Looking back to those days of old, ere the gate shut behind me, I can see now that to children with a proper equipment of parents these things would have worn a different aspect. But to those whose nearest were aunts and uncles, a special attitude of mind may be allowed. They treated us, indeed, with kindness enough as to the needs of the flesh, but after that with indifference (an indifference, as I recognise, the result of a certain stupidity), and therewith the commonplace conviction that your child is merely animal. At a very early age I remember realising in a quite impersonal and kindly way the existence of that stupidity, and its tremendous influence in the world; while there grew up in me, as in the parallel case of Caliban upon Setebos, a vague sense of a ruling power, wilful and freakish, and prone to the practice of vagaries--"just choosing so:" as, for instance, the giving of authority over us to these hopeless and incapable creatures, when it might far more reasonably have been given to ourselves over them. These elders, our betters by a trick of chance, commanded no respect, but only a certain blend of envy--of their good luck--and pity--for their inability to make use of it. Indeed, it was one of the most hopeless features in their character (when we troubled ourselves to waste a thought on them: which wasn't often) that, having absolute licence to indulge in the pleasures of life, they could get no good of it. They might dabble in the pond all day, hunt the chickens, climb trees in the most uncompromising Sunday clothes; they were free to issue forth and buy gunpowder in the full eye of the sun--free to fire cannons and explode mines on the lawn: yet they never did any one of these things. No irresistible Energy haled them to church o' Sundays; yet they went there regularly of their own accord, though they betrayed no greater delight in the experience than ourselves. On the whole, the existence of these Olympians seemed to be entirely void of interests, even as their movements were confined and slow, and their habits stereotyped and senseless. To anything but appearances they were blind. For them the orchard (a place elf-haunted, wonderful!) simply produced so many apples and cherries: or it didn't, when the failures of Nature were not infrequently ascribed to us. They never set foot within fir-wood or hazel-copse, nor dreamt of the marvels hid therein. The mysterious sources--sources as of old Nile--that fed the duck-pond had no magic for them. They were unaware of Indians, nor recked they anything of bisons or of pirates (with pistols!), though the whole place swarmed with such portents. They cared not about exploring for robbers' caves, nor digging for hidden treasure. Perhaps, indeed, it was one of their best qualities that they spent the greater part of their time stuffily indoors. To be sure, there was an exception in the curate, who would receive unblenching the information that the meadow beyond the orchard was a prairie studded with herds of buffalo, which it was our delight, moccasined and tomahawked, to ride down with those whoops that announce the scenting of blood. He neither laughed nor sneered, as the Olympians would have done; but possessed of a serious idiosyncrasy, he would contribute such lots of valuable suggestion as to the pursuit of this particular sort of big game that, as it seemed to us, his mature age and eminent position could scarce have been attained without a practical knowledge of the creature in its native lair. Then, too, he was always ready to constitute himself a hostile army or a band of marauding Indians on the shortest possible notice: in brief, a distinctly able man, with talents, so far as we could judge, immensely above the majority. I trust he is a bishop by this time,--he had all the necessary qualifications, as we knew.These strange folk had visitors sometimes,--stiff and colourless Olympians like themselves, equally without vital interests and intelligent pursuits: emerging out of the clouds, and passing away again to drag on an aimless existence somewhere out of our ken. Then brute force was pitilessly applied. We were captured, washed, and forced into clean collars: silently submitting, as was our wont, with more contempt than anger. Anon, with unctuous hair and faces stiffened in a conventional grin, we sat and listened to the usual platitudes. How could reasonable people spend their precious time so? That was ever our wonder as we bounded forth at last--to the old clay-pit to make pots, or to hunt bears among the hazels. It was incessant matter for amazement how these Olympians would talk over our heads--during meals, for instance--of this or the other social or political inanity, under the delusion that these pale phantasms of reality were among the importances of life. We illuminati, eating silently, our heads full of plans and conspiracies, could have told them what real life was. We had just left it outside

