Scris de un fost campion al concursurilor de memorie, Cum s-i cultivi memoria ne arat cum poate o memorie radical mbuntit s devin un instrument util n consolidarea carierei profesionale i a vieii personale.Pe lng faptul c ofer tehnici practice care te ajut s-i aminteti numere, date i fapte, cartea conine sugestii inovatoare privind noi metode de nvare i procesare a informaiilor, care i pot schimba complet viaa. Sunt incluse ultimele perspective tiinifice referitoare la agilitatea mental i promoveaz o abordare motivaional cu ajutorul creia i vei putea dezvolta obiective inteligente i te vei putea concentra mai bine pe realizarea acestora.Aveam o memorie att de proast, nct uitam s o sun pe mama mea de ziua ei de natere! i iat acum, dup numai un an, am ajuns s memorez orice, de la lucruri amuzant, cum ar fi primele 200 de zecimale ale numrului Pi, pn la discursul Am un vis al lui Martin Luther King. Att de bun este Mark!" -Emi Gal, antreprenor i inginer de software de origine romn

Cartea?B?rbatul con?tient??i ajut? pe b?rba?i s? priveasc? ?nl?untrul lor pentru a-?i descoperi scopul ?i misiunea; pentru a fi conecta?i, dar nu domina?i de emo?iile lor, pentru a-?i tr?i via?a c?ut?ndu-?i propriul drum, dar ?i asum?ndu-?i responsabilit??ile care ?nso?esc acest demers. B?rbatul con?tient exploreaz? 12 calit??i ale noii masculinit??i, cu informa?ii privind modul ?n care biochimia influen?eaz? aceste calit??i.?De asemenea, femeile vor afla ?n fiecare capitol indica?ii despre cum s? g?seasc? un b?rbat bun ?i de ?ncredere, dar ?i cum s?-l sprijine s?-?i valorifice la maximum calit??ile.?

Te mit tennél, ha kiderülne, hogy már csak másfél éved van hátra? Magadba roskadva jajveszékelnél, és hagynád, hogy pocsékba menjen minden napod, vagy ?sszeszednéd tartalék er?idet, amit arra használnál, hogy tartalmasan éld hátralév? napjaidat? Nos, én az utóbbit választottam. ?gy d?nt?ttem, belevágok e k?nyv megírásába, hátha okul a hibáimból valaki. Akárki. Vajon beválik az a kísérleti gyógyszer, amely talán visszafordíthatja a betegségemet, vagy ez a k?nyv lesz minden, amit ?r?kül hagyhatok az utókornak? ...és vajon képes vagyok megbocsátani annak, aki t?nkretette az életemet – vagyis magamnak?

Vladimir Lermontov ?ncepe un curs de masterat al ?colii de s?n?tate, fericire, bog??ie ?i dragoste. Acum pute?i avea acces la cursurile ?colii pentru a p??i ?ntr?o lume plin? de descoperiri uimitoare, o lume pentru sufletul dumneavoastr?, doar deschiz?nd aceast? carte. Cursul avansat de transformare reprezint? o c?l?torie extrem? c?tre tine ?nsu?i. ?n cursul acestei c?l?torii v? a?teapt? ?nt?lniri uimitoare cu bucuria, extazul, libertatea ?i bun?starea. Iar la sf?r?itul c?l?toriei ve?i descoperi un t?r?m minunat – un t?r?m al omului ve?nic viu ?i mereu fericit pentru fiecare clip? din via?a sa.

Iubirile miraculoase care aduc speran?? ?i bucurie ?n via?a taCu to?ii avem de ?nfruntat adversit??i din c?nd ?n c?nd. Cu to?ii suntem uneori tri?ti. Cu to?ii suntem c?teodat? prea ocupa?i, prea mul?umi?i de noi ?n?ine sau prea ap?sa?i de povara propriilor probleme ca s? mai apreciem lucrurile pozitive din vie?ile noastre. Colec?ia ?Pove?ti adev?rate“ ??i aduce cazuri reale, ?nt?mpl?ri din via?a unor oameni obi?nui?i, ce ne vorbesc despre curaj ?i bun?tate, despre binecuv?nt?rile ?i miracolele vie?ii, amintindu-ne c? nu suntem singuri, c? putem r?zbate chiar ?i ?n cele mai ?ntunecate zile, c? ?nc? exist? bun?tate ?n lume.O c?snicie de 50 de ani, ?ntre cei mai neverosimili parteneri. Un nea?teptat dar de Cr?ciun, de la so?ul p?n? de cur?nd lipsit de romantism. O rela?ie pe care divor?ul o face, paradoxal, mai puternic?. Atunci c?nd ??i ?mp?rt??esc pove?tile de iubire, femeile g?sesc una la cealalt? alinare, ?ncurajare ?i bucurie. Dar, mai ales, ??i confirm? c? dragostea este cel mai important lucru din via?a lor. Pentru c? niciodat? o femeie nu este mai frumoas?, mai fermec?toare ?i mai interesant? dec?t atunci c?nd este ?ndr?gostit?.

