T?bb mint harminc év nagy anyagi, és emberi áldozatokat k?vetel? fejlesztései és kísérletezései után a XIX. század végére kialakult a tengerek új ura, a kor legmodernebb technológiai vívmányait magában egyesít?, modern értelemben vett csatahajó. A hatalmas, félelmetes acélmonstrumok leny?g?zték a kortársakat. Ezek a hajók voltak az ?ket birtokló ország erejének és nagyhatalmi státuszának szimbólumai, a nemzeti büszkeség megtestesít?i. Bennük jutott kifejezésre megépíttet?iknek gazdasági fejlettsége, ipari teljesít?képessége, valamint a szándék, hogy a világ vezet? nagyhatalmainak sorába tartozzanak. Világszerte minden nagyobb haditengerészet ezek k?ré a páncélos óriások k?ré szervez?d?tt, melyek teljes fegyverzetben állva várták, hogy országuk érdekeinek védelmében rendeltetésüknek megfelel?en harcba szálljanak az ellenfél hasonló páncélosai ellen, s bizonyítsák létezésük értelmét, és a rájuk k?lt?tt hatalmas ?sszegek megtérülését. Talán az új id?k kezdetének szimbolikus jelzéseként fogható fel, hogy erre az alkalomra végül nem a világot uraló európai országok vizein, hanem messze keleten, egy felt?rekv?, és nem az európai kultúrk?rbe tartozó új nagyhatalom partjai k?zelében került sor.

Milyen lenyomatot hagyott bennünk 1956? T?rténelem alulnézetb?l, avagy családi emlékek, személyes t?rténetek az ominózus ?szr?l, ami után minden más lett. Hogyan lesz egy 17 éves gyárimunkás fiúból néhány nap leforgása alatt forradalmár? Mi t?rtént Erdélyben 56-ban? Mikor eszmél rá a hatéves kislány, hogy a nagyapja Magyarország legfontosabb embere? Hogyan él tovább az, akinek a menyasszonya ?r?kre elhagyta az országot? Hogyan válik a távoli kultúrából érkez? idegen október 23. szellemiségét átérz? emberré? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre válaszol t?bbek k?z?tt Horgas Eszter, Varga Miklós, Kiss Zoltán Zéro, Tordai Teri, Vámos Miklós, Bornai Tibor és sokan mások. A kül?n?s, szívszorító vagy kalandos emlékekb?l megismerhetjük az ezerarcú forradalom néhány emberi mozzanatát. Naszvadi Judith családi érintettsége okán is kezdte el feltenni a kérdéseket el?bb sz?kebb, majd tágabb k?rnyezetében. A 60. évfordulóra így, ezekb?l az interjúkból állt ?ssze A mi '56-unk.

A sorozat és ami m?g?tte van I. Szulejmán szultán 1494-ben született, és 1566-ban Szigetvár alatt vesztette életét. 1520-tól haláláig az Oszmán Birodalom ikonikus uralkodójaként hódított. A magyar t?rténelmet ismer?k biztosan nem rajongtak érte soha. Miután 2013-ban az egyik kereskedelmi csatorna megvásárolta az életér?l szóló Szulejmán cím? sorozatot, a szultán negatív megítélése sokat változott. A néz?k megkedvelték a Halit Ergen? által alakított Fényességest. A sorozatban ábrázolt t?rténelmi események, személyek azonban nem minden esetben egyeznek a valósággal. Ezt az alkotók is megjegyzik: a m? t?rténelmi ihletés? - ami nem azonos a t?rténelmi h?séggel. R. Kelényi Angelika tisztázza a valós t?rténelmi eseményeket. ?sszegy?jt?tt érdekességeken keresztül oszlatja el a félreértéseket, mik?zben szórakoztatja az olvasót.