Nebunia fascineaz? ?i ?ngroze?te ?n aceea?i m?sur?, oferindu-ne imaginea unui celuilalt complet diferit de noi. Dar ce marcheaz? diferen?a dintre omul s?n?tos ?i omul nebun? Poate deveni vreodat? un om s?n?tos, nebun?C?ut?nd s? p?trund? dincolo de suprafa??, dincolo de aparentele bizarerii de comportament ale nebunului, Darian Leader ofer? simptomelor o nou? semnifica?ie, capabil? s? zguduie din temelii paradigma contemporan? asupra bolii psihice. Teoria sa, prezentat? ?ntr-un limbaj accesibil cititorului profan, este exemplificat? prin reinterpretarea unor celebre cazuri clinice sau judiciare, precum Omul cu lupi. Ce este nebunia? se adreseaz? deopotriv? speciali?tilor ?i publicului larg, reu?ind s? dea r?spunsuri dar ?i s? lanseze ?ntreb?ri.Ce ne facem cu insul care-?i vede lini?tit de via?? ?i de familie, ani de-a r?ndul, p?n? ?ntr-o bun? zi c?nd se duce la slujb?, ??i face impecabil datoria, dup? care iese ?ntr-un loc public, scoate o arm? ?i ?mpu?c? un personaj cunoscut de toat? lumea? ?n comportamentul lui nu se poate observa nimic anormal, p?n? ?n clipa tragediei. Se prea poate s? fi fost chiar un cet??ean-model, responsabil, respectabil ?i cu un comportament lini?tit. Dar, ?n clipele dinaintea actului s?u criminal, chiar se poate spune c? n-ar fi fost nebun? – Darian Leader... nebunia nu va fi niciodat? reductibil? la simptome exterioare, care atrag aten?ia. G?ndirea nu este v?zut? aici ca tulburat?, ci urm?nd un gen de rigoare care, de fapt ?i de drept, s-ar putea s? nu fie de g?sit la individul ?s?n?tos". Diagnosticul nu se poate pune pe baza unei clasific?ri a comportamentului exterior, ci numai ascult?nd ce are de spus persoana ?n cauz? despre ce s-a ?nt?mplat ?n via?a ei, lu?nd ?n serios pozi?ia pe care o adopt? ?n propriul discurs, logica pe care ?i-a construit-o singur?. - Darian Leader

Fie c? suntem psihologi, medici, profesori sau asisten?i sociali, ne-am dedicat unei profesii ?n care ajut?m oameni afla?i ?n suferin??, ?n nevoie, ?n ne?tiin??, oameni pe care ?i salv?m, ?i protej?m, ?i sus?inem sau ?i cre?tem. Profesii dificile, care cer mari eforturi, dar ofer? ?i mari satisfac?ii. Exist? ?ns? doar aceast? parte luminoas?? Putem face doar bine? Confrunta?i ?n permanen?? cu destine tragice, terapeu?ii pot aluneca pe panta umbrei, evit?nd suferin?a neputin?ei. Prin cartea de fa??, scris? ?ntr-un limbaj accesibil ?i plin? de exemplific?ri, Guggenbühl-Craig ne permite s? examin?m si latura ?ntunecat? a profesiei, unde ?i gasim pe cei care ajut? urm?rind nu beneficiul celuilalt, ci propriul beneficiu ?i de?inerea puterii – ?arlatanul, impostorul, ipocritul, falsul profet. ?i s? descoperim ?i solu?ia – maturizarea psihic?, reducerea clivajelor prin explorarea psihicului ?n ?ntregimea sa, astfel ?nc?t asistentul social s? nu mai considere c? ??i poate practica profesia inginere?te, profesorul s? nu mai cread? c? doar elevii sunt copil?ro?i, iar terapeutul s? nu mai vad? boala doar la pacien?ii lui.?

Este posibil s? r?m?i ?s?n?tos la cap, ?ntro lume nebun?"? Autorii acestei c?r?i cred c? da, ?i ne ofer? 101 c?i pentru a face fa?? acestei adev?rate provoc?ri a secolului nostru. Care sunt elementele vitale ale unei c?snicii de succes; cum s??i gestionezi mai bine furia, depresia, stresul ?i anxietatea; cum este influen?at? starea noastr? de bine de reac?ia la evenimentele de zi cu zi la astfel de ?ntreb?ri autorii r?spund ?n ?pastile" de c?te un minut, scrise ini?ial pentru ascult?torii emisiunii de radio pe care cei doi o realizau ?mpreun?. Pe l?ng? alte teme abordate cu realism ?i umor, cum ar fi pericolele g?ndirii pozitive, pierderea ?n greutate, comunicarea cu ?efii ?i colegii, autorii ofer? sugestii referitoare la alegerea unei psihoterapii, ?nso?ite de descrierea celor mai bune (?i mai rele) tipuri de terapeu?i.

Rod al efortului de sintetizare a peste 50 000 de cercet?ri, incluzând 250 de milioane de elevi, Înv??area vizibil?. Ghid pentru profesori identific?, pe baze riguros ?tiin?ifice, care sunt cei mai eficien?i factori din procesul de predare-înv??are. Într-o lume preocupat? de aspectele conjuncturale ale activit??ii didactice (politici educa?ionale, management ?colar etc.), John Hattie se întoarce la „via?a de zi cu zi" a profesorilor ?i elevilor. Axat? pe procesele specifice lec?iei ?i interac?iunilor profesor–elev, cartea ofer? criterii clare ?i obiective pentru orice educator care dore?te s? aleag? cele mai bune c?i de optimizare a înv???rii.Volumul se concentreaz? asupra obiectivelor didactice stimulatoare, asupra importan?ei clarific?rii la clas? a criteriilor de reu?it? ?i a progresului individual al elevului ?i asupra felului în care evaluarea continu? poate motiva atât profesorul, cât ?i elevii. Educatorii ?i cercet?torii din domeniul pedagogiei vor g?si aici sfaturi practice pentru implementarea celor mai adecvate strategii didactice, precum ?i studii de caz ?i liste de sarcini pentru diversele etape ale instruirii. „Dup? încerc?ri mai mult sau mai pu?in reu?ite de reforme structurale ?i sistemice în educa?ie, avem nevoie de o revolu?ie a înv???rii. Cartea lui Hattie le ofer? profesorilor ?ansa extraordinar? de a genera fiecare, prin munca de zi de zi, o transformare profund? a înv???rii, aducând acest proces în zona «vizibil?» ?i f?cându-l pl?cut ?i autentic. Astfel, educatorii vor putea contribui direct ?i substan?ial la o Românie educat?..."-Prof. univ. dr. Lucian Ciolan,coordonatorul colec?iei „Educa?ie ?i formare", decanul Facult??ii de Psihologie ?i ?tiin?ele Educa?iei, Universitatea din Bucure?ti