Cea mai indrazneata lucrare a lui Von D?niken din ultimii ani! Pe inaltimile Anzilor bolivieni la 4.000 de metri deasupra nivelului marii se afla ruinele stravechiului oras Puma Punku un oras care pur si simplu nu putea fi construit de catre locuitorii lui din Epoca Pietrei. Conform calendarului mayas in decembrie 2012 zeii se vor intoarce din indelungata lor calatorie si isi vor face din nou aparitia aici pe Pamant. Da asa-numitii zei – de fapt extraterestrii – se vor intoarce intr-adevar! Vom trai intalnirea cu zeii. Numai ca orice om inzestrat macar cu un dram de minte stie ca o calatorie interstelara este imposibila din cauza distantelor colosale pe care le-ar implica! ?i ca extraterestrii n-au cum sa semene cu noi! Ei bine dragi cititori eu distrug aceste idei preconcepute. Sistematic. Una cate una! In stilul sau imposibil de imitat Erich von D?niken desfiinteaza prejudecatile celor care inca mai pun sub semnul intrebarii existenta civilizatiilor extraterestre cu o claritate de care nici un alt autor nu este capabil. C?r?ile sale ridica inteligenta umana la standardele unui dialog cu civilizatiile interstelare. Erich von D?niken este fara doar si poate cel mai citit si mai imitat autor non-fiction din lume. A publicat prima (si cea mai cunoscuta) carte Amintiri despre viitor in 1968. A fost un succes mondial de vanzari urmat de alte 31 de titluri inclusiv recentul ?hit Istoria se insala. C?r?ile lui D?niken au fost traduse in 28 de limbi si s-au vandut in total in 63 de milioane de exemplare. Cateva dintre ele au fost adaptate cinematografic iar ideile lui von D?niken au reprezentat sursa de inspiratie pentru multe seriale de televiziune dintre care si faimosul documentar difuzat de History Channel ?Extraterestrii din antichitate . Erich von D?niken este omniprezent in peisajul international al circuitelor de prelegeri publice. In prezent locuieste in Elvetia.

Este posibil? o autoanaliz?? Dac? da, c?nd, ?n ce m?sur? ?i cu ce limite? Putem utiliza tehnicile psihanalitice pe cont propriu, pentru a ne rezolva problemele? Este introspec?ia constructiv? sau mai degrab? inutil?? Acestea sunt ?ntreb?rile pe care le abordeaz?, ?n cartea sa, Karen Horney, al?turi de prezentarea a numeroase studii de caz. Argumente sunt destule, at?t pro, c?t ?i contra: noi ne cunoa?tem cel mai bine pe noi ?n?ine, introspec?ia este constructiv? ?n momentul ?n care o utiliz?m ?n slujba dorin?ei de a deveni o fiin?? mai bun?, mai ?nzestrat? ?i mai puternic?, iar insighturile ob?inute prin autoanaliz? sunt mai bine primite; pe de alt? parte, factorii emo?ionali ?i rezisten?ele constituie o dificultate important? ?n acest demers. Astfel, autoanaliza este, ?n viziunea autoarei, o ?ncercare de a fi pacient ?i analist ?n acela?i timp, metoda de baz? r?m?n?nd aceea?i ca la orice psihanaliz?: asocierile libere. Dincolo de tehnici ?i metode, mesajul este simplu ?i percutant: pentru c? via?a ta este cel mai bun psihoterapeut, crede ?n tine ?nsu?i!Fiecare autoanaliz? reu?it? spore?te ?ncrederea ?n sine, dar exist? ?i un alt c??tig, datorat faptului c? ai cucerit ?n ?ntregime un teritoriu prin ini?iativ? proprie, perseveren?? ?i curaj. Acest efect se manifest? ?n analiz?, ca ?i ?n alte aspecte ale vie?ii. S? g?se?ti de unul singur o c?rare pe munte ??i d? un sentiment mai deplin de putere, dec?t s? mergi pe poteca indicat?, de?i efortul ?i rezultatul sunt acelea?i. O astfel de realizare nu-?i insufl? numai o m?ndrie justificat?, ci ?i un sentiment de ?ncredere ?n propria capacitate de a te confrunta cu situa?ii grele ?i de a nu te sim?i pierdut ?n lipsa ?ndrum?rii.Autoanaliza este o ?ncercare de a fi pacient ?i psihanalist ?n acela?i timp. S? nu uit?m c? acest proces este nu numai suma dintre travaliul analistului ?i cel al pacientului, dar ?i o rela?ie uman?. Faptul c? sunt implicate dou? persoane are o influen?? considerabil? asupra contribu?iei fiec?reia. Pacientul are trei sarcini principale. Prima este s? se exprime c?t mai complet ?i sincer cu putin??. A doua este s? devin? con?tient de for?ele pulsionale incon?tiente ?i influen?a lor asupra vie?ii sale. Iar a treia e s?-?i dezvolte capacitatea de a schimba acele atitudini care ?i perturb? rela?iile cu sine ?nsu?i ?i cu lumea din jurul lui. [...] Dac? pacientul are capacitatea de a lucra singur pentru a g?si solu?ia la o problem?, poate fi oare folosit? aceast? capacitate de o manier? deliberat??

