Cartea este o culegere de eseuri pe teme de istorie literar?, istoria ideilor ?i probleme generale de estetica artelor, toate acestea fiind abordate dintr-un accentuat unghi filozofic ?i ?tiin?ific deopotriv?.

La acest ?nceput de secol XXI, ?n ?ntreaga lume se intensific? studierea problemelor fundamentale, eterne, ca via?a ?i moartea, rostul vie?ii, originile ?i destina?iile noastre ultime, c?t ?i ?ntrebarea cu privire la existen?a de dup? moarte. Cartea examineaz? filosofia de via?? a budismului Nichiren ?n lumina ideilor de ultim? or? despre via?? ?i moarte, de?i cuprinderea exhaustiv? ?ntr?un singur volum a unei probleme at?t de vaste este imposibil?. Budismul Nichiren ofer? oamenilor mijloacele de a??i transforma destinele prin ?nf?ptuirea propriei revolu?ii umane individuale ?i dezv?luie calea spre pace ?i fericire.

Despre guvernarea reprezentativ” este o carte plin de surprize i sugestii despre bunele practici ale guvernrii, care nu trebuie s lipseasc din bibliotecile celor preocupai de zona politicii. Volumul de fa a vzut prima dat lumina tiparului n 1861 i reunete principiile la care a lucrat filosoful britanic John Stuart Mill n cea mai mare parte a vieii sale. Aceast lucrare publicat la mijlocul secolului al XIX-lea i pstreaz prospeimea i relevana pn astzi, cnd suntem tot mai aproape de a ncheia a doua decad a secolului XXI. n primul rnd, pentru c imagineaz pn n cele mai mici detalii acel model politic pe care l numim democraia reprezentativ”. Winston Churchill spunea despre acesta c este prost, dar e cel mai bun dintre cele pe care le-a inventat omenirea”. John Stuart Mill i descrie organizarea, detaliaz rolul instituiilor, felul n care sunt alei sau numii demnitarii i explic atribuiile fiecruia. Pune n eviden atu-urile, dar i vulnerabilitile guvernrii reprezentative, comparnd-o cu alte sisteme politice din vremea sa. n final, ajunge la o concluzie foarte asemntoare cu cea a premierului britanic din secolul urmtor. Colecia IN NUCE reunete fragmente venic verzi” din cultura omenirii, mpletind discursuri din art, literatur, tiine sociale i religie. Dincolo de renumele autorilor i de valoarea titlurilor pentru fiecare domeniu n parte, acestea sunt pilde ale nelepciunii universale din toate vremurile. De acelasi autor: Utilitarismul

Elveink nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, mert világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja ?ssze. Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszer?en csak nagyobb er?k m?k?dnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelked? tehetségekkel találkozik, amikor a hit alapvet? kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszk?zeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot. Pedig: ?A nagy titok az, hogy nincs titok”. ?j k?nyvében Mér? László az elvek, az érzelmek, a hit és a tudomány erejét valamint korlátait járja k?rül. A csattanós, “?tperces” esszék felvillantják a témák kül?nféle arcait a mindennapi életben, a hosszabbak pedig bemutatják, mit tett mindehhez a modern pszichológia.

S?rmanul Nietzsche, ?bestia blond?“, a avut ?i el parte de crucificare. Multor profe?i ?i m?ntuitori li se ?nt?mpl? asta: eventual ?i ?n timpul vie?ii, ?i dup? moarte. Nietzsche, r?zvr?titul ?mpotriva legilor celor vechi, ?ntemeietorul orgolios al noii sale ?religii“, a trebuit s? suporte ?i el toate e?ecurile ?i r?st?lm?cirile posibile, ba chiar ?i punerea terifiant? ?n practic? a unora dintre ideile lui, care nici nu mai erau ale lui ?i, ?ndeob?te, nu mai erau idei…?Viclenia ra?iunii“, implicit a istoriei, o descrisese Hegel, unul dintre cei mul?i pe care Nietzsche nu-i agrea. Dincoace de istorie ?i chiar dincolo de ea, r?m?n c?r?ile. Omul n-a fost s? fie m?ntuit de Nietzsche. C?r?ile lui vor d?inui printre oameni: pentru oameni.