16 somit??i din ?tiin?ele educa?iei î?i prezint? cele mai inovatoare cadre teoretice ?i cele mai influente contribu?ii din domenii precum achizi?ia con?inuturilor, dezvoltarea uman? sau studiul cultural ?i social al procesului înv???rii. Cu un accent aparte pus pe instruirea continu?, dar ?i pe natura experien?ial? ?i transformativ? a înv???rii, textele din acest volum familiarizeaz? profesorii ?i cercet?torii cu cele mai proaspete idei ?i curente din teoriile educa?iei. Dintre autorii de referin?? prezen?i în aceast? antologie nu lipsesc Howard Gardner, Jerome Bruner, Peter Jarvis, Etienne Wenger, Jack Mezirow ?.a. Înv??area e „treaba" tuturor: profesori ?i elevi din sistemul de educa?ie, adul?i angaja?i în procese de formare profesional?, manageri con?tien?i de avantajul comparativ dat de excelen?a ?i creativitatea angaja?ilor, consultan?i în procese de înv??are (traineri, mentori, consilieri). Knud Illeris ne pune la dispozi?ie o selec?ie excep?ional? de autori de mare prestigiu ?i texte fundamentale care au marcat în?elegerea pe care o avem azi cu privire la procesele de înv??are. Un motiv în plus s? „lu?m de bun?" aceast? carte este c? ilustreaz? perspectiva unui autor scandinav, iar sistemele de educa?ie ?i formare de acolo reu?esc s? îmbine cel mai bine performan?a în înv??are cu fericirea ?i starea de bine.- Prof. univ. dr. Lucian Ciolan, coordonatorul colec?iei „Educa?ie ?i formare", decanul Facult??ii de Psihologie ?i ?tiin?ele Educa?iei, Universitatea din Bucure?ti

De?i ?n ultimele zeci de ani progresul tehnologiei a devenit tot mai rapid, modific?nd condi?iile de via?? nu numai de la o genera?ie la alta, ci chiar ?n cadrul aceleia?i genera?ii, rela?iile dintre oameni au continuat s? se conduc? dup? acelea?i reguli vechi de secole. Avem a?tept?ri de la noi ?n?ine ?i de la ceilal?i bazate pe acelea?i principii de via?? vetuste, iar c?nd suntem dezam?gi?i arunc?m vina ?ntr-o parte ?i-n alta, inclusiv asupra propriei persoane, f?r? s? observ?m c? ?ncerc?m, de fapt, s? ?mbr?c?m un adult cu hainele unui copil. Ce face Meg Barker ?n aceast? carte remarcabil de atractiv scris? este s? pun? sub semnul ?ntreb?rii regulile actuale din cadrul rela?iilor intime ?i de prietenie. Ea ne propune s? reflect?m asupra lor ?i s? ?n?elegem de ce nu mai pot func?iona, suger?ndu-ne rescrierea lor ?ntr-o manier? flexibil?, adaptat? fiec?ruia ?n parte. Este o carte ce deschide perspective, oferind argumente pro ?i contra bazate pe cercetare, f?r? s? impun?, f?r? s? fac? judec??i de valoare. ? Rescrierea regulilor este un ghid prietenos ce ne poart? printre complicatele – ?i, adesea, contradictoriile – reguli ale iubirii: sunt oferite sfaturi cu privire la atrac?ie ?i sex, monogamie ?i conflict, identitate de gen ?i angajament. Aceast? carte trece ?n revist? modul ?n care regulile sunt ?rescrise“ ?n diferite feluri, d?ndu-i cititorului puterea s? g?seasc? abordarea care se potrive?te cel mai bine cu situa?ia lui. – Meg Barker ? “Tr?im ?ntr-o perioad? de mare incertitudine ?n ceea ce prive?te rela?iile. C?ut?m Alesul, dar ne trezim c? r?m?nem singuri pentru c? nimeni nu se ridic? la nivelul a?tept?rilor. T?njim dup? un final fericit, dar o desp?r?ire dup? alta ne las? r?ni?i ?i confuzi. G?sim un partener, dar realitatea rela?iilor noastre nu este cea la care ne a?teptam ?i devine greu s? p?str?m echilibrul ?ntre acestea ?i toate celelalte lucruri pe care le vrem de la via??. C?s?toria se dovede?te a fi o industrie ?rezistent? la recesiun“ ?i, ?n acela?i timp, rata divor?urilor ?i a desp?r?irilor se ridic? la cele mai ?nalte cote.“ – Meg Barker

