Are you ready to walk a balanced path to self-empowerment? Start here, now. Gather the tools and inspiration needed, explore core shamanism and healing techniques from around the globe that can be used heal oneself and the community on multiple levels. Gain a clearer, stronger understanding of your true self: an empowered and integrated lightworker whose soul and physical life is in harmony, shifting the planet into a more positive existence. Your studies will include: The 5 Elements & Directions Shamanic Journeying & Breathwork Power Animals & Spirit Guides Past Lives & Soul Retrieval Shamanic Healing & Clearing Medicine Wheels & Shields Dreamwork, Lucid Dreaming & Travel Chakras & Energy Patterning in the Body Power Songs & Transfigurative Toning Herbs, Nature Spirits & Elementals Altars, Objects of Power and more!

If you've thought about entering the world of Crystal healing this is the perfect beginner's book to get you started. Features an introduction to some of the main crystals, their uses, and how to clean, clear, charge, and activate them.?? Don't wait any longer! Scroll up and click the 'Buy Now' button to start learning how to heal yourself naturally with Crystals!

Fiecare p?rinte ??i dore?te, pentru copilul lui, s? fie fericit. ?i totu?i, acesta nu este primul cuv?nt care ne vine ?n minte atunci c?nd ne g?ndim la viitorul copiilor no?tri. Adesea punem pe primul loc siguran?a material? sau o slujb? stabil? ?i bine pl?tit?. Oare cele dou? se exclud reciproc? Sau bun?starea aduce cu sine fericirea? Cum se poate ca un copil zburdalnic, cu ochi str?lucitori, s? se transforme ?ntr-un adult mohor?t, ?ntr-un contabil al propriei vie?i?Dr. Edward Hallowell ne ?nva?? c? fericirea poate fi construit?. Fericirea nu ?ine de posesiunile materiale, nu este g?sit? ?ntr-un loc anume, nu ne este oferit? la na?tere. Fericirea e o abilitate, pe care orice p?rinte o poate dezvolta ?n copilul s?u atunci c?nd urmeaz? cei cinci pa?i pe care dr. Hallowell ?i descrie ?i ?i trateaz? pe larg ?n carte: conectare, joc, exerci?iu, m?iestrie ?i recunoa?tere.F?c?nd apel at?t la exemple din via?a de zi cu zi a unor oameni diver?i, c?t ?i la cele mai recente cercet?ri ?n domeniul parentingului, aceast? carte este un ghid pre?ios pentru orice p?rinte implicat ?i, totodat?, pentru orice adult, p?rinte sau nu, care dore?te s?-?i reg?seasc? r?d?cinile fericirii f?c?nd o c?l?torie ?napoi ?n timp... ?n vacan?a de var?.

C?nd ne compar?m prea des cu ceilal?i, c?nd suntem ?nseta?i de posesii ?i faim?, ?n?ep?tura invidiei sau mu?c?tura geloziei ne va ?ncerca inevitabil. ?i, cum tinde s? neg?m sau s? proiect?m asupra altora aceste sentimente, ele nu vor disp?rea, ci ne vor "roade" pe din?untru, diminu?ndu-ne stima de sine. Reputata psihoterapeut? jungian? Verena Kast demonstreaz? ?n ce fel, atunci c?nd ne min?im ?i refuz?m s? admitem aceste sentimente negative, pierdem ?ansa dezvolt?rii personale ?i ne cufund?m ?n ranchiun? sau ?n false ra?ionaliz?ri ale neputin?elor noastre. Devenind, ?n schimb, con?tien?i de invidia ?i gelozia ce ne pot b?ntui uneori, vom g?si c?ile spre a st?p?ni aceste sentimente: fie ne vom angaja ?ntr-o competi?ie constructiv?, fie ne vom asuma anumite limite ?i ne vom descoperi noi poten?ialit??i, prin care s? ne diferen?iem de ceilal?i. Odat? elibera?i de sindromul "caprei vecinului", ni se va deschide calea s?n?toas? spre noi rela?ii, spre solidaritate, spre "a fi" ?n loc de "a avea".