A compreens?o de Contos d’Escárnio n?o poderia restringir-se à constru??o do horizonte no qual nasce, o século XX. A inten??o de escrever lixo e bestagem, anunciada pelo narrador, aos poucos, revela um grotesco vindo de um longínquo, de um aquém. Por isto, faz-se necessário também compreender o fluxo histórico-estético que encontra acolhida na imagina??o de Hilda Hilst, cujo amparo conceitual buscou-se à estética da recep??o e do efeito. Na Teoria Estética, o feio insurge como fen?meno da realidade artística contempor?nea; refúgio de sobrevivência da arte e dos belos escritos, deixa livre à plasticidade do presente a tarefa da denúncia da realidade. Em protesto, o dissonante reivindica cidadania e se mantém como possibilidade da arte. Neste sentido, tem lugar em Hilda Hilst a atualidade do grotesco.

Egy kétségtelenül szellemes megjegyzés szerint a cím csak akkor fedheti le pontosan a k?nyv tartalmát, ha bet?r?l bet?re megegyezik vele. Valami hasonló mondható a fülsz?vegekr?l is (biztos Boegesnek is tetszene ez a gondolat), és ennek megfelel?en meg sem kísérlem néhány mondatban ?sszefoglalni, hogy mir?l lesz szó. Ehelyett inkább el?sz?r is azt emelem ki, hogy a címnek megfelel?en mir?l nem: például nem magáról Borgesr?l, a 20. század egyik legjelent?sebb argentin írójáról. Hanem inkább arról, hogy a novelláival kapcsolatban milyen, az irodalomtól olyakor látszólag meglehet?sen távol álló kérdések merülhetnek fel kezdve azon, hogy az általa leírt bábeli k?nyvtár valóban olyan teljes és mindenre kiterjed?-e, miként azt Borges sugallja; folytatva azon, hogy van-e egyáltalán értelme felvetni, hogy milyen lenne, ha valaki t?kéletes emlékezettel rendelkezne (nincs). Meg, hogy elképzelhet?-e, nem pedig, hogy létezik vagy legalább lehetséges-e egy olyan pont vagy térrész: egy olyan Alef, amelyen keresztül egyszerre láthatunk mindent. ?s így tovább egészen addig, hogy mit mondhatunk az irodalomkritikáról, az irodalmi zsánerek létrej?ttér?l meg elt?nésér?l vagy éppen az irodalmi halhatatlanságról – ismét csak mint elméleti problémáról. Azaz végs? soron persze mégiscsak egyfajta bolyongás ez a borgesi k?nyvtában, illetve bizonyos, legalább hipotetikusan lehetséges és az irodalomhoz így vagy úgy kapcsolódó kérdések fázisterében még akkor is, ha a fentebbiekben, miként a figyelmes olvasó már észre vehette, éppen azt tettem, amir?l korábban azt sejttettem, hogy nem fogom: néhány példa említésével próbáltam utalni rá, hogy mir?l szól az egész. De talán ez sincs igazi ellentmondásban azzal a megk?zelítéssel, amit ez a k?nyv sugall. Galántai Zoltán tudományt?rténész és író. Korábbi k?nyvei az eClassicnál: K?nyvkett?. A k?nyv, az írás és az irodalom j?v?jér?l (2013) http://eclassic.xyz/shop/bemutato/konyvketto-a-konyv-az-iras-es-az-irodalom-jovojerol/ Monoverzumok. Kozmosz, t?rvény, tudomány (2016) http://eclassic.xyz/shop/szabadpolc/monoverzumok/

Magyarázatok a Srimad-Bhagavatam tizedik éneke harminckettedik fejezetének 16-22. versáhez, az el?z? acaryák írásai alapján. A Na pāraye ’ham három része ?rī K???a, ?rī Caitanya Mahāprabhu és ?rīmatī Rādhārā?ī szeretetét mutatja be. Szeretetük egy-egy hatalmas folyóként h?mp?ly?g a prema óceánja felé. ?cāryáink kegyéb?l a bhakták megérinthetik ennek az óceánnak a partját, s néhány cseppnyi nektárt megízlelhetnek bel?le.

