Pe 1 mai 1915, c?nd Primul R?zboi Mondial intra ?n cea de a zecea sa lun?, un transoceanic de linie luxos, la fel de bogat decorat ca un conac englezesc de ?ar?, pleca din New York cu destina?ia Liverpool, av?nd la bord un num?r record de copii. ?n r?ndurile pasagerilor domnea o surprinz?toare stare de bun? dispozi?ie, de?i Germania declarase c? apele din jurul Marii Britanii constituiau o zon? de r?zboi. Luni de zile, submarinele germane sem?naser? teroarea ?n Atlanticul de Nord. Dar Lusitania era unul dintre marile transatlantice ale epocii, cel mai rapid vapor de linie aflat ?n serviciu, iar c?pitanul ei, William Thomas Turner, avea o ?ncredere de nestr?mutat ?n regulile stricte ale r?zboiului purtat de gentlemani, care feriser?, vreme de un secol, vasele civile de orice atac. Este o poveste pe care mul?i dintre noi cred c? o cunosc, f?r? a o ?ti cu adev?rat, iar Erik Larson ne-o readuce ?n aten?ie plin? de suspans, schimb?nd rolurile ?ntre v?n?tor ?i v?nat, ?n timp ce descrie un tablou mai general al Americii la apogeul Erei Progresului. Plin? de str?lucire ?i de emo?ie, Siajul mor?ii aduce la via?? o distribu?ie de personaje evocatoare, de la faimosul librar din Boston Charles Lauriat, la pioniera din domeniul arhitecturii Theodate Pope ?i la pre?edintele Woodrow Wilson, un om sufocat de suferin?? ?i ?ngrozit de perspectiva unui r?zboi mondial. Siajul mor?ii surprinde drama pur? ?i puterea emo?ional? a unui dezastru ale c?rui detalii intime ?i ?n?eles real riscau s? r?m?n? pierdute ?n negurile istoriei.

Orestes arrives at the grave of his father, accompanied by his cousin Pylades, the son of the king of Phocis, where he has grown up in exile; he places two locks of his hair on the tomb. Orestes and Pylades hide as Electra, Orestes' sister, arrives at the grave accompanied by a chorus of elderly slave women (the libation bearers of the title) to pour libations on Agamemnon's grave; they have been sent by Clytemnestra in an effort to ward off harm. Just as the ritual ends, Electra spots a lock of hair on the tomb which she recognizes as similar to her own; subsequently she sees two sets of footprints, one of which has proportions similar to hers. At this point Orestes and Pylades emerge from their hiding place and Orestes gradually convinces her of his identity.

The Oresteia, a trilogy of Greek tragedies written by Aeschylus. The name derives from the character Orestes, who sets out to avenge his father's murder. The only extant example of an ancient Greek theater trilogy, the Oresteia won first prize at the Dionysia festival in 458 BC. Principal themes of the trilogy include the contrast between revenge and justice, as well as the transition from personal vendetta to organized litigation.

The Danaids form the chorus and serve as the protagonists. They flee a forced marriage to their Egyptian cousins. When the Danaides reach Argos, they entreat King Pelasgus to protect them. He refuses pending the decision of the Argive people, who decide in the favor of the Danaids. Danaus rejoices the outcome, and the Danaids praise the Greek gods. Almost immediately, a herald of the Egyptians comes to attempt to force the Danaids to return to their cousins for marriage. Pelasgus arrives, threatens the herald, and urges the Danaids to remain within the walls of Argos. The play ends with the Danaids retreating into the Argive walls, protected.

The story is based around incident when Apuleius was accused of using magic to gain the attentions and fortune of a wealthy widow. He declaimed and then distributed a witty tour de force in his own defense before the proconsul and a court of magistrates convened in Sabratha, near ancient Tripoli, Libya.

Lysistrata is a comedy originally performed in classical Athens in 411 BC. A comic account of one woman's extraordinary mission to end the Peloponnesian War. Lysistrata persuades the women of Greece to withhold sexual privileges from their husbands and lovers as a means of forcing the men to negotiate peace—a strategy, however, that inflames the battle between the sexes. The play is notable for being an early exposé of sexual relations in a male-dominated society.

Two middle-aged men stumbling across a hillside wilderness are guided by a pet crow and a pet jackdaw. One of them advises the audience that they are fed up with life in Athens, where people do nothing all day but argue over laws, and they are looking for Tereus, a king who was once metamorphosed into the Hoopoe, for they believe he might help them find a better life somewhere else.

