Como todas las mananas, el marques de Torrebianca salio tarde de su dormitorio, mostrando cierta inquietud ante la bandeja de plata con cartas y periodicos que el ayuda de camara habia dejado sobre la mesa de su biblioteca. Cuando los sellos de los sobres eran extranjeros, parecia contento, como si acabase de librarse de un peligro. Si las cartas eran de Paris, fruncia el ceno, preparandose a una lectura abundante en sinsabores y humillaciones. Ademas, el membrete impreso en muchas de ellas le anunciaba de antemano la personalidad de tenaces acreedores, haciendole adivinar su contenido. Su esposa, llamada ?la bella Elena?, por una hermosura indiscutible, que sus amigas empezaban a considerar historica a causa de su exagerada duracion, recibia con mas serenidad estas cartas, como si toda su existencia la hubiese pasado entre deudas y reclamaciones. El tenia una concepcion mas anticuada del honor, creyendo que es preferible no contraer deudas, y cuando se contraen, hay que pagarlas. ? AUTOR: Vicente Blasco Ibanez nacio el 29 de enero de 1867 en Valencia (Espana). Era hijo de Ramona Ibanez y del comerciante Gaspar Blanco. Estudio Derecho en la Universidad de Valencia. Participo en la politica uniendose al Partido Republicano". En 1894 fundo el periodico El pueblo. En el ano 1896, fue detenido y condenado a varios meses de prision. En 1889 contrajo matrimonio con Maria Blasco del Cacho, hija del magistrado Rafael Blasco y Moreno. Cuando subio al poder Canovas del Castillo, el escritor se exilio brevemente en la ciudad de Paris. Fue un autor vinculado en muchos aspectos al naturalismo frances. Por otra parte, la explicita intencion politicosocial de algunas de las novelas de Blasco Ibanez, aunada al escaso bagaje intelectual del autor, lo mantuvo alejado de los representantes de la Generacion del 98. Murio el 28 de enero de 1928 en Menton (Francia)a los 60 anos. Entre sus titulos destacan: "Arroz y Tartana" (1894), "La Barraca" (1898), "Entre Naranjos (1900), "Canas y Barro" (1902), "La Horda" (1905), "Sangre y Arena" (1908) o "Los Cuatro Jinetes Del Apocalipsis" (1916).

Demagóg, ?rült, gazember? Népvezér, próféta, mártír? E két véglet k?z?tt ingadozott Szálasi Ferenc megítélése kortársai szemében. Az utókor azonban k?zel sem ilyen megosztott személyét illet?en, Szálasi a 20. századi magyar t?rténelem talán legelutasítottabb alakja. K?tetünkben arra keressük a választ, miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól számos egykori dokumentum vall, ami lehet?séget ad, hogy t?bb, olykor lényegesen eltér? néz?pontokból vizsgálhassuk ugyanazt az eseményt. K?nyvünkben megkíséreljük a sok esetben részrehajló – vagy éppen elfogult – kortársak írásai alapján áttekinteni Szálasi életútját: a katonáét, az ideológusét, a politikusét – gyermekkorától egészen haláláig. Végül pedig azt is bemutatjuk, miként viszonyul hozzá az utókor. A k?tetet életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé. PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA BTK T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

Hamlet is commonly regarded as one of the greatest plays ever written. Drawing on Danish chronicles and the Elizabethan vogue for revenge tragedy, Shakespeare created a play that is at once a philosophic treatise, a family drama, and a supernatural thriller. In the wake of his father’s death, Prince Hamlet finds that his Uncle Claudius has swiftly taken the throne and married his mother, Queen Gertrude. The ghost of the dead king then appears and charges Claudius with ‘murder most foul.’ Hamlet is called to revenge his father’s death: but will he be able to act before it is too late?

Hard Times – For These Times (commonly known as "Hard Times") is the tenth novel by Charles Dickens, first published in 1854. The book appraises English society and highlights the social and economic pressures of the times. Hard Times is unusual in several respects. It is by far the shortest of Dickens' novels, barely a quarter of the length of those written immediately before and after it. Also, unlike all but one of his other novels, Hard Times has neither a preface nor illustrations. Moreover, it is his only novel not to have scenes set in London. Instead the story is set in the fictitious Victorian industrial Coketown, a generic Northern English mill-town, in some ways similar to Manchester, though smaller. Coketown may be partially based on 19th-century Preston. One of Dickens's reasons for writing Hard Times was that sales of his weekly periodical, Household Words, were low, and it was hoped the novel's publication in instalments would boost circulation – as indeed proved to be the case. Since publication it has received a mixed response from critics. Critics such as George Bernard Shaw and Thomas Macaulay have mainly focused on Dickens's treatment of trade unions and his post–Industrial Revolution pessimism regarding the divide between capitalist mill owners and undervalued workers during the Victorian era. F. R. Leavis, a great admirer of the book, included it—but not Dickens' work as a whole—as part of his Great Tradition of English novels. ***‘Now, what I want is, Facts. Teach these boys and girls nothing but Facts. Facts alone are wanted in life. Plant nothing else, and root out everything else. You can only form the minds of reasoning animals upon Facts: nothing else will ever be of any service to them. This is the principle on which I bring up my own children, and this is the principle on which I bring up these children. Stick to Facts, sir!’ ? ?The scene was a plain, bare, monotonous vault of a school-room, and the speaker’s square forefinger emphasized his observations by underscoring every sentence with a line on the schoolmaster’s sleeve. The emphasis was helped by the speaker’s square wall of a forehead, which had his eyebrows for its base, while his eyes found commodious cellarage in two dark caves, overshadowed by the wall. The emphasis was helped by the speaker’s mouth, which was wide, thin, and hard set. The emphasis was helped by the speaker’s voice, which was inflexible, dry, and dictatorial. The emphasis was helped by the speaker’s hair, which bristled on the skirts of his bald head, a plantation of firs to keep the wind from its shining surface, all covered with knobs, like the crust of a plum pie, as if the head had scarcely warehouse-room for the hard facts stored inside. The speaker’s obstinate carriage, square coat, square legs, square shoulders,—nay, his very neckcloth, trained to take him by the throat with an unaccommodating grasp, like a stubborn fact, as it was,—all helped the emphasis. ‘In this life, we want nothing but Facts, sir; nothing but Facts!’The speaker, and the schoolmaster, and the third grown person present, all backed a little, and swept with their eyes the inclined plane of little vessels then and there arranged in order, ready to have imperial gallons of facts poured into them until they were full to the brim.

So?ia mea, pe c?te cred, mi-a fost Cinstit?. Poate acum e necinstit?. Te cred om drept… dar nu mi-e dovedit? P?rerea despre ea ?i despre tine. Avea un nume f?r? de ru?ine ?i chipul ei cu al Dianei sem?na. Cum pot s? cred c? s-ar putea schimba Deodat? ?ntr un chip ?ntunecat, Cum este acel cu care-s ?nzestrat? By the world, I think my wife be honest and think she is not; I think that thou art just and think thou art not. I’ll have some proof. Her name, that was as fresh As Dian’s visage, is now begrimed and black As mine own face

Antológiánk magyar zsidó t?rténelemr?l szóló tanulmányok gy?jteménye. ?sszeállításunk azonban mind témájában, mind módszertanában kül?nb?zik az eddig megszokott ábrázolástól. A magyar (azaz a t?rténelmi Magyar Királyság területén él?) zsidóságot a t?rténetírók leginkább a modern eszmékhez lelkesen csatlakozó és asszimilációra t?rekv? k?z?sségként ábrázolták, amelyet csupán az antiszemitizmus id?szakos fellángolásai akadályoztak meg végs? céljuk elérésében. Sokszor még az is el?fordult, hogy a magyar zsidókat a legsikeresebben asszimilálódott európai zsidóságként jellemezték, ami már nyilvánvaló túlzás. Valójában a magyar zsidóság sajátos jellege sokkal inkább a jelent?s létszámú ortodox réteg határozott asszimiláció-ellenességéb?l fakadt. Az itt k?tetbe gy?jt?tt ?t tanulmány a magyar ortodoxia t?rténetével, ezzel a mostanáig igen kevés figyelemre méltatott területtel foglalkozik.

Inchizi?ia spaniol?, poate cea mai temut? institu?ie din istoria omenirii, a fost ?nfiin?at? ?n 1478 de Regii Catolici, Ferdinand ?i Isabella, ?i abolit? abia ?n 1834, odat? cu R?zboaiele Napoleoniene. Spre deosebire de Inchizi?ia medieval? din restul Europei, cea din Spania ?i Portugalia s-a r?sp?ndit ?n coloniile iberice din Asia, Africa ?i America de Sud, ajung?nd s? terorizeze, timp de peste trei secole, nu mai pu?in de patru continente.Care au fost ?ns? motivele ?nfiin??rii ei? De ce provoca at?ta team?? Cine erau victimele torturate ?i arse ?n autodafeuri? Toby Green readuce la via?? aceast? perioad? a istoriei cu ajutorul uria?ei arhive inchizitoriale p?strate ?i prezint? nenum?rate cazuri judecate de Sf?ntul Oficiu, de la arhiepiscopi la oameni obi?nui?i, victime inocente ale unui sistem diabolic. De?i ?nsp?im?nt?toare, aceste pove?ti sunt un exemplu al rezisten?ei spiritului uman ?n fa?a absurdului ?i a r?ului. Toby Green ne dezv?luie mecanismele prin care pot ap?rea persecu?ia ?i teroarea, dar ?i felul ?n care pot fi evitate. Inchizi?ia este un avertisment venit din trecut, o lec?ie a istoriei pentru noi to?i!

O carte spectaculoas?, care ??i asum? nu pu?ine riscuri, intr?nd pe terenurile pu?in explorate ale romanului. Cercetarea ?n care ne-am angajat este analitic? ?i speculativ?, o ipotez? pe care ne-o ?nchipuim ?n anticamera adev?rurilor simple ?i general-consim?ite despre romanul secolului XX, fiindc? aceste adev?ruri sunt a?teptate ?nc? spre a fi spuse. Istoriile sistematice, studiile exhaustive despre romanul secolului abia ?ncheiat lipsesc deocamdat?. Este ?i prima dificultate majora pe care a trebuit s? o ignoram pur ?i simplu. Risc?m propria noastr? ipoteza ?ntr-un spa?iu ?nc? insuficient ordonat ?i tocmai de aceea ispititor pentru orice c?l?torie critic?.

A sorozat és ami m?g?tte van I. Szulejmán szultán 1494-ben született, és 1566-ban Szigetvár alatt vesztette életét. 1520-tól haláláig az Oszmán Birodalom ikonikus uralkodójaként hódított. A magyar t?rténelmet ismer?k biztosan nem rajongtak érte soha. Miután 2013-ban az egyik kereskedelmi csatorna megvásárolta az életér?l szóló Szulejmán cím? sorozatot, a szultán negatív megítélése sokat változott. A néz?k megkedvelték a Halit Ergen? által alakított Fényességest. A sorozatban ábrázolt t?rténelmi események, személyek azonban nem minden esetben egyeznek a valósággal. Ezt az alkotók is megjegyzik: a m? t?rténelmi ihletés? - ami nem azonos a t?rténelmi h?séggel. R. Kelényi Angelika tisztázza a valós t?rténelmi eseményeket. ?sszegy?jt?tt érdekességeken keresztül oszlatja el a félreértéseket, mik?zben szórakoztatja az olvasót.

Milyen lenyomatot hagyott bennünk 1956? T?rténelem alulnézetb?l, avagy családi emlékek, személyes t?rténetek az ominózus ?szr?l, ami után minden más lett. Hogyan lesz egy 17 éves gyárimunkás fiúból néhány nap leforgása alatt forradalmár? Mi t?rtént Erdélyben 56-ban? Mikor eszmél rá a hatéves kislány, hogy a nagyapja Magyarország legfontosabb embere? Hogyan él tovább az, akinek a menyasszonya ?r?kre elhagyta az országot? Hogyan válik a távoli kultúrából érkez? idegen október 23. szellemiségét átérz? emberré? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre válaszol t?bbek k?z?tt Horgas Eszter, Varga Miklós, Kiss Zoltán Zéro, Tordai Teri, Vámos Miklós, Bornai Tibor és sokan mások. A kül?n?s, szívszorító vagy kalandos emlékekb?l megismerhetjük az ezerarcú forradalom néhány emberi mozzanatát. Naszvadi Judith családi érintettsége okán is kezdte el feltenni a kérdéseket el?bb sz?kebb, majd tágabb k?rnyezetében. A 60. évfordulóra így, ezekb?l az interjúkból állt ?ssze A mi '56-unk.

E tündérjátékról úgy tartják, egy f?úri esküv? alkalmából íródott. Err?l szól maga a darab is, a szerelemr?l, a házasságról, a szenvedélyr?l, az akadályok legy?zésér?l. A Szentivánéj egyetlen hatalmas nászéjszaka. Puck, a csúfondáros apród, aki miatt kit?r a háborúság a tündérkirály és tündérkirályn? k?z?tt, minden kerget?z?, egymást ?z? szerelmesnek jelképe lehet, akik szüntelen váltakozásban gerjednek egyért s taszítják el a másikat. Mintha a való életben is Puck gonosz varázslatára fordulna meg minden, majd jótékony varázslatára az éj végére valahogy mégis ?sszerendez?djék. Tündéri álomvilág cívódással, féltéssel, ellenállhatatlan vágyakkal.

William Shakespeare egyik legnagyobb m?ve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt j?vend?lik, hogy király lesz. Felesége ?szt?nzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában meg?lik a náluk vendégesked? királyt. Tettüket a leitatott ?r?kre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth sz?rny? ?felindultságában” meg?li ?ket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…

Az álomszer?en meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságt?réssel vádolva küldi a halálba, el?bbi csupán Camillo h?ségének k?sz?nhet?en menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggy?zni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a sz?rny? látvány – szerettei holtteste – ébreszti fel zavaros állapotából. Már kés?, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsem?t távoli partokon hagyta sorsára. A t?rténetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita – a csecsem?, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor – felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a h? Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszer? pásztorlány iránt. Camillo, aki ráj?n Perdita kilétére, a fiatalokat Szicíliába küldi, ahol Leontes tárt karokkal fogadja elveszettnek hitt lányát, és Hermione szobra életre kel. A megbocsájtás, a feloldás pillanata lehetne ez, ha a t?rténetet mindvégig mozgató figura nem g?rdítené a néz?tér és a színpad k?zé az áttetsz?ség, a látomás, az álomszer?ség tüllfügg?nyét. ?s számunkra nem marad más, csupán a feloldatlanság feszültsége.

1920-ban a magyar t?rténelem egyik legsúlyosabb krízise érkezett el. Nem csupán a t?rténelmi Magyarország és hagyományos vezet? rétegei találtattak k?nny?nek: 1918 és 1919 forradalmaival együtt elbuktak a radikális reformokat szorgalmazó baloldali pártok is. K?zel hat év háborús pusztítás után gazdasági, szociális, külpolitikai és m?vel?dési problémák sokasága halmozódott fel. Ekkor született meg a fiatal értelmiség reform iránt elk?telezett részéb?l a magyar népi mozgalom. Az ? t?rténetükr?l szól ez a k?nyv. A magyar népi mozgalomról meglep?en keveset tud a jelenkor emlékezete, és ismereteink jó része is leginkább félreértésekb?l és el?ítéletekb?l táplálkozik. A népi mozgalom elitjéhez tartozók – Németh Lászlótól és Illyés Gyulától kezdve Veres Péteren és Kovács Imrén át egészen Bibó Istvánig – megpróbáltak választ találni a Trianon utáni Magyarország legéget?bb kérdéseire, méghozzá nem a hagyományos ideológiák mentén, hanem egy általuk ?harmadik útnak” nevezett eszmeiség jegyében. Papp István k?tete – amely harminc év óta az els? modern szemlélet? ?sszefoglalása a témának – els?sorban azt kívánja bemutatni, hogyan és miért született meg a népi mozgalom, illetve hogy legfontosabb tagjai milyen elgondolásokat fogalmaztak meg, és milyen reformokat láttak szükségesnek 1945 el?tt és után.

A színházi kulisszák sok titkot rejtenek. Minden el?adás valódi küzdelem a sikerért, amiért nem csak a színészek, de a m?szak is megdolgozik. Honnan tudja a súgó, hogy mikor szorul a színész a segítségére? Miként lehet az asszisztens a rendez? igazi társa? Milyen egy igazi gyors?lt?zés? Mi t?rténik, ha nem sül el id?ben egy kelléknek használt fegyver? Hogyan varázsolják át pillanatok alatt a színpadképet a díszít?k? Milyen módszerekkel dolgoznak a koreográfusok? Mi jelenti az igazi kihívást az ügyel?k számára? Miért is van szükség annyi lámpára a színházban? Ez a k?nyv most egy kül?nleges utazásra hív a színházi kulisszák m?gé, amelyben ?lt?ztet?k, díszít?k, kellékesek, súgók, rendez?asszisztensek, világosítók, hangosítók, koreográfusok és ügyel?k mesélnek arról, hogy mi is t?rténik a függ?ny m?g?tt, amit már a reflektorok sem világítanak meg.Lovász-Horváth Nikolett, amellett, hogy az ARTIQ Kulturális Magazinba ír színikritikákat, hosszú évek óta dolgozik néz?téri munkatársként az egyik népszer? belvárosi színházban. Számára a színház nem munkahely, hanem maga a szerelem. Az? évek alatt pedig nemcsak a néz?i szokásokat ismerte meg, de a kulisszák m?gé is volt alkalma bepillantani.

A Blackwater napjaink legrejtélyesebb és legellentmondásosabb vállalata. A korábban a SEAL-nél, az amerikai haditengerészet elit alakulatánál szolgáló Eric Prince által 1997-ben alapított vállalkozás olyan, kül?nleges katonai alakulatoktól leszerelt veteránok és civilek toborzásával és kiképzésével foglalkozott, akik elég képzettek és bátrak voltak ahhoz, hogy elvállalják a világ legveszélyesebb ?rz?-véd? feladatait. A cég hírnevével együtt n?tt a szolgáltatásai iránti kereslet, olyannyira, hogy a Blackwater emberei ?sszesen k?zel százezer küldetést hajtottak végre Irakban és Afganisztánban. A cég a Bush- és az Obama-kormányzat számára is nélkül?zhetetlennek bizonyult. Ezek alapján klasszikus üzleti sikert?rténetnek is t?nhetne a Blackwater sorsának alakulása, csakhogy volt valami, ami beárnyékolta a sikert: a cég ellen zajló világméret? lejárató hadjárat. Az egy kaptafára íródott híradásokban és a valóságot durván elferdít? regényekben és filmekben a Blackwater alkalmazottait hol zsoldosoknak, hol gátlástalan profitvadászoknak, hol pedig primitív, er?szakos vadállatoknak állították be. Mivel a Pentagonnal, a Külügyminisztériummal és a CIA-val k?t?tt szerz?dései titoktartásra k?telezték, Prince kénytelen volt csendben t?rni, ahogy ellenfelei zavartalanul terjesztik a téves információkat róla és a vállalkozásáról. Most azonban végre elmondhatja a cég felemelkedésének és bukásának teljes és gyakran megd?bbent? t?rténetét. Az Amerika szolgálatában Prince kíméletlen ?szinteséggel meséli el a Blackwater-sztori minden részletét. Prince nem próbálja hibátlannak beállítani magát, és nem hallgatja el magánélete néha fájdalmas részleteit sem, ugyanakkor nagy szolgálatot tesz a k?zvéleménynek azzal, hogy tiszta vizet ?nt a pohárba. Az Amerika szolgálatában t?rténete izgalmas, akár egy thrilleré, de valószer?tlenebb, mint amit a képzelet alkothat.

T?bb mint harminc év nagy anyagi, és emberi áldozatokat k?vetel? fejlesztései és kísérletezései után a XIX. század végére kialakult a tengerek új ura, a kor legmodernebb technológiai vívmányait magában egyesít?, modern értelemben vett csatahajó. A hatalmas, félelmetes acélmonstrumok leny?g?zték a kortársakat. Ezek a hajók voltak az ?ket birtokló ország erejének és nagyhatalmi státuszának szimbólumai, a nemzeti büszkeség megtestesít?i. Bennük jutott kifejezésre megépíttet?iknek gazdasági fejlettsége, ipari teljesít?képessége, valamint a szándék, hogy a világ vezet? nagyhatalmainak sorába tartozzanak. Világszerte minden nagyobb haditengerészet ezek k?ré a páncélos óriások k?ré szervez?d?tt, melyek teljes fegyverzetben állva várták, hogy országuk érdekeinek védelmében rendeltetésüknek megfelel?en harcba szálljanak az ellenfél hasonló páncélosai ellen, s bizonyítsák létezésük értelmét, és a rájuk k?lt?tt hatalmas ?sszegek megtérülését. Talán az új id?k kezdetének szimbolikus jelzéseként fogható fel, hogy erre az alkalomra végül nem a világot uraló európai országok vizein, hanem messze keleten, egy felt?rekv?, és nem az európai kultúrk?rbe tartozó új nagyhatalom partjai k?zelében került sor.

O livro apresenta uma abordagem sobre como foram construídos os saberes inerentes à medicina e ao hospital na Sociedade Moderna. Mostra, historicamente, como foi estabelecido o poder e as práticas médico-hospitalares. A obra apresenta o discurso das institui??es dominantes sobre o modelo assistencial, como também revela a realidade pragmática do acesso efetivo ao direito social à saúde, que, formalmente, foi expresso como uma necessidade básica traduzida em mínimos sociais, como condi??o legítima de dignidade da pessoa humana. A relev?ncia desse estudo é em virtude de sua especial significa??o nas diversas áreas das Ciências Humanas e Sociais, ao nutrir o debate sobre a temática do Direito à Saúde nas inst?ncias do Poder Público, bem como ao introduzi-la na agenda das profiss?es relacionadas com o campo da saúde, aprofundando suas dimens?es de transdisciplinariedade e transversalidade.

No caso da episteme comunicacional pode-se dizer que a mesma vem-se constituindo na historicidade de conceitos chave e de hipóteses clássicas que têm nutrido o pensamento teórico e a pesquisa empírica do campo. Pensando a episteme comunicacional trata disso, ou seja, do objeto comunica??o em sua trajetória por fazer-se, a qual, ao acumular-se, permite a renova??o do que foi pensado a seu respeito e a prospec??o de novos pontos de vista.

Fic??o brasileira no século XXI é um livro instigante. De leitura agradável e de interesse amplo, debru?a-se, com competência e inventividade, sobre oito escritores brasileiros contempor?neos, consagrados e premiados. O que n?o é pouco em uma tradi??o como a nossa, em que n?o se encontram muitos estudiosos de literatura que encarem o contempor?neo e consigam discuti-lo de forma a dialogar, n?o apenas com o estudioso e o especialista como também com o leitor comum interessado em literatura. Adriana Lunardi, Alberto Martins, Luiz Ruffato, Michel Laub, Milton Hatoum, Nelson de Oliveira, Ricardo Lísias e Rodrigo Lacerda encontram, por meio da leitura que deles fazem os autores deste livro, novos olhares para suas obras. E, nestes novos olhares, há um convite para novos leitores e leituras renovadas.

Okupiv?i na jednome mjestu najzanimljivija imena lijeve politi?ke misli od Slovenije do Bugarske, s naglaskom na zemlje biv?e Jugoslavije, filozofi? i aktivisti Sre?ko Horvat i Igor ?tiks pred njih su stavili zadatak da napi?u tekstove o situaciji danas i ovdje, prije svega na Balkanu. ?etrnaest autora, od mladih filozofskih nada do svjetski priznatih imena, u svojim esejima pokazuje koliko je po?ast neoliberalizma u sprezi s politi?ko-mafija?kim klanovima i krupnim kapitalom razjela sve one pozitivne tekovine koje je ostavilo socijalisti?ko naslje?e. Bez sentimenta i nostalgije prema pro?lim vremenima, Dobro do?li u pustinju postsocijalizma najzanimljivija je i najaktualnija knjiga o suvre?menom trenutku. Ona je nezaobilazna studija za svakoga tko ?eli ozbiljnije shvatiti ?to nam se i za?to doga?a u vremenima duboke krize.