Un roman al c?ut?rii de sine, al c?ut?rii eului, o spectaculoas? excavare ?n ad?ncurile fiin?ei, ne ofer? Irina Boca, revenind ?n aten?ia publicului rom?nesc cu un story fascinant, scris ?ntr-un stil alert, cu fraz? scurt?, ml?dioas?, casant?. O sondare ?n ad?ncurile ?eului profund“ (M. Proust), asupra experien?ei naratoarei l?s?ndu-?i amprenta, ?n chip cert, exilul, ?nstr?inarea, dorin?a vie, ascu?it?, de a se rea?eza ?n matca esen?elor. Aura Christi

Demersul interpretativ al Constantinei Buleu pare stimulat (ca sa nu spunem: ??ndr?gostit“...) tocmai de caracterul la limita non-definibil, misterios, ireductibil mitopetic al ?puterii“ ?i al reprezent?rilor sale din secolul al XIX-lea. Fie c? ne prezint? metodologii de obedien?? structuralist?, neomarxist?, jungian?, lacanian?, func?ionalist-simbolic? sau fenomenologic?, autoarea e constant fascinat? de un fenomen care, la un cap?t al s?u, presupune ordine, alegere ra?ional?, logic? instrumental?, iar, la celalalt, revela?ie, intensitate, magnetism, charism?, ?ntr-un cuv?nt: magie. Cartea are darul de a ?nf??isa, mai degraba dec?t o ?paradigma“, o panoram? a spiritului secolului al XIX-lea, ?n rela?ie cu tema puterii. Deschiderea curajoas? c?tre un fenomen de o asemenea amploare aminte?te de aura eroic? a unor faimoase ?ntreprinderi intelectuale (Peter Gay, de pild?), deseori invocate, cu implicita admira?ie ?i pricepere, ?n lucrarea Constantinei Buleu. Curiozitatea intelectual? mereu vie, claritatea g?ndirii, larga deschidere bibliografic? ?i, nu ?n ultimul r?nd, expresivitatea foarte personal? a stilului plaseaz? acest demers ?n categoria lucr?rilor de referin??.

Gina Sebastian este o foarte autentic prozatoare. Chiar rnile, dezamgirile, nemplinirile au lsat urme ce dau sensibilitii care se exprim n scrisul ei, nota lor particular, tonul lor, parfumul lor“.Nicolae BalotUn scriitor profesionist de prim mn… O construcie de carte extraordinar, nemaintlnita n carile altor scriitori“.Alex tefnescuEste o carte de meditaii, meditaii asupra unor teme i asupra unor personaliti. Rareori n lumea noastr, n sensul de lumea contemporan, mai poi gsi un spirit att de echilibrat i cu o asemenea scar de valori morale i culturale“.Ana Blandiana

rülk, hogy úgy dntttél, belenézel a knyvembe. Tudod, ez az hely, ahol a szerzk ismert emberektl idéznek arról, hogy milyen nagyszer ez a knyv. De én ezt nem igazán szeretem. Olcsó trükknek tartom, ami csak arra jó, hogy bepalizza az embereket. Nem hiszek benne. Te ennél úgyis okosabb vagy, és szebb úgysem dlnél be. Nagyon tetszik a blúzod jól megy a knyvemhez! ELLEN DEGENERES Imádom, ahogy fogod ezt a knyvet. Látszik, hogy erre születtél Vedd meg és el se engedd! ELLEN DEGENERES Tudod, mi tetszik nekem a legjobban benned Az, hogy így egymásra találtunk. Na meg a szemed! ELLEN DEGENERES Te vagy a legkedvesebb olvasóm! Minden idk abszolút kedvence. De psszt... meg ne mondd a tbbieknek! ELLEN DEGENERES

Cum se vede orbirea. ?ntr-o colec?ie de eseuri ?n care studiul biografic se ?mbin? p?n? la indistinc?ie cu fic?iunea, Julián Fuks face o incursiune puternic subiectiv? ?n via?a ?i opera a trei dintre cei mai cunoscu?i scriitori ai secolului XX. Inova?ia ?n literatur? nu este singurul punct comun al celor trei biografii, cel asupra c?ruia Fucks se va opri fiind orbirea, ca incident care ?i va afecta pe to?i. Trecerea de la lumea perceput? cu toate cele cinci sim?uri la universul ?n care culorile sunt proiec?ii ale min?ii ?i vagi amintiri difer? de la un autor la altul, iar Fucks va descrie ?i completa prin propria imagina?ie creatoare felul ?n care Borges, Jo?o Cabral ?i Joyce – deveni?i personaje – aleg s?-?i gestioneze limitele senzoriale.