…mi hajtja a géniuszokat? Szeretnéd tudni, mit tanulhatsz a t?rténelem nagyjaitól, hogy a legt?bbet hozd ki magadból? Ha igen, vár rád egy kaland. Sean Patrick k?nyve hatalmas sikert aratott a tengerentúlon. Ha elolvasod, tizenegy bámulatos elme életébe pillanthatsz be. Megtudhatod, mi hajtotta ?ket, és hogyan alakította az életüket egy-egy jellemz? tulajdonság. Látni fogod t?bbek k?z?tt, hogyan indult útjára Walt Disney stúdiója, miként vált egy karddal játszó kisfiúból a hódító Nagy Sándor, vagy hogyan lett Nikola Tesla a megannyi nehézség ellenére az elektromosság atyja. A kiválóság nem adottság, hanem egy út, amire Te is ráléphetsz. Mondj ?IGEN!”-t a saját kalandodra, és ébreszd fel a benned rejl? géniuszt!

Egy szó, amely sszetrte fiatal géniuszok karrierjét. Egy szó, amely miatt hatalmas vagyonokat pazaroltak el és virágzó vállaltok dltek romba. Egy szó, amely sok-sok nyomorúságért és szégyenért felel. Ez a szó – az EGO. Az EGO az ellenség! Az alkalmazkodóképesség, az ambíció és a siker ellensége. Mert amikor 160-nal száguldasz egy szabálytalanul elz kocsi után azért, hogy durvaságokat vághass a fejéhez, amikor sszeveszel a legjobb barátoddal semmiségeken, amikor nem hívsz fel valakit, akit szeretsz, mert arra vársz, hogy hívjon fel – az egód játszik veled. Ryan Holiday világsiker knyve megmutatja, hogyan ismerheted fel tetteid mgtt a saját egódat, amely sokszor arra kényszerít, hogy érdekeid ellen dnts. Ha felismered, az els és legfontosabb lépést már megtetted! Az egódat el kell pusztítanod. Vagy pusztít el téged.” Ryan Holiday tbb világsiker m szerzje. Texasban él, a Columbia Egyetemen tanít. Knyvei szerte a világon alapmvek lettek, Thaifldtl az Egyesült llamokig, Vietnámtól Franciaországig.

Fehér alapon vrs betk. Sokáig úgy éreztem, hogy a kíváncsiságom vezérel, ma már tudom, hogy az csupán eszkz volt. A fehér számomra a tisztaság, a bels béke jelképe. A tisztaságot és a bels békét azonban csak harccal és fájdalommal lehet elérni: ezt szimbolizálják a vrs betk. Ez a knyv a lángolásról, a szenvedélyrl, a hitrl és a bels békérl szól. Korábbi változata – amelyet 8 évvel ezeltt írtam – az életrl vallott gondolataim durva megfogalmazása volt. Ez a bvített és átdolgozott új Drogma egy nkritikus, niróniával teli knyv, sokkal érettebb írás, amelyben az is benne van, hogy hogyan lehet mindezeket megszerezni. Mindannyian függk vagyunk, mégpedig a félelmeinktl. Azoknak ajánlom ezt a knyvet, akik mindezt már megfogalmazták maguknak…” A DROGMA nem csak a szenvedélyrl és a szenvedésrl szól, hanem magáról a függésrl. A Narkósról”, aki lehet drog-, gyógyszer-, alkohol-, játék-, társ-, vagy akár Csernus-függ is… Arról, hogy mit lehet tenni, ha valaki végképp elveszítette a kontrollt, és zsákutcába kormányozta magát. A DROGMA hét nap trténete. DR. CSERNUS IMRE hét napjáé, amelyeken külns sorsok bontakoznak ki az olvasók eltt. Hét nap, amelynek eseményeihez Dr. Csernus két egykori betege fz megjegyzéseket – hol szinte szeretettel, hol metsz cinizmussal. Hét nap, amelyeknek sikeréért újra és újra meg kell küzdeni. A DROGMA ma már kultuszknyv. Nyolc évvel ezeltt született, mégis aktuálisabb, mint valaha. A szerz ezúttal tükrt tart nmaga elé, és a szveghez fztt kommentárjaiban kegyetlen szinteséggel néz szembe egykori nmagával.