Este posibil? o autoanaliz?? Dac? da, c?nd, ?n ce m?sur? ?i cu ce limite? Putem utiliza tehnicile psihanalitice pe cont propriu, pentru a ne rezolva problemele? Este introspec?ia constructiv? sau mai degrab? inutil?? Acestea sunt ?ntreb?rile pe care le abordeaz?, ?n cartea sa, Karen Horney, al?turi de prezentarea a numeroase studii de caz. Argumente sunt destule, at?t pro, c?t ?i contra: noi ne cunoa?tem cel mai bine pe noi ?n?ine, introspec?ia este constructiv? ?n momentul ?n care o utiliz?m ?n slujba dorin?ei de a deveni o fiin?? mai bun?, mai ?nzestrat? ?i mai puternic?, iar insighturile ob?inute prin autoanaliz? sunt mai bine primite; pe de alt? parte, factorii emo?ionali ?i rezisten?ele constituie o dificultate important? ?n acest demers. Astfel, autoanaliza este, ?n viziunea autoarei, o ?ncercare de a fi pacient ?i analist ?n acela?i timp, metoda de baz? r?m?n?nd aceea?i ca la orice psihanaliz?: asocierile libere. Dincolo de tehnici ?i metode, mesajul este simplu ?i percutant: pentru c? via?a ta este cel mai bun psihoterapeut, crede ?n tine ?nsu?i!Fiecare autoanaliz? reu?it? spore?te ?ncrederea ?n sine, dar exist? ?i un alt c??tig, datorat faptului c? ai cucerit ?n ?ntregime un teritoriu prin ini?iativ? proprie, perseveren?? ?i curaj. Acest efect se manifest? ?n analiz?, ca ?i ?n alte aspecte ale vie?ii. S? g?se?ti de unul singur o c?rare pe munte ??i d? un sentiment mai deplin de putere, dec?t s? mergi pe poteca indicat?, de?i efortul ?i rezultatul sunt acelea?i. O astfel de realizare nu-?i insufl? numai o m?ndrie justificat?, ci ?i un sentiment de ?ncredere ?n propria capacitate de a te confrunta cu situa?ii grele ?i de a nu te sim?i pierdut ?n lipsa ?ndrum?rii.Autoanaliza este o ?ncercare de a fi pacient ?i psihanalist ?n acela?i timp. S? nu uit?m c? acest proces este nu numai suma dintre travaliul analistului ?i cel al pacientului, dar ?i o rela?ie uman?. Faptul c? sunt implicate dou? persoane are o influen?? considerabil? asupra contribu?iei fiec?reia. Pacientul are trei sarcini principale. Prima este s? se exprime c?t mai complet ?i sincer cu putin??. A doua este s? devin? con?tient de for?ele pulsionale incon?tiente ?i influen?a lor asupra vie?ii sale. Iar a treia e s?-?i dezvolte capacitatea de a schimba acele atitudini care ?i perturb? rela?iile cu sine ?nsu?i ?i cu lumea din jurul lui. [...] Dac? pacientul are capacitatea de a lucra singur pentru a g?si solu?ia la o problem?, poate fi oare folosit? aceast? capacitate de o manier? deliberat??

Cum s? trece?i cu bine (am?ndoi) prin urm?toarele 9 luni Cartea ?l ?nva?? pe viitorul t?tic cum s? se concentreze pe ceea ce poate s? fac? pentru a-i fi de ajutor mamei copilului s?u, nu pe transform?rile prin care trece ea ?n timpul sarcinii. Exist? cel pu?in 3.712 modalit??i ?n care viitorul t?tic poate da gre? ?n timp ce partenera sa este ?ns?rcinat?. Din fericire, explica?iile ?i sfaturile lui John Pfeiffer ?l pot ajuta s? le evite (aproape) pe toate. Pornind de la propria experien??, autorul aduce ?n discu?ie numeroasele evenimente care se petrec de la primul test pozitiv de sarcin? p?n? la apari?ia noului membru al familiei. Sfaturile oferite de Pfeiffer, adresate pe un ton prietenos, marcate de umor ?i bun?-dispozi?ie, vor face ca aceast? perioad? s? treac? u?or, consolid?nd rela?ia dintre proaspe?ii p?rin?i. ?n plus, t?ticul prime?te garan?ia c? nu va fi l?sat pe dinafar? la apari?ia juniorului. Cartea cuprinde: - 10 capitole despre sarcin? ?i na?tere, ?ncep?nd cu episodul concep?iei ?i termin?nd cu momentul triumf?tor al aducerii bebelu?ului acas? - Informa?ii despre gre?urile matinale ?i vizitele la doctor, sfaturi pentru amenajarea camerei copilului, preg?tirea bagajului pentru spital, alegerea unui nume pentru bebelu?, alegerea doctorului ?i a spitalului ?n care va avea loc na?terea - O sec?iune special? pentru viitoarele m?mici, cu m?rturisiri pe care t?ticii evit? uneori s? le comunice direct partenerelor ?ns?rcinate - O agend? cu povestea unei na?teri reale

