Lucrarea vizeaz? o tem? de actualitate – brandul de ora?, oferind un cadru teoretic al acestui nou concept de marketing, completat de o parte aplicativ? divers?, care ?i-a propus s? identifice ?i s? completeze eforturile autorit??ilor locale ?n aceast? direc?ie.

Eseurile cuprinse ?n aceast? carte au ?n comun c?teva teme care m-au preocupat: ra?ionalitatea, valorile ?i libertatea. O parte din articole au ap?rut ?n diferite publica?ii, altele au v?zut lumina tiparului prin aceast? carte. Am ?ncercat s? aduc ?n con?tiin?a public? c??iva g?nditori rom?ni importan?i ?n spa?iul cultural rom?nesc ?i l?sa?i ?n umbra uit?rii. Opera acestora e realizat? ?n bun? parte ?n perioada interbelic?, ?ntr-un climat de libertate, f?r? presiuni ideologice sau de alt? natur?, fiind rezultatul for?ei intelectuale ?i al culturii personale. Dup? 1946 regimul comunist a ?ngr?dit progresiv libert??ile politice, a ?ncercat s? distrug? tradi?iile culturale a?a-zis burgheze, exercit?nd o represiune asupra intelectualit??ii ?i a creatorilor de opere. Domeniul ?tiin?elor sociale a fost afectat de o cenzur? inchizitorial?, pun?ndu-se la index autori ?i opere considerate periculoase pentru societatea rom?neasc? ?i ideologia marxist?.

Milyen lenyomatot hagyott bennünk 1956? T?rténelem alulnézetb?l, avagy családi emlékek, személyes t?rténetek az ominózus ?szr?l, ami után minden más lett. Hogyan lesz egy 17 éves gyárimunkás fiúból néhány nap leforgása alatt forradalmár? Mi t?rtént Erdélyben 56-ban? Mikor eszmél rá a hatéves kislány, hogy a nagyapja Magyarország legfontosabb embere? Hogyan él tovább az, akinek a menyasszonya ?r?kre elhagyta az országot? Hogyan válik a távoli kultúrából érkez? idegen október 23. szellemiségét átérz? emberré? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre válaszol t?bbek k?z?tt Horgas Eszter, Varga Miklós, Kiss Zoltán Zéro, Tordai Teri, Vámos Miklós, Bornai Tibor és sokan mások. A kül?n?s, szívszorító vagy kalandos emlékekb?l megismerhetjük az ezerarcú forradalom néhány emberi mozzanatát. Naszvadi Judith családi érintettsége okán is kezdte el feltenni a kérdéseket el?bb sz?kebb, majd tágabb k?rnyezetében. A 60. évfordulóra így, ezekb?l az interjúkból állt ?ssze A mi '56-unk.

A sorozat és ami m?g?tte van I. Szulejmán szultán 1494-ben született, és 1566-ban Szigetvár alatt vesztette életét. 1520-tól haláláig az Oszmán Birodalom ikonikus uralkodójaként hódított. A magyar t?rténelmet ismer?k biztosan nem rajongtak érte soha. Miután 2013-ban az egyik kereskedelmi csatorna megvásárolta az életér?l szóló Szulejmán cím? sorozatot, a szultán negatív megítélése sokat változott. A néz?k megkedvelték a Halit Ergen? által alakított Fényességest. A sorozatban ábrázolt t?rténelmi események, személyek azonban nem minden esetben egyeznek a valósággal. Ezt az alkotók is megjegyzik: a m? t?rténelmi ihletés? - ami nem azonos a t?rténelmi h?séggel. R. Kelényi Angelika tisztázza a valós t?rténelmi eseményeket. ?sszegy?jt?tt érdekességeken keresztül oszlatja el a félreértéseket, mik?zben szórakoztatja az olvasót.