Today the women at the festival are going to kill me for insulting them!' This bold statement by Euripides is the absurd premise upon which the whole play depends. The women are incensed by his plays' portrayal of the female sex as mad, murderous, and sexually depraved, and they are using the festival of the Thesmophoria (an annual fertility celebration dedicated to Demeter) as an opportunity to debate a suitable choice of revenge.

Do you tell your dog to lay down or lie down? How do you respond to the question of "How are you?" Do you say good or well? If these questions confuse you, imagine how tough it is for your kids. Don't worry about it anymore. Let Queen Shinobi teach them the proper way. She's been around a long, long time and she knows her stuff. So invest a few bucks in your child's learning and let Queen Shinobi show them how to do it. ?

Como todas las mananas, el marques de Torrebianca salio tarde de su dormitorio, mostrando cierta inquietud ante la bandeja de plata con cartas y periodicos que el ayuda de camara habia dejado sobre la mesa de su biblioteca. Cuando los sellos de los sobres eran extranjeros, parecia contento, como si acabase de librarse de un peligro. Si las cartas eran de Paris, fruncia el ceno, preparandose a una lectura abundante en sinsabores y humillaciones. Ademas, el membrete impreso en muchas de ellas le anunciaba de antemano la personalidad de tenaces acreedores, haciendole adivinar su contenido. Su esposa, llamada ?la bella Elena?, por una hermosura indiscutible, que sus amigas empezaban a considerar historica a causa de su exagerada duracion, recibia con mas serenidad estas cartas, como si toda su existencia la hubiese pasado entre deudas y reclamaciones. El tenia una concepcion mas anticuada del honor, creyendo que es preferible no contraer deudas, y cuando se contraen, hay que pagarlas. ? AUTOR: Vicente Blasco Ibanez nacio el 29 de enero de 1867 en Valencia (Espana). Era hijo de Ramona Ibanez y del comerciante Gaspar Blanco. Estudio Derecho en la Universidad de Valencia. Participo en la politica uniendose al Partido Republicano". En 1894 fundo el periodico El pueblo. En el ano 1896, fue detenido y condenado a varios meses de prision. En 1889 contrajo matrimonio con Maria Blasco del Cacho, hija del magistrado Rafael Blasco y Moreno. Cuando subio al poder Canovas del Castillo, el escritor se exilio brevemente en la ciudad de Paris. Fue un autor vinculado en muchos aspectos al naturalismo frances. Por otra parte, la explicita intencion politicosocial de algunas de las novelas de Blasco Ibanez, aunada al escaso bagaje intelectual del autor, lo mantuvo alejado de los representantes de la Generacion del 98. Murio el 28 de enero de 1928 en Menton (Francia)a los 60 anos. Entre sus titulos destacan: "Arroz y Tartana" (1894), "La Barraca" (1898), "Entre Naranjos (1900), "Canas y Barro" (1902), "La Horda" (1905), "Sangre y Arena" (1908) o "Los Cuatro Jinetes Del Apocalipsis" (1916).

Boris Johnson exploreaz?, ?n paginile acestui volum, din ce anume este constituit ?factorul Churchill“ – acea inteligen?? unic? a unuia dintre cei mai importan?i lideri ai secolului XX. Demont?nd miturile ?i prejudec??ile care au d?inuit al?turi de realitate, Johnson realizeaz? – cu inteligen?a ?i pasiunea caracteristice – portretul unui om al contradic?iilor, al curajului contagios, ?nzestrat cu o elocin?? uimitoare ?i cu o putere inegalabil? de a croi strategii. Curajos pe c?mpul de lupt?, Churchill a trebuit s? primeasc? ordin de la rege pentru a sta departe de focul b?t?liei ?n Ziua Z; a fost de acord cu bombardamentele strategice la scar? extins?, cu toate c? ura distrugerile produse de r?zboi ?i ?i dispre?uia pe politicienii care nu ?i tr?iser? ororile. A fost un jurnalist apreciat, un mare orator ?i a c??tigat Premiul Nobel pentru Literatur?. A fost faimos pentru capacitatea de a combina serile de dineuri oficiale cu nop?ile ?n care lua decizii cruciale pentru soarta r?zboiului. Viziunea sa progresist? asupra lumii l-a f?cut un pionier ?n dezvoltarea sistemului public de s?n?tate, de educa?ie ?i de asisten?? social?, de?i a r?mas un adept incorigibil al incorectitudinii politice. Factorul Churchill nu este o carte doar pe gustul pasiona?ilor de istorie. Este o lectur? esen?ial? pentru to?i cei care doresc s? afle din ce material anume e f?cut un mare lider.

i corbul, croncnind, a rguit, Vestind c sorii fost au aruncai! Venii! Venii! Voi, duhuri, ce vegheai Pe gndurile morii, crunta zee! i m nvai s nu mai fiu femeie! M umplei, de la cretet pn’ la tlpi Cu o rutate nenduplecat! The raven himself is hoarse That croaks the fatal entrance of Duncan Under my battlements. Come, you spirits That tend on mortal thoughts, unsex me here, And fill me from the crown to the toe top full Of direst cruelty!