E tündérjátékról úgy tartják, egy f?úri esküv? alkalmából íródott. Err?l szól maga a darab is, a szerelemr?l, a házasságról, a szenvedélyr?l, az akadályok legy?zésér?l. A Szentivánéj egyetlen hatalmas nászéjszaka. Puck, a csúfondáros apród, aki miatt kit?r a háborúság a tündérkirály és tündérkirályn? k?z?tt, minden kerget?z?, egymást ?z? szerelmesnek jelképe lehet, akik szüntelen váltakozásban gerjednek egyért s taszítják el a másikat. Mintha a való életben is Puck gonosz varázslatára fordulna meg minden, majd jótékony varázslatára az éj végére valahogy mégis ?sszerendez?djék. Tündéri álomvilág cívódással, féltéssel, ellenállhatatlan vágyakkal.

William Shakespeare egyik legnagyobb m?ve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt j?vend?lik, hogy király lesz. Felesége ?szt?nzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában meg?lik a náluk vendégesked? királyt. Tettüket a leitatott ?r?kre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth sz?rny? ?felindultságában” meg?li ?ket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…

Az álomszer?en meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságt?réssel vádolva küldi a halálba, el?bbi csupán Camillo h?ségének k?sz?nhet?en menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggy?zni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a sz?rny? látvány – szerettei holtteste – ébreszti fel zavaros állapotából. Már kés?, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsem?t távoli partokon hagyta sorsára. A t?rténetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita – a csecsem?, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor – felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a h? Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszer? pásztorlány iránt. Camillo, aki ráj?n Perdita kilétére, a fiatalokat Szicíliába küldi, ahol Leontes tárt karokkal fogadja elveszettnek hitt lányát, és Hermione szobra életre kel. A megbocsájtás, a feloldás pillanata lehetne ez, ha a t?rténetet mindvégig mozgató figura nem g?rdítené a néz?tér és a színpad k?zé az áttetsz?ség, a látomás, az álomszer?ség tüllfügg?nyét. ?s számunkra nem marad más, csupán a feloldatlanság feszültsége.

1920-ban a magyar t?rténelem egyik legsúlyosabb krízise érkezett el. Nem csupán a t?rténelmi Magyarország és hagyományos vezet? rétegei találtattak k?nny?nek: 1918 és 1919 forradalmaival együtt elbuktak a radikális reformokat szorgalmazó baloldali pártok is. K?zel hat év háborús pusztítás után gazdasági, szociális, külpolitikai és m?vel?dési problémák sokasága halmozódott fel. Ekkor született meg a fiatal értelmiség reform iránt elk?telezett részéb?l a magyar népi mozgalom. Az ? t?rténetükr?l szól ez a k?nyv. A magyar népi mozgalomról meglep?en keveset tud a jelenkor emlékezete, és ismereteink jó része is leginkább félreértésekb?l és el?ítéletekb?l táplálkozik. A népi mozgalom elitjéhez tartozók – Németh Lászlótól és Illyés Gyulától kezdve Veres Péteren és Kovács Imrén át egészen Bibó Istvánig – megpróbáltak választ találni a Trianon utáni Magyarország legéget?bb kérdéseire, méghozzá nem a hagyományos ideológiák mentén, hanem egy általuk ?harmadik útnak” nevezett eszmeiség jegyében. Papp István k?tete – amely harminc év óta az els? modern szemlélet? ?sszefoglalása a témának – els?sorban azt kívánja bemutatni, hogyan és miért született meg a népi mozgalom, illetve hogy legfontosabb tagjai milyen elgondolásokat fogalmaztak meg, és milyen reformokat láttak szükségesnek 1945 el?tt és után.

From a story by Hans Christian Andersen In ancient China, young emperor Wu is kept a virtual prisoner in his palace by his devious guardian, Li Si. Wu believes the world outside the Forbidden City is an evil and dangerous place. But when Xiao, a young servant girl, tells him of the most beautiful sound on earth – the song of the nightingale – it’s too much to resist. The two embark on an adventure that will take them across mountain tops and waterfalls, past chattering monkeys and magical dragons to the far reaches of his kingdom. When Wu returns with the nightingale, and starts to overturn the old palace customs, Li Si plots to restore things to the way they were before. Featuring puppetry, music and all the colour, movement and spectacle of Chinese theatre, this joyful adaptation of Hans Christian Andersen’s fairy tale is a feast for the senses that will delight the whole family. Suitable for ages 6+