William Shakespeare egyik legnagyobb m?ve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt j?vend?lik, hogy király lesz. Felesége ?szt?nzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában meg?lik a náluk vendégesked? királyt. Tettüket a leitatott ?r?kre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth sz?rny? ?felindultságában” meg?li ?ket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…

Az álomszer?en meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságt?réssel vádolva küldi a halálba, el?bbi csupán Camillo h?ségének k?sz?nhet?en menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggy?zni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a sz?rny? látvány – szerettei holtteste – ébreszti fel zavaros állapotából. Már kés?, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsem?t távoli partokon hagyta sorsára. A t?rténetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita – a csecsem?, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor – felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a h? Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszer? pásztorlány iránt. Camillo, aki ráj?n Perdita kilétére, a fiatalokat Szicíliába küldi, ahol Leontes tárt karokkal fogadja elveszettnek hitt lányát, és Hermione szobra életre kel. A megbocsájtás, a feloldás pillanata lehetne ez, ha a t?rténetet mindvégig mozgató figura nem g?rdítené a néz?tér és a színpad k?zé az áttetsz?ség, a látomás, az álomszer?ség tüllfügg?nyét. ?s számunkra nem marad más, csupán a feloldatlanság feszültsége.

1920-ban a magyar t?rténelem egyik legsúlyosabb krízise érkezett el. Nem csupán a t?rténelmi Magyarország és hagyományos vezet? rétegei találtattak k?nny?nek: 1918 és 1919 forradalmaival együtt elbuktak a radikális reformokat szorgalmazó baloldali pártok is. K?zel hat év háborús pusztítás után gazdasági, szociális, külpolitikai és m?vel?dési problémák sokasága halmozódott fel. Ekkor született meg a fiatal értelmiség reform iránt elk?telezett részéb?l a magyar népi mozgalom. Az ? t?rténetükr?l szól ez a k?nyv. A magyar népi mozgalomról meglep?en keveset tud a jelenkor emlékezete, és ismereteink jó része is leginkább félreértésekb?l és el?ítéletekb?l táplálkozik. A népi mozgalom elitjéhez tartozók – Németh Lászlótól és Illyés Gyulától kezdve Veres Péteren és Kovács Imrén át egészen Bibó Istvánig – megpróbáltak választ találni a Trianon utáni Magyarország legéget?bb kérdéseire, méghozzá nem a hagyományos ideológiák mentén, hanem egy általuk ?harmadik útnak” nevezett eszmeiség jegyében. Papp István k?tete – amely harminc év óta az els? modern szemlélet? ?sszefoglalása a témának – els?sorban azt kívánja bemutatni, hogyan és miért született meg a népi mozgalom, illetve hogy legfontosabb tagjai milyen elgondolásokat fogalmaztak meg, és milyen reformokat láttak szükségesnek 1945 el?tt és után.

The A-Z of Atari 8-bit Games: Volume 2 features reviews of three different games for each letter of the alphabet. The games range from the very earliest releases in the late 70s to the modern homebrew games of today. This book shows you just how diverse the library of titles is for the Atari 8-bit computers and how it became one of the popular computers of all time.

Pe 1 mai 1915, c?nd Primul R?zboi Mondial intra ?n cea de a zecea sa lun?, un transoceanic de linie luxos, la fel de bogat decorat ca un conac englezesc de ?ar?, pleca din New York cu destina?ia Liverpool, av?nd la bord un num?r record de copii. ?n r?ndurile pasagerilor domnea o surprinz?toare stare de bun? dispozi?ie, de?i Germania declarase c? apele din jurul Marii Britanii constituiau o zon? de r?zboi. Luni de zile, submarinele germane sem?naser? teroarea ?n Atlanticul de Nord. Dar Lusitania era unul dintre marile transatlantice ale epocii, cel mai rapid vapor de linie aflat ?n serviciu, iar c?pitanul ei, William Thomas Turner, avea o ?ncredere de nestr?mutat ?n regulile stricte ale r?zboiului purtat de gentlemani, care feriser?, vreme de un secol, vasele civile de orice atac. Este o poveste pe care mul?i dintre noi cred c? o cunosc, f?r? a o ?ti cu adev?rat, iar Erik Larson ne-o readuce ?n aten?ie plin? de suspans, schimb?nd rolurile ?ntre v?n?tor ?i v?nat, ?n timp ce descrie un tablou mai general al Americii la apogeul Erei Progresului. Plin? de str?lucire ?i de emo?ie, Siajul mor?ii aduce la via?? o distribu?ie de personaje evocatoare, de la faimosul librar din Boston Charles Lauriat, la pioniera din domeniul arhitecturii Theodate Pope ?i la pre?edintele Woodrow Wilson, un om sufocat de suferin?? ?i ?ngrozit de perspectiva unui r?zboi mondial. Siajul mor?ii surprinde drama pur? ?i puterea emo?ional? a unui dezastru ale c?rui detalii intime ?i ?n?eles real riscau s? r?m?n? pierdute ?n negurile istoriei.