Kitab?n ba?l?ca vasf? olarak, Antik Yunan polisinden günümüze uzanan yolda, ?ocuk ve gen? yeti?tirmenin kamusal ve insan? ?nemini ortaya koyarken, fizik?, ahl?k? ve kültürel y?nleriyle bir bütün olarak e?itim felsefesi üzerine kaleme al?nm?? en temel eserlerden biri olmas? g?sterilebilir… ?Bu noktada, Rousseau’nun, “Tüm yazd?klar?m i?inde en iyi eserim” diye takdim etti?i?Emile’in 1762’de yay?nland???nda lanetlenip, 30 y?l sonra, Frans?z Devrimi’nin ?ncüleri i?in Frans?z milli e?itiminin ilham kayna?? addedildi?i dikkate al?nd???nda, Kant’?n e?itim üzerine sarf etti?i s?zlerin tarihsel ve toplumsal ba?lam? da ortaya ??kar. 18.yüzy?l?n ortalar?ndan 19.yüzy?l?n ba?lar?na dek ge?en bir ?mürlük sürede k?ta Avrupas? büyük bir do?umun sanc?lar?yla sars?lmaktad?r. ?ncesi ve sonras? diye tarihi ikiye ay?ran ?ifte Devrim (Sanayi ve Frans?z Devrimi) büyük bir zihinsel d?nü?üme yol a?mak üzeredir. Kant’? büyüten, ya da büyüklü?üne ayr?ca de?er katan bir unsur da, onun i?te bu ?a??n insan? olmas?d?r. ?Kant, 1806’daki Jena Sava??n? ve Napoleon i?galinin Alman milleti üzerinde yaratt??? ?ok ve deh?eti g?remeden vefat etse de, Wilhelm von Humboldt gibi e?itim reformcular? arac?l???yla Prusya (genel itibar?yla da Alman) e?itim sistemi i?in ne denli ?nemli bir yol a?t???n? tüm kitap boyunca seziyor gibidir. Bununla birlikte Kant’?nE?itim ?zerine’si, milli dilde ibadet edip, okumay? yazmay? te?vik eden Luhterci gelene?in Pietizmle kendini yenilemi? ve Büyük Frederich taraf?ndan te?vik edilmi? olan e?itim anlay???n?n olgunla?ma ?a??n?n da bir ürünüdür. Bu sebeple, kitab?n tamam?na h?kim olan motif, Ayd?nlanmac? bir “i?sel ?zgürle?im” ve “ruhan? terbiye” aras?nda kurulmas? gereken büyük dengedir. ? ? ?Bu arka plan? dikkate alarak, ?imdi kitaba biraz daha yak?ndan bakabiliriz… E?itim ?zerine, memleketin sayg?n ?evirmenlerinden biri olan Ahmet Aydo?an’?n sunu? ve ?ns?züyle ba?l?yor. ?stü kapal? fakat sitem dolu bir de?erlendirme yaz?s? olan “’Sapere Aude!’ Diye ??kt?k Yola”, Kant’a s?zü teslim etmeden evvel, 30 sayfada, Kant’?n dü?ünce dünyas?ndan ne denli uzakta kald???m?z?n ele?tirisini yap?yor. Bu arada, kitab?n ortaya ??k?? ?yküsüne de 22.sayfada a??klay?c? bir notla yer veriliyor. K?ningsberg ?niversitesi’nde muhtelif zamanlarda verilen dersler i?in haz?rlanan notlardan derlendi?i anla??lan?E?itim ?zerine, modern Türk?e’nin bir felsefe dili olamamas?n?n da etkisiyle, ?e?itli dipnotlar arac?l???yla kavramlar?n ve kelimelerin daha anla??l?r k?l?nd??? bir h?lde okura sunuluyor. ? “?nsan E?itilmesi Gereken Bir Varl?kt?r”: ? ?Kant, dü?üncelerini temellendirdi?i giri? sayfalar?nda insan?n e?itime muhta? ten varl?k oldu?u ger?e?inden hareket ediyor ve insan?n ancak e?itimle insan olabilece?ini dile getiriyor. (s.35) E?itime y?nelik bu yakla??m, Kant’?n idealizm felsefesinin ger?ekle?mesine giden yolu a?an anahtarlardan biri say?labilir.? ? ???NDEK?LER: ? KANT'IN YA?AMI…KANT'A G?RE AYDINLANMA NED?R?AHLAKIN METAF?Z???…KANT VE E??T?M ?ZER?NE….KANT VE TANRIKANT IN ELE?T?REL FELSEFES?KANT’IN ELE?T?REL FELSEFES?NE PLATON VE PARMEN?DES?N KATKILARI Kritisizm Nedir? KANT FELSEFES?N?N TEMEL KAVRAMLARIKANT’IN KURAMSAL METAF?Z?K ELE?T?R?S? HAKKINDAK? D???NCELER?..I. KANT'IN LE?BN?Z- WOLFF VE HUME'UN FELSEFELER?NE Y?NEL?K ELE?T?R?S?II. KANT'TA METAF?Z?K B?LG?N?N OLANA?I: METAF?Z?K OLANAKLI MIDIR?SONU?LARKANT’IN D?NYA YURTTA?LI?I AMACINA Y?NEL?K GENEL B?R TAR?H D???NCES?KANT’?I EBED? BARI?” D???NCES?S?YAS? HAKLARDA TEOR? VE PRAT?K ?L??K?S? ?ZER?NEK?RESELLE?EN SORUNLAR KAR?ISINDA KANT ET???UNUTULMAZ KANT S?ZLER?…..

