Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

Limbajul, ca func?ie psihic? specific uman?, se afl? la confluen?a mai multor discipline, printre care filosofia, psihologia, neurobiologia, psihopedagogia special?, logopedia. Tulbur?rile sale, fie c? sunt de natur? organic?, func?ional? sau psihologic?, restr?ng capacitatea de comunicare a individului ?i, implicit, via?a lui social?. ?n cartea de fa??, pornind de la modelele explicative ale tulbur?rilor de limbaj ?i prezent?nd metode de evaluare ?i interven?ie a c?ror eficacitate a fost demonstrat? ?tiin?ific, autoarea realizeaz? o deschidere spre tulbur?rile emo?ionale, comportamentale, de ?nv??are ?i nu numai, ?ncadr?ndu-le ?n contextul mai larg al mentalului uman. Propun?nd direc?ii concrete de evaluare ?i interven?ie ?n cazul unor tulbur?ri ale limbajului precum dislalia, b?lb?iala, rinolalia, dizartria, afazia, tulbur?rile de voce, ?nt?rzierea ?n dezvoltarea limbajului, aceast? carte are o important? latur? practic?, ?mbog??ind literatura de specialitate printr-un demers inovator ?i binevenit.

Lumea ?n care tr?im este tot mai schimb?toare. Tehnologia progreseaz? rapid, valorile se transform?, apar ?i dispar profesii cu o vitez? uluitoare. Cum am putea preg?ti ast?zi copilul, pentru lumea ?n care va tr?i m?ine, c?nd, poate, ceea ce pre?uim ast?zi, m?ine va fi dat uit?rii?P?rin?ii oscileaz? adesea ?ntre permisivitate ?i exigen??, ne?tiind care este strategia educa?ional? optim? pentru viitorul copiilor lor. S?-l scutim de orice efort ?i de orice responsabilitate? S?-l ?nscriem la cursuri op?ionale, ?n speran?a de a-i deschide c?t mai multe drumuri? S? insist?m pe disciplin? ?i materiile ?colare??n Calea ?nving?torului, cei doi autori recurg la numeroase exemple din via?a de zi cu zi ?i cercet?ri de ultim? or? ?i, ?ntr-un stil alert ?i atractiv, ofer? solu?ii simple. P?rin?ii nu numai c? se vor bucura mai t?rziu de roadele eforturilor lor, ci vor reu?i, prin intermediul activit??ilor desf??urate ?mpreun? cu copiii, s? creasc? coeziunea dintre ei ?i ace?tia.

Psihologia Sinelui, ?ntemeiat? de Heinz Kohut, este una dintre cele mai importante orient?ri din psihologia, psihoterapia ?i psihanaliza contemporan?. Pornind de la tulbur?rile narcisice de personalitate, frecvente ?n clinica sa din America anilor ‘50, Kohut se distan?eaz? de teoria pulsiunilor elaborat? de Freud pe baza trat?rii nevrozelor, foarte r?sp?ndite ?n Europa ?nceputului de secol. ?n centrul psihologiei sinelui se va afla linia narcisic? a dezvolt?rii psihice, pe care Kohut o consider? prioritar?. Sinele, obiectele sinelui, oglindirea, transferul narcisic iau locul principalelor concepte freudiene. Importantele modific?ri teoretice se concretizeaz? ?n ?nnoiri ale tehnicii, ?ntre care privilegierea empatiei ?n raport cu interpretarea se situeaz? pe primul plan.Sintetiz?nd ?ntreaga concep?ie a lui Kohut, prelegerile interactive sus?inute de el la Chicago la mijlocul anilor ‘70 se adreseaz? psihoterapeu?ilor, psihiatrilor, psihologilor, precum ?i tuturor celor interesa?i de cunoa?terea de profunzime a omului.

ntr-o cultur mercantil i narcisic, puini mai reuesc s triasc o iubire mplinit i autentic, stabil i satisfctoare. i aceasta, pentru c uitm adesea c iubirea, ca orice fel de art“, are nevoie de exerciiu i rbdare, de concentrare i determinare. n aceast carte clasic, Fromm exploreaz diversele chipuri ale iubirii, ncepnd cu forma ei romantic (adesea greit neleas), continund cu dragostea fratern i cea erotic i ncheind cu iubirea de sine i de Dumnezeu, precum i cu dragostea pentru prini i copii. Scris cu jumtate de secol n urm, acest ghid al ndrgostitului rtcit este mai actual ca oricnd, oferind, ntr-un limbaj limpede, ci spre un plus de intimitate, de pasiune i de rezonan afectiv. Lecia lui Fromm este c iubirea ncepe prin a oferi ceva celui drag (bucurie, nelegere, umor, curiozitate sau chiar tristee), prin a drui toate expresiile a ceea ce este viu n noi“.n anii 1970, am fost adeseori martor al felului deosebit n care Fromm i exprima iubirea. O simeam n felul n care ncepea o conversaie cu cineva. i, mai presus de toate, o simeam n felul n care se raporta la soia lui, Annis: cnd o sruta n lift, cnd i lua rmas bun, cnd o privea i o atingea. Capacitatea lui Fromm de a drui iubire poate fi resimit chiar i azi de cei care citesc Arta de a iubi.“ – Rainer Funk, psihanalist i fost asistent al lui E. FrommIubirea nu este n primul rnd o relaie cu o anumit persoan. Ea este o atitudine, o orientare a caracterului care determin relaionarea unei persoane cu lumea ca ntreg i nu doar cu un unic obiect al iubirii. Dac cineva iubete doar o alt persoan i este indiferent fa de restul semenilor si, iubirea sa nu este iubire, ci ataament simbiotic sau autocentrare amplificat.“ – Erich Fromm

Lehet házunk a hegytet?n, men? kocsink a garázsban, drága holmikkal telet?m?tt gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keser? tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelel? tanulságot a t?rténtekb?l. Akár így, akár úgy, el?sz?r ismerkedjünk meg ?nmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jókép? idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul k?z?s utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mit?l vonzó egy n? a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az els? randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak ?rül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA D?RA párkapcsolati kisokosa a pszichológia t?rténetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gy?jti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és t?rténetekben b?velked? bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó k?vetkeztetéseket, és az els? randitól a gyerekvállalásig a legt?bb nehéz helyzetet csillagos ?t?sre oldjuk meg – hiszen az élet párban szép!

Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i Aceast? inscrip?ie reliefat? pe frontonul templului lui Apolo din Delfi a devenit principiul fundamental al filosofiei lui Socrate. Remarc?m de altfel c? majoritatea religiilor ?i ?nv???turilor antice ne ?ndeamn? c?tre aceea?i cunoa?tere fundamental?. ?Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i!” s-a transformat ?ntr-o maxim? ?i un ?ndemn de urmat pentru majoritatea oamenilor, fiecare urm?ndu-?i propria cale. Ce ?nseamn? s? ne cunoa?tem? Ce suntem noi ?n realitate ?i ce este de (re)cunoscut referitor la fiin?a noastr?? Care este numitorul comun al tuturor ac?iunilor noastre? Care este aspira?ia l?untric? a fiec?ruia dintre noi, pentru ce facem tot ce facem ?i care este natura adev?ratei fericiri? Toat? c?utarea noastr? se rezum? la un lucru foarte simplu: g?sirea propriei identit??i. Poate fi adev?rata noastr? identitate o stare, o manifestare sau o experien??? Toate acestea sunt trec?toare, astfel c? dac? am fi fost una din ele, am fi disp?rut odat? cu ea. Nimic din ceea ce este supus schimb?rii, nimic din ceea ce apare ?i dispare nu poate constitui esen?a noastr?. Ceea ce suntem ?n realitate este permanent aici, percep?nd schimb?rile, apari?iile ?i dispari?iile experien?elor ?i a obiectelor din ele.

Partenerul este asemenea unei oglinzi, iar ?n oglind? ni se reveleaz? solu?ia. ?ntr-o rela?ie nu se petrece nimic ?nt?mpl?tor, deoarece fiin?a pe care ai atras-o ?n via?a ta face parte din planul vie?ii tale. Ceea ce spune sau nu, ceea ce g?nde?te sau simte, modul ?n care se comport? ??i oglindesc for?ele energetice l?untrice care ??i ghideaz? via?a ?i rela?ia. Prin intermediul principiului oglinzii vei fi capabil s? descifrezi tiparele incon?tiente. Dac? ?n?elegi ce a ac?ionat p?n? acum ?n fundal, vei atrage transform?ri benefice ?n via?a ta.? Blocajele suflete?ti vor disp?rea, iar ?n fi nal se poate petrece ceea ce dou? fiin?e umane privesc drept cea mai ?nalt? fericire comun?: o iubire eliberat? ?i profund ?mplinitoare, pentru fiin?a iubit? ?i pentru tine ?nsu?i. Cartea de fa?? este asemenea unui program practic, menit s? vindece blocajele rela?ionale, s? aduc? o profund? cunoa?tere de sine ?i s? ofere posibilitatea dob?ndirii unei reale eliber?ri interioare. ??n rela?ii nu exist? noroc sau ghinion. Exist? doar iubire ?i tipare ascunse. Iar dincolo de tipare te a?teapt? ?mplinire ?i libertate.”

Noi venim pe lumea aceasta cu un suflet sincer ?i cu ochii larg deschi?i. Primim cu ?nc?ntare fiecare raz? de soare, observ?m curcubeul ?n fiecare pic?tura de ploaie ?i respir?m cu tot pieptul, pun?ndu?ne ?n fa?a v?ntului. Dar trec anii ?i ceva se ?nt?mpl?: noi brusc observ?m c? ne?am dezobi?nuit s? r?dem, entuziasmul a fost ?nlocuit cu morm?itul, iar a?teptarea bucuriei, cu am?r?ciunea dezam?girii. ?i doar o prim? adiere de v?nt de prim?var? ne treze?te ?n suflet amintirea acelei perioade de aur, c?nd via?a noastr? era una adev?rat?, ?mplinit? ?i fericit?. Vom face o c?l?torie ?mpreun? cu marele maestru Vladimir Lermontov. Dansa?i, lua?i zborul ?i zbura?i spre o nou? via?? minunat?. Mai simplu dec?t at?t nu poate fi!

In creating psychoanalysis, a clinical method for treating psychopathology through dialogue between a patient and a psychoanalyst, Freud developed therapeutic techniques such as the use of free association (in which patients report their thoughts without reservation and in whichever order they spontaneously occur) and discovered transference (the process in which patients displace on to their analysts feelings derived from their childhood attachments), establishing its central role in the analytic process. Freud’s redefinition of sexuality to include its infantile forms led him to formulate the Oedipus complex as the central tenet of psychoanalytical theory. His analysis of his own and his patients' dreams as wish-fulfillments provided him with models for the clinical analysis of symptom formation and the mechanisms of repression as well as for elaboration of his theory of the unconscious as an agency disruptive of conscious states of mind. Freud postulated the existence of libido, an energy with which mental processes and structures are invested and which generates erotic attachments, and a death drive, the source of repetition, hate, aggression and neurotic guilt. In his later work Freud drew on psychoanalytic theory to develop a wide-ranging interpretation and critique of religion and culture. Psychoanalysis remains influential within psychotherapy, within some areas of psychiatry, and across the humanities. As such it continues to generate extensive and highly contested debate with regard to its therapeutic efficacy, its scientific status and as to whether it advances or is detrimental to the feminist cause. Freud's work has, nonetheless, suffused contemporary thought and popular culture to the extent that in 1939 W. H. Auden wrote, in a poem dedicated to him: "to us he is no more a person / now but a whole climate of opinion / under whom we conduct our different lives". About Author: Sigmund Freud (Born Sigismund Schlomo Freud; 6 May 1856 – 23 September 1939) was an Austrian neurologist who became known as the founding father of psychoanalysis. Freud qualified as a doctor of medicine at the University of Vienna in 1881, and then carried out research into cerebral palsy, aphasia and microscopic neuroanatomy at the Vienna General Hospital. He was appointed a university lecturer in neuropathology in 1885 and became a professor in 1902.

Що робити, якщо ваша дитина надто активна, емоц?йна, вразлива, чутлива... словом, надзвичайна???У ц?й книжц? талановитий педагог ? дбайлива мама Мер? Ш?д? Курс?нка д?литься з батьками ун?кальним досв?дом, ?нформац??ю ? стратег?ями виховання, набутими за багато рок?в роботи в дитячому центр?. Вона допоможе вам зрозум?ти причини дивно? повед?нки дитини, знайти ?? сильн? та слабк? сторони, гасити конфл?кти й емоц?йн? атаки, обрати школу, вир?шити проблеми ?з засинанням ? прокиданням тощо. Кредо авторки — ?Розвиток, а не досконал?сть!? — вже стало базовим принципом виховання у м?льйонах с?мей по всьому св?т?.??

Annyit már most nyugodtan elmondhatok, hogy akárcsak A n? cím? k?nyvnél - amely alapjában véve nem csupán a n?r?l szólt -, menet k?zben már itt is tudtam, láttam, hogy ez a k?nyv sem tisztán csak a férfiról fog szólni. Szerettem volna sok mindent beletenni a férfiasság kérdésér?l, a b?ntudat megoldásának az elkezdésér?l, a gyászról, halálról, búcsúról, elengedésr?l, virágokról, ?nmagamról. Tényleg sok mindent. Válaszokat egy sor kérdésre. Felvetéseket a pasikkal kapcsolatosan. Hogy például "miért élt a párom nyolc hónapig egy másik csajjal párhuzamos életet mellettem, mik?zben azt bizonygatta, hogy mennyire szerelmes belém?" A minap kaptam egy ilyen e-mailt! ?pp karácsonykor robbant szét a dolog... Amikor ez a k?nyv készült, k?rbetelefonáltam egy csomó pasit, akit ismerek. A tinédzserekt?l kezdve az ?tvenesekig valamennyiüknek ugyanazt a kérdést tettem fel: mit?l érzik magukat férfinak. A kérdésre, hogy mit?l érzik magukat férfinak, a pasik egy jelent?s része azt felelte, hogy ezen ?k még soha nem gondolkodtak, és ez a kérdés eléggé meglepetésszer?en érte ?ket... Holott a n?k esetében az utóbbi ?t-tíz év másról sem szólt, mint hogy definiálják, mi az, hogy n?... ?gy t?nik, ezek olyan dolgok, amelyekr?l a pasik általában nem beszélnek. Vagy csak nagyon felületesen. Magáról a férfilétr?l... Azért nem, mert "ez teljesen magától értet?d?", hogy az illet? férfi. Fel sem merül, hogy ezt bármi megkérd?jelezhetné..."

Experienele extracorporale reprezint un subiect fierbinte n zilele noastre i Anthony Peake a acoperit pe larg diversele domenii de cercetare care pot, cel puin, s ne ajute s nelegem acest fenomen neobinuit. Este prima carte care prinde n plasa ei visele, amanismul, gndirea oriental i fizica cuantic, fenomenele extracorporale fiind tema spre care converg toate.“ – Stanely Krippner, coautor al crii Personal MythologyUnul dintre cele mai mari mistere ale experienei umane este senzaia prsirii propriului corp i a descoperirii unui alt nivel al realitii. n cartea de fa Anthony Peake sugereaz c visul lucid, experienele extracorporale, vizualizarea la distan i cltoriile astrale constituie, toate, elemente ale aceluiai fenomen, un fenomen care poate da omenirii o idee despre un univers care este cu mult mai complex dect ne-am fi putut imagina vreodat. Peake face o trecere n revist a acestui subiect fascinant i apoi, folosind descoperirile recente din domeniul neurologiei, studiului contiinei i fizicii cuantice, sugereaz un nou model foarte provocator al interaciunii percepiei omului cu realitatea“.

Interven?ii de natur? extraterestr? ?n armat?, guvernare ?i tehnologiePrezen?a extraterestr? pe P?m?nt este tot mai extins? ?i, pe m?sur? ce intr?m ?n Era V?rs?torului, va fi recunoscut? oficial, produc?nd ?oc ?i o nevoie stringent? de a ?n?elege schimb?rile sociale ?i tehnologice cauzate de ?fra?ii“ no?tri din spa?iu. O carte de c?p?t?i ?n ceea ce prive?te progresele uimitoare pe care le va ?nregistra omenirea pe plan ?tiin?ific ?i spiritual ?n anii urm?tori, acest compendiu exploreaz? influen?a extratere?trilor asupra istoriei noastre trecute ?i prezente.Cartea relateaz? pove?ti despre r?piri ?i ?nt?lniri cu extratere?trii, ridic? problema tehnologiilor inexplicabile, de origine extrap?m?ntean?, folosite ?n domeniul public ?i militar, precum ?i a dispozitivelor antigravita?ie, analizeaz? exopolitica (influen?a prezen?ei extraterestre asupra politicii), Stargate-ul din Irak, Proiectul Hibrid de ?ncruci?are rasial?, leg?turile nazi?tilor cu OZN-urile ?i baza lor subteran? secret? din Antarctica, t?inuirea de c?tre guvernul american a ac?iunilor extraterestre, printre care cazul Roswell, ?i transformarea declan?at? de cometa Hale-Bopp. Volumul cuprinde interviuri cu speciali?ti afla?i ?n prima linie a mi?c?rii New Science derivat? din ?tiin?a extraterestr?.

Autorul reconsider contribuia lui Velikovsky la ideile noastre despre sistemul solar i scoate n eviden care dintre prediciile acestuia ar mai putea fi confirmate n viitor.“ – Nexus Magazine, iunie 2012. De ce Lumi n coliziune scris de Immanuel Velikovsky era singura carte deschis pe masa de lucru a lui Albert Einstein, n momentul morii acestuia n anii ‘50, Immanuel Velikovsky, scriitor i psihiatru rus, provoca un adevrat scandal n mediul tiinific prin crile sale. Susinea o teorie a dezastrelor conform creia ciocnirea planetei Venus cu Marte ar fi provocat rcirea brusc a Pmntului n doar cteva clipe, modificnd radical destinul planetei noastre. Cartea de fa propune o reexaminare a controversatelor ipoteze avansate de Velikovsky referitoare la planeta Venus, n lumina noilor descoperiri astronomice i arheologice. Se pare c att recentele misiuni ale sondelor spaiale, ct i traducerile unor vechi documente din China, Coreea i Japonia despre planeta Venus confirm retroactiv viziunile celui care a fost considerat cndva un eretic al tiinei.

Autorul c?r?ii Conversa?ii cu Dumnezeu – Cartea 2 din seria Conversa?ii cu omenirea?98% dintre oameni ??i petrec 98% din timp cu lucruri lipsite de importan??.“ ...a?a ?ncepe cea mai recent? carte a lui Neale Donald Walsch, care ne ?nva?? c? aceast? imens? pierdere de vreme duce la at?tea vie?i pline de triste?e ?i zbucium, ?i lumea ?ns??i pare s? se afle mereu ?n pragul unui dezastru.Nimeni nu este de vin?, spune autorul, pentru aceast? stare de fapt. Pur ?i simplu, nu ne-am spus sau nu ne-am g?ndit la ceea ce conteaz? – sau, dac? la ?ntreb?rile noastre despre ceea ce conteaz? s-a r?spuns, r?spunsurile pe care le-am dat n-au fost potrivite.Acum ?ns?, afirm? Walsch, specia uman? prime?te o invita?ie de la Via?? ?ns??i, sub forma unei schimb?ri energetice palpabile, ce se petrece ?n 2012 ?i dup? aceea, o invita?ie de a pune ?ntrebarea ?ntr-un mod direct – iar oamenii de pretutindeni pot sim?i acest lucru.Walsch ne spune c? vie?ile noastre nu trebuie s? fie o serie de crize de ?ngrijor?ri ?i de dificult??i, implic?nd banii, rela?iile, s?n?tatea sau familia, ?i nici lumea larg? nu trebuie s? fie un loc al unui dezastru permanent.Singurul lucru care conteaz? ne ofer? o formul?, elegant? prin simplitatea sa, ce va ?nnobila de ?ndat? via?a celor ce o ?mbr??i?eaz? – ?i care poate schimba ?ntreaga lume.

Avei probleme cu drogurile Citii aceast carte i vei avea motivaia de a scpa de ele. Cunoatei pe cineva care are probleme cu drogurile Facei-i cadou aceast carte i mai mult ca sigur c i vei salva viaa. Dorii s-i ferii pe copiii, fraii, veriorii, nepoii, vecinii, prietenii dumneavoastr de droguri Cumprai pentru ei aceast carte. Aceasta e o carte unic n Romnia! Autoarea crii a fost dependent de droguri timp de 5 ani. Cnd a publicat cartea Goana dup iluzii, trecuser 5 ani de cnd se salvase din agonia dependenei. Ct de jos poi s ajungi odat intrat n lumea drogurilor Ct suferin nduri Exist scpare O poveste adevrat, impresionant, emoionant, povestea Georgianei Drgan.“ – Vasile Poenaru Cartea Georgianei A. Drgan este o autobiografie scris n termenii suferinei, dezndejdii, regretelor i viciilor, dar care n final prinde conturul unei lecii de via al crei lait-motiv este ideea c orice problem are o rezolvare atunci cnd exist voin i speran.“ – Horia Laureniu Tiseanu, primar, Municipiului Cmpina De multe ori am auzit zicala viaa bate filmul, dar prin prisma experienei mele de via, mi-a fost greu s cred. Cartea Georgianei ns m-a convins. Felul n care descrie ea suferinele diverse prin care a trecut de-a lungul vieii este att de real, nct te face s simi c eti acolo i c ar trebui s intervii cumva. Iar uneori chiar s uii c e viaa real i s preferi s crezi c e doar un film urt. Pe de alt parte, este o poveste a speranei, a credinei c nu exist o groap prea mare din care Dumnezeu s nu te poat scoate. Dup tot ce vei citi n paginile ce urmeaz, faptul c Georgiana a ajuns n punctul n care a scris aceast carte, este n sine un miracol.“ – Violeta Frgu,psiholog n adicii, Asociaia Preventis, Cluj

Ferenczi Sándor egyik kedves gondolata volt: a magyar k?z?nség számára megírni a pszichoanalizis r?vid ?sszefoglalását. Tudtuk, hogy el is készült ez az írás. Tervezgette, hogy megjelenteti k?nyvalakban, de mindig k?zbej?tt valami akadály. A k?nyv nagyobbik felének kéziratát, hátrahagyott írásai k?z?tt készen találtuk. Noha ez a m? nem mai kelet?, ma sincs az egész világirodalomban a lélekelemzésnek jobb, nagyszer?bb, világosabb ?sszefoglalása. Hozzácsatoltuk még három kés?bbi el?adását; ezek a lélekelemzés újabban felmerült kérdéseivel foglalkoznak. ?gy ez a kis munka a mai pszichoanalizis teljes ismertetését adja.

Щороку ми д?зна?мося дедал? б?льше нових сл?в у галуз? економ?ки, комп’ютерних технолог?й ? маркетингу, натом?сть невпинно убож?? наш лексикон у сфер? етики й морал?. Дев?д Брукс б’? на сполох: очевидно, що сучасне сусп?льство у гонитв? за новац?ями нехту? усталеними етичними принципами, втрача? моральн? стимули й ?деали, руйну? св?й духовний стрижень. ?ДНК особистост?? про те, як переглянути власн? пр?оритети ? зосередитися на внутр?шн?х чеснотах. Вона покаже, як деяким людям вдалося проторувати шлях до сильного характеру ? стати г?дною особист?стю. ?хн? ?стор?? стануть для читача певними ор??нтирами у пошуках власно? стратег?? гартування характеру, допоможуть п?знати себе, в?днайти душевну гармон?ю ? щастя.

Багато людей не визначають пр?оритет?в, не формулюють мети життя ?, як насл?док, просто пливуть за теч??ю. Так? люди ризикують опинитися не там, де хот?ли. Коли житт?ва р?ка почина? кидати тебе на порогах, де шукати рят?вний круг, як не втратити весло, що допоможе повернутися на обраний шлях? Автори ц??? книжки — в?домий блогер Майкл Гаят ? б?знес-тренер Ден?ел Гаркав? — вважають, що вряту? ефективний житт?вий план. ??Книжка ?Дивись уперед? покрокова ?нструкц?я з? створення карти д?й, яка стане вашим найважлив?шим проектом. Книжка стане в нагод? ус?м, хто хоче розвиватись ? зм?нюватись, та вважа?, що життя ма? приносити рад?сть.