The Art of War is a Chinese military treatise that was written during the 6th century BC by Sun Tzu. Composed of 13 chapters, each of which is devoted to one aspect of warfare, it has long been praised as the definitive work on military strategies and tactics of its time. The Art of War is one of the oldest books on military strategy in the world. It is the first and one of the most successful works on strategy and has had a huge influence on Eastern and Western military thinking, business tactics, and beyond. Sun Tzu was the first to recognize the importance of positioning in strategy and that position is affected both by objective conditions in the physical environment and the subjective opinions of competitive actors in that environment. He taught that strategy was not planning in the sense of working through a to-do list, but rather that it requires quick and appropriate responses to changing conditions.

Foto?raf makinesi, insan o?lunun en ?nemli icatlar?ndan biridir. Bir foto?raf, ‘’an’’ denilen k?sac?k bir zaman?n tan???d?r. Ancak onda bir tarihi yakalamak da mümkündür. Bu bak?mdan foto?raf? sadece g?rsel bir obje olarak g?rmemek gerekir. Bakmas?n? bilenler i?in foto?raf; tarih, sosyoloji, psikoloji, kültürel yap?, sosyal de?i?im… konular?n ?nemli ip u?lar? i?erir. Foto?raf; g?rüp g?sterme, ger?e?i g?rünür k?lma, ger?e?i kavratmad?r. Her foto?raf?n bir dili vard?r. O dili anlayabilenler, nice güzellikleri ke?federler. Foto?rafta sadece g?rüneni de?il, g?sterilmek isteneni de bilmek ve alg?lamak gerekir. Her foto?raf bir ‘’an’’? yakalasa da onun i?inde sakl? bir hik?ye bulunur. Foto?raf, g?rselli?iyle beraber; topluma, zamana, mekana ve bireylere ili?kin bilgi ve belgelerle doludur. Foto?raf bireylerin ve toplumun aynas?d?r. Bu albüm-kitapta siz kendinizi bulacaks?n?z. Mahalleniz, k?yünüz, hat?ralar?n?z, akraba ve dostlar?n?z burada, sizin kar??n?zda olacakt?r. Sizleri ‘’Ge?mi?ten Gelece?e Emirda? ‘’ gezintisine ??kar?yoruz. Bu albüm-kitap Emirda?’?n tarihi süre? i?inde ge?ti?i a?amalar? da yans?tarak, gelece?imize ???k tutacakt?r. Emirda?’?n sosyal de?i?imini kitapta g?rmek mümkündür Foto?raflar grupla?t?r?larak okuyucuya kolayl?k sa?lanm??t?r. Genel, askerlik, ?ar??-pazar, bayramlar, spor, e?itim, tar?m-hayvanc?l?k, otobüs?ülük, aile, k?yler, ?ehreler, g??, yayla, bina-yap?lar, milli mücadele ve yat?rlara ait foto?raflar bir araya toplanm??t?r. “Ge?mi?ten Gelece?e Emirda?”?n olu?mas?nda eme?i ge?en, katk? sa?layan tüm Emirda?’l?lara te?ekkür ederim.. ? Ak?n A?CA Emirda? Kaymakam?

"Romeo and Juliet" is a tragic play written early in the career of William Shakespeare about two teenage "star-cross'd lovers" whose untimely deaths ultimately unite their feuding households. It was among Shakespeare's most popular plays during his lifetime and, along with Hamlet, is one of his most frequently performed plays. Today, the title characters are regarded as archetypal "young lovers"??PROLOGUE:?Two households, both alike in dignity,?In fair Verona, where we lay our scene,?From ancient grudge break to new mutiny,?Where civil blood makes civil hands unclean.?From forth the fatal loins of these two foes?A pair of star-cross'd lovers take their life;?Whole misadventured piteous overthrows?Do with their death bury their parents' strife.?The fearful passage of their death-mark'd love,?And the continuance of their parents' rage,?Which, but their children's end, nought could remove,?Is now the two hours' traffic of our stage;?The which if you with patient ears attend,?What here shall miss, our toil shall strive to mend.