　　如果说，当今社会有一套帮大家如何获得快乐、如何避免不快乐的知识体系，那显然孔子的思想体系更合适。它能让你成为一个没有敌人的人——仁者，起码也能让你变成一个在朋友圈有吸引力和比较受尊重的人。 　　很多人这辈子都没活好，总想活出超越这辈子的境界，但很容易走偏。其实，《论语说什么》告诉我们：哪怕我们在正道上前得慢一儿，也比走岔路而绕不回来的好。 　　一个人上半生主要是求存，下半生慢慢就要求真。求存是向外的，求真是向内的。不管是求存，还是求真，都要有一个学习的过程。因为你改变不了命运，但可以通过学习改变自己处理命运的能力。 　　读《论语说什么》，zui起码可以让你在糟糕的生活中成为一个不太糟糕的人——勤勉而好学，爱生活但不炫耀，正确地好色……

《你在忙什么》是由影响力遍及全球的佛教大德索达吉堪布近年来赴哈佛、耶鲁、斯坦福、哥廷根、清华、北大、港大……等全球近百所学府的演讲精粹。 堪布认为，时代在变迁，但佛教的宗旨没有变，人们可以从中找到解决现代问题的真正答案，这是应该去提醒大家的。 本书以幸福、压力、财富、情感、快乐为关键词，关注当下社会现状，针对现代人的思想误区，以浅显易懂的语言，为世人打开一条光明之路。身体的忙碌，根本在心。但愿由此你能得到佛教中的宁静心灵，减少无意义的忙碌，活得更加淡定。

