Suntem obi?nui?i s? etichet?m oamenii ?n func?ie de comportamentele pe care le afi?eaz?. Judec?m omul, nu comportamentul. Critic?m persoana, nu ac?iunile sale. Proiect?m asupra altora propriile noastre temeri, speran?e, dorin?e. Condamn?m la al?ii ceea ce nu putem accepta la noi ?n?ine. Ne dorim s? ne fie mai bine, dar omitem c? schimbarea ?ncepe ?ntotdeauna cu noi ?n?ine. Noi ne cre?m experien?ele ?i via?a. Copil?ria este piatra de temelie a vie?ii fiec?rui om. M? aflam la un curs de dezvoltare personal? c?nd unul dintre colegii mei, vorbind despre copil?ria lui ?i despre felul ?n care unele experien?e de atunci i-au trasat harta vie?ii, a izbucnit ?n pl?ns. Atunci am ?n?eles necesitatea de a con?tientiza mecanismele ce declan?eaz? anumite comportamente, pentru a ne putea schimba. Numai ?n momentul ?n care ?n?elegem cauza care a dus la o anumit? manifestare, putem s? ne schimb?m modul de a ac?iona.

Cartea?B?rbatul con?tient??i ajut? pe b?rba?i s? priveasc? ?nl?untrul lor pentru a-?i descoperi scopul ?i misiunea; pentru a fi conecta?i, dar nu domina?i de emo?iile lor, pentru a-?i tr?i via?a c?ut?ndu-?i propriul drum, dar ?i asum?ndu-?i responsabilit??ile care ?nso?esc acest demers. B?rbatul con?tient exploreaz? 12 calit??i ale noii masculinit??i, cu informa?ii privind modul ?n care biochimia influen?eaz? aceste calit??i.?De asemenea, femeile vor afla ?n fiecare capitol indica?ii despre cum s? g?seasc? un b?rbat bun ?i de ?ncredere, dar ?i cum s?-l sprijine s?-?i valorifice la maximum calit??ile.?

Cu multe nume te chem?m, ?i ale tale sunt aceste nume, pe de-a-ntregul. Cu multe rituri te sl?vim ?i ale tale sunt aceste rituri, pe de-a-ntregul. E?ti f?r? de sf?r?it, zei??, tu, regin? a cerurilor. – Apuleius, Metamorfoze Zei?a are multe chipuri. Acest ?ndreptar te va ajuta s? explorezi noi fa?ete ale minunatei ei diversit??i, ?n fiecare zi. Fiecare rug? zilnic? ?i fiecare explica?ie ce o ?nso?e?te sunt o medita?ie asupra lec?iilor divine primite ?n cadrul celor mai puternice experien?e umane: crea?ia, s?rb?toarea, na?terea, frumuse?ea, abunden?a, pierderea, dragostea, venera?ia, precum ?i toate ciclurile anotimpurilor ?i vie?ilor noastre. ?ndreptarul pentru zei?e ne ajut? s? facem o leg?tur? ?ntre propria personalitate ?i spiritul nostru divin, f?c?nd astfel loc ?n g?ndurile noastre pentru un spa?iu sacru ?n care noile noastre introspec?ii s? poat? prinde r?d?cini ?i s? creasc?. Citind ?n fiecare zi aceste str?vechi rugi pline de emo?ie, ve?i avea posibilitatea s? recunoa?te?i oportunit??ile pe care fiecare zi vi le scoate ?n cale pentru a avea profunde transform?ri spirituale – put?nd astfel s? sl?vi?i ?i s? hr?ni?i feminitatea divin? ce s?l??luie?te ?n noi.

S?n?tatea, iubirea, credin?a – trei piloni esen?iali din via?a fiec?ruia dintre noi. Trei piloni care ne sunt pu?i la ?ncercare ?n dese r?nduri. Trei piloni conecta?i mai profund dec?t am crede.Jurnalul unui suflet vindecat este o m?rturisire plin? de inocen??, este o dovad? vie de vulnerabilitate, este o poveste a unui om simplu ai c?rui piloni au fost d?r?ma?i doar pentru a fi din nou ridica?i, pe o funda?ie mai puternic?, pe o ?n?elegere mai profund? a vie?ii.Cartea Andreei m-a impresionat prin franche?ea cu care vorbe?te despre boal?, despre pierderea ?i reg?sirea credin?ei, despre propriile limite. Este povestea ei, dar ?n ea vei descoperi, ca ?ntr-o oglind?, povestea ta. Citind filele din carte, te vei reg?si, cu siguran??, ?n unele din ?nt?mpl?ri. Andreea nu ??i ofer? sfaturi, nu ??i d? re?ete sau pa?i de urmat. Ea doar ??i spune povestea. Iar sufletul t?u ??i va lua exact ce are nevoie.Oricine ??i poate recl?di via?a, iar Andreea este o dovad? ?n acest sens!

Cine ne urm?re?te din umbr?? Din zorii omenirii, dorin?a de a controla g?ndurile, comportamentele ?i ac?iunile altora a fost foarte r?sp?ndit?. De la folosirea persuasiunii coercitive de c?tre egiptenii din Antichitate ?i cavalerii templieri p?n? la afirma?iile actuale privind h?r?uirea electronic? ?i ?bombardamentul“ cu microunde, am fost mereu la mila celor dornici s? ne reprogrameze g?ndirea ?i s? ne remodeleze convingerile. ?n R?zboaiele PSI g?sim relat?ri fascinante despre: ?ncerc?rile str?vechi de control al min?ii folosind vr?ji, po?iuni ?i ritualuri; sectele ?i folosirea reprogram?rii mentale; tehnici de control mental moderne, de la hipnoz?, droguri ?i electro?ocuri la radia?ie ?i control mediumnic; povestea secret? a c?ut?rii adev?ratului Candidat Manciurian – MKUltra ?i conexiunea CIA; ?minunata lume nou?“ a metodelor ingenioase de h?r?uire electronic? ?i de supraveghere agresiv?.

O lectur esenial pentru toi cei interesai s-i activeze genele sntii, fericirii i longevitii!“ – Dr. Mark Hyman, autorul crii The Blood Sugar SolutionAutorii bestsellerului Supercreierul prezint o nou i ndrznea nelegere a genelor umane i a modului n care modificri simple ale stilului de via ne pot schimba sntatea general. Saltul ctre starea de bine radical" este o promisiune ce ateapt s fie mplinit.Vreme de decenii, s-a crezut c genele ne determin destinul biologic. Acum, noua genetic ne nva c genele sunt dinamice i rspund la tot ceea ce gndim, spunem i facem. Dintr-odat, au devenit aliaii notri cei mai puternici n ncercarea de nnoire personal. Putem optimiza comportamentul i expresia genelor, pentru a ajunge la o stare de sntate i mplinire la care nici nu visam cu puin timp n urm. Impactul asupra prevenirii bolilor, imunitii, mbtrnirii i bolilor cronice este fr precedent.

S? ascult?m avertismentul megalitic al trecutului!Baz?ndu-se pe teoria sa revolu?ionar? potrivit c?reia Sfinxul din Egipt dateaz? cu mult mai devreme dec?t 2500 ?.Hr., geologul Robert Schoch apeleaz? la dovezi ?tiin?ifice pentru a confirma existen?a unei civiliza?ii avansate care le preced? pe cele ale Egiptului, Sumerului ?i Greciei Antice. De asemenea, vorbe?te ?i despre catastrofa care a distrus-o acum aproape 12 000 de ani, afirm?nd c? mo?tenirea acesteia ne poate da ?nv???turi pre?ioase privind viitorul omenirii.Combin?nd dovezi adunate din mai multe discipline ?tiin?ifice, Schoch demonstreaz? c? ultima er? glaciar? s-a sf?r?it brusc ?n 9700 ?.Hr., ca urmare a unor explozii solare. Acestea au provocat desc?rc?ri electrice/plasmatice care au declan?at activitate vulcanic?, cutremure, incendii ?i inunda?ii masive provenite din topirea ghe?arilor ?i de la ploile toren?iale.Autorul explic? modul ?n care aceste evenimente au eradicat civiliza?ia vremii ?i au dat omenirea ?napoi cu mii de ani. Civiliza?ia a reap?rut ?n jurul anului 3500 ?.Hr., cu fr?nturi de memorie ?i aptitudini pe cale s? se formeze. ?n acest cadru, el analizeaz? leg?tura dintre monumentele megalitice, ora?ele subterane ?i legendele antice, precum ?i reinterpretarea textelor rongorongo de pe Insula Pa?telui ?i ?ngroparea inten?ionat?, ?n urm? cu 10 000 de ani, a complexului de la G?bekli Tepe din Turcia.Schoch prezint? dovezile ?tiin?ifice care sugereaz? c? istoria s-ar putea repeta ?i un flux de mas? coronal? suficient de puternic ar putea distruge civiliza?ia actual?.?

Scris de un fost campion al concursurilor de memorie, Cum s-i cultivi memoria ne arat cum poate o memorie radical mbuntit s devin un instrument util n consolidarea carierei profesionale i a vieii personale.Pe lng faptul c ofer tehnici practice care te ajut s-i aminteti numere, date i fapte, cartea conine sugestii inovatoare privind noi metode de nvare i procesare a informaiilor, care i pot schimba complet viaa. Sunt incluse ultimele perspective tiinifice referitoare la agilitatea mental i promoveaz o abordare motivaional cu ajutorul creia i vei putea dezvolta obiective inteligente i te vei putea concentra mai bine pe realizarea acestora.Aveam o memorie att de proast, nct uitam s o sun pe mama mea de ziua ei de natere! i iat acum, dup numai un an, am ajuns s memorez orice, de la lucruri amuzant, cum ar fi primele 200 de zecimale ale numrului Pi, pn la discursul Am un vis al lui Martin Luther King. Att de bun este Mark!" -Emi Gal, antreprenor i inginer de software de origine romn

n practica psihoterapeutic actual metafora joac un rol important, avnd rolul de a scurtcircuita“ resorturile psihice care-l menin pe client captiv n problema sa. Fie c este vorba de depresie, de anxietate, de atacuri de panic, de doliu, de reducerea durerii fizice sau de mpcarea cu o maladie irecuperabil, pentru aduli i pentru copii, metafora este un vehicul al schimbrii. n cartea sa, Burns reunete cazuri povestite de unii dintre cei mai buni psihoterapeui contemporani din diverse orientri, cazuri n care metafora a reprezentat ingredientul ce a fcut diferena ntre vindecare i adncirea n simptom. Valoroas att prin diversitatea situaiilor prezentate ct i prin stilul su comprehensibil, aproape didactic, lucrarea de fa este un instrument util n practica oricrui psihoterapeut.

Tot mai multe cupluri apeleaz? ast?zi la tehnici de reproducere artificial?. Ritmul stresant al vie?ii ?i decizia am?nat? de a avea copii conduc la diminuarea ?anselor de fecundare natural?. Psihologia ?i psihanaliza ne-au demonstrat ?ns? c? ?ntre minte ?i corp exist? influen?e reciproce, astfel c? unele situa?ii de via?? insuficient ?n?elese pot l?sa urme ad?nci la nivel mental ?i somatic. Ce se ?nt?mpl? ?n psihicul protagoni?tilor ?n tot acest proces de aducere pe lume a unei noi vie?i? Cum afecteaz? tr?irile lor pe cele ale copilului? Cel mic e bine oare s?-i cunoasc? pe donorii care au contribuit la conceperea sa? Printre subiectele abordate ?n prezenta carte se num?r?: trauma psihic? a infertilit??ii, compulsia de a recurge, ?n mod repetat ?i f?r? succes, la reproducerea asistat?, anxietatea legat? de maternitate, vie?ile copiilor proveni?i din fecundare artificial?. O noutate pe pia?a rom?neasc? de profil, cartea se adreseaz? publicului larg, dar ?i medicilor ?i psihologilor. ?n perioada de ?nceput a terapiei, Paula declarase c? ??i dore?te s? fie mam?. C?nd devenise tot mai clar c? rela?ia ei cu Frank era din ce ?n ce mai serioas?, a ?nceput s? simt? o oarecare ezitare. Va r?m?ne Frank al?turi de ea? Va continua ea s? ?l iubeasc? sau va deveni cineva ca mama ei, care n-ar fi putut aprecia ?darul “iubirii lui Frank? De vreme ce p?rerea comun? a femeilor din familia ei era c? un copil ruineaz? rela?ia dintre p?rin?i, se va ?nt?mpla acest lucru ?i ?n cazul rela?iei ei cu Frank? (...) ?ase luni mai t?rziu, Paula era preg?tit? s? ?nceap? s? caute o donoare.Terese Schulman, autoare inclus? ?n prezentul volum colectiv Aceast? carte con?ine elemente de sociologie (de ce femeile am?n? decizia de a concepe), insighturi psihanalitice (privind rela?ia mamei cu propria-i mam?, precum ?i fantasmele copilului referitoare la p?rintele necunoscut), dar se refer? uneori ?i la efectul traumatic pe care e?ecul conceperii ?l are asupra viitoarei evolu?ii a cuplului.Axel Hoffer, psihanalist ?i profesor de psihiatrie la Harvard Medical School

Depresszió. Egy sokak életét megkeserít? és t?nkretev? állapot, amely megosztja a gondolkodó embereket, és amellyel sokan mind a mai napig nem tudnak mit kezdeni. Vajon mi az oka ennek? A szerz? célja, hogy megmutassa: a depresszió nagyon is hétk?znapi jelenség, nincs benne semmi misztikum, semmi elborzasztó. Ez a k?tet nem az ismeretek didaktikus felsorolása, nem tank?nyvi rendszerezésben járja k?rül a témát az okoktól a terápiáig – erre számos kiváló szakk?nyv áll rendelkezésre. Nem találunk benne statisztikákat, bonyolult pszichológiai fejtegetéseket, vagy biológiai elméleteket, sem pedig a kezelési módszerek részleteit, hiszen ilyen munkák is szép számmal akadnak. E k?nyv legfontosabb célja: láttatni és érzékeltetni. Láttatni a depresszióról való gondolkodás dimenzióit, és érzékeltetni azt a sok-sok dilemmát, amellyel nap mint nap szembe kell néznie mind a depressziós embernek, mind pedig k?rnyezetének. BELS? N?RA érzéseket és benyomásokat k?zvetít a gyakorló pszichiáter szakmai – és lelki – szemén keresztül, hiszen a depressziót érzelmek nélkül nem lehet érteni és megértetni. Nézzünk szembe ?szintén a tényekkel és a valósággal, hiszen csakis a megismerés és a tudás biztosíthatja a gy?zelmet a depresszió elleni küzdelemben.

In Group Psychology and the Analysis of the Ego, (1922), Sigmund Freud based his preliminary description of group psychology on Le Bon's work, but went on to develop his own, original theory, related to what he had begun to elaborate in Totem and Taboo. Theodor Adorno reprised Freud's essay in 1951 with his Freudian Theory and the Pattern of Fascist Propaganda, and said that "It is not an overstatement if we say that Freud, though he was hardly interested in the political phase of the problem, clearly foresaw the rise and nature of fascist mass movements in purely psychological categories. Group Dynamics refers to a system of behaviors and psychological processes occurring within a social group (intragroup dynamics), or between social groups (intergroup dynamics). The study of group dynamics can be useful in understanding decision-making behavior, tracking the spread of diseases in society, creating effective therapy techniques, and following the emergence and popularity of new ideas and technologies. Group dynamics are at the core of understanding racism, sexism, and other forms of social prejudice and discrimination. These applications of the field are studied in psychology, sociology, anthropology, political science, epidemiology, education, social work, business, and communication studies. Within the context of psychology, Social Psychology is the scientific study of how people's thoughts, feelings, and behaviors are influenced by the actual, imagined, or implied presence of others. By this definition, scientific refers to the empirical method of investigation. The terms thoughts, feelings, and behaviors include all psychological variables that are measurable in a human being. The statement that others' presence may be imagined or implied suggests that we are prone to social influence even when no other people are present, such as when watching television, or following internalized cultural norms. Social psychologists typically explain human behavior as a result of the interaction of mental states and immediate social situations. In general, social psychologists have a preference for laboratory-based, empirical findings. Social psychology theories tend to be specific and focused, rather than global and general.Social psychologists therefore deal with the factors that lead us to behave in a given way in the presence of others, and look at the conditions under which certain behavior/actions and feelings occur. Social psychology is concerned with the way these feelings, thoughts, beliefs, intentions and goals are constructed and how such psychological factors, in turn, influence our interactions with others. Social psychology is an interdisciplinary domain that bridges the gap between psychology and sociology. During the years immediately following World War II, there was frequent collaboration between psychologists and sociologists. However, the two disciplines have become increasingly specialized and isolated from each other in recent years, with sociologists focusing on "macro variables" (e.g., social structure) to a much greater extent. Nevertheless, sociological approaches to social psychology remain an important counterpart to psychological research in this area. In addition to the split between psychology and sociology, there has been a somewhat less pronounced difference in emphasis between American social psychologists and European social psychologists. As a broad generalization, American researchers traditionally have focused more on the individual, whereas Europeans have paid more attention to group level phenomena.. About Author: Sigmund Freud (Born Sigismund Schlomo Freud; 6 May 1856 – 23 September 1939) was an Austrian neurologist who became known as the founding father of psychoanalysis. Freud qualified as a doctor of medicine at the University of Vienna in 1881, and then carried out research into cerebral palsy, aphasia and microscopic neuroanatomy at the Vienna General Hospital. He was appointed a university lecturer in neuropathology in 1885 and became a professor in 1902. In creating psychoanalysis, a clinical method for treating psychopathology through dialogue between a patient and a psychoanalyst, Freud developed therapeutic techniques such as the use of free association (in which patients report their thoughts without reservation and in whichever order they spontaneously occur) and discovered transference (the process in which patients displace on to their analysts feelings derived from their childhood attachments), establishing its central role in the analytic process. Freud’s redefinition of sexuality to include its infantile forms led him to formulate the Oedipus complex as the central tenet of psychoanalytical theory. His analysis of his own and his patients' dreams as wish-fulfillments provided him with models for the clinical analysis of symptom formation and the mechanisms of repression as well as for elaboration of his theory of the unconscious as an agency disruptive of con

n voltam a legautentikusabb rock and roll fej a nyolcvanas években” – állítja magáról Dénes József, ismertebb nevén Dnci, a pesti underground fenegyereke. Dolgozott nyomdai segédmunkásként, ltzrként és knyvárusként is, de elssorban mégiscsak gitáros volt. Számára a zene jelentette az életet. m amikor érezte, hogy kzeledik az utolsó dal, lecsavarta az ersítt, és befelé kezdett fülelni. s írt egy knyvet. A hetvenes-nyolcvanas évek jassznyelvén, prédikátori éleslátással az igazán lényeges dolgokról. A gyógyszerezs korszakról, a Kassák klubos bandákról és a Hit Gyülekezetében eltlttt éveirl. A Sváb- és a Szabadság-hegyrl, Amszterdamról, Nagy-Britanniáról, és arról, milyen jó volt mégis mindig visszatérni a golyóluggatta, málló ferencvárosi falak kzé. Arról, milyen érzés volt bekerülni a pasarétiek” zenekarába, és miképp ismerkedett meg a szakállas szürkeállománnyal”. Arról, mi trténik, ha egy férfi úgy istenigazából beleszeret egy nbe, és micsoda, ha a n már nem szereti tbbé. Legfképpen pedig arról, képes-e beilleszkedni egy rk kívülálló bármilyen kzsségbe, vagy kilkdik, mint a br alá fúródó szálka Lehetünk-e egy életen át szkésben Hogy mennyire ismerjük fel a kztünk él zsenit, dntse el a hálás utókor. Víg Mihály Dnci, a zeneszerz, a gitárvirtuóz. Az echte ferencvárosi pestisrác. Az érz, intellektuális hajlamú keres, a mosókonyhai levegj munkássorról. Dnci, az egyetlen, aki kzülünk akkor igazán zenélni tudott, akitl magam is tanulgattam. Dnci, a barát. Az intézeti múlt mély sebei miatt néha másokon is sebeket ejtett, mégse lehetett rá hosszan haragudni. Végül tán ez a kihordhatatlan fájdalom rántotta vissza t ugyanabba a spirálba, amibl a ’80-as években már egyszer kiszabadult. Dnci, akinek a fél-háromnegyed árvaság szántotta át lelkét. Az éhez-szomjazó, aki meglep értelmi képességeivel kitrni készült hátterébl. Dnci, akit a rácsok újra maguk mgé zártak. Megtudtam, hogy végül mégse menthetetlenül. Az utolsó pillanatban szíve még kifért a résen, hogy befogadja Magyarország fltt az ég. Mert megvan írva: Aki az r nevét segítségül hívja, az megmenekül.” Pajor Tamás Dnci a barátom volt. Minden mondatából kihallom tudásszomjas, érzékeny, megszállott, esend, karcos hangját. Mint amikor Bachot játszott konokul a gitárján, a Mester u. 46-ban, a gangra nyíló konyhában az intézetbl frissen szabadult fiú. Pontos, tiszta, szép, szinte, kíméletlen. Egy korszak lenyomata. Forgách András

Dragostea ?i via?a sunt eterne?Cartea de fa?? prezint? dovezi care ar putea zgudui din temelii bazele ?nv???turilor ?tiin?ifice. Dr. Gary E. Schwartz ?i partenera sa de cercetare, dr. Linda G. Russek, au avut curajul s?-?i ri?te reputa?ia interna?ional? ?i le-au cerut unora dintre cele mai cunoscute mediumuri din America, printre care John Edward, Suzane Northrop ?i George Anderson, s? participe la o serie de experimente extraordinare pentru a confirma sau infirma existen?a vie?ii de dup? moarte.Cititorul este pus ?n fa?a unor dovezi ?tiin?ifice uluitoare, care atest? contactul cu lumea de dincolo ?n condi?ii controlate de laborator. ?n cadrul unor experimente monitorizate cu cea mai mare stricte?e, mediumurile au ?ncercat s? contacteze prietenii ?i rudele subiec?ilor care nu ?i-au dezv?luit identitatea ?i au p?strat t?cerea pe parcursul experimentelor. Mesajele transmise i-au surprins at?t pe subiec?i, c?t ?i pe cercet?tori. Datele pozitive cov?r?itoare l-au convins pe autor s? renun?e la pozi?ia lui de sceptic ?i s? ??i prezinte concluziile ?n aceast? carte captivant?.

Egy szó, amely sszetrte fiatal géniuszok karrierjét. Egy szó, amely miatt hatalmas vagyonokat pazaroltak el és virágzó vállaltok dltek romba. Egy szó, amely sok-sok nyomorúságért és szégyenért felel. Ez a szó – az EGO. Az EGO az ellenség! Az alkalmazkodóképesség, az ambíció és a siker ellensége. Mert amikor 160-nal száguldasz egy szabálytalanul elz kocsi után azért, hogy durvaságokat vághass a fejéhez, amikor sszeveszel a legjobb barátoddal semmiségeken, amikor nem hívsz fel valakit, akit szeretsz, mert arra vársz, hogy hívjon fel – az egód játszik veled. Ryan Holiday világsiker knyve megmutatja, hogyan ismerheted fel tetteid mgtt a saját egódat, amely sokszor arra kényszerít, hogy érdekeid ellen dnts. Ha felismered, az els és legfontosabb lépést már megtetted! Az egódat el kell pusztítanod. Vagy pusztít el téged.” Ryan Holiday tbb világsiker m szerzje. Texasban él, a Columbia Egyetemen tanít. Knyvei szerte a világon alapmvek lettek, Thaifldtl az Egyesült llamokig, Vietnámtól Franciaországig.

Fehér alapon vrs betk. Sokáig úgy éreztem, hogy a kíváncsiságom vezérel, ma már tudom, hogy az csupán eszkz volt. A fehér számomra a tisztaság, a bels béke jelképe. A tisztaságot és a bels békét azonban csak harccal és fájdalommal lehet elérni: ezt szimbolizálják a vrs betk. Ez a knyv a lángolásról, a szenvedélyrl, a hitrl és a bels békérl szól. Korábbi változata – amelyet 8 évvel ezeltt írtam – az életrl vallott gondolataim durva megfogalmazása volt. Ez a bvített és átdolgozott új Drogma egy nkritikus, niróniával teli knyv, sokkal érettebb írás, amelyben az is benne van, hogy hogyan lehet mindezeket megszerezni. Mindannyian függk vagyunk, mégpedig a félelmeinktl. Azoknak ajánlom ezt a knyvet, akik mindezt már megfogalmazták maguknak…” A DROGMA nem csak a szenvedélyrl és a szenvedésrl szól, hanem magáról a függésrl. A Narkósról”, aki lehet drog-, gyógyszer-, alkohol-, játék-, társ-, vagy akár Csernus-függ is… Arról, hogy mit lehet tenni, ha valaki végképp elveszítette a kontrollt, és zsákutcába kormányozta magát. A DROGMA hét nap trténete. DR. CSERNUS IMRE hét napjáé, amelyeken külns sorsok bontakoznak ki az olvasók eltt. Hét nap, amelynek eseményeihez Dr. Csernus két egykori betege fz megjegyzéseket – hol szinte szeretettel, hol metsz cinizmussal. Hét nap, amelyeknek sikeréért újra és újra meg kell küzdeni. A DROGMA ma már kultuszknyv. Nyolc évvel ezeltt született, mégis aktuálisabb, mint valaha. A szerz ezúttal tükrt tart nmaga elé, és a szveghez fztt kommentárjaiban kegyetlen szinteséggel néz szembe egykori nmagával.

Az els? értekezés (a ?pathoneurózisok?-ról) nem vonatkozik kizárólag a hisztériára, hanem azokat a pszicho-biologiai meggondolásokat k?zli, amelyek nélkül a k?vetkez?k nem volnának kell?kép érthet?k. A második: a ?hisztériás materializációs jelenségekr?l? ?sszefoglalja azt, ami ujjal a hisztéria elméletéhez a magam részér?l hozzájárulhatok. A harmadik a hisztériás stigmáknak eddig csak szomatikus oldalról vizsgált tüneteit nézi meg a lélekelemzés szemüvegén keresztül. A negyedik értekezés alkalmazni igyekszik az uj megismeréseket a hisztéria-analizis technikájára, az ?t?dik egy hisztériás hipochondria-esethez f?z néhány megjegyzést a hisztériának más kórformákkal való kombinálódásáról, a két k?vetkez? el?adás pedig a háborus hisztériák elemzése révén a traumás neurózisok problémájára akar némi világot deriteni. Az egyes dolgozatok egymástól teljesen függetlenek - mutatja be k?tetét a világhír? szerz?, Ferenczi Sándor.

Jung’a g?re i? dünyam?za y?nelik de ?e?itli yap?lar?m?z vard?r. Her insanda hem di?ili?e ait bir?davran???ve hissedi? yap?s?( ki buna “anima” ad?n? vermi?tir) hem de erkekli?e ait bir yap? (“animus”) vard?r. Ona g?re bu iki yap? aras?ndaki dengeye ait sorunlar cinsel kimlik bozukluklar?ndan,??ki?ilik?bozukluklar?na dek ?ok farkl? psikiyatrik bozukluklara yol a?abilmektedir.?Bunlar?n en alt?nda ise, “kendilik” dedi?imiz as?l bizim i?imizdeki??z?olarak dü?ünülebilecek olan, rüyalar?m?zda farkl?la?arak ortaya ??kan adeta yerkürenin merkezindeki ma?ma katman? gibi enerjik bir yap? vard?r. ????NDEK?LER ?Carl Gustav Jung’un Ya?am ?yküsü?B?R?NC? B?L?M:?JUNG PS?KOLOJ?S?NE G?R??ANAL?T?K PS?KOLOJ?Bilin? ve Bilin?d???n?n ??leviKi?ilik Kuram?Psikoterapi SüreciJung’un psikoloji-psikiyatri bilimine yapt??? katk?larBilincin ?ne ??k???Bilincin ??levleri??levlerin y?netimi:Psikolojik tipler &?Dünyaya y?nelik tutumlar:D??ad?nüklük??e d?nüklükBilin?d???: Ki?isel ve Kolektif Bilin?d???Bilin? ve bilin?d??? ili?kisi:Jung ve E?zamanl?l?kE?zamanl?l?k –Jung’un Ger?ekli?e Yan?t?G?LGE KAVRAMI VE JUNG.. ? ?K?NC? B?L?M: FREUD VE JUNG ARASINDAK? FARKLAR Edebiyat Konusunda Freud ve Jung'un Yakla??mlar?n?n K?yaslanmas?FREUD VE JUNG DA PS?KANAL?Z VE D?N..Edebiyat Konusunda Freud Ve Jung'un Yakla??mlar?n?n K?yaslanmas?PS?KANAL?Z VE D?NPS?KANAL?ZDE R?YA YORUMU FREUD VE JUNG.. ? ???NC? B?L?M: JUNG VE D?RT ARKET?P.. ? D?RD?NC? B?L?M: JUNG VE PS?KANAL?T?K KURAM JUNG PS?KOLOJ?S?NE A?T BAZI KAVRAMLARKollektif Bilin?alt?nda bulunan belli ba?l? arketipler:K???L???N GEL???M?YA?AM D?NEMLER???LEVLERR?YALAR VE S?MGELERJUNG TERAP?S?PS?KOTERAP?DE S?MGELER?N KULLANIMIR?YALAR VE S?MGELERR?YALAR VE YORUMLARELE?T?R?LER G?R??LERArketip Kavram? ve Marka Ki?ilikleriStratejik A??dan Marka Ki?ilikleriJung'a G?re Ki?ilik Yap?s?Ki?isel Bilin?alt? ? BE??NC? B?L?M: Analitik Psikoloji Temel ?lke ve Kavramlar CARL GUSTAV JUNG'da,?E?zamanl?l?k –Jung’un Ger?ekli?e Yan?t?TEOR?ArketiplerAnne ArketipiManaG?lgePersonaAnima ve animusDi?er arketipler?nsan akl?n?n dinamikleriBenlikE?zamanl?l?k ? ALTINCI B?L?M: JUNG ?ZER?NE KISA B?R ?NCELEME Arketip Kavramlar?Eril Arketipler:Di?il Arketipler:K?tüler:As?l Mesele:?Carl Gustav Jung ve Analitik Psikoloji (?zet ve Kar??la?t?rma) ? YED?NC? B?L?M: CARL GUSTAV JUNG VE PS?KOLOJ? YEN? B?R D?NEM “B?L?N?ALTININ ??Z?M?”Carl Jung'un Astroloji Hakk?ndaki?S?ylemleriJUNG’ DAN BAZI S?ZLER: ? SEK?Z?NC? B?L?M: SONU?LAR .. ? DOKUZUNCU B?L?M: JUNG PS?KOLOJ?S?NE A?T BAZI KAVRAMLAR K???L???N GEL???M??nsan akl?n?n dinamikleriBenlikE?zamanl?l?kHayvan Davran??lar?na Psikolojik Yakla??mlar?nsan Davran??lar?n?n Anla??lmas?nda Bir Yakla??m: Psikoanalitik KuramFreud ve Evrimsel Biyoloji: Psikanalitik Kuram'?n Ele?tirisiFELSEFEN?N PS?KANAL?Z ?ZER?NE ETK?LER?…B?L?N?DI?ININ KARANLIK YANIJUNG’A G?RE C?NSELL???N ??LEV?…Komplekslerin TipolojisiLibido Ve ?tkiler ve YükseltilmesiLibidonun Dinami?iFreud’dan Sonra Libido

Schopenhauer, bir yanda insan zihninin u?a?? olacak denli bedene ya da fiziksel organizmaya ba??ml? oldu?una y?nelik savunusuyla, ?bür yanda isten? ile tutkular?n ?o?unlukla us yoluyla bast?r?l?p ?arp?t?ld???na y?nelik saptamas?yla, Freudcu ruh??zümleme kuram?n? da ?ncelemeyi ba?arm??t?r. Schopenhauer’a g?re “yeter neden ilkesi”nin bütün tasar?mlar?n (ya da g?rüngülerin) kendisine uymak zorunda oldu?u d?rt temel bi?imi vard?r. Schopenhauer, yeter neden ilkesinin k?künü olu?turan bu d?rt temel bi?imi s?ras?yla,? (?) “olu?”; (??) “varolma”; (???) “bilme”; (?v) “eyleme” olarak belirlemi?tir. ??Schopenhauer’in Jeana üniversitesinde doktora tezi olarak sundu?u “Yeter Neden ilkesinin D?rt Sa?akl? K?kü, 1813″ ba?l?kl? ?al??mas?, pek ?ok bak?mdan ya?am?n?n ilerleyen y?llar?nda verece?i felsefe yap?tlar?n?n temelini ‘olu?turmas?yla olduk?a ?nemlidir. Tezin temel sav?, Kant’?n “g?rüngüler (pheinomenon) dünyas?”na kar??l?k gelen “tasar?mlar dünyas?”n?n bütünüyle “yeter neden ilkesi”nce y?netildi?idir. Bu ilkeye g?re, olanakl? bütün nesneler, hem ?teki nesnelerce belirlendikleri hem de kendileri d???ndaki bütün ?teki nesneleri belirledikleri zorunlu bir ili?ki i?inde bulunmaktad?rlar. Dolay?s?yla, her bilin? nesnesi ancak ?teki nesnelerle ili?kisi do?rultusunda a??klanabilirdir. Bu noktada Schopenhauer, ancak bu durumu ba?tan benimsemek ko?uluyla, Kant’?n tan?mlad??? anlamda dünyaya ili?kin birtak?m zorunlu sentetik a priori do?rular?n bilinmesinin olanakl? oldu?u saptamas?nda bulunur. ? ?Schopenhauer, tasar?mlar aras?ndaki bu zorunlu ili?ki türlerinden, §? “olu?”ta nedensellik ilkesi diye de bilinen neden sonu? ili?kisini; §? “varolma”da uzam-zaman ili?kisini; §? “bilme”de ?ncül-sonu? aras?ndaki kavramsal ili?kiyi; §? “eyleme” de eylem-itki ili?kisini temellendirmektedir. ? ????NDEK?LER: ? SHOPENAUER’?N HAYATI ve ?ALI?MALARIA?KIN METAF?Z??? ?ZER?NE?L?M VE ?L?M KORKUSU ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN AHLAK FELSEFES?AHLAKSHOPENHAUER VE KADINLARSHOPENHAUER VE M?Z?K…?STEN? VE TASARIM OLARAK D?NYAYA?AM B?LGEL??? ?ZER?NE AFOR?ZMALAR?L?M ?ZER?NE..SANAT ?ZER?NE..SHOPENHAUER VE D?N ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN C?NNET & C?NAYET FELSEFES?Nietzsche ve Schopenhauer :Hayat?n De?eriSchopenhauer ve H?ristiyanl?k?Ele?tirisi?lk Günah DoktriniHristiyan Ahlak?H?ristiyani ??retilerin Yaratt??? ?eli?kiler:H?ristiyan ??retilerin ?Ahlak ?zerindeki Olumsuz EtkileriH?ristiyanlar Mevcut Olan Ac?lar? ?o?u Zaman Daha da Art?rmaktalar:H?ristiyanl?k ?lüm Korkusunun ?stesinden GelmiyorTarihi Olaylar ile ?rülmü? Yak?n Ba?lant? ve Tarihsel DogmaH?ristiyanl?kta Hayvanlara Kar?? Tutunulan Tav?rSCHOPENHAURDEN ?ZL? S?ZLER…?

Ця книга — ман?фест про те, як, зрештою, припинити виконувати вказ?вки ?згори?, узяти ?н?ц?ативу у сво? руки ? почати робити те, чого хочете саме ви. Це заклик побороти св?й перв?сний страх перед незв?даним ? заявити про себе, запустити новий проект, узятися за справд? важливу ? ц?каву справу. Часто люди мають усе необх?дне для досягнення усп?ху, проте не наважуються зробити перший крок. Автор перекону?: не можна чекати, поки доля сама обере вас ? вкаже правильний шлях, сл?д д?яти! Варто лише почати ? не боятися невдач — хтозна, яка з ваших ?дей урешт? вт?литься у щось ген?альне. У цьому можете не сумн?ватися — автор б?льше десяти св?тових бестселер?в точно зна?, що потр?бно для усп?ху.

A Mesetréning emlékeztet minket arra, hogy valahol mind Aladdinok és Szamárbr királyfik vagyunk: ha kimerészkedünk a komfortzónánkból, bármilyen célt elérhetünk.” Pór Attila, a Nk Lapja újságírójaMesés változások 1 hónap alatt – ezt ígéri ez a mesés-nismereti program annak, aki végigmegy a knyvben szerepl népmesék és mmesék útján. Minden napra egy mese – egy hónapon át. A mesékhez gyakorlatok kapcsolódnak, amelyek segítik az nvizsgálatot, az nismeretben való nvekedést.A mese maga az élet, az élet pedig mese. Ez ennek a Mesekalauznak az alapállása, és ezt mutatja meg Olvasóinak is.Milyen a mesés élet Olyan, amelyben célokat és vágyakat lehet megfogalmazni, és ezeknek a megvalósulásához el is lehet jutni. Hogyan Ha végigjárjuk a mesehsk útját. A régi emberek tudták ezt, a ma embere pedig kezdi újra felfedezni. A mesék úgy mkdnek az életünkben mint egy jó coach: segítenek elhozni legjobb nmagunkat, segítenek felismerni a bennünk rejl lehetségeket. Utat mutatnak, kalauzolnak, ha elakadunk az élet srjében.Ez a knyv bebizonyítja, hogy a felntt embernek is érdemes a mesék felé fordulnia. A mesés élet pedig jn, ha jnni engeded.