Elveink nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, mert világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja ?ssze. Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszer?en csak nagyobb er?k m?k?dnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelked? tehetségekkel találkozik, amikor a hit alapvet? kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszk?zeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot. Pedig: ?A nagy titok az, hogy nincs titok”. ?j k?nyvében Mér? László az elvek, az érzelmek, a hit és a tudomány erejét valamint korlátait járja k?rül. A csattanós, “?tperces” esszék felvillantják a témák kül?nféle arcait a mindennapi életben, a hosszabbak pedig bemutatják, mit tett mindehhez a modern pszichológia.

《西方美学史》是朱光潜先生*重要的一部美学著作，也是我国学者撰写的*部西方美学史专著。全书分为上下两卷，对公元前6世纪到20世纪初的西方美学思想发展历史作了全面、系统的论述。具有丰富的史料价值和开创性的学术价值，代表着中国研究西方美学思想的水平。长期作为高等学校文科教材使用，被许多学者认为是迄今国内学者撰写的同类著作中*好的一部。行文深入浅出，通俗晓畅，广受读者欢迎，是一部不朽的美学经典。

The Confessions is an autobiographical work of Jean-Jacques Rousseau which initiated modern autobiography. Covering the first fifty-three years of Rousseau's life the book provides an account of the experiences that shaped his personality and ideas.

Areopagitica is among history's most influential and impassioned philosophical defences of the principle of a right to freedom of speech and expression. Today, Areopagitica is regarded as one of the most eloquent defences of press freedom ever written – and as one of the most influential, because many of its expressed principles have formed the basis for modern justifications.

We have already discussed the first causes of nature, and all natural motion, also the stars ordered in the motion of the heavens, and the physical element-enumerating and specifying them and showing how they change into one another-and becoming and perishing in general. There remains for consideration a part of this inquiry which all our predecessors called meteorology. It is concerned with events that are natural, though their order is less perfect than that of the first of the elements of bodies. They take place in the region nearest to the motion of the stars. Such are the milky way, and comets, and the movements of meteors.

Elsewhere we have investigated in detail the movement of animals after their various kinds, the differences between them, and the reasons for their particular characters (for some animals fly, some swim, some walk, others move in various other ways); there remains an investigation of the common ground of any sort of animal movement whatsoever.

Kitab?n ba?l?ca vasf? olarak, Antik Yunan polisinden günümüze uzanan yolda, ?ocuk ve gen? yeti?tirmenin kamusal ve insan? ?nemini ortaya koyarken, fizik?, ahl?k? ve kültürel y?nleriyle bir bütün olarak e?itim felsefesi üzerine kaleme al?nm?? en temel eserlerden biri olmas? g?sterilebilir… ?Bu noktada, Rousseau’nun, “Tüm yazd?klar?m i?inde en iyi eserim” diye takdim etti?i?Emile’in 1762’de yay?nland???nda lanetlenip, 30 y?l sonra, Frans?z Devrimi’nin ?ncüleri i?in Frans?z milli e?itiminin ilham kayna?? addedildi?i dikkate al?nd???nda, Kant’?n e?itim üzerine sarf etti?i s?zlerin tarihsel ve toplumsal ba?lam? da ortaya ??kar. 18.yüzy?l?n ortalar?ndan 19.yüzy?l?n ba?lar?na dek ge?en bir ?mürlük sürede k?ta Avrupas? büyük bir do?umun sanc?lar?yla sars?lmaktad?r. ?ncesi ve sonras? diye tarihi ikiye ay?ran ?ifte Devrim (Sanayi ve Frans?z Devrimi) büyük bir zihinsel d?nü?üme yol a?mak üzeredir. Kant’? büyüten, ya da büyüklü?üne ayr?ca de?er katan bir unsur da, onun i?te bu ?a??n insan? olmas?d?r. ?Kant, 1806’daki Jena Sava??n? ve Napoleon i?galinin Alman milleti üzerinde yaratt??? ?ok ve deh?eti g?remeden vefat etse de, Wilhelm von Humboldt gibi e?itim reformcular? arac?l???yla Prusya (genel itibar?yla da Alman) e?itim sistemi i?in ne denli ?nemli bir yol a?t???n? tüm kitap boyunca seziyor gibidir. Bununla birlikte Kant’?nE?itim ?zerine’si, milli dilde ibadet edip, okumay? yazmay? te?vik eden Luhterci gelene?in Pietizmle kendini yenilemi? ve Büyük Frederich taraf?ndan te?vik edilmi? olan e?itim anlay???n?n olgunla?ma ?a??n?n da bir ürünüdür. Bu sebeple, kitab?n tamam?na h?kim olan motif, Ayd?nlanmac? bir “i?sel ?zgürle?im” ve “ruhan? terbiye” aras?nda kurulmas? gereken büyük dengedir. ? ? ?Bu arka plan? dikkate alarak, ?imdi kitaba biraz daha yak?ndan bakabiliriz… E?itim ?zerine, memleketin sayg?n ?evirmenlerinden biri olan Ahmet Aydo?an’?n sunu? ve ?ns?züyle ba?l?yor. ?stü kapal? fakat sitem dolu bir de?erlendirme yaz?s? olan “’Sapere Aude!’ Diye ??kt?k Yola”, Kant’a s?zü teslim etmeden evvel, 30 sayfada, Kant’?n dü?ünce dünyas?ndan ne denli uzakta kald???m?z?n ele?tirisini yap?yor. Bu arada, kitab?n ortaya ??k?? ?yküsüne de 22.sayfada a??klay?c? bir notla yer veriliyor. K?ningsberg ?niversitesi’nde muhtelif zamanlarda verilen dersler i?in haz?rlanan notlardan derlendi?i anla??lan?E?itim ?zerine, modern Türk?e’nin bir felsefe dili olamamas?n?n da etkisiyle, ?e?itli dipnotlar arac?l???yla kavramlar?n ve kelimelerin daha anla??l?r k?l?nd??? bir h?lde okura sunuluyor. ? “?nsan E?itilmesi Gereken Bir Varl?kt?r”: ? ?Kant, dü?üncelerini temellendirdi?i giri? sayfalar?nda insan?n e?itime muhta? ten varl?k oldu?u ger?e?inden hareket ediyor ve insan?n ancak e?itimle insan olabilece?ini dile getiriyor. (s.35) E?itime y?nelik bu yakla??m, Kant’?n idealizm felsefesinin ger?ekle?mesine giden yolu a?an anahtarlardan biri say?labilir.? ? ???NDEK?LER: ? KANT'IN YA?AMI…KANT'A G?RE AYDINLANMA NED?R?AHLAKIN METAF?Z???…KANT VE E??T?M ?ZER?NE….KANT VE TANRIKANT IN ELE?T?REL FELSEFES?KANT’IN ELE?T?REL FELSEFES?NE PLATON VE PARMEN?DES?N KATKILARI Kritisizm Nedir? KANT FELSEFES?N?N TEMEL KAVRAMLARIKANT’IN KURAMSAL METAF?Z?K ELE?T?R?S? HAKKINDAK? D???NCELER?..I. KANT'IN LE?BN?Z- WOLFF VE HUME'UN FELSEFELER?NE Y?NEL?K ELE?T?R?S?II. KANT'TA METAF?Z?K B?LG?N?N OLANA?I: METAF?Z?K OLANAKLI MIDIR?SONU?LARKANT’IN D?NYA YURTTA?LI?I AMACINA Y?NEL?K GENEL B?R TAR?H D???NCES?KANT’?I EBED? BARI?” D???NCES?S?YAS? HAKLARDA TEOR? VE PRAT?K ?L??K?S? ?ZER?NEK?RESELLE?EN SORUNLAR KAR?ISINDA KANT ET???UNUTULMAZ KANT S?ZLER?…..

A compreens?o de Contos d’Escárnio n?o poderia restringir-se à constru??o do horizonte no qual nasce, o século XX. A inten??o de escrever lixo e bestagem, anunciada pelo narrador, aos poucos, revela um grotesco vindo de um longínquo, de um aquém. Por isto, faz-se necessário também compreender o fluxo histórico-estético que encontra acolhida na imagina??o de Hilda Hilst, cujo amparo conceitual buscou-se à estética da recep??o e do efeito. Na Teoria Estética, o feio insurge como fen?meno da realidade artística contempor?nea; refúgio de sobrevivência da arte e dos belos escritos, deixa livre à plasticidade do presente a tarefa da denúncia da realidade. Em protesto, o dissonante reivindica cidadania e se mantém como possibilidade da arte. Neste sentido, tem lugar em Hilda Hilst a atualidade do grotesco.

Egy kétségtelenül szellemes megjegyzés szerint a cím csak akkor fedheti le pontosan a k?nyv tartalmát, ha bet?r?l bet?re megegyezik vele. Valami hasonló mondható a fülsz?vegekr?l is (biztos Boegesnek is tetszene ez a gondolat), és ennek megfelel?en meg sem kísérlem néhány mondatban ?sszefoglalni, hogy mir?l lesz szó. Ehelyett inkább el?sz?r is azt emelem ki, hogy a címnek megfelel?en mir?l nem: például nem magáról Borgesr?l, a 20. század egyik legjelent?sebb argentin írójáról. Hanem inkább arról, hogy a novelláival kapcsolatban milyen, az irodalomtól olyakor látszólag meglehet?sen távol álló kérdések merülhetnek fel kezdve azon, hogy az általa leírt bábeli k?nyvtár valóban olyan teljes és mindenre kiterjed?-e, miként azt Borges sugallja; folytatva azon, hogy van-e egyáltalán értelme felvetni, hogy milyen lenne, ha valaki t?kéletes emlékezettel rendelkezne (nincs). Meg, hogy elképzelhet?-e, nem pedig, hogy létezik vagy legalább lehetséges-e egy olyan pont vagy térrész: egy olyan Alef, amelyen keresztül egyszerre láthatunk mindent. ?s így tovább egészen addig, hogy mit mondhatunk az irodalomkritikáról, az irodalmi zsánerek létrej?ttér?l meg elt?nésér?l vagy éppen az irodalmi halhatatlanságról – ismét csak mint elméleti problémáról. Azaz végs? soron persze mégiscsak egyfajta bolyongás ez a borgesi k?nyvtában, illetve bizonyos, legalább hipotetikusan lehetséges és az irodalomhoz így vagy úgy kapcsolódó kérdések fázisterében még akkor is, ha a fentebbiekben, miként a figyelmes olvasó már észre vehette, éppen azt tettem, amir?l korábban azt sejttettem, hogy nem fogom: néhány példa említésével próbáltam utalni rá, hogy mir?l szól az egész. De talán ez sincs igazi ellentmondásban azzal a megk?zelítéssel, amit ez a k?nyv sugall. Galántai Zoltán tudományt?rténész és író. Korábbi k?nyvei az eClassicnál: K?nyvkett?. A k?nyv, az írás és az irodalom j?v?jér?l (2013) http://eclassic.xyz/shop/bemutato/konyvketto-a-konyv-az-iras-es-az-irodalom-jovojerol/ Monoverzumok. Kozmosz, t?rvény, tudomány (2016) http://eclassic.xyz/shop/szabadpolc/monoverzumok/

《你在忙什么》是由影响力遍及全球的佛教大德索达吉堪布近年来赴哈佛、耶鲁、斯坦福、哥廷根、清华、北大、港大……等全球近百所学府的演讲精粹。 堪布认为，时代在变迁，但佛教的宗旨没有变，人们可以从中找到解决现代问题的真正答案，这是应该去提醒大家的。 本书以幸福、压力、财富、情感、快乐为关键词，关注当下社会现状，针对现代人的思想误区，以浅显易懂的语言，为世人打开一条光明之路。身体的忙碌，根本在心。但愿由此你能得到佛教中的宁静心灵，减少无意义的忙碌，活得更加淡定。

本书是南怀瑾先生一九八一年所讲解《维摩诘经》的记录。 《维摩诘经》全称《维摩诘所说经》，三卷，通行后秦鸠摩罗什译本。内容着重描写达到解脱境界不一定要经过严格的出家修行生活，关键在于主观修养，阐扬大乘般若性空的思想。南怀瑾先生认为，《维摩诘经》是与整个佛法、佛教、东方文化，尤其是中国文化关系、影响深的一部重要经典。《维摩诘经》所代表的精神，是佛法在世间，不离世间本位而解脱成佛的法门，也指出十方三世诸佛如何证道，如何得解脱，如何证得菩提之路。南师用简单明了的语句，深入浅出，让读者能更容易了解原经优美流畅文字下的深厚含义。 本书原由台湾老古文化事业公司出版。兹经版权方台湾老古文化事业公司授权，复旦大学出版社将老古公司二〇〇五年三月版校订出版，以供研究。

二十一世纪初，有感于文化教育之重要，南先生亲自撰成《中国文化教育的自诉》一文，讲述从远古夏商周至清代一脉相承的中华民族文化、历史、教育、生活以及与政治、经济交互影响所产生的演变，叙述清晰扼要，内容发人深省。其后，他随缘讲课，内容广泛，但终不离文化之根本——或讲述二十世纪以来教育的发展历程，或从人生目标、家教、师道等方面漫谈教育。本书将此类话题的讲述行整理，与前文合为一体，南师亲自定名为《廿一世纪初的前言后语》，以突显众所关心之话题。

《参同契》是早期道教重要典籍，全名《周易参同契》。书中借用乾、坤、坎、离、水、火等法象，以明炼丹修仙之术。为道教系统论述炼丹的早著作，道教奉为“丹经王”，是千古丹经之鼻祖。 本书是南怀瑾先生一九八三年在台湾讲解《参同契》的记录，分上、中、下三册。南怀瑾先生认为：《参同契》参合了三种原则相同的学问，且熔于一炉——老庄、道家的丹道，还有《易经》的学问，是一本非读不可的秘密典籍。《参同契》不止是丹经道书，它既是哲学又是科学，也是古典文学之作，其中包含了中华民族深之承天接地的文化。《参同契》素有“天书”之称。这部因深奥而埋藏已久的天书，因南师深入浅出的讲解而重新散发光芒。

《参同契》是早期道教重要典籍，全名《周易参同契》。书中借用乾、坤、坎、离、水、火等法象，以明炼丹修仙之术。为道教系统论述炼丹的早著作，道教奉为“丹经王”，是千古丹经之鼻祖。 本书是南怀瑾先生一九八三年在台湾讲解《参同契》的记录，分上、中、下三册。南怀瑾先生认为：《参同契》参合了三种原则相同的学问，且熔于一炉——老庄、道家的丹道，还有《易经》的学问，是一本非读不可的秘密典籍。《参同契》不止是丹经道书，它既是哲学又是科学，也是古典文学之作，其中包含了中华民族深之承天接地的文化。《参同契》素有“天书”之称。这部因深奥而埋藏已久的天书，因南师深入浅出的讲解而重新散发光芒。

《悦心语(南怀瑾先生*述佳句选摘)(精)》是南怀瑾先生语录集，以笔记形式呈现。取材自南先生《论语别裁》、《孟子旁通》、《老子他说》、《禅宗与道家》等*作。编者“断章取义”，稍加整理。本书内容博大精深，文字简短，通俗易懂，便于现代读者阅读。 《悦心语》是南怀瑾先生的语录集，从《论语别裁》《孟子旁通》等南怀瑾先生代表作中精选经典章句而成，浓缩南师智慧精华。 南怀瑾先生是海内外享有盛誉的儒释道大师，将中华文化各种思想融会贯通，带领国人重读中国古代儒、释、道典籍，引导人们关注人的内心，关注人伦世界，关注人文教化。 南师*作不是象牙塔里不食人间烟火的精密考校疏证，处处体现着对现实世界的深切关怀，和芸芸众生的生活与命运紧密相连。南怀瑾先生认为，人生的*高境界是：佛为心，道为骨，儒为表，大度看世界；技在手，能在身，思在脑，从容过生活。这正是夫子自道。 谨以《悦心语》一书，深切缅怀敬爱的南怀瑾先生。  

《列子》为道家重要典籍之一，与老庄并列。它高深莫测，易读而难懂，以故事、神话的形态，阐释道家的学术及观念。 《列子臆说》是南怀瑾先生关于《列子》的讲记，共分上中下三册。南怀瑾先生讲述列子，深浅出、生动自在，以《列子》的内容为研究重，带领读者广阔的视野、深难测的奇妙境界，并破了意识的种种局限。列子，这个御风而行的人，要我们从一切自设的框架中突围，成就天地间的自在逍遥。

《参同契》又名《周易参同契》，为东汉魏伯阳著。其学说汇融周易、黄老、丹火之功于一体，用《易》的阴阳变化之理，阐述炼丹、内养之道，证明人与天地、宇宙有同体、同功而异用的法则。 《我说<参同契>》是南怀瑾先生继《论语别裁》后用力*深、*有分量的作品之一，共八十余万言，分上、中、下三册。内容涉及广泛，旁征博引，举证极多，更有南师本人所经历的诸多奇特的人和事，是国人了解、解读《参同契》这部“天书”的选择。

　　《费孝通早期思想探源》的论证有助于理解费孝通的社会改革思想所代表的江南社会精英群体，进一步明晰费孝通“合作主义”和“社会主义”取向的社会来源和思想来源。此外，作者还考证和分析了四十年代中期费孝通对中国文化看法的变化、原因及思想来源，指出费晚年倡导的“文化自觉”思想在1947年初已具雏形。本研究可增进对费孝通整体思想沿革的认识。

        本书在伯特兰·罗素的经典著作《西方哲学简史》的结构框架下，广泛吸取其他学界名家的研究成果，精选84位哲学家及其观，用近200幅思维导图与图表，将复杂晦涩的西方哲学图像化，以超图解的手法为你展现西方哲学的发展演，带你探索西方文明的本质与内核。         为什么柏拉图的《理想国》能长居西方高校书单榜首？怎样的哲学思想推了西方现代化程？为何以理性文明著称的欧洲会爆发两次世界大战？         英国著名哲学家、诺贝尔文学奖获得者伯特兰·罗素认为，想要了解一个时代或民族，必须了解其哲学，只有这样才能真正洞悉历史的发展。

有件事是确定无疑的：终我们都会死亡。 　　但我们真的相信自己会死吗？ 　　死亡是生命的终吗？ 　　人是否有不朽的灵魂？ 　　为什么说永生是件坏的事情？ 　　在某些情况下自杀是否可能合理和符合道德？ 　　我们终将死掉这个事实，会怎么影响我们的生活方式？ 　　…… 　　《死亡哲学：耶鲁大学公课》一书源于受欢迎的国际名校公课之一《哲学：死亡》。在这本通俗易懂的哲学著作中，谢利卡根教授挑战了许多我们习以为常或未经深思的观，邀请读者系统反思死亡的哲学之谜，以更清晰的概念探讨死亡的意义为何，从形而上学到价值观，认真、理性地思考生命和死亡的真相。而带领我们探索生命的价值，该以什么样的态度来面对人生这趟旅程。 　　叔本华对死亡哲学的阐述，对本书来说至为贴切:“由于对死亡的认识所带来的反省，致使人类获得形而上学的见解，并由此得到一种慰藉。所有宗教和哲学体系，主要即为针对这种目的而发，以帮助人们培养反省的理性，作为对死亡观念的解毒剂。”死亡虽是我们每个人的宿命，但看待死亡的视角，却可以让人们获得拯救。

《参同契》是早期道教重要典籍，全名《周易参同契》。书中借用乾、坤、坎、离、水、火等法象，以明炼丹修仙之术。为道教系统论述炼丹的早著作，道教奉为“丹经王”，是千古丹经之鼻祖。 本书是南怀瑾先生一九八三年在台湾讲解《参同契》的记录，分上、中、下三册。南怀瑾先生认为：《参同契》参合了三种原则相同的学问，且熔于一炉——老庄、道家的丹道，还有《易经》的学问，是一本非读不可的秘密典籍。《参同契》不止是丹经道书，它既是哲学又是科学，也是古典文学之作，其中包含了中华民族深之承天接地的文化。《参同契》素有“天书”之称。这部因深奥而埋藏已久的天书，因南师深入浅出的讲解而重新散发光芒。