Nebunia fascineaz? ?i ?ngroze?te ?n aceea?i m?sur?, oferindu-ne imaginea unui celuilalt complet diferit de noi. Dar ce marcheaz? diferen?a dintre omul s?n?tos ?i omul nebun? Poate deveni vreodat? un om s?n?tos, nebun?C?ut?nd s? p?trund? dincolo de suprafa??, dincolo de aparentele bizarerii de comportament ale nebunului, Darian Leader ofer? simptomelor o nou? semnifica?ie, capabil? s? zguduie din temelii paradigma contemporan? asupra bolii psihice. Teoria sa, prezentat? ?ntr-un limbaj accesibil cititorului profan, este exemplificat? prin reinterpretarea unor celebre cazuri clinice sau judiciare, precum Omul cu lupi. Ce este nebunia? se adreseaz? deopotriv? speciali?tilor ?i publicului larg, reu?ind s? dea r?spunsuri dar ?i s? lanseze ?ntreb?ri.Ce ne facem cu insul care-?i vede lini?tit de via?? ?i de familie, ani de-a r?ndul, p?n? ?ntr-o bun? zi c?nd se duce la slujb?, ??i face impecabil datoria, dup? care iese ?ntr-un loc public, scoate o arm? ?i ?mpu?c? un personaj cunoscut de toat? lumea? ?n comportamentul lui nu se poate observa nimic anormal, p?n? ?n clipa tragediei. Se prea poate s? fi fost chiar un cet??ean-model, responsabil, respectabil ?i cu un comportament lini?tit. Dar, ?n clipele dinaintea actului s?u criminal, chiar se poate spune c? n-ar fi fost nebun? – Darian Leader... nebunia nu va fi niciodat? reductibil? la simptome exterioare, care atrag aten?ia. G?ndirea nu este v?zut? aici ca tulburat?, ci urm?nd un gen de rigoare care, de fapt ?i de drept, s-ar putea s? nu fie de g?sit la individul ?s?n?tos". Diagnosticul nu se poate pune pe baza unei clasific?ri a comportamentului exterior, ci numai ascult?nd ce are de spus persoana ?n cauz? despre ce s-a ?nt?mplat ?n via?a ei, lu?nd ?n serios pozi?ia pe care o adopt? ?n propriul discurs, logica pe care ?i-a construit-o singur?. - Darian Leader

Cu multe nume te chem?m, ?i ale tale sunt aceste nume, pe de-a-ntregul. Cu multe rituri te sl?vim ?i ale tale sunt aceste rituri, pe de-a-ntregul. E?ti f?r? de sf?r?it, zei??, tu, regin? a cerurilor. – Apuleius, Metamorfoze Zei?a are multe chipuri. Acest ?ndreptar te va ajuta s? explorezi noi fa?ete ale minunatei ei diversit??i, ?n fiecare zi. Fiecare rug? zilnic? ?i fiecare explica?ie ce o ?nso?e?te sunt o medita?ie asupra lec?iilor divine primite ?n cadrul celor mai puternice experien?e umane: crea?ia, s?rb?toarea, na?terea, frumuse?ea, abunden?a, pierderea, dragostea, venera?ia, precum ?i toate ciclurile anotimpurilor ?i vie?ilor noastre. ?ndreptarul pentru zei?e ne ajut? s? facem o leg?tur? ?ntre propria personalitate ?i spiritul nostru divin, f?c?nd astfel loc ?n g?ndurile noastre pentru un spa?iu sacru ?n care noile noastre introspec?ii s? poat? prinde r?d?cini ?i s? creasc?. Citind ?n fiecare zi aceste str?vechi rugi pline de emo?ie, ve?i avea posibilitatea s? recunoa?te?i oportunit??ile pe care fiecare zi vi le scoate ?n cale pentru a avea profunde transform?ri spirituale – put?nd astfel s? sl?vi?i ?i s? hr?ni?i feminitatea divin? ce s?l??luie?te ?n noi.

S?n?tatea, iubirea, credin?a – trei piloni esen?iali din via?a fiec?ruia dintre noi. Trei piloni care ne sunt pu?i la ?ncercare ?n dese r?nduri. Trei piloni conecta?i mai profund dec?t am crede.Jurnalul unui suflet vindecat este o m?rturisire plin? de inocen??, este o dovad? vie de vulnerabilitate, este o poveste a unui om simplu ai c?rui piloni au fost d?r?ma?i doar pentru a fi din nou ridica?i, pe o funda?ie mai puternic?, pe o ?n?elegere mai profund? a vie?ii.Cartea Andreei m-a impresionat prin franche?ea cu care vorbe?te despre boal?, despre pierderea ?i reg?sirea credin?ei, despre propriile limite. Este povestea ei, dar ?n ea vei descoperi, ca ?ntr-o oglind?, povestea ta. Citind filele din carte, te vei reg?si, cu siguran??, ?n unele din ?nt?mpl?ri. Andreea nu ??i ofer? sfaturi, nu ??i d? re?ete sau pa?i de urmat. Ea doar ??i spune povestea. Iar sufletul t?u ??i va lua exact ce are nevoie.Oricine ??i poate recl?di via?a, iar Andreea este o dovad? ?n acest sens!

Despre Danemarca se spune adesea c? ar fi cea mai fericit? ?ar? din lume. Aceasta se reduce la un singur lucru: hygge. ?PENTRU HYGGE EXIST? TOT FELUL DE DEFINI?II, DE LA ? ARTA DE A CREA INTIMITATE?, ?CONFORT SUFLETESC? ?I ?LIPSA SUP?R?RILOR?, LA ?BUCURIA DAT? DE LUCRURILE CE INDUC O STARE DE BINE?, ?STAREA DE CONFORT ?N PREZEN?A SEMENILOR? ?I, VARIANTA MEA PREFERAT?, ?CIOCOLAT? FIERBINTE LA LUMINA LUM?N?RILOR?... Afli ce este hygge atunci c?nd sim?i hygge. C?nd te ghemuie?ti comod pe canapea al?turi de persoana iubit? sau c?nd te bucuri de timpul petrecut cu cei mai apropia?i prieteni. Hygge sunt acele dimine?i albastre ?i limpezi cu lumin? perfect?. ?i cine ar putea s? ??i fie un ghid mai bun ?n lumea hygge dec?t Meik Wiking? Meik este directorul Institutului de Cercetare a Fericirii din Copenhaga ?i ?i-a petrecut ani din via?? studiind magia vie?ii daneze, de la alegerea corpului de iluminat ideal, la planificarea unei cine sau de la crearea unei truse hygge de urgen?? p?n? la modalitatea ?n care trebuie s? te ?mbraci.

Prezentul volum este dedicat unei expuneri sintetice ?i accesibile a psihanalizei, care ?nglobeaz? ?i dep??e?te primele Prelegeri de introducere ?n psihanaliz? (1916–) ?i seria nou? a acelora?i prelegeri din 1933. Cronologic, ea acoper? aproape treizeci de ani, din 1909, anul celor cinci conferin?e ?inute ?n Statele Unite, care au marcat intrarea triumfal? a psihanalizei ?n Lumea Nou?, ?i 1938, ultimul an de via?? al lui Freud, c?nd ?ncepe aceast? scriere, r?mas? neterminat?.Adres?ndu-se, datorit? con?inutului s?u, ?n primul r?nd celor care doresc s? se ini?ieze ?n psihanaliz? —studen?i ai facult??ilor de psihologie, medicin?, pedagogie, sociologie, filosofie, litere ?i teologie —, volumul de fa?? poate re?ine ?i aten?ia speciali?tilor prin faptul c? reprezint? o sintez? a ?ntregii opere a lui Freud, la care se adaug? idei noi.?Nu, con?tien?a nu poate fi esen?a elementului psihic, ea este numai o calitate a acestuia, ?i anume o calitate inconstant? care mai des este absent?, dec?t prezent?. Factorul psihic ?n sine, oricare i-ar fi natura, este incon?tient, ?i probabil de un tip asem?n?tor cu toate celelalte procese din natur? despre care avem cuno?tin??. Pentru argumentarea acestei aser?iuni, psihanaliza se raporteaz? la un num?r de fapte.Visul este o psihoz?, cu toate inep?iile, forma?iunile delirante, iluziile senzoriale ale unei psihoze. E adev?rat, este o psihoz? de scurt? durat?, inofensiv?, ?nzestrat? chiar cu o func?ie folositoare, ini?iat? prin acordul persoanei, ?ncheiat? printr-un act de voin?? de c?tre ea. Cu toate acestea, este o psihoz? ?i ?nv???m pe baza ei c? p?n? ?i o modificare at?t de profund? a vie?ii psihice poate fi anulat?, poate l?sa spa?iu func?iei normale. Este atunci prea temerar s? sper?m c? ar trebui s? putem supune ?i ?mboln?virile spontane temute ale vie?ii psihice influen?ei noastre ?i s? le vindec?m?“ – Freud

Fie c? suntem psihologi, medici, profesori sau asisten?i sociali, ne-am dedicat unei profesii ?n care ajut?m oameni afla?i ?n suferin??, ?n nevoie, ?n ne?tiin??, oameni pe care ?i salv?m, ?i protej?m, ?i sus?inem sau ?i cre?tem. Profesii dificile, care cer mari eforturi, dar ofer? ?i mari satisfac?ii. Exist? ?ns? doar aceast? parte luminoas?? Putem face doar bine? Confrunta?i ?n permanen?? cu destine tragice, terapeu?ii pot aluneca pe panta umbrei, evit?nd suferin?a neputin?ei. Prin cartea de fa??, scris? ?ntr-un limbaj accesibil ?i plin? de exemplific?ri, Guggenbühl-Craig ne permite s? examin?m si latura ?ntunecat? a profesiei, unde ?i gasim pe cei care ajut? urm?rind nu beneficiul celuilalt, ci propriul beneficiu ?i de?inerea puterii – ?arlatanul, impostorul, ipocritul, falsul profet. ?i s? descoperim ?i solu?ia – maturizarea psihic?, reducerea clivajelor prin explorarea psihicului ?n ?ntregimea sa, astfel ?nc?t asistentul social s? nu mai considere c? ??i poate practica profesia inginere?te, profesorul s? nu mai cread? c? doar elevii sunt copil?ro?i, iar terapeutul s? nu mai vad? boala doar la pacien?ii lui.?

Cnd a constatat, pe baza identitii structurale ntre simptomul nevrotic, pe de o parte, i vis, act ratat, cuvnt de spirit, produse culturale, pe de alt parte, c ntre normal i patologic exist doar o deosebire de grad, i nu una de natur, Freud a trecut de la psihopatologie la psihologie. Psihanaliza, ca psihologie, este o psihologie a incontientului. Spre deosebire de psihologia contiinei, care studiaz fenomenele psihice contiente (sau accesibile n mod direct contiinei), psihologia incontientului cerceteaz acele fenomene psihice accesibile contiinei doar indirect, prin intermediul interpretrii de tip psihanalitic. Descoperirea incontientului psihic a revoluionat nu numai psihologia, ci i celelalte tiine ale omului: filosofia, antropologia, sociologia, estetica etc. Dac ar fi s formulez n puine cuvinte i ntr-un mod sugestiv esena psihologiei incontientului, a spune c ea const n ideea c i oamenii sntoi, nu numai nevroticii, au incontient. Iar incontientul oamenilor sntoi are aceleai coninuturi ca i incontientul nevroticilor. Diferena e doar de grad. Orict ar prea de surprinztor, psihanaliza nu este, aa cum ne-am obinuit s o gndim, un domeniu nestructurat interior, ci un adevrat sistem de discipline. Disciplinele psihanalitice – psihoterapia, psihopatologia, psihologia, metapsihologia i psihanaliza aplicat – se afl n relaii cronologice i logice. Din punct de vedere cronologic, prima a fost psihoterapia psihanalitic. Teoretizarea experienei psihoterapeutice a condus la constituirea psihopatologiei psihanalitice, care a stat la baza psihologiei psihanalitice. Pe temeiul acesteia s-au cldit metapsihologia i psihanaliza aplicat. Structura de rezisten a acestei cldiri multietajate o formeaz ideea de incontient. Parcurgerea celor optsprezece volume ale operelor complete a lui Jung mi-a prilejuit constatarea, surprinztoare la prima vedere, c exist mai multe tipuri de arhetipuri, dac folosim drept criteriu definiia arhetipului cu care Jung opereaz de-a lungul ntregii sale opere, i anume de pattern of behaviour, de for interioar de ordinul instinctului, cu valene spirituale. Arhetipurile care corespund acestei definiii i pe care le-am numit tipice descriu ntr-adevr o experien a speciei transmis ereditar. Din categoria arhetipurilor tipice fac parte: arhetipul matern, arhetipul patern, arhetipul infans, anima, animus, arhetipul renaterii, comunismul ca arhetip, arhetipurile regionale sau etnice, de tipul arhetipului germanilor (Wotan), cristalizare i transmitere a unei experiene colective de ordin general, nu universal.“ – Vasile Dem. Zamfirescu

C??i dintre noi reu?esc s?-?i exprime o nevoie sau o emo?ie f?r? s? fie recepta?i ca fiind critici, egoi?ti sau manipulatori? De c?te ori nu evit?m, din fric?, s? ne spunem p?rerea? ?i ?n c?te r?nduri nu pornim o discu?ie doar pentru a ne ?desc?rca nervii"? Creat? de psihologul american Marshall B. Rosenberg, metoda Comunic?rii NonViolente (CNV) ofer? un cadru accesibil ?i de impact pentru dezvoltarea unor rela?ii empatice ?i respectuoase at?t cu sine, c?t ?i cu cei din jur. Bazat? pe numeroase exerci?ii ?i povestiri ilustrative, cartea demonstreaz? c? a comunica ?nonviolent “nu ?nseamn? s? devii pasiv sau de o polite?e artificial?, ci s? reu?e?ti s?-?i transmi?i c?t mai autentic ?i mai conving?tor sentimentele ?i opiniile, ?in?nd totodat? cont de impactul vorbelor tale asupra interlocutorului. Metoda CNV poate fi aplicat? cu folos at?t ?n familie, c?t ?i la serviciu, la ?coal? sau ?n rela?iile cu prietenii.

Sunt cuplul ?i familia dou? concepte diferite? Ce ne motiveaz? s? form?m un cuplu? Odat? format, cum putem men?ine echilibrul ?n rela?ia noastr?, cum putem ?ntre?ine focul viu, ?ns? la acea intensitate care nu provoac? arsuri, ci ?nc?lze?te ?i energizeaz??Dac? p?n? nu de mult familia avea o importan?? primordial?, ?n ultimele decenii ideea de cuplu a ?nceput s? prind? tot mai mult contur ?n a?tept?rile ?i ?n vie?ile noastre. Acum ?tim c? un cuplu nu este indestructibil, ?tim c? o rela?ie de iubire, necultivat?, se stinge, ?tim c? nu e suficient dar nici obligatoriu s? ai copii sau bunuri comune pentru a forma un cuplu ci, din contr?, decizia de a "ne a?eza" pare s? afecteze rela?ia amoroas?. Via?a de cuplu a devenit mai savuroas?, dar ?i mai periculoas?.?n volumul de fa??, cunoscutul autor francez ne ?nva?? "mersul pe s?rm?" al unei rela?ii de cuplu satisf?c?toare ?i de durat?, ?n care fiecare partener e invitat s?-?i exercite libertatea de alegere, responsabilitatea, imagina?ia, construind ?i reconstruind permanent ?mpreun? via?a ?n doi.?

Suntem obi?nui?i s? etichet?m oamenii ?n func?ie de comportamentele pe care le afi?eaz?. Judec?m omul, nu comportamentul. Critic?m persoana, nu ac?iunile sale. Proiect?m asupra altora propriile noastre temeri, speran?e, dorin?e. Condamn?m la al?ii ceea ce nu putem accepta la noi ?n?ine. Ne dorim s? ne fie mai bine, dar omitem c? schimbarea ?ncepe ?ntotdeauna cu noi ?n?ine. Noi ne cre?m experien?ele ?i via?a. Copil?ria este piatra de temelie a vie?ii fiec?rui om. M? aflam la un curs de dezvoltare personal? c?nd unul dintre colegii mei, vorbind despre copil?ria lui ?i despre felul ?n care unele experien?e de atunci i-au trasat harta vie?ii, a izbucnit ?n pl?ns. Atunci am ?n?eles necesitatea de a con?tientiza mecanismele ce declan?eaz? anumite comportamente, pentru a ne putea schimba. Numai ?n momentul ?n care ?n?elegem cauza care a dus la o anumit? manifestare, putem s? ne schimb?m modul de a ac?iona.

O colec?ie de scrieri foarte concise ?i la obiectcu privire la subiectul non-dualit??ii. ? O ?ndrumare direct?, orientat? c?tre libertate, reveleaz? ?n termeni simpli c? iubirea necondi?ionat? pe care o caut? persoana este chiar aici, ca Totul, ca Tot Ce Este. Cartea trateaz? ?i dilema persoanei iluzorii, cea care c?ut? s? g?seasc? ceea ce nu poate fi g?sit; iar dilema incomprehensibil? este chiar non-existen?a persoanei. ? Aceast? carte este o rev?rsare a ceea ce este c?utat – a libert??ii.Este o poveste complet? de dragoste. ? Nu exist? un Dumnezeu, exist? doar Dumnezeu. Nimic, Totul... Asta.

Cu toate c exist acorduri surprinztoare i frecvente ntre ei, Reich i Jung i abordeaz munca n moduri fundamental diferite. Cu asemenea diferene tulburtoare ale stilului i caracterului celor doi, unirea acestor dou sisteme este un exerciiu neateptat i remarcabil. Ironic, are loc prin medierea teoretic freudian.”Scopul umbrei este de a oferi sufletului omenesc opoziia i tensiunea necesare pentru a se dezvolta mai mult prin intermediul hotrrii i determinrii interioare, de a se elucida prin provocarea contrastelor i de a se trezi, pentru a fi astfel dispus s se transforme ntr-un mod profund.” Jung & Reich. Trupul ca umbr este o explorare a vieilor i a ideilor semnificative a dou figuri principale ale psihanalizei: Carl Jung i Wilhelm Reich, amndoi pionieri i genii controversate care nu s-au ntlnit niciodat dei au fost contemporani. Modul n care John P. Conger trateaz personalitile i perspectivele acestora – precum i ce ar fi putut asimila unul de la cellalt – reprezint o biografie combinat a similaritilor i diferenelor i totodat o evaluare contiincioas a teoriilor lor.

Folose?te cea mai mare for?? a propriei vie?i! Inima uman? este o crea?ie plin? de minuni ?i deosebit de complex?, cu un spectru larg de abilit??i neimaginate p?n? acum. Ea de?ine printre altele o inteligen?? proprie ?i o capacitate de percep?ie unic?, ce dep??e?te cu mult sim?urile umane obi?nuite. Noi putem accesa ?i utiliza aceste for?e, le putem aduce ?n echilibru cu propriul mental, descoperind ?n felul acesta cele mai bune solu?ii pentru orice problem? cu care ne confrunt?m. Ruediger Schache, autor a numeroase bestseller-uri, a conceput ?n acest sens 4 ?ntreb?ri cheie pline de ?n?elepciune. Cel care le va utiliza nu va descoperi doar r?spunsuri, ci ?i calea spre poten?ialul s?u cel mai ?nalt.

Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon komolyan, meglep?en és tanulságosan, egyenesen, olykor kifejezetten bántóan fogalmaz. Az olvasó valószín?leg nem fog vele mindenben egyetérteni – a gyerekneveléssel kapcsolatos elveivel például kifejezetten nehéz azonosulni –, de k?nyvével olyan vitathatatlan értékeket képvisel, mint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás joga.?? ?Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon komolyan, meglep?en és tanulságosan, egyenesen, olykor kifejezetten bántóan fogalmaz. Az olvasó valószín?leg nem fog vele mindenben egyetérteni – a gyerekneveléssel kapcsolatos elveivel például kifejezetten nehéz azonosulni –, de k?nyvével olyan vitathatatlan értékeket képvisel, mint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás joga.?? Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon

Jung’a g?re i? dünyam?za y?nelik de ?e?itli yap?lar?m?z vard?r. Her insanda hem di?ili?e ait bir?davran???ve hissedi? yap?s?( ki buna “anima” ad?n? vermi?tir) hem de erkekli?e ait bir yap? (“animus”) vard?r. Ona g?re bu iki yap? aras?ndaki dengeye ait sorunlar cinsel kimlik bozukluklar?ndan,??ki?ilik?bozukluklar?na dek ?ok farkl? psikiyatrik bozukluklara yol a?abilmektedir.?Bunlar?n en alt?nda ise, “kendilik” dedi?imiz as?l bizim i?imizdeki??z?olarak dü?ünülebilecek olan, rüyalar?m?zda farkl?la?arak ortaya ??kan adeta yerkürenin merkezindeki ma?ma katman? gibi enerjik bir yap? vard?r. ????NDEK?LER ?Carl Gustav Jung’un Ya?am ?yküsü?B?R?NC? B?L?M:?JUNG PS?KOLOJ?S?NE G?R??ANAL?T?K PS?KOLOJ?Bilin? ve Bilin?d???n?n ??leviKi?ilik Kuram?Psikoterapi SüreciJung’un psikoloji-psikiyatri bilimine yapt??? katk?larBilincin ?ne ??k???Bilincin ??levleri??levlerin y?netimi:Psikolojik tipler &?Dünyaya y?nelik tutumlar:D??ad?nüklük??e d?nüklükBilin?d???: Ki?isel ve Kolektif Bilin?d???Bilin? ve bilin?d??? ili?kisi:Jung ve E?zamanl?l?kE?zamanl?l?k –Jung’un Ger?ekli?e Yan?t?G?LGE KAVRAMI VE JUNG.. ? ?K?NC? B?L?M: FREUD VE JUNG ARASINDAK? FARKLAR Edebiyat Konusunda Freud ve Jung'un Yakla??mlar?n?n K?yaslanmas?FREUD VE JUNG DA PS?KANAL?Z VE D?N..Edebiyat Konusunda Freud Ve Jung'un Yakla??mlar?n?n K?yaslanmas?PS?KANAL?Z VE D?NPS?KANAL?ZDE R?YA YORUMU FREUD VE JUNG.. ? ???NC? B?L?M: JUNG VE D?RT ARKET?P.. ? D?RD?NC? B?L?M: JUNG VE PS?KANAL?T?K KURAM JUNG PS?KOLOJ?S?NE A?T BAZI KAVRAMLARKollektif Bilin?alt?nda bulunan belli ba?l? arketipler:K???L???N GEL???M?YA?AM D?NEMLER???LEVLERR?YALAR VE S?MGELERJUNG TERAP?S?PS?KOTERAP?DE S?MGELER?N KULLANIMIR?YALAR VE S?MGELERR?YALAR VE YORUMLARELE?T?R?LER G?R??LERArketip Kavram? ve Marka Ki?ilikleriStratejik A??dan Marka Ki?ilikleriJung'a G?re Ki?ilik Yap?s?Ki?isel Bilin?alt? ? BE??NC? B?L?M: Analitik Psikoloji Temel ?lke ve Kavramlar CARL GUSTAV JUNG'da,?E?zamanl?l?k –Jung’un Ger?ekli?e Yan?t?TEOR?ArketiplerAnne ArketipiManaG?lgePersonaAnima ve animusDi?er arketipler?nsan akl?n?n dinamikleriBenlikE?zamanl?l?k ? ALTINCI B?L?M: JUNG ?ZER?NE KISA B?R ?NCELEME Arketip Kavramlar?Eril Arketipler:Di?il Arketipler:K?tüler:As?l Mesele:?Carl Gustav Jung ve Analitik Psikoloji (?zet ve Kar??la?t?rma) ? YED?NC? B?L?M: CARL GUSTAV JUNG VE PS?KOLOJ? YEN? B?R D?NEM “B?L?N?ALTININ ??Z?M?”Carl Jung'un Astroloji Hakk?ndaki?S?ylemleriJUNG’ DAN BAZI S?ZLER: ? SEK?Z?NC? B?L?M: SONU?LAR .. ? DOKUZUNCU B?L?M: JUNG PS?KOLOJ?S?NE A?T BAZI KAVRAMLAR K???L???N GEL???M??nsan akl?n?n dinamikleriBenlikE?zamanl?l?kHayvan Davran??lar?na Psikolojik Yakla??mlar?nsan Davran??lar?n?n Anla??lmas?nda Bir Yakla??m: Psikoanalitik KuramFreud ve Evrimsel Biyoloji: Psikanalitik Kuram'?n Ele?tirisiFELSEFEN?N PS?KANAL?Z ?ZER?NE ETK?LER?…B?L?N?DI?ININ KARANLIK YANIJUNG’A G?RE C?NSELL???N ??LEV?…Komplekslerin TipolojisiLibido Ve ?tkiler ve YükseltilmesiLibidonun Dinami?iFreud’dan Sonra Libido

Schopenhauer, bir yanda insan zihninin u?a?? olacak denli bedene ya da fiziksel organizmaya ba??ml? oldu?una y?nelik savunusuyla, ?bür yanda isten? ile tutkular?n ?o?unlukla us yoluyla bast?r?l?p ?arp?t?ld???na y?nelik saptamas?yla, Freudcu ruh??zümleme kuram?n? da ?ncelemeyi ba?arm??t?r. Schopenhauer’a g?re “yeter neden ilkesi”nin bütün tasar?mlar?n (ya da g?rüngülerin) kendisine uymak zorunda oldu?u d?rt temel bi?imi vard?r. Schopenhauer, yeter neden ilkesinin k?künü olu?turan bu d?rt temel bi?imi s?ras?yla,? (?) “olu?”; (??) “varolma”; (???) “bilme”; (?v) “eyleme” olarak belirlemi?tir. ??Schopenhauer’in Jeana üniversitesinde doktora tezi olarak sundu?u “Yeter Neden ilkesinin D?rt Sa?akl? K?kü, 1813″ ba?l?kl? ?al??mas?, pek ?ok bak?mdan ya?am?n?n ilerleyen y?llar?nda verece?i felsefe yap?tlar?n?n temelini ‘olu?turmas?yla olduk?a ?nemlidir. Tezin temel sav?, Kant’?n “g?rüngüler (pheinomenon) dünyas?”na kar??l?k gelen “tasar?mlar dünyas?”n?n bütünüyle “yeter neden ilkesi”nce y?netildi?idir. Bu ilkeye g?re, olanakl? bütün nesneler, hem ?teki nesnelerce belirlendikleri hem de kendileri d???ndaki bütün ?teki nesneleri belirledikleri zorunlu bir ili?ki i?inde bulunmaktad?rlar. Dolay?s?yla, her bilin? nesnesi ancak ?teki nesnelerle ili?kisi do?rultusunda a??klanabilirdir. Bu noktada Schopenhauer, ancak bu durumu ba?tan benimsemek ko?uluyla, Kant’?n tan?mlad??? anlamda dünyaya ili?kin birtak?m zorunlu sentetik a priori do?rular?n bilinmesinin olanakl? oldu?u saptamas?nda bulunur. ? ?Schopenhauer, tasar?mlar aras?ndaki bu zorunlu ili?ki türlerinden, §? “olu?”ta nedensellik ilkesi diye de bilinen neden sonu? ili?kisini; §? “varolma”da uzam-zaman ili?kisini; §? “bilme”de ?ncül-sonu? aras?ndaki kavramsal ili?kiyi; §? “eyleme” de eylem-itki ili?kisini temellendirmektedir. ? ????NDEK?LER: ? SHOPENAUER’?N HAYATI ve ?ALI?MALARIA?KIN METAF?Z??? ?ZER?NE?L?M VE ?L?M KORKUSU ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN AHLAK FELSEFES?AHLAKSHOPENHAUER VE KADINLARSHOPENHAUER VE M?Z?K…?STEN? VE TASARIM OLARAK D?NYAYA?AM B?LGEL??? ?ZER?NE AFOR?ZMALAR?L?M ?ZER?NE..SANAT ?ZER?NE..SHOPENHAUER VE D?N ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN C?NNET & C?NAYET FELSEFES?Nietzsche ve Schopenhauer :Hayat?n De?eriSchopenhauer ve H?ristiyanl?k?Ele?tirisi?lk Günah DoktriniHristiyan Ahlak?H?ristiyani ??retilerin Yaratt??? ?eli?kiler:H?ristiyan ??retilerin ?Ahlak ?zerindeki Olumsuz EtkileriH?ristiyanlar Mevcut Olan Ac?lar? ?o?u Zaman Daha da Art?rmaktalar:H?ristiyanl?k ?lüm Korkusunun ?stesinden GelmiyorTarihi Olaylar ile ?rülmü? Yak?n Ba?lant? ve Tarihsel DogmaH?ristiyanl?kta Hayvanlara Kar?? Tutunulan Tav?rSCHOPENHAURDEN ?ZL? S?ZLER…?

Az els? értekezés (a ?pathoneurózisok?-ról) nem vonatkozik kizárólag a hisztériára, hanem azokat a pszicho-biologiai meggondolásokat k?zli, amelyek nélkül a k?vetkez?k nem volnának kell?kép érthet?k. A második: a ?hisztériás materializációs jelenségekr?l? ?sszefoglalja azt, ami ujjal a hisztéria elméletéhez a magam részér?l hozzájárulhatok. A harmadik a hisztériás stigmáknak eddig csak szomatikus oldalról vizsgált tüneteit nézi meg a lélekelemzés szemüvegén keresztül. A negyedik értekezés alkalmazni igyekszik az uj megismeréseket a hisztéria-analizis technikájára, az ?t?dik egy hisztériás hipochondria-esethez f?z néhány megjegyzést a hisztériának más kórformákkal való kombinálódásáról, a két k?vetkez? el?adás pedig a háborus hisztériák elemzése révén a traumás neurózisok problémájára akar némi világot deriteni. Az egyes dolgozatok egymástól teljesen függetlenek - mutatja be k?tetét a világhír? szerz?, Ferenczi Sándor.