfogult – kortársak írásai alapján áttekinteni Szálasi életútját: a katonáét, az ideológusét, a politikusét – gyermekkorától egészen haláláig. Végül pedig azt is bemutatjuk, miként viszonyul hozzá az utókor. A k?tetet életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé. PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA BTK T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

Hamlet is commonly regarded as one of the greatest plays ever written. Drawing on Danish chronicles and the Elizabethan vogue for revenge tragedy, Shakespeare created a play that is at once a philosophic treatise, a family drama, and a supernatural thriller. In the wake of his father’s death, Prince Hamlet finds that his Uncle Claudius has swiftly taken the throne and married his mother, Queen Gertrude. The ghost of the dead king then appears and charges Claudius with ‘murder most foul.’ Hamlet is called to revenge his father’s death: but will he be able to act before it is too late?

Lord Ronald Gower (1845 ù1916) was a British aristocrat, Liberal politician, sculptor and writer. Besides being a sculpture he wrote biographies of Marie Antoinette and Joan of Arc, and a history of the Tower of London. Joan of Arc was a15th century French heroine. She was born a peasant girl in eastern France who grew up to lead the French army to several important victories during the Hundred Years' War. She was captured by the Burgundians, sold to the English, tried by an ecclesiastical court, and burned at the stake when she was nineteen years old.

sszevissza csereberéldik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott trtett, tmérdek móka, dal, vidámság szvi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár trténetét. Oly' darab ez, amint a kznség szeret, kíván, óhajt – ami nektek kell”, mondta Szász Károly errl a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.

A Hamlet (1601), talán legismertebb, legt?bbet játszott m?ve Shakespeare-nek. K?zéppontjában az élet kínálta, s mindenkiben f?lmerül? kérdés áll: "Lenni vagy - nem lenni?", és ha lenni - hogyan? Mi az emberi cselekvés végs? határa a vélt vagy valós hiba, netán b?n helyrehozatalához? Egyáltalán van-e igazi létezés, s ha van, az mennyire lehet veszélyes a létez?re? Vívódó, t?preng? alkotás a dráma, miként a f?szerepl? maga. Hamlet késleltetett bosszúját hosszas ?nmarcangoló kérdéselvetések, bizonyságkéresésék el?zik meg. Végül igazságot szolgáltat, de ? is belepusztul. T?rni vagy ellenszegülni? A reneszánsz ember dilemmája ?r?kérvény?! Mert a cselekvés erk?lcsileg legvitathatóbb pontja az emberi élet kioltása. Van-e joga valakinek - ha oka van is - ?lni? K?vetkezmények nélkül semmi sem vállalható, kül?n?sen nem a pusztítás. De van-e joga az embernek vélt vagy valós igaza tudatában nem cselekedni, nem vállalni a tett kockázatát? Mennyire tartozunk felel?sséggel a külvilág és saját lelkiismeretünk el?tt? Hamlet tettével válaszol a kérdésekre, ám az egész dráma nem ad egyértelm? feleletet. Nem is adhat. Remekm?vek; géniuszok és a természet sajátossága a talányosság... Nem beszélve arról, hogy a mindennapok kisebb-nagyobb d?ntéseit mindenkinek magának kell meghoznia.

„Într-o pres? care nu prea mai pune pre? pe reportaje, Liliana Nicolae persevereaz? cu inteligen?? ?i har. La radio ?i în Dilema veche, subiectele ?i cuvintele ei bine m?surate reconstituie lumea din frînturi, în toat? normalitatea ei. Ascultate sau citite, reportajele sale ne pun pe gînduri în fa?a Vie?ii pe care, gr?bi?i, uit?m uneori s-o contempl?m ori s-o în?elegem.“ – Mircea Vasilescu (Dilema veche)

A meg?zvegyült Szilvai professzornak az a terve, hogy a gyámsága alá tartozó unoka?ccséhez feleségül adja titokban nevelt gyámleányát, Mariskát. A fiú k?zben a professzor tudta nélkül Liliomfi néven vándorszínésznek áll, és meghódítja Mariska szívét. A professzor ellenzi a házasságot, éppen attól a férfit?l félti a lányt, akihez egyébként feleségül szeretné adni. Liliomfi pedig azt hiszi, hogy a nagybátyja hitvesének akarja Mariskát. A h? barát és színésztárs, Szellemfi segít Szilvai megtévesztésében, Liliomfinak adva ki magát. Egy másik - társadalmi kül?nbségek miatti - reménytelennek látszó szerelem (Gyuri, a pincér és Erzsi, a gazdag Kányai fogadós uram lánya) t?rténete ?sszefonódik Liliomfi és Mariska sorsával.