Cu multe nume te chem?m, ?i ale tale sunt aceste nume, pe de-a-ntregul. Cu multe rituri te sl?vim ?i ale tale sunt aceste rituri, pe de-a-ntregul. E?ti f?r? de sf?r?it, zei??, tu, regin? a cerurilor. – Apuleius, Metamorfoze Zei?a are multe chipuri. Acest ?ndreptar te va ajuta s? explorezi noi fa?ete ale minunatei ei diversit??i, ?n fiecare zi. Fiecare rug? zilnic? ?i fiecare explica?ie ce o ?nso?e?te sunt o medita?ie asupra lec?iilor divine primite ?n cadrul celor mai puternice experien?e umane: crea?ia, s?rb?toarea, na?terea, frumuse?ea, abunden?a, pierderea, dragostea, venera?ia, precum ?i toate ciclurile anotimpurilor ?i vie?ilor noastre. ?ndreptarul pentru zei?e ne ajut? s? facem o leg?tur? ?ntre propria personalitate ?i spiritul nostru divin, f?c?nd astfel loc ?n g?ndurile noastre pentru un spa?iu sacru ?n care noile noastre introspec?ii s? poat? prinde r?d?cini ?i s? creasc?. Citind ?n fiecare zi aceste str?vechi rugi pline de emo?ie, ve?i avea posibilitatea s? recunoa?te?i oportunit??ile pe care fiecare zi vi le scoate ?n cale pentru a avea profunde transform?ri spirituale – put?nd astfel s? sl?vi?i ?i s? hr?ni?i feminitatea divin? ce s?l??luie?te ?n noi.

S?n?tatea, iubirea, credin?a – trei piloni esen?iali din via?a fiec?ruia dintre noi. Trei piloni care ne sunt pu?i la ?ncercare ?n dese r?nduri. Trei piloni conecta?i mai profund dec?t am crede.Jurnalul unui suflet vindecat este o m?rturisire plin? de inocen??, este o dovad? vie de vulnerabilitate, este o poveste a unui om simplu ai c?rui piloni au fost d?r?ma?i doar pentru a fi din nou ridica?i, pe o funda?ie mai puternic?, pe o ?n?elegere mai profund? a vie?ii.Cartea Andreei m-a impresionat prin franche?ea cu care vorbe?te despre boal?, despre pierderea ?i reg?sirea credin?ei, despre propriile limite. Este povestea ei, dar ?n ea vei descoperi, ca ?ntr-o oglind?, povestea ta. Citind filele din carte, te vei reg?si, cu siguran??, ?n unele din ?nt?mpl?ri. Andreea nu ??i ofer? sfaturi, nu ??i d? re?ete sau pa?i de urmat. Ea doar ??i spune povestea. Iar sufletul t?u ??i va lua exact ce are nevoie.Oricine ??i poate recl?di via?a, iar Andreea este o dovad? ?n acest sens!

Depresszió. Egy sokak életét megkeserít? és t?nkretev? állapot, amely megosztja a gondolkodó embereket, és amellyel sokan mind a mai napig nem tudnak mit kezdeni. Vajon mi az oka ennek? A szerz? célja, hogy megmutassa: a depresszió nagyon is hétk?znapi jelenség, nincs benne semmi misztikum, semmi elborzasztó. Ez a k?tet nem az ismeretek didaktikus felsorolása, nem tank?nyvi rendszerezésben járja k?rül a témát az okoktól a terápiáig – erre számos kiváló szakk?nyv áll rendelkezésre. Nem találunk benne statisztikákat, bonyolult pszichológiai fejtegetéseket, vagy biológiai elméleteket, sem pedig a kezelési módszerek részleteit, hiszen ilyen munkák is szép számmal akadnak. E k?nyv legfontosabb célja: láttatni és érzékeltetni. Láttatni a depresszióról való gondolkodás dimenzióit, és érzékeltetni azt a sok-sok dilemmát, amellyel nap mint nap szembe kell néznie mind a depressziós embernek, mind pedig k?rnyezetének. BELS? N?RA érzéseket és benyomásokat k?zvetít a gyakorló pszichiáter szakmai – és lelki – szemén keresztül, hiszen a depressziót érzelmek nélkül nem lehet érteni és megértetni. Nézzünk szembe ?szintén a tényekkel és a valósággal, hiszen csakis a megismerés és a tudás biztosíthatja a gy?zelmet a depresszió elleni küzdelemben.