Societatea deschis? contra societ??ii deschise. Societatea rom?neasc? ?ntre utopie ?i realitate este o carte de analiz? profund? ?i complex?, ce ?i-a ales ca obiect de studiu cea mai important? paradigm? sociopolitic? a postmodernit??ii, ?mpreun? cu realit??ile concrete ce se configureaz? ?n jurul acesteia. O paradigm? care ?i-a propus s? schimbe fa?a lumii, sens ?n care, de mai bine de 25 de ani o putem observa manifest?ndu-se pe multiple coordonate ?i ?n planul realit??ilor sociale ?i politice autohtone, pe care, de altfel, autorul le radiografiaz? extrem de atent, cu ochiul, mintea ?i bagajul de cuno?tin?e proprii specialistului, dar ?i cu sufletul ?i con?tiin?a celui care apar?ine societ??ii rom?ne?ti. Cartea de fa?? este, ?n acela?i timp, ?i despre societatea deschis?, dar ?i despre trecutul, prezentul ?i viitorul prefigurat lumii ?n aceast? paradigm?, c?t ?i despre evolu?ia societ??ii rom?ne?ti ca parte integrant? a acestei lumi. Ea surprinde ?i problematizeaz? o multitudine de aspecte ?in?nd at?t de natura intrinsec? a conceptului de societate deschis?, c?t ?i de schimb?rile pe care implementarea acestui concept ca realitate social? le presupune ?i le antreneaz? ?n societ??ile contemporane. Prin aceasta, ea se recomand? ca o lectur? util?, provocatoare ?i, totodat?, revelatoare tuturor celor preocupa?i de c?mpul ?tiin?elor sociale ?i politice, dar ?i celor interesa?i s? ?n?eleag? ceva ?n plus din sistemul cauzalit??ilor profunde care influen?eaz? mersul lumii, ?n general, ?i al societ??ii rom?ne?ti, ?n particular. (Maria Voinea)

Part 1: Logic (Organon) Categories, translated by E. M. Edghill On Interpretation, translated by E. M. Edghill Prior Analytics (2 Books), translated by A. J. Jenkinson Posterior Analytics (2 Books), translated by G. R. G. Mure Topics (8 Books), translated by W. A. Pickard-Cambridge Sophistical Refutations, translated by W. A. Pickard-Cambridge Part 2: Universal Physics Physics (8 Books), translated by R. P. Hardie and R. K. Gaye On the Heavens (4 Books), translated by J. L. Stocks On Gerneration and Corruption (2 Books), translated by H. H. Joachim Meteorology (4 Books), translated by E. W. Webster Part 3: Human Physics On the Soul (3 Books), translated by J. A. Smith On Sense and the Sensible, translated by J. I. Beare On Memory and Reminiscence, translated by J. I. Beare On Sleep and Sleeplessness, translated by J. I. Beare On Dreams, translated by J. I. Beare On Prophesying by Dreams, translated by J. I. Beare On Longevity and Shortness of Life, translated by G. R. T. Ross On Youth, Old Age, Life and Death, and Respiration, translated by G. R. T. Ross Part 4: Animal Physics The History of Animals (9 Books), translated by D'Arcy Wentworth Thompson On the Parts of Animals (4 Books), translated by William Ogle On the Motion of Animals, translated by A. S. L. Farquharson On the Gait of Animals, translated by A. S. L. Farquharson On the Generation of Animals (5 Books), translated by Arthur Platt Part 5: Metaphysics (15 Books), translated by W. D. Ross Part 6: Ethics and Politics Nicomachean Ethics (10 Books), translated by W. D. Ross Politics (8 Books), translated by Benjamin Jowett The Athenian Constitution, translated by Sir Frederic G. Kenyon Part 7: Aesthetic Writings Rhetoric (3 Books), translated by W. Rhys Roberts Poetics, translated by S. H. Butcher

