《大众哲学》是艾思奇20世纪30年代为通俗宣传马克思主义哲学而写的优秀著作。作者以通俗浅易的语言，生动的案例，对哲学与日常生活的关系，什么是哲学，唯心论、二元论和唯物论，辩证唯物论的认识论，唯物辩证法的基本规律及主要范畴等问题行了全面系统的介绍阐释。写法推陈出新，时代之风气，使哲学与日常生活相结合，贴近普通民众。本书自出版以来影响和教育了几代人，至今仍有其理论和现实的价值。

融合了哲学、历史学、人类学、社会学、遗传学、进化生物学、经济学、流行病学等多个学 科领域，作者克里斯塔基斯提出了一个令人瞩目的观点：基因不仅影响着我们身体的结构与 功能，影响着我们心智的结构与功能，影响着我们的行为，更影响着我们我们社会的结构与 功能。我们每个人都天生携带着进化的蓝图，可以用来建设一个美好的社会。进化使我们天 生良善。

是否常被人质疑“你到底想说什么？” 是否总面对如山的工作感觉无处下手？ 是否自觉勤恳认真却总被埋怨不够高效、抓不住重？ 本书用生动的图解揭秘：问题的根本往往在于逻辑。 作者精选了思考逻辑、表达逻辑、写作逻辑等三个方面的提升方法，对比“有逻辑的人”和“无逻辑的人”在日常生活和工作中的巨大差别，帮助读者挖掘问题背后潜藏的“根本原因”。启发读者在有限的时间内优先选择更清晰、更全面、效果更突出的解决方案，提升问题解决力，更准确地表达自己的想法，提高话语说服力。

儒家是中国传统文化与哲学的主流，康德则在西方哲学中建立了*个自律伦理学系统，两者都有深刻而完整的内涵，深远地影响了东西方社会，至今依然如此。 康德提出“自律”的道德原则，建立了自律伦理学，康德对西方伦理学思考所造成的这种根本转向被称为“伦理学中的哥白尼式革命”。康德从人所共有的道德意识出发说明道德的本质，儒家则主圣人之道本乎人心，仁义道德不离人伦日用。东西方圣哲的思想就在人*根本的道德意识之基础上，如电光石火般交会，碰撞出思想的火花。 李明辉教授《儒家与康德》（增订版）以自律道德为主要论述的切，试图阐明康德的“自律”概念，探讨儒家的自律伦理学，并比较康德的“幸福”概念与儒家的“义利之辨”。

黑格尔的《逻辑学》是西方哲学*晦涩难读的著作之一。本书对《逻辑学》的基本思想行了简要的、比较系统的概括和阐述。本书对于研究西方哲学的学生和教师曾经产生过巨大的影响。

《西方政治哲学史》（*卷）由八位杰出学者撰写，内容涵盖了从古希腊到宗教改革的政治思想和政治哲学。*章提供了西方政治思想端处的宏大背景，讨论了希腊城邦与民主思想，以及诗人、剧作家、智者和史学家的政治洞见；第二章到第六章分别聚焦于柏拉图的统一城邦、亚里士多德的*政体、西塞罗的法权国家、奥古斯丁的上帝之城与尘世之城、阿奎那的自然法与政体理论；第七章既从宏观上考察了文艺复兴时期政治思想的巨大变革，又特别讨论了马基雅维利在其中的突出地位；第八章以路德和加尔文的政治思想为主体，同时考察了宗教改革时代的神学—政治问题。全书既关注政治思想的历史语境，又凸显重要思想家的特殊贡献，体现了汉语学界在西方政治哲学史领域的*研究成果。

《西方政治哲学史（第三卷）》集结了国内政治哲学界的*学者，摆脱传统的意识形态束缚，克服哲学史教材化的通病，用大论文的方式深剖析以赛亚?伯林、列奥?施特劳斯、卡尔?施米特、约翰?罗尔斯、尤尔根?哈贝马斯等20世纪著名政治哲学家或者思想流派的观念，在精神源头和哲学根基处重新审视和考察当代西方政治哲学的内在逻辑和动机资源，辨析西方现代性的动力与不足、优势及缺憾。

《论语》作为几千年来人类精神文明史上一部重要的现世人本主义方向的民族伦理信仰经典，因其内具的经验主义和理性主义精神，在全球化的今日显示出了一种与现代科学精神和人道主义充分一致的思想倾向。作者基于60余年来有关中西人文学术及理论研究的总结与体验，在历代学者相关研究的基础上，根据现代历史解释学和欧陆符号学等方法论，对《论语》的仁学思想的原始意义和现代意义做了全新的阐释，并特别指出《论语》仁学思想应成为中国与世界人文科学现代化发展的重要伦理认识论前提之一。 本书首先对相关研究的背景和原则提出了长篇的理论分析导论，而在其后的正文部分则以通俗易懂的方式逐章逐段地对《论语》大部分重要文句的原始义理及其当代意涵做了详细疏解。本书不仅揭示了《论语》具有的永恒民族性的伦理学价值，而且阐发了《论语》对未来世界精神文明发展方向极具启示性的价值观导向意义。

刘放桐主编的《杜威哲学的现代意义》围绕“杜威哲学的现代意义”这个有着重要的理论意义和现实意义的问题展。从理论上说，它不仅涉及作为现代哲学之典型形态的杜威哲学本身，也涉及杜威哲学与整个西方哲学，特别是西方哲学从近代到现代转型的关系，可以说它是这种转型*有代表性的形态；*重要的是，它涉及与马克思主义哲学的对立统一关系，是现代西方各派哲学中与马克思主义哲学的关系*为密切的派别。希望本书能起到抛砖引玉的作用，以推动*多的学者展对杜威和实用主义哲学的研究。

Elveink nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, mert világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja ?ssze. Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszer?en csak nagyobb er?k m?k?dnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelked? tehetségekkel találkozik, amikor a hit alapvet? kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszk?zeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot. Pedig: ?A nagy titok az, hogy nincs titok”. ?j k?nyvében Mér? László az elvek, az érzelmek, a hit és a tudomány erejét valamint korlátait járja k?rül. A csattanós, “?tperces” esszék felvillantják a témák kül?nféle arcait a mindennapi életben, a hosszabbak pedig bemutatják, mit tett mindehhez a modern pszichológia.

Avem o carte preponderent de sondare a mentalit??ii ruse, care este rezultatul unei radiografieri a societ??ii pe mai multe pali?ere, dintre care se deta?eaz? cel istoric ?i cel religios. (…) Rusia bolnav? este scris? ?n primii ani dup? evenimentele revolu?ionare din 1905?l907, ?n cursul c?rora autorul a avut o participare activ?, mai ales ?n ce prive?te punerea acestei revolu?ii sub semnul lui Hris?tos. Este o carte important? tocmai pentru c? oglinde?te deziluziile unei naturi pasiona?le, care, ?n centrul istoriei ?i al religiei, pune mereu fapta. Fire?te acum, dup? Arhipelagul lui Soljeni??n, pamfletele lui Merejkovski par simple exerci?ii de stil, ?nelibertatea” deza?vuat? ?n ele, Rusia ?arist? ca ??nchisoare a popoarelor” ap?r?nd chiar foarte apropiat? de ceea ce s?ar putea numi ?stat de drept”. ?n privin?a ?demasc?rii” ororilor contemporane?it??ii, putem spune c? – a?a cum au dovedit?o deceniile bol?evice – ?ntotdeauna este loc de mai r?u. (Emil Iordache)

本书以白话文方式，将佛经中之要义糅以现实生活掌故、譬喻，加以阐释。本书所讲说之经典内容，蕴含为人处世之道、修行之要方，对于忙碌的现代人来说，疲累、繁忙之余，此书无异是寂静心灵的精神甘露。本书旨在藉由佛经之略述，启发读者探究佛法之心。

妙莲长老对净土法门的示，包括佛七、过堂、对佛学院学僧的始等等。

《创造化论》是法国哲学大师柏格森的*之作，更是为他带来诺贝尔文学奖的传世名著。本书站在生命化的角度演绎生命的发展历程，不同于环境决定物种演化的观，创造化论主张的是生命存在一种与生俱来的冲力，而这种冲力才是决定物种化繁衍的主要推动力量。 《创造化论》一书结合了生命哲学的有关内容，成为人类史上重新建构哲学的重要典范，它提出意识具有延续性，而一个强有力的证据便是生命的存在。 同时《创造化论》还为人类那神秘莫测的直觉做出了相应的解读，从而披上了一层神秘主义的色彩。作为诺贝尔文学奖作品，《创造化论》也在解放人类思想方面作出了巨大的贡献。

A partir de uma sugest?o de Gilles Deleuze e Félix Guattari – a de que todos os filósofos ocidentais terminaram construindo, no interregno do seu pensamento, personagens conceituais, uma espécie de assinatura do filósofo – este livro objetiva identificar esse tra?o a partir da obra de Michel Foucault. A tese em quest?o é que este autor n?o se enquadra em uma imagem única, como a do Juiz em Kant, ou a do sedutor em Kierkegaard, mas em uma imagem híbrida e triádica, fazendo coro com muitos filósofos chamados de transversais e que se instalaram no horizonte de filosofias chamadas de pós-estruturalistas, como Deleuze.

《你在忙什么》是由影响力遍及全球的佛教大德索达吉堪布近年来赴哈佛、耶鲁、斯坦福、哥廷根、清华、北大、港大……等全球近百所学府的演讲精粹。 堪布认为，时代在变迁，但佛教的宗旨没有变，人们可以从中找到解决现代问题的真正答案，这是应该去提醒大家的。 本书以幸福、压力、财富、情感、快乐为关键词，关注当下社会现状，针对现代人的思想误区，以浅显易懂的语言，为世人打开一条光明之路。身体的忙碌，根本在心。但愿由此你能得到佛教中的宁静心灵，减少无意义的忙碌，活得更加淡定。

Em Vida sem Princípio , Henry David Thoreau nos apresenta um verdadeiro manual de como viver em sociedade e em contato com a Natureza respeitando a natureza e ao próximo.? puro Transcendentalismo , um apelo para que cada um siga a sua própria luz interior.Este ensaio foi obtido a partir da palestra''What Shall It Profit? ''apresentada ao publico em 06 de dezembro de 1854, no Sal?o Railroad em Providence Rhode Island.Foi publicado pela primeira vez na edi??o de outubro de 1863 The Atlantic Monthly, onde foi dado o título moderno.Vida sem Princípio é um ensaio em que Thoreau coloca o seu programa para viver bem. Incluem-se aqui as suas ideias sobre a forma de abordagem da comunica??o interpessoal, modos de trabalho, sustento financeiro e outros códigos de conduta baseados na filosofia de de vida de Thoreau.'

A compreens?o de Contos d’Escárnio n?o poderia restringir-se à constru??o do horizonte no qual nasce, o século XX. A inten??o de escrever lixo e bestagem, anunciada pelo narrador, aos poucos, revela um grotesco vindo de um longínquo, de um aquém. Por isto, faz-se necessário também compreender o fluxo histórico-estético que encontra acolhida na imagina??o de Hilda Hilst, cujo amparo conceitual buscou-se à estética da recep??o e do efeito. Na Teoria Estética, o feio insurge como fen?meno da realidade artística contempor?nea; refúgio de sobrevivência da arte e dos belos escritos, deixa livre à plasticidade do presente a tarefa da denúncia da realidade. Em protesto, o dissonante reivindica cidadania e se mantém como possibilidade da arte. Neste sentido, tem lugar em Hilda Hilst a atualidade do grotesco.

Magyarázatok a Srimad-Bhagavatam tizedik éneke harminckettedik fejezetének 16-22. versáhez, az el?z? acaryák írásai alapján. A Na pāraye ’ham három része ?rī K???a, ?rī Caitanya Mahāprabhu és ?rīmatī Rādhārā?ī szeretetét mutatja be. Szeretetük egy-egy hatalmas folyóként h?mp?ly?g a prema óceánja felé. ?cāryáink kegyéb?l a bhakták megérinthetik ennek az óceánnak a partját, s néhány cseppnyi nektárt megízlelhetnek bel?le.

Kitab?n ba?l?ca vasf? olarak, Antik Yunan polisinden günümüze uzanan yolda, ?ocuk ve gen? yeti?tirmenin kamusal ve insan? ?nemini ortaya koyarken, fizik?, ahl?k? ve kültürel y?nleriyle bir bütün olarak e?itim felsefesi üzerine kaleme al?nm?? en temel eserlerden biri olmas? g?sterilebilir… ?Bu noktada, Rousseau’nun, “Tüm yazd?klar?m i?inde en iyi eserim” diye takdim etti?i?Emile’in 1762’de yay?nland???nda lanetlenip, 30 y?l sonra, Frans?z Devrimi’nin ?ncüleri i?in Frans?z milli e?itiminin ilham kayna?? addedildi?i dikkate al?nd???nda, Kant’?n e?itim üzerine sarf etti?i s?zlerin tarihsel ve toplumsal ba?lam? da ortaya ??kar. 18.yüzy?l?n ortalar?ndan 19.yüzy?l?n ba?lar?na dek ge?en bir ?mürlük sürede k?ta Avrupas? büyük bir do?umun sanc?lar?yla sars?lmaktad?r. ?ncesi ve sonras? diye tarihi ikiye ay?ran ?ifte Devrim (Sanayi ve Frans?z Devrimi) büyük bir zihinsel d?nü?üme yol a?mak üzeredir. Kant’? büyüten, ya da büyüklü?üne ayr?ca de?er katan bir unsur da, onun i?te bu ?a??n insan? olmas?d?r. ?Kant, 1806’daki Jena Sava??n? ve Napoleon i?galinin Alman milleti üzerinde yaratt??? ?ok ve deh?eti g?remeden vefat etse de, Wilhelm von Humboldt gibi e?itim reformcular? arac?l???yla Prusya (genel itibar?yla da Alman) e?itim sistemi i?in ne denli ?nemli bir yol a?t???n? tüm kitap boyunca seziyor gibidir. Bununla birlikte Kant’?nE?itim ?zerine’si, milli dilde ibadet edip, okumay? yazmay? te?vik eden Luhterci gelene?in Pietizmle kendini yenilemi? ve Büyük Frederich taraf?ndan te?vik edilmi? olan e?itim anlay???n?n olgunla?ma ?a??n?n da bir ürünüdür. Bu sebeple, kitab?n tamam?na h?kim olan motif, Ayd?nlanmac? bir “i?sel ?zgürle?im” ve “ruhan? terbiye” aras?nda kurulmas? gereken büyük dengedir. ? ? ?Bu arka plan? dikkate alarak, ?imdi kitaba biraz daha yak?ndan bakabiliriz… E?itim ?zerine, memleketin sayg?n ?evirmenlerinden biri olan Ahmet Aydo?an’?n sunu? ve ?ns?züyle ba?l?yor. ?stü kapal? fakat sitem dolu bir de?erlendirme yaz?s? olan “’Sapere Aude!’ Diye ??kt?k Yola”, Kant’a s?zü teslim etmeden evvel, 30 sayfada, Kant’?n dü?ünce dünyas?ndan ne denli uzakta kald???m?z?n ele?tirisini yap?yor. Bu arada, kitab?n ortaya ??k?? ?yküsüne de 22.sayfada a??klay?c? bir notla yer veriliyor. K?ningsberg ?niversitesi’nde muhtelif zamanlarda verilen dersler i?in haz?rlanan notlardan derlendi?i anla??lan?E?itim ?zerine, modern Türk?e’nin bir felsefe dili olamamas?n?n da etkisiyle, ?e?itli dipnotlar arac?l???yla kavramlar?n ve kelimelerin daha anla??l?r k?l?nd??? bir h?lde okura sunuluyor. ? “?nsan E?itilmesi Gereken Bir Varl?kt?r”: ? ?Kant, dü?üncelerini temellendirdi?i giri? sayfalar?nda insan?n e?itime muhta? ten varl?k oldu?u ger?e?inden hareket ediyor ve insan?n ancak e?itimle insan olabilece?ini dile getiriyor. (s.35) E?itime y?nelik bu yakla??m, Kant’?n idealizm felsefesinin ger?ekle?mesine giden yolu a?an anahtarlardan biri say?labilir.? ? ???NDEK?LER: ? KANT'IN YA?AMI…KANT'A G?RE AYDINLANMA NED?R?AHLAKIN METAF?Z???…KANT VE E??T?M ?ZER?NE….KANT VE TANRIKANT IN ELE?T?REL FELSEFES?KANT’IN ELE?T?REL FELSEFES?NE PLATON VE PARMEN?DES?N KATKILARI Kritisizm Nedir? KANT FELSEFES?N?N TEMEL KAVRAMLARIKANT’IN KURAMSAL METAF?Z?K ELE?T?R?S? HAKKINDAK? D???NCELER?..I. KANT'IN LE?BN?Z- WOLFF VE HUME'UN FELSEFELER?NE Y?NEL?K ELE?T?R?S?II. KANT'TA METAF?Z?K B?LG?N?N OLANA?I: METAF?Z?K OLANAKLI MIDIR?SONU?LARKANT’IN D?NYA YURTTA?LI?I AMACINA Y?NEL?K GENEL B?R TAR?H D???NCES?KANT’?I EBED? BARI?” D???NCES?S?YAS? HAKLARDA TEOR? VE PRAT?K ?L??K?S? ?ZER?NEK?RESELLE?EN SORUNLAR KAR?ISINDA KANT ET???UNUTULMAZ KANT S?ZLER?…..

立德修身的恒言警句为学立业的至理名言《小窗幽记》为陈眉公所著的修身处世格言，条条都是人生的回味和处世的领悟，体现了儒家修身、齐家、治国、平天下的积极人生态度，又兼容了佛家超凡脱俗和道家清静无为的智慧，历来被称为修身养性、提升自我修养的佳作。