Cine ne urm?re?te din umbr?? Din zorii omenirii, dorin?a de a controla g?ndurile, comportamentele ?i ac?iunile altora a fost foarte r?sp?ndit?. De la folosirea persuasiunii coercitive de c?tre egiptenii din Antichitate ?i cavalerii templieri p?n? la afirma?iile actuale privind h?r?uirea electronic? ?i ?bombardamentul“ cu microunde, am fost mereu la mila celor dornici s? ne reprogrameze g?ndirea ?i s? ne remodeleze convingerile. ?n R?zboaiele PSI g?sim relat?ri fascinante despre: ?ncerc?rile str?vechi de control al min?ii folosind vr?ji, po?iuni ?i ritualuri; sectele ?i folosirea reprogram?rii mentale; tehnici de control mental moderne, de la hipnoz?, droguri ?i electro?ocuri la radia?ie ?i control mediumnic; povestea secret? a c?ut?rii adev?ratului Candidat Manciurian – MKUltra ?i conexiunea CIA; ?minunata lume nou?“ a metodelor ingenioase de h?r?uire electronic? ?i de supraveghere agresiv?.

S? ascult?m avertismentul megalitic al trecutului!Baz?ndu-se pe teoria sa revolu?ionar? potrivit c?reia Sfinxul din Egipt dateaz? cu mult mai devreme dec?t 2500 ?.Hr., geologul Robert Schoch apeleaz? la dovezi ?tiin?ifice pentru a confirma existen?a unei civiliza?ii avansate care le preced? pe cele ale Egiptului, Sumerului ?i Greciei Antice. De asemenea, vorbe?te ?i despre catastrofa care a distrus-o acum aproape 12 000 de ani, afirm?nd c? mo?tenirea acesteia ne poate da ?nv???turi pre?ioase privind viitorul omenirii.Combin?nd dovezi adunate din mai multe discipline ?tiin?ifice, Schoch demonstreaz? c? ultima er? glaciar? s-a sf?r?it brusc ?n 9700 ?.Hr., ca urmare a unor explozii solare. Acestea au provocat desc?rc?ri electrice/plasmatice care au declan?at activitate vulcanic?, cutremure, incendii ?i inunda?ii masive provenite din topirea ghe?arilor ?i de la ploile toren?iale.Autorul explic? modul ?n care aceste evenimente au eradicat civiliza?ia vremii ?i au dat omenirea ?napoi cu mii de ani. Civiliza?ia a reap?rut ?n jurul anului 3500 ?.Hr., cu fr?nturi de memorie ?i aptitudini pe cale s? se formeze. ?n acest cadru, el analizeaz? leg?tura dintre monumentele megalitice, ora?ele subterane ?i legendele antice, precum ?i reinterpretarea textelor rongorongo de pe Insula Pa?telui ?i ?ngroparea inten?ionat?, ?n urm? cu 10 000 de ani, a complexului de la G?bekli Tepe din Turcia.Schoch prezint? dovezile ?tiin?ifice care sugereaz? c? istoria s-ar putea repeta ?i un flux de mas? coronal? suficient de puternic ar putea distruge civiliza?ia actual?.?

n voltam a legautentikusabb rock and roll fej a nyolcvanas években” – állítja magáról Dénes József, ismertebb nevén Dnci, a pesti underground fenegyereke. Dolgozott nyomdai segédmunkásként, ltzrként és knyvárusként is, de elssorban mégiscsak gitáros volt. Számára a zene jelentette az életet. m amikor érezte, hogy kzeledik az utolsó dal, lecsavarta az ersítt, és befelé kezdett fülelni. s írt egy knyvet. A hetvenes-nyolcvanas évek jassznyelvén, prédikátori éleslátással az igazán lényeges dolgokról. A gyógyszerezs korszakról, a Kassák klubos bandákról és a Hit Gyülekezetében eltlttt éveirl. A Sváb- és a Szabadság-hegyrl, Amszterdamról, Nagy-Britanniáról, és arról, milyen jó volt mégis mindig visszatérni a golyóluggatta, málló ferencvárosi falak kzé. Arról, milyen érzés volt bekerülni a pasarétiek” zenekarába, és miképp ismerkedett meg a szakállas szürkeállománnyal”. Arról, mi trténik, ha egy férfi úgy istenigazából beleszeret egy nbe, és micsoda, ha a n már nem szereti tbbé. Legfképpen pedig arról, képes-e beilleszkedni egy rk kívülálló bármilyen kzsségbe, vagy kilkdik, mint a br alá fúródó szálka Lehetünk-e egy életen át szkésben Hogy mennyire ismerjük fel a kztünk él zsenit, dntse el a hálás utókor. Víg Mihály Dnci, a zeneszerz, a gitárvirtuóz. Az echte ferencvárosi pestisrác. Az érz, intellektuális hajlamú keres, a mosókonyhai levegj munkássorról. Dnci, az egyetlen, aki kzülünk akkor igazán zenélni tudott, akitl magam is tanulgattam. Dnci, a barát. Az intézeti múlt mély sebei miatt néha másokon is sebeket ejtett, mégse lehetett rá hosszan haragudni. Végül tán ez a kihordhatatlan fájdalom rántotta vissza t ugyanabba a spirálba, amibl a ’80-as években már egyszer kiszabadult. Dnci, akinek a fél-háromnegyed árvaság szántotta át lelkét. Az éhez-szomjazó, aki meglep értelmi képességeivel kitrni készült hátterébl. Dnci, akit a rácsok újra maguk mgé zártak. Megtudtam, hogy végül mégse menthetetlenül. Az utolsó pillanatban szíve még kifért a résen, hogy befogadja Magyarország fltt az ég. Mert megvan írva: Aki az r nevét segítségül hívja, az megmenekül.” Pajor Tamás Dnci a barátom volt. Minden mondatából kihallom tudásszomjas, érzékeny, megszállott, esend, karcos hangját. Mint amikor Bachot játszott konokul a gitárján, a Mester u. 46-ban, a gangra nyíló konyhában az intézetbl frissen szabadult fiú. Pontos, tiszta, szép, szinte, kíméletlen. Egy korszak lenyomata. Forgách András

Dragostea ?i via?a sunt eterne?Cartea de fa?? prezint? dovezi care ar putea zgudui din temelii bazele ?nv???turilor ?tiin?ifice. Dr. Gary E. Schwartz ?i partenera sa de cercetare, dr. Linda G. Russek, au avut curajul s?-?i ri?te reputa?ia interna?ional? ?i le-au cerut unora dintre cele mai cunoscute mediumuri din America, printre care John Edward, Suzane Northrop ?i George Anderson, s? participe la o serie de experimente extraordinare pentru a confirma sau infirma existen?a vie?ii de dup? moarte.Cititorul este pus ?n fa?a unor dovezi ?tiin?ifice uluitoare, care atest? contactul cu lumea de dincolo ?n condi?ii controlate de laborator. ?n cadrul unor experimente monitorizate cu cea mai mare stricte?e, mediumurile au ?ncercat s? contacteze prietenii ?i rudele subiec?ilor care nu ?i-au dezv?luit identitatea ?i au p?strat t?cerea pe parcursul experimentelor. Mesajele transmise i-au surprins at?t pe subiec?i, c?t ?i pe cercet?tori. Datele pozitive cov?r?itoare l-au convins pe autor s? renun?e la pozi?ia lui de sceptic ?i s? ??i prezinte concluziile ?n aceast? carte captivant?.

Scris de un fost campion al concursurilor de memorie, Cum s-i cultivi memoria ne arat cum poate o memorie radical mbuntit s devin un instrument util n consolidarea carierei profesionale i a vieii personale.Pe lng faptul c ofer tehnici practice care te ajut s-i aminteti numere, date i fapte, cartea conine sugestii inovatoare privind noi metode de nvare i procesare a informaiilor, care i pot schimba complet viaa. Sunt incluse ultimele perspective tiinifice referitoare la agilitatea mental i promoveaz o abordare motivaional cu ajutorul creia i vei putea dezvolta obiective inteligente i te vei putea concentra mai bine pe realizarea acestora.Aveam o memorie att de proast, nct uitam s o sun pe mama mea de ziua ei de natere! i iat acum, dup numai un an, am ajuns s memorez orice, de la lucruri amuzant, cum ar fi primele 200 de zecimale ale numrului Pi, pn la discursul Am un vis al lui Martin Luther King. Att de bun este Mark!" -Emi Gal, antreprenor i inginer de software de origine romn

Fiecare p?rinte ??i dore?te, pentru copilul lui, s? fie fericit. ?i totu?i, acesta nu este primul cuv?nt care ne vine ?n minte atunci c?nd ne g?ndim la viitorul copiilor no?tri. Adesea punem pe primul loc siguran?a material? sau o slujb? stabil? ?i bine pl?tit?. Oare cele dou? se exclud reciproc? Sau bun?starea aduce cu sine fericirea? Cum se poate ca un copil zburdalnic, cu ochi str?lucitori, s? se transforme ?ntr-un adult mohor?t, ?ntr-un contabil al propriei vie?i?Dr. Edward Hallowell ne ?nva?? c? fericirea poate fi construit?. Fericirea nu ?ine de posesiunile materiale, nu este g?sit? ?ntr-un loc anume, nu ne este oferit? la na?tere. Fericirea e o abilitate, pe care orice p?rinte o poate dezvolta ?n copilul s?u atunci c?nd urmeaz? cei cinci pa?i pe care dr. Hallowell ?i descrie ?i ?i trateaz? pe larg ?n carte: conectare, joc, exerci?iu, m?iestrie ?i recunoa?tere.F?c?nd apel at?t la exemple din via?a de zi cu zi a unor oameni diver?i, c?t ?i la cele mai recente cercet?ri ?n domeniul parentingului, aceast? carte este un ghid pre?ios pentru orice p?rinte implicat ?i, totodat?, pentru orice adult, p?rinte sau nu, care dore?te s?-?i reg?seasc? r?d?cinile fericirii f?c?nd o c?l?torie ?napoi ?n timp... ?n vacan?a de var?.

nvturile lui Osho, unul dintre cei mai cunoscui lideri spirituali ai secolului XX, rstoarn tiparele clasice de gndire, provocndune la o permanent punere sub semnul ntrebrii a certitudinilor i la un proces de contientizare de sine.Crile din seria Incursiune ntrun nou mod de via prezint viziunea lui Osho privind cele mai importante probleme pe care i le pun oamenii interesai de tiina transformrii de sine i de o spiritualitate adaptat la provocrile cotidiene ale vieii contemporane.

A modern ember tragédiája, hogy rohamosan távolodik attól az optimális életmódtól, amelyre az evolúció ?tervezte”. E folyamat egyik lényeges velejárója, hogy házakba és légkondicionált irodákba bújtunk a nap el?l. Márpedig napozás és fény nélkül D-vitamin sem termel?dik az emberi szervezetben, holott erre a speciális hormonra szervezetünk minden sejtjének nagy szüksége volna. SZENDI G?BOR új k?nyvében rámutat: a civilizált világ nagyvárosokba koncentrálódott népessége folyamatos D-vitamin-hiányban szenved, és ez az egyik f? oka a rák, az autoimmun betegségek, a légúti és idegrendszeri megbetegedések, valamint számos más civilizációs betegség rohamos terjedésének. Szendi ?sszefoglalja mindazt, amit a haladó szellem? tudomány eddig megismert a napfény, a D-vitamin és a civilizációs betegségek kapcsolatáról. Rámutat arra, hogy az ember az evolúció során évmilliókig a napon élt, ezért szervezete igen magas D-vitamin-szinthez alkalmazkodott. A szerz? állítja: az egészség megfelel? életmód, nem pedig megfelel? orvosi kezelés kérdése. A nyugati orvoslás csak árral szemben úszik, amikor arra t?rekszik, hogy némileg javítson a népesség egyre romló egészségi állapotán, mik?zben – tudomást sem véve a kutatás utóbbi harminc évének eredményeir?l – a D-vitamin túladagolásával riogat, és óva int a napozástól. Ne feledjük azonban: vitaminhiányt csak vitaminbevitellel lehet megszüntetni. Az egészség bármennyit megér – szokták mondani. Ehhez képest a napfény ingyen van, a D-vitamin pedig filléres tétel. ?m amíg erre nem ébred rá a hivatalos orvoslás, addig nem tehetünk mást, mint hogy a saját kezünkbe vesszük egészségünk védelmét. Ebben segít Szendi Gábor legújabb k?nyve, amely forradalmian új információkat nyújt minden egészségtudatos és gyógyulni vágyó embernek, leend? gyermeke egészségéért aggódó anyának.

Fra?i… surori… cuvinte ce ne poart? cu g?ndul la h?rjoana copil?riei, la conflicte mai mult sau mai pu?in deschise, la frontul comun realizat c?teodat? ?mpotriva p?rin?ilor. Dar dac? a fi fratele sau sora cuiva, a avea un frate sau o sor?, implic? o rela?ie emo?ional? cu influen?e reciproce, cu sui?uri ?i cobor??uri, o rela?ie care, constat?m la finalul vie?ii, a fost cea mai durabil? dintre toate?Prima carte de acest fel din psihologia american? ?i o noutate pe pia?a rom?neasc?, Psihologia rela?iilor fraterne deschide drumuri ?ntr-un teritoriu emo?ional intens pasional, ?ns? adesea ascuns de privirile celor din afara fratriei, motiv pentru care a fost at?t de pu?in studiat.Prin aceast? lucrare, bazat? pe cercetare ?i pe dovezi clinice adunate ?n peste dou?zeci de ani de experien??, pres?rat? cu studii de caz ?i cre?nd noi perspective asupra teoriilor ata?amentului, dezvolt?rii sinelui ?i apari?iei identit??ii sexuale, cei doi autori aduc ?n lumin? importan?a rela?iilor fraterne ?n cadrul terapiei individuale ?i familiale, permi??nd totodat? cititorului interesat s? se redescopere ?i s?-l redescopere pe cel?lalt ?n leg?tura fratern?.

O carte deschiz?toare de drumuri care prezint? c?ile naturale cele mai eficiente ?i mai sigure pentru prevenirea ?i inversarea evolu?iei unui mare num?r de boli.Aceast? carte fascinant? ?i practic? se adreseaz? tuturor celor care pre?uiesc abordarea natural? a problemei s?n?t??ii. Medicina bun? exploreaz? peste 75 dintre cele mai r?sp?ndite probleme de s?n?tate ?i ofer? lucruri simple pe care le po?i face pentru a preveni sau inversa evolu?ia acelei probleme de s?n?tate. Toate solu?iile propuse sunt testate ?i li s-a dovedit eficien?a, at?t ?n studii clinice, c?t ?i ?n practic?. Pentru fiecare afec?iune sunt incluse urm?toarele informa?ii:Cinci sau ?ase solu?ii ale medicinei bune – cum ac?ioneaz? fiecare solu?ie ?i ce trebuie s? faci;Cele mai bune ?i cele mai rele alimente – ce alimente trebuie s? consumi ?i pe care s? le evi?i;Cele mai bune suplimente alimentare.Vei g?si, de asemenea, studii de caz relevante ?i sfaturi cu caracter general privind obiceiurile, care te vor ajuta s?-?i p?strezi s?n?tatea – de la reducerea nivelului de stres la ?mbun?t??irea alimenta?iei, precum ?i cum s? monitorizezi schimb?rile care ??i vor fi cele mai folositoare.Acoperind o gam? impresionant? de boli, de la afec?iunile banale precum r?ceala la boli mai grave, aceast? carte cuprinz?toare este ghidul perfect pentru o abordare natural? a s?n?t??ii.?Nutri?ia optim? este medicina viitorului.“ - Dr. Linus Pauling, de dou? ori laureat al Premiului Nobel?Ce trebuie s? faci pentru a??i sus?ine vindecarea c?nd ai una dintre cele mai r?sp?ndite 75 de boli? ?n multe cazuri, asta presupune s? ai o alimenta?ie corect?, s? faci schimb?ri simple ale stilului de via?? ?i s? iei suplimente alimentare ?n concentra?ii mari.“ - Patrick Holford

nvturile lui Osho, unul dintre cei mai cunoscui lideri spirituali ai secolului XX, rstoarn tiparele clasice de gndire, provocndune la o permanent punere sub semnul ntrebrii a certitudinilor i la un proces de contientizare de sine.Crile din seria Incursiune ntrun nou mod de via prezint viziunea lui Osho privind cele mai importante probleme pe care i le pun oamenii interesai de tiina transformrii de sine i de o spiritualitate adaptat la provocrile cotidiene ale vieii contemporane.

Inteligen?a nu e ce crezi ?n primul r?nd, trebuie s? ?tii c? intelectualitatea nu e inteligen??. A fi intelectual ?nseamn? a fi fals; intelectualitatea este inteligen?? simulat?. Ea nu este real? din cauz? c? nu e a ta, e ?mprumutat?. Inteligen?a este dezvoltarea con?tiin?ei interne. Ea nu are nici o leg?tur? cu cuno?tin?ele, are leg?tur? cu medita?ia. Un om inteligent nu ac?ioneaz? pe baza experien?ei trecute; el ac?ioneaz? ?n prezent, ?n func?ie de condi?iile prezente. El nu reac?ioneaz?, ci r?spunde. De aceea, este ?ntotdeauna imprevizibil; niciodat? nu po?i fi sigur ce urmeaz? s? fac?.

Vajon mennyire meghatározóak nemi szerepeink a mindennapi érintkezések során? Mik a kiegyensúlyozott és ?r?mteli párkapcsolatok kialakulásának alapk?vei? Mit?l tud hatékonyan m?k?dni a kommunikáció két ember k?z?tt? Napjainkban az emberi kapcsolatok – amelyek talán a legfontosabb er?forrást jelentik az életünkben – mind gyakrabban mondanak cs?d?t… A válások száma folyamatosan n?, és a hosszú távú párkapcsolatok m?k?dtetésébe is sokan buknak bele. BELS? N?RA k?nyve alaposan, ugyanakkor kell? érzékenységgel járja k?rül a témát, és rámutat: a legt?bb embernek az érzelmi kapcsolatok kezelése jelenti a f? problémát. Férfiak és n?k élnek egymás mellett, gyermekeik vannak, dolgoznak, pénzt keresnek – de nem képesek egymásra odafigyelni, nem érzik és nem értik egymást. A rossz kérdések rossz válaszokat szülnek, és ezt gyakran már ?k maguk sem veszik észre. A szerz? kérdésfelvetései, gondolatai, pszichiátriai praxisából hozott, vagy épp személyes, bens?séges t?rténetei, illetve a hétk?znapi társas helyzeteket elemz? sorai új megvilágításba helyezik a generációkon átível? problémákat, és mindenkinek segítenek eligazodni a párkapcsolati érintkezés útveszt?iben.

Cu toate c exist acorduri surprinztoare i frecvente ntre ei, Reich i Jung i abordeaz munca n moduri fundamental diferite. Cu asemenea diferene tulburtoare ale stilului i caracterului celor doi, unirea acestor dou sisteme este un exerciiu neateptat i remarcabil. Ironic, are loc prin medierea teoretic freudian.”Scopul umbrei este de a oferi sufletului omenesc opoziia i tensiunea necesare pentru a se dezvolta mai mult prin intermediul hotrrii i determinrii interioare, de a se elucida prin provocarea contrastelor i de a se trezi, pentru a fi astfel dispus s se transforme ntr-un mod profund.” Jung & Reich. Trupul ca umbr este o explorare a vieilor i a ideilor semnificative a dou figuri principale ale psihanalizei: Carl Jung i Wilhelm Reich, amndoi pionieri i genii controversate care nu s-au ntlnit niciodat dei au fost contemporani. Modul n care John P. Conger trateaz personalitile i perspectivele acestora – precum i ce ar fi putut asimila unul de la cellalt – reprezint o biografie combinat a similaritilor i diferenelor i totodat o evaluare contiincioas a teoriilor lor.

Folose?te cea mai mare for?? a propriei vie?i! Inima uman? este o crea?ie plin? de minuni ?i deosebit de complex?, cu un spectru larg de abilit??i neimaginate p?n? acum. Ea de?ine printre altele o inteligen?? proprie ?i o capacitate de percep?ie unic?, ce dep??e?te cu mult sim?urile umane obi?nuite. Noi putem accesa ?i utiliza aceste for?e, le putem aduce ?n echilibru cu propriul mental, descoperind ?n felul acesta cele mai bune solu?ii pentru orice problem? cu care ne confrunt?m. Ruediger Schache, autor a numeroase bestseller-uri, a conceput ?n acest sens 4 ?ntreb?ri cheie pline de ?n?elepciune. Cel care le va utiliza nu va descoperi doar r?spunsuri, ci ?i calea spre poten?ialul s?u cel mai ?nalt.

Suntem obi?nui?i s? etichet?m oamenii ?n func?ie de comportamentele pe care le afi?eaz?. Judec?m omul, nu comportamentul. Critic?m persoana, nu ac?iunile sale. Proiect?m asupra altora propriile noastre temeri, speran?e, dorin?e. Condamn?m la al?ii ceea ce nu putem accepta la noi ?n?ine. Ne dorim s? ne fie mai bine, dar omitem c? schimbarea ?ncepe ?ntotdeauna cu noi ?n?ine. Noi ne cre?m experien?ele ?i via?a. Copil?ria este piatra de temelie a vie?ii fiec?rui om. M? aflam la un curs de dezvoltare personal? c?nd unul dintre colegii mei, vorbind despre copil?ria lui ?i despre felul ?n care unele experien?e de atunci i-au trasat harta vie?ii, a izbucnit ?n pl?ns. Atunci am ?n?eles necesitatea de a con?tientiza mecanismele ce declan?eaz? anumite comportamente, pentru a ne putea schimba. Numai ?n momentul ?n care ?n?elegem cauza care a dus la o anumit? manifestare, putem s? ne schimb?m modul de a ac?iona.

Depresszió. Egy sokak életét megkeserít? és t?nkretev? állapot, amely megosztja a gondolkodó embereket, és amellyel sokan mind a mai napig nem tudnak mit kezdeni. Vajon mi az oka ennek? A szerz? célja, hogy megmutassa: a depresszió nagyon is hétk?znapi jelenség, nincs benne semmi misztikum, semmi elborzasztó. Ez a k?tet nem az ismeretek didaktikus felsorolása, nem tank?nyvi rendszerezésben járja k?rül a témát az okoktól a terápiáig – erre számos kiváló szakk?nyv áll rendelkezésre. Nem találunk benne statisztikákat, bonyolult pszichológiai fejtegetéseket, vagy biológiai elméleteket, sem pedig a kezelési módszerek részleteit, hiszen ilyen munkák is szép számmal akadnak. E k?nyv legfontosabb célja: láttatni és érzékeltetni. Láttatni a depresszióról való gondolkodás dimenzióit, és érzékeltetni azt a sok-sok dilemmát, amellyel nap mint nap szembe kell néznie mind a depressziós embernek, mind pedig k?rnyezetének. BELS? N?RA érzéseket és benyomásokat k?zvetít a gyakorló pszichiáter szakmai – és lelki – szemén keresztül, hiszen a depressziót érzelmek nélkül nem lehet érteni és megértetni. Nézzünk szembe ?szintén a tényekkel és a valósággal, hiszen csakis a megismerés és a tudás biztosíthatja a gy?zelmet a depresszió elleni küzdelemben.

O colec?ie de scrieri foarte concise ?i la obiectcu privire la subiectul non-dualit??ii. ? O ?ndrumare direct?, orientat? c?tre libertate, reveleaz? ?n termeni simpli c? iubirea necondi?ionat? pe care o caut? persoana este chiar aici, ca Totul, ca Tot Ce Este. Cartea trateaz? ?i dilema persoanei iluzorii, cea care c?ut? s? g?seasc? ceea ce nu poate fi g?sit; iar dilema incomprehensibil? este chiar non-existen?a persoanei. ? Aceast? carte este o rev?rsare a ceea ce este c?utat – a libert??ii.Este o poveste complet? de dragoste. ? Nu exist? un Dumnezeu, exist? doar Dumnezeu. Nimic, Totul... Asta.

Nebunia fascineaz? ?i ?ngroze?te ?n aceea?i m?sur?, oferindu-ne imaginea unui celuilalt complet diferit de noi. Dar ce marcheaz? diferen?a dintre omul s?n?tos ?i omul nebun? Poate deveni vreodat? un om s?n?tos, nebun?C?ut?nd s? p?trund? dincolo de suprafa??, dincolo de aparentele bizarerii de comportament ale nebunului, Darian Leader ofer? simptomelor o nou? semnifica?ie, capabil? s? zguduie din temelii paradigma contemporan? asupra bolii psihice. Teoria sa, prezentat? ?ntr-un limbaj accesibil cititorului profan, este exemplificat? prin reinterpretarea unor celebre cazuri clinice sau judiciare, precum Omul cu lupi. Ce este nebunia? se adreseaz? deopotriv? speciali?tilor ?i publicului larg, reu?ind s? dea r?spunsuri dar ?i s? lanseze ?ntreb?ri.Ce ne facem cu insul care-?i vede lini?tit de via?? ?i de familie, ani de-a r?ndul, p?n? ?ntr-o bun? zi c?nd se duce la slujb?, ??i face impecabil datoria, dup? care iese ?ntr-un loc public, scoate o arm? ?i ?mpu?c? un personaj cunoscut de toat? lumea? ?n comportamentul lui nu se poate observa nimic anormal, p?n? ?n clipa tragediei. Se prea poate s? fi fost chiar un cet??ean-model, responsabil, respectabil ?i cu un comportament lini?tit. Dar, ?n clipele dinaintea actului s?u criminal, chiar se poate spune c? n-ar fi fost nebun? – Darian Leader... nebunia nu va fi niciodat? reductibil? la simptome exterioare, care atrag aten?ia. G?ndirea nu este v?zut? aici ca tulburat?, ci urm?nd un gen de rigoare care, de fapt ?i de drept, s-ar putea s? nu fie de g?sit la individul ?s?n?tos". Diagnosticul nu se poate pune pe baza unei clasific?ri a comportamentului exterior, ci numai ascult?nd ce are de spus persoana ?n cauz? despre ce s-a ?nt?mplat ?n via?a ei, lu?nd ?n serios pozi?ia pe care o adopt? ?n propriul discurs, logica pe care ?i-a construit-o singur?. - Darian Leader

Looking back to those days of old, ere the gate shut behind me, I can see now that to children with a proper equipment of parents these things would have worn a different aspect. But to those whose nearest were aunts and uncles, a special attitude of mind may be allowed. They treated us, indeed, with kindness enough as to the needs of the flesh, but after that with indifference (an indifference, as I recognise, the result of a certain stupidity), and therewith the commonplace conviction that your child is merely animal. At a very early age I remember realising in a quite impersonal and kindly way the existence of that stupidity, and its tremendous influence in the world; while there grew up in me, as in the parallel case of Caliban upon Setebos, a vague sense of a ruling power, wilful and freakish, and prone to the practice of vagaries--"just choosing so:" as, for instance, the giving of authority over us to these hopeless and incapable creatures, when it might far more reasonably have been given to ourselves over them. These elders, our betters by a trick of chance, commanded no respect, but only a certain blend of envy--of their good luck--and pity--for their inability to make use of it. Indeed, it was one of the most hopeless features in their character (when we troubled ourselves to waste a thought on them: which wasn't often) that, having absolute licence to indulge in the pleasures of life, they could get no good of it. They might dabble in the pond all day, hunt the chickens, climb trees in the most uncompromising Sunday clothes; they were free to issue forth and buy gunpowder in the full eye of the sun--free to fire cannons and explode mines on the lawn: yet they never did any one of these things. No irresistible Energy haled them to church o' Sundays; yet they went there regularly of their own accord, though they betrayed no greater delight in the experience than ourselves. On the whole, the existence of these Olympians seemed to be entirely void of interests, even as their movements were confined and slow, and their habits stereotyped and senseless. To anything but appearances they were blind. For them the orchard (a place elf-haunted, wonderful!) simply produced so many apples and cherries: or it didn't, when the failures of Nature were not infrequently ascribed to us. They never set foot within fir-wood or hazel-copse, nor dreamt of the marvels hid therein. The mysterious sources--sources as of old Nile--that fed the duck-pond had no magic for them. They were unaware of Indians, nor recked they anything of bisons or of pirates (with pistols!), though the whole place swarmed with such portents. They cared not about exploring for robbers' caves, nor digging for hidden treasure. Perhaps, indeed, it was one of their best qualities that they spent the greater part of their time stuffily indoors. To be sure, there was an exception in the curate, who would receive unblenching the information that the meadow beyond the orchard was a prairie studded with herds of buffalo, which it was our delight, moccasined and tomahawked, to ride down with those whoops that announce the scenting of blood. He neither laughed nor sneered, as the Olympians would have done; but possessed of a serious idiosyncrasy, he would contribute such lots of valuable suggestion as to the pursuit of this particular sort of big game that, as it seemed to us, his mature age and eminent position could scarce have been attained without a practical knowledge of the creature in its native lair. Then, too, he was always ready to constitute himself a hostile army or a band of marauding Indians on the shortest possible notice: in brief, a distinctly able man, with talents, so far as we could judge, immensely above the majority. I trust he is a bishop by this time,--he had all the necessary qualifications, as we knew.These strange folk had visitors sometimes,--stiff and colourless Olympians like themselves, equally without vital interests and intelligent pursuits: emerging out of the clouds, and passing away again to drag on an aimless existence somewhere out of our ken. Then brute force was pitilessly applied. We were captured, washed, and forced into clean collars: silently submitting, as was our wont, with more contempt than anger. Anon, with unctuous hair and faces stiffened in a conventional grin, we sat and listened to the usual platitudes. How could reasonable people spend their precious time so? That was ever our wonder as we bounded forth at last--to the old clay-pit to make pots, or to hunt bears among the hazels. It was incessant matter for amazement how these Olympians would talk over our heads--during meals, for instance--of this or the other social or political inanity, under the delusion that these pale phantasms of reality were among the importances of life. We illuminati, eating silently, our heads full of plans and conspiracies, could have told them what real life was. We had just left it outside

Egy szó, amely sszetrte fiatal géniuszok karrierjét. Egy szó, amely miatt hatalmas vagyonokat pazaroltak el és virágzó vállaltok dltek romba. Egy szó, amely sok-sok nyomorúságért és szégyenért felel. Ez a szó – az EGO. Az EGO az ellenség! Az alkalmazkodóképesség, az ambíció és a siker ellensége. Mert amikor 160-nal száguldasz egy szabálytalanul elz kocsi után azért, hogy durvaságokat vághass a fejéhez, amikor sszeveszel a legjobb barátoddal semmiségeken, amikor nem hívsz fel valakit, akit szeretsz, mert arra vársz, hogy hívjon fel – az egód játszik veled. Ryan Holiday világsiker knyve megmutatja, hogyan ismerheted fel tetteid mgtt a saját egódat, amely sokszor arra kényszerít, hogy érdekeid ellen dnts. Ha felismered, az els és legfontosabb lépést már megtetted! Az egódat el kell pusztítanod. Vagy pusztít el téged.” Ryan Holiday tbb világsiker m szerzje. Texasban él, a Columbia Egyetemen tanít. Knyvei szerte a világon alapmvek lettek, Thaifldtl az Egyesült llamokig, Vietnámtól Franciaországig.