Rejtély, amelyet másfél száz éve próbálnak írók, irodalomt?rténészek, színházi szakemberek, esztéták, filozófusok megfejteni. Mese? ?rgirus királyfi és Tündér Ilona csodásan valószer?tlen t?rténete számtalan változatban létezik a magyar népmesekincsben, s olasz k?zvetít? forrásokon át g?r?g, s?t egyiptomi gy?kerekig nyúlik vissza az aranyalmát term? fa s a két szerelmes t?rténete. Szerelmi románc? Nem fontos a kor, a táj, a t?rténelmi háttér, csak az érzelmeiben egymásba gabalyodott két ember – itt és most: Csongor és Tünde – lángolása, viharzása, minden eléjük tornyosuló akadályt leromboló akarása, szerelmi szárnyalása. Színdarab? Karakteres, jó szerepek – ?rd?g?k, boszorkányok, b?lcsek, ledérek – forgataga zegzugos cselekmény, váratlan fordulatok, lehet?ség mindenféle színpadi csoda semmi nem korlátozva megvalósítására: sok alakra bomló, egy személybe olvadó boszorkány, leveg?ben r?pk?d?, láthatatlanná váló ?rd?gfiak, f?ld mélyér?l szemünk láttára kiemelked?, fényárban úszó tündérpalota. Minden pillanatban tátva maradhat a szánk. Filozófiai traktátus? ?letutak: Kalmáré a kincs, Fejedelemé a hatalom, Tudósé a b?lcsesség; Csongoré a szerelem. A kincs elpereg, a hatalom elkopik, a tudás semmivé porlad. A szerelem ?r?k. Drámai k?ltemény? ?jfélt?l éjfélig élünk: hajnalodik, felragyog az ég, dél van, alkonyodik, beesteledik, már f?lénk borul az éjszaka. Reményekkel telten, harcra készen kezdjük hajnalban, küszk?dünk reggel, boldogok vagyunk délben, szorongunk alkonyatkor, s?tétedéskor belenyugszunk az elmúlásba. De másnap újra f?lkel a nap. V?r?smarty Mihály 1830-ban fejezte be m?vét, a cím alá azt írta: színjáték ?t felvonásban. Már csak boldogan sajgó, rejtve rejtett szomorú emlék szívében reménytelen szerelme, Perczel Etelka. Mindennapi életében legf?képpen arra büszke, hogy sok kínnal keletkezett nagy m?vét, a Zalán futását a várva várt nemzeti eposzként ünneplik. Tagja az éppen szület? Magyar Tudományos Akadémiának, a legismertebb, legfontosabb szépirodalmi és m?vészeti lapok ?dolgozótársa”, szívét melenget? jóérzés: Széchenyi István a barátja. Igaz, a pénztárcája t?bbnyire lapos, gyakran kínosan lapos, de ismert és népszer? ember. Harminc éves. Férfi. Kincse nincs, hatalomra nem vágyik, a tudásról azt gondolja: valójában senki nem tudja, mennyit ér s mire jó. De Csongor boldog, amikor megpillantja Tündét, boldog, amikor át?leli, boldog, amikor elveszíti, mert hiszi, tudja: nem ?r?kre veszítette el. Küzd, harcol, verekszik: keresi a boldogságot. S boldog, amikor embert próbáló kalandok után végre megtalálja Tündét, s f?ldi létükben ?r?kre ?sszeforrnak. Csongor és Tünde számára a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthet? kincs, ?r?kre er?t adó hatalom, b?lcsességgé párlódott tudás. ?gy lesznek halandók halhatatlanok. ?s másnap újra f?lkel a nap.

sszevissza csereberéldik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott trtett, tmérdek móka, dal, vidámság szvi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár trténetét. Oly' darab ez, amint a kznség szeret, kíván, óhajt – ami nektek kell”, mondta Szász Károly errl a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.

