La ce v?rst? pot s?-i d?ruiesc celui mic o tablet?? Peste c??i ani va avea nevoie de un telefon mobil? Jocurile video ?l agit? ?i-l fac oare "dependent" pe b?iatul meu? Ce fel de fotografii poate afi?a pe internet fiica mea adolescent? ?i cu cine se poate "?mprieteni" pe Facebook? Specializat? ?n psihiatria copilului ?i mam? a trei b?ie?i, Jodi Gold puncteaz?, pe un ton echilibrat, at?t beneficiile educa?ionale ?i cognitive ale tehnologiilor digitale, c?t ?i numeroasele capcane. Astfel, p?rin?ii noii genera?ii de "copii digitali" vor afla ce aplica?ii ?i jocuri ?ncurajeaz? creativitatea ?i inteligen?a copilului sau adolescentului, dar ?i ce limite trebuie impuse (ca durat?, dar ?i la nivel de con?inut), pentru a evita h?r?uirea online, refugierea nes?n?toas? ?n lumea vitual? ori dezinteresul pentru ?coal? ?i rela?iile sociale din real?.

Un pu?ti de-o ?chioap? se arunc? pe jos ?n mijlocul magazinului; un elev de gimnaziu se plimb? prin clas? ?n mijlocul orei; un adolescent r?zg?iat ?n-are chef" s? ?nve?e nicio meserie. P?rin?ilor, profesorilor sau chiar angajatorilor, peisajul le este deja familiar. Cum se face c? ace?ti copii au ajuns s?-i joace pe degete pe adul?i ?i s? nu mai respecte nicio autoritate? Michael Winterhoff, psihiatru de copii, explic? ?n ce fel abdicarea de la reperele educa?ionale tradi?ionale, dar ?i ?ncurajarea unei rela?ii de ?parteneriat" (de negociere) ?ntre p?rin?i ?i copii a dus la situa?ia ?n care copiii sunt complet lipsi?i de acele oglindiri, limit?ri ?i ?ndrum?ri vitale pentru a deprinde autocontrolul ?i a cre?te nu doar fizic, ci ?i emo?ional. Discut?nd tendin?a p?rin?ilor de a-?i proiecta ne?mplinirile ?n via?a copilului, cartea ne reconduce la r?d?cinile parentajului: copiii trebuie s? redevin? copii, iar p?rin?ii trebuie s? redevin? educatorii grijulii, dar fermi, de care copiii au nevoie pentru o dezvoltare armonioas?.

Manualul de psihiatrie social? ?i psihoterapiereprezint? o ini?iativ? singular? ?n peisajul publica?iilor de specialitate din Rom?nia, de tratare exhaustiv? a unui domeniu pu?in explorat. Inten?ia declarat? a autorilor este introducerea unui limbaj obiectiv, dar totodat? accesibil, pe ?n?elesul tuturor, care s? deschid? calea unei comunic?ri reale ?ntre profesioni?ti ?i cei afecta?i de boala psihic?. Folosind termeni mai pu?in uzuali ?n limbajul de specialitate – confruntare, peisaj, atitudine fundamental? –, cartea introduce cititorului rom?n no?iunea de psihiatrie social?, ?n care ?cel?lalt“, a?a cum este denumit ?n carte cel suferind de o boal? psihic?, este considerat egalul celui s?n?tos ?i tratat ca atare.Manualul vine ?n ?nt?mpinarea cititorului care studiaz? pentru examenul de psihiatrie sau psihoterapie, indiferent de specializarea aleas? (asistent medical, medic, psiholog, nutri?ionist, ergoterapeut, kinetoterapeut). Totodat?, el se adreseaz? lucr?torilor ?n psihiatrie, precum ?i tuturor celor care au avut experien?e psihiatrice, fie ca pacien?i, fie ca apar?in?tori.??n psihiatria social?, accentul se pune pe confruntarea uman? cu omul bolnav psihic, adic? ?cel?lalt?, a?a cum este numit at?t de des ?n carte. Eu pot recunoa?te ?n cel?lalt un egal. El este, ?n pofida alterit??ii, un om deosebit de normal, la fel ca mine. Pot recunoa?te ?ns? ?i caracterul diferit, str?in, pe care abia dac? ?l ?n?eleg sau nu ?l ?n?eleg deloc, ?i care ?mi indic? ?n mod clar o diferen?? fa?? de cel?lalt. ?n psihiatria social? este ?ntotdeauna vorba despre proiectarea acestei rela?ii complexe, despre completitudinea percep?iei mele ?n ceea ce ?l prive?te pe cel?lalt, despre aten?ia fa?? de el ?i despre propria-mi disponibilitate pentru nou, pentru nea?teptat. Ideea este de a ?nv??a continuu.“

Imediat ce ai anunat c eti nsrcinat, rudele, prietenii, cunoscuii, chiar i persoanele strine se grbesc s-i dea sfaturi. Pe internet gseti tot felul de informaii despre natere i creterea copiilor, unele verificate, altele mai puin, dar care adesea se bat cap n cap. Cum s-o scoi la capt n tot acest hi informaional Mari mituri despre dezvoltarea copiilor este o carte ce-i propune s demoleze ideile preconcepute, bazndu-se pe rezultatele cercetrilor tiinifice, pe dovezi, pe date statistice. Cartea dezbate fr menajamente 50 de mituri, rspunznd la ntrebri precum: Se poate prezice sexul bebeluului uitndu-te la forma corpului matern Genereaz anestezia epidural complicaii la natere S lai copilul s plng sau s-l iei n brae la cel mai mic semn de suferin S l aezi n premergtor ori s-l lai s se ridice singur n poziie biped Poate vaccinarea s induc autismul Dar consumul de zahr mi va agita copilul Pn la ce vrst este indicat alptarea mi traumatizez copilul pe via dac-i dau o palm Divorul prinilor poate distruge viaa copiilor Cu exemple din filme i seriale cunoscute, cu trimiteri la referine bibliografice de ncredere, cartea de fa reprezint un mic ghid pentru prini, extrem de util n numeroasele momente de cumpn cu care se confrunt pe parcursul creterii unui copil. Totodat, ea poate fi i un excelent suport de curs pentru cei ce se pregtesc n psihologia copilului. Ideea c un copil singur la prini este rsfat dateaz de peste un secol… cercetrile sugereaz c aceasta nu este n realitate dect un mit… Copiii singuri la prini […] au o motivaie de realizare nalt, un nivel mai ridicat al stimei de sine i relaii mai pozitive cu prinii […] i sunt similari tuturor celorlalte grupuri familiale n ceea ce privete maturitatea, spiritul de cooperare, autocontrolul, stabilitatea emoional, participarea social, extraversia i popularitatea n grupul lor de vrst.“ – Stephen Hupp i Jeremy Jewell Gemenii identici nu sunt identici din punct de vedere genetic O femeie poate rmne nsrcinat n timpul sarcinii Nu toate fetele au cromozomi sexuali XX i nu toi bieii au cromozomi XY Taii nu folosesc pedeapsa corporal mai des dect mamele Acestea i multe alte mituri sunt discutate prin prisma cercetrilor tiinifice de cea mai nalt calitate, i nu aa cum obinuim s facem noi, majoritatea prinilor, atunci cnd recurgem la intuiii, zvonuri i preri transmise din gur-n gur. Aceast carte ar trebui s se afle pe noptiera oricrui printe i consultat ori de cte ori ai dubii c faci ceea ce trebuie.“ – Michael Shermer, redactor al revistei Skeptic, editorialist la Scientific American, autor al crilor: Why People Believe Weird Things, The Believing Brain i The Moral Arc.

De la primul pas f?cut ?n aceast? lume, purt?m cu noi, f?r? s? ?tim, un ?sac" de poveri ale familiei: drame nespuse, doliuri ne?ncheiate, pove?ti ru?inoase. Motiv?nd c? ?este spre binele nostru" s? nu ne vorbeasc? despre secretele de familie, p?rin?ii ?i bunicii ne condamn?, incon?tient, la a repeta ciclul de traume suferite de str?mo?i. ?n acest ghid practic de psihogenealogie, suntem ajuta?i s? punem ordine ?n ??antierul" mo?tenit de la genera?iile anterioare, s? ne asum?m familia, cu bune ?i rele, ?i s? detension?m (prin iertare, nu prin uitare) conflictele care ne b?ntuie de genera?ii. Cartea clarific? principalele no?iuni de psihogenealogie ?i ofer? instrumentele necesare (?atomul social", ?gensociograma") pentru ?mp?carea cu sine, dar ?i cu str?mo?ii.

Atunci c?nd adolescentul sufer? din dragoste, p?rin?ii lui se gr?besc s?-l aline cu replici de genul ?Nu merit? s? te nec?je?ti pentru at?ta lucru!" sau ?O s? ?nt?lne?ti persoane mult mai bune ?i mai dr?gu?e dec?t fosta ta iubire". ?n ciuda dorin?ei bine inten?ionate a p?rin?ilor de a-?i proteja adolescen?ii de orice fel de suferin?e, sindromul ?inimii fr?nte" trebuie v?zut ca un proces c?t se poate de util pentru o bun? maturizare a adolescentului, sus?ine psihopedagogul belgian Bruno Humbeeck. Suferin?a din dragoste nu e o boal? ?i nici un motiv de ru?ine. Din contr?, este un prilej pentru a ?nv??a s? iube?ti, s?-l respec?i pe cel?lalt ?i s?-?i redefine?ti identitatea. Misiunea esen?ial? a p?rin?ilor va fi aceea de a oferi un mediu sigur ?i empatic ?n care copilul s? poat? da un sens nefericirii sale, s?-?i poat? asuma ?i integra suferin?a ?n scenariul propriei cre?teri afective. L?muririle psihologice viz?nd ata?amentul, pasiunea fuzional?, a?tept?rile ?i necesitatea revizuirii propriei imagini asupra lumii pot fi extrem de folositoare ?i ?n gestionarea dramelor pasionale din cuplurile adulte.

n aceast carte de referin pentru psihologia dezvoltrii umane, Erik Erikson combin profundele intuiii ale psihanalizei cu datele empirice ale antropologiei culturale, pentru a evidenia legturile strnse dintre educaia copilului i constrngerile socioculturale. Publicat n 1950 i reeditat n mai multe rnduri, cartea de fa are meritul de a fi aplicat cu succes teoria freudian a sexualitii infantile la munca de teren" a antropologiei. Astfel, autorul a studiat dou triburi amerindiene, comparndule diversele moduri de educaie i socializare ale copiilor. Plecnd de aici, a elaborat teoria celor opt stadii ale dezvoltrii Eului, concepie care a rmas extrem de influent pn n prezent. Cartea ofer analize revelatorii asupra civilizaiei nordamericane, la care se adaug dou inedite psihobiografii dedicate lui Hitler i Maxim Gorki.

Linda Blair, absolvent? de psihologie la Colegiul Wellesley din Massachusetts, a lucrat ?n cadrul unit??ii de comportament animal de la Medical Research Council, Universitatea Cambridge, studiind, ?mpreun? cu profesorul Robert Hinde, rela?iile dintre mam? ?i sugar la primate. A ob?inut ulterior o burs? la Harvard pentru a studia activit??ile de joc ?i dezvoltarea limbajului la copii ?i este psiholog clinician specializat ?n terapia cognitiv?.La sf?r?itul anilor 1980 a ?nceput s? ?in? prelegeri ?n ?coli ?i universit??i, pe tema adapt?rii la stresul examenelor. Particip? la emisiuni radio ?i TV ?i a publicat articole ?n The Guardian ?i ?n revista Psychologies. ?n prezent, semneaz? rubrici ?n The Times ?i ?n revista Junior.Este membr? a comitetului media pe care British Psychological Society ?l recomand? comentatorilor de pres?, radio ?i televiziune, membr? a British Psychological Society (unde este associate fellow) ?i a fost acreditat? de British Association for Behavioral and Cognitive Psychotherapies.

Un aspect atractiv al prezentei ediii st n capacitatea sa de a fi o lectur plcut i practic, rmnnd n acelai timp un document tiinific util deopotriv cercettorilor i publicului general. Pentru specialiti, cartea de fa poate reprezenta o schimbare agreabil de ritm (de la materialele de studiu obinuite), care, totui, nu face rabat seriozitii tiinifice. De asemenea, att pentru cercettori ct i pentru publicul larg, cartea aceasta poate fi considerat o modalitate de a demonstra c, printr-o prezentare adecvat, ceea ce pare a fi doar un text tiinific fad se poate dovedi a fi, n realitate, un text plin de via, folositor i relevant pentru toata lumea.“ – Robert B. Cialdini

Cum func?ioneaz? mintea noastr?? De ce facem unele alegeri ?i nu altele? Ce rol are plictiseala? Este moralitatea ?nn?scut?, sau este nevoie s? o ?nv???m? C?t de mult corupe puterea? C??tigul la loterie aduce fericirea? Dar z?mbetul? Sunt ?ntreb?ri pe care fiecare dintre noi ?i le-a pus la un moment dat, dar c?rora psihologii le-au dat un r?spuns fundamentat ?tiin?ific. ?n 15 minute psiholog este o lectur? u?oar? ?i pl?cut?, care te introduce ?n lumea fascinant? a psihicului uman, a?a cum este ea v?zut? ?i descifrat? de speciali?ti. Prin aceast? carte, autoarea realizeaz? un parcurs captivant, reu?ind s? prezinte studii ?i teorii ?tiin?ifice ?ntr-o manier? antrenant? ?i marcat? de umor. Bogatul s?u con?inut informa?ional este atent structurat ?i ?nso?it de numeroase imagini atractive, care au darul de a te ajuta s?-l re?ii mai u?or. C?nd Albert Einstein a murit, ?n 1955, creierul lui a fost scos, examinat, fotografiat ?i conservat, disp?r?nd timp de dou?zeci de ani, p?n? ?n 1978, c?nd a fost redescoperit. A fost t?iat ?n 240 de buc??i pentru examinare microscopic?, ceea ce a ?nsemnat o pacoste pentru cercet?rile ulterioare. Nu exist? nicio deosebire de m?rime ?ntre creierul lui Einstein ?i un creier ?normal". Sunt ?ns? deosebiri structurale. Lobul parietal inferior al creierului lui Einstein era cu 15% mai bine dezvoltat dec?t la al?ii [...] existau, de asemenea, mai multe conexiuni ?ntre p?r?ile creierului s?u dec?t sunt ?n mod obi?nuit.Anne Rooney I-ai administra ?ocuri electrice altei persoane, care nu e vinovat? de nicio crim?, doar pentru c? a?a ??i spune cineva s? faci? Nu? E?ti sigur? Suntem cu mult mai slabi ?n fa?a autorit??ii dec?t ne-ar pl?cea s? credem. Stanley Milgram, un psiholog de la Universitatea Yale, a fost interesat de disculparea invocat? de mul?i fo?ti nazi?ti, care au sus?inut c? ei doar s-au supus ordinelor. Psihologul a fost curios s? vad? p?n? unde ar merge oamenii supun?ndu-se ordinelor. A?adar, s-a decis s? afle.

V-a?i ?ntrebat vreodat? ce face ca z?mbetul unui bebelu? s? fie at?t de mi?c?tor? Ce resorturi invizibile ne leag? unii de al?ii astfel ?nc?t, ?nc? de la na?tere, cei mai mul?i dintre noi s? aib? ?ansa de a fi primi?i de ni?te bra?e iubitoare? Descoperirea ata?amentului de c?tre John Bowlby, ?n a doua jum?tate a secolului XX, a fost revolu?ionar? pentru ?n?elegerea primei etape a vie?ii, dar ?i pentru psihopatologie ?i pentru reprezentarea reac?iilor ?n fa?a doliului, pierderii, separ?rii.Pentru ca puiul de om s? supravie?uiasc? ?i s?-?i dezvolte poten?ialul cu care a venit pe lume, e necesar? prezen?a afectiv? a unei persoane, de regul? mama, care ?n mod ideal ofer? siguran?? ?i ?ncredere. Pierderea acesteia deregleaz? echilibrul at?t de fragil al copilului ?i are consecin?e ?n via?a sa de adult.?n aceste prelegeri, John Bowlby ??i face cunoscut? ?i ??i sus?ine teoria cu exemple din munca sa clinic? ?i cu un limbaj accesibil, adres?ndu-se deopotriv? speciali?tilor, p?rin?ilor ?i tuturor celor care doresc s? p?trund? dedesubturile psihicului omenesc.

Annyit már most nyugodtan elmondhatok, hogy akárcsak A n? cím? k?nyvnél - amely alapjában véve nem csupán a n?r?l szólt -, menet k?zben már itt is tudtam, láttam, hogy ez a k?nyv sem tisztán csak a férfiról fog szólni. Szerettem volna sok mindent beletenni a férfiasság kérdésér?l, a b?ntudat megoldásának az elkezdésér?l, a gyászról, halálról, búcsúról, elengedésr?l, virágokról, ?nmagamról. Tényleg sok mindent. Válaszokat egy sor kérdésre. Felvetéseket a pasikkal kapcsolatosan. Hogy például "miért élt a párom nyolc hónapig egy másik csajjal párhuzamos életet mellettem, mik?zben azt bizonygatta, hogy mennyire szerelmes belém?" A minap kaptam egy ilyen e-mailt! ?pp karácsonykor robbant szét a dolog... Amikor ez a k?nyv készült, k?rbetelefonáltam egy csomó pasit, akit ismerek. A tinédzserekt?l kezdve az ?tvenesekig valamennyiüknek ugyanazt a kérdést tettem fel: mit?l érzik magukat férfinak. A kérdésre, hogy mit?l érzik magukat férfinak, a pasik egy jelent?s része azt felelte, hogy ezen ?k még soha nem gondolkodtak, és ez a kérdés eléggé meglepetésszer?en érte ?ket... Holott a n?k esetében az utóbbi ?t-tíz év másról sem szólt, mint hogy definiálják, mi az, hogy n?... ?gy t?nik, ezek olyan dolgok, amelyekr?l a pasik általában nem beszélnek. Vagy csak nagyon felületesen. Magáról a férfilétr?l... Azért nem, mert "ez teljesen magától értet?d?", hogy az illet? férfi. Fel sem merül, hogy ezt bármi megkérd?jelezhetné..."

Autorul reconsider contribuia lui Velikovsky la ideile noastre despre sistemul solar i scoate n eviden care dintre prediciile acestuia ar mai putea fi confirmate n viitor.“ – Nexus Magazine, iunie 2012. De ce Lumi n coliziune scris de Immanuel Velikovsky era singura carte deschis pe masa de lucru a lui Albert Einstein, n momentul morii acestuia n anii ‘50, Immanuel Velikovsky, scriitor i psihiatru rus, provoca un adevrat scandal n mediul tiinific prin crile sale. Susinea o teorie a dezastrelor conform creia ciocnirea planetei Venus cu Marte ar fi provocat rcirea brusc a Pmntului n doar cteva clipe, modificnd radical destinul planetei noastre. Cartea de fa propune o reexaminare a controversatelor ipoteze avansate de Velikovsky referitoare la planeta Venus, n lumina noilor descoperiri astronomice i arheologice. Se pare c att recentele misiuni ale sondelor spaiale, ct i traducerile unor vechi documente din China, Coreea i Japonia despre planeta Venus confirm retroactiv viziunile celui care a fost considerat cndva un eretic al tiinei.

Avei probleme cu drogurile Citii aceast carte i vei avea motivaia de a scpa de ele. Cunoatei pe cineva care are probleme cu drogurile Facei-i cadou aceast carte i mai mult ca sigur c i vei salva viaa. Dorii s-i ferii pe copiii, fraii, veriorii, nepoii, vecinii, prietenii dumneavoastr de droguri Cumprai pentru ei aceast carte. Aceasta e o carte unic n Romnia! Autoarea crii a fost dependent de droguri timp de 5 ani. Cnd a publicat cartea Goana dup iluzii, trecuser 5 ani de cnd se salvase din agonia dependenei. Ct de jos poi s ajungi odat intrat n lumea drogurilor Ct suferin nduri Exist scpare O poveste adevrat, impresionant, emoionant, povestea Georgianei Drgan.“ – Vasile Poenaru Cartea Georgianei A. Drgan este o autobiografie scris n termenii suferinei, dezndejdii, regretelor i viciilor, dar care n final prinde conturul unei lecii de via al crei lait-motiv este ideea c orice problem are o rezolvare atunci cnd exist voin i speran.“ – Horia Laureniu Tiseanu, primar, Municipiului Cmpina De multe ori am auzit zicala viaa bate filmul, dar prin prisma experienei mele de via, mi-a fost greu s cred. Cartea Georgianei ns m-a convins. Felul n care descrie ea suferinele diverse prin care a trecut de-a lungul vieii este att de real, nct te face s simi c eti acolo i c ar trebui s intervii cumva. Iar uneori chiar s uii c e viaa real i s preferi s crezi c e doar un film urt. Pe de alt parte, este o poveste a speranei, a credinei c nu exist o groap prea mare din care Dumnezeu s nu te poat scoate. Dup tot ce vei citi n paginile ce urmeaz, faptul c Georgiana a ajuns n punctul n care a scris aceast carte, este n sine un miracol.“ – Violeta Frgu,psiholog n adicii, Asociaia Preventis, Cluj

Ferenczi Sándor egyik kedves gondolata volt: a magyar k?z?nség számára megírni a pszichoanalizis r?vid ?sszefoglalását. Tudtuk, hogy el is készült ez az írás. Tervezgette, hogy megjelenteti k?nyvalakban, de mindig k?zbej?tt valami akadály. A k?nyv nagyobbik felének kéziratát, hátrahagyott írásai k?z?tt készen találtuk. Noha ez a m? nem mai kelet?, ma sincs az egész világirodalomban a lélekelemzésnek jobb, nagyszer?bb, világosabb ?sszefoglalása. Hozzácsatoltuk még három kés?bbi el?adását; ezek a lélekelemzés újabban felmerült kérdéseivel foglalkoznak. ?gy ez a kis munka a mai pszichoanalizis teljes ismertetését adja.

Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

Lehet házunk a hegytet?n, men? kocsink a garázsban, drága holmikkal telet?m?tt gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keser? tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelel? tanulságot a t?rténtekb?l. Akár így, akár úgy, el?sz?r ismerkedjünk meg ?nmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jókép? idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul k?z?s utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mit?l vonzó egy n? a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az els? randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak ?rül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA D?RA párkapcsolati kisokosa a pszichológia t?rténetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gy?jti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és t?rténetekben b?velked? bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó k?vetkeztetéseket, és az els? randitól a gyerekvállalásig a legt?bb nehéz helyzetet csillagos ?t?sre oldjuk meg – hiszen az élet párban szép!

Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

Reunind extrase din lucr?rile scrise de Albert Ellis pe parcursul a cincizeci de ani, exemple ?i prezent?ri de caz, aceast? carte surprinde evolu?ia g?ndirii p?rintelui terapiei comportamentale ra?ional-emotive, numit totodat? ?i bunicul psihoterapiei cognitiv-comportamentale. Focalizat? ini?ial asupra educa?iei sexuale ?i a libert??ii sexuale, ?n contextul unei societ??i americane destul de stricte la acea vreme ?n ceea ce prive?te nuditatea sau sexul ?n afara c?s?toriei, munca lui Albert Ellis s-a extins treptat asupra unor domenii mai largi ale psihicului uman.Este o lucrare inedit?, interesant? ?i util? pentru psihologii ?i psihoterapeu?ii din indiferent ce orientare, dar ?i pentru nespeciali?ti, care pot avea ocazia s? se familiarizeze astfel cu opera unuia dintre cei mai mari deschiz?tori de drumuri ai secolului XX.

ase din zece angajai romni sunt nefericii la locul de munc, dezvluie un recent Eurobarometru. Tu ct de satisfcut eti de slujba pe care o ai Te simi motivat la serviciu sau jobul a devenit o corvoad pentru care strngi din dini Un sfert din via l petreci la munc“, aa c merit s faci tot ce e cu putin pentru a regsi bucuria de a lucra Plecnd de la noi cercetri despre cauzele nemulumirilor angajailor, cartea de fa ofer o serie de explicaii i sugestii practice pentru cei ce vor s-i regseasc pofta de a munci. Volumul include chestionare de autoevaluare, tehnici pentru creterea satisfaciei la serviciu, dar i ndrumri legate de momentul cnd e cazul s schimbi jobul sau s-i remaniezi stilul de a gndi, dac vrei s fii mai eficient i s te nelegi mai bine cu efii i colegii. Utiliznd o serie de instrumente i teorii din psihologia organizaional, cartea se adreseaz inclusiv specialitilor n resurse umane.

Psihologii, formatorii ?i educatorii au acum la ?ndem?n? 103 instrumente pentru diversele activit??i de grup – fie c? este vorba despre terapii de grup, despre ?ntruniri de formare profesional?, fie c? vorbim despre ateliere psihoeducative ?i ?edin?e de dezvoltare personal?. Av?nd 30 de ani de experien?? clinic?, autoarea a str?ns ?n acest volum cele mai eficiente tehnici ?i exerci?ii pentru ?mbun?t??irea abilit??ilor adaptative, asertive ?i de comunicare ale participan?ilor la experien?a de grup. Printre obiectivele urm?rite de cele 103 activit??i se num?r?: adaptarea la stres, autodescoperirea prin jocurile de rol, relaxarea prin medita?ie (mindfulness), ?mbun?t??irea stimei de sine, cre?terea personal?, con?tientizarea imaginii corporale, rezilien?a ?i flexi-bilitatea empatic?.