《参同契》是早期道教重要典籍，全名《周易参同契》。书中借用乾、坤、坎、离、水、火等法象，以明炼丹修仙之术。为道教系统论述炼丹的早著作，道教奉为“丹经王”，是千古丹经之鼻祖。 本书是南怀瑾先生一九八三年在台湾讲解《参同契》的记录，分上、中、下三册。南怀瑾先生认为：《参同契》参合了三种原则相同的学问，且熔于一炉——老庄、道家的丹道，还有《易经》的学问，是一本非读不可的秘密典籍。《参同契》不止是丹经道书，它既是哲学又是科学，也是古典文学之作，其中包含了中华民族深之承天接地的文化。《参同契》素有“天书”之称。这部因深奥而埋藏已久的天书，因南师深入浅出的讲解而重新散发光芒。

   《列子》为道家重要典籍之一，与老庄并列。它高深莫测，易读而难懂，以故事、神话的形态，阐释道家的学术及观念。 《列子臆说》是南怀瑾先生关于《列子》的讲记，共分上中下三册。南怀瑾先生讲述列子，深浅出、生动自在，以《列子》的内容为研究重，带领读者广阔的视野、深难测的奇妙境界，并破了意识的种种局限。列子，这个御风而行的人，要我们从一切自设的框架中突围，成就天地间的自在逍遥。

《金粟轩纪年诗初集(精)》为南怀瑾先生四十余年旧体诗作品合集，收录他在中国大陆、台湾以及美国等地创作的*句、律诗、长短句共计五百五十余首，根据不同时期，分别命名为《西行集》《海屋集》《海东集》《掩关集》《美京集》，同时又附录其佛门诗偈、楹联及佚诗数十首于后，可谓诗笔琳琅，洋洋大观，充分展现了南先生超拔敏锐的思想见地和丰富细腻的情感世界。

《悦心语(南怀瑾先生*述佳句选摘)(精)》是南怀瑾先生语录集，以笔记形式呈现。取材自南先生《论语别裁》、《孟子旁通》、《老子他说》、《禅宗与道家》等*作。编者“断章取义”，稍加整理。本书内容博大精深，文字简短，通俗易懂，便于现代读者阅读。 《悦心语》是南怀瑾先生的语录集，从《论语别裁》《孟子旁通》等南怀瑾先生代表作中精选经典章句而成，浓缩南师智慧精华。 南怀瑾先生是海内外享有盛誉的儒释道大师，将中华文化各种思想融会贯通，带领国人重读中国古代儒、释、道典籍，引导人们关注人的内心，关注人伦世界，关注人文教化。 南师*作不是象牙塔里不食人间烟火的精密考校疏证，处处体现着对现实世界的深切关怀，和芸芸众生的生活与命运紧密相连。南怀瑾先生认为，人生的*高境界是：佛为心，道为骨，儒为表，大度看世界；技在手，能在身，思在脑，从容过生活。这正是夫子自道。 谨以《悦心语》一书，深切缅怀敬爱的南怀瑾先生。  

《列子》为道家重要典籍之一，与老庄并列。它高深莫测，易读而难懂，以故事、神话的形态，阐释道家的学术及观念。 《列子臆说》是南怀瑾先生关于《列子》的讲记，共分上中下三册。南怀瑾先生讲述列子，深浅出、生动自在，以《列子》的内容为研究重，带领读者广阔的视野、深难测的奇妙境界，并破了意识的种种局限。列子，这个御风而行的人，要我们从一切自设的框架中突围，成就天地间的自在逍遥。