Schopenhauer, bir yanda insan zihninin u?a?? olacak denli bedene ya da fiziksel organizmaya ba??ml? oldu?una y?nelik savunusuyla, ?bür yanda isten? ile tutkular?n ?o?unlukla us yoluyla bast?r?l?p ?arp?t?ld???na y?nelik saptamas?yla, Freudcu ruh??zümleme kuram?n? da ?ncelemeyi ba?arm??t?r. Schopenhauer’a g?re “yeter neden ilkesi”nin bütün tasar?mlar?n (ya da g?rüngülerin) kendisine uymak zorunda oldu?u d?rt temel bi?imi vard?r. Schopenhauer, yeter neden ilkesinin k?künü olu?turan bu d?rt temel bi?imi s?ras?yla,? (?) “olu?”; (??) “varolma”; (???) “bilme”; (?v) “eyleme” olarak belirlemi?tir. ??Schopenhauer’in Jeana üniversitesinde doktora tezi olarak sundu?u “Yeter Neden ilkesinin D?rt Sa?akl? K?kü, 1813″ ba?l?kl? ?al??mas?, pek ?ok bak?mdan ya?am?n?n ilerleyen y?llar?nda verece?i felsefe yap?tlar?n?n temelini ‘olu?turmas?yla olduk?a ?nemlidir. Tezin temel sav?, Kant’?n “g?rüngüler (pheinomenon) dünyas?”na kar??l?k gelen “tasar?mlar dünyas?”n?n bütünüyle “yeter neden ilkesi”nce y?netildi?idir. Bu ilkeye g?re, olanakl? bütün nesneler, hem ?teki nesnelerce belirlendikleri hem de kendileri d???ndaki bütün ?teki nesneleri belirledikleri zorunlu bir ili?ki i?inde bulunmaktad?rlar. Dolay?s?yla, her bilin? nesnesi ancak ?teki nesnelerle ili?kisi do?rultusunda a??klanabilirdir. Bu noktada Schopenhauer, ancak bu durumu ba?tan benimsemek ko?uluyla, Kant’?n tan?mlad??? anlamda dünyaya ili?kin birtak?m zorunlu sentetik a priori do?rular?n bilinmesinin olanakl? oldu?u saptamas?nda bulunur. ? ?Schopenhauer, tasar?mlar aras?ndaki bu zorunlu ili?ki türlerinden, §? “olu?”ta nedensellik ilkesi diye de bilinen neden sonu? ili?kisini; §? “varolma”da uzam-zaman ili?kisini; §? “bilme”de ?ncül-sonu? aras?ndaki kavramsal ili?kiyi; §? “eyleme” de eylem-itki ili?kisini temellendirmektedir. ? ????NDEK?LER: ? SHOPENAUER’?N HAYATI ve ?ALI?MALARIA?KIN METAF?Z??? ?ZER?NE?L?M VE ?L?M KORKUSU ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN AHLAK FELSEFES?AHLAKSHOPENHAUER VE KADINLARSHOPENHAUER VE M?Z?K…?STEN? VE TASARIM OLARAK D?NYAYA?AM B?LGEL??? ?ZER?NE AFOR?ZMALAR?L?M ?ZER?NE..SANAT ?ZER?NE..SHOPENHAUER VE D?N ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN C?NNET & C?NAYET FELSEFES?Nietzsche ve Schopenhauer :Hayat?n De?eriSchopenhauer ve H?ristiyanl?k?Ele?tirisi?lk Günah DoktriniHristiyan Ahlak?H?ristiyani ??retilerin Yaratt??? ?eli?kiler:H?ristiyan ??retilerin ?Ahlak ?zerindeki Olumsuz EtkileriH?ristiyanlar Mevcut Olan Ac?lar? ?o?u Zaman Daha da Art?rmaktalar:H?ristiyanl?k ?lüm Korkusunun ?stesinden GelmiyorTarihi Olaylar ile ?rülmü? Yak?n Ba?lant? ve Tarihsel DogmaH?ristiyanl?kta Hayvanlara Kar?? Tutunulan Tav?rSCHOPENHAURDEN ?ZL? S?ZLER…?

