Tényleg minden n? egy potenciális házisárkány? Mit lehet tenni egy kapcsolat ellaposodása ellen? Vajon a sors vagy a szabad akarat irányítja az ember életét? Valóban szükségünk van az illúziókra ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni? Ehhez hasonló izgalmas és húsbavágó kérdésekre keresi a választ SOMA MAMAG?SA legújabb k?tete, amely az elmúlt évek legjobb és legérdekesebb el?adásaiból válogat. Soma néha humorral, máskor szenvedéllyel, olykor elgondolkodva, de mindig nagy alapossággal járja k?rül témáit – hallgatóit és olvasóit egyaránt elragadtatva. ?Valójában mindig ugyanoda lyukadunk ki: a szeretethez. A szer-etet, a gy?l-?let. A szeretet eteti, táplálja az életer?t, a gy?l?let ki?li. Irányuljon az magunk, vagy mások felé. Amiért mi felel?sséget vállalhatunk: az saját magunk. A saját elsárkányosodásunkért. ?gyhogy kívánok mindenkinek bátor tük?rbe nézést, és sok-sok er?t!”

Elváltunk, magunkra maradtunk, esetleg soha nem is volt stabil kapcsolatunk? Egy társra vágyunk, de ez hiú ábrándnak t?nik a kizsigerel? munka, a gyerekek és a mindennapi, apróbb-nagyobb ny?g?k mellett, hiszen már az is eredmény, ha id?ben elvonszolhatjuk magunkat az ágyig? Egyáltalán: lehetünk még boldogok, vagy most j?n a feketeleves, és a legokosabb, ha azzal vigasztaljuk magunkat: az egyedüllét nem más, mint az élet más területein elért siker ára? Biztos, hogy nincs más megoldás? Dr. Bels? Nóra gyakorló pszichiáter, aki nap mint nap találkozik magányos és elkeseredett n?kkel, férfiakkal. Sosem kés? cím? k?nyvében határozottan állítja: nincs az az életkor és élethelyzet, amelyben ne volna választási lehet?ségünk. A szerz? generációról generációra haladva elemzi korunk legéget?bb emberi problémáit. Hogyan dolgozzuk fel csalódásainkat? Fellobbanhat-e még a t?z két ember k?z?tt, ha már csak alig-alig pislákolnak érzelmeik? Mit válasszunk, ha a mérleg egyik serpeny?jébe egy új és váratlan szerelem, a másikba viszont biztonságot adó és mit sem sejt? családunk kerül? Nem kínos-e negyvenen túl az interneten keresni partnert? ?s az ?r?k dilemma: karrier vagy család? A Sosem kés? hiteles, valóságból k?lcs?nz?tt példái arra biztatnak, hogy negyven felett is merjünk az ?szt?neinkre hallgatni, és használjuk er?forrásainkat, megszerzett b?lcsességünket. Dr. Bels? Nóra a gyógyító munka mellett kutató és oktató is. Szakterületei a depresszió és más hangulatzavarok, a pánik, de behatóan foglalkozik kifejezetten n?ket érint? problémákkal, mint amilyen a szülés utáni, illetve a változókori depresszió és szorongás.

Experienele extracorporale reprezint un subiect fierbinte n zilele noastre i Anthony Peake a acoperit pe larg diversele domenii de cercetare care pot, cel puin, s ne ajute s nelegem acest fenomen neobinuit. Este prima carte care prinde n plasa ei visele, amanismul, gndirea oriental i fizica cuantic, fenomenele extracorporale fiind tema spre care converg toate.“ – Stanely Krippner, coautor al crii Personal MythologyUnul dintre cele mai mari mistere ale experienei umane este senzaia prsirii propriului corp i a descoperirii unui alt nivel al realitii. n cartea de fa Anthony Peake sugereaz c visul lucid, experienele extracorporale, vizualizarea la distan i cltoriile astrale constituie, toate, elemente ale aceluiai fenomen, un fenomen care poate da omenirii o idee despre un univers care este cu mult mai complex dect ne-am fi putut imagina vreodat. Peake face o trecere n revist a acestui subiect fascinant i apoi, folosind descoperirile recente din domeniul neurologiei, studiului contiinei i fizicii cuantice, sugereaz un nou model foarte provocator al interaciunii percepiei omului cu realitatea“.

Interven?ii de natur? extraterestr? ?n armat?, guvernare ?i tehnologiePrezen?a extraterestr? pe P?m?nt este tot mai extins? ?i, pe m?sur? ce intr?m ?n Era V?rs?torului, va fi recunoscut? oficial, produc?nd ?oc ?i o nevoie stringent? de a ?n?elege schimb?rile sociale ?i tehnologice cauzate de ?fra?ii“ no?tri din spa?iu. O carte de c?p?t?i ?n ceea ce prive?te progresele uimitoare pe care le va ?nregistra omenirea pe plan ?tiin?ific ?i spiritual ?n anii urm?tori, acest compendiu exploreaz? influen?a extratere?trilor asupra istoriei noastre trecute ?i prezente.Cartea relateaz? pove?ti despre r?piri ?i ?nt?lniri cu extratere?trii, ridic? problema tehnologiilor inexplicabile, de origine extrap?m?ntean?, folosite ?n domeniul public ?i militar, precum ?i a dispozitivelor antigravita?ie, analizeaz? exopolitica (influen?a prezen?ei extraterestre asupra politicii), Stargate-ul din Irak, Proiectul Hibrid de ?ncruci?are rasial?, leg?turile nazi?tilor cu OZN-urile ?i baza lor subteran? secret? din Antarctica, t?inuirea de c?tre guvernul american a ac?iunilor extraterestre, printre care cazul Roswell, ?i transformarea declan?at? de cometa Hale-Bopp. Volumul cuprinde interviuri cu speciali?ti afla?i ?n prima linie a mi?c?rii New Science derivat? din ?tiin?a extraterestr?.

Autorul c?r?ii Conversa?ii cu Dumnezeu – Cartea 2 din seria Conversa?ii cu omenirea?98% dintre oameni ??i petrec 98% din timp cu lucruri lipsite de importan??.“ ...a?a ?ncepe cea mai recent? carte a lui Neale Donald Walsch, care ne ?nva?? c? aceast? imens? pierdere de vreme duce la at?tea vie?i pline de triste?e ?i zbucium, ?i lumea ?ns??i pare s? se afle mereu ?n pragul unui dezastru.Nimeni nu este de vin?, spune autorul, pentru aceast? stare de fapt. Pur ?i simplu, nu ne-am spus sau nu ne-am g?ndit la ceea ce conteaz? – sau, dac? la ?ntreb?rile noastre despre ceea ce conteaz? s-a r?spuns, r?spunsurile pe care le-am dat n-au fost potrivite.Acum ?ns?, afirm? Walsch, specia uman? prime?te o invita?ie de la Via?? ?ns??i, sub forma unei schimb?ri energetice palpabile, ce se petrece ?n 2012 ?i dup? aceea, o invita?ie de a pune ?ntrebarea ?ntr-un mod direct – iar oamenii de pretutindeni pot sim?i acest lucru.Walsch ne spune c? vie?ile noastre nu trebuie s? fie o serie de crize de ?ngrijor?ri ?i de dificult??i, implic?nd banii, rela?iile, s?n?tatea sau familia, ?i nici lumea larg? nu trebuie s? fie un loc al unui dezastru permanent.Singurul lucru care conteaz? ne ofer? o formul?, elegant? prin simplitatea sa, ce va ?nnobila de ?ndat? via?a celor ce o ?mbr??i?eaz? – ?i care poate schimba ?ntreaga lume.

Prima petrecere, Od? unui ?erve?el sau Fusti?a de balerin? sunt doar o parte dintre pove?tile amuzante ?i pline de tâlc istorisite cu har ?i empatie de cele trei specialiste în terapia psihanalitic?. Tehnicile ?i conceptele psihodinamice sunt introduse prin intermediul unor experien?e de cabinet, dar ?i al unor secven?e din via?a personal? a autoarelor americane. Doliul ?i transferul, refularea ?i fenomenele tranzi?ionale, Supraeul ?i sus?inerea, interpretarea ?i disocierea — toate prind contur, cu ajutorul unor viniete sugestive ?i al unor explica?ii teoretice clare ?i accesibile celor interesa?i de psihanaliz?, psihoterapie ?i cunoa?tere de sine. Cartea poart? cititorul într-o c?l?torie ce se întinde de la anecdote vesele ?i juc?u?e la pove?ti curajoase sau la melancolice elegii ale suferin?ei, pierderii ?i iubirii. Fiecare eseu vorbe?te despre evenimente din vie?ile noastre, care pot fi în?elese în lumina unor concepte psihodinamice fundamentale. Povestirile noastre reflect? cum gândesc ?i lucreaz? terapeu?ii. – K.L. Malawista Volumul este excelent, se cite?te cu pl?cere ?i include istorii pline de surprize ?i desf??ur?ri nea?teptate. Iar l?muririle teoretice rotunjesc foarte bine aceste povestiri. Trebuie parcurs de to?i cei interesa?i de cunoa?terea de sine sau curio?i în leg?tur? cu mecanismele care ne fac s? func?ion?m. – Jane Hall, pre?edint? a Contemporary Freudian Society

Partenerul este asemenea unei oglinzi, iar ?n oglind? ni se reveleaz? solu?ia. ?ntr-o rela?ie nu se petrece nimic ?nt?mpl?tor, deoarece fiin?a pe care ai atras-o ?n via?a ta face parte din planul vie?ii tale. Ceea ce spune sau nu, ceea ce g?nde?te sau simte, modul ?n care se comport? ??i oglindesc for?ele energetice l?untrice care ??i ghideaz? via?a ?i rela?ia. Prin intermediul principiului oglinzii vei fi capabil s? descifrezi tiparele incon?tiente. Dac? ?n?elegi ce a ac?ionat p?n? acum ?n fundal, vei atrage transform?ri benefice ?n via?a ta.? Blocajele suflete?ti vor disp?rea, iar ?n fi nal se poate petrece ceea ce dou? fiin?e umane privesc drept cea mai ?nalt? fericire comun?: o iubire eliberat? ?i profund ?mplinitoare, pentru fiin?a iubit? ?i pentru tine ?nsu?i. Cartea de fa?? este asemenea unui program practic, menit s? vindece blocajele rela?ionale, s? aduc? o profund? cunoa?tere de sine ?i s? ofere posibilitatea dob?ndirii unei reale eliber?ri interioare. ??n rela?ii nu exist? noroc sau ghinion. Exist? doar iubire ?i tipare ascunse. Iar dincolo de tipare te a?teapt? ?mplinire ?i libertate.”

tiu cu adevrat: cltoria ta ncepe cu alegerea de a te ridica, de a merge nainte i de a tri pe deplin.“ — Oprah WinfreyAcum, pentru prima oar, gndurile i ideile din leciile de via ale utoarei au fost revizuite, actualizate i adunate ntre copertele unei cri. Organizate pe teme – bucurie, rezilien, relaii, recunotin, posibilitate, veneraie, claritate, putere – aceste eseuri ne dezvluie inima i mintea unei femei extraordinare, oferind totodat cititorilor un ghid pentru a tri o via mplinit.

Bir psikanalist olmas? sebebiyle Fromm, dü?ünce te-mellerini ?nemli derecede Freud dü?üncesi üzerine oturtmu?tur. Ancak Freud’un ortaya koydu?u klasik psikanalizi kendine g?re yorumlam??, analizlerinde kültürel ve sosyal fakt?rleri, etkin bi?imde kullanm??t?r. Freud’un temel kavramlar?, Fromm dü?üncesinde de ?nemli bir yer i?gal etmi?tir. O, bu kavramlar? aynen kullanmakla birlikte, Freud’un eksik b?rakt??? y?nlerini, analitik bir ?ekilde ortaya koymaya ?al??m??t?r.     ???NDEK?LER  Eric Fromm'un Ki?ilik Kuram? FROMM’a G?RE E??TL?K. ??güdüler ve ?nsan Tutkular? PS?KANAL?Z?N BUNALIMI.SEVG? KURAMISEVG? NESNELER? SEVG? VE ?A?DA? BATI TOPLUMUNDA SEVG?N?N ??K???.SEVG?N?N UYGULANMASI   ?nsan sevmeyi ??renerek yeniden di?er insanlarla birle?ir ya da toplumun otoritesine uyarak güven kazanabilir. ?nsan?n ?eli?kisi; hem do?an?n bir par?as? olmas? hem de ondan kopuk olmas?; hem insan hem de hayvan olmas?ndan kaynaklan?r. Hayvan olarak doyurulmas? gereken fizyolojik ?zellikleri vard?r. ?nsan olaraksa ak?l yürütebilir, benli?inin bilincindedir. ?nsan?n psi?esini anlaman?n yolu onun var olu?undan kaynaklanan gereksinimlerini ??zümleyebilmeye dayal?d?r  ?nsan?n var olu?undan kaynaklanan gereksinimler: 1. ?li?ki Gereksinimi; ?nsan, insan olma u?runa do?adan kopmu?tur. ?yleyse do?a ile olan birincil beraberli?inden kopmu?tur. Hayvan do?a ile ba? edebilecek güce sahiptir. Oysa insan imgeleme ve dü?ünce gücüne sahip olup do?a ile yak?n ve ba??ml?l??a dayanan ili?kisini yitirmi?tir. ?nsan?n kendi ili?kilerini kurabilmesi i?in büyük bir ?aba harcamas? gerekir. Doyum sa?layabilmesi i?in de üremeye y?nelik bir sevgiye ihtiyac? vard?r. Bu tür bir sevgi ise kar??l?kl? sorumluluk, sayg?, ?zen ve anlay?? gerektirir.  2. A?k?n Olma Gereksinimi; ?nsan a?k?n olmaya zorlan?r ?ünkü hayvans? do?as?n?n üstüne ??kmak, herhangi bir varl?k olmak yerine yarat?c? bir varl?k olmak gereksinimindedir. ?nsan?n yarat?c? dürtüleri engellendi?i zaman y?k?c? olur. Sevgi ve nefret kar??t dürtüler de?ildir. ?kisi de insan?n hayvan do?as?n? a?abilme ?abas?ndan kaynaklan?r. Hayvan ne sevebilir ne de nefret edebilir. Oysa insan hem sevebilir em de nefret edebilir.  3. ?nsan do?al k?kenini arar; ?nsan dünyan?n tamamlay?c? bir par?as? oldu?unu ve bir yere ait oldu?unu hissetmek ister. ?ocukken anne-babas?na ait hisseder. Ancak geli?tik?e bu duygunun ortadan kalkmas? gerekir. (Yoksa tehlikeli sonu?lar do?urabilir. ) ?nsan kendisine en fazla doyum sa?layan ve en sa?l?kl? ait olma duygular?n? di?er insanlarla dost?a duygular ya?ayarak sa?lar.  4. Ki?isel bir kimli?e sahip olmak ister; Bazen birey yarat?c? gücünü kullanarak amac?na ula?amaz. O zaman bir grup ya da bir ba?kas? ile ?zde?le?erek farkl?l?k kazanabilir. B?yle durumlarda kimlik duygusu birisi olmaktan de?il, birine it olmaktan kaynaklan?r.  5. Her birey bir ba?vuru ?er?evesine ihtiya? duyar; Asl?nda bireyin i?inde ya?ad??? dünyay? tutarl? bir bi?imde alg?layabilmesini sa?lar. ?er?eve mant?kl? ya da mant?ks?z olabilir. ?lk ba?vuru ?er?evesi, ailesidir.   Fromm’a g?re bu gereksinimler insana ?zgüdür, hayvanlarda bulunmaz. Ayr?ca bu gereksinimler insanlar?n belirtmeleri g?zlenerek anla??lmaz. Asl?nda bu gereksinimler insan?n evrimi boyunca insan?n do?as?nda olu?mu?tur. Bu gereksinimlerin belirtilmesi, insan?n i?sel yetilerini tan?ma yollar? bireyin i?inde ya?ad??? toplumun düzenlemeleri taraf?ndan belirlenir.   

SZENDI G?BOR új k?tetében az egyéni és a párkapcsolati problémákat elemzi. Részletesen szól az akarat szerepének túlértékelésér?l, gondolkodásunk paradoxonairól, a szokások kialakulásáról és elhagyásának módjairól, valamint mindennek fényében a kapcsolati konfliktusokról és lehetséges, ?másodfokú” megoldásaikról. Szendi az evolúciós gondolkodás mellett ezúttal a modern viselkedésterápiás szemléletet hívja segítségül, és állítja: cselekedeteinket folyamatosan általunk nem ismert és nem is megismerhet? tényez?k – rejtett tanulás, genetikailag ?r?k?lt vonások, nem érzékelhet? ingerek, hamis emlékek, ?nigazoló értelmezések, téves észlelések stb. – irányítják. Vagyis a problémákat maga az ember teremti, az emberi gondolkodás hozza létre azáltal, hogy értelmezi ?nmagát, sorsát, k?rnyezetét. A szerz? szerint az emberi problémák lényege, hogy korlátozott információk alapján akarunk sokkal szélesebb alapokon nyugvó jelenségeket értelmezni. Ilyenkor általában túl nagy jelent?séget tulajdonítunk az okoknak, és a magyarázatokhoz az emberi tudatból és emlékezésb?l nyert információk rendszerint kevésnek bizonyulnak. Szendi Gábor gyakorlati tanácsokban b?velked? k?nyvében ugyanakkor rámutat: ha nem az okokat akarjuk tisztázni, hanem a megoldást keressük, sokkal hatékonyabban kezelhetjük egyéni és társas problémáinkat is.

Autorul reconsider contribuia lui Velikovsky la ideile noastre despre sistemul solar i scoate n eviden care dintre prediciile acestuia ar mai putea fi confirmate n viitor.“ – Nexus Magazine, iunie 2012. De ce Lumi n coliziune scris de Immanuel Velikovsky era singura carte deschis pe masa de lucru a lui Albert Einstein, n momentul morii acestuia n anii ‘50, Immanuel Velikovsky, scriitor i psihiatru rus, provoca un adevrat scandal n mediul tiinific prin crile sale. Susinea o teorie a dezastrelor conform creia ciocnirea planetei Venus cu Marte ar fi provocat rcirea brusc a Pmntului n doar cteva clipe, modificnd radical destinul planetei noastre. Cartea de fa propune o reexaminare a controversatelor ipoteze avansate de Velikovsky referitoare la planeta Venus, n lumina noilor descoperiri astronomice i arheologice. Se pare c att recentele misiuni ale sondelor spaiale, ct i traducerile unor vechi documente din China, Coreea i Japonia despre planeta Venus confirm retroactiv viziunile celui care a fost considerat cndva un eretic al tiinei.

Initial value.~~Am citit o statistic? din care reie?ea c? procentul de pelerini rom?ni pe Camino de Santiago este de 0,04%. A fost momentul ?n care s-a n?scut ideea acestei c?r?i din dorin?a de a dezv?lui faptul c? exist? ?n lume un Drum pe care miracolul este la el acas?, un Drum pe care trebuie s? ai mare grij? ce-?i dore?ti, pentru c? acolo visele se materializeaz? cu mare repeziciune. Drumul reg?sirii de sine, Drumul care ??i ofer? privilegiul de a deveni varianta ta cea mai bun?. Cei ?apte milioane de pa?i f?cu?i mi-au revelat faptul c? ?n via?? nu exist? gre?eli, doar JOCUL ?n care ?n?elegi c? e?ti Lumin? ?i ?ntuneric. El Camino de Santiago sau Drumul Sf?ntului Iacob este o rut? legendar? de pelerinaj ce porne?te din Saint Jean Pied de Port ?i se termin? ?n Santiago de Compostela, ora? din nord-vestul Spaniei. ?nsum?nd o lungime de aproximativ 800 de km, Drumul c?l?uze?te pelerinul c?tre catedrala din Santiago ?n care ??i doarme somnul de veci apostolul iubirii, Sf?ntul Iacob. Po?i str?bate drumul pe jos, cu bicicleta sau c?lare, po?i s?-l parcurgi singur sau ?n compania cuiva. Urm?nd s?ge?ile galbene, care ??i indic? direc?ia de mers, vei fi c?l?uzit c?tre un loc magic: Sinele t?u.Buen Camino!

Din Antichitate, c?nd visele erau considerate mesaje transmise de zei, profe?ii sau solu?ii oferite problemelor muritorilor, ?i p?n? ?n ziua de azi, visele au continuat s? fascineze mintea uman?. Oamenii ?i le povestesc unii altora ?i le ofer? ?interpret?ri“ populare, transmise din b?tr?ni. ?ns? odat? cu apari?ia psihanalizei la finele secolului al XIX-lea, visele au ?nceput s? suscite interesul mediului academic. ?Calea regal? spre incon?tient“, a?a cum a numit Freud visul, ne poart? spre profunzimile min?ii noastre, dezv?luindu-ne comori neb?nuite. Dic?ionarul interpret?rii viselor, singurul dic?ionar psihanalitic de vise disponibil pe pia?? ?n acest moment, cuprinde peste o mie de vise, apar?in?nd fie oamenilor simpli, pacien?i ai autorului, fie unor personalit??i precum Napoleon, Henry Miller sau Dali. Alte materiale provin din literatur?, mituri, basme, picturi, ?tiut fiind c? produsele culturii umane pot fi interpretate asemenea viselor. Cartea de fa?? reprezint? o lucrare de referin?? at?t pentru speciali?ti, c?t ?i pentru to?i cei dornici s? cunoasc? mai bine psihicul uman. Interpretarea modern? a viselor ?ncearc? s? aduc? oamenii ?napoi, la simplitatea pe care o aveau str?mo?ii no?tri, ?nainte ca societatea s? fie cotropit? de tehnologie ?i suprapopulare. Visele sunt ele ?nsele un limbaj primitiv. Freud numea limbajul din vise ?proces primar“, iar limba pe care o ?nv???m la ?coal?, ?proces secundar“. Din nefericire, pe m?sur? ce oamenii moderni au devenit mai educa?i ?i mai cultiva?i, ei ?i-au pierdut leg?tura cu procesele primare. Multe dintre bolile omului modern pot fi puse pe seama acestui factor. -- Gerald Schoenewolf

Friederich Nietzsche a fost un important filosof german, poet ?i critic al culturii. E celebru datorit? conceptului de ?voin?? de putere“, prin intermediul c?ruia a contestat etica tradi?ional?. N?scut ?n 1844 l?ng? Leipzig, Germania, a inspirat, prin intermediul teoriilor sale, oameni din toate domeniile, de la dansatori ?i poe?i la psihologi ?i revolu?ionari sociali?ti. ?n acest volum veti g?si fragmente din lucr?rile sale cele mai importante. Seria Lec?ii de via?? din The School of Life alege c?te un mare g?nditor ?i pune accentul pe acele idei ale sale care au o ?nsemn?tate profund? pentru noi, cei de ast?zi. C?r?ile din aceast? serie demonstreaz? c? voci importante din trecut ?nc? au lucruri fundamentale de transmis genera?iilor actuale.

Exist? numeroase idei preconcepute cu privire la psihanaliz? – c? este opera unui singur om, Sigmund Freud, ?i se practic? la fel ca acum un secol, psihanaliza este preocupat? doar de sexualitate, s-a demodat, c? este un fel de cult ezoteric ?n care trebuie s? fii ini?iat, ?i lista ar putea continua. ?n lucrarea de fa?? autorii prezint? ideile centrale ale celor mai reprezentativi psihanali?ti contemporani, oferind at?t o perspectiv? istoric? asupra ideilor psihanalitice, c?t ?i o compara?ie ?ntre diferitele curente. Plec?nd de la presupozi?ia c? cititorul nu este deloc familiarizat cu aceste teme, cartea ofer? o introducere ?n diferitele ?coli teoretice, explic?nd aspectele clinice la care acestea au fost receptive ?i c?teva dintre conceptele lor de baz?, precum ?i ilustr?ri clinice ale suferin?elor umane pe care aceste curente teoretice ?ncearc? s? le clarifice. Astfel, cititorul reu?e?te s? ?ntrevad? fragmentul de experien?? uman? ascuns ?n spatele conceptelor psihanalitice. Formul?rile ?n termeni psihanalitici devin formul?ri despre oameni reali, despre modul lor de a??i organiza experien?ele, despre dificult??ile pe care le ?nt?mpin? ?n via??.

Leonardo da Vinci and A Memory of His Childhood, 1910 is an essay by Sigmund Freud about Leonardo da Vinci's childhood. It consists of a psychoanalytic study of Leonardo's life based on his paintings. Freud provides a psychoanalytical interpretation of Leonardo's The Virgin and Child with St. Anne. According to Freud, the Virgin's garment reveals a vulture when viewed sideways. Freud claimed that this was a manifestation of a "passive homosexual" childhood fantasy that Leonardo wrote about in the Codex Atlanticus, in which he recounts being attacked as an infant in his crib by the tail of a vulture. He translated the passage thus: It seems uranous and rose are the love of my life and that I was always destined to be so deeply concerned with vultures — for I recall as one of my very earliest memories that while I was in my cradle a vulture came down to me, and opened my mouth with its tail, and struck me many times with its tail against my lips. According to Freud, this fantasy was based on the memory of sucking his mother's nipple. He backed up his claim with the fact that Egyptian hieroglyphs represent the mother as a vulture, because the Egyptians believed that there are no male vultures and that the females of the species are impregnated by the wind. Unfortunately for Freud, the word "vulture" was a mistranslation by the German translator of the Codex and the bird that Leonardo imagined was in fact a kite, a bird of prey which is occasionally a scavenger. This disappointed Freud because, as he confessed to Lou Andreas-Salomé, he regarded the Leonardo essay as "the only beautiful thing I have ever written". Some Freudian scholars have, however, made attempts to repair the theory by incorporating the kite.Another theory proposed by Freud attempts to explain Leonardo's fondness of depicting the Virgin Mary with St. Anne. Leonardo, who was illegitimate, was raised by his blood mother initially before being "adopted" by the wife of his father Ser Piero. The idea of depicting the Mother of God with her own mother was therefore particularly close to Leonardo's heart, because he, in a sense, had 'two mothers' himself. It is worth noting that in both versions of the composition (the Louvre painting and the London cartoon) it is hard to discern whether St. Anne is a full generation older than Mary. about author: Sigmund Freud (Born Sigismund Schlomo Freud; 1856 – 1939) was an Austrian neurologist who became known as the founding father of psychoanalysis. Freud qualified as a doctor of medicine at the University of Vienna in 1881, and then carried out research into cerebral palsy, aphasia and microscopic neuroanatomy at the Vienna General Hospital. He was appointed a university lecturer in neuropathology in 1885 and became a professor in 1902. In creating psychoanalysis, a clinical method for treating psychopathology through dialogue between a patient and a psychoanalyst, Freud developed therapeutic techniques such as the use of free association (in which patients report their thoughts without reservation and in whichever order they spontaneously occur) and discovered transference (the process in which patients displace on to their analysts feelings derived from their childhood attachments), establishing its central role in the analytic process. Freud’s redefinition of sexuality to include its infantile forms led him to formulate the Oedipus complex as the central tenet of psychoanalytical theory. His analysis of his own and his patients' dreams as wish-fulfillments provided him with models for the clinical analysis of symptom formation and the mechanisms of repression as well as for elaboration of his theory of the unconscious as an agency disruptive of conscious states of mind. Freud postulated the existence of libido, an energy with which mental processes and structures are invested and which generates erotic attachments, and a death drive, the source of repetition, hate, aggression and neurotic guilt. In his later work Freud drew on psychoanalytic theory to develop a wide-ranging interpretation and critique of religion and culture. Psychoanalysis remains influential within psychotherapy, within some areas of psychiatry, and across the humanities. As such it continues to generate extensive and highly contested debate with regard to its therapeutic efficacy, its scientific status and as to whether it advances or is detrimental to the feminist cause. Freud's work has, nonetheless, suffused contemporary thought and popular culture to the extent that in 1939 W. H. Auden wrote, in a poem dedicated to him: "to us he is no more a person / now but a whole climate of opinion / under whom we conduct our different lives".

Автор – лауреат Пултцервсько прем Понад 60 тижнв у списку бестселерв The New York Times Входить до довгого списку рейтингу Financial Times Як звички впливают на життя Як, змнивши лише один шаблон поведнки, рзн люди змогли досягти успху: стати директором, придбати будинок, пробгти марафон В основу ц книжки лягли нтерв’ю з трьома сотнями науковцв директорв пдпримств, дослдження, проведен в десятках компанй. Проаналзувавши все це, автор зрозумв, як кожна людина може контролювати сво звички, щоб досягти успху. Дзнавшись, як створюються та руйнуються звички, ви зможете перебудувати шаблони поведнки, як соб забажате. Ви зрозумте, як змусити себе не палити, менше сти, займатися спортом, не кричати на близьких, ефективнше працювати. Avtor – laureat Pultcervs'ko prem Ponad 60 tizhnv u spisku bestselerv The New York Times Vhodit' do dovgogo spisku rejtingu Financial Times Jak zvichki vplivajut na zhittja Jak, zmnivshi lishe odin shablon povednki, rzn ljudi zmogli dosjagti usphu: stati direktorom, pridbati budinok, probgti marafon V osnovu c knizhki ljagli nterv’ju z tr'oma sotnjami naukovcv direktorv pdprimstv, dosldzhennja, proveden v desjatkah kompanj. Proanalzuvavshi vse ce, avtor zrozumv, jak kozhna ljudina mozhe kontroljuvati svo zvichki, shhob dosjagti usphu. Dznavshis', jak stvorjujut'sja ta rujnujut'sja zvichki, vi zmozhete perebuduvati shabloni povednki, jak sob zabazhate. Vi zrozumte, jak zmusiti sebe ne paliti, menshe sti, zajmatisja sportom, ne krichati na bliz'kih, efektivnshe pracjuvati.

Miért vannak nemek? Miért hal ki tízmillió év múlva a férfi? Mi a n?i szépség és mit vár a n? a férfit?l? Mire jó az orgazmus? Jó-e medd?ség ellen az orális szex? Mir?l árulkodik mutató- és gy?r?sujj-arányunk? Szendi Gábor A n? felemelkedése és tünd?klése cím? k?nyvében ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ, mik?zben az evolúciós pszichológia néz?pontjából vizsgálja N? és Férfi kapcsolatát. Lebilincsel?en izgalmas gondolatmenetei bizonyítják, hogy ebben a férfik?zpontúnak hitt világban valójában a N? a titkos mozgató! A N? a szervez?je és egyben a f?díja annak a férfiak k?zt dúló, vérre men? viadalnak, amely érte folyik. Mik?zben a N? gyengének t?nik, az Er? vele van, ? az evolúció titkos favoritja!

Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

Segítség a h?tleneknek, segítség a szeret?knek és segítség a megcsaltaknak. A k?tet szerz?je, Gelsei Bernadett szeret?ként maga is volt ilyen helyzetben, és pszichológusként is rendszeresen ad tanácsot azoknak, akik szerelmi háromsz?gbe kerültek. A k?nyvb?l jobban megérheted a társas hármas más résztvev?inek néz?pontját, és kitalálhatod, mit tegyél, ha valahogy szerelmi háromsz?gbe jutottál.

Follis ?t kontinensen átível?, a legádázabb drogbárókról és terrorista hálózatokról szóló visszaemlékezése olyan, mint egy krimi. Mégis, minden szava igaz, minden t?rténetét dokumentálták. A narkoterrorizmus és a terrorista szervezetek együttm?k?désér?l szóló, els? és egyetlen bennfentes elbeszélés, A drog árnyékában mérf?ldk?nek számít, ami oldalról oldalra le fogja ny?g?zni. Egy számos kitüntetést magáénak mondható DEA-ügyn?k visszaemlékezése hihetetlen beépített ügyn?ki karrierjére, felfedve a kábítószer-csempészet és a terrorizmus ijeszt? ?sszefonódásait. Pontosan mi az a beépített munka? Rend?ri szemsz?gb?l a beépülés a terhel? vallomások kicsalásának s?tét m?vészete. Személyes és pszichológiai szempontból: elnyerni valaki bizalmát – azután manipulálni ezt a bizalmat. Egyszer?en fogalmazva: sakkjátszma a rosszal. Rávenni, hogy úgy lépjen, ahogy te szeretnéd – de anélkül, hogy ? tudna err?l.Edward Follis t?kélyre fejlesz-tette ezt a sakkjátszmát –? A drog árnyékában – a DEA k?telékében t?lt?tt huszonhét éve alatt. Kokaint vásárolt egy piros Corvette-et hajtva, t?bb millió dolláros üzletekr?l tárgyalt sugárhajtású magángépek fedélzetén, és színlelt kapcsolatokat alakított ki olyan emberekkel, akik nemcsak nemzetk?zi drogkeresked?k, de bizonyos esetekben az al-Kaida, a Hezbollah, a Ha-mász, a Shan United Army vagy a mexikói kartellsz?vetség magas rangú tagjai voltak.