有些事物，永不消逝，暴力即属此类。 暴力性表达并非现代性的标志。暴力只是变化多端而已，其表现形式随社会局势而变。如今，它回到皮下、交际之下、毛细和神经元的领域，呈现出微观物理学的形态；这种形态的存在，无需在统治或敌对关系中的那种否定或排斥性。 它从可见转为无形，从粗野蛮横转为沉思内省，从正面直转为病毒性感染。暴力起作用的方式不是公然袭，而是蔓延传染。 作者在本书中首次揭示了暴力事件的变形记，从君权和血亲等前现代社会的斩首，经由现代规训社会的畸变，*终到了今天绩效社会和倦怠社会的抑郁。 ------------- 韩炳哲作品系列（见识城邦出品）（已出齐） 《精神政治学》（2019年3月） Psychopolitik 《爱欲之死》（2019年3月） Agonie des Eros 《在群中》（2019年3月） Im Schwarm 《他者的消失》（2019年6月） Die Austreibung des Anderen 《倦怠社会》（2019年6月） Müdigkeitsgesellschaft 《娱乐何为》（2019年6月） Gute Unterhaltung 《暴力拓扑学》（2019年10月） Topologie der Gewalt 《透明社会》（2019年10月） Transparenzgesellschaft 《美的救赎》（2019年10月） Die Errettung des Sch?nen

本书是南怀瑾先生一九八一年所讲解《维摩诘经》的记录。 《维摩诘经》全称《维摩诘所说经》，三卷，通行后秦鸠摩罗什译本。内容着重描写达到解脱境界不一定要经过严格的出家修行生活，关键在于主观修养，阐扬大乘般若性空的思想。南怀瑾先生认为，《维摩诘经》是与整个佛法、佛教、东方文化，尤其是中国文化关系、影响深的一部重要经典。《维摩诘经》所代表的精神，是佛法在世间，不离世间本位而解脱成佛的法门，也指出十方三世诸佛如何证道，如何得解脱，如何证得菩提之路。南师用简单明了的语句，深入浅出，让读者能更容易了解原经优美流畅文字下的深厚含义。 本书原由台湾老古文化事业公司出版。兹经版权方台湾老古文化事业公司授权，复旦大学出版社将老古公司二〇〇五年三月版校订出版，以供研究。

二十一世纪初，有感于文化教育之重要，南先生亲自撰成《中国文化教育的自诉》一文，讲述从远古夏商周至清代一脉相承的中华民族文化、历史、教育、生活以及与政治、经济交互影响所产生的演变，叙述清晰扼要，内容发人深省。其后，他随缘讲课，内容广泛，但终不离文化之根本——或讲述二十世纪以来教育的发展历程，或从人生目标、家教、师道等方面漫谈教育。本书将此类话题的讲述行整理，与前文合为一体，南师亲自定名为《廿一世纪初的前言后语》，以突显众所关心之话题。

《参同契》又名《周易参同契》，为东汉魏伯阳著。其学说汇融周易、黄老、丹火之功于一体，用《易》的阴阳变化之理，阐述炼丹、内养之道，证明人与天地、宇宙有同体、同功而异用的法则。 《我说<参同契>》是南怀瑾先生继《论语别裁》后用力*深、*有分量的作品之一，共八十余万言，分上、中、下三册。内容涉及广泛，旁征博引，举证极多，更有南师本人所经历的诸多奇特的人和事，是国人了解、解读《参同契》这部“天书”的选择。

《参同契》是早期道教重要典籍，全名《周易参同契》。书中借用乾、坤、坎、离、水、火等法象，以明炼丹修仙之术。为道教系统论述炼丹的早著作，道教奉为“丹经王”，是千古丹经之鼻祖。 本书是南怀瑾先生一九八三年在台湾讲解《参同契》的记录，分上、中、下三册。南怀瑾先生认为：《参同契》参合了三种原则相同的学问，且熔于一炉——老庄、道家的丹道，还有《易经》的学问，是一本非读不可的秘密典籍。《参同契》不止是丹经道书，它既是哲学又是科学，也是古典文学之作，其中包含了中华民族深之承天接地的文化。《参同契》素有“天书”之称。这部因深奥而埋藏已久的天书，因南师深入浅出的讲解而重新散发光芒。