Az els? értekezés (a ?pathoneurózisok?-ról) nem vonatkozik kizárólag a hisztériára, hanem azokat a pszicho-biologiai meggondolásokat k?zli, amelyek nélkül a k?vetkez?k nem volnának kell?kép érthet?k. A második: a ?hisztériás materializációs jelenségekr?l? ?sszefoglalja azt, ami ujjal a hisztéria elméletéhez a magam részér?l hozzájárulhatok. A harmadik a hisztériás stigmáknak eddig csak szomatikus oldalról vizsgált tüneteit nézi meg a lélekelemzés szemüvegén keresztül. A negyedik értekezés alkalmazni igyekszik az uj megismeréseket a hisztéria-analizis technikájára, az ?t?dik egy hisztériás hipochondria-esethez f?z néhány megjegyzést a hisztériának más kórformákkal való kombinálódásáról, a két k?vetkez? el?adás pedig a háborus hisztériák elemzése révén a traumás neurózisok problémájára akar némi világot deriteni. Az egyes dolgozatok egymástól teljesen függetlenek - mutatja be k?tetét a világhír? szerz?, Ferenczi Sándor.

Jung’a g?re i? dünyam?za y?nelik de ?e?itli yap?lar?m?z vard?r. Her insanda hem di?ili?e ait bir?davran???ve hissedi? yap?s?( ki buna “anima” ad?n? vermi?tir) hem de erkekli?e ait bir yap? (“animus”) vard?r. Ona g?re bu iki yap? aras?ndaki dengeye ait sorunlar cinsel kimlik bozukluklar?ndan,??ki?ilik?bozukluklar?na dek ?ok farkl? psikiyatrik bozukluklara yol a?abilmektedir.?Bunlar?n en alt?nda ise, “kendilik” dedi?imiz as?l bizim i?imizdeki??z?olarak dü?ünülebilecek olan, rüyalar?m?zda farkl?la?arak ortaya ??kan adeta yerkürenin merkezindeki ma?ma katman? gibi enerjik bir yap? vard?r. ????NDEK?LER ?Carl Gustav Jung’un Ya?am ?yküsü?B?R?NC? B?L?M:?JUNG PS?KOLOJ?S?NE G?R??ANAL?T?K PS?KOLOJ?Bilin? ve Bilin?d???n?n ??leviKi?ilik Kuram?Psikoterapi SüreciJung’un psikoloji-psikiyatri bilimine yapt??? katk?larBilincin ?ne ??k???Bilincin ??levleri??levlerin y?netimi:Psikolojik tipler &?Dünyaya y?nelik tutumlar:D??ad?nüklük??e d?nüklükBilin?d???: Ki?isel ve Kolektif Bilin?d???Bilin? ve bilin?d??? ili?kisi:Jung ve E?zamanl?l?kE?zamanl?l?k –Jung’un Ger?ekli?e Yan?t?G?LGE KAVRAMI VE JUNG.. ? ?K?NC? B?L?M: FREUD VE JUNG ARASINDAK? FARKLAR Edebiyat Konusunda Freud ve Jung'un Yakla??mlar?n?n K?yaslanmas?FREUD VE JUNG DA PS?KANAL?Z VE D?N..Edebiyat Konusunda Freud Ve Jung'un Yakla??mlar?n?n K?yaslanmas?PS?KANAL?Z VE D?NPS?KANAL?ZDE R?YA YORUMU FREUD VE JUNG.. ? ???NC? B?L?M: JUNG VE D?RT ARKET?P.. ? D?RD?NC? B?L?M: JUNG VE PS?KANAL?T?K KURAM JUNG PS?KOLOJ?S?NE A?T BAZI KAVRAMLARKollektif Bilin?alt?nda bulunan belli ba?l? arketipler:K???L???N GEL???M?YA?AM D?NEMLER???LEVLERR?YALAR VE S?MGELERJUNG TERAP?S?PS?KOTERAP?DE S?MGELER?N KULLANIMIR?YALAR VE S?MGELERR?YALAR VE YORUMLARELE?T?R?LER G?R??LERArketip Kavram? ve Marka Ki?ilikleriStratejik A??dan Marka Ki?ilikleriJung'a G?re Ki?ilik Yap?s?Ki?isel Bilin?alt? ? BE??NC? B?L?M: Analitik Psikoloji Temel ?lke ve Kavramlar CARL GUSTAV JUNG'da,?E?zamanl?l?k –Jung’un Ger?ekli?e Yan?t?TEOR?ArketiplerAnne ArketipiManaG?lgePersonaAnima ve animusDi?er arketipler?nsan akl?n?n dinamikleriBenlikE?zamanl?l?k ? ALTINCI B?L?M: JUNG ?ZER?NE KISA B?R ?NCELEME Arketip Kavramlar?Eril Arketipler:Di?il Arketipler:K?tüler:As?l Mesele:?Carl Gustav Jung ve Analitik Psikoloji (?zet ve Kar??la?t?rma) ? YED?NC? B?L?M: CARL GUSTAV JUNG VE PS?KOLOJ? YEN? B?R D?NEM “B?L?N?ALTININ ??Z?M?”Carl Jung'un Astroloji Hakk?ndaki?S?ylemleriJUNG’ DAN BAZI S?ZLER: ? SEK?Z?NC? B?L?M: SONU?LAR .. ? DOKUZUNCU B?L?M: JUNG PS?KOLOJ?S?NE A?T BAZI KAVRAMLAR K???L???N GEL???M??nsan akl?n?n dinamikleriBenlikE?zamanl?l?kHayvan Davran??lar?na Psikolojik Yakla??mlar?nsan Davran??lar?n?n Anla??lmas?nda Bir Yakla??m: Psikoanalitik KuramFreud ve Evrimsel Biyoloji: Psikanalitik Kuram'?n Ele?tirisiFELSEFEN?N PS?KANAL?Z ?ZER?NE ETK?LER?…B?L?N?DI?ININ KARANLIK YANIJUNG’A G?RE C?NSELL???N ??LEV?…Komplekslerin TipolojisiLibido Ve ?tkiler ve YükseltilmesiLibidonun Dinami?iFreud’dan Sonra Libido