The story of a modern Asian young woman trying to straddle Western attitudes and traditional beliefs. You've heard of an Essex Girl or even a Chelsea Girl but what is a Hounslow Girl? The term has become a byword for confident, young Muslim women who are grappling with traditional values, city life and fashion. From the joys of Pakistani weddings to fights on the night bus, Ambreen Razia's? The Diary of a Hounslow Girl ?is a funny, bold, provocative play highlighting the challenges of being a teenage girl in a traditional Muslim family, alongside the temptations and influences of growing up in and around London. “Ambreen’s writing is poetic in its structure and intensity, funny, moving, chilling, and delivered in a style that takes inspiration from spoken word and physical theatre. She has created a rhythm that draws the audience in, as compelling as a thriller, complete with gathering ominousness, shocks and comic relief.” Deborah Bestwick, Director, Ovalhouse “Ambreen Razia’s terrific play is exactly the kind of new work we wish to support in the new home of multi-cultural theatre in London. Hounslow Girl is a wonderfully funny take on a London phenomenon and one audiences will enjoy.” Jatinder Verma, Artistic Director, Tara Arts” "a powerful piece of theatre... Ambreen Razia's performance is astonishing."?BritishTheatre.com "This is a sophisticated, moving and often very funny piece of writing, particularly nuanced in its depiction of Shaheeda's relationship with her mother ... astute in tackling the breakdown of the loving bonds between parent and child that can occur when a child becomes a teenager – and also how this experience can be magnified for the children of first-generation immigrants, whose parents feel distant from their children’s British lives... Razia's script touches on everything from first love to cultural expectations to student-teacher relationships; it’s a bit like an inner-city version of An Education."?The Stage Ambreen Razia is an actress and writer from South London.? The Diary of a Hounslow Girl is Ambreen's debut show which premiered at Ovalhouse in 2015. Passionate about re-establishing British Asian comedy within the UK, she continues to write her comedy sketch show involving two British Asian girls exploring the?clash between traditional Indian/Pakistani culture and modern British life. She is also currently writing her next play POT primarily focusing on the recent comeback of gang culture within the UK.?Performance credits include: On the Middle Day (Old Vic Theatre);? Words and Women (Edinburgh Fringe); Random Acts (Channel 4);? Fair Exchange (Hen and Chickens Theatre);? Variations on a Theme (Camden People's Theatre);? Mind the Gap (National Theatre ); No Guts, No Heart, No Glory? (BBC4/Perth Festival Australia) and Murdered by my Father? (BBC3).

With a foreword by director Ralph Lawson and introduction by Pranav Joshipura, Associate Professor of English, Mahila College, Gandhinagar, India. A follow-up anthology of three hard-hitting plays to Singh’s successful drama anthology Durban Dialogues, Indian Voice (2013) which is now studied internationally. The plays selected, namely Into the Grey, Shooting and Swing cover topics such as social activism, the death of a friend and discrimination in sport. Described through Singh’s satirical lens, these thought-provoking plays bring us up to date with the challenges of life in post-Apartheid South Africa. They focus particularly on people of Indian origin and their relationships with other South African communities and chart the loss of ideals in the dream of the Rainbow nation. Into the Grey: A harrowing drama depicting the twenty-nine year association between two Durban activists who battle a variety of challenges as their country stumbles towards a bleak future. Shooting: A one-man play about the unchanging paradigm in Durban’s small town communities in the early years of democracy as a football prodigy’s dream is brutally shattered. Swing: A two-hander about the relationship between a mixed-race Durban tennis player and her father/coach as they confront many obstacles in a society which undervalues the girl-child.