Milyen lenyomatot hagyott bennünk 1956? T?rténelem alulnézetb?l, avagy családi emlékek, személyes t?rténetek az ominózus ?szr?l, ami után minden más lett. Hogyan lesz egy 17 éves gyárimunkás fiúból néhány nap leforgása alatt forradalmár? Mi t?rtént Erdélyben 56-ban? Mikor eszmél rá a hatéves kislány, hogy a nagyapja Magyarország legfontosabb embere? Hogyan él tovább az, akinek a menyasszonya ?r?kre elhagyta az országot? Hogyan válik a távoli kultúrából érkez? idegen október 23. szellemiségét átérz? emberré? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre válaszol t?bbek k?z?tt Horgas Eszter, Varga Miklós, Kiss Zoltán Zéro, Tordai Teri, Vámos Miklós, Bornai Tibor és sokan mások. A kül?n?s, szívszorító vagy kalandos emlékekb?l megismerhetjük az ezerarcú forradalom néhány emberi mozzanatát. Naszvadi Judith családi érintettsége okán is kezdte el feltenni a kérdéseket el?bb sz?kebb, majd tágabb k?rnyezetében. A 60. évfordulóra így, ezekb?l az interjúkból állt ?ssze A mi '56-unk.

A sorozat és ami m?g?tte van I. Szulejmán szultán 1494-ben született, és 1566-ban Szigetvár alatt vesztette életét. 1520-tól haláláig az Oszmán Birodalom ikonikus uralkodójaként hódított. A magyar t?rténelmet ismer?k biztosan nem rajongtak érte soha. Miután 2013-ban az egyik kereskedelmi csatorna megvásárolta az életér?l szóló Szulejmán cím? sorozatot, a szultán negatív megítélése sokat változott. A néz?k megkedvelték a Halit Ergen? által alakított Fényességest. A sorozatban ábrázolt t?rténelmi események, személyek azonban nem minden esetben egyeznek a valósággal. Ezt az alkotók is megjegyzik: a m? t?rténelmi ihletés? - ami nem azonos a t?rténelmi h?séggel. R. Kelényi Angelika tisztázza a valós t?rténelmi eseményeket. ?sszegy?jt?tt érdekességeken keresztül oszlatja el a félreértéseket, mik?zben szórakoztatja az olvasót.

E tündérjátékról úgy tartják, egy f?úri esküv? alkalmából íródott. Err?l szól maga a darab is, a szerelemr?l, a házasságról, a szenvedélyr?l, az akadályok legy?zésér?l. A Szentivánéj egyetlen hatalmas nászéjszaka. Puck, a csúfondáros apród, aki miatt kit?r a háborúság a tündérkirály és tündérkirályn? k?z?tt, minden kerget?z?, egymást ?z? szerelmesnek jelképe lehet, akik szüntelen váltakozásban gerjednek egyért s taszítják el a másikat. Mintha a való életben is Puck gonosz varázslatára fordulna meg minden, majd jótékony varázslatára az éj végére valahogy mégis ?sszerendez?djék. Tündéri álomvilág cívódással, féltéssel, ellenállhatatlan vágyakkal.

William Shakespeare egyik legnagyobb m?ve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt j?vend?lik, hogy király lesz. Felesége ?szt?nzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában meg?lik a náluk vendégesked? királyt. Tettüket a leitatott ?r?kre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth sz?rny? ?felindultságában” meg?li ?ket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…

Az álomszer?en meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságt?réssel vádolva küldi a halálba, el?bbi csupán Camillo h?ségének k?sz?nhet?en menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggy?zni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a sz?rny? látvány – szerettei holtteste – ébreszti fel zavaros állapotából. Már kés?, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsem?t távoli partokon hagyta sorsára. A t?rténetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita – a csecsem?, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor – felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a h? Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszer? pásztorlány iránt. Camillo, aki ráj?n Perdita kilétére, a fiatalokat Szicíliába küldi, ahol Leontes tárt karokkal fogadja elveszettnek hitt lányát, és Hermione szobra életre kel. A megbocsájtás, a feloldás pillanata lehetne ez, ha a t?rténetet mindvégig mozgató figura nem g?rdítené a néz?tér és a színpad k?zé az áttetsz?ség, a látomás, az álomszer?ség tüllfügg?nyét. ?s számunkra nem marad más, csupán a feloldatlanság feszültsége.

