Today the women at the festival are going to kill me for insulting them!' This bold statement by Euripides is the absurd premise upon which the whole play depends. The women are incensed by his plays' portrayal of the female sex as mad, murderous, and sexually depraved, and they are using the festival of the Thesmophoria (an annual fertility celebration dedicated to Demeter) as an opportunity to debate a suitable choice of revenge.

The world spins and the cycle of seasons turns as the Guardians of the Year gather to tell each other stories. As a new Winter begins it is time to tell another tale… A kingdom is in peril, its people driven to flee their homes as a dark forest covers the land. The King and Queen are missing and Prince Roland, only heir to the kingdom, lies sleeping, cursed never to awaken… All seems lost, and it falls to one young woman with a strong heart, aided by strange companions, to find her way to the castle at the heart of the enchanted forest. Once there, it will take a genuine act of love to break the curse and free the kingdom. A story about friendship, drawing on myth and folklore, Sleeping Beauty is an exciting and enchanting new adaptation of the well-loved story.

In this fascinating collection culled from teachings never before brought together in book form, Krishnamurti offers wise reflections and fresh perceptions on love, politics, society, death, self-censorship, relationships, solitude, meditation, spiritual growth, and much more. Thought provocative meditations and in-depth answers, Krishnamurti answers such timeless questions as: What is meditation? What are love and loneliness? What should our relationship to authority really be? Meeting Life also features a number of Krishnamurti’s talks, delivered in Switzerland, India, England, and California. Here is the profound wisdom of a beloved teacher who moved millions with his words. This thought-provoking and inspirational volume will provide strength and encouragement to anyone searching for insight.

Demersul Antoanetei Olteanu, reputat? traduc?toare de limba rus? ?iexpert? ?n istoria cultural? a Rusiei, se distinge at?t prin calitatea informa?iilor, adesea inedite, c?t ?i prin compozi?ia complex?, care ?mbin? viziunea sintetic? cu o perspectiv? transcultural? exersat?. Cartea se recomand? de la sine at?t cititorului profesionist, care g?se?te aici o serie de date altfel greu accesibile, c?t ?i celui interesat de istoria ?i cultura Europei ?n ansamblu. Dup? cum anun?? ?i subtitlul, lucrarea reconstituie o istorie cultural? a secolului al XIX-lea, realiz?nd, ?n fapt, o fresc? a uneia dintre cele mai captivante perioade din istoria Rusiei, cea imperial?. Datele prezentate acoper? practic toate Aspectele vie?ii politice, sociale, economice ?i culturale ale acestui interval de timp, marcat at?t de aura ?arilor, c?t ?i de nenum?ratele revolte populare. Tabloul evenimentelor majore este ?ntregit cu minu?ioase inventare de titluri nobiliare, cu date economice consemnate cu acribie, cu o expunere vie a panoramei cutumelor sociale, familiale ?i religioase, merg?nd de la modalit??ile de confec?ionare a juc?riilor sau a bijuteriilor p?n? la istorii ale ceaiului sau vodcii. Atmosfera epocii cap?t? un contur des?v?r?it prin citarea unor fragmente din lucr?ri ?tiin?ifice de referin??, din jurnalele de c?l?torie ?i din publicistica vremii, dar ?i din operele marilor scriitori ai vremii, ca Dostoievski, Gogol ?i Tolstoi. Se contureaz?, astfel, o imagine neconven?ional? a Rusiei, o na?iune confruntat? permanent cu tensiunea unei alegeri fundamentale, care pune ?n opozi?ie modelul str?in ?i inegalabila for?? intern?. Autoarei ?i revine meritul de a fi surprins aspectele esen?iale ale acestei tensiuni, cu ample ecouri ?n perioadamodern? ?i cu evidente efecte asupra mentalit??ii contemporane.

Lucrarea inedit? a lui Nathan Belofsky se concentreaz? asupra ideilor ?i practicilor medicale acceptate de-a lungul veacurilor, pe scar? larg?, ale doctorilor reali, nu ale vracilor ?i aproape to?i doctorii men?iona?i erau figuri medicale importante ale acelor vremuri. Autorul prezint? c?teva dintre cele mai r?sp?ndite practici ?ocante sau ?ndoielnice din fiecare epoc?, ?ncep?nd cu Antichitatea ?i continu?nd cu Evul Mediu, Rena?terea, perioada modern? ?i secolul al XX-lea. Cartea se afl? sub semnul insolitului ?i readuce la via?a, ?ntr-o manier? narativ? ?i deseori umoristic?, momente mai pu?in cunoscute din istoria medicinei. ,,Cartea este o comoar? de fapte uluitoare.“Los Angeles Examiner

O analiz? metodic? ?i patima?? a cumplitei dictaturi ro?ii de care a avut parte Rom?nia. Atitudinea elitelor fa?? de tiran ?i fa?? de clica sa. ?n ce masur? suntem vinova?i? La?itatea este oare una dintre caracteristicile definitorii ale c?rturarului rom?n? La aceste ?i multe alte ?ntreb?ri r?spunde profesorul de filosofie, Ion Iano?i – un veritabil model european. Cartea e destinat? studen?ilor, elevilor, profesorilor, precum ?i publicului larg de cititori.

Cartea pe care o ?ine?i ?n m?n? este periculoas?. Incomod?, scor?oas?, incendiar? fiind, ?n mod cert, va deranja unele personaje, nelipsite de importan??, din arena politicii rom?ne?ti, care confund? adeseori politica cu diletantismul, tr?d?nd interesele sus?inute cu at?ta patos ?n campaniile electorale. ?n mod sigur, Nu tr?da?i, v? rog! va alarma edilii capitalei ce se ?ntrec ?n a distruge ?micul Paris“ de pe vremuri. Aceast? carte, a?adar, va deranja nu pu?in? lume prin scenele din via?a social-politic? post-decembrist?, cu at?t mai mult, cu c?t umorul ?fichiuitor nu-i este str?in nici pe departe autorului. Nici deta?area…

Leonardo's views of aesthetic are all important in his philosophy of life and art. The worker's thoughts on his craft are always of interest. They are doubly so when there is in them no trace of literary self-consciousness to blemish their expression. He recorded these thoughts at the instant of their birth, for a constant habit of observation and analysis had early developed with him into a second nature. His ideas were penned in the same fragmentary way as they presented themselves to his mind, perhaps with no intention of publishing them to the world. But his ideal of art depended intimately, none the less, on the system he had thrown out seemingly in so haphazard a manner. The long obscurity of the Dark Ages lifted over Italy, awakening to a national though a divided consciousness. Already two distinct tendencies were apparent. The practical and rational, on the one hand, was soon to be outwardly reflected in the burgher-life of Florence and the Lombard cities, while at Rome it had even then created the civil organization of the curia. The novella was its literary triumph. In art it expressed itself simply, directly and with vigour. Opposed to this was the other great undercurrent in Italian life, mystical, religious and speculative, which had run through the nation from the earliest times, and received fresh volume from mediaeval Christianity, encouraging ecstatic mysticism to drive to frenzy the population of its mountain cities. Umbrian painting is inspired by it, and the glowing words of Jacopone da Todi expressed in poetry the same religious fervour which the life of Florence and Perugia bore witness to in action. Italy developed out of the relation and conflict of these two forces the rational with the mystical. Their later union in the greater men was to form the art temperament of the Renaissance. The practical side gave it the firm foundation of rationalism and reality on which it rested; the mystical guided its endeavour to picture the unreal in terms of ideal beauty.The first offspring of this union was Leonardo. Since the decay of ancient art no painter had been able to fully express the human form, for imperfect mastery of technique still proved the barrier. Leonardo was the first completely to disengage his personality from its constraint, and make line express thought as none before him could do. Nor was this his only triumph, but rather the foundation on which further achievement rested. Remarkable as a thinker alone, he preferred to enlist thought in the service of art, and make art the handmaid of beauty. Leonardo saw the world not as it is, but as he himself was. He viewed it through the atmosphere of beauty which filled his mind, and tinged its shadows with the mystery of his nature. From his earliest years, the elements of greatness were present in Leonardo. But the maturity of his genius came unaffected from without. He barely noticed the great forces of the age which in life he encountered. After the first promise of his boyhood in the Tuscan hills, his youth at Florence had been spent under Verrocchio as a master, in company with those whose names were later to brighten the pages of Italian art. At one time he contemplated entering the service of an Oriental prince. Instead, he entered that of Caesar Borgia, as military engineer, and the greatest painter of the age became inspector of a despot's strongholds. But his restless nature did not leave him long at this. Returning to Florence he competed with Michelangelo; yet the service of even his native city could not retain him. His fame had attracted the attention of a new patron of the arts, prince of the state which had conquered his first master. In this his last venture, he forsook Italy, only to die three years later at Amboise, in the castle of the French king.

Hogyan váltak a lovak az emberiség kiszolgálóivá?A lovak évezredek óta jelen vannak az emberek életében: hatalmas erejüket és engedelmességüket kihasználva dolgoznak, küzdenek, hódítanak.De hogyan lehetséges, hogy a 60-65 millió éve a F?ld?n él? állatokat végül az ember igába hajthatta? Ez a regény err?l is szól, fantasztikus, mesés elemekkel telet?zdelve. Kül?n?s mozzanat a t?rténetben a lovak találkozása az emberekkel, akik a F?ldész nev?, egy a F?ldh?z hasonló élhet? bolygóról érkeztek, és egyedül ezekben csodás állatokban találták meg azt az akarater?t és intelligenciát, ami alkalmassá teszi ?ket majd a f?ldi emberi társadalmak kialakítására.Fuli Sándor kalandos regénye az életigenlésr?l felhívja fiatal olvasói figyelmét a minden nehézséggel való bátor szembenézés fontosságára.

A Kádár-kori titkosszolgálatok m?k?dése a rendszerváltás óta mind a mai napig a magyar k?zélet egyik meghatározó és kibeszéletlen témájának számít. Az 1962-ben új m?k?dési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege – els?sorban egyes k?zéleti szerepl?k utóbb leleplez?d? ügyn?kmúltja miatt – a bels? elhárítással foglalkozó III/III. Csoportf?n?kség lett. E részleg tényleges tevékenysége ugyanakkor ma is csak t?redékesen ismert, mik?zben továbbra is számtalan félreértés, legenda és mítosz él a III/III-mal kapcsolatban. TABAJDI G?BOR k?tete az elmúlt évek kutatási eredményeinek felhasználásával a pártállami titkosszolgálatok, azon belül is a bels?reakció-elhárítás m?k?désének átfogó krónikáját adja. A k?nyv az események id?rendi tárgyalása során a sok esetben félrevezet? ügyn?kt?rténetek helyett magára a szervezetre helyezi hangsúlyt, így a jól dokumentálható, konkrét esetek kapcsán a bels? elhárítás nagyszabású akciói mellett a III/III-asok mindennapjait befolyásoló egyéb hatásokat is igyekszik bemutatni, a pártutasítások fogadtatásától kezdve a szabadid?s tevékenységeken át egészen az állomány társadalmi helyzetéig. Az egyes szócikkekhez tartozó események arra is rávilágítanak, hogy a ?létez? szocializmus” világában milyen hétk?znapi tevékenységi formák válhattak politikai kérdéssé, és melyek voltak azok, amelyek a hatalom megtorló intézkedéseit kiváltották. A szócikkekkel párhuzamosan futó k?zt?rténeti kronológia és a kor hangulatát megidéz? dokumentumok ugyanakkor eddig kevésbé érzékelt ?sszefüggéseket is megvilágítanak. A Budapest a diktatúrák árnyékában cím? nagy siker? t?rténelmi útikalauz szerz?je új néz?pontból, a III/III szervezeti oldaláról láttatja e sz?k három évtized t?rténéseit, és ennek k?sz?nhet?en az olvasó el?tt oldalról oldalra feltárul a pártállami Magyarország titkos t?rténete. A Kádár-kori titkosszolgálatok m?k?dése a rendszerváltás óta mind a mai napig a magyar k?zélet egyik meghatározó és kibeszéletlen témájának számít. Az 1962-ben új m?k?dési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege – els?sorban egyes k?zéleti szerepl?k utóbb leleplez?d? ügyn?kmúltja miatt – a bels? elhárítással foglalkozó III/III. Csoportf?n?kség lett. E részleg tényleges tevékenysége ugyanakkor ma is csak t?redékesen ismert, mik?zben továbbra is számtalan félreértés, legenda és mítosz él a III/III-mal kapcsolatban. TABAJDI G?BOR k?tete az elmúlt évek kutatási eredményeinek felhasználásával a pártállami titkosszolgálatok, azon belül is a bels?reakció-elhárítás m?k?désének átfogó krónikáját adja. A k?nyv az események id?rendi tárgyalása során a sok esetben félrevezet? ügyn?kt?rténetek helyett magára a szervezetre helyezi hangsúlyt, így a jól dokumentálható, konkrét esetek kapcsán a bels? elhárítás nagyszabású akciói mellett a III/III-asok mindennapjait befolyásoló egyéb hatásokat is igyekszik bemutatni, a pártutasítások fogadtatásától kezdve a szabadid?s tevékenységeken át egészen az állomány társadalmi helyzetéig. Az egyes szócikkekhez tartozó események arra is rávilágítanak, hogy a ?létez? szocializmus” világában milyen hétk?znapi tevékenységi formák válhattak politikai kérdéssé, és melyek voltak azok, amelyek a hatalom megtorló intézkedéseit kiváltották. A szócikkekkel párhuzamosan futó k?zt?rténeti kronológia és a kor hangulatát megidéz? dokumentumok ugyanakkor eddig kevésbé érzékelt ?sszefüggéseket is megvilágítanak. A Budapest a diktatúrák árnyékában cím? nagy siker? t?rténelmi útikalauz szerz?je új néz?pontból, a III/III szervezeti oldaláról láttatja e sz?k három évtized t?rténéseit, és ennek k?sz?nhet?en az olvasó el?tt oldalról oldalra feltárul a pártállami Magyarország titkos t?rténete.

Non abbiate paura! Nu v? fie team?!Cuvintele rostite de papa Ioan Paul al II-lea ?n octombrie 1978, la inaugurarea pontificatului s?u, aveau s? trezeasc? ?n sufletele polonezilor ?i ale tuturor celor oprima?i de comunism dorin?a de a fi liberi ?i curajul de a lupta pentru libertate. ?n urm?torii ani, papa a devenit cel mai puternic simbol al luptei anticomuniste. Uniunea Sovietic? ?l considera pe Ioan Paul al II-lea (?i, implicit, Biserica Catolic?) o amenin?are la adresa stabilit??ii ?n Europa de Est ?i inamicul num?rul unu al statului. Deloc surprinz?tor, KGB-ul a pus la punct o re?ea impresionant? de spioni ?i agen?i dubli ?i chiar a ?ncercat s?-l asasineze pe pap?.Paradoxal ?ns?, cu c?t erau mai persecuta?i pentru credin?a lor, cu at?t oamenii erau dispu?i s?-?i ri?te via?a pentru libertate. Dovezile lor de curaj sunt impresionante, a?a cum impresionante sunt, dar ?n sens negativ, cazurile preo?ilor care ?i-au tr?dat biserica, trec?nd de partea celui mai mare du?man al acesteia, regimul comunist.Jurnalist ?i ofi?er ?n rezerv? al serviciului de informa?ii al Armatei SUA, John Koehler prezint? cititorilor documente ?i transcrieri ale unor stenograme necunoscute p?n? acum, realiz?nd o cronic? f?r? precedent a R?zboiului Rece dus de URSS ?mpotriva Bisericii Catolice ?i contribuind, astfel, decisiv la cunoa?terea istoriei secolului XX.

Fascinant – cea mai bun lucrare de istorie militar din ultimii ani i o analiz edificatoare a disputelor care continu s mocneasc amenintor i azi. O carte extraordinar sub toate aspectele." – The New York Times O relatare palpitant i revelatoare a uneia dintre cele mai zbuciumate i legendare perioade din istoria secolului al XX-lea – Revolta Arab i marele joc" secret de a controla Orientul Mijlociu. CARTE INCLUS PE LISTA CELOR MAI BUNE TITLURI ALE ANULUI DE New York Times Christian Science Monitor NPR Seattle Times St. Louis Dispatch Chicago Tribune American Library Association Bazat pe cercetri extinse i intense, munc asidu n arhive, Lawrence n Arabia aduce o nou perspectiv asupra modului n care s-a configurat lumea Orientului Mijlociu. Cu o aciune de proporii epice, portretizri expresive, accente critice n condamnarea distrugerilor provocate de comploturile coloniale europene, volumul surprinde strlucit felul n care nesbuina trecutului declaneaz suferina prezentului. Printre numeroasele istorii individuale din Primul Rzboi Mondial care vor fi povestite i repovestite n cadrul centenarelor commemorate ntre 2014 i 2018, cea a lui T.E. Lawrence iese n eviden… Cartea lui Anderson nu putea fi mai oportun. Acum, cnd atenia ntregii lumi se concentreaz asupra Siriei i Egiptului, este uluitor s priveti n urm cu o sut de ani i s vezi un tablou asemntor…. Apelnd la o distribuie bogat, Anderson reuete s exploreze haosul din Orientul Mijlociu de la nceputul secolului al XX-lea dintr-o varietate de perspective distincte i revelatoare totodat. O mrturie captivant, de o mare complexitate i profunzime. – The New York Times Book Review Vast, hipnotic i – s ndrznim s o spunem – cinematografic n detaliu, Lawrence n Arabia ilustreaz modul n care biografia i istoria se poteneaz reciproc. – The Wall Street Journal Absorbii de mcelul ce avea loc n traneele Europei n Primul Rzboi Mondial, combatanii occidentali acordau prea puin importan teatrului de lupt din Orientul Mijlociu. Ca urmare, conflictul de aici a fost influenat surprinztor de mult de o mn de aventurieri i ofieri de rang mrunt aflai departe de marile coridoare ale puterii: Curt Prüfer – universitar tern, ataat pe lng Ambasada German din Cairo, Aaron Aaronsohn – renumit agronom provenit din Romnia i sionist nflcrat. William Yale – descendent scptat al unei familii aristocratice americane. n centrul acestui cerc se afla Lawrence – la nceputul lui 1914, doar un arheolog care lucre la spturi prin deerturile Siriei. n 1917 ajunsese deja cea mai romantic figur din Primul Rzboi Mondial, luptndu-se att cu inamicii Marii Britanii, ct i cu propriul guvern pentru a-i transforma n realitate viziunea sa asupra destinului poporului arab. Drumurile ncruciate ale acestor patru personaje – intrigile pe care le-au pus la cale, btliile pe care le-au purtat, trdrile pe care le-au suferit sau le-au uneltit ei nii – oglindesc grandoarea, complexitatea i tragedia rzboiului din deert.

El arte de la guerra es un libro sobre tácticas y estrategias militares, inspirado por Sun Tzu, un famoso autor militar.

Il Principe (The Prince) is a political treatise by the Florentine public servant and political theorist Niccolò Machiavelli. Originally called De Principatibus (About Principalities), it was written in 1513, but not published until 1532, five years after Machiavelli's death. The treatise is not representative of the work published during his lifetime, but it is the most remembered, and the work responsible for bringing "Machiavellian" into wide usage as a pejorative term. It has also been suggested by some critics that the piece is, in fact, a satire.

On Liberty is a philosophical work by 19th century English philosopher John Stuart Mill, first published in 1859. To the Victorian readers of the time it was a radical work, advocating moral and economic freedom of individuals from the state.

Cine-ar fi crezut c? lumea afacerilor poate fi at?t de fascinant? ?i plin? de dramatism? 350 de milioane de dolari investite ?ntr-un model de automobil plin de imperfec?iuni, f?r? s? fie g?sit m?car un responsabil pentru acest e?ec; ascensiunea spectaculoas? a unei mici companii produc?toare de h?rtie fotografic? p?n? la actualul gigant Xerox, ?nceput? de o m?n? de oameni care ?i-au riscat chiar ?i averea personal? pentru o inova?ie revolu?ionar?; b?t?lia titanic? dus? de Rezerva Federal? a Statelor Unite pentru ap?rarea lirei sterline de atacurile speculatorilor; sunt doar c?teva dintre exemplele ce arat? c?, ?n lumea afacerilor ?i a Wall Streetului, oamenii pot da dovad? fie de geniu, spirit de cooperare ?i ?n?elepciune, fie de ?nc?p???nare ?i lips? de ra?iune, indiferent de miza aflat? ?n joc. Un avertisment c? istoria se poate oric?nd repeta.

Mit jelent az, hogy széls?jobboldal? Kikkel szimpatizálnak és mit képviselnek az újhungaristák? Mit jelképez a 88-as szám? Miféle ideológia áll a széls?jobboldali irányzatok hátterében? Mikor és miért válnak sikeressé a radikálisok? K?tetünk ezeken a kérdéseken kívül arra is választ ad, hogy melyek voltak a magyar széls?jobboldali mozgalmak megszületésének hazai el?zményei, külf?ldi szellemi el?képei és testvérmozgalmai. Mindemellett rávilágít a széls?jobboldaliság kritériumaira az irányzat 1919-es születését?l napjainkig, és feltárja a széls?jobboldali szubkultúrák változatos, markáns ismertet?jegyeit. A Jobbik és a Magyar Gárda tevékenységéig ível? áttekintés azt is megmutatja, milyen sokszín? jelenség a magyarországi széls?jobboldal, pontosabban az a radikális politikai mozgalmakat t?m?rít? gy?jt?fogalom, amelyet ma így szokás nevezni. A szerz?, PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

UNGV?RY KRISZTI?N és TABAJDI G?BOR rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb t?rténelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerz?páros olyan f?városi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták el?tt, a városlakók számára pedig már a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsk?ztársaság és az azt k?vet? fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüld?zés, a világháborús f?város, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott t?rténeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes t?rténelmi eseményekhez k?thet? szobrok és m?emlékek kapcsán a szerz?k múlt és jelen emlékezetpolitikai t?rekvéseit is áttekintik. A t?rténészpáros kíméletlen és fájdalmas ?szinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jel?letlenül bár, de ma is ott kísértenek a f?város utcáin – ideje lenne hát mindenkinek megismerni ?ket. UNGV?RY KRISZTI?N 1969-ben született Budapesten. Tanulmányait az ELTE BTK t?rténelem-német szakán végezte. Budapest ostromát feldolgozó doktori disszertációja k?nyv formájában is megjelent, és számos hazai, illetve külf?ldi kiadást megélt. 2001-t?l az 1956-os Intézet tudományos munkatársa, t?bb nemzetk?zi tudományos testület tagja. Kutatási területe a 20. század politika- és hadt?rténete, a széls?jobb mozgalmak, valamint az állambiztonság t?rténete. TABAJDI G?BOR 1980-ban született Budapesten. Az ELTE B?lcsészettudományi Karán t?rténelmet, politikaelméletet és filozófiát tanult. Jelenleg az Országos Széchényi K?nyvtár 1956-os Intézetének munkatársa. Eddig f?ként a 20. századi Magyarország politikat?rténetével kapcsolatos publikációi jelentek meg. F? kutatási területei: a magyar állambiztonsági szervek, illetve a pártállami rendszer m?k?désének t?rténete. A fiatal kutatókat t?m?rít? ?Fehér Hollók” munkacsoport koordinátora.

National Book Critics Circle Award 2005 pentru carte de nonfic?iune. Premiul pentru Pace Erich-Maria-Remarque, 2001 Carte interzis? ?n Bielorusia ?Explozia reactorului num?rul 4 va deveni cel mai mare dezastru nuclear civil din istoria omenirii. Zona este o realitate ?n toat? monstruozitatea ei. La fel ca ?n cartea SF a fra?ilor Struga?ki, Picnic la marginea drumului, Zona este un infern pe p?m?nt, guvernat de propriile legi. Aici danseaz? lumini deasupra c?mpului, praful ridicat de v?nt are culori ciudate, se nasc copii cu muta?ii genetice, popula?ia a fost evacuat?, regiunea, interzis? ?i p?zit? de patrule militare, dar oameni stranii ?i-au f?cut din Zon? locul ?n care tr?iesc. Ei sunt C?l?uzele reale ?n Zona reactorului de la Cernob?l.“ – Ion M. Ioni?? C?nd fra?ii Arkadi ?i Boris Struga?ki publicau ?n 1972 celebrul lor roman SF Picnic la marginea drumului, nu ?i-ar fi putut imagina, nici ?n cele mai negre vise, c? Zona descris? ?n roman va deveni realitate paisprezece ani mai t?rziu, ?n ?ara lor, URSS. Conform ideologiei oficiale, Zona nu avea cum s? apar? ?n patria sovietelor. Doar URSS construia cele mai sigure reactoare nucleare din lume care ?ar fi putut fi instalate chiar ?n Pia?a Ro?ie, at?t de fiabile erau“. Nu a fost a?a. Pe 26 aprilie 1986, lumea avea s? intre ?n epoca Cernob?l. Explozia reactorului num?rul patru va deveni cel mai mare dezastru nuclear civil din istoria omenirii. Zona este o realitate ?n toat? monstruozitatea ei. La fel ca ?n cartea SF a fra?ilor Struga?ki, Zona este un infern pe p?m?nt, guvernat de propriile legi. Aici lumini danseaz? deasupra c?mpului, praful ridicat de v?nt are culori ciudate, se nasc copii cu muta?ii genetice, popula?ia a fost evacuat?, regiunea, interzis? ?i p?zit? de patrule militare, dar oameni stranii ?i-au f?cut din Zon? locul ?n care tr?iesc. ?O istorie oral? mi?c?toare a catastrofei din 1986 de la reactorul nuclear de la Cernob?l, ?n care curajul fatalist ?i stoic este dublat de un umor incredibil de negru. Jurnalista rus? Svetlana Aleksievici a ?nregistrat o serie de m?rturii pe care le-a prezentat sub forma unor ?monologuri?, ?n stil romanesc, care zugr?vesc imaginea vie a atmosferei generale de nemul?umire de la sf?r?itul perioadei comuniste, ?n care liderilor de partid agresivi, propagandei paranoice ?i mobiliz?rilor haotice li se opun sarcasmul deprimant, g?ndurile amare ?i abuzul de votc?. Rezultatul este o radiografie de neuitat a sufletului rus.“ – Publishers Weekly

Дарону Аджемо?лу ? Джеймсу Роб?нсону вдалося, здавалося б, неможливе — в?дпов?сти на питання, яке до них безрезультатно вивчали стол?ттями: чому одн? кра?ни багат?, а ?нш? — б?дн?????рунтуючись на п’ятнадцятир?чних досл?дженнях у галузях ?стор??, пол?толог?? та економ?ки, автори легко ? доступно пояснюють, чому економ?чний усп?х держав не залежить в?д культури, кл?мату чи географ?чного положення.??Аджемо?лу та Роб?нсон переконан?: кра?ни стали найусп?шн?шими через те, що ?хн? громадяни повалили владну ел?ту ? створили сусп?льства, де головною ц?нн?стю стали р?вн? економ?чн? та пол?тичн? права кожного. На ?хню думку, саме свобода робить св?т багатшим.??Книга ?Чому нац?? занепадають? — сво?р?дний пос?бник, який допоможе краще зрозум?ти причини, що сприяють процв?танню держав та ?хньому занепаду.

Н?л Фер?юсон зауважу?: ?Ще на початку XV стол?ття сама лише думка про те, що наступн? п’ять стол?ть Зах?д буде дом?нувати над рештою св?ту, здалася б дуже дивною. А вт?м, це сталося?. ? нин? могутн?сть Заходу вража? нав?ть найбагатшу уяву... То чому ж так трапилося? Чому ?вропа, що на 1500-й р?к поступалася Сходу за багатьма показниками — економ?чними, технолог?чними, демограф?чними, — зум?ла р?зко рвонути уперед ? досягти безперечного св?тового панування? Як? складов? усп?ху зах?дно? цив?л?зац??? Саме ц? дражлив? питання украй см?ливо, часом нав?ть зухвало, а проте надзвичайно захопливо висв?тлю? Н?л Фер?юсон.