The Divine Comedy describes Dante's journey through Hell (Inferno), Purgatory (Purgatorio), and Paradise (Paradiso), guided first by the Roman poet Virgil and then by Beatrice, the subject of his love and of another of his works, La Vita Nuova. While the vision of Hell, the Inferno, is vivid for modern readers, the theological niceties presented in the other books require a certain amount of patience and knowledge to appreciate. Purgatorio, the most lyrical and human of the three, also has the most poets in it; Paradiso, the most heavily theological, has the most beautiful and ecstatic mystic passages in which Dante tries to describe what he confesses he is unable to convey (e.g., when Dante looks into the face of God: "all'alta fantasia qui mancò possa" — "at this high moment, ability failed my capacity to describe," Paradiso, XXXIII, 142). "IN the midway of this our mortal life, I found me in a gloomy wood, astray Gone from the path direct: and e'en to tell It were no easy task, how savage wild That forest, how robust and rough its growth, Which to remember only, my dismay Renews, in bitterness not far from death.." (Dante) IN the midway of this our mortal life,I found me in a gloomy wood, astrayGone from the path direct: and e'en to tellIt were no easy task, how savage wildThat forest, how robust and rough its growth,Which to remember only, my dismayRenews, in bitterness not far from death.Yet to discourse of what there good befell,All else will I relate discover'd there.How first I enter'd it I scarce can say,Such sleepy dullness in that instant weigh'dMy senses down, when the true path I left,But when a mountain's foot I reach'd, where clos'dThe valley, that had pierc'd my heart with dread,I look'd aloft, and saw his shoulders broadAlready vested with that planet's beam,Who leads all wanderers safe through every way. Then was a little respite to the fear,That in my heart's recesses deep had lain,All of that night, so pitifully pass'd:And as a man, with difficult short breath,Forespent with toiling, 'scap'd from sea to shore,Turns to the perilous wide waste, and standsAt gaze; e'en so my spirit, that yet fail'dStruggling with terror, turn'd to view the straits,That none hath pass'd and liv'd. My weary frameAfter short pause recomforted, againI journey'd on over that lonely steep,The hinder foot still firmer. Scarce the ascentBegan, when, lo! a panther, nimble, light,And cover'd with a speckled skin, appear'd,Nor, when it saw me, vanish'd, rather stroveTo check my onward going; that ofttimesWith purpose to retrace my steps I turn'd. ? ?About Dante: ? Durante degli Alighieri, simply referred to as Dante (1265–1321), was a major Italian poet of the Middle Ages. His Divine Comedy, originally called La Comedia and later called Divina by Boccaccio, is widely considered the greatest literary work composed in the Italian language and a masterpiece of world literature. In Italy he is known as il Sommo Poeta ("the Supreme Poet") or just il Poeta. He, Petrarch and Boccaccio are also known as "the three fountains" or "the three crowns". Dante is also called the "Father of the Italian language".

Un b?ie?el singuratic ?i f?r? prieteni Un b?rbat secretos care a petrecut ani de zile ?ncerc?nd s? transforme metalele ?n aur Unul dintre cele mai mari genii ale tuturor timpurilor Toate cele de mai sus! ? Afl? mai multe despre adev?ratul Isaac Newton ?n aceast? biografie amuzant? ?i minunat ilustrat?!

