Dina Kane számára a szépség több mint vonzer?. Több mint üzlet. A szépség hatalom. Ám Dinának keményen meg kell küzdenie ezért a hatalomért, míg eljut a szegénységb?l és a kiszolgáltatottságból a leggazdagabb New York-i n?k szívéig. Kezdeti naivitásával csúnyán visszaél egy férfi, aki akkor még nem sejti: Dina Kane személyében nem egy eltaposható, buta fruskát gyalázott meg. A lány nem mindennapi képességekkel rendelkezik, ami a kereskedelmet illeti, és egy kis kozmetikai üzletben felfedezi azt, ami igazán érdekli: a szépségipart. Csakhogy a sikert senki nem garantálja. Egy kallódó testvér, egy gonosz anya, a pénztelenség és túl fiatal kora mellett még egy akadály az útjába áll: egykori megszégyenít?je, az aranyifjú Edward Johnson is kemény ellenfélnek bizonyul. Dinának azonban nemcsak szépsége különleges, de kitartása is. Felveszi a keszty?t, hogy megküzdjön mindazokkal, akik útjába állnak. Er?, kreativitás és kitartás – ez Dina mottója.   Nem véletlenül mondják, hogy egy szép n?nek mindig nehezebb érvényesülnie a pályáján, hát még akkor, ha az ötleteivel felülmúlja a kollégáit és a versenytársait. Dina er?s n?, aki akkor sem adja fel, amikor már mindenki más feladná a helyében... Fej?s Éva

Te is szereted, ha lustán elnyújtózhatsz a parton, szikrázik a nap, szemed el?tt a nagy kékség, ?sszecsúszik a víz és az ég, nem szól a telefon és az sem foglalkoztat, mi t?rténik a k?z?sségi oldalakon? ?ppen kikérted a kedvenc koktélodat, koccintasz a szeretteiddel, majd belenyúlsz a strandtáskába és el?veszed azt a k?nyvet, ami elfeledtet veled minden gondot, és a nyaralásod idejére teljes kikapcsolódást ígér. Igen, ez az igazi Holiday-érzés! Fej?s ?va legújabb k?nyvében is gondoskodik arról, hogy vele utazzunk, akár ha otthon, a kedvenc karosszékünkbe ülve vesszük is kezünkbe a k?tetet. Romantika, b?nügyi szál, kaland, utazás, nosztalgia, boldogságkeresés vár ránk - akárcsak az eddigi k?tetekben.? ?s hogy mit?l más a Holiday? Ebben a k?nyvben hosszabb-r?videbb t?rténetekkel szórakoztat a szerz? - mindenki maga d?nti el az olvasási sorrendet, ahogyan a hangulata diktálja. Egy biztos: mire az olvasó a vaskos k?tet utolsó lapjához érkezik, és véget ér a "holiday", t?kéletesen felt?lt?dik - és talán ez lesz élete legmesésebb nyara.

La momentul rememor?rii i se p?ru c?, de fapt, ziua aceea a avut ceva straniu; prea multe contraste, o prea bizar? combina?ie cromatic?, o var? ca ?n tablourile trompe l’?il, cu frig ?i soare, amestec inextricabil de agonie ?i plenitudine. O lumin? solar? parc? vomat? de viscerele unui canceros, un galben-delir metamorfoz?ndu-se ?n crepuscul s?nger?nd, de?i atunci nu avusese absolut deloc aceast? senza?ie. G?ndindu-se s? scrie ce i s-a ?nt?mplat (?n fapt, ce li s-a ?nt?mplat), dup? ce ie?ise pe poarta scr??nit? a penitenciarului, fusese convins c?, dac? ar fi nevoie, ar lua-o de la cap?t. El r?m?sese uluit de aceast? imprevizibil? metamorfoz?, chinuindu-se zile ?n ?ir ?i ne?tiind cum s? ?nceap?: s? descrie ce sim?ea atunci sau ce simte acum despre atunci: s? ?mprumute faptelor de atunci logica de acum sau s? lase ?n voia hazardului transcrierea acelui ?ir neverosimil de coinciden?e, accidente ?i violen?e, sper?nd ca semnifica?iile lor s? se dezv?luie de la sine. Se sim?ise ?ns? brusc dezarmat: cum s? explice, chiar ?i acum, c? doi oameni care ?n via?a lor nu sup?raser? pe nimeni, care aveau oroare p?n? ?i de actul – normal – de a se ap?ra ?n fa?a unei agresiuni, nicicum s? o mai ?i provoace, fuseser? ?n stare s? ucid? f?r? dureroase deliber?ri interioare sau, mai ales, f?r? nicio remu?care?

Vanitos, crud, nehot?r?t ?i incompetent, regele Ioan al II-lea cel Bun, din dinastia Valois, st?p?ne?te, comi??nd gre?eal? dup? gre?eal?, o ?ar? aflat? ?n grav? criz?. Sub domnia sa tumultuoas?, R?zboiul de 100 de Ani se ?nte?e?te, fac?iunile nobililor se lupt? ?ntre ele, foametea amenin?? poporul, impozitele sunt zdrobitoare, iar ciuma face ravagii. O epopee nefericit? ?i s?ngeroas?, la cap?tul c?reia are loc dezastrul de la Poitiers, b?t?lia ?n care regele Fran?ei este luat prizonier de c?tre englezi.

Cum poate un tanar timid, introvertit si cu complexe fizice, sociale si culturale sa devina asasin profesionist? Prin vocea protagonistului, intr-un stil alert, caracterizat de o extrema violenta verbala, dar si de sensibilitate, tandrete si umor. Romanul Ucigasul dezvaluie procesele interioare complexe si pline de conflicte, precum si pe cele exterioare care il arunca pe cai nu de el alese, dar inscrise deja, oarecum, intr-un fel de cod genetic social.

n Ziua Recunotinei doi adolesceni, Nate i Ashley, rmn n grija unchiului, un istoric linitit i retras, dup ce tatl ajunge la nchisoare pentru c ia ucis soia, pe care a prinso n flagrant delict tocmai cu fratele lui. Romanul ncepe n for – i apoi se dezlnuie cu adevrat. Numi amintesc cnd am citit ultima dat un roman cu o asemenea intensitate narativ; o relatare necrutoare a unui an catastrofal, violent, comic i sumbru totodat, aductor de profunde schimbri n viaa unei familii americane disfuncionale. Dea dreptul uimitor.“ Salman RuShdie

n Oslo-ul anilor ’90, ntro toamn prelungit n var indian, Will, un tnr scenarist plin de idei, dar neapreciat de productori, triete de patru ani mpreun cu iubita lui, Cathrin, art director ntro agenie de publicitate. Pentru a scpa de plictiseala care ncepe si bntuie, Cathrin iniiaz un joc erotic primejdios: cu pretextul c vor s-i cumpere o locuin, viziteaz case i apartamente, n care, ascunzndu-se de ochii agenilor imobiliari, renvie pasiunea primilor ani. Totul pare s se rezolve, Will semneaz un contract - e drept, pentru filme interzise minorilor, dar dispariia lui Cathrin d totul peste cap, calmul lund nfiarea unui thriller ce te ine cu sufletul la gur.

O serie de infrac?iuni minore comise într-un c?min de studen?i nu par, în mod normal, genul de caz de care se ocup? Hercule Poirot. Un pantof, un inel cu diamant, o pereche de pantaloni vechi, un stetoscop ?i alte m?run?i?uri furate, o e?arf? ?i un rucsac t?iate în buc??i – delicte prea neînsemnate pentru a fi anun?at? poli?ia ?i chiar mai pu?in demne de geniul lui Poirot. Totu?i, lista acestor lucruri este atât de bizar?, încât îi treze?te interesul celebrului detectiv. Din nou intui?ia lui se dovede?te corect?, c?ci un simplu caz de cleptomanie paveaz? drumul c?tre crim?...

Egy nyugtalan képzelet? koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin k?nyveket olvas, és királyokról álmodik… ?rdekl?dése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyid?s királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, kül?nféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig sz?rny? megaláztatások és szenvedések k?zt kénytelen ismereteket, emberséget és b?lcsességet gy?jteni elj?vend? országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát…

Ebben a k?nyvben semmi sem az, aminek látszik.Louise, a fiatal titkárn? talán élete férfijával találkozik egy bárban, de a csók korainak bizonyul, kül?n?sen, miután hétf?n a munkahelyén megpillantja új f?n?két, Davidet – aki persze nem más, mint a férfi a bárból. ?s naná, hogy felesége van. Ami ezután t?rténik, az minden, csak nem megjósolható. Hiába kombinál az olvasó, el?bb-utóbb leesik neki, hogy ebben a szokványosnak látszó szerelmi háromsz?gben igazából semmi sem szokványos. ?s felesleges lenne arra intenünk, hogy inkább ne kedveljen meg egyetlen szerepl?t sem – úgyis képtelen lesz ellenállni. Mígnem egy ponton, amikor a legjobban aggódik majd az illet? sorsa miatt, ráébred: nem is ?t kellett volna féltenie!Sarah Pinborough regénye nem egy szerelmes t?rténet, egy krimi és egy thriller szimpla keveréke. Sokkal félelmetesebb annál. Mert Pinborough regénye elkísér. ?s nem hagy nyugodni. Ne higgy ennek a k?nyvnek!Ne higgy a szerepl?knek!Ne higgy saját magadnak se!?s t?rténjen bármi, senkinek se áruld el a végét! Sarah Pinborough az Egyesült Királyság egyik méltán népszer?, sokszoros díjnyertes romantikust?rténet- és krimiírója, akinek neve az egész világon ismert. Ne higgy a szemének! cím? regényét 19 nyelvre fordítják le, s a magyar kiadást már hetekkel az angliai bemutató után kezükbe vehetik az olvasók.Sarah Pinborough - er? és kecsesség. Egy irodalmi kaméleon! ― Neil GaimanPinborough írása élénk és érzelmileg vibráló. Nem tudtam letenni. ― Stephen KingT?kéletesen kidolgozott karakterek, páratlan írói munka, és egy cselekmény, ami teljes bizonytalanságban tart. A vége pedig úgy fejbe vág, mint mikor a mesében rázuhan egy zongora a nyúl fejére. Engem nem k?nny? leny?g?zni, de ez a k?nyv megtette. ― Joanne HarrisA Ne higgy a szemének! egy s?tét, hátborzongató hangulatú, letehetetlen k?nyv, brilliáns befejezéssel. Hamarosan rajongani fogsz Sarah Pinboroughért! ― Harlan CobenCsavaros pszichológiai thriller. A m?faj sokat látott olvasói is csak találgatnak - az utolsó oldalig. ― Publishers Weekly

Elképeszt? lélektani thriller – a Hátsó ablak találkozása a Holtodiglannal. Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi ?ket. A pár élete t?kéletesnek t?nik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. ?s aztán lát valami megd?bbent?t. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég. A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messzir?l szemlélt.? Meglátják; sokkal t?bb ?, mint egy lány a vonaton. Paula Hawkins els? thrillere azonnal a bestsellerlisták els? helyezettje lett. Harmincnégy országban megjelent, vitathatatlan, hogy az elmúlt évek legnagyobb sikerk?nyvét tartja kezében az olvasó.

Cavalerii Pardaillan - Vol. 7. Intrigi, comploturi, pove?ti pline de suspans ?i r?sturn?ri spectaculoase de situa?ie. Numit ambasador extraordinar al Fran?ei în Spania, Pardaillan se treze?te implicat în intrigi ?i lupte în care se joac? soarta celor dou? regate. De aceast? dat?, cavalerul îi ia sub protec?ia sa pe frumoasa ?iganc? Giralda ?i pe logodnicul ei, don César, nimeni altul decât nepotul secret ?i persecutat al regelui spaniol. Astfel ajunge s? îi înfrunte din nou pe puternicii s?i du?mani: Fausta, Filip al II-lea ?i Marele Inchizitor Espinosa. Sprijinit de Chico, un pitic cu inim? mare, ?i de iubita acestuia, micu?a hangi?? Juana, Pardaillan va dejuca îns? toate comploturile, salvând pentru a doua oar? coroana regelui Henric al IV-lea.

Cavalerii Pardaillan - Vol. 8. Intrigi, comploturi, pove?ti pline de suspans ?i r?sturn?ri spectaculoase de situa?ie. Cavalerul Pardaillan întâlne?te un tân?r punga? care îi treze?te simpatia, Jehan cel Brav, de fapt, nimeni altul decât fiul lui ?i al Faustei. Jehan se îndr?goste?te de Bertille de Saugis, fiica natural? a lui Henric al IV-lea, ?i pentru a-?i ap?ra iubita ?i pe tat?l ei, intr? în conflict cu to?i cei care îi doresc moartea regelui. Cavalerul Pardaillan lupt? de partea fiului s?u, atât pentru a-l observa, cât ?i pentru a-l proteja pe rege. Îns? Fausta a ascuns cândva, în Montmartre, o comoar? fabuloas? la care râvne?te toat? lumea – iezui?ii, familia Concini, chiar ?i ministrul regelui, Sully. Bertille este singura care cunoa?te secretul acestei ascunz?tori...

Pride And Prejudice, the story of Mrs. Bennet's attempts to marry off her five daughters is one of the best-loved and most enduring classics in English literature. Excitement fizzes through the Bennet household at Longbourn in Hertfordshire when young, eligible Mr. Charles Bingley rents the fine house nearby. He may have sisters, but he also has male friends, and one of these—the haughty, and even wealthier, Mr. Fitzwilliam Darcy—irks the vivacious Elizabeth Bennet, the second of the Bennet girls. She annoys him. Which is how we know they must one day marry. The romantic clash between the opinionated Elizabeth and Darcy is a splendid rendition of civilized sparring. As the characters dance a delicate quadrille of flirtation and intrigue, Jane Austen's radiantly caustic wit and keen observation sparkle.

A Pulitzer-díjas Michael Chabon újabb irodalmi remekm?vel jelentkezik igazságról és hazugságról, családi legendákról és egzisztenciális kalandokról, valamint azokról az er?kr?l, amelyek el akarnak bennünket pusztítani. A regény vallomás egy ?regember halálos ágyáról. A szerz? egy egész kort zsugorít egyetlen életbe, és egyetlen életet egyetlen hétbe a háború el?tti Philadelphia zsidó nyomornegyedeit?l Németország elfoglalásáig, egy floridai nyugdíjas falutól egy New York-i b?rt?nig, az amerikai ?rprogram aranykorától ?az amerikai évszázad” alkonyáig. Egy élet sodró, megható, tragikomikus, alaposan kikutatott és abszolút fiktív átirata, egy olyan életé, amely átível a huszadik század s?tét szívén. A k?nyv egy olyan hazugság, amely igazat mond, olyan kitaláció, ami tény; Michael Chabon legmerészebb és legmegindítóbb m?ve. ? A Ragyog a hold cím? k?nyv nemzetk?zi díjai, elismerései: NEW YORK TIMES BESTSELLER Winner of the Sophie Brody Medal ? An NBCC Finalist for 2016 Award for Fiction ? ALA Carnegie Medal Finalist for Excellence in Fiction ? Wall Street Journal’s Best Novel of the Year ? A New York Times Notable Book of the Year ? A Washington Post Best Book of the Year ? An NPR Best Book of the Year ? A Slate Best Book of the Year ? A Christian Science Monitor Top 15 Fiction Book of the Year ? A New York Magazine Best Book of the Year ? A San Francisco Chronicle Book of the Year ? A Buzzfeed Best Book of the Year ? A New York Post Best Book of the Year iBooks Novel of the Year ? An Amazon Editors' Top 20 Book of the Year ? #1 Indie Next Pick ? #1 Amazon Spotlight Pick ? A New York Times Book Review Editors’ Choice ? A BookPage Top Fiction Pick of the Month ? An Indie Next Bestseller

1893, London. Amikor Cora Seaborne és Francis nev? fia megérkezik Essexbe, ott az a szóbeszéd járja, hogy az egykor a lápvidéken garázdálkodó s emberéleteket k?vetel? mitikus sz?rny, az essexi Kígyó újra felt?nt Aldwinter egyházk?zségének partjainál. Lelkes természetbúvárként Corát t?zbe hozza a hír, hisz talán egy eleddig ismeretlen állatfaj példányáról van szó. A lény nyomait k?vetve ismerkedik meg Aldwinter papjával, William Ransome-mal, akivel ellentmondásos érzelmeket táplálnak egymás iránt, míg végül a legváratlanabb módon alakítják át a másik életét. Az essexi kígyó cím? k?nyvet számos irodalmi díjra jel?lték, megjelenése óta t?bb mint egy éve az eladási listák elején szerepel a k?nyv az Egyesült Királyságban. Az ?v K?nyve - The WaterstonesBritish Book Award gy?zteseThe Sunday Times Bestseller Mint els?számú bestsellert és a 2016-os Waterstones Book of the Yeart Az essexi kígyót további nyolc díjra jel?lték, k?ztük a 2017-es Costa K?nyvdíjra és a 2017-es Bailey’s Women’s Prize for Fictionre. Sarah m?veit tizenegy nyelvre fordítják le, a Guardiannek és a The Financial Timesnak ír recenziókat. Kend?zetlenségében magával ragadó regény, melyben vágy és hit gabalyodik egymásba a lápon, de az igazi csoda a barátság. Sarah Perrynek megvan az a rendkívüli adottsága, hogy elk?vesse a prózával az elképzelhetetlent - más szóval olyan író, aki érti az életet. (Jessie Burton, a Babaház úrn?je és a Múzsa cím? k?nyv szerz?je) Az essexi kígyó élvezetes olvasmány: egy rendkívül tehetséges szerz? intelligens, magával ragadó munkája. (Sarah Waters, A szobalány cím? k?nyv szerz?je ) Ett?l a k?nyvt?l vágyat kapunk rá, hogy jobb emberré váljunk. (Justine Jordan, The Guardian)

Un nou thriller din seria Helen Grace Cadavrul unui b?rbat este g?sit ?ntr-o cas? goal?. Inima i-a fost scoas? din piept ?i trimis? so?iei ?i copiilor lui. E prima victim?, iar inspectoarea Helen Grace ?tie c? nu va fi ultima. Dar de ce s-ar afla un b?rbat cu o via?? ?mplinit? departe de cas? ?n toiul nop?ii? Presa ?l nume?te Jack Spintec?torul ?n sens invers: un criminal ?n serie, v?n?nd b?rba?i ?nsura?i care duc vie?i duble. Helen simte furia din spatele crimelor. Dar ceea ce nu poate ea s? prevad? este c?t de schimb?tor e criminalul - sau ce o a?teapt? la cap?tul cursei... ?Alert, tensionat, cu adev?rat impresionant!“ – Sun ?Arlidge creeaz? o poveste ce te captiveaz? ?i te ?nsp?im?nt? ?n acela?i timp.“ – Daily Mail ?Un thriller macabru pe care nu-l po?i l?sa din m?n?!“ – Woman and Home ?Deodat? capul i s-a dus pe spate. L-a s?getat o durere insuportabil? – era tras de p?r foarte str?ns, tras ?napoi cu for?a, tot ?napoi. Deja nu mai putea s? respire – o c?rp? ?i astupa gura ?i nasul. O duhoare ?n?ep?toare i-a inundat n?rile, iar reflexele i s-au declan?at prea t?rziu. Se lupta s? tr?iasc?, dar ??i pierdea deja cuno?tin?a. Apoi s-a f?cut ?ntuneric.“

De la autorul bestsellerurilor Ierusalim ?i ?ntr-o noapte de iarn?. O poveste zguduitoare despre pasiune ?i tr?dare, descoperit? ?n arhivele secrete KGB Iarna lui 1916: Sankt Petersburg. Rusia e ?n pragul revolu?iei. ?n fa?a Institutului Smoln?i pentru Fete din ?nalta Societate, Sa?enka, fiica de doar ?aisprezece ani a baronului Zeitlin, este a?teptat? de c?tre guvernanta sa, dar ?i de poli?ia secret? a ?arului... Frumoas? ?i aprig?, Sa?enka este captivat? de noua ideologie bol?evic? ?i intr? ?n jocul periculos al conspira?iei ?i seduc?iei. Dou?zeci de ani mai t?rziu, e c?s?torit? cu un membru de seam? al partidului comunist ?i are doi copii. ?ns? idila interzis? cu un scriitor are consecin?e devastatoare pentru familia sa. ?Aceast? saga surprinde at?t zbuciumul unei elite bol?evice c?zute ?n dizgra?ie, c?t ?i paradoxurile istoriei pe care avem impresia c? o cunoa?tem.“ – The Independent ?Cu frumuse?ea ireal?, cu distinc?ia care trece dincolo de avere sau clas? social? ?i cu idealurile sale sincere care au costat-o at?t de mult, Sa?enka reu?e?te s? ne cucereasc? definitiv.“ – The Spectator ?Montefiore se dovede?te a fi un povestitor inegalabil, cu un stil precis, care te marcheaz?.“ – Wall Street Journal ?Pe coridoarele acestei aripi a ?nchisorii era un du-te-vino continuu: b?rba?i ?i femei erau arunca?i ?n celulele lor, adu?i la interogatorii, trimi?i ?n lunga c?l?torie din exilul siberian. Unii pl?ngeau cu sughi?uri, al?ii dormeau; ?ntreg spectrul vie?ii era adunat aici. Jandarmul din spa?tele ghi?eului ??i tot ?ndrepta privirea c?tre Sa?enka, de parc? aceasta ar fi fost un p?un ?ntr-o cocin? de porci.“

Mai mult viu dec?t mort, comisarul San-Antonio asist? la propria-nmorm?ntare. Apoi, mai mult cu umor dec?t cu ?nd?rjire, b?ntuie Parisul ?n c?utarea celor care l-au ucis un pic, temporar. Semi-asasinii nu se las? u?or prin?i, p?n? c?nd fac gre?eala s-o supere pe mama semi-victimei. ?i gata, soarta lor e pecetluit?: nu te iei de mama lui San-Antonio ?i speri s? scapi basma curat?! E o b?tr?nic? prea simpatic?. San-Antonio e convins c? ea e mai ?nger dec?t dolofanii ?ia mici, picta?i cu aripioare prin biserici.Vremuri grele! Nimic nu mai e ce pare a fi: trafican?ii de droguri sunt patrio?i, spioanele sunt fiice care ?tiu de frica ta?ilor. Nevestele sunt un fel de amante costisitoare, iar culmea rafinamentului pervers ar fi s?-?i iei o amant? doar ca s? te ui?i la ea cum tricoteaz?, dup? ce ?i-a servit o sup?.San-Antonio e de savurat pe ?ndelete, o delicates? pentru adev?ra?ii degust?tori ai genului, cei care ?tiu c? un roman poli?ist te poate cuceri ?i prin umor, rafinamente de limbaj, inteligen?? ?i cultur?, nu doar prin suspans, urm?riri ?i ?mpu?c?turi, chiar dac? are – din bel?ug chiar – ?i aceste ingrediente.Mai multe detalii pe san-antonio.ro

Ce ai face dac? ai g?si o carte ce te-ar provoca la un joc de-a v-a?i ascunselea cu indicii? Ai accepta provocarea sau ai pune cartea ?napoi ?n raft? ? Lily a l?sat ?n raftul libr?riei preferate din New York un jurnal plin de provoc?ri, care a?teapt? s? fie g?sit de b?iatul potrivi. Acesta este Dash, un adolescent ?n v?rst? de 17 ani, pasionat de c?r?i ?i cu o repulsie nem?rginit? fa?? de tot ce ?nseamn? s?rb?toarea Cr?ciunului. El accept? regulile jocului fetei. Dar sunt ei f?cu?i unul pentru cel?lalt? De?i par a se potrivi perfect ?n ceea ce prive?te exprimarea ?n scris, ?nt?lnirile lor nu sunt lipsite de surprize ?i le pun ?n pericol rela?ia ?nc? dinainte ca aceasta s? se ?nfiripe. ? Rachel Cohn ?i David Levithan au scris o poveste de dragoste care ?i va face pe tineri s? scotoceasc? prin rafturile libr?riilor, c?ut?nd ?i t?njind dup? o iubire (?i un jurnal) care s? fie numai a lor. ? “Cititorii vor fi ?nc?nta?i de limbajul spumos ?i de r?sturn?rile amuzante de situa?ie.“ Publishers Weekly ? “Sim?eam nevoia s?-i absorb numele, ?n timp ce cl?titele absorbeau untul ?i siropul. Abia dac?-mi mai aminteam cum ar?ta; imaginea lui era ?nconjurat? de o p?cl? de culoarea ?ampaniei, dulceag? ?i difuz?, neclar?. ?mi aminteam c? era mai degrab? ?nalt, cu p?rul bine tuns ?i proasp?t piept?nat, c? purta blugi ?i o jachet? marin?reasc? de l?n?, posibil de epoc?, ?i c? mirosea a b?iat, dar la modul pl?cut, nu la cel sc?rbos. ?i mai avea ?i cei mai alba?tri ochi din lume, ?i gene lungi, negre, aproape ca ale unei fete.“

In these times of ours, though concerning the exact year there is no need to be precise, a boat of dirty and disreputable appearance, with two figures in it, floated on the Thames, between Southwark bridge which is of iron, and London Bridge which is of stone, as an autumn evening was closing in. The figures in this boat were those of a strong man with ragged grizzled hair and a sun-browned face, and a dark girl of nineteen or twenty, sufficiently like him to be recognizable as his daughter. The girl rowed, pulling a pair of sculls very easily; the man, with the rudder-lines slack in his hands, and his hands loose in his waistband, kept an eager look out. He had no net, hook, or line, and he could not be a fisherman; his boat had no cushion for a sitter, no paint, no inscription, no appliance beyond a rusty boathook and a coil of rope, and he could not be a waterman; his boat was too crazy and too small to take in cargo for delivery, and he could not be a lighterman or river-carrier; there was no clue to what he looked for, but he looked for something, with a most intent and searching gaze. The tide, which had turned an hour before, was running down, and his eyes watched every little race and eddy in its broad sweep, as the boat made slight head-way against it, or drove stern foremost before it, according as he directed his daughter by a movement of his head. She watched his face as earnestly as he watched the river. But, in the intensity of her look there was a touch of dread or horror. Allied to the bottom of the river rather than the surface, by reason of the slime and ooze with which it was covered, and its sodden state, this boat and the two figures in it obviously were doing something that they often did, and were seeking what they often sought. Half savage as the man showed, with no covering on his matted head, with his brown arms bare to between the elbow and the shoulder, with the loose knot of a looser kerchief lying low on his bare breast in a wilderness of beard and whisker, with such dress as he wore seeming to be made out of the mud that begrimed his boat, still there was a business-like usage in his steady gaze. So with every lithe action of the girl, with every turn of her wrist, perhaps most of all with her look of dread or horror; they were things of usage. 'Keep her out, Lizzie. Tide runs strong here. Keep her well afore the sweep of it.' Trusting to the girl's skill and making no use of the rudder, he eyed the coming tide with an absorbed attention. So the girl eyed him. But, it happened now, that a slant of light from the setting sun glanced into the bottom of the boat, and, touching a rotten stain there which bore some resemblance to the outline of a muffled human form, coloured it as though with diluted blood. This caught the girl's eye, and she shivered. 'What ails you?' said the man, immediately aware of it, though so intent on the advancing waters; 'I see nothing afloat.' The red light was gone, the shudder was gone, and his gaze, which had come back to the boat for a moment, travelled away again. Wheresoever the strong tide met with an impediment, his gaze paused for an instant. At every mooring-chain and rope, at every stationery boat or barge that split the current into a broad-arrowhead, at the offsets from the piers of Southwark Bridge, at the paddles of the river steamboats as they beat the filthy water, at the floating logs of timber lashed together lying off certain wharves, his shining eyes darted a hungry look. After a darkening hour or so, suddenly the rudder-lines tightened in his hold, and he steered hard towards the Surrey shore. Always watching his face, the girl instantly answered to the action in her sculling; presently the boat swung round, quivered as from a sudden jerk, and the upper half of the man was stretched out over the stern.