1920-ban a magyar t?rténelem egyik legsúlyosabb krízise érkezett el. Nem csupán a t?rténelmi Magyarország és hagyományos vezet? rétegei találtattak k?nny?nek: 1918 és 1919 forradalmaival együtt elbuktak a radikális reformokat szorgalmazó baloldali pártok is. K?zel hat év háborús pusztítás után gazdasági, szociális, külpolitikai és m?vel?dési problémák sokasága halmozódott fel. Ekkor született meg a fiatal értelmiség reform iránt elk?telezett részéb?l a magyar népi mozgalom. Az ? t?rténetükr?l szól ez a k?nyv. A magyar népi mozgalomról meglep?en keveset tud a jelenkor emlékezete, és ismereteink jó része is leginkább félreértésekb?l és el?ítéletekb?l táplálkozik. A népi mozgalom elitjéhez tartozók – Németh Lászlótól és Illyés Gyulától kezdve Veres Péteren és Kovács Imrén át egészen Bibó Istvánig – megpróbáltak választ találni a Trianon utáni Magyarország legéget?bb kérdéseire, méghozzá nem a hagyományos ideológiák mentén, hanem egy általuk ?harmadik útnak” nevezett eszmeiség jegyében. Papp István k?tete – amely harminc év óta az els? modern szemlélet? ?sszefoglalása a témának – els?sorban azt kívánja bemutatni, hogyan és miért született meg a népi mozgalom, illetve hogy legfontosabb tagjai milyen elgondolásokat fogalmaztak meg, és milyen reformokat láttak szükségesnek 1945 el?tt és után.

Cea dinti monografie care ofer o imagine cuprinztoare asupra receptrii literaturii romne n Cehia, cartea de fa este o incursiune n diversele etape ale totalitarismului comunist: stalinismul integral, perioada dezgheului, anii aizeci (cu transformrile din jurul Primverii de la Praga), urmai de perioada de normalizare care se ntinde pn la momentul Revoluiei de Catifea. Ineditul acestei lucrri este dat i de explorarea manifestrii unor opere i a unor personaliti literare romneti (precum Mircea Eliade, Constantin Virgil Gheorghiu sau Petru Dumitriu) n zona literar ceh prohibit din anii supui studiului, mai precis n publicaiile din exil i n revistele de tip samizdat. Cititorului i este oferit un tablou amplu asupra autorilor romni receptai cu predilecie de ctre cehi sub comunism i asupra tendinelor manifestate de romnitii cehi (coloana vertebral a procesului receptrii), de criticii literari i de recenzeni. Cartea definete o epoc n istoria raporturilor culturale dintre romni i cehi, dou popoare legate de un trecut adeseori comun i de o prietenie sincer.“ – Profesor dr. Mihai Mitu

