Este posibil? o autoanaliz?? Dac? da, c?nd, ?n ce m?sur? ?i cu ce limite? Putem utiliza tehnicile psihanalitice pe cont propriu, pentru a ne rezolva problemele? Este introspec?ia constructiv? sau mai degrab? inutil?? Acestea sunt ?ntreb?rile pe care le abordeaz?, ?n cartea sa, Karen Horney, al?turi de prezentarea a numeroase studii de caz. Argumente sunt destule, at?t pro, c?t ?i contra: noi ne cunoa?tem cel mai bine pe noi ?n?ine, introspec?ia este constructiv? ?n momentul ?n care o utiliz?m ?n slujba dorin?ei de a deveni o fiin?? mai bun?, mai ?nzestrat? ?i mai puternic?, iar insighturile ob?inute prin autoanaliz? sunt mai bine primite; pe de alt? parte, factorii emo?ionali ?i rezisten?ele constituie o dificultate important? ?n acest demers. Astfel, autoanaliza este, ?n viziunea autoarei, o ?ncercare de a fi pacient ?i analist ?n acela?i timp, metoda de baz? r?m?n?nd aceea?i ca la orice psihanaliz?: asocierile libere. Dincolo de tehnici ?i metode, mesajul este simplu ?i percutant: pentru c? via?a ta este cel mai bun psihoterapeut, crede ?n tine ?nsu?i!Fiecare autoanaliz? reu?it? spore?te ?ncrederea ?n sine, dar exist? ?i un alt c??tig, datorat faptului c? ai cucerit ?n ?ntregime un teritoriu prin ini?iativ? proprie, perseveren?? ?i curaj. Acest efect se manifest? ?n analiz?, ca ?i ?n alte aspecte ale vie?ii. S? g?se?ti de unul singur o c?rare pe munte ??i d? un sentiment mai deplin de putere, dec?t s? mergi pe poteca indicat?, de?i efortul ?i rezultatul sunt acelea?i. O astfel de realizare nu-?i insufl? numai o m?ndrie justificat?, ci ?i un sentiment de ?ncredere ?n propria capacitate de a te confrunta cu situa?ii grele ?i de a nu te sim?i pierdut ?n lipsa ?ndrum?rii.Autoanaliza este o ?ncercare de a fi pacient ?i psihanalist ?n acela?i timp. S? nu uit?m c? acest proces este nu numai suma dintre travaliul analistului ?i cel al pacientului, dar ?i o rela?ie uman?. Faptul c? sunt implicate dou? persoane are o influen?? considerabil? asupra contribu?iei fiec?reia. Pacientul are trei sarcini principale. Prima este s? se exprime c?t mai complet ?i sincer cu putin??. A doua este s? devin? con?tient de for?ele pulsionale incon?tiente ?i influen?a lor asupra vie?ii sale. Iar a treia e s?-?i dezvolte capacitatea de a schimba acele atitudini care ?i perturb? rela?iile cu sine ?nsu?i ?i cu lumea din jurul lui. [...] Dac? pacientul are capacitatea de a lucra singur pentru a g?si solu?ia la o problem?, poate fi oare folosit? aceast? capacitate de o manier? deliberat??

Cum s? m? port cu ceilal?i la locul de munc? (fie c? sunt director sau subordonat), sau, în via?a privat?, cu rudele mele sau cu prietenii?Cum s? le în?eleg reac?iile ?i s? îi fac s?-mi în?eleag? corect mesajele? Cum s? m? adresez lor ?i cum s? m? comport, astfel încât comunicarea dintre noi s? fie optim?? Cu to?ii ne punem zi de zi astfel de întreb?ri.Autorul c?r?ii ne înva?? cum s? ne pozi?ion?m pe aceea?i lungime de und? cu interlocutorul nostru, în func?ie de tipul lui de personalitate: Perseverent, Gânditor, Imaginator, Promotor, Rebel sau Empatic. În acest mod, vom c?p?ta trei informa?ii esen?iale: despre sursele motiv?rii lui, despre modul de comunicare preferat ?i modalit??ile sale de a gestiona stresul. Modelul Process Communication a fost realizat de c?tre psihologul american Taibi Kahler, pentru NASA. Gérard Collignon, colaboratorul s?u apropiat, îl preia ?i îl explic? în aceast? carte pentru publicul larg, oferind un ajutor esen?ial oricui î?i dore?te îmbun?t??irea abilit??ilor de comunicare.