A dual language edition in English and French. The genocide in Rwanda shocked the world. Back then, Ery Nzaramba was only a teenager and his family’s escape to Europe turned him into a “survivor”. How should he now respond to questions about who he is and where he comes from? In this autobiographical one-man play, performed to acclaim on the Edinburgh Festival Fringe, the author journeys back to his Rwandan childhood. With the help of a cassette player, he brings to life nearly a dozen characters, exploring memories of kinship, cultural attitudes and personal identity. Both funny and poignant, the play highlights not only the intolerance that can breed violence and war but also the importance of power and privilege in the struggle for survival. Le génocide au Rwanda a choqué le monde. ? l'époque, Ery Nzaramba était un adolescent. Après que sa famille se fut échappé en Europe, il est devenu un ?survivant?. Désormais, que doit-il répondre à des questions sur qui il est et d'où il vient? Dans ce one-man show autobiographique, salué par la critique lors de sa présentation au Festival d'?dimbourg, l'auteur retourne vers son enfance au Rwanda. Accompagné d'un lecteur cassette, il donne vie à une bonne douzaine de personnages, explorant souvenirs de famille et d'affinités, attitudes culturelles et identité. ? la fois poignante et pleine d'humour, la pièce met en lumière non seulement l'intolérance qui peut engendrer violence et guerre, mais aussi l'importance du privilège dans la lutte pour la survie.

Cea dinti monografie care ofer o imagine cuprinztoare asupra receptrii literaturii romne n Cehia, cartea de fa este o incursiune n diversele etape ale totalitarismului comunist: stalinismul integral, perioada dezgheului, anii aizeci (cu transformrile din jurul Primverii de la Praga), urmai de perioada de normalizare care se ntinde pn la momentul Revoluiei de Catifea. Ineditul acestei lucrri este dat i de explorarea manifestrii unor opere i a unor personaliti literare romneti (precum Mircea Eliade, Constantin Virgil Gheorghiu sau Petru Dumitriu) n zona literar ceh prohibit din anii supui studiului, mai precis n publicaiile din exil i n revistele de tip samizdat. Cititorului i este oferit un tablou amplu asupra autorilor romni receptai cu predilecie de ctre cehi sub comunism i asupra tendinelor manifestate de romnitii cehi (coloana vertebral a procesului receptrii), de criticii literari i de recenzeni. Cartea definete o epoc n istoria raporturilor culturale dintre romni i cehi, dou popoare legate de un trecut adeseori comun i de o prietenie sincer.“ – Profesor dr. Mihai Mitu

Fic??o brasileira no século XXI é um livro instigante. De leitura agradável e de interesse amplo, debru?a-se, com competência e inventividade, sobre oito escritores brasileiros contempor?neos, consagrados e premiados. O que n?o é pouco em uma tradi??o como a nossa, em que n?o se encontram muitos estudiosos de literatura que encarem o contempor?neo e consigam discuti-lo de forma a dialogar, n?o apenas com o estudioso e o especialista como também com o leitor comum interessado em literatura. Adriana Lunardi, Alberto Martins, Luiz Ruffato, Michel Laub, Milton Hatoum, Nelson de Oliveira, Ricardo Lísias e Rodrigo Lacerda encontram, por meio da leitura que deles fazem os autores deste livro, novos olhares para suas obras. E, nestes novos olhares, há um convite para novos leitores e leituras renovadas.

A magyar turanizmus jellegzetesen magyar és teljességgel elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek még a nyomait is eltüntetni. Pedig a magyar k?zvéleményt a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintak?vetése k?zti ellentmondás. Vissza kell-e fordulnunk keletre? Létrej?het-e a ?turáni népek” ?sszefogása? Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten? Vagy éppen Nyugaton? Száz évvel ezel?tt magyar expedíciók rótták Anatólia, a Balkán és Dél-Oroszország útjait, a magyar kormány hatalmas ?sszegeket áldozott, hogy keleti ?szt?ndíjasokat hozzon Magyarországra, magyar üzletemberek próbáltak piacot találni a K?zel-Keleten, és a turanizmus divatjának k?sz?nhet? az els? külf?ldi magyar intézet megnyitása is. A két világháború k?z?tt az eszmeáramlat számos befolyásos értelmiségit kísértett meg, majd 1945 után elhallgattatták. Ennek ellenére túlélte az államszocializmus éveit, és újra teret nyert a rendszerváltozás után. Ez a k?nyv nemcsak a turanizmus, hanem a Keletr?l való gondolkodás és politikai konzekvenciáinak t?rténete is. Izgalmas, másfél évszázados utazás Tibett?l Argentínáig, Tartutól Isztambulig. Felbukkan benne a turáni egyistenhív? rádióm?szerész, a feministából lett vércsoportkutató f?ldbirtokosleány, a monoklis múzeumalapító, aki egyszerre találta ki a világbékét és a l?vészárokásó gépet, néhány pénzhamisító, illetve a mérn?k, aki megállapította a magyar–maori rokonságot. Turanista emlékek k?z?tt élünk – csak nem tudunk róluk. Ablonczy Balázs (1974) t?rténész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK T?rténettudományi Intézetének tudományos f?munkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte, tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az Egyesült ?llamokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 k?z?tt a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA Lendület-pályázatán támogatott Trianon 100 kutatócsoport vezet?je, Budapesten él.

