n unele momente, mintea omeneasc depete att limitele simurilor, ct i pe cele ale gndirii obinuite, intrnd pe trmul altor realiti. Pentru minte, visele n sine constituie realiti solide, precum starea normal de veghe. n vis, ca i n starea de veghe, percepem o multitudine de sentimente i emoii, precum i situaii de o realitate de necontestat, care ne influeneaz modul de comportament i fora vital. Numai c, atunci cnd ne trezim, ne dm seama c totul a fost doar o iluzie. Mintea, care n sine este un instrument, ajunge, prin puterea pe care i-o acordm n mod incontient, s ne subjuge i s ne manevreze dup propriile nchipuiri, fcnd acest lucru inclusiv n somnul cu vise. ns, n somnul adnc mintea nu mai este prezent, iar atunci cnd ne trezim nu mai avem nimic care s ne aminteasc de acea perioad. Totui, chiar i n somnul adnc exist ceva care ne nsoete, fcndu-ne s intuim c existm chiar i n acea perioad n care mintea este absent. Dup cei 10-12 ani ghidai de o persoan a crei identitate a rmas chiar i acum necunoscut, realiznd care este adevrata noastr natur, toate aceste metode i tehnici aplicate de mine i scrise aici n carte mi se par inutile. ns mi dau seama c la acel moment dac mi-ar fi spus doar att: tii c exiti“, Eti contient c exiti“ i Ai avut vreun moment n care nu ai existat“, nu cred c a fi neles nimic i simplitatea adevratei mele naturi (care este i a voastr) ar fi fost, ca de obicei, trecut cu vederea de minte.

Lucrarea Cum s? fii un bun p?rinte ne ?nva?? cum s? ne cre?tem copiii frumos, f?r? s? ?ip?m la ei, f?r? s?-i agres?m fizic, verbal ori psihic.Totodat?, ea ne pune ?n fa?? o oglind? pentru a ne vedea ?i a ne ?n?elege pe noi ?n?ine (copiii p?rin?ilor no?tri!), pentru a ?i ?n?elege pe p?rin?i, dar ?i pentru a afla cum s? ne construim o leg?tur? sufleteasc? adev?rat? cu copiii, bazat? pe iubire, pe respect ?i pre?uire.Cartea a ap?rut anterior sub titlul Eu te-am f?cut, eu te omor, autoarea renun??nd la acest titlu la sugestia cititorilor c?r?ii.