A Hamlet (1601), talán legismertebb, legt?bbet játszott m?ve Shakespeare-nek. K?zéppontjában az élet kínálta, s mindenkiben f?lmerül? kérdés áll: "Lenni vagy - nem lenni?", és ha lenni - hogyan? Mi az emberi cselekvés végs? határa a vélt vagy valós hiba, netán b?n helyrehozatalához? Egyáltalán van-e igazi létezés, s ha van, az mennyire lehet veszélyes a létez?re? Vívódó, t?preng? alkotás a dráma, miként a f?szerepl? maga. Hamlet késleltetett bosszúját hosszas ?nmarcangoló kérdéselvetések, bizonyságkéresésék el?zik meg. Végül igazságot szolgáltat, de ? is belepusztul. T?rni vagy ellenszegülni? A reneszánsz ember dilemmája ?r?kérvény?! Mert a cselekvés erk?lcsileg legvitathatóbb pontja az emberi élet kioltása. Van-e joga valakinek - ha oka van is - ?lni? K?vetkezmények nélkül semmi sem vállalható, kül?n?sen nem a pusztítás. De van-e joga az embernek vélt vagy valós igaza tudatában nem cselekedni, nem vállalni a tett kockázatát? Mennyire tartozunk felel?sséggel a külvilág és saját lelkiismeretünk el?tt? Hamlet tettével válaszol a kérdésekre, ám az egész dráma nem ad egyértelm? feleletet. Nem is adhat. Remekm?vek; géniuszok és a természet sajátossága a talányosság... Nem beszélve arról, hogy a mindennapok kisebb-nagyobb d?ntéseit mindenkinek magának kell meghoznia.

„Într-o pres? care nu prea mai pune pre? pe reportaje, Liliana Nicolae persevereaz? cu inteligen?? ?i har. La radio ?i în Dilema veche, subiectele ?i cuvintele ei bine m?surate reconstituie lumea din frînturi, în toat? normalitatea ei. Ascultate sau citite, reportajele sale ne pun pe gînduri în fa?a Vie?ii pe care, gr?bi?i, uit?m uneori s-o contempl?m ori s-o în?elegem.“ – Mircea Vasilescu (Dilema veche)

A meg?zvegyült Szilvai professzornak az a terve, hogy a gyámsága alá tartozó unoka?ccséhez feleségül adja titokban nevelt gyámleányát, Mariskát. A fiú k?zben a professzor tudta nélkül Liliomfi néven vándorszínésznek áll, és meghódítja Mariska szívét. A professzor ellenzi a házasságot, éppen attól a férfit?l félti a lányt, akihez egyébként feleségül szeretné adni. Liliomfi pedig azt hiszi, hogy a nagybátyja hitvesének akarja Mariskát. A h? barát és színésztárs, Szellemfi segít Szilvai megtévesztésében, Liliomfinak adva ki magát. Egy másik - társadalmi kül?nbségek miatti - reménytelennek látszó szerelem (Gyuri, a pincér és Erzsi, a gazdag Kányai fogadós uram lánya) t?rténete ?sszefonódik Liliomfi és Mariska sorsával.

Demagóg, ?rült, gazember? Népvezér, próféta, mártír? E két véglet k?z?tt ingadozott Szálasi Ferenc megítélése kortársai szemében. Az utókor azonban k?zel sem ilyen megosztott személyét illet?en, Szálasi a 20. századi magyar t?rténelem talán legelutasítottabb alakja. K?tetünkben arra keressük a választ, miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól számos egykori dokumentum vall, ami lehet?séget ad, hogy t?bb, olykor lényegesen eltér? néz?pontokból vizsgálhassuk ugyanazt az eseményt. K?nyvünkben megkíséreljük a sok esetben részrehajló – vagy éppen elfogult – kortársak írásai alapján áttekinteni Szálasi életútját: a katonáét, az ideológusét, a politikusét – gyermekkorától egészen haláláig. Végül pedig azt is bemutatjuk, miként viszonyul hozzá az utókor. A k?tetet életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé. PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA BTK T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

Читанка для учн?в старших клас?в середньо? школи в ус?х ?вропейських кра?нах. Книжку створено в рамках сп?льного проекту орган?зац?й та установ, що працюють разом у Платформ? ?вропейсько? пам'ят? та сумл?ння. Зб?рка м?стить 30 дивовижних ?стор?й людей з 16 ?вропейських кра?н, що зазнали тотал?таризму. Це розпов?д? про см?ливц?в, як? протистояли тотал?таризмов? та загинули, а також про тих, кому пощастило вижити. Ц? розпов?д? сповнен? надзвичайного суму через незм?рн? страждання, що ?х завдали фанатичн? орудар?, поборники та п?дсобники тотал?таризму таким же людям, як ? вони. Але водночас вони осп?вують любов до свободи, людську г?дн?сть, несхитн?сть, см?лив?сть, в?ру та в?ддан?сть головним людським ц?нностям.