O livro apresenta uma abordagem sobre como foram construídos os saberes inerentes à medicina e ao hospital na Sociedade Moderna. Mostra, historicamente, como foi estabelecido o poder e as práticas médico-hospitalares. A obra apresenta o discurso das institui??es dominantes sobre o modelo assistencial, como também revela a realidade pragmática do acesso efetivo ao direito social à saúde, que, formalmente, foi expresso como uma necessidade básica traduzida em mínimos sociais, como condi??o legítima de dignidade da pessoa humana. A relev?ncia desse estudo é em virtude de sua especial significa??o nas diversas áreas das Ciências Humanas e Sociais, ao nutrir o debate sobre a temática do Direito à Saúde nas inst?ncias do Poder Público, bem como ao introduzi-la na agenda das profiss?es relacionadas com o campo da saúde, aprofundando suas dimens?es de transdisciplinariedade e transversalidade.

No caso da episteme comunicacional pode-se dizer que a mesma vem-se constituindo na historicidade de conceitos chave e de hipóteses clássicas que têm nutrido o pensamento teórico e a pesquisa empírica do campo. Pensando a episteme comunicacional trata disso, ou seja, do objeto comunica??o em sua trajetória por fazer-se, a qual, ao acumular-se, permite a renova??o do que foi pensado a seu respeito e a prospec??o de novos pontos de vista.

Okupiv?i na jednome mjestu najzanimljivija imena lijeve politi?ke misli od Slovenije do Bugarske, s naglaskom na zemlje biv?e Jugoslavije, filozofi? i aktivisti Sre?ko Horvat i Igor ?tiks pred njih su stavili zadatak da napi?u tekstove o situaciji danas i ovdje, prije svega na Balkanu. ?etrnaest autora, od mladih filozofskih nada do svjetski priznatih imena, u svojim esejima pokazuje koliko je po?ast neoliberalizma u sprezi s politi?ko-mafija?kim klanovima i krupnim kapitalom razjela sve one pozitivne tekovine koje je ostavilo socijalisti?ko naslje?e. Bez sentimenta i nostalgije prema pro?lim vremenima, Dobro do?li u pustinju postsocijalizma najzanimljivija je i najaktualnija knjiga o suvre?menom trenutku. Ona je nezaobilazna studija za svakoga tko ?eli ozbiljnije shvatiti ?to nam se i za?to doga?a u vremenima duboke krize.

Le piante percepiscono il suono e amano suonare.Lo dimostrano studi e sperimentazioni condotte in ambito accademico e, ancora di più, le esperienze di numerosi ricercatori e musicisti che insegnano alle piante a usare apparecchiature musicali elettroniche e suonano e cantano insieme a loro.Le ricerche sull’intelligenza vegetale, sulla sensibilità delle piante e sulla loro disponibilità a dialogare con noi aprono la nostra mente verso una più profonda visione della natura e il nostro cuore a nuove occasioni di scambio con tutto ciò che è vivo intorno a noi.