Mein Kampf ist eine politisch-ideologische Programmschrift Adolf Hitlers. Sie erschien in zwei Teilen. Hitler stellte darin seinen Werdegang zum Politiker und seine Weltanschauung dar. Das Buch enthalt Hitlers Autobiografie, ist in der Hauptsache aber eine zweckgerichtete Kampf- und Propagandaschrift, die zum Neuaufbau der NSDAP als zentral gelenkter Partei unter Hitlers Fuhrung dienen sollte.??Der erste Band entstand in Hitlers Haftzeit 1924 und wurde erstmals am 18. Juli 1925, der zweite am 11. Dezember 1926 veroffentlicht. Vor allem der erste Band wurde bis 1932 in der Weimarer Republik zu einem viel diskutierten Bestseller.??Hitler schrieb 1924 den ersten Teil von Mein Kampf wahrend seiner Festungshaft in der Haftanstalt Landsberg in Landsberg am Lech. Er soll den Text seinem spateren Stellvertreter Rudolf HeB diktiert haben. Neuere Erkenntnisse weisen darauf hin, dass Hitler den Text selbst auf einer Reiseschreibmaschine tippte. Winifred Wagner berichtete, Hitler "massenhaft Schreibpapier" nach Landsberg geschickt zu haben.??Ursprunglich sollte das Buch Viereinhalb Jahre [des Kampfes] gegen Luge, Dummheit und Feigheit heiBen. Nach der vorzeitigen Haftentlassung im Dezember 1924 diktierte Hitler den starker programmatisch ausgelegten zweiten Teil von Mein Kampf seinem Gefolgsmann Max Amann, Direktor des Franz-Eher-Verlags. Amann und Hitler zogen sich im Sommer 1925 in das (daher spater so genannte) Kampfhausl des Pensionswirts Bruno Buchner auf dem Obersalzberg (nahe dem spateren Berghof) zuruck, um das Manuskript zu tippen.??Im Juli 1925 erschien der erste Band, im Dezember 1926 der zweite. Bis 1930 vertrieb der Verlag Mein Kampf in zwei groBformatigen Banden zum Preis von zunachst je 12, ab 1928 14 Reichsmark.??Der Originaltext erlebte in seiner zwanzigjahrigen Editionsgeschichte von 1925 bis 1945 zahlreiche Anderungen und Erweiterungen. Der Text der spaten Ausgaben aus den 1940er Jahren ist nur bedingt in direkten Bezug zu setzen mit Hitlers publizistischer und politischer Positionierung Mitte der 1920er. ??Im Herbst 2006 tauchten in Munchen funf Manuskript- und achtzehn Entwurfsseiten zu Hitlers Buch auf, die er vor dessen Veroffentlichung im Fruhjahr und im Sommer 1924 wahrend seiner Festungshaft in Landsberg verfasst hatte. Der Vergleich mit der spateren Endfassung ermoglichte der Hitlerforschung Ruckschlusse zur Entwicklung von Hitlers Weltbild und Agitationsweise.??Der erste und der zweite Band erschienen in einer Erstauflage von je 10.000 Exemplaren. Die NSDAP finanzierte sich ganz wesentlich uber den eigenen Parteiverlag, an dem auch Hitler personlich beteiligt war. Von der einbandigen Volksausgabe wurden bis Januar 1933 287.000 Exemplare zum Preis von je 12 RM durch den Zentralverlag der NSDAP (Franz Eher Nachfolger) verkauft. ??Hitler erhielt pro verkauftem Buch 10 Prozent Tantiemen. Die folgende einbandige Ausgabe kostete 8 RM ("Volksausgabe", ab 1930)...

Alessandro di Mariano di Vanni Filipepi, better known as Sandro Botticelli ( 1445 – 1510), was an Italian painter of the Early Renaissance. He belonged to the Florentine school under the patronage of Lorenzo de' Medici, a movement that Giorgio Vasari would characterize less than a hundred years later as a "golden age", a thought, suitably enough, he expressed at the head of his Vita of Botticelli. Botticelli's posthumous reputation suffered until the late 19th century; since then his work has been seen to represent the linear grace of Early Renaissance painting. Among his best known works are The Birth of Venus and Primavera. In 1481, Pope Sixtus IV summoned Botticelli and other prominent Florentine and Umbrian artists to fresco the walls of the Sistine Chapel. The iconological program was the supremacy of the Papacy. Sandro's contribution included the Temptations of Christ, the Punishment of the Rebels and Trial of Moses. He returned to Florence, and "being of a sophistical turn of mind, he there wrote a commentary on a portion of Dante and illustrated the Inferno which he printed, spending much time over it, and this abstention from work led to serious disorders in his living." Thus Vasari characterized the first printed Dante (1481) with Botticelli's decorations; he could not imagine that the new art of printing might occupy an artist. The masterpieces Primavera (c. 1482) and The Birth of Venus (c. 1485) were both seen by Vasari at the villa of Lorenzo di Pierfrancesco de' Medici at Castello in the mid-16th century, and until recently, it was assumed that both works were painted specifically for the villa. Recent scholarship suggests otherwise: the Primavera was painted for Lorenzo's townhouse in Florence, and The Birth of Venus was commissioned by someone else for a different site. By 1499, both had been installed at Castello. In these works, the influence of Gothic realism is tempered by Botticelli's study of the antique. But if the painterly means may be understood, the subjects themselves remain fascinating for their ambiguity. The complex meanings of these paintings continue to receive widespread scholarly attention, mainly focusing on the poetry and philosophy of humanists who were the artist's contemporaries. The works do not illustrate particular texts; rather, each relies upon several texts for its significance. Of their beauty, characterized by Vasari as exemplifying "grace" and by John Ruskin as possessing linear rhythm, there can be no doubt. In the mid-1480s, Botticelli worked on a major fresco cycle with Perugino, Domenico Ghirlandaio and Filippino Lippi, for Lorenzo the Magnificent's villa near Volterra; in addition he painted many frescoes in Florentine churches. In 1491 he served on a committee to decide upon a fa?ade for the Cathedral of Florence.