O poezie de o stranietate izbitoare, o lume postapocaliptic cldit pe datele unui imediat nstrinat. O poezie rece, tioas, ritmat (ritmul i aduce aportul formal la respectiva stranietate) care pune n dialog un Eu bntuit de moarte, pe care o citete, o palpeaz n toate detaliile unui univers cvasimitologic pe care-l construiete tocmai pentru a o putea circumscrie. Eul acesta al lui Kemény se afl ntr-o continu stare de asediu pe care o transfer asupra cititorului ideal adoptnd de multe ori structura narativ a mitului, a povestirii legendare (...)Materia are o greutate sufocant n poemele lui Kemény, contrastnd parc cu imaginile aflate n continu micare i transformare. Un vag suprarealism care aduce oarecum, vizual, cu acele videoclipuri ale anilor ’90 trzii, care mizau, pentru a obine stranietatea, pe ocul dat de alternarea dintre accelerarea brusc a micrii i aspectul static al temei mitologice (m gndesc n special la Metallica, clipul de la Until it sleeps)Un volum excelent, un adevrat manual de poezie care sun, datorit lui Andrei Dósa, impecabil.“ – Bogdan Alexandru Stanescu

C?t?lin-Mihai ?tefan a reu?it s? scrie o carte tulbur?toare despre avatarurile unei identit??i ?n curs de revelare. Poemele sale, imagini fulgurante ale memoriei, sunt ofrande aduse unui timp deja tr?it, mici lumi disp?rute care ??i cer dumicatul de p?ine ?i linguri?a de vin. Ce am fi f?r? amintiri, ce ar fi amintirile f?r? noi cei de acum... Puzzle-ul acestor ?istorii“ personale prinde contur abia dup? ce lucrurile nespuse ?ncep s? se acumuleze ?i s? fie la fel de prezente ca ?i acelea rostite cu ap?sare. Dup? un debut onorabil Muza avatarului (2005), C?t?lin-Mihai ?tefan revine ?n poezie cu un volum c?t se poate de conving?tor, al?tur?ndu-se astfel, celor mai buni poe?i ai celui de-al doilea val dou?miist. (?erban Axinte)Apaosuri este volumul de poeme care te contamineaz? cu mult? candoare, cu un limbaj care te oblig? s? te copil?re?ti p?n? acolo, ?nc?t s? con?tientizezi c? de fapt fiecare etap? a vie?ii nu are s? ?nsemne dec?t ?nc? un pas de ?otron. Poetul divulg?, ?ntr-o manier? inedit?, aromele ?i energiile copil?riei postsocialiste. Altfel spus, Apaosuri este volumul unor holograme lirice pe care poetul, inspirat, ni le aduce ?n acest postmodernism natural-robotizat. Cred c? prin acest volum autorul ??i c??tig?, la propriu, locul binemeritat ?n peisajul poeziei 2000+. (Paul Gorban)

E versesk?tet egy színes, izgalmas, változatos gy?jtemény, amely valójában nem más, mint egy lélek kalandos bels? útkeresése. Az utazás hétk?znapi helyszíneken zajlik, mégis megannyi érzelem, élmény és izgalmas felfedezés vár arra az olvasóra, aki sze?ret gondolatban elmerülni a lélek tengerében, s partot érni egy rejtélyes szigeten, hogy bejárja a Lélektérképet.Milyen lehet az éjjeli napsütés, milyen csodák rejt?znek s?tét erd?k, padlások mélyén, milyen szép és dallamos lehet a csend hangja? Hogyan képes a világjáró vándor meg?birkózni az útjába kerül? akadályokkal, és milyen harcok árán vívja ki végül a végs? gy?zelmet? Hogyan lehet képes egy lélektelen buszmegálló k?nnyeket csalni az em?ber szemébe? Sok-sok érdekes kérdés vár megválaszolásra, ebben az id?nként szé?dít? magasságokat és ijeszt? mélységeket sem nélkül?z? gy?jteményben, melyben megtalálhatóak k?nnyed, dallamos, már-már mesés versek, de mély lelki tartalma?kat mutató írások is.Tartson velem! Kísérje el útján a világjáró vándort, aki valójában a szobából sem mozdult ki, mégis kalandok ezreit élte át...