David Stevenson?jedan je od najistaknutijih prou?avatelja Prvoga svjetskog rata. U svom monumentalnom djelu?1914.–1918. Povijest Prvog svjetskog rata?kre?e od uzroka sukoba, prolazi kroz sva boji?ta, analizira geopoliti?ke odnose, ravnote?u izme?u imperijalnih sila, politi?ke i vojne promjene, kraj rata i mirovne ugovore koji su odredili okvir budu?ih me?unarodnih odnosa, te zavr?ava raspravom o nastavku ratnog sukoba drugim sredstvima i o poslijeratnom ure?enju svijeta koje ?e izazvati nove sukobe. Ova povijest jedna je od onih koje otkrivaju nove ?injenice i reinterpretiraju povijesne izvore, ali jednako tako stvaraju cjelovitu sliku o kompleksnosti sukoba. Stevensonova povijest prva je sveobuhvatna povijest Prvoga svjetskog rata objavljena u Hrvatskoj nakon vi?e od 50 godina. Knjiga koju je potrebno pro?itati da bi se shvatilo dvadeseto stolje?e i razumjelo vrijeme u kojem ?ivimo.

Knjiga Me?uodnosi umjetni?kih svjetova dio je doktorske disertacije, a govori o simultanoj i sukcesivnoj umjetnosti kroz ilustracije Bhagavad Gite, u 18 poglavlja od kojih svako ima dvije verzije. Su?tina autori?inog interesa je prijenos misli i osje?aja iz drevnog indijskog epa, kroz likovne elemente, odnosno vizualizacija vremenske umjetnosti; poku?ala je interpretirati kroz kompoziciju, boju, liniju, kontrast, tre?u dimenziju, strukturu, teksturu, proporciju, ritam i dinamiku, filozofiju Bhagavad Gite, koja je posebna utoliko ?to je u Indiji filozofija jednako religija, i obrnuto. Spomenuta je i analogija izme?u vremenskih i prostornih umjetnosti, kao ?to je boja (valer), glazba (akord), te upravo kroz sinergiju zna?enja i zra?enja na ilustracijama mo?emo do?ivjeti da "?itamo sliku". ? Tatjana Burzanovi? je autorica, umjetnica, grafi?ka dizajnerica i dizajnerica interijera, profesor na Fakultetu za kulturu i turizam na predmetu Indijska kultura, te na Fakultetu za dizajn i multimediju na Univerzitetu Donja Gorica u Podgorici, Crna Gora. Diplomirala je na Akademiji likovnih umjetnosti u Sarajevu, a doktorat obranila na Fakultetu primenjenih umjetnosti u Beogradu. Svoje je radove izlagala na brojnim samostalnim i grupnim izlo?bama, te sudjelovala u umjetni?kim i pedago?kim kolonijama. Dobila je nekoliko nagrada za dizajn knjiga. Knjiga Me?uovisnost umjetni?kih svjetova?nagra?ena je na 11. sajmu knjiga u Podgorici za najbolje opremljeno umjetni?ko izdanje. Knjiga je u elektroni?kom izdanju dostupna i u engleskom prijevodu.

Gustáv Murín? k?nyvében a vad és zabolátlan kilencvenes évekbe kalauzolja el az olvasót, abba az id?be, amikor a volt szocialista államoknak azzal kellett szembesülniük, hogy a demokratizálódás bizony t?rvényszer?en magával hozza a komolyabb szervezett b?n?z?i csoportok megjelenését is. Az államapparátus fenekén tojáshéj, a b?n?z?k zsebében pedig a fegyver és a pénz. Kicsoda valójában Jozef Rohá?, a profi, akihez a legvéresebb merényletek k?t?dnek Szlovákiában és Magyarországon egyaránt? Mi k?ze van a magyar b?rt?nbüntetését t?lt? Eva Reze?ovának a kassai gengszterekhez? Hogyan t?nt el 114 vagonnyi olaj Pozsony és Budapest k?z?tt? Mi k?ti ?ssze Magyarországot az újkori t?rténelem legvéresebb maffialeszámolásával? Ki szervezte meg a szlovák k?ztársasági eln?k fiának elrablását? Ki ne emlékezne a vadkeletre? Ezek a csoportok nem ismertek határokat, így a szlovák és a magyar alvilág számos ponton és ügyben kapcsolódhatott egymáshoz. Ezekb?l a t?rténetekb?l kiderül, hogyan. T?rténetek, amelyek egyszer véget érnek. A b?n azonban marad, itt jár k?ztünk továbbra is.