ntmplri reale despre cea mai dificil slujb din lume Cu toii avem de nfruntat adversiti din cnd n cnd. Cu toii suntem uneori triti. Cu toii suntem cteodat prea ocupai, prea mulumii de noi nine sau prea apsai de povara propriilor probleme ca s mai apreciem lucrurile pozitive din vieile noastre. Colecia Poveti adevrate“ i aduce cazuri reale, ntmplri din viaa unor oameni obinuii, ce ne vorbesc despre curaj i buntate, despre binecuvntrile i miracolele vieii, amintindu-ne c nu suntem singuri, c putem rzbate chiar i n cele mai ntunecate zile, c nc exist buntate n lume. S l prezinte pe noul su partener fiicelor adolescente poate fi dificil pentru o vduv, mai ales cnd acestea se ateptau ca tatl lor s nu fie niciodat nlocuit. Mama singur a doi copii, dintre care unul autist, reuete s gseasc iertarea pentru fostul so care i-a prsit, fr a plti pensie alimentar i fr a se mai interesa de ei. Accidentul n urma cruia fiul su risc s rmn fr ambele picioare o face pe o mam divorat s realizeze c, indiferent de ncercrile la care vor fi supui, ea i cei doi copii vor forma ntotdeauna o familie. Mamele singure au de nfruntat, de cele mai multe ori, inconvenientele financiare ale unui singur venit care s susin familia i sarcina de a ine i locul tatlui acum absent, iar viaa lor devine o curs contra cronometru ntre slujb, coala copiilor, cumprturi i ntreinerea gospodriei. 33 de ntmplri adevrate despre puterea dragostei care le face pe mame s depeasc orice obstacol.

Looking back to those days of old, ere the gate shut behind me, I can see now that to children with a proper equipment of parents these things would have worn a different aspect. But to those whose nearest were aunts and uncles, a special attitude of mind may be allowed. They treated us, indeed, with kindness enough as to the needs of the flesh, but after that with indifference (an indifference, as I recognise, the result of a certain stupidity), and therewith the commonplace conviction that your child is merely animal. At a very early age I remember realising in a quite impersonal and kindly way the existence of that stupidity, and its tremendous influence in the world; while there grew up in me, as in the parallel case of Caliban upon Setebos, a vague sense of a ruling power, wilful and freakish, and prone to the practice of vagaries--"just choosing so:" as, for instance, the giving of authority over us to these hopeless and incapable creatures, when it might far more reasonably have been given to ourselves over them. These elders, our betters by a trick of chance, commanded no respect, but only a certain blend of envy--of their good luck--and pity--for their inability to make use of it. Indeed, it was one of the most hopeless features in their character (when we troubled ourselves to waste a thought on them: which wasn't often) that, having absolute licence to indulge in the pleasures of life, they could get no good of it. They might dabble in the pond all day, hunt the chickens, climb trees in the most uncompromising Sunday clothes; they were free to issue forth and buy gunpowder in the full eye of the sun--free to fire cannons and explode mines on the lawn: yet they never did any one of these things. No irresistible Energy haled them to church o' Sundays; yet they went there regularly of their own accord, though they betrayed no greater delight in the experience than ourselves. On the whole, the existence of these Olympians seemed to be entirely void of interests, even as their movements were confined and slow, and their habits stereotyped and senseless. To anything but appearances they were blind. For them the orchard (a place elf-haunted, wonderful!) simply produced so many apples and cherries: or it didn't, when the failures of Nature were not infrequently ascribed to us. They never set foot within fir-wood or hazel-copse, nor dreamt of the marvels hid therein. The mysterious sources--sources as of old Nile--that fed the duck-pond had no magic for them. They were unaware of Indians, nor recked they anything of bisons or of pirates (with pistols!), though the whole place swarmed with such portents. They cared not about exploring for robbers' caves, nor digging for hidden treasure. Perhaps, indeed, it was one of their best qualities that they spent the greater part of their time stuffily indoors. To be sure, there was an exception in the curate, who would receive unblenching the information that the meadow beyond the orchard was a prairie studded with herds of buffalo, which it was our delight, moccasined and tomahawked, to ride down with those whoops that announce the scenting of blood. He neither laughed nor sneered, as the Olympians would have done; but possessed of a serious idiosyncrasy, he would contribute such lots of valuable suggestion as to the pursuit of this particular sort of big game that, as it seemed to us, his mature age and eminent position could scarce have been attained without a practical knowledge of the creature in its native lair. Then, too, he was always ready to constitute himself a hostile army or a band of marauding Indians on the shortest possible notice: in brief, a distinctly able man, with talents, so far as we could judge, immensely above the majority. I trust he is a bishop by this time,--he had all the necessary qualifications, as we knew.These strange folk had visitors sometimes,--stiff and colourless Olympians like themselves, equally without vital interests and intelligent pursuits: emerging out of the clouds, and passing away again to drag on an aimless existence somewhere out of our ken. Then brute force was pitilessly applied. We were captured, washed, and forced into clean collars: silently submitting, as was our wont, with more contempt than anger. Anon, with unctuous hair and faces stiffened in a conventional grin, we sat and listened to the usual platitudes. How could reasonable people spend their precious time so? That was ever our wonder as we bounded forth at last--to the old clay-pit to make pots, or to hunt bears among the hazels. It was incessant matter for amazement how these Olympians would talk over our heads--during meals, for instance--of this or the other social or political inanity, under the delusion that these pale phantasms of reality were among the importances of life. We illuminati, eating silently, our heads full of plans and conspiracies, could have told them what real life was. We had just left it outside