Bir psikanalist olmas? sebebiyle Fromm, dü?ünce te-mellerini ?nemli derecede Freud dü?üncesi üzerine oturtmu?tur. Ancak Freud’un ortaya koydu?u klasik psikanalizi kendine g?re yorumlam??, analizlerinde kültürel ve sosyal fakt?rleri, etkin bi?imde kullanm??t?r. Freud’un temel kavramlar?, Fromm dü?üncesinde de ?nemli bir yer i?gal etmi?tir. O, bu kavramlar? aynen kullanmakla birlikte, Freud’un eksik b?rakt??? y?nlerini, analitik bir ?ekilde ortaya koymaya ?al??m??t?r.     ???NDEK?LER  Eric Fromm'un Ki?ilik Kuram? FROMM’a G?RE E??TL?K. ??güdüler ve ?nsan Tutkular? PS?KANAL?Z?N BUNALIMI.SEVG? KURAMISEVG? NESNELER? SEVG? VE ?A?DA? BATI TOPLUMUNDA SEVG?N?N ??K???.SEVG?N?N UYGULANMASI   ?nsan sevmeyi ??renerek yeniden di?er insanlarla birle?ir ya da toplumun otoritesine uyarak güven kazanabilir. ?nsan?n ?eli?kisi; hem do?an?n bir par?as? olmas? hem de ondan kopuk olmas?; hem insan hem de hayvan olmas?ndan kaynaklan?r. Hayvan olarak doyurulmas? gereken fizyolojik ?zellikleri vard?r. ?nsan olaraksa ak?l yürütebilir, benli?inin bilincindedir. ?nsan?n psi?esini anlaman?n yolu onun var olu?undan kaynaklanan gereksinimlerini ??zümleyebilmeye dayal?d?r  ?nsan?n var olu?undan kaynaklanan gereksinimler: 1. ?li?ki Gereksinimi; ?nsan, insan olma u?runa do?adan kopmu?tur. ?yleyse do?a ile olan birincil beraberli?inden kopmu?tur. Hayvan do?a ile ba? edebilecek güce sahiptir. Oysa insan imgeleme ve dü?ünce gücüne sahip olup do?a ile yak?n ve ba??ml?l??a dayanan ili?kisini yitirmi?tir. ?nsan?n kendi ili?kilerini kurabilmesi i?in büyük bir ?aba harcamas? gerekir. Doyum sa?layabilmesi i?in de üremeye y?nelik bir sevgiye ihtiyac? vard?r. Bu tür bir sevgi ise kar??l?kl? sorumluluk, sayg?, ?zen ve anlay?? gerektirir.  2. A?k?n Olma Gereksinimi; ?nsan a?k?n olmaya zorlan?r ?ünkü hayvans? do?as?n?n üstüne ??kmak, herhangi bir varl?k olmak yerine yarat?c? bir varl?k olmak gereksinimindedir. ?nsan?n yarat?c? dürtüleri engellendi?i zaman y?k?c? olur. Sevgi ve nefret kar??t dürtüler de?ildir. ?kisi de insan?n hayvan do?as?n? a?abilme ?abas?ndan kaynaklan?r. Hayvan ne sevebilir ne de nefret edebilir. Oysa insan hem sevebilir em de nefret edebilir.  3. ?nsan do?al k?kenini arar; ?nsan dünyan?n tamamlay?c? bir par?as? oldu?unu ve bir yere ait oldu?unu hissetmek ister. ?ocukken anne-babas?na ait hisseder. Ancak geli?tik?e bu duygunun ortadan kalkmas? gerekir. (Yoksa tehlikeli sonu?lar do?urabilir. ) ?nsan kendisine en fazla doyum sa?layan ve en sa?l?kl? ait olma duygular?n? di?er insanlarla dost?a duygular ya?ayarak sa?lar.  4. Ki?isel bir kimli?e sahip olmak ister; Bazen birey yarat?c? gücünü kullanarak amac?na ula?amaz. O zaman bir grup ya da bir ba?kas? ile ?zde?le?erek farkl?l?k kazanabilir. B?yle durumlarda kimlik duygusu birisi olmaktan de?il, birine it olmaktan kaynaklan?r.  5. Her birey bir ba?vuru ?er?evesine ihtiya? duyar; Asl?nda bireyin i?inde ya?ad??? dünyay? tutarl? bir bi?imde alg?layabilmesini sa?lar. ?er?eve mant?kl? ya da mant?ks?z olabilir. ?lk ba?vuru ?er?evesi, ailesidir.   Fromm’a g?re bu gereksinimler insana ?zgüdür, hayvanlarda bulunmaz. Ayr?ca bu gereksinimler insanlar?n belirtmeleri g?zlenerek anla??lmaz. Asl?nda bu gereksinimler insan?n evrimi boyunca insan?n do?as?nda olu?mu?tur. Bu gereksinimlerin belirtilmesi, insan?n i?sel yetilerini tan?ma yollar? bireyin i?inde ya?ad??? toplumun düzenlemeleri taraf?ndan belirlenir.   

Bárdos András évtizedeken át az egyik legismertebb és legfoglalkoztatottabb televíziós riporter volt Magyarországon. Dolgozott a Magyar Televízióban, az RTL Klubon és a TV2-n is, vezetett két minisztereln?k-jel?lti vitát. A Rádió Krónika-m?sorai, Napk?zi, Naptévé, RTL-Híradó, Akták, Tények, Jó estét Magyarország - t?bb ezer interjút készített a k?zélet szerpl?ivel, politikusokkal. 1995 óta tanít a Színház- és Filmm?vészeti Egyetemen, t?bbek k?z?tt kommunikációt is.?Sokat tud a hazugságról, pályája során hallott eleget. Pamela Meyer hazugságról, a hazugság felismerésér?l szóló k?nyvéhez írt el?szavában arról írt, mi t?rténne, ha csak egyetlen napig igazat mondanánk. Ez az e-füzet Bárdos irónikus, mégis halálosan komoly el?szavát tartalmazza a Verj át, ha tudsz cím? k?nyvh?z.

