Copiii, aceste ?nc?nt?toare fiin?e, fragile ?i uneori problematice, surs? de bucurie dar ?i de nesomn, ?ngrijor?ri, epuizare... S?-i disciplinezi, dar cum? S-au dus vremurile ?n care p?rintele atotputernic tuna ?i fulgera ?mp?r?ind pedepse, iar libertatea total? oferit? copiilor s-a dovedit, de asemenea, periculoas?. Exist?, ?ns?, o cale de mijloc, iar aceasta este metoda Brazelton.Scris? cu empatie ?i c?ldur? C?l?toria copilului t?u spre autodisciplin? ofer? repere specifice fiec?rui ?punct de cotitur?" din via?a celui mic precum ?i instrumentele necesare gestion?rii unor situa?ii nedorite precum agresivitatea, minciuna, limbajul licen?ios, crizele de furie, fuga de acas?, rivalitatea ?ntre fra?i, lupta pentru putere etc. Este un ghid necesar pentru p?rintele implicat, care dore?te nu doar s? rezolve problema de moment, ci ?i s?-?i doteze copilul cu resursele necesare unei vie?i ?mplinite.

Alina se afl? ?n al treilea an al terapiei personale. Ea ??i autoexamineaz? istoria rela?iilor de iubire: iubirile ei de copil, de adolescent?, iubirile de t?n?r? adult?. Este o istorie pe care o are ?nscris? ?n psihic ?i ?n corp. Analizanda se uit? la aceast? istorie ?i ?ncearc? s? o accepte a?a cum este ea; ?i, pentru c? se dovede?te greu de acceptat, de ?ndurat cu traumele ?i ne?mplinirile ei, aceast? istorie se cere rescris?. Din subiectul pasiv al propriilor scenarii de via??, al influen?elor puternice venite dinspre proprii p?rin?i, ea ?ncearc? ?i reu?e?te, ?n mare m?sur?, s? ??i rescrie istoria emo?ional?, s? ?i caute ?i s? ?i g?seasc? un sens personal, autentic. Din obiect al propriului trecut ?i al priva?iunilor impuse de el, Alina devine, ?ncet-?ncet, subiectul acestora.Procesul terapeutic prin care trece Alina, protagonista c?r?ii, ?n ?nt?lnirea cu psihoterapeutul — Pavel — este un proces fictiv, ?ns? povestea lui nu este mai pu?in realist?. A?a cum, ?n teatru, via?a este prezentat? p?n? la cap?t, ?i aici, dar ?ntr-o form? concentrat?, este prezentat? via?a unei rela?ii terapeutice de lung? durat? cu atmosfera, ritmul, nuan?ele ?i tensiunile ei.?

Cum po?i s?-i spui "nu" ?efului t?u c?nd ??i cere imposibilul? ?n ce fel te impui acas?, ?n fa?a partenerului sau a copiilor rebeli? Cum s? ceri aten?ia cuvenit? din partea medicului sau v?nz?torului care te ignor?? Dac? dore?ti ca vocea ta s? fie ascultat?, nu e cazul s? devii agresiv sau amenin??tor, sus?in autorii acestei c?r?i. Din contr?, asertivitatea ?nseamn? s? ar??i c? e?ti ?n stare s?-l ascul?i pe cel?lalt ?i s?-i ?n?elegi punctul de vedere. Dar mai presupune ?i s?-?i cuno?ti punctele forte, s? fii mai realist ?i mai flexibil ?n g?ndire (pentru a negocia solu?ii "reciproc avantajoase"), precum ?i s? ?tii cum s? transmi?i, prin limbajul corporal, fermitate ?i ?ncredere de sine. Pornind de la scenarii concrete, de la serviciu sau din via?a familial? ?i social?, autorii ofer? acele instrumente prin care vei putea s?-?i iei via?a ?n m?ini, p?str?nd totodat? o rela?ie armonioas? cu cei din jur.

Ce este copilul? Copilaria ar trebui considerata a fi un construct social? Care au fost atitudinile adultilor fata de copiii de-a lungul timpului? Pe parcursul cartii descoperim copilul privit a fi un pacatos augustinian, care vrea sa-i domine pe cei din jur, un inocent romantic care inca nu este corupt de civilizatie sau o doar o dovada a fertilitatii cuplului parental, aruncat in bratele doicilor indata ce a venit pe lume. In occident, incepand cu secolul douazeci copiii nu mai erau expusi mortii, abandonului sau batailor in aceeasi masura ca in trecut, iar relatiile dintre parinti si copii s-au indulcit. Scopul cartii de fata este acela de a evidentia problemele speciale din istoria copiilor, pe care o plaseaza in contextul social si ?cultural, fara a pierde din vedere experientele individuale care au ajuns pana la noi prin jurnale, autobiografii si marturii orale. Scrisa intr-un limbaj accesibil, cartea se adreseaza psihologilor, sociologilor, istoricilor si tuturor celor interesati de copii si copilarie. ?