n voltam a legautentikusabb rock and roll fej a nyolcvanas években” – állítja magáról Dénes József, ismertebb nevén Dnci, a pesti underground fenegyereke. Dolgozott nyomdai segédmunkásként, ltzrként és knyvárusként is, de elssorban mégiscsak gitáros volt. Számára a zene jelentette az életet. m amikor érezte, hogy kzeledik az utolsó dal, lecsavarta az ersítt, és befelé kezdett fülelni. s írt egy knyvet. A hetvenes-nyolcvanas évek jassznyelvén, prédikátori éleslátással az igazán lényeges dolgokról. A gyógyszerezs korszakról, a Kassák klubos bandákról és a Hit Gyülekezetében eltlttt éveirl. A Sváb- és a Szabadság-hegyrl, Amszterdamról, Nagy-Britanniáról, és arról, milyen jó volt mégis mindig visszatérni a golyóluggatta, málló ferencvárosi falak kzé. Arról, milyen érzés volt bekerülni a pasarétiek” zenekarába, és miképp ismerkedett meg a szakállas szürkeállománnyal”. Arról, mi trténik, ha egy férfi úgy istenigazából beleszeret egy nbe, és micsoda, ha a n már nem szereti tbbé. Legfképpen pedig arról, képes-e beilleszkedni egy rk kívülálló bármilyen kzsségbe, vagy kilkdik, mint a br alá fúródó szálka Lehetünk-e egy életen át szkésben Hogy mennyire ismerjük fel a kztünk él zsenit, dntse el a hálás utókor. Víg Mihály Dnci, a zeneszerz, a gitárvirtuóz. Az echte ferencvárosi pestisrác. Az érz, intellektuális hajlamú keres, a mosókonyhai levegj munkássorról. Dnci, az egyetlen, aki kzülünk akkor igazán zenélni tudott, akitl magam is tanulgattam. Dnci, a barát. Az intézeti múlt mély sebei miatt néha másokon is sebeket ejtett, mégse lehetett rá hosszan haragudni. Végül tán ez a kihordhatatlan fájdalom rántotta vissza t ugyanabba a spirálba, amibl a ’80-as években már egyszer kiszabadult. Dnci, akinek a fél-háromnegyed árvaság szántotta át lelkét. Az éhez-szomjazó, aki meglep értelmi képességeivel kitrni készült hátterébl. Dnci, akit a rácsok újra maguk mgé zártak. Megtudtam, hogy végül mégse menthetetlenül. Az utolsó pillanatban szíve még kifért a résen, hogy befogadja Magyarország fltt az ég. Mert megvan írva: Aki az r nevét segítségül hívja, az megmenekül.” Pajor Tamás Dnci a barátom volt. Minden mondatából kihallom tudásszomjas, érzékeny, megszállott, esend, karcos hangját. Mint amikor Bachot játszott konokul a gitárján, a Mester u. 46-ban, a gangra nyíló konyhában az intézetbl frissen szabadult fiú. Pontos, tiszta, szép, szinte, kíméletlen. Egy korszak lenyomata. Forgách András

A modern ember tragédiája, hogy rohamosan távolodik attól az optimális életmódtól, amelyre az evolúció ?tervezte”. E folyamat egyik lényeges velejárója, hogy házakba és légkondicionált irodákba bújtunk a nap el?l. Márpedig napozás és fény nélkül D-vitamin sem termel?dik az emberi szervezetben, holott erre a speciális hormonra szervezetünk minden sejtjének nagy szüksége volna. SZENDI G?BOR új k?nyvében rámutat: a civilizált világ nagyvárosokba koncentrálódott népessége folyamatos D-vitamin-hiányban szenved, és ez az egyik f? oka a rák, az autoimmun betegségek, a légúti és idegrendszeri megbetegedések, valamint számos más civilizációs betegség rohamos terjedésének. Szendi ?sszefoglalja mindazt, amit a haladó szellem? tudomány eddig megismert a napfény, a D-vitamin és a civilizációs betegségek kapcsolatáról. Rámutat arra, hogy az ember az evolúció során évmilliókig a napon élt, ezért szervezete igen magas D-vitamin-szinthez alkalmazkodott. A szerz? állítja: az egészség megfelel? életmód, nem pedig megfelel? orvosi kezelés kérdése. A nyugati orvoslás csak árral szemben úszik, amikor arra t?rekszik, hogy némileg javítson a népesség egyre romló egészségi állapotán, mik?zben – tudomást sem véve a kutatás utóbbi harminc évének eredményeir?l – a D-vitamin túladagolásával riogat, és óva int a napozástól. Ne feledjük azonban: vitaminhiányt csak vitaminbevitellel lehet megszüntetni. Az egészség bármennyit megér – szokták mondani. Ehhez képest a napfény ingyen van, a D-vitamin pedig filléres tétel. ?m amíg erre nem ébred rá a hivatalos orvoslás, addig nem tehetünk mást, mint hogy a saját kezünkbe vesszük egészségünk védelmét. Ebben segít Szendi Gábor legújabb k?nyve, amely forradalmian új információkat nyújt minden egészségtudatos és gyógyulni vágyó embernek, leend? gyermeke egészségéért aggódó anyának.