Яку найважлив?шу р?ч мусить зробити майбутня мама п?д час ваг?тност?? Ск?льки годин перед телеекраном можна перебувати малюку? Як у вихованн? д?тей впоратися ?з роздратуванням ? спалахами лют?? Науковц? знають в?д- пов?д? на ц? питання. ?Правила розвитку мозку?, бестселер за верс??ю New York Times, також пояснюють – як насправд? працю? наш мозок ? чому ми повинн? по-новому орган?зувати наше м?сце роботи ? навчання. ?Правила розвитку мозку? долають розб?жност? м?ж знаннями, якими оперу? сучасна наука, та батьк?вським досв?дом. Ось одна з неспод?ванок: що потр?бно ро- бити, щоб дитина вступила в Гарвардський ун?верситет? Навчити ?? контролювати власн? емоц?? та бажання. У чар?вних ? водночас пот?шних ?стор?ях молекулярний б?олог ? батько двох д?тей Джон Мед?на розгаду? та?мницю розвитку дитячого мозку.

n voltam a legautentikusabb rock and roll fej a nyolcvanas években” – állítja magáról Dénes József, ismertebb nevén Dnci, a pesti underground fenegyereke. Dolgozott nyomdai segédmunkásként, ltzrként és knyvárusként is, de elssorban mégiscsak gitáros volt. Számára a zene jelentette az életet. m amikor érezte, hogy kzeledik az utolsó dal, lecsavarta az ersítt, és befelé kezdett fülelni. s írt egy knyvet. A hetvenes-nyolcvanas évek jassznyelvén, prédikátori éleslátással az igazán lényeges dolgokról. A gyógyszerezs korszakról, a Kassák klubos bandákról és a Hit Gyülekezetében eltlttt éveirl. A Sváb- és a Szabadság-hegyrl, Amszterdamról, Nagy-Britanniáról, és arról, milyen jó volt mégis mindig visszatérni a golyóluggatta, málló ferencvárosi falak kzé. Arról, milyen érzés volt bekerülni a pasarétiek” zenekarába, és miképp ismerkedett meg a szakállas szürkeállománnyal”. Arról, mi trténik, ha egy férfi úgy istenigazából beleszeret egy nbe, és micsoda, ha a n már nem szereti tbbé. Legfképpen pedig arról, képes-e beilleszkedni egy rk kívülálló bármilyen kzsségbe, vagy kilkdik, mint a br alá fúródó szálka Lehetünk-e egy életen át szkésben Hogy mennyire ismerjük fel a kztünk él zsenit, dntse el a hálás utókor. Víg Mihály Dnci, a zeneszerz, a gitárvirtuóz. Az echte ferencvárosi pestisrác. Az érz, intellektuális hajlamú keres, a mosókonyhai levegj munkássorról. Dnci, az egyetlen, aki kzülünk akkor igazán zenélni tudott, akitl magam is tanulgattam. Dnci, a barát. Az intézeti múlt mély sebei miatt néha másokon is sebeket ejtett, mégse lehetett rá hosszan haragudni. Végül tán ez a kihordhatatlan fájdalom rántotta vissza t ugyanabba a spirálba, amibl a ’80-as években már egyszer kiszabadult. Dnci, akinek a fél-háromnegyed árvaság szántotta át lelkét. Az éhez-szomjazó, aki meglep értelmi képességeivel kitrni készült hátterébl. Dnci, akit a rácsok újra maguk mgé zártak. Megtudtam, hogy végül mégse menthetetlenül. Az utolsó pillanatban szíve még kifért a résen, hogy befogadja Magyarország fltt az ég. Mert megvan írva: Aki az r nevét segítségül hívja, az megmenekül.” Pajor Tamás Dnci a barátom volt. Minden mondatából kihallom tudásszomjas, érzékeny, megszállott, esend, karcos hangját. Mint amikor Bachot játszott konokul a gitárján, a Mester u. 46-ban, a gangra nyíló konyhában az intézetbl frissen szabadult fiú. Pontos, tiszta, szép, szinte, kíméletlen. Egy korszak lenyomata. Forgách András