La légende de la Dame Blanche est certainement la plus connue des légendes. Qu'elle soit protectrice, lavandière, autostoppeuse ou spectre, la Dame Blanche est présente aux quatre coins du monde. Ce recueil vous fait découvrir les différentes légendes à travers des témoignages et des histoires, comme celle de la Dame Blanche qui annon?a la mort de Sissi l'impératrice ou la Dame Blanche qui hante le ch?teau de Puymartin, la Dame Blanche du cimetière d'Easton ou encore la légende Resurrection Mary. Les chasseurs de fant?mes se régalent de la traquer, de l'identifier et de la photographier. Avec ce livre, vous pouvez aussi vous lancer dans l'aventure, car il donne les lieux précis où elle appara?t.

Cartea prezint? destinele a trei personaje Alfredo, Andrea ?i Fabio. ?Am f?cut-o pentru binele t?u!“, ?Am f?cut-o pentru binele lui!“, formule care se reg?sesc ?n titlul c?r?ii, sunt folosite des ?n via?a real?, ?ns? ascund de multe ori atitudini si fapte reprobabile – minciun?, arogan??, egoism sau am?gire. Acestea sunt ?micile crime“ s?v?r?ite ?n numele iubirii, pe care le red? Gianna Schelotto. Alfredo, protagonistul primei pove?ti, afl? c? a fost adoptat c?nd avea trei ani, dup? ce el ?i fratele lui fuseser? abandona?i de mama lor. Andrea, personajul central din cea de-a doua poveste, este pus de tat?l s?u ?n fa?a unei realit??i nepl?cute. ?n ultima poveste, Fabio, un avocat influent, de aproape ?aizeci de ani, se confrunt? cu perspectiva inevitabilei sale dec?deri dup? ce afl? c? ar putea suferi de Alzheimer. Unii gre?esc prin faptul c? dezv?luie, al?ii gre?esc prin faptul c? ascund: s?ar zice c? situa?ia e f?r? ie?ire. Dar nu faptele individuale sunt cele care produc daune ; ceea ce risc? s? creeze fracturi profunde este ideea c?, de fapt, copiii sunt un fel de prelungire a noastr?, o proprietate exclusiv? de care putem dispune oricum. Orice fapt?, declarat? sau ascuns?, prin care ?ncerc?m s? determin?m persoanele s???i schimbe idei, aspira?ii ?i sentimente este o manipulare, chiar dac? se na?te din dorin?a sincer? de a aduce beneficii s?n?t??ii celuilalt sau de a?i sus?ine bun?starea. ?n rela?iile ?s?n?toase“, schimb?rile ?i dezvoltarea au loc nu fiindc? cel puternic a reu?it s??l conving? pe cel slab, ci numai pentru c? ne?am transformat lu?nd de la cel?lalt ?i d?nd de la sine, ?n mod spontan, experien?e, emo?ii, vise.

Cum definim ?i cum trat?m tulburarea de reglare emo?ional? Emo?iile sunt o parte important? a vie?ii noastre, afect?ndu-ne major ac?iunile, de?i nu ?ntotdeauna suntem con?tien?i de prezen?a lor. Abilitatea de a ?n?elege ?i balansa emo?iile se nume?te reglare emo?ional? sau control emo?ional. De ce este important? reglarea emo?ional?? Pentru c? reprezint? un element esen?ial pe care se sprijin? civiliza?ia uman?. Interac?iunile dintre oameni depind de modul ?n care sim?im ?i ne exprim?m emo?iile. Conceptul de ?tulburare de reglare emo?ional?“ intervine atunci c?nd apar probleme ?n privin?a controlului emo?iilor. De cele mai multe ori, o persoan? care are astfel de probleme ??i va descrie st?rile aleg?nd etichete precum depresiv, anxios, nervos, sup?rat, agitat. Mult mai rar va apela la nararea autentic? a tr?irilor personale, declar?nd c? este instabil, impulsiv, emo?ional, necontrolat, incapabil de a se calma, u?or de frustrat etc. Cartea lui Radu Vrasti prezint? ?ntr-o form? succint? problema tulbur?rii de reglare emo?ional?, a?a cum se prezint? din perspectiva medicinei ?i a psihologiei clinice. ?n plus, aduce informa?ii de ultim? or? despre cum trebuie ?n?eleas?, definit?, diagnosticat? ?i ?tratat?“ at?t medicamentos c?t ?i psihoterapeutic.