К?лька стол?ть нам нав’язували ?деальний образ людини — комун?кабельно?, харизматично?, енерг?йно?, — мовляв, саме ц? риси — запорука усп?ху. Тому й не дивно, що б?льш?сть переступила через себе, намагаючись в?дпов?дати цьому вз?рцев?. Сьюзен Кейн вважа?, що час скинути маски, ? на численних прикладах з пол?тики, б?знесу, осв?ти, громадського та культурного життя розпов?да?, у чому кри?ться потенц?ал тихих людей. Кейн сама ?нтроверт, тому щиро д?литься порадами, як здобути усп?х на робот? ? в особистому житт?, при цьому залишаючись самим собою.

Ця книга — ман?фест про те, як, зрештою, припинити виконувати вказ?вки ?згори?, узяти ?н?ц?ативу у сво? руки ? почати робити те, чого хочете саме ви. Це заклик побороти св?й перв?сний страх перед незв?даним ? заявити про себе, запустити новий проект, узятися за справд? важливу ? ц?каву справу. Часто люди мають усе необх?дне для досягнення усп?ху, проте не наважуються зробити перший крок. Автор перекону?: не можна чекати, поки доля сама обере вас ? вкаже правильний шлях, сл?д д?яти! Варто лише почати ? не боятися невдач — хтозна, яка з ваших ?дей урешт? вт?литься у щось ген?альне. У цьому можете не сумн?ватися — автор б?льше десяти св?тових бестселер?в точно зна?, що потр?бно для усп?ху.

To drugie wydanie ?Podró?y marzeń” Agaty W?odek. Ksi??ka powsta?a z potrzeby serca, ch?ci dzielenia si? wra?eniami, prze?yciami, ale te? mnóstwem wiedzy, któr? naby?a podczas podró?owania po Australii. Nie jest kompletnym przewodnikiem ani nie zaskakuje zwrotami akcji… po prostu zabiera nas ze sob? w drog?. Ta podró?, sprowokowana nowym otoczeniem, staje si? dla Agaty po cz??ci podró?? w g??b siebie. Publikacja ta jest dla ludzi, którzy znaj? Australi? z kina, telewizji, sporadycznych lektur. Autorka idealnie odda?a nie tylko australijskie krajobrazy, kontakt z unikatow? przyrod?, ale przede wszystkim luz, który tam panuje, którego tak bardzo nam brakuje. Ksi??ka uruchamia wyobra?ni? czytelnika, prowadzi po australijskich ?cie?kach, zach?ca, inspiruje do podró?y ?ycia, któr? odby?a Agata W?odek. Nie zapomina te? o Aborygenach, rdzennych mieszkańcach tej ziemi. Agata W?odek z wykszta?cenia jest biologiem ?rodowiskowym, z zawodu hotelarzem, a z zami?owania podró?niczk?. Czasem pisze wiersze… W 2014 roku opu?ci?a na 10 miesi?cy Kraków i odby?a podró? swoich marzeń po Australii.

Looking back to those days of old, ere the gate shut behind me, I can see now that to children with a proper equipment of parents these things would have worn a different aspect. But to those whose nearest were aunts and uncles, a special attitude of mind may be allowed. They treated us, indeed, with kindness enough as to the needs of the flesh, but after that with indifference (an indifference, as I recognise, the result of a certain stupidity), and therewith the commonplace conviction that your child is merely animal. At a very early age I remember realising in a quite impersonal and kindly way the existence of that stupidity, and its tremendous influence in the world; while there grew up in me, as in the parallel case of Caliban upon Setebos, a vague sense of a ruling power, wilful and freakish, and prone to the practice of vagaries--"just choosing so:" as, for instance, the giving of authority over us to these hopeless and incapable creatures, when it might far more reasonably have been given to ourselves over them. These elders, our betters by a trick of chance, commanded no respect, but only a certain blend of envy--of their good luck--and pity--for their inability to make use of it. Indeed, it was one of the most hopeless features in their character (when we troubled ourselves to waste a thought on them: which wasn't often) that, having absolute licence to indulge in the pleasures of life, they could get no good of it. They might dabble in the pond all day, hunt the chickens, climb trees in the most uncompromising Sunday clothes; they were free to issue forth and buy gunpowder in the full eye of the sun--free to fire cannons and explode mines on the lawn: yet they never did any one of these things. No irresistible Energy haled them to church o' Sundays; yet they went there regularly of their own accord, though they betrayed no greater delight in the experience than ourselves. On the whole, the existence of these Olympians seemed to be entirely void of interests, even as their movements were confined and slow, and their habits stereotyped and senseless. To anything but appearances they were blind. For them the orchard (a place elf-haunted, wonderful!) simply produced so many apples and cherries: or it didn't, when the failures of Nature were not infrequently ascribed to us. They never set foot within fir-wood or hazel-copse, nor dreamt of the marvels hid therein. The mysterious sources--sources as of old Nile--that fed the duck-pond had no magic for them. They were unaware of Indians, nor recked they anything of bisons or of pirates (with pistols!), though the whole place swarmed with such portents. They cared not about exploring for robbers' caves, nor digging for hidden treasure. Perhaps, indeed, it was one of their best qualities that they spent the greater part of their time stuffily indoors. To be sure, there was an exception in the curate, who would receive unblenching the information that the meadow beyond the orchard was a prairie studded with herds of buffalo, which it was our delight, moccasined and tomahawked, to ride down with those whoops that announce the scenting of blood. He neither laughed nor sneered, as the Olympians would have done; but possessed of a serious idiosyncrasy, he would contribute such lots of valuable suggestion as to the pursuit of this particular sort of big game that, as it seemed to us, his mature age and eminent position could scarce have been attained without a practical knowledge of the creature in its native lair. Then, too, he was always ready to constitute himself a hostile army or a band of marauding Indians on the shortest possible notice: in brief, a distinctly able man, with talents, so far as we could judge, immensely above the majority. I trust he is a bishop by this time,--he had all the necessary qualifications, as we knew.These strange folk had visitors sometimes,--stiff and colourless Olympians like themselves, equally without vital interests and intelligent pursuits: emerging out of the clouds, and passing away again to drag on an aimless existence somewhere out of our ken. Then brute force was pitilessly applied. We were captured, washed, and forced into clean collars: silently submitting, as was our wont, with more contempt than anger. Anon, with unctuous hair and faces stiffened in a conventional grin, we sat and listened to the usual platitudes. How could reasonable people spend their precious time so? That was ever our wonder as we bounded forth at last--to the old clay-pit to make pots, or to hunt bears among the hazels. It was incessant matter for amazement how these Olympians would talk over our heads--during meals, for instance--of this or the other social or political inanity, under the delusion that these pale phantasms of reality were among the importances of life. We illuminati, eating silently, our heads full of plans and conspiracies, could have told them what real life was. We had just left it outside

Questo libro è dedicato a coloro che desiderano vivere ogni momento della propria vita con serenità e consapevolezza. La morte fa parte della vita, come l’amore, come la lotta per le cose in cui crediamo, come i sogni che abbiamo da giovani e i dubbi che abbiamo da adulti. “Imparare a morire” ci spiega come prepararci al momento della morte: per essere pronti, un giorno, a incontrarla con leggerezza e sapere, oggi, come aiutare amici e persone amate mentre la stanno affrontando.

…mi hajtja a géniuszokat? Szeretnéd tudni, mit tanulhatsz a t?rténelem nagyjaitól, hogy a legt?bbet hozd ki magadból? Ha igen, vár rád egy kaland. Sean Patrick k?nyve hatalmas sikert aratott a tengerentúlon. Ha elolvasod, tizenegy bámulatos elme életébe pillanthatsz be. Megtudhatod, mi hajtotta ?ket, és hogyan alakította az életüket egy-egy jellemz? tulajdonság. Látni fogod t?bbek k?z?tt, hogyan indult útjára Walt Disney stúdiója, miként vált egy karddal játszó kisfiúból a hódító Nagy Sándor, vagy hogyan lett Nikola Tesla a megannyi nehézség ellenére az elektromosság atyja. A kiválóság nem adottság, hanem egy út, amire Te is ráléphetsz. Mondj ?IGEN!”-t a saját kalandodra, és ébreszd fel a benned rejl? géniuszt!

S?n?tatea, iubirea, credin?a – trei piloni esen?iali din via?a fiec?ruia dintre noi. Trei piloni care ne sunt pu?i la ?ncercare ?n dese r?nduri. Trei piloni conecta?i mai profund dec?t am crede.Jurnalul unui suflet vindecat este o m?rturisire plin? de inocen??, este o dovad? vie de vulnerabilitate, este o poveste a unui om simplu ai c?rui piloni au fost d?r?ma?i doar pentru a fi din nou ridica?i, pe o funda?ie mai puternic?, pe o ?n?elegere mai profund? a vie?ii.Cartea Andreei m-a impresionat prin franche?ea cu care vorbe?te despre boal?, despre pierderea ?i reg?sirea credin?ei, despre propriile limite. Este povestea ei, dar ?n ea vei descoperi, ca ?ntr-o oglind?, povestea ta. Citind filele din carte, te vei reg?si, cu siguran??, ?n unele din ?nt?mpl?ri. Andreea nu ??i ofer? sfaturi, nu ??i d? re?ete sau pa?i de urmat. Ea doar ??i spune povestea. Iar sufletul t?u ??i va lua exact ce are nevoie.Oricine ??i poate recl?di via?a, iar Andreea este o dovad? ?n acest sens!

In Group Psychology and the Analysis of the Ego, (1922), Sigmund Freud based his preliminary description of group psychology on Le Bon's work, but went on to develop his own, original theory, related to what he had begun to elaborate in Totem and Taboo. Theodor Adorno reprised Freud's essay in 1951 with his Freudian Theory and the Pattern of Fascist Propaganda, and said that "It is not an overstatement if we say that Freud, though he was hardly interested in the political phase of the problem, clearly foresaw the rise and nature of fascist mass movements in purely psychological categories. Group Dynamics refers to a system of behaviors and psychological processes occurring within a social group (intragroup dynamics), or between social groups (intergroup dynamics). The study of group dynamics can be useful in understanding decision-making behavior, tracking the spread of diseases in society, creating effective therapy techniques, and following the emergence and popularity of new ideas and technologies. Group dynamics are at the core of understanding racism, sexism, and other forms of social prejudice and discrimination. These applications of the field are studied in psychology, sociology, anthropology, political science, epidemiology, education, social work, business, and communication studies. Within the context of psychology, Social Psychology is the scientific study of how people's thoughts, feelings, and behaviors are influenced by the actual, imagined, or implied presence of others. By this definition, scientific refers to the empirical method of investigation. The terms thoughts, feelings, and behaviors include all psychological variables that are measurable in a human being. The statement that others' presence may be imagined or implied suggests that we are prone to social influence even when no other people are present, such as when watching television, or following internalized cultural norms. Social psychologists typically explain human behavior as a result of the interaction of mental states and immediate social situations. In general, social psychologists have a preference for laboratory-based, empirical findings. Social psychology theories tend to be specific and focused, rather than global and general.Social psychologists therefore deal with the factors that lead us to behave in a given way in the presence of others, and look at the conditions under which certain behavior/actions and feelings occur. Social psychology is concerned with the way these feelings, thoughts, beliefs, intentions and goals are constructed and how such psychological factors, in turn, influence our interactions with others. Social psychology is an interdisciplinary domain that bridges the gap between psychology and sociology. During the years immediately following World War II, there was frequent collaboration between psychologists and sociologists. However, the two disciplines have become increasingly specialized and isolated from each other in recent years, with sociologists focusing on "macro variables" (e.g., social structure) to a much greater extent. Nevertheless, sociological approaches to social psychology remain an important counterpart to psychological research in this area. In addition to the split between psychology and sociology, there has been a somewhat less pronounced difference in emphasis between American social psychologists and European social psychologists. As a broad generalization, American researchers traditionally have focused more on the individual, whereas Europeans have paid more attention to group level phenomena.. About Author: Sigmund Freud (Born Sigismund Schlomo Freud; 6 May 1856 – 23 September 1939) was an Austrian neurologist who became known as the founding father of psychoanalysis. Freud qualified as a doctor of medicine at the University of Vienna in 1881, and then carried out research into cerebral palsy, aphasia and microscopic neuroanatomy at the Vienna General Hospital. He was appointed a university lecturer in neuropathology in 1885 and became a professor in 1902. In creating psychoanalysis, a clinical method for treating psychopathology through dialogue between a patient and a psychoanalyst, Freud developed therapeutic techniques such as the use of free association (in which patients report their thoughts without reservation and in whichever order they spontaneously occur) and discovered transference (the process in which patients displace on to their analysts feelings derived from their childhood attachments), establishing its central role in the analytic process. Freud’s redefinition of sexuality to include its infantile forms led him to formulate the Oedipus complex as the central tenet of psychoanalytical theory. His analysis of his own and his patients' dreams as wish-fulfillments provided him with models for the clinical analysis of symptom formation and the mechanisms of repression as well as for elaboration of his theory of the unconscious as an agency disruptive of con

Inteligen?a nu e ce crezi ?n primul r?nd, trebuie s? ?tii c? intelectualitatea nu e inteligen??. A fi intelectual ?nseamn? a fi fals; intelectualitatea este inteligen?? simulat?. Ea nu este real? din cauz? c? nu e a ta, e ?mprumutat?. Inteligen?a este dezvoltarea con?tiin?ei interne. Ea nu are nici o leg?tur? cu cuno?tin?ele, are leg?tur? cu medita?ia. Un om inteligent nu ac?ioneaz? pe baza experien?ei trecute; el ac?ioneaz? ?n prezent, ?n func?ie de condi?iile prezente. El nu reac?ioneaz?, ci r?spunde. De aceea, este ?ntotdeauna imprevizibil; niciodat? nu po?i fi sigur ce urmeaz? s? fac?.

nvturile lui Osho, unul dintre cei mai cunoscui lideri spirituali ai secolului XX, rstoarn tiparele clasice de gndire, provocndune la o permanent punere sub semnul ntrebrii a certitudinilor i la un proces de contientizare de sine.Crile din seria Incursiune ntrun nou mod de via prezint viziunea lui Osho privind cele mai importante probleme pe care i le pun oamenii interesai de tiina transformrii de sine i de o spiritualitate adaptat la provocrile cotidiene ale vieii contemporane.

nvturile lui Osho, unul dintre cei mai cunoscui lideri spirituali ai secolului XX, rstoarn tiparele clasice de gndire, provocndune la o permanent punere sub semnul ntrebrii a certitudinilor i la un proces de contientizare de sine.Crile din seria Incursiune ntrun nou mod de via prezint viziunea lui Osho privind cele mai importante probleme pe care i le pun oamenii interesai de tiina transformrii de sine i de o spiritualitate adaptat la provocrile cotidiene ale vieii contemporane.

Depresszió. Egy sokak életét megkeserít? és t?nkretev? állapot, amely megosztja a gondolkodó embereket, és amellyel sokan mind a mai napig nem tudnak mit kezdeni. Vajon mi az oka ennek? A szerz? célja, hogy megmutassa: a depresszió nagyon is hétk?znapi jelenség, nincs benne semmi misztikum, semmi elborzasztó. Ez a k?tet nem az ismeretek didaktikus felsorolása, nem tank?nyvi rendszerezésben járja k?rül a témát az okoktól a terápiáig – erre számos kiváló szakk?nyv áll rendelkezésre. Nem találunk benne statisztikákat, bonyolult pszichológiai fejtegetéseket, vagy biológiai elméleteket, sem pedig a kezelési módszerek részleteit, hiszen ilyen munkák is szép számmal akadnak. E k?nyv legfontosabb célja: láttatni és érzékeltetni. Láttatni a depresszióról való gondolkodás dimenzióit, és érzékeltetni azt a sok-sok dilemmát, amellyel nap mint nap szembe kell néznie mind a depressziós embernek, mind pedig k?rnyezetének. BELS? N?RA érzéseket és benyomásokat k?zvetít a gyakorló pszichiáter szakmai – és lelki – szemén keresztül, hiszen a depressziót érzelmek nélkül nem lehet érteni és megértetni. Nézzünk szembe ?szintén a tényekkel és a valósággal, hiszen csakis a megismerés és a tudás biztosíthatja a gy?zelmet a depresszió elleni küzdelemben.

n voltam a legautentikusabb rock and roll fej a nyolcvanas években” – állítja magáról Dénes József, ismertebb nevén Dnci, a pesti underground fenegyereke. Dolgozott nyomdai segédmunkásként, ltzrként és knyvárusként is, de elssorban mégiscsak gitáros volt. Számára a zene jelentette az életet. m amikor érezte, hogy kzeledik az utolsó dal, lecsavarta az ersítt, és befelé kezdett fülelni. s írt egy knyvet. A hetvenes-nyolcvanas évek jassznyelvén, prédikátori éleslátással az igazán lényeges dolgokról. A gyógyszerezs korszakról, a Kassák klubos bandákról és a Hit Gyülekezetében eltlttt éveirl. A Sváb- és a Szabadság-hegyrl, Amszterdamról, Nagy-Britanniáról, és arról, milyen jó volt mégis mindig visszatérni a golyóluggatta, málló ferencvárosi falak kzé. Arról, milyen érzés volt bekerülni a pasarétiek” zenekarába, és miképp ismerkedett meg a szakállas szürkeállománnyal”. Arról, mi trténik, ha egy férfi úgy istenigazából beleszeret egy nbe, és micsoda, ha a n már nem szereti tbbé. Legfképpen pedig arról, képes-e beilleszkedni egy rk kívülálló bármilyen kzsségbe, vagy kilkdik, mint a br alá fúródó szálka Lehetünk-e egy életen át szkésben Hogy mennyire ismerjük fel a kztünk él zsenit, dntse el a hálás utókor. Víg Mihály Dnci, a zeneszerz, a gitárvirtuóz. Az echte ferencvárosi pestisrác. Az érz, intellektuális hajlamú keres, a mosókonyhai levegj munkássorról. Dnci, az egyetlen, aki kzülünk akkor igazán zenélni tudott, akitl magam is tanulgattam. Dnci, a barát. Az intézeti múlt mély sebei miatt néha másokon is sebeket ejtett, mégse lehetett rá hosszan haragudni. Végül tán ez a kihordhatatlan fájdalom rántotta vissza t ugyanabba a spirálba, amibl a ’80-as években már egyszer kiszabadult. Dnci, akinek a fél-háromnegyed árvaság szántotta át lelkét. Az éhez-szomjazó, aki meglep értelmi képességeivel kitrni készült hátterébl. Dnci, akit a rácsok újra maguk mgé zártak. Megtudtam, hogy végül mégse menthetetlenül. Az utolsó pillanatban szíve még kifért a résen, hogy befogadja Magyarország fltt az ég. Mert megvan írva: Aki az r nevét segítségül hívja, az megmenekül.” Pajor Tamás Dnci a barátom volt. Minden mondatából kihallom tudásszomjas, érzékeny, megszállott, esend, karcos hangját. Mint amikor Bachot játszott konokul a gitárján, a Mester u. 46-ban, a gangra nyíló konyhában az intézetbl frissen szabadult fiú. Pontos, tiszta, szép, szinte, kíméletlen. Egy korszak lenyomata. Forgách András

Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon komolyan, meglep?en és tanulságosan, egyenesen, olykor kifejezetten bántóan fogalmaz. Az olvasó valószín?leg nem fog vele mindenben egyetérteni – a gyerekneveléssel kapcsolatos elveivel például kifejezetten nehéz azonosulni –, de k?nyvével olyan vitathatatlan értékeket képvisel, mint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás joga.?? ?Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon komolyan, meglep?en és tanulságosan, egyenesen, olykor kifejezetten bántóan fogalmaz. Az olvasó valószín?leg nem fog vele mindenben egyetérteni – a gyerekneveléssel kapcsolatos elveivel például kifejezetten nehéz azonosulni –, de k?nyvével olyan vitathatatlan értékeket képvisel, mint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás joga.?? Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon

Jung’a g?re i? dünyam?za y?nelik de ?e?itli yap?lar?m?z vard?r. Her insanda hem di?ili?e ait bir?davran???ve hissedi? yap?s?( ki buna “anima” ad?n? vermi?tir) hem de erkekli?e ait bir yap? (“animus”) vard?r. Ona g?re bu iki yap? aras?ndaki dengeye ait sorunlar cinsel kimlik bozukluklar?ndan,??ki?ilik?bozukluklar?na dek ?ok farkl? psikiyatrik bozukluklara yol a?abilmektedir.?Bunlar?n en alt?nda ise, “kendilik” dedi?imiz as?l bizim i?imizdeki??z?olarak dü?ünülebilecek olan, rüyalar?m?zda farkl?la?arak ortaya ??kan adeta yerkürenin merkezindeki ma?ma katman? gibi enerjik bir yap? vard?r. ????NDEK?LER ?Carl Gustav Jung’un Ya?am ?yküsü?B?R?NC? B?L?M:?JUNG PS?KOLOJ?S?NE G?R??ANAL?T?K PS?KOLOJ?Bilin? ve Bilin?d???n?n ??leviKi?ilik Kuram?Psikoterapi SüreciJung’un psikoloji-psikiyatri bilimine yapt??? katk?larBilincin ?ne ??k???Bilincin ??levleri??levlerin y?netimi:Psikolojik tipler &?Dünyaya y?nelik tutumlar:D??ad?nüklük??e d?nüklükBilin?d???: Ki?isel ve Kolektif Bilin?d???Bilin? ve bilin?d??? ili?kisi:Jung ve E?zamanl?l?kE?zamanl?l?k –Jung’un Ger?ekli?e Yan?t?G?LGE KAVRAMI VE JUNG.. ? ?K?NC? B?L?M: FREUD VE JUNG ARASINDAK? FARKLAR Edebiyat Konusunda Freud ve Jung'un Yakla??mlar?n?n K?yaslanmas?FREUD VE JUNG DA PS?KANAL?Z VE D?N..Edebiyat Konusunda Freud Ve Jung'un Yakla??mlar?n?n K?yaslanmas?PS?KANAL?Z VE D?NPS?KANAL?ZDE R?YA YORUMU FREUD VE JUNG.. ? ???NC? B?L?M: JUNG VE D?RT ARKET?P.. ? D?RD?NC? B?L?M: JUNG VE PS?KANAL?T?K KURAM JUNG PS?KOLOJ?S?NE A?T BAZI KAVRAMLARKollektif Bilin?alt?nda bulunan belli ba?l? arketipler:K???L???N GEL???M?YA?AM D?NEMLER???LEVLERR?YALAR VE S?MGELERJUNG TERAP?S?PS?KOTERAP?DE S?MGELER?N KULLANIMIR?YALAR VE S?MGELERR?YALAR VE YORUMLARELE?T?R?LER G?R??LERArketip Kavram? ve Marka Ki?ilikleriStratejik A??dan Marka Ki?ilikleriJung'a G?re Ki?ilik Yap?s?Ki?isel Bilin?alt? ? BE??NC? B?L?M: Analitik Psikoloji Temel ?lke ve Kavramlar CARL GUSTAV JUNG'da,?E?zamanl?l?k –Jung’un Ger?ekli?e Yan?t?TEOR?ArketiplerAnne ArketipiManaG?lgePersonaAnima ve animusDi?er arketipler?nsan akl?n?n dinamikleriBenlikE?zamanl?l?k ? ALTINCI B?L?M: JUNG ?ZER?NE KISA B?R ?NCELEME Arketip Kavramlar?Eril Arketipler:Di?il Arketipler:K?tüler:As?l Mesele:?Carl Gustav Jung ve Analitik Psikoloji (?zet ve Kar??la?t?rma) ? YED?NC? B?L?M: CARL GUSTAV JUNG VE PS?KOLOJ? YEN? B?R D?NEM “B?L?N?ALTININ ??Z?M?”Carl Jung'un Astroloji Hakk?ndaki?S?ylemleriJUNG’ DAN BAZI S?ZLER: ? SEK?Z?NC? B?L?M: SONU?LAR .. ? DOKUZUNCU B?L?M: JUNG PS?KOLOJ?S?NE A?T BAZI KAVRAMLAR K???L???N GEL???M??nsan akl?n?n dinamikleriBenlikE?zamanl?l?kHayvan Davran??lar?na Psikolojik Yakla??mlar?nsan Davran??lar?n?n Anla??lmas?nda Bir Yakla??m: Psikoanalitik KuramFreud ve Evrimsel Biyoloji: Psikanalitik Kuram'?n Ele?tirisiFELSEFEN?N PS?KANAL?Z ?ZER?NE ETK?LER?…B?L?N?DI?ININ KARANLIK YANIJUNG’A G?RE C?NSELL???N ??LEV?…Komplekslerin TipolojisiLibido Ve ?tkiler ve YükseltilmesiLibidonun Dinami?iFreud’dan Sonra Libido

Schopenhauer, bir yanda insan zihninin u?a?? olacak denli bedene ya da fiziksel organizmaya ba??ml? oldu?una y?nelik savunusuyla, ?bür yanda isten? ile tutkular?n ?o?unlukla us yoluyla bast?r?l?p ?arp?t?ld???na y?nelik saptamas?yla, Freudcu ruh??zümleme kuram?n? da ?ncelemeyi ba?arm??t?r. Schopenhauer’a g?re “yeter neden ilkesi”nin bütün tasar?mlar?n (ya da g?rüngülerin) kendisine uymak zorunda oldu?u d?rt temel bi?imi vard?r. Schopenhauer, yeter neden ilkesinin k?künü olu?turan bu d?rt temel bi?imi s?ras?yla,? (?) “olu?”; (??) “varolma”; (???) “bilme”; (?v) “eyleme” olarak belirlemi?tir. ??Schopenhauer’in Jeana üniversitesinde doktora tezi olarak sundu?u “Yeter Neden ilkesinin D?rt Sa?akl? K?kü, 1813″ ba?l?kl? ?al??mas?, pek ?ok bak?mdan ya?am?n?n ilerleyen y?llar?nda verece?i felsefe yap?tlar?n?n temelini ‘olu?turmas?yla olduk?a ?nemlidir. Tezin temel sav?, Kant’?n “g?rüngüler (pheinomenon) dünyas?”na kar??l?k gelen “tasar?mlar dünyas?”n?n bütünüyle “yeter neden ilkesi”nce y?netildi?idir. Bu ilkeye g?re, olanakl? bütün nesneler, hem ?teki nesnelerce belirlendikleri hem de kendileri d???ndaki bütün ?teki nesneleri belirledikleri zorunlu bir ili?ki i?inde bulunmaktad?rlar. Dolay?s?yla, her bilin? nesnesi ancak ?teki nesnelerle ili?kisi do?rultusunda a??klanabilirdir. Bu noktada Schopenhauer, ancak bu durumu ba?tan benimsemek ko?uluyla, Kant’?n tan?mlad??? anlamda dünyaya ili?kin birtak?m zorunlu sentetik a priori do?rular?n bilinmesinin olanakl? oldu?u saptamas?nda bulunur. ? ?Schopenhauer, tasar?mlar aras?ndaki bu zorunlu ili?ki türlerinden, §? “olu?”ta nedensellik ilkesi diye de bilinen neden sonu? ili?kisini; §? “varolma”da uzam-zaman ili?kisini; §? “bilme”de ?ncül-sonu? aras?ndaki kavramsal ili?kiyi; §? “eyleme” de eylem-itki ili?kisini temellendirmektedir. ? ????NDEK?LER: ? SHOPENAUER’?N HAYATI ve ?ALI?MALARIA?KIN METAF?Z??? ?ZER?NE?L?M VE ?L?M KORKUSU ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN AHLAK FELSEFES?AHLAKSHOPENHAUER VE KADINLARSHOPENHAUER VE M?Z?K…?STEN? VE TASARIM OLARAK D?NYAYA?AM B?LGEL??? ?ZER?NE AFOR?ZMALAR?L?M ?ZER?NE..SANAT ?ZER?NE..SHOPENHAUER VE D?N ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN C?NNET & C?NAYET FELSEFES?Nietzsche ve Schopenhauer :Hayat?n De?eriSchopenhauer ve H?ristiyanl?k?Ele?tirisi?lk Günah DoktriniHristiyan Ahlak?H?ristiyani ??retilerin Yaratt??? ?eli?kiler:H?ristiyan ??retilerin ?Ahlak ?zerindeki Olumsuz EtkileriH?ristiyanlar Mevcut Olan Ac?lar? ?o?u Zaman Daha da Art?rmaktalar:H?ristiyanl?k ?lüm Korkusunun ?stesinden GelmiyorTarihi Olaylar ile ?rülmü? Yak?n Ba?lant? ve Tarihsel DogmaH?ristiyanl?kta Hayvanlara Kar?? Tutunulan Tav?rSCHOPENHAURDEN ?ZL? S?ZLER…?

Az els? értekezés (a ?pathoneurózisok?-ról) nem vonatkozik kizárólag a hisztériára, hanem azokat a pszicho-biologiai meggondolásokat k?zli, amelyek nélkül a k?vetkez?k nem volnának kell?kép érthet?k. A második: a ?hisztériás materializációs jelenségekr?l? ?sszefoglalja azt, ami ujjal a hisztéria elméletéhez a magam részér?l hozzájárulhatok. A harmadik a hisztériás stigmáknak eddig csak szomatikus oldalról vizsgált tüneteit nézi meg a lélekelemzés szemüvegén keresztül. A negyedik értekezés alkalmazni igyekszik az uj megismeréseket a hisztéria-analizis technikájára, az ?t?dik egy hisztériás hipochondria-esethez f?z néhány megjegyzést a hisztériának más kórformákkal való kombinálódásáról, a két k?vetkez? el?adás pedig a háborus hisztériák elemzése révén a traumás neurózisok problémájára akar némi világot deriteni. Az egyes dolgozatok egymástól teljesen függetlenek - mutatja be k?tetét a világhír? szerz?, Ferenczi Sándor.

Suntem obi?nui?i s? etichet?m oamenii ?n func?ie de comportamentele pe care le afi?eaz?. Judec?m omul, nu comportamentul. Critic?m persoana, nu ac?iunile sale. Proiect?m asupra altora propriile noastre temeri, speran?e, dorin?e. Condamn?m la al?ii ceea ce nu putem accepta la noi ?n?ine. Ne dorim s? ne fie mai bine, dar omitem c? schimbarea ?ncepe ?ntotdeauna cu noi ?n?ine. Noi ne cre?m experien?ele ?i via?a. Copil?ria este piatra de temelie a vie?ii fiec?rui om. M? aflam la un curs de dezvoltare personal? c?nd unul dintre colegii mei, vorbind despre copil?ria lui ?i despre felul ?n care unele experien?e de atunci i-au trasat harta vie?ii, a izbucnit ?n pl?ns. Atunci am ?n?eles necesitatea de a con?tientiza mecanismele ce declan?eaz? anumite comportamente, pentru a ne putea schimba. Numai ?n momentul ?n care ?n?elegem cauza care a dus la o anumit? manifestare, putem s? ne schimb?m modul de a ac?iona.

O colec?ie de scrieri foarte concise ?i la obiectcu privire la subiectul non-dualit??ii. ? O ?ndrumare direct?, orientat? c?tre libertate, reveleaz? ?n termeni simpli c? iubirea necondi?ionat? pe care o caut? persoana este chiar aici, ca Totul, ca Tot Ce Este. Cartea trateaz? ?i dilema persoanei iluzorii, cea care c?ut? s? g?seasc? ceea ce nu poate fi g?sit; iar dilema incomprehensibil? este chiar non-existen?a persoanei. ? Aceast? carte este o rev?rsare a ceea ce este c?utat – a libert??ii.Este o poveste complet? de dragoste. ? Nu exist? un Dumnezeu, exist? doar Dumnezeu. Nimic, Totul... Asta.