Vajon mennyire meghatározóak nemi szerepeink a mindennapi érintkezések során? Mik a kiegyensúlyozott és ?r?mteli párkapcsolatok kialakulásának alapk?vei? Mit?l tud hatékonyan m?k?dni a kommunikáció két ember k?z?tt? Napjainkban az emberi kapcsolatok – amelyek talán a legfontosabb er?forrást jelentik az életünkben – mind gyakrabban mondanak cs?d?t… A válások száma folyamatosan n?, és a hosszú távú párkapcsolatok m?k?dtetésébe is sokan buknak bele. BELS? N?RA k?nyve alaposan, ugyanakkor kell? érzékenységgel járja k?rül a témát, és rámutat: a legt?bb embernek az érzelmi kapcsolatok kezelése jelenti a f? problémát. Férfiak és n?k élnek egymás mellett, gyermekeik vannak, dolgoznak, pénzt keresnek – de nem képesek egymásra odafigyelni, nem érzik és nem értik egymást. A rossz kérdések rossz válaszokat szülnek, és ezt gyakran már ?k maguk sem veszik észre. A szerz? kérdésfelvetései, gondolatai, pszichiátriai praxisából hozott, vagy épp személyes, bens?séges t?rténetei, illetve a hétk?znapi társas helyzeteket elemz? sorai új megvilágításba helyezik a generációkon átível? problémákat, és mindenkinek segítenek eligazodni a párkapcsolati érintkezés útveszt?iben.

Cu toate c exist acorduri surprinztoare i frecvente ntre ei, Reich i Jung i abordeaz munca n moduri fundamental diferite. Cu asemenea diferene tulburtoare ale stilului i caracterului celor doi, unirea acestor dou sisteme este un exerciiu neateptat i remarcabil. Ironic, are loc prin medierea teoretic freudian.”Scopul umbrei este de a oferi sufletului omenesc opoziia i tensiunea necesare pentru a se dezvolta mai mult prin intermediul hotrrii i determinrii interioare, de a se elucida prin provocarea contrastelor i de a se trezi, pentru a fi astfel dispus s se transforme ntr-un mod profund.” Jung & Reich. Trupul ca umbr este o explorare a vieilor i a ideilor semnificative a dou figuri principale ale psihanalizei: Carl Jung i Wilhelm Reich, amndoi pionieri i genii controversate care nu s-au ntlnit niciodat dei au fost contemporani. Modul n care John P. Conger trateaz personalitile i perspectivele acestora – precum i ce ar fi putut asimila unul de la cellalt – reprezint o biografie combinat a similaritilor i diferenelor i totodat o evaluare contiincioas a teoriilor lor.

Suntem obi?nui?i s? etichet?m oamenii ?n func?ie de comportamentele pe care le afi?eaz?. Judec?m omul, nu comportamentul. Critic?m persoana, nu ac?iunile sale. Proiect?m asupra altora propriile noastre temeri, speran?e, dorin?e. Condamn?m la al?ii ceea ce nu putem accepta la noi ?n?ine. Ne dorim s? ne fie mai bine, dar omitem c? schimbarea ?ncepe ?ntotdeauna cu noi ?n?ine. Noi ne cre?m experien?ele ?i via?a. Copil?ria este piatra de temelie a vie?ii fiec?rui om. M? aflam la un curs de dezvoltare personal? c?nd unul dintre colegii mei, vorbind despre copil?ria lui ?i despre felul ?n care unele experien?e de atunci i-au trasat harta vie?ii, a izbucnit ?n pl?ns. Atunci am ?n?eles necesitatea de a con?tientiza mecanismele ce declan?eaz? anumite comportamente, pentru a ne putea schimba. Numai ?n momentul ?n care ?n?elegem cauza care a dus la o anumit? manifestare, putem s? ne schimb?m modul de a ac?iona.

O colec?ie de scrieri foarte concise ?i la obiectcu privire la subiectul non-dualit??ii. ? O ?ndrumare direct?, orientat? c?tre libertate, reveleaz? ?n termeni simpli c? iubirea necondi?ionat? pe care o caut? persoana este chiar aici, ca Totul, ca Tot Ce Este. Cartea trateaz? ?i dilema persoanei iluzorii, cea care c?ut? s? g?seasc? ceea ce nu poate fi g?sit; iar dilema incomprehensibil? este chiar non-existen?a persoanei. ? Aceast? carte este o rev?rsare a ceea ce este c?utat – a libert??ii.Este o poveste complet? de dragoste. ? Nu exist? un Dumnezeu, exist? doar Dumnezeu. Nimic, Totul... Asta.

Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon komolyan, meglep?en és tanulságosan, egyenesen, olykor kifejezetten bántóan fogalmaz. Az olvasó valószín?leg nem fog vele mindenben egyetérteni – a gyerekneveléssel kapcsolatos elveivel például kifejezetten nehéz azonosulni –, de k?nyvével olyan vitathatatlan értékeket képvisel, mint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás joga.?? ?Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon komolyan, meglep?en és tanulságosan, egyenesen, olykor kifejezetten bántóan fogalmaz. Az olvasó valószín?leg nem fog vele mindenben egyetérteni – a gyerekneveléssel kapcsolatos elveivel például kifejezetten nehéz azonosulni –, de k?nyvével olyan vitathatatlan értékeket képvisel, mint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás joga.?? Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon

Questo libro è dedicato a coloro che desiderano vivere ogni momento della propria vita con serenità e consapevolezza. La morte fa parte della vita, come l’amore, come la lotta per le cose in cui crediamo, come i sogni che abbiamo da giovani e i dubbi che abbiamo da adulti. “Imparare a morire” ci spiega come prepararci al momento della morte: per essere pronti, un giorno, a incontrarla con leggerezza e sapere, oggi, come aiutare amici e persone amate mentre la stanno affrontando.

Schopenhauer, bir yanda insan zihninin u?a?? olacak denli bedene ya da fiziksel organizmaya ba??ml? oldu?una y?nelik savunusuyla, ?bür yanda isten? ile tutkular?n ?o?unlukla us yoluyla bast?r?l?p ?arp?t?ld???na y?nelik saptamas?yla, Freudcu ruh??zümleme kuram?n? da ?ncelemeyi ba?arm??t?r. Schopenhauer’a g?re “yeter neden ilkesi”nin bütün tasar?mlar?n (ya da g?rüngülerin) kendisine uymak zorunda oldu?u d?rt temel bi?imi vard?r. Schopenhauer, yeter neden ilkesinin k?künü olu?turan bu d?rt temel bi?imi s?ras?yla,? (?) “olu?”; (??) “varolma”; (???) “bilme”; (?v) “eyleme” olarak belirlemi?tir. ??Schopenhauer’in Jeana üniversitesinde doktora tezi olarak sundu?u “Yeter Neden ilkesinin D?rt Sa?akl? K?kü, 1813″ ba?l?kl? ?al??mas?, pek ?ok bak?mdan ya?am?n?n ilerleyen y?llar?nda verece?i felsefe yap?tlar?n?n temelini ‘olu?turmas?yla olduk?a ?nemlidir. Tezin temel sav?, Kant’?n “g?rüngüler (pheinomenon) dünyas?”na kar??l?k gelen “tasar?mlar dünyas?”n?n bütünüyle “yeter neden ilkesi”nce y?netildi?idir. Bu ilkeye g?re, olanakl? bütün nesneler, hem ?teki nesnelerce belirlendikleri hem de kendileri d???ndaki bütün ?teki nesneleri belirledikleri zorunlu bir ili?ki i?inde bulunmaktad?rlar. Dolay?s?yla, her bilin? nesnesi ancak ?teki nesnelerle ili?kisi do?rultusunda a??klanabilirdir. Bu noktada Schopenhauer, ancak bu durumu ba?tan benimsemek ko?uluyla, Kant’?n tan?mlad??? anlamda dünyaya ili?kin birtak?m zorunlu sentetik a priori do?rular?n bilinmesinin olanakl? oldu?u saptamas?nda bulunur. ? ?Schopenhauer, tasar?mlar aras?ndaki bu zorunlu ili?ki türlerinden, §? “olu?”ta nedensellik ilkesi diye de bilinen neden sonu? ili?kisini; §? “varolma”da uzam-zaman ili?kisini; §? “bilme”de ?ncül-sonu? aras?ndaki kavramsal ili?kiyi; §? “eyleme” de eylem-itki ili?kisini temellendirmektedir. ? ????NDEK?LER: ? SHOPENAUER’?N HAYATI ve ?ALI?MALARIA?KIN METAF?Z??? ?ZER?NE?L?M VE ?L?M KORKUSU ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN AHLAK FELSEFES?AHLAKSHOPENHAUER VE KADINLARSHOPENHAUER VE M?Z?K…?STEN? VE TASARIM OLARAK D?NYAYA?AM B?LGEL??? ?ZER?NE AFOR?ZMALAR?L?M ?ZER?NE..SANAT ?ZER?NE..SHOPENHAUER VE D?N ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN C?NNET & C?NAYET FELSEFES?Nietzsche ve Schopenhauer :Hayat?n De?eriSchopenhauer ve H?ristiyanl?k?Ele?tirisi?lk Günah DoktriniHristiyan Ahlak?H?ristiyani ??retilerin Yaratt??? ?eli?kiler:H?ristiyan ??retilerin ?Ahlak ?zerindeki Olumsuz EtkileriH?ristiyanlar Mevcut Olan Ac?lar? ?o?u Zaman Daha da Art?rmaktalar:H?ristiyanl?k ?lüm Korkusunun ?stesinden GelmiyorTarihi Olaylar ile ?rülmü? Yak?n Ba?lant? ve Tarihsel DogmaH?ristiyanl?kta Hayvanlara Kar?? Tutunulan Tav?rSCHOPENHAURDEN ?ZL? S?ZLER…?