Как удачно выйти замуж - этот вопрос волнует огромное количество молодых девушек и женщин. Найти свою половинку мечтают все. Но, к сожалению, далеко не всем выпадает счастливое замужество. В этой книге я рассказываю о моем пути изменений, которые привели к позитивным событиям в моей личной жизни. Я вышла замуж за один месяц после знакомства. Знаю, что девушкам будет полезна эта информация, так как я посещала различные тренинги по личному развитию и женственности. Именно поэтому я и решила поделиться с читательницами моим опытом. Мы должны научиться сначала любить и заботится о себе, прежде чем будем принимать и дарить свою любовь другим людям. Сейчас, я могу ответить на вопрос о замужестве: Я вышла замуж, чтобы улучшить свое качество жизни и подарить счастье мужчине. Счастье - это внутреннее состояние. Его можно развивать. Но чтобы достичь его, необходимо постоянное саморазвитие, которое заключается прежде всего в действии! Я выделяю 4 этапа на пути к счастью: Благодарность Прощение своих родителей Женственность Изменение своих жизненных стандартов Единственное счастье в жизни – это постоянное стремление вперед. То, что вы думаете о себе и о своей жизни, определяет почти все то, что происходит с вами. Ваша первичная обязанность - взять свое мышление под полный контроль и четко направлять свои слова и мысли на то, чего вы действительно хотите. Одновременно, вам нужно отказаться думать о тех вещах, которых вы не хотите. Эта простая формула - настоящий ключ к здоровью, счастью и личному процветанию. И тогда в вашей жизни очень скоро появится тот, на чье плечо вы сможете склонить голову, точно зная, что в ответ получите ту нежность и заботу, которую вы несомненно заслуживаете. Об авторе Родилась в городе Харькове на Украине. Закончила Национальную Юридическую Академию Украины имени Ярослава Мудрого по специальности Правоведение с красным дипломом. Написала 5 научных статей при кафедре финансового права Национальной Юридической Академии Украины имени Ярослава Мудрого. Занятие юридической наукой имело значительное влияние на мою литературную деятельность и обогатилo меня истинными знаниями, которые являлись направляющими в жизни. Успешно сделала карьеру – начальник юридического отдела в налоговой инспекции. Счастлива в браке. * * *

Cu multe nume te chem?m, ?i ale tale sunt aceste nume, pe de-a-ntregul. Cu multe rituri te sl?vim ?i ale tale sunt aceste rituri, pe de-a-ntregul. E?ti f?r? de sf?r?it, zei??, tu, regin? a cerurilor. – Apuleius, Metamorfoze Zei?a are multe chipuri. Acest ?ndreptar te va ajuta s? explorezi noi fa?ete ale minunatei ei diversit??i, ?n fiecare zi. Fiecare rug? zilnic? ?i fiecare explica?ie ce o ?nso?e?te sunt o medita?ie asupra lec?iilor divine primite ?n cadrul celor mai puternice experien?e umane: crea?ia, s?rb?toarea, na?terea, frumuse?ea, abunden?a, pierderea, dragostea, venera?ia, precum ?i toate ciclurile anotimpurilor ?i vie?ilor noastre. ?ndreptarul pentru zei?e ne ajut? s? facem o leg?tur? ?ntre propria personalitate ?i spiritul nostru divin, f?c?nd astfel loc ?n g?ndurile noastre pentru un spa?iu sacru ?n care noile noastre introspec?ii s? poat? prinde r?d?cini ?i s? creasc?. Citind ?n fiecare zi aceste str?vechi rugi pline de emo?ie, ve?i avea posibilitatea s? recunoa?te?i oportunit??ile pe care fiecare zi vi le scoate ?n cale pentru a avea profunde transform?ri spirituale – put?nd astfel s? sl?vi?i ?i s? hr?ni?i feminitatea divin? ce s?l??luie?te ?n noi.