So?ia mea, pe c?te cred, mi-a fost Cinstit?. Poate acum e necinstit?. Te cred om drept… dar nu mi-e dovedit? P?rerea despre ea ?i despre tine. Avea un nume f?r? de ru?ine ?i chipul ei cu al Dianei sem?na. Cum pot s? cred c? s-ar putea schimba Deodat? ?ntr un chip ?ntunecat, Cum este acel cu care-s ?nzestrat? By the world, I think my wife be honest and think she is not; I think that thou art just and think thou art not. I’ll have some proof. Her name, that was as fresh As Dian’s visage, is now begrimed and black As mine own face

Antológiánk magyar zsidó t?rténelemr?l szóló tanulmányok gy?jteménye. ?sszeállításunk azonban mind témájában, mind módszertanában kül?nb?zik az eddig megszokott ábrázolástól. A magyar (azaz a t?rténelmi Magyar Királyság területén él?) zsidóságot a t?rténetírók leginkább a modern eszmékhez lelkesen csatlakozó és asszimilációra t?rekv? k?z?sségként ábrázolták, amelyet csupán az antiszemitizmus id?szakos fellángolásai akadályoztak meg végs? céljuk elérésében. Sokszor még az is el?fordult, hogy a magyar zsidókat a legsikeresebben asszimilálódott európai zsidóságként jellemezték, ami már nyilvánvaló túlzás. Valójában a magyar zsidóság sajátos jellege sokkal inkább a jelent?s létszámú ortodox réteg határozott asszimiláció-ellenességéb?l fakadt. Az itt k?tetbe gy?jt?tt ?t tanulmány a magyar ortodoxia t?rténetével, ezzel a mostanáig igen kevés figyelemre méltatott területtel foglalkozik.

i corbul, croncnind, a rguit, Vestind c sorii fost au aruncai! Venii! Venii! Voi, duhuri, ce vegheai Pe gndurile morii, crunta zee! i m nvai s nu mai fiu femeie! M umplei, de la cretet pn’ la tlpi Cu o rutate nenduplecat! The raven himself is hoarse That croaks the fatal entrance of Duncan Under my battlements. Come, you spirits That tend on mortal thoughts, unsex me here, And fill me from the crown to the toe top full Of direst cruelty!

Rejtély, amelyet másfél száz éve próbálnak írók, irodalomt?rténészek, színházi szakemberek, esztéták, filozófusok megfejteni. Mese? ?rgirus királyfi és Tündér Ilona csodásan valószer?tlen t?rténete számtalan változatban létezik a magyar népmesekincsben, s olasz k?zvetít? forrásokon át g?r?g, s?t egyiptomi gy?kerekig nyúlik vissza az aranyalmát term? fa s a két szerelmes t?rténete. Szerelmi románc? Nem fontos a kor, a táj, a t?rténelmi háttér, csak az érzelmeiben egymásba gabalyodott két ember – itt és most: Csongor és Tünde – lángolása, viharzása, minden eléjük tornyosuló akadályt leromboló akarása, szerelmi szárnyalása. Színdarab? Karakteres, jó szerepek – ?rd?g?k, boszorkányok, b?lcsek, ledérek – forgataga zegzugos cselekmény, váratlan fordulatok, lehet?ség mindenféle színpadi csoda semmi nem korlátozva megvalósítására: sok alakra bomló, egy személybe olvadó boszorkány, leveg?ben r?pk?d?, láthatatlanná váló ?rd?gfiak, f?ld mélyér?l szemünk láttára kiemelked?, fényárban úszó tündérpalota. Minden pillanatban tátva maradhat a szánk. Filozófiai traktátus? ?letutak: Kalmáré a kincs, Fejedelemé a hatalom, Tudósé a b?lcsesség; Csongoré a szerelem. A kincs elpereg, a hatalom elkopik, a tudás semmivé porlad. A szerelem ?r?k. Drámai k?ltemény? ?jfélt?l éjfélig élünk: hajnalodik, felragyog az ég, dél van, alkonyodik, beesteledik, már f?lénk borul az éjszaka. Reményekkel telten, harcra készen kezdjük hajnalban, küszk?dünk reggel, boldogok vagyunk délben, szorongunk alkonyatkor, s?tétedéskor belenyugszunk az elmúlásba. De másnap újra f?lkel a nap. V?r?smarty Mihály 1830-ban fejezte be m?vét, a cím alá azt írta: színjáték ?t felvonásban. Már csak boldogan sajgó, rejtve rejtett szomorú emlék szívében reménytelen szerelme, Perczel Etelka. Mindennapi életében legf?képpen arra büszke, hogy sok kínnal keletkezett nagy m?vét, a Zalán futását a várva várt nemzeti eposzként ünneplik. Tagja az éppen szület? Magyar Tudományos Akadémiának, a legismertebb, legfontosabb szépirodalmi és m?vészeti lapok ?dolgozótársa”, szívét melenget? jóérzés: Széchenyi István a barátja. Igaz, a pénztárcája t?bbnyire lapos, gyakran kínosan lapos, de ismert és népszer? ember. Harminc éves. Férfi. Kincse nincs, hatalomra nem vágyik, a tudásról azt gondolja: valójában senki nem tudja, mennyit ér s mire jó. De Csongor boldog, amikor megpillantja Tündét, boldog, amikor át?leli, boldog, amikor elveszíti, mert hiszi, tudja: nem ?r?kre veszítette el. Küzd, harcol, verekszik: keresi a boldogságot. S boldog, amikor embert próbáló kalandok után végre megtalálja Tündét, s f?ldi létükben ?r?kre ?sszeforrnak. Csongor és Tünde számára a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthet? kincs, ?r?kre er?t adó hatalom, b?lcsességgé párlódott tudás. ?gy lesznek halandók halhatatlanok. ?s másnap újra f?lkel a nap.