Depresszió. Egy sokak életét megkeserít? és t?nkretev? állapot, amely megosztja a gondolkodó embereket, és amellyel sokan mind a mai napig nem tudnak mit kezdeni. Vajon mi az oka ennek? A szerz? célja, hogy megmutassa: a depresszió nagyon is hétk?znapi jelenség, nincs benne semmi misztikum, semmi elborzasztó. Ez a k?tet nem az ismeretek didaktikus felsorolása, nem tank?nyvi rendszerezésben járja k?rül a témát az okoktól a terápiáig – erre számos kiváló szakk?nyv áll rendelkezésre. Nem találunk benne statisztikákat, bonyolult pszichológiai fejtegetéseket, vagy biológiai elméleteket, sem pedig a kezelési módszerek részleteit, hiszen ilyen munkák is szép számmal akadnak. E k?nyv legfontosabb célja: láttatni és érzékeltetni. Láttatni a depresszióról való gondolkodás dimenzióit, és érzékeltetni azt a sok-sok dilemmát, amellyel nap mint nap szembe kell néznie mind a depressziós embernek, mind pedig k?rnyezetének. BELS? N?RA érzéseket és benyomásokat k?zvetít a gyakorló pszichiáter szakmai – és lelki – szemén keresztül, hiszen a depressziót érzelmek nélkül nem lehet érteni és megértetni. Nézzünk szembe ?szintén a tényekkel és a valósággal, hiszen csakis a megismerés és a tudás biztosíthatja a gy?zelmet a depresszió elleni küzdelemben.

Vladimir Lermontov ?ncepe o nou? expedi?ie spre ?ara bucuriei, s?n?t??ii, bog??iei ?i iubirii. L?s?m ?n urm? tot de ce nu mai avem nevoie! Ne construim role, aripi, vele, ma?ini ale timpului ?i pornim la drum. ?n aceast? ?ar? poate ajunge oricine. Chiar ?i cei care nu cred c? exist?, chiar ?i cei care nu vor s? plece nic?ieri. Inspira?i ad?nc, deschide?i ochii larg ?i pute?i s? str?nuta?i chiar pentru a v? scutura de praful vie?ii anterioare, vechi. Metoda marelui maestru al transform?rii realit??ii, Vladimir Lermontov, func?ioneaz? pentru toat? lumea. Exerci?iile simple au efecte imediat. Ceea ce se va ?nt?mpla cu dumneavoastr? v? va schimba via?a spre bine pentru totdeauna. ?i re?ine?i, acest miracol nu are cale de ?ntoarcere. Odat? porni?i la drum, indiferent de c?te ori v-a?i opri, fericirea nu v? mai poate ocoli.

The youngish-looking man who so vigorously swung off the train at Restview, wore a pair of intensely dark blue eyes which immediately photographed everything within their range of vision—flat green country, shaded farm-houses, encircling wooded hills and all—weighed it and sorted it and filed it away for future reference; and his clothes clung on him with almost that enviable fit found only in advertisements. Immediately he threw his luggage into the tonneau of the dingy automobile drawn up at the side of the lonely platform, and promptly climbed in after it. Spurred into purely mechanical action by this silent decisiveness, the driver, a grizzled graduate from a hay wagon, and a born grump, as promptly and as silently started his machine. The crisp and perfect start, however, was given check by a peremptory voice from the platform.

Princess Irene and her father go to Gwyntystorm, while Curdie stays at home with his mother and father. As the years go by, Curdie begins to hunt for pleasure. He also slowly begins to doubt Irene's story of her great-great grandmother. One day, he shoots down a white pigeon. Curdie then remembers Irene's tale of her grandmother's pigeons, assumes the one he has shot down was one of them, and becomes aware of his folly. A light appears at the roof of the castle, and Curdie follows it. There, Curdie meets the old Princess, who appears small and withered, contrary to Irene's descriptions.