S?n?tatea, iubirea, credin?a – trei piloni esen?iali din via?a fiec?ruia dintre noi. Trei piloni care ne sunt pu?i la ?ncercare ?n dese r?nduri. Trei piloni conecta?i mai profund dec?t am crede.Jurnalul unui suflet vindecat este o m?rturisire plin? de inocen??, este o dovad? vie de vulnerabilitate, este o poveste a unui om simplu ai c?rui piloni au fost d?r?ma?i doar pentru a fi din nou ridica?i, pe o funda?ie mai puternic?, pe o ?n?elegere mai profund? a vie?ii.Cartea Andreei m-a impresionat prin franche?ea cu care vorbe?te despre boal?, despre pierderea ?i reg?sirea credin?ei, despre propriile limite. Este povestea ei, dar ?n ea vei descoperi, ca ?ntr-o oglind?, povestea ta. Citind filele din carte, te vei reg?si, cu siguran??, ?n unele din ?nt?mpl?ri. Andreea nu ??i ofer? sfaturi, nu ??i d? re?ete sau pa?i de urmat. Ea doar ??i spune povestea. Iar sufletul t?u ??i va lua exact ce are nevoie.Oricine ??i poate recl?di via?a, iar Andreea este o dovad? ?n acest sens!

De?i ?n ultimele zeci de ani progresul tehnologiei a devenit tot mai rapid, modific?nd condi?iile de via?? nu numai de la o genera?ie la alta, ci chiar ?n cadrul aceleia?i genera?ii, rela?iile dintre oameni au continuat s? se conduc? dup? acelea?i reguli vechi de secole. Avem a?tept?ri de la noi ?n?ine ?i de la ceilal?i bazate pe acelea?i principii de via?? vetuste, iar c?nd suntem dezam?gi?i arunc?m vina ?ntr-o parte ?i-n alta, inclusiv asupra propriei persoane, f?r? s? observ?m c? ?ncerc?m, de fapt, s? ?mbr?c?m un adult cu hainele unui copil. Ce face Meg Barker ?n aceast? carte remarcabil de atractiv scris? este s? pun? sub semnul ?ntreb?rii regulile actuale din cadrul rela?iilor intime ?i de prietenie. Ea ne propune s? reflect?m asupra lor ?i s? ?n?elegem de ce nu mai pot func?iona, suger?ndu-ne rescrierea lor ?ntr-o manier? flexibil?, adaptat? fiec?ruia ?n parte. Este o carte ce deschide perspective, oferind argumente pro ?i contra bazate pe cercetare, f?r? s? impun?, f?r? s? fac? judec??i de valoare. ? Rescrierea regulilor este un ghid prietenos ce ne poart? printre complicatele – ?i, adesea, contradictoriile – reguli ale iubirii: sunt oferite sfaturi cu privire la atrac?ie ?i sex, monogamie ?i conflict, identitate de gen ?i angajament. Aceast? carte trece ?n revist? modul ?n care regulile sunt ?rescrise“ ?n diferite feluri, d?ndu-i cititorului puterea s? g?seasc? abordarea care se potrive?te cel mai bine cu situa?ia lui. – Meg Barker ? “Tr?im ?ntr-o perioad? de mare incertitudine ?n ceea ce prive?te rela?iile. C?ut?m Alesul, dar ne trezim c? r?m?nem singuri pentru c? nimeni nu se ridic? la nivelul a?tept?rilor. T?njim dup? un final fericit, dar o desp?r?ire dup? alta ne las? r?ni?i ?i confuzi. G?sim un partener, dar realitatea rela?iilor noastre nu este cea la care ne a?teptam ?i devine greu s? p?str?m echilibrul ?ntre acestea ?i toate celelalte lucruri pe care le vrem de la via??. C?s?toria se dovede?te a fi o industrie ?rezistent? la recesiun“ ?i, ?n acela?i timp, rata divor?urilor ?i a desp?r?irilor se ridic? la cele mai ?nalte cote.“ – Meg Barker

Ce livre retrace mes expériences spirites, vécues depuis 2011 et offre de magnifiques messages de nos guides spirituels. Sans être une méthode, ni un enseignement, il invite à l'écoute de leur guidance et tente de démystifier le spiritisme, loin des clichés et dogmes traditionnels. "Un espoir pour les personnes en recherche spirituelle et dans la souffrance du deuil." Les messages ont été obtenus lors de séances de spiritisme (ouija et channeling) à 4, en compagnie d'une médium ou seul par écriture automatique ou inspirée. Je suis convaincu que le spiritisme est accessible à tous, à condition de se laisser guider par l'amour et le respect et d'observer certaines règles. Attention, ce n’est pas un jeu, mais il et bien moins dangereux que la majorité des activités humaines, contrairement aux idées re?ues, véhiculées par la peur, l'ignorance ou le désir de pouvoir. Nos guides spirituels sont toujours avec nous, près de nous. Ils sont toujours heureux de communiquer avec nous. Ils nous aiment sans jamais nous juger. Ils nous accompagnent, ils nous aident et ils nous le font savoir, pour peu que nous apprenions leur langage, celui du c?ur.