Bihari Péternek láthatóan az a szándéka, hogy ?személyes t?rténeteken” keresztül mondja el, milyen is volt a világháború. Tudja és érti, hogy a háború t?rténete nem csak hadt?rténet, hanem társadalomt?rténet. Ezért nagyon sok oldalról ad pillanatfelvételeket a háborús létr?l – arról, hogyan élte meg az emberiség egy bizonyos része a háború állapotát.

ber Zsófi, a harmincas, okos és sikeres mfordító egy nap arra ébred, hogy ki akar szállni a hétkznapok mókuskerekébl. Krnyezete legnagyobb dbbenetére vidékre kltzik, hogy birtokba vegye a nagymamájától rklt, mesébe ill házat. A titokzatos Nagyi azonban, akirl faluszerte azt suttogták, boszorkány, mást is tartogat unokája számára. Zsófi krül egyre sokasodnak a megmagyarázhatatlan események és a véletlen egybeesések. Mintha a ház – vagy valaki más – üzenni akarna neki. Vajon mit jelentenek a külns dátumok a nagypapa fényképének hátoldalán Mi minden rejtzhet az ódon, sokrekesz szekreterben Kinek a horoszkópját rizgette féltett kincsként a Nagyi és miért Bauer Barbara generációkon átível regénye arra keresi a választ, honnan jvünk, és milyen terheket halmoztak ránk felmenink. Talán nem is tudunk róluk, mégis egy életen át cipeljük ket Vagy elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy megszabaduljunk a kéretlen útravalóktól Mialatt Zsófit mindinkább magába szippantja nagymamája naplója, melynek lapjain egy idtlen szerelem felemel és szívszorító trténete bontakozik ki, saját sorsa is gykeres fordulatot vesz egy férfi váratlan felbukkanásával. Nagyon úgy fest, hogy Szoboszlai András az igazi – de lehet, hogy egy kicsit még annál is tbb. Mieltt kzs jvjük tervezgetésébe vágnának, szembe kell nézniük saját múltjukkal, és kiderül, hogy trténetük szálai a felszín alatt szorosabban fonódnak ssze, mint azt bármelyikük is gondolta volna…

Graff Angéla és Encsy Eszter élete és sorsa oly szorosan tartozik ?ssze, akár a nappal és az éjszaka – s ?k ketten éppen ennyire ellentétei is egymásnak. Komor korban t?ltik együtt gyermekéveiket, amelynek s?tétségér?l Angéla mit sem tud, s amely ?r?kre feketére festi Eszter lelkét. Angéla gondtalan áhítattal mosolyog a hajnali fénybe, mik?zben széthulló családja életük romjait menekíti, Eszter pedig tehetetlen irigységgel zokog, amiért nem láthatja szenvedni ezt az ártatlan angyalt. ?vekkel kés?bb találkoznak ismét, a kapocs kettejük k?z?tt egy férfi ? férj és szeret?. Eszter ünnepelt színészn?, mégis boldogtalan: a lelkében izzó démoni gy?l?let lassan elpusztít mindent, ami boldoggá tehetné. Angéla ?r?k gyermek, fogalma sincs a k?rül?tte munkáló gyilkos indulatokról, emészt? szenvedélyekr?l. Nem sejti, hogy akiket a legjobban szeret, háta m?g?tt megcsalják, élete f?lforgatására készülnek. Az ?z?egy szerelmi háromsz?g és egy élethosszig tartó, engesztelhetetlen bosszú kegyetlen t?rténete. Szabó Magda magával ragadó, kíméletlen regénye mé.ltán tette egy csapásra híressé és elismertté szerz?jét: t?bb mint húsz nyelvre fordították le, és máig sem veszített elementáris erejéb?l

n paginile acestei cri, am redat situaia general din Paradisul Vestului“ i a exilatului romn venit aici, vzut n dublu avantaj de persoana particular i jurnalist. Majoritatea celor venii n perioada tranziiei romne“, dar i o buna parte din ceilali au fost i sunt buni aici – cu preponderen n Germania – la muncile de jos“ (…) Romnia nu e cunoscut n Occident dect ca zona srciei, a copiilor orfani, a hoilor i a corupiei“!