gy vagyok, hogy az apám és anyám kztti szex idevarázsolt, és most ezt egy halálos balesetnek vélem és nyilvánítom, és várom a halált, amibe bele fogok halni... Az ezen két pont kztti idt a lehet legboldogabban szeretném leélni. Gyakran ez sikerül” – vallja Feldmár András nmagáról. Szerz- és beszélgettársával, Büky Dorottyával is ezt a témát járják krül, utat mutatva nekünk, tévelygknek, segítve minket eligazodni nmagunk bels labirintusában. Hátha mi, a figyelmes olvasók a sorok mgé nézve rádbbenünk: valójában minden feltett kérdés rólunk és minden válasz nekünk szól, a mi kudarcainkról, a mi kétségeinkrl, a mi szenvedéseinkrl, a mi életünkrl. s, nem utolsósorban, a mi lehetségeinkrl. Arra, hogyan találjunk vagy teremtsünk magunknak olyan krnyezetet, amely muszájból kttt kompromisszumok nélkül is befogad bennünket, miként a borsót a héja.

SZENDI G?BOR új k?tetében az egyéni és a párkapcsolati problémákat elemzi. Részletesen szól az akarat szerepének túlértékelésér?l, gondolkodásunk paradoxonairól, a szokások kialakulásáról és elhagyásának módjairól, valamint mindennek fényében a kapcsolati konfliktusokról és lehetséges, ?másodfokú” megoldásaikról. Szendi az evolúciós gondolkodás mellett ezúttal a modern viselkedésterápiás szemléletet hívja segítségül, és állítja: cselekedeteinket folyamatosan általunk nem ismert és nem is megismerhet? tényez?k – rejtett tanulás, genetikailag ?r?k?lt vonások, nem érzékelhet? ingerek, hamis emlékek, ?nigazoló értelmezések, téves észlelések stb. – irányítják. Vagyis a problémákat maga az ember teremti, az emberi gondolkodás hozza létre azáltal, hogy értelmezi ?nmagát, sorsát, k?rnyezetét. A szerz? szerint az emberi problémák lényege, hogy korlátozott információk alapján akarunk sokkal szélesebb alapokon nyugvó jelenségeket értelmezni. Ilyenkor általában túl nagy jelent?séget tulajdonítunk az okoknak, és a magyarázatokhoz az emberi tudatból és emlékezésb?l nyert információk rendszerint kevésnek bizonyulnak. Szendi Gábor gyakorlati tanácsokban b?velked? k?nyvében ugyanakkor rámutat: ha nem az okokat akarjuk tisztázni, hanem a megoldást keressük, sokkal hatékonyabban kezelhetjük egyéni és társas problémáinkat is.

tiu cu adevrat: cltoria ta ncepe cu alegerea de a te ridica, de a merge nainte i de a tri pe deplin.“ — Oprah WinfreyAcum, pentru prima oar, gndurile i ideile din leciile de via ale utoarei au fost revizuite, actualizate i adunate ntre copertele unei cri. Organizate pe teme – bucurie, rezilien, relaii, recunotin, posibilitate, veneraie, claritate, putere – aceste eseuri ne dezvluie inima i mintea unei femei extraordinare, oferind totodat cititorilor un ghid pentru a tri o via mplinit.

Povestea celui mai subestimat organ al corpuluiCheia unei vie?i mai s?n?toase ?i mai fericite se afl? ?n?untrul nostru.De?i intestinul este aproape la fel de important ca inima sau creierul, ?tim foarte pu?ine lucruri despre el. Giulia Enders ne arat? c?, departe de a fi doar acea parte utilitar? ?i – trebuie s? recunoa?tem – cam jenant? a corpului, a?a cum ne imagin?m, este unul dintre organele cele mai complexe, mai importante ?i chiar miraculoase ale anatomiei umane. Iar oamenii de ?tiin?? abia sunt pe cale s? descopere c?t de mult are acesta de oferit. Noi cercet?ri arat? c? bacteriile intestinale pot juca un rol ?ntr-o gam? larg? de afec?iuni, cum ar fi obezitatea, alergiile ?i Alzheimer.Pornind de la experien?a personal? a bolii care a inspirat munca ei de cercetare ?i continu?nd prin a explica totul de la fundamentele absorb?iei nutrimentelor la ultimele descoperiri ?tiin?ifice care leag? bacteriile intestinale de depresie, Enders a scris o carte de s?n?tate antrenant? ?i informativ?. ?armul discret al intestinului ne arat? f?r? t?gad? c? putem s? beneficiem cu to?ii de pe urma cunoa?terii minunatei lumi a func?ion?rii noastre interne.Mesajul autoarei este simplu: dac? ne trat?m bine intestinele, ?i ele ne vor trata le fel de bine. Dar cum ?i de ce trebuie s? facem asta? Putem afla citind aceast? surprinz?tor de agreabil? explorare a celui mai subestimat dintre organele noastre.?Cu entuziasm ?i un sim? al umorului foarte dezvoltat, Enders explic? tot ceea ce cititorii voiau ?i nu voiau s? ?tie despre intestinele lor... cartea aceasta sfideaz? plictiseala.“ – Publishers Weekly?Surprinz?tor, cartea se cite?te ca un thriller. Entuziasmul autoarei fa?? de subiectul tratat este contagios. Desenele alb-negru realizate de sora ei reu?esc s? aduc? un plus de informa?ii ?ntr-o manier? amuzant?. E ?mbucur?toare absen?a re?etelor ?i a limbajului tipic pentru c?r?ile de self-help.“ – Self Magazine

Exist? numeroase idei preconcepute cu privire la psihanaliz? – c? este opera unui singur om, Sigmund Freud, ?i se practic? la fel ca acum un secol, psihanaliza este preocupat? doar de sexualitate, s-a demodat, c? este un fel de cult ezoteric ?n care trebuie s? fii ini?iat, ?i lista ar putea continua. ?n lucrarea de fa?? autorii prezint? ideile centrale ale celor mai reprezentativi psihanali?ti contemporani, oferind at?t o perspectiv? istoric? asupra ideilor psihanalitice, c?t ?i o compara?ie ?ntre diferitele curente. Plec?nd de la presupozi?ia c? cititorul nu este deloc familiarizat cu aceste teme, cartea ofer? o introducere ?n diferitele ?coli teoretice, explic?nd aspectele clinice la care acestea au fost receptive ?i c?teva dintre conceptele lor de baz?, precum ?i ilustr?ri clinice ale suferin?elor umane pe care aceste curente teoretice ?ncearc? s? le clarifice. Astfel, cititorul reu?e?te s? ?ntrevad? fragmentul de experien?? uman? ascuns ?n spatele conceptelor psihanalitice. Formul?rile ?n termeni psihanalitici devin formul?ri despre oameni reali, despre modul lor de a??i organiza experien?ele, despre dificult??ile pe care le ?nt?mpin? ?n via??.

Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

Lehet házunk a hegytet?n, men? kocsink a garázsban, drága holmikkal telet?m?tt gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keser? tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelel? tanulságot a t?rténtekb?l. Akár így, akár úgy, el?sz?r ismerkedjünk meg ?nmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jókép? idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul k?z?s utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mit?l vonzó egy n? a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az els? randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak ?rül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA D?RA párkapcsolati kisokosa a pszichológia t?rténetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gy?jti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és t?rténetekben b?velked? bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó k?vetkeztetéseket, és az els? randitól a gyerekvállalásig a legt?bb nehéz helyzetet csillagos ?t?sre oldjuk meg – hiszen az élet párban szép!

Cum func?ioneaz? mintea noastr?? De ce facem unele alegeri ?i nu altele? Ce rol are plictiseala? Este moralitatea ?nn?scut?, sau este nevoie s? o ?nv???m? C?t de mult corupe puterea? C??tigul la loterie aduce fericirea? Dar z?mbetul? Sunt ?ntreb?ri pe care fiecare dintre noi ?i le-a pus la un moment dat, dar c?rora psihologii le-au dat un r?spuns fundamentat ?tiin?ific. ?n 15 minute psiholog este o lectur? u?oar? ?i pl?cut?, care te introduce ?n lumea fascinant? a psihicului uman, a?a cum este ea v?zut? ?i descifrat? de speciali?ti. Prin aceast? carte, autoarea realizeaz? un parcurs captivant, reu?ind s? prezinte studii ?i teorii ?tiin?ifice ?ntr-o manier? antrenant? ?i marcat? de umor. Bogatul s?u con?inut informa?ional este atent structurat ?i ?nso?it de numeroase imagini atractive, care au darul de a te ajuta s?-l re?ii mai u?or. C?nd Albert Einstein a murit, ?n 1955, creierul lui a fost scos, examinat, fotografiat ?i conservat, disp?r?nd timp de dou?zeci de ani, p?n? ?n 1978, c?nd a fost redescoperit. A fost t?iat ?n 240 de buc??i pentru examinare microscopic?, ceea ce a ?nsemnat o pacoste pentru cercet?rile ulterioare. Nu exist? nicio deosebire de m?rime ?ntre creierul lui Einstein ?i un creier ?normal". Sunt ?ns? deosebiri structurale. Lobul parietal inferior al creierului lui Einstein era cu 15% mai bine dezvoltat dec?t la al?ii [...] existau, de asemenea, mai multe conexiuni ?ntre p?r?ile creierului s?u dec?t sunt ?n mod obi?nuit.Anne Rooney I-ai administra ?ocuri electrice altei persoane, care nu e vinovat? de nicio crim?, doar pentru c? a?a ??i spune cineva s? faci? Nu? E?ti sigur? Suntem cu mult mai slabi ?n fa?a autorit??ii dec?t ne-ar pl?cea s? credem. Stanley Milgram, un psiholog de la Universitatea Yale, a fost interesat de disculparea invocat? de mul?i fo?ti nazi?ti, care au sus?inut c? ei doar s-au supus ordinelor. Psihologul a fost curios s? vad? p?n? unde ar merge oamenii supun?ndu-se ordinelor. A?adar, s-a decis s? afle.

V-a?i ?ntrebat vreodat? ce face ca z?mbetul unui bebelu? s? fie at?t de mi?c?tor? Ce resorturi invizibile ne leag? unii de al?ii astfel ?nc?t, ?nc? de la na?tere, cei mai mul?i dintre noi s? aib? ?ansa de a fi primi?i de ni?te bra?e iubitoare? Descoperirea ata?amentului de c?tre John Bowlby, ?n a doua jum?tate a secolului XX, a fost revolu?ionar? pentru ?n?elegerea primei etape a vie?ii, dar ?i pentru psihopatologie ?i pentru reprezentarea reac?iilor ?n fa?a doliului, pierderii, separ?rii.Pentru ca puiul de om s? supravie?uiasc? ?i s?-?i dezvolte poten?ialul cu care a venit pe lume, e necesar? prezen?a afectiv? a unei persoane, de regul? mama, care ?n mod ideal ofer? siguran?? ?i ?ncredere. Pierderea acesteia deregleaz? echilibrul at?t de fragil al copilului ?i are consecin?e ?n via?a sa de adult.?n aceste prelegeri, John Bowlby ??i face cunoscut? ?i ??i sus?ine teoria cu exemple din munca sa clinic? ?i cu un limbaj accesibil, adres?ndu-se deopotriv? speciali?tilor, p?rin?ilor ?i tuturor celor care doresc s? p?trund? dedesubturile psihicului omenesc.

Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i Aceast? inscrip?ie reliefat? pe frontonul templului lui Apolo din Delfi a devenit principiul fundamental al filosofiei lui Socrate. Remarc?m de altfel c? majoritatea religiilor ?i ?nv???turilor antice ne ?ndeamn? c?tre aceea?i cunoa?tere fundamental?. ?Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i!” s-a transformat ?ntr-o maxim? ?i un ?ndemn de urmat pentru majoritatea oamenilor, fiecare urm?ndu-?i propria cale. Ce ?nseamn? s? ne cunoa?tem? Ce suntem noi ?n realitate ?i ce este de (re)cunoscut referitor la fiin?a noastr?? Care este numitorul comun al tuturor ac?iunilor noastre? Care este aspira?ia l?untric? a fiec?ruia dintre noi, pentru ce facem tot ce facem ?i care este natura adev?ratei fericiri? Toat? c?utarea noastr? se rezum? la un lucru foarte simplu: g?sirea propriei identit??i. Poate fi adev?rata noastr? identitate o stare, o manifestare sau o experien??? Toate acestea sunt trec?toare, astfel c? dac? am fi fost una din ele, am fi disp?rut odat? cu ea. Nimic din ceea ce este supus schimb?rii, nimic din ceea ce apare ?i dispare nu poate constitui esen?a noastr?. Ceea ce suntem ?n realitate este permanent aici, percep?nd schimb?rile, apari?iile ?i dispari?iile experien?elor ?i a obiectelor din ele.

Adler i?in Freud’dan ayr?ld?ktan sonraki y?llar olduk?a üretken ge?mi?tir. Bireysel psikoloji derne?i h?zla büyümü? ve Adler ?nemli yay?mlar yay?mlam??t?r. Bu süre i?inde olduk?a geli?tirdi?i kuram?na “Bireysel Psikoloji” ad?n? vermi?tir. Adler de Freud gibi 1. Dünya sava??ndan ?nemli ?l?üde etkilenir. Bu s?rada ciddi ekonomik s?k?nt?lar ya?aman?n yan?nda Adler kuram?nda da kimi ?nemli de?i?ikliklere gitmi?tir. Sosyal ilgi ve merhametin insandaki motivasyonunun k??e ta?lar? olabilece?ini belirtmi?tir.? Bu kitapta , moden psikolojinin kurucular?ndan birisi olan Alfred Adler'in tüm moden psikoloji ?al??malar?n?n bir ?zetini ve hayat hikayesini bulacaks?n?z.. ?Adler kendi g?rü?lerini ?ok daha iyi yans?taca??n? dü?ündü?ü “Bireysel Psikoloji” ismini se?ti. Freud ve Adler’in birbirleriyle anla?amaman?n tek nedeni fikir ayr?l?klar? de?ildi. Bu antla?mazl???n ve ayr?l???n tek nedeni de birbirlerini sevmemeleriydi. Ki?ilikleri bak?m?ndan pek birbirlerine benzemiyorlard?. Bu antla?mazl?klar ve ayr?l?ktan sonra Freud ve Adler aras?ndaki ili?ki birbirlerine kar?? olduk?a sert bir tutum i?inde kald?lar. Freud’un Adler’e olan ?fkesi hi? dinmemi? ve Adler’in ?lümü haberini ald???nda bu habere üzülen bir arkada??na “Senin Adler’e duydu?un sempatiyi anl?yorum. Viyana’n?n k?yünde do?mu? Yahudi ?ocuk i?in Aberdeen’de ?lmek duyulmam?? bir ba?ar? ve onun ne kadar ileri gitti?inin kan?t?d?r. Dünya, psikanalize kar?? ??kma hizmetinden ?türü onu ger?ekten zengin bir bi?imde ?düllendirdi” diyerek kar??l?k vermi?tir. Adler i?in Freud’dan ayr?ld?ktan sonraki y?llar olduk?a üretken ge?mi?tir. Bireysel psikoloji derne?i h?zla büyümü? ve Adler ?nemli yay?mlar yay?mlam??t?r. Bu süre i?inde olduk?a geli?tirdi?i kuram?na “Bireysel Psikoloji” ad?n? vermi?tir.

Annyit már most nyugodtan elmondhatok, hogy akárcsak A n? cím? k?nyvnél - amely alapjában véve nem csupán a n?r?l szólt -, menet k?zben már itt is tudtam, láttam, hogy ez a k?nyv sem tisztán csak a férfiról fog szólni. Szerettem volna sok mindent beletenni a férfiasság kérdésér?l, a b?ntudat megoldásának az elkezdésér?l, a gyászról, halálról, búcsúról, elengedésr?l, virágokról, ?nmagamról. Tényleg sok mindent. Válaszokat egy sor kérdésre. Felvetéseket a pasikkal kapcsolatosan. Hogy például "miért élt a párom nyolc hónapig egy másik csajjal párhuzamos életet mellettem, mik?zben azt bizonygatta, hogy mennyire szerelmes belém?" A minap kaptam egy ilyen e-mailt! ?pp karácsonykor robbant szét a dolog... Amikor ez a k?nyv készült, k?rbetelefonáltam egy csomó pasit, akit ismerek. A tinédzserekt?l kezdve az ?tvenesekig valamennyiüknek ugyanazt a kérdést tettem fel: mit?l érzik magukat férfinak. A kérdésre, hogy mit?l érzik magukat férfinak, a pasik egy jelent?s része azt felelte, hogy ezen ?k még soha nem gondolkodtak, és ez a kérdés eléggé meglepetésszer?en érte ?ket... Holott a n?k esetében az utóbbi ?t-tíz év másról sem szólt, mint hogy definiálják, mi az, hogy n?... ?gy t?nik, ezek olyan dolgok, amelyekr?l a pasik általában nem beszélnek. Vagy csak nagyon felületesen. Magáról a férfilétr?l... Azért nem, mert "ez teljesen magától értet?d?", hogy az illet? férfi. Fel sem merül, hogy ezt bármi megkérd?jelezhetné..."

Friederich Nietzsche a fost un important filosof german, poet ?i critic al culturii. E celebru datorit? conceptului de ?voin?? de putere“, prin intermediul c?ruia a contestat etica tradi?ional?. N?scut ?n 1844 l?ng? Leipzig, Germania, a inspirat, prin intermediul teoriilor sale, oameni din toate domeniile, de la dansatori ?i poe?i la psihologi ?i revolu?ionari sociali?ti. ?n acest volum veti g?si fragmente din lucr?rile sale cele mai importante. Seria Lec?ii de via?? din The School of Life alege c?te un mare g?nditor ?i pune accentul pe acele idei ale sale care au o ?nsemn?tate profund? pentru noi, cei de ast?zi. C?r?ile din aceast? serie demonstreaz? c? voci importante din trecut ?nc? au lucruri fundamentale de transmis genera?iilor actuale.

Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

Kicsoda a férfi? Bátor harcos, aki minden veszélyt?l megóvja családját? Csábító macsó, a n?i szívek elrablója? Példás és odaadó apa, aki munka után a gyerekeinek él? Nagy formátumú gondolkodó, zseniális tudós? Vagy épp az ellenkez?je: er?szakos, bárdolatlan, züll?tt, ?nz? és hatalmaskodó? Esetleg, ami még rosszabb: egyszer?en csak papucs? A férfi a teremtés koronája és bukott angyal: amit felépít az egyik kezével, azt romba d?nti a másikkal. Szájkosarat visel? fenevad, aki jól-rosszul igyekszik alakítani a kultúrlény szerepét. ?nt?rvény? lázadó, aki fejjel rohan a falnak, mik?zben t?bbet kell pátyolgatni, mint egy óvodást. Igazi vezéregyéniség, aki megfutamodásra késztet a saját szennyese. Szendi Gábor a t?le megszokott szellemes stílusban, kíméletlen alapossággal mutatja be az er?sebbiknek vélt nemet. A férfi maga a rendszerhiba, az evolúció átgondolatlan, sebtiben ?sszetákolt találmánya. Gyártási folyamatának kulisszái m?gé pillantva láthatjuk, hányféle buktatón át vezet az út, mire egyáltalán megszületik – az igazi bonyodalmak pedig csak ezután k?vetkeznek. A férfit fenyeget? legnagyobb veszély ugyanis éppen saját maga. A férfi hanyatlása és bukása súlyos állításokat fogalmaz meg, és nem ígér kész recepteket, együtt gondolkodásra hív. Meglep? ?sszefüggéseivel és vadonatúj néz?pontjaival A n? felemelkedése és tünd?klése méltó párja. Szendi Gábor író és pszichológus, a paleolit táplálkozás magyarországi meghonosítója és elterjeszt?je, szabadgondolkodó. Azt vallja, hogy modern világunk fényévekre távolodott attól a létformától, amihez évmilliók során alkalmazkodtunk. Bár nagyvárosokban élünk, és szuperintelligens kütyükkel vesszük k?rül magunkat, az agyunk még mindig egy vadászó-gy?jt?get? t?rzs tagjáé. Ha teljesebb és boldogabb életre vágyunk, el?sz?r meg kell értenünk, mire is lettünk kitalálva.

Milyen az igazi férfi? Milyen az igazi, hiteles férfi? ?s hogyan válhat valaki azzá? El?bb-utóbb minden kamasz fiú szembe találja magát ezzel a kérdéssel, majd a problémával, hogy magára hagyatottan bolyong a feln?tté válás r?g?s útján. Hiányoznak a hiteles apai minták, mik?zben alig-alig lát túl a reklámok, a férfimagazinok, a tévém?sorok, a pornófilmek fogyasztásra buzdító, kaotikus világán. F?RFI cím? k?nyvében Dr. Csernus Imre a feln?tt olvasókat igyekezett ráébreszteni, hogyan változtathatnak az életük?n, ha nem jó irányba haladnak. A k?tet ifjúsági, srácoknak szóló kiadása, melyet kezében tart az olvasó, a 14?20 év k?z?tti korosztálynak szolgál útmutatóul. A szerz? sorra veszi mindazon problémákat, amelyekkel manapság egy fiatal fiúnak meg kell küzdenie, legyen szó a szüleihez f?z?d? kapcsolatáról, a lányokról, a szexr?l, a drogokról, a barátairól, a tanulásról, az autókról, a pénzr?l, az okostelefonokról, a média sugallta példaképekr?l vagy a Facebookról. Hogyan tanulhatnak meg hallgatni az érzéseikre? Hogyan vállalhatnak felel?sséget sorsukért? Hogyan válhat bel?lük boldog, ?nmagukhoz h? feln?tt? Dr. Csernus Imre ebben a k?nyvében sem a leveg?be beszél: tanácsai olykor mellbevágóak és provokatívak, de mindig elgondolkodtatóak. Ha van hozzá fülünk, egy ?szintébb, kiegyensúlyozottabb élet kialakításához adnak kulcsot. Dr. Csernus Imre pszichiáter Bevállalja? cím? szókimondó m?sorával robbant be a k?ztudatba. ?vekig kezelt súlyos drogfügg?ket, manapság rendelései mellett el?adásokat tart, és borászkodik. Ez a k?tete A F?RFI cím? sikerk?nyvének b?vített és a fiatalabb korosztály számára átdolgozott változata.

A horoszkóp, az univerzum k?re, életünk kerete adott. Születésünk pillanatában megérkezünk a magunk választotta pontjára, valamilyen céllal, megoldandó feladattal. Ez a sorsunk, a karmánk, ezt kell megcselekednünk. A j?v?nk kulcsa, a megoldás abban rejlik, hogy felismerjük-e a karmánk szabta feladatot, és hogy azt hogyan teljesítjük.Az asztrológia nem jóslás, hanem a sorsfeladatunk tudatosításáról és elfogadásáról szól.Ez az asztrológiai kézik?nyv a lehet? legegyszer?bb alapokon nyugszik: elegend? ismerni a Szaturnusz, a Jupiter, valamint a Nap jegy és az uralkodó bolygójának elhelyezkedését a horoszkópban jegyek és házak szerint.A k?nyv els?sorban azoknak szól, akik alapvet? asztrológiai ismeretekkel rendelkeznek, és szeretnének k?nnyen eligazodni, esetleg másoknak is tanácsot adni, hogy miként ismerhetik fel a nekik rendelt utat.