Sincerely do I hope that the issue of this little book may prove useful in drawing the attention of the public to the mental and physical condition of the unfortunates who form such a large proportion of our prison population.??To our authorities the sad plight of this mass of smitten humanity is well known. Year after year our Prison Commissioners, in presenting their reports, have not failed to impress upon the State the great part physical and mental afflictions play in the production of crime.??So far, the information given by the Prison Commissioners has produced little or no effect; neither have their representations led to any alteration in the treatment of unfortunate individuals whose infirmities are in reality the root cause of their delinquency.??To the official information I add the result of my own prolonged experience. This experience has imbued me with the conviction that the present methods of dealing with suffering humanity are neither wise, just, nor efficacious. I have seen the helplessness of so many that are called criminals that, in writing these pages, I am animated with a keen desire to hasten the day of sensible reform. Surely the day cannot be far distant when the State will take mental and physical infirmities into consideration when it has to deal with its erring children.??Thomas Holmes.?Howard Association,? Devonshire Chambers, Bishopsgate.? ?IS THERE A CRIMINAL TYPE? ??After years of close observation, during which I have formed many friendships with criminals, I can only answer this question in the words that I have answered it before, and say that, physically, I have not found any evidence to show that a criminal type exists. In saying this I know that I shall run counter to the teaching of a good many people, and probably run counter to public opinion. For the criminal class and the criminal type have been written about so largely, and talked about so frequently, that the majority of people have come to the conclusion that our criminals come from a particular order of society, and that the poorest; or that there exists a type of people whose physical appearance gives outward and visible signs that proclaim the inward criminal mind.??I believe both these ideas to be entirely wrong. I was confirmed in my opinion last year when I visited many of the largest prisons in the United States; for I found there, as I have found in England, a complete absence among the prisoners of those physical and facial peculiarities that we are taught to believe differentiate criminals from ordinary citizens.??Speaking on this subject to the American Congress at Washington on October 4, 1910, Sir Evelyn Ruggles-Brise, K.C.B., the esteemed chairman of our Prison Commissioners, made the following statement—??“There is no criminal type. Nothing in the past has so retarded progress as the conviction, deeply rooted and widespread, that the criminal is a class by himself, different from all others, with a tendency to crime, of which certain peculiarities of body are the outward and visible signs.??“This superstition, for such I think it must be called, was, you know, strengthened and encouraged by the findings of the Italian school.

PSYCHOLOGY is generally considered to be the science of mind, although more properly it is the science of mental states—thoughts, feelings, and acts of volition. It was formerly the custom of writers on the subject of psychology to begin by an attempt to define and describe the nature of mind, before proceeding to a consideration of the subject of the various mental spates and activities. But more recent authorities have rebelled against this demand, and have claimed that it is no more reasonable to hold that psychology should be held to an explanation of the ultimate nature of mind than it is that physical science be held to an explanation of the ultimate nature of matter. ??The attempt to explain the ultimate nature of either is futile—no actual necessity exists for explanation in either case. Physics may explain the phenomena of matter, and psychology the phenomena of mind, without regard to the ultimate nature of the substance of either.??The science of physics has progressed steadily during the past century, notwithstanding the fact that the theories regarding the ultimate nature of matter have been revolutionized during that period. The facts of the phenomena of matter remain, notwithstanding the change of theory regarding the nature of matter itself. ??Science demands and holds fast to facts, regarding theories as but working hypotheses at the best. Some one has said that "theories are but the bubbles with which the grown-up children of science amuse themselves." ??Science holds several well-supported, though opposing, theories regarding the nature of electricity, but the facts of the phenomena of electricity, and the application thereof, are agreed upon by the disputing theorists. And so it is with psychology; the facts regarding mental states are agreed up-on, and methods of developing mental powers are effectively em-ployed, without regard to whether mind is a product of the brain, or the brain merely an organ of the mind. ??The fact that the brain and nervous system are employed in the phenomena of thought is conceded by all, and that is all that is necessary for a basis for the science of psychology.