Cititorul l rentlnete pe acelai Cezar Ivnescu agitat, polemic, necrutor nainte de toate cu sine nsui, ca s aib ndreptirea de a pretinde i altora rigoare maxim i fr rabat, n judecarea formelor sensibile, de a aprecia, dup normele grele ale destinului scriitoricesc predispoziia confrailor de a se angaja cu toat fiina n aventura fr seamn a creaiei de tip genial. Legea acceptabil i de aur se deduce din preceptul motenit dup textele sacre: muli chemai, dar puini alei. Cezar Ivnescu se dorete a fi printre acetia din urm. i chiar este (!) dac i se identific semnele i rnile. Nu trebuie s ne neliniteasc, prin urmare, cuvintele grele, cu rost n fond, i cu hotrrea omului, la adresa impostorilor, a criticilor de ocazie, a meseriailor de duzin. Pe corabia argonauilor muli s-au ncumetat s urce la plecare, dar puini s-au nvrednicit s poarte cununa de legend la ntoarcere. Urcuul pe scara lui Iacob, pn la ntlnirea cu lumin, ngerii i poezia adevrat, nu-i este accesibil oricui.“ – Petru Ursache

me, egy zenéldoboz, és benne a táncospár: már halljuk is a monoton muzsikát, amelynek dallamára lassan, szertartásosan, ugyanarra a koreográfiára perdülnek-fordulnak a táncosok. Amikor a dallam lejár, egy láthatatlan kéz újra felhúzza a dobozt a kulccsal, és a férfi és a n végtelen tánca folytatódhat – a szabadulás reménye nélkül. Hiába van az arcukon mosoly, a lelkük, kiváltképpen a né, zilált; rks kzttük a feszültség, és az áldozat sebei talán sohasem gyógyulnak be. Ismers a helyzet Nem véletlenül, hiszen gyakrabban fordul el, mint gondolnánk, hogy társas kapcsolatainkban áldozattá válik az egyik fél, és helyzetébl nemhogy a kiutat nem találja, de sérült nbecsülése folytán azt sem érzékeli: ez nem természetes állapot. RADOS VIRG pszichológiai témájú regénye azt boncolgatja, hogy milyen mélységekig süllyedhet a férfi és n kztti kapcsolat, és trténete lapjain kibomlanak a bántalmazás lélektanának súlyos titkai. A szép és intelligens, ám a szíve mélyén súlyos nbizalomhiánnyal küszkd Kárpáti Anna ügyetlenül csetlik-botlik a partnerkapcsolatok világában. Már-már feladja a társkeresést, amikor találkozik Ferkóval. Eleinte minden szép és jó, de egy napon robban a bomba. Ferkóról kiderül, hogy korántsem az a kedves, szeretetteljes férfi, akinek addig mutatta magát, hanem rideg, goromba, erszakos ember. Szinte nap mint nap szóval és tettel, lelkileg és fizikailag bántalmazza Annát. mégsem tud hátat fordítani neki, ellenkezleg: egyre mélyebbre merül a kapcsolatba, remélve, hogy a férfi megváltozik a kedvéért. Van-e kiút ebbl az rdgi krbl Mi minden trténik Annával, amíg ráébred: saját testi és lelki épsége érdekében ki kell lépnie az életét megkeserít, egészségtelen viszonyból Vajon sikerül-e neki Mi, olvasóként végigkísérhetjük a táncát”; tanúi lehetünk, ahogyan – az t megillet támogatással – sikerül megtalálnia nmagát… A mben a trténet és a szereplk is kitaláltak. Bármilyen hasonlóság valóságos eseményekkel vagy személyekkel csupán a véletlen mve.

Conor McGregor a küzd?sportok legragyogóbb csillaga. A dublini három év alatt t?bbet ért el a The Ultimate Fighting Championship-ben, mint bárki más a szervezet húsz éve íródó t?rténelmében. 2013-ban ? volt az els?, aki egyidej?leg birtokolt két világbajnoki címet, kiütésekkel tarkított menetelése el?bb pehelysúlyban, majd k?nny?súlyban, megrengette a világot. De bármilyen k?nnyednek is t?ntek McGregor h?stettei, útja k?zel sem volt sima, ahogy sikere sem volt el?zetesen biztosra vehet?. Ez nem egy újabb t?rténet egy újabb kivételesen tehetséges és sikerre született sportolóról. Ez a sztori egy elképeszt?en elszánt és legy?rhetetlen lelkierej? fiatalemberr?l szól, aki megváltoztatott egy egész sportágat. A Notorious: Conor McGregor élete és harcai Crumlintól Las Vegasig, a ketrect?l a luxusautókig nemcsak azt vesézi ki, miként változtatta meg az MMA Conor McGregort, hanem azt is, hogy Conor McGregor miként forradalmasította a küzd?sportok világát.

Йшов четвертий р?к св?тово? в?йни. Втомлений под?ями генерал-лейтенант рос?йсько? ?мператорсько? арм?? Павло Петрович Скоропадський, нащадок старовинно? старшинсько? фам?л??, ще не знав, що стане гетьманом незалежно? Укра?нсько? Держави. Епоха зм?н, яку самовбивчо наближали революц?онери вс?х мастей, перетворилася на апокал?псис, в?йну вс?х проти вс?х, але Скоропадському стало духу взяти на себе невдячну ношу державного буд?вництва. Спроба зак?нчилася ц?лковитим ? оч?куваним провалом, але окрем? починання гетьмана дотривали до наших дн?в: саме йому Укра?на завдячу?, наприклад, Академ??ю наук. У цих пронизливих спогадах постають буремн? роки революц?? ? громадянсько? в?йни та особиста драма Скоропадського, який за влучними словами Вячеслава Липинського, став укра?нцем, т?льки переставши бути гетьманом. Але, на жаль, було вже п?зно: Укра?ну охопив червоний морок з п?вноч?. Коментар? до видання п?дготували Георг?й Потульницький, Владлена Мара?ва. П?слямова — Ярослава Пеленського, ?горя Гирича та Георг?я Папак?на.

Segundo Eduardo Coutinho, a obra trata de um texto bastante atual, que aborda a cr?nica em vários de seus aspectos, no período que se estende desde a primeira metade do século XX ao início do século XXI, deixando claro que o gênero continua vivo e em plena efervescência no momento presente. Além disso, inclui uma bibliografia relevante e bastante atualizada sobre o assunto e uma rela??o bastante completa de livros de cr?nicas publicados no período de 1936 até o presente.

Ova je knjiga nastajala u nelagodi: autor je pisao u inozemstvu o svojoj zemlji, u kojoj se vodio rat. Dio tekstova koji su ovdje sakupljeni bio je objavljen u doma?im i stranim glasilima, u prijevodu ili originalu, ?esto i jednom i drugom. Ve?ina ih je izi?la, usprkos svemu, u nekoliko tomova koje su objavili razni izdava?i, vi?e strani nego doma?i. Matvejevi? je gotovo svakoga mjeseca navra?ao u domovinu, biv?u i sada?nju, da vidi i uvjeri se ?to se u njoj doga?a te o tome obavijesti strani i doma?i svijet – bolji dio svijeta koji je dobronamjerno ?elio znati istinu. Branio je s najvi?e upornosti pisce i intelektualce koji su se na?li u nevoljama, u raznim dijelovima biv?e Jugoslavije ili, kako se danas ka?e, "regije".Osim esejisti?ko-poetskih ogleda, poput ?Mediteranskoga brevijara?, prevedenog na vi?e od dvadeset jezika i ?Druge Venecije? koja je nagra?ena nagradom ?Strega?, jednim od najzna?ajnijih knji?evnih priznanja u Italiji, kritika je vrlo pozitivno ocijenila Matvejevi?eve knjige eseja nastalih ?izme?u azila i egzila?, napose djelo o ?Kruhu na?emu? te, me?u ostalim, zbirku ?Otvorenih pisama? koja su pridonijela da autor bude uvr?ten u francusku "Legiju ?asti". Matvejevi? je objavio niz ?lanaka i eseja u kojima je iznosio o?tre kritike o situacijama, li?nostima i pojavama u biv?oj Jugoslaviji, uo?i, za vrijeme i nakon rata koji je zadesio na?e gradove i sela.Knjiga "Granice i sudbine" nosi podnaslov "O jugoslavenstvu prije i poslije Jugoslavije".

lmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írón eltt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára rkre zárva marad. A megingathatatlan jellem, erklcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetnnek áll az írónhz, ám els perctl nyilvánvaló, hogy diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván knnynek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja eltte, ha csak résnyire is. gy sejlik fel Magyarország huszadik századi trténelmének kulisszái eltt egy magára maradt n tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit rizget az ids asszony a hét lakatra zárt ajtó mgttAz ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál si jelképe. llandó kettsség jellemzi a két fhs áhítatosan odaadó, máskor szinte gyllkd kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.