Este posibil? o autoanaliz?? Dac? da, c?nd, ?n ce m?sur? ?i cu ce limite? Putem utiliza tehnicile psihanalitice pe cont propriu, pentru a ne rezolva problemele? Este introspec?ia constructiv? sau mai degrab? inutil?? Acestea sunt ?ntreb?rile pe care le abordeaz?, ?n cartea sa, Karen Horney, al?turi de prezentarea a numeroase studii de caz. Argumente sunt destule, at?t pro, c?t ?i contra: noi ne cunoa?tem cel mai bine pe noi ?n?ine, introspec?ia este constructiv? ?n momentul ?n care o utiliz?m ?n slujba dorin?ei de a deveni o fiin?? mai bun?, mai ?nzestrat? ?i mai puternic?, iar insighturile ob?inute prin autoanaliz? sunt mai bine primite; pe de alt? parte, factorii emo?ionali ?i rezisten?ele constituie o dificultate important? ?n acest demers. Astfel, autoanaliza este, ?n viziunea autoarei, o ?ncercare de a fi pacient ?i analist ?n acela?i timp, metoda de baz? r?m?n?nd aceea?i ca la orice psihanaliz?: asocierile libere. Dincolo de tehnici ?i metode, mesajul este simplu ?i percutant: pentru c? via?a ta este cel mai bun psihoterapeut, crede ?n tine ?nsu?i!Fiecare autoanaliz? reu?it? spore?te ?ncrederea ?n sine, dar exist? ?i un alt c??tig, datorat faptului c? ai cucerit ?n ?ntregime un teritoriu prin ini?iativ? proprie, perseveren?? ?i curaj. Acest efect se manifest? ?n analiz?, ca ?i ?n alte aspecte ale vie?ii. S? g?se?ti de unul singur o c?rare pe munte ??i d? un sentiment mai deplin de putere, dec?t s? mergi pe poteca indicat?, de?i efortul ?i rezultatul sunt acelea?i. O astfel de realizare nu-?i insufl? numai o m?ndrie justificat?, ci ?i un sentiment de ?ncredere ?n propria capacitate de a te confrunta cu situa?ii grele ?i de a nu te sim?i pierdut ?n lipsa ?ndrum?rii.Autoanaliza este o ?ncercare de a fi pacient ?i psihanalist ?n acela?i timp. S? nu uit?m c? acest proces este nu numai suma dintre travaliul analistului ?i cel al pacientului, dar ?i o rela?ie uman?. Faptul c? sunt implicate dou? persoane are o influen?? considerabil? asupra contribu?iei fiec?reia. Pacientul are trei sarcini principale. Prima este s? se exprime c?t mai complet ?i sincer cu putin??. A doua este s? devin? con?tient de for?ele pulsionale incon?tiente ?i influen?a lor asupra vie?ii sale. Iar a treia e s?-?i dezvolte capacitatea de a schimba acele atitudini care ?i perturb? rela?iile cu sine ?nsu?i ?i cu lumea din jurul lui. [...] Dac? pacientul are capacitatea de a lucra singur pentru a g?si solu?ia la o problem?, poate fi oare folosit? aceast? capacitate de o manier? deliberat??

Dragostea ?i via?a sunt eterne?Cartea de fa?? prezint? dovezi care ar putea zgudui din temelii bazele ?nv???turilor ?tiin?ifice. Dr. Gary E. Schwartz ?i partenera sa de cercetare, dr. Linda G. Russek, au avut curajul s?-?i ri?te reputa?ia interna?ional? ?i le-au cerut unora dintre cele mai cunoscute mediumuri din America, printre care John Edward, Suzane Northrop ?i George Anderson, s? participe la o serie de experimente extraordinare pentru a confirma sau infirma existen?a vie?ii de dup? moarte.Cititorul este pus ?n fa?a unor dovezi ?tiin?ifice uluitoare, care atest? contactul cu lumea de dincolo ?n condi?ii controlate de laborator. ?n cadrul unor experimente monitorizate cu cea mai mare stricte?e, mediumurile au ?ncercat s? contacteze prietenii ?i rudele subiec?ilor care nu ?i-au dezv?luit identitatea ?i au p?strat t?cerea pe parcursul experimentelor. Mesajele transmise i-au surprins at?t pe subiec?i, c?t ?i pe cercet?tori. Datele pozitive cov?r?itoare l-au convins pe autor s? renun?e la pozi?ia lui de sceptic ?i s? ??i prezinte concluziile ?n aceast? carte captivant?.

Fehér alapon vrs betk. Sokáig úgy éreztem, hogy a kíváncsiságom vezérel, ma már tudom, hogy az csupán eszkz volt. A fehér számomra a tisztaság, a bels béke jelképe. A tisztaságot és a bels békét azonban csak harccal és fájdalommal lehet elérni: ezt szimbolizálják a vrs betk. Ez a knyv a lángolásról, a szenvedélyrl, a hitrl és a bels békérl szól. Korábbi változata – amelyet 8 évvel ezeltt írtam – az életrl vallott gondolataim durva megfogalmazása volt. Ez a bvített és átdolgozott új Drogma egy nkritikus, niróniával teli knyv, sokkal érettebb írás, amelyben az is benne van, hogy hogyan lehet mindezeket megszerezni. Mindannyian függk vagyunk, mégpedig a félelmeinktl. Azoknak ajánlom ezt a knyvet, akik mindezt már megfogalmazták maguknak…” A DROGMA nem csak a szenvedélyrl és a szenvedésrl szól, hanem magáról a függésrl. A Narkósról”, aki lehet drog-, gyógyszer-, alkohol-, játék-, társ-, vagy akár Csernus-függ is… Arról, hogy mit lehet tenni, ha valaki végképp elveszítette a kontrollt, és zsákutcába kormányozta magát. A DROGMA hét nap trténete. DR. CSERNUS IMRE hét napjáé, amelyeken külns sorsok bontakoznak ki az olvasók eltt. Hét nap, amelynek eseményeihez Dr. Csernus két egykori betege fz megjegyzéseket – hol szinte szeretettel, hol metsz cinizmussal. Hét nap, amelyeknek sikeréért újra és újra meg kell küzdeni. A DROGMA ma már kultuszknyv. Nyolc évvel ezeltt született, mégis aktuálisabb, mint valaha. A szerz ezúttal tükrt tart nmaga elé, és a szveghez fztt kommentárjaiban kegyetlen szinteséggel néz szembe egykori nmagával.

Depresszió. Egy sokak életét megkeserít? és t?nkretev? állapot, amely megosztja a gondolkodó embereket, és amellyel sokan mind a mai napig nem tudnak mit kezdeni. Vajon mi az oka ennek? A szerz? célja, hogy megmutassa: a depresszió nagyon is hétk?znapi jelenség, nincs benne semmi misztikum, semmi elborzasztó. Ez a k?tet nem az ismeretek didaktikus felsorolása, nem tank?nyvi rendszerezésben járja k?rül a témát az okoktól a terápiáig – erre számos kiváló szakk?nyv áll rendelkezésre. Nem találunk benne statisztikákat, bonyolult pszichológiai fejtegetéseket, vagy biológiai elméleteket, sem pedig a kezelési módszerek részleteit, hiszen ilyen munkák is szép számmal akadnak. E k?nyv legfontosabb célja: láttatni és érzékeltetni. Láttatni a depresszióról való gondolkodás dimenzióit, és érzékeltetni azt a sok-sok dilemmát, amellyel nap mint nap szembe kell néznie mind a depressziós embernek, mind pedig k?rnyezetének. BELS? N?RA érzéseket és benyomásokat k?zvetít a gyakorló pszichiáter szakmai – és lelki – szemén keresztül, hiszen a depressziót érzelmek nélkül nem lehet érteni és megértetni. Nézzünk szembe ?szintén a tényekkel és a valósággal, hiszen csakis a megismerés és a tudás biztosíthatja a gy?zelmet a depresszió elleni küzdelemben.

n voltam a legautentikusabb rock and roll fej a nyolcvanas években” – állítja magáról Dénes József, ismertebb nevén Dnci, a pesti underground fenegyereke. Dolgozott nyomdai segédmunkásként, ltzrként és knyvárusként is, de elssorban mégiscsak gitáros volt. Számára a zene jelentette az életet. m amikor érezte, hogy kzeledik az utolsó dal, lecsavarta az ersítt, és befelé kezdett fülelni. s írt egy knyvet. A hetvenes-nyolcvanas évek jassznyelvén, prédikátori éleslátással az igazán lényeges dolgokról. A gyógyszerezs korszakról, a Kassák klubos bandákról és a Hit Gyülekezetében eltlttt éveirl. A Sváb- és a Szabadság-hegyrl, Amszterdamról, Nagy-Britanniáról, és arról, milyen jó volt mégis mindig visszatérni a golyóluggatta, málló ferencvárosi falak kzé. Arról, milyen érzés volt bekerülni a pasarétiek” zenekarába, és miképp ismerkedett meg a szakállas szürkeállománnyal”. Arról, mi trténik, ha egy férfi úgy istenigazából beleszeret egy nbe, és micsoda, ha a n már nem szereti tbbé. Legfképpen pedig arról, képes-e beilleszkedni egy rk kívülálló bármilyen kzsségbe, vagy kilkdik, mint a br alá fúródó szálka Lehetünk-e egy életen át szkésben Hogy mennyire ismerjük fel a kztünk él zsenit, dntse el a hálás utókor. Víg Mihály Dnci, a zeneszerz, a gitárvirtuóz. Az echte ferencvárosi pestisrác. Az érz, intellektuális hajlamú keres, a mosókonyhai levegj munkássorról. Dnci, az egyetlen, aki kzülünk akkor igazán zenélni tudott, akitl magam is tanulgattam. Dnci, a barát. Az intézeti múlt mély sebei miatt néha másokon is sebeket ejtett, mégse lehetett rá hosszan haragudni. Végül tán ez a kihordhatatlan fájdalom rántotta vissza t ugyanabba a spirálba, amibl a ’80-as években már egyszer kiszabadult. Dnci, akinek a fél-háromnegyed árvaság szántotta át lelkét. Az éhez-szomjazó, aki meglep értelmi képességeivel kitrni készült hátterébl. Dnci, akit a rácsok újra maguk mgé zártak. Megtudtam, hogy végül mégse menthetetlenül. Az utolsó pillanatban szíve még kifért a résen, hogy befogadja Magyarország fltt az ég. Mert megvan írva: Aki az r nevét segítségül hívja, az megmenekül.” Pajor Tamás Dnci a barátom volt. Minden mondatából kihallom tudásszomjas, érzékeny, megszállott, esend, karcos hangját. Mint amikor Bachot játszott konokul a gitárján, a Mester u. 46-ban, a gangra nyíló konyhában az intézetbl frissen szabadult fiú. Pontos, tiszta, szép, szinte, kíméletlen. Egy korszak lenyomata. Forgách András

Egy szó, amely sszetrte fiatal géniuszok karrierjét. Egy szó, amely miatt hatalmas vagyonokat pazaroltak el és virágzó vállaltok dltek romba. Egy szó, amely sok-sok nyomorúságért és szégyenért felel. Ez a szó – az EGO. Az EGO az ellenség! Az alkalmazkodóképesség, az ambíció és a siker ellensége. Mert amikor 160-nal száguldasz egy szabálytalanul elz kocsi után azért, hogy durvaságokat vághass a fejéhez, amikor sszeveszel a legjobb barátoddal semmiségeken, amikor nem hívsz fel valakit, akit szeretsz, mert arra vársz, hogy hívjon fel – az egód játszik veled. Ryan Holiday világsiker knyve megmutatja, hogyan ismerheted fel tetteid mgtt a saját egódat, amely sokszor arra kényszerít, hogy érdekeid ellen dnts. Ha felismered, az els és legfontosabb lépést már megtetted! Az egódat el kell pusztítanod. Vagy pusztít el téged.” Ryan Holiday tbb világsiker m szerzje. Texasban él, a Columbia Egyetemen tanít. Knyvei szerte a világon alapmvek lettek, Thaifldtl az Egyesült llamokig, Vietnámtól Franciaországig.

Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon komolyan, meglep?en és tanulságosan, egyenesen, olykor kifejezetten bántóan fogalmaz. Az olvasó valószín?leg nem fog vele mindenben egyetérteni – a gyerekneveléssel kapcsolatos elveivel például kifejezetten nehéz azonosulni –, de k?nyvével olyan vitathatatlan értékeket képvisel, mint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás joga.?? ?Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon komolyan, meglep?en és tanulságosan, egyenesen, olykor kifejezetten bántóan fogalmaz. Az olvasó valószín?leg nem fog vele mindenben egyetérteni – a gyerekneveléssel kapcsolatos elveivel például kifejezetten nehéz azonosulni –, de k?nyvével olyan vitathatatlan értékeket